mn8931 2010.03.22 21:44:18

@efi: Ez a magyar nyelv szabályai szerint azt jelenti, hogy a hatályba lépés napján 0 órától, az azt követő nap 24 óráig - azaz összesen 48 óráig = 2 nap - van hatályban. Persze meg lehet ideologizálni, de akkor is így van.

@Piros12: Jó lenne ha elárulnád, hogy jelenleg hány % a szakvizsgával és legalább évtizedes tényleges jogalkalmazói gyakorlattal rendelkező jogász dolgozik az IRM kodifikációs területein? (A bírákat-ügyészeket a bérfeszültség miatt nem igazán kultiválják ott mostanság.) Gyuri bácsi óta nem sok olyan van, aki ért is ahhoz, amit csinálnia kellene. Abban ugye egyet értünk, hogy a kodifikáció az egy szakma, amit meg kellene tanulni? Azt nemigen lehet a politikusok áldásos tevékenységével magyarázni, hogy miért kell egy új jogszabályt hónapokon belül novellával(!) módosítani?

mn8931 2010.03.22 23:24:42

@Piros12: Elég szomorú, hogy így van, de:
senki sem kényszeríti a friss diplomás jogászt, hogy az IRM-be menjen kodifikálni. Ez pont olyan önértékelési zavar, mint az, amikor 30 évesen - anélkül, hogy egyetlen napot dolgozott volna - miniszterséget vállal valaki.

mn8931 2010.03.17 16:20:57

Mudis vagyok, és nagyon örülök ennek a sikernek. Hajrá vizslások, tenyésszetek még nagyon sok ilyen (meg "mégilyenebb") csodás kutyát! Gratula!

mn8931 2010.02.18 17:31:38

Nem vagyok sportújságíró, csak egyszerű magyar állampolgár. Nem kívánom kommentálni, hogy Léderer Ákos miként közvetítette a meccset, és abban sem kívánok állást foglalni, hogy a Magyar Sportújságírók Szövetsének állásfoglalása intelligens-e, vagy sem.

Néhány dolgot azonban nem értek (és csodálkozom, hogy a Tisztelt kommentelő Társaknak nem tűnt fel):

A Magyar Sportújságírók Szövetségének Alapszabálya a következőket mondja ki:

"...A MSúSz ...

...szakmai és érdekképviseleti szervezet....

...jogi és erkölcsi védelmet nyújt tagjainak...

...a tag kötelessége: ... fizesse rendszeresen a közgyűlés által megállapított összegű tagsági díjat..."

Ezek fényében meg lehet kérdezni:

- A Magyar Sportújságírók Szövetsége szerint az a jogi és erkölcsi védelem, ha a tagját nyilvánosan "lemocskolja"?

- A Magyar Sportújságírók Szövetsége szerint az a jogi és erkölcsi védelem, ha a tagja és annak munkaadója közötti konfliktusban a tagja ellenében a munkaadó mellé áll?

- A Magyar Sportújságírók Szövetsége nem tartja kicsit erkölcstelennek, hogy olyan érdekvédelmi szevezetként teszi mindezt, aminek ezért a tevékenységért (érdekvédelem) fizet (tagdíj) a tagja?

Ez Magyarország 2010-ben!?

mn8931 2009.10.06 19:06:01

@pikkbubi: Nem vagyok nagy zeneszakértő, de nekem nem tűnik pentatonnak.

mn8931 2009.07.31 01:18:22

Kedves Szily!

Amit leírtál a kutyádról, szóról-szóra igaz. Egyetlen apró szépséghibája van csupán: ezek nem a MUDI, hanem a teljesen NEVELETLEN, abszolút HOZZÁ NEM ÉRTŐ GAZDI kutyájának jellemzői. (Ha a mudi olyan neurotikus, kezelhetetlen kutya lenne, mint amilyennek leírtad – tekintve, hogy munka(!)kutya – mára aligha létezne a fajta.)

Az, hogy 3 hónapos korban került hozzátok, nemhogy nem volt későn, sőt éppen hogy előnyös volt, hiszen egyrészről sokkal könnyebben lehetett pl. szobatisztaságra szoktatni, másrészről – tekintve, hogy az anyaszukák általában 3 hónapos kor körül választják el végleg a kiskutyákat – élettanilag pont ideális volt.

(Én vettem már 9 hónapos kant, egy hét alatt megtanulta a helyét. Ráadásul ehhez semmilyen büntetést (verés, ordítozás, kikötés, stb.) nem kellett alkalmaznom, csupán oda kellett figyelnem, és a megfelelő időben a megfelelő választ kellett adnom a próbálkozásra. ((Kertes családi házban lakván éjfélig időnként ki szoktam menni az udvarra ózonizált hegyi levegőt szívni. Egyik este – szükség okán – egy bokornál „könnyítettem magamon”, amikor észrevettem, hogy az új kan „felülírta a nyomomat”. Másnap este direkt megismételtem a „műveletet”, azzal az apró különbséggel, hogy néhány csepp után félbehagytam, majd „harcra készen” vártam a fejleményeket. Rövid szaglálódás után megismétlődött az előző esti koreográfia. Akcióba léptem, és szép nyugodtan a fejétől a farkáig megszenteltem őkelmét. Mintha a tüzes istennyila csapott volna bele, úgy ugrott arrébb. Harmadik este hasonlóan jártam el, majd pár csöpp után ismét vártam. Rövid szaglálódás után leült mögém, és várt. Azóta egyszer sem próbálkozott hasonlóval.))

A mudi is kutya. Márpedig a természetben a kutyafélék – néhány ritka kivételtől eltekintve (pl. barna hiéna, sakál) – általában nagyobb falkában élnek (bár szigorúan véve egy szülőkből és gyerekekből álló kis család is falka), amelyen belül igen szigorú hierarchia uralkodik. Aki ezt nem veszi figyelembe, soha nem lesz egyetlen kutyának sem a gazdája. A kutya számára ugyanis – elvileg - a gazda a FALKAVEZÉR, aki eldönti mit kell, illetve mit nem szabad csinálni. A falkavezéri mivolt kialakításának meg vannak a fogásai, amit pl. kutyaiskolában, vagy akár könyvekből is el lehet sajátítani.

Az én mudijaim nem ugatnak, mint az őrültek, pusztán addig jeleznek, amíg akár szóval, akár tettel (pl. ha csöngetnek, és bent vagyunk a házban, amikor meghallják a belső ajtó csukódását, attól kezdve elhallgatnak) nem jelezzük, hogy észleltük. Attól kezdve csöndnek kell lennie. Ha nincs, azonnal beküldöm a renitenst a házába, ami számára a legnagyobb büntetés, hiszen ezzel „kirekesztem” a falkából.

Az én mudijaim engedély – vagy jogos indok – nélkül nem mennek ki a nyitott kapun sem, mivel tudják, hogy az azonnali büntetést von maga után. (Néhány hónapja „bio fűnyírókkal” nyírjuk az utcán a füvet. Valamelyik kapu résnyire mindig nyitva van, hogy a kuttyok vigyázhassanak a bürgékre. Ez alatt mindössze 2 (kettő) alkalommal mentek ki engedély nélkül, viszont JOGOSAN. A mudik különbséget tudtak tenni a simogató gyerekek, az érdeklődő felnőttek, más szaglálódó kutyák, és a valódi veszély között: amikor egy embertársunk – a résnyire nyitva hagyott kaput rossz szögből látva nyilván teljesen véletlenül kétszer is - úgy gondolta, hogy a harci kutyája ((szándékosan nem írok fajtát)) számára az a legjobb kiképzési mód, ha ráengedi a legelő birkákra, akkor viszont mint a nyíl, úgy támadták és futamították meg a neveletlen ebet, majd az első füttyre visszajöttek.

Az én mudijaim – bár naponta kétszer sétáltatunk - soha senkit – természetesen az idős néniket sem – nem támadtak meg, nem csattogtatják a fogukat senki bokája-térde körül. Igaz, hogy megtanítjuk őket sétálni: az első pár alkalommal mindig vagy az anyjukkal, vagy egy másik – a rangsorra sokat adó – kutyával ikerpórázon visszük ki, akik morgással – esetleg egy-két harapással - nagyon gyorsan megértetik velük, hogy mit nem szabad csinálni. (A „sárkányeregetés” speciel ismeretlen fogalom nálunk.)

Sorolhatnám még a különbségeket, de ahogy száz szónak is egy a vége, úgy a kutya és a gazda viszonyának is egyetlen alfája és omegája van: ki a falkavezér?! Ez dönt el mindent. A mudi egy több évszázad alatt kitenyésztett pásztor(ezen belül terelő)kutya. A munka során soha sem volt, és most sincs helye az alá-fölérendeltségi viszonyok átírásának, mert akkor nem működne a dolog. Mivel hihetetlenül okos, intelligens és könnyen tanuló fajta, így alkalmazkodni tudott az eredetitől eltérő kívánalmakhoz, így pl. kiválóan megfelel hobbikutyának is, de ez sem változtat a genetikailag belekódoltakon, legfőképpen azon, hogy továbbra is – immáron kutya helyett – (ember)falkában él, amit tetszik - nem tetszik nekünk is figyelembe kell venni.

Sajnos országunk történelme a mudi-állományon is nyomot hagyott, így kétségtelen, hogy a gondos tenyésztés ellenére ma még a „beltenyésztettség” sokszor nagyobb a kívánatosnál (0%). Ennek ellenére nyugodtan kijelenthetjük, hogy idegrendszerét (is) tekintve a mudi nemhogy nem rosszabb pl. a” Társasági kutya. lap. hu” oldalon található bármelyik fajtánál, netalán jobb is. (A beltenyésztés sokszor kívánatos, és elkerülhetetlen is, ha valamilyen tulajdonságot erősíteni szeretnénk!)

Végezetül néhány szót a kiválasztásról: Mai időhiányos világunkban sajnos a kutyát keresők (sem) általában nem szánnak elég időt a kutya kiválasztására. Megéri órákat beszélgetni a tenyésztőkkel, és érdemes megfogadni a tanácsukat is, mivel ők ismerik az alom minden kutyáját, és általában sokkal jobban meg tudják ítélni, hogy melyik való arra, amire keressük. (Ahogy egy autó kiválasztásánál is először azt kell eldönteni, hogy mire is akarjuk használni, ugyanúgy a kutya kiválasztásánál sem megkerülhető szempont, milyen feladatra, illetve hova szeretnénk a család újabb tagját. Egy lakásba általában megfelelőbb egy nyugodtabb vérmérsékletű kutya, mint egy olyan – első látásra jobban tetsző – örökmozgó, aki a látogatásunkkor jobban „produkálja” magát.

A fentiekből alighanem kiderült, hogy - több mint 40 év után – egy cseppet sem vagyok elfogult a fajtával szemben. Éppen ezért nem foglalkoztam a más magyar fajtákkal kapcsolatos – némileg ismerethiányra utaló – megjegyzésekkel. Ha a szomszédokkal társadalmilag jobban elfogadott kapcsolatra törekszel, és valóban a GAZDÁJA szeretnél lenni Pumának, akkor akár a Netboard.hu mudis fórumán, akár az iwiw Magyar Kutyafajták Klubjában (véletlenül 2 mudi tenyésztő és egy mudi gazda állatorvos is válaszol a feltett kérdésekre) segítséget kaphatsz.

„Mudibaráti” üdvözlettel.

PS:
A túlzásba vitt irónia nem mindig előnyös.

mn8931 2009.03.29 21:52:53

@tiboru:

Sajnos igazad van! Egy olyan államban, ahol olyan hadsereg van

- pl. aligha felejtenék ki a történelem tankönyvekből, hogy egy - a 895-96-os méretű - honfoglalást csak egy olyan saját kultúrával, vallással és mindenki által ismert írással rendelkező nép volt képes végrehajtani, amelyik egészében katonai szervezetben(ként) élt,

- pl. a történelem tankönyvekben legalább akkora helyet kapna az akkori egyik legfontosabb közjogi méltóság - Bulcsú horka - 953-54-es fantasztikus hadjárata, mint a kapitóliumi ludak története,

- pl. nem maradna ki a história stúdiumból az sem, hogy betelepülésük után több, mint egy évszázaddal a kunok önmagukban is európai mértékkel mérve is jelentős katonai erőt képviseltek,

- pl. nem felejtenék el, hogy 1848-49-ben egy kis, éppen csak fejlődésnek indult ország a semmiből olyan haderőt teremtett, amely 9 hónap alatt LEGYŐZTE az akkori Európa egyik "szuperhatalmát",

- pl. a hadsereg létszáma nem kisebb, mint a rendőrségé,

- pl. a nemzeti lovas díszegységet - egy "lovas nemzetnél" - nem a rendőrség, hanem a hadsereg adja,

- pl. az államhatár védelme nem a rendőrség, hanem a hadsereg feladata,

- pl. a hadsereg dísz uniformisa nem egy lesajnált, szegényes valami (Bocskai), hanem a történelmileg leggazdagabb, legismertebb - és a világ számos részén az adott néptől átvett - öltözet (huszár),

- s nem utolsó sorban nem dobnak ki egy - a világon egyedülálló, UNIKUM - történelmi közjogi megoldást (szent korona tan) az ablakon, hanem gondosan ápolják.

Egyébként remek a poszt, örülök, hogy megismerhettem a blogot. Gratula!

mn8931 2009.03.29 22:41:19

@proletair:

Viszont már nem a bolsevista 5, hanem 6ágú a csillag, örök hála Raffay Ernőnek! (Igaz, hogy a marxizmus-leninizmus iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel aligha vádolható USA-ban ez nem probléma. De ők ugyebár csak buta jenkik...)

mn8931 2009.02.16 02:20:43

@kolbászoszsömle: @Bambano:

1/ 2-3 kutyát le lehet fújni, 20-at nem.

2/ A nagytestű őrző-védő kutyák (pl. komondor) alapesetben nem bántanak, csak megfogják a nyakadat és úgy tartanak. Ha izegsz-mozogsz, akkor egy picit szorítanak rajta. Lehet, hogy összeszarod magad, de nem fogsz megsérülni.

3/ Én nem ismerek olyan tenyésztőt, aki szándékosan ráuszítaná a kutyáit bárkire, bár lehet, hogy néhány ember - pl. aki szándékosan elüt egy kutyát - megérdemelné.

4/ Nem zárom ki, hogy hiányosak a műszaki ismereteim, de nekem úgy rémlik, csak olyan gépkocsi vehet részt a közúti forgalomban Magyarországon, amelyik működő fékberendezéssel is rendelkezik.

5/ A KRESZ-ben megfogalmaztak néhány szabályt: pl. egy alapelvet, amely arról szól, joggal számíthatunk arra, hogy a közlekedés többi résztvevője is betartja a szabályokat (bizalmi elv), vagy pl. egy olyan előírást, ami a forgalom biztonságát szolgálja (követési távolság). Tehát ha hirtelen fékezünk, elvileg a mögöttünk haladó jármű is meg fog tudni állni anélkül, hogy a két gépjármű fizikai kontaktusba kerülne.

6/ A jelenleg forgalomban lévő gépkocsikkal 9-13 méteren lehet 50 km/órás sebességről megállni. 80 km/óránál ugyanez a távolság (fékút) kb. 30 méterre nő. Lakott területen szabályosan közlekedve és a féket használva tehát jó eséllyel elkerülhető lenne sok-sok kutya elütése!

7/ Érdekes emberek vagytok Ti! Természetesen fenntartjátok magatoknak a jogot, hogy a társadalmi együttélés kialakult szabályait áthágjátok (gyorsabban menjetek a megengedettnél, fékezés helyett minden további nélkül elüssétek a kutyát, stb.), és mindehhez még ideológiákat (trafizás = sarc, kutya elütése = megállás helyett a valószínűségszámítás szerint a legkedvezőbb eredmény, ha elütjük, stb.) is gyártotok! (Egyébként tévedésben vagytok, ha azt hiszitek, hogy pl. Igalon, Klárafalván, vagy Zsákán baromi nagy népszerűségnek örvendetek, amikor 50 helyett 90-nel átszáguldotok a falun.) Ugyanakkor ha valaki nem ért veletek egyet, akkor azt alapból lepocskondiázzátok, ha pedig - még belegondolni is szörnyűség - ne adj isten venné a bátorságot és emberesen móresre tanítana benneteket, akkor az már - mert Nektek ugye jogaitok vannak?! - egyenesen idióta pszichopata gyilkos a szemetekben.

Esetleg nem ez a mentalitás vezetett oda, hogy Pécsett az a bizonyos nótórius gyorshajtó még rá is dudált a gyalogátkelőhelyen közlekedő babakocsis nagymamára?

mn8931 2009.02.16 13:48:51

@kolbászoszsömle:

"Az pedig aki a közlekedést veszélyeztetve kienged egy kutyát az úttestre, ráadásul harci kutyát az emberek közé.."

Azt eddig is tudtam, hogy a félrebeszélésben jó vagy, ezt most csak megerősítetted. Én ugyanis nem az emberek közé eresztett harci kutyáról (ez Kelemen Annácska stílusa, de ő nem tartozik az épeszű kutyások közé), hanem egy utcára kiszökő kutyaköjökről írtam, ami nem ugyanaz a kategória.

Annak viszont örülök, hogy "A kutyát meg el kell ütni a picsába,", vagy a "baszok a kutyára, és inkább azt ütöm el, mint az árok/szembejövő."-től legalább addig eljutottál, hogy a féket is lehet használni ("akkor csak fék, és elbaszom a kutyát.". Tekintve, hogy az első hozzászólásaidból kimaradt a fékezés lehetősége, nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy komolyan is gondolod, és nem csak azért írod, hogy a kommenteket olvasó kutyások előtt púderezd magag.

mn8931 2009.02.16 20:00:59

@kolbászoszsömle:

Látod abban egyetértünk, valóban nem mindegy.

"A féktávolság pedig még az én több éves kemény munkával orvtámadás ellen felkészített harci reflekszemel is túl van a tizenöt méteren ha ötvennel megyek, szóval NEM LEHET MEGÁLLNI 9-13 méteren belül egy mai autóval, csak, ha betontömb is segít.
(mellesleg gyanítom, hogy egy ilyen szituban az emberek 80% inkább a harminc méteres fékút felé konvergál)"

Nem volt rossz tipp az a 30m. A német Auto Motor und Sport fékteszteket végzett, melynek során egy Jeep Grand Cherokee 4.7 és egy Mazda MX-5 1.9 37,5, míg egy BMW 750i 37,8 m-en állt meg.

100km/h-ról, 1999-2000-ben.

(epa.oszk.hu/00800/00804/00146/9361.html)

De nézzünk egy 2008-as adatot:

„Egy 50 km/h sebességgel haladó gépjármű optimális féktávolsága száraz úton kb. 8 méter.
Vizes úton ez a féktávolság már 16 méterre nő, havas úton 32 méter, jeges, csúszós úton ez az érték már nyolcszorosa, akár 64 méter lehet.”

Félreértés ne essék, ezt nem az ujjamból szoptam, hanem az Országos Baleset-megelőzési Bizottság honalapján található ORFK Baleset-megelőzési Osztály sajtóanyagban olvasható.
Ők pedig közismerten a „lúzerek gyülekezete” ugye?

(baleset-megelozes_hu.web.maxer.hu/cms/index.php?option=com_content&task=view&id=777)

Azért, hogy ne legyek off: mivel apámtól ezt tanultam, én is jelzem a trafit másoknak.

mn8931 2009.02.11 11:03:15

@Cornucopia:

Az, hogy mit fizettetnek ki, és mit öntenek be, nem biztos, hogy megegyezik. Tudod, "gyarlóság ember a neved". Ha pedig gyengébb minőséget raknak be, akkor hiába a gyártó filozófiája arról, hogy olyan minőségi autót gyártson, ami "n"százezer km után is megállja a helyét, megbukik az emberi kapzsiságon.

A gyártó és a szerviz, illetve az ott dolgozó érdekei nem feltétlenül esnek egybe, illetve bizonyos szempontból nagyon is egybevágnak.

Alapeset: A gyártó érdeke az, hogy olyan jó minőségű terméket gyártson, hogy a vásárlói elégedettség nyomán nőjön a kereslet a termékei iránt. Ezzel szemben a szerviz érdeke, hogy minél többet náluk dolgoztass, mert akkor jön a zsé. A dolgozó érdeke, hogy minél többet járj oda, mert akkor szükség lesz rá, megmarad a munkahelye, és lesz munkája.

Variáció: A gyártó érdeke ugyan az, hogy olyan jó minőségű terméket gyártson, hogy a vásárlói elégedettség nyomán nőjön a kereslet a termékei iránt, viszont, ha olyan jó minőségű terméket gyárt, amit hosszú időn keresztül használsz, de éppen azért, mert alkalmas a hosszú időn keresztüli használatra, tehát nem fogod lecserélni és újat venni, a kereslet nemhogy nem fog nőni, sőt esetleg csökkenhet is. (1/ Az új vásárlókat most nem számolom!!! 2/ A technika fejlődése nyilvánvalóan arra késztet mindenkit, hogy jobb, kényelmesebb, biztonságosabb, stb., tehát új terméket vegyen. DE! Elérhetünk egy olyan pontra, ahol már az új nem feltétlenül annyival jobb, ami indokolná, hogy lecseréljük a régit. A szívem csücske az E31. 1999-ben befejezték a gyártását. Egy hasonló mostani modell műszaki össztartalmát tekintve nagyságrenddel jobb?)A szerviz érdeke továbbra is az, hogy minél többet náluk dolgoztass, mert akkor jön a zsé. A dolgozó érdeke úgyszintén továbbra is az, hogy minél többet járj oda, mert akkor szükség lesz rá, megmarad a munkahelye, és lesz munkája.

Ebben a helyzetben tehát a gyár, a szerviz és a dolgozó érdeke is az, hogy bár olyan jó termék készüljön, ami a vásárlói elégedettséget fenntartja, de el kell érni, hogy mégis újat vásárolj. És ez az a pont, ahol nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, s ez könnyen arra a bizonyos útra vezetheti a gyártókat, mint amit pl. a Saab, vagy a Miele bejárt. (10 évvel ezelőtt a Miele filozófiája az volt, hogy a mosógépei egy "életen át" kiszolgáljanak. Az átlag mosógép 80.000,- Ft-ba került és 5 évre tervezték (1 év garancia), a Miele 3-500.000 Ft-ba került és 30 éves garancia volt rá. Ma az átlag mosógép 80.000,- Ft-ba kerül, 5 évre tervezik és 2 év garancia van rá, a Miele ára 150.000,- Ft, nem tudom hány évre tervezik, és 3 év garancia jár hozzá.

Ami az olaj minőségét illeti: Senki sem ellensége saját magának (a zsebének), tehát ésszerűen meg kell találni azt az olajat, ami a legjobb ár-érték arányt produkálja, azaz megfelel a gyári előírásoknak, de a lehető legjobb áron jutsz hozzá. De az előírt minőséget be kell tartani, mert ahogy a báránykát is etetni kell ha nyírni akarod, ezek a gépek is csak akkor nyújtják azt, amit elvársz tőlük, ha Te is megfelelően gondoskodsz róluk. Láttam SL-t gagyi olajos besült motorral (+ Matador gumikkal), ami - ahogy Shadowbull is írta - költséges szórakozás volt!

mn8931 2009.02.11 11:19:14

@qualitaet:

Az autótörténelem egy kis darabkája, az a kedves "bumfordiság" hiányozni fog. :)

mn8931 2009.02.12 01:30:03

@Cornucopia:
Jelenleg 18-féle - személygépkocsiban használható - MOL motorolajat lehet kereskedelmi forgalomban kapni, amiből egy sem Carrier, mivel az időközben megszűnt. A 18-ból 11 rendelkezik MB specifikációval, amiből 1 (MOL Dynamic Transit 15W40) rendelkezik az MB 229.1 specifikációval. Igaz ennek meg van az MB 228.3-as is.