Adatok
glantos70
188 bejegyzést írt és 309 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A derékszög tagadásának témaköre egy igen sokrétű és bonyolult téma. Nem könnyű eligazodni a különféle vallások (mint például a matematika és annak szélsőségesen fundamentalista irányzata, a geometria), illetve az ezekhez hasonló áltudományos teóriák között. A téma igen sok különféle aspektusból…..
Statisztika egyszerűen
Valaki átírta a korrelációs együttható képletét, hogy ne lehessen érteni? Ez most komoly…?
2019.05.17 10:10:00
Tegnap azért egy kicsit kiakadtam. Általában nem kezelem érzelmi kérdésként, ha valamit nem mond el a tanár, mert például nehezen érthető a levezetés vagy az adott információ ismerete nem ad hozzá többet a módszer gyakorlati alkalmazhatóságához. De olyannal még nem találkoztam, hogy egy adott…..
glantos70
2019.05.21 12:56:53
@tele.phone: Ja, és tök jó a ggplot grafikon... :-)
glantos70
2022.05.02 08:25:39
@Sz.E.3: Nagyon szépen köszönöm az elismerő szavakat. Bocs, hogy csak most reagálok a kommentedre, sajnos mostanában elég kevés időm volt a blogra. Köszönöm a megértésed.
Továbbra is futom a köreimet a kísérlettervezési módszerek körül. Ebben a cikkben egy olyan kísérlettervezési módszert mutatok be, ami elsőre lenyűgözött az egyszerűségével, majd pedig azzal, hogy mennyire nehéz volt rájönni, miért működik. Azt egyébként nem mondanám, hogy ez egy mainstream…..
glantos70
2022.03.03 08:43:04
@gigabursch: Egyetértek! Hogy őszinte legyek, eléggé megizzasztott, mire tényleg megértettem, hogy hogyan szedegette össze a főkomponensek és az interakciók hatását Yates professzor. Szerintem nagyon ötletes az egész. A folytatásban pedig majd jön az egyszerűsített módszer ugyanezek összegyűjtésére, mit még mindig el lehet rontani, ha kézzel számolja az ember, de mondjuk egy képletezett excel táblázattal már egészen jól automatizálható a dolog. Az viszont még nagyobb kihívás volt, mire megértettem, hogy ez az egyszerűsített módszer hogyan működik! :-)
Statisztika egyszerűen
Pusztába kiáltott szó – Minőségbiztosítással kapcsolatos podcastok a világban
2021.12.10 08:00:00
A podcast egy divatos műfaj. Minőségbiztosítási szakemberként érdekel, hogy milyen a választék a podcast-piacon ebben a témában. Hát, szűkös…..
Statisztika egyszerűen
A 80-as évek óta csak felejtünk... - Taguchi veszteségfüggvénye
2021.09.24 08:00:00
Innen a 2020-as évekből visszatekintve úgy tűnik, hogy a 80-as évek a minőségfilozófiák egyfajta aranykora volt. Szerencsére most már egészen sok eredeti videót lehet találni a youtube-on ebből a korszakból, ezek közül kettőről már írtam korábban („Ha a japánok tudják, mi miért nem?” – W. Edward…..
glantos70
2021.12.13 15:28:12
@Attila Zsolt Sajo: Jó a kérdés. Én sem vagyok szakértő, de a hulladék kezelésével kapcsolatban létezik valamilyen állami szabályozás és adó. De azt nem hiszem, hogy ez függne a termék élettartamától. Azonban itt is érdekes kérdések merülhetnek fel. Például van egy majdnem vadi új autó, amit a gazdája rommá tör. Akkor a termelő fizesse meg a hulladék kezelési költségeit vagy a felhasználó? Vagy adott egy oldtimer, amelyért azért nem kellene a termelőnek fizetnie, mert a felhasználója óvja és védi. Ez jogos? Vagy a várható élettartam után fizetne a termelő? Jó gyakorlatnak tartom azt, ha kimutatható az adott termék átlagos karbantartási és javítási költsége és ez közzé van téve. Ha jól emlékszem a német autós szövetségnek van egy ilyen listája, amelyet évről-évre megújít, hogy melyek a legmegbízhatóbb márkák és ennek emiatt komoly marketing értéke van.
Amikor fejlesztünk valamit, akkor vagyunk elégedettek, ha látjuk a változást. Vannak olyan változások, amelyek szabad szemmel is jól láthatók, más esetekben talán nem teljesen egyértelmű a változás, ezért szükségünk lehet valamilyen bizonyítékra annak eldöntése érdekében, hogy eldöntsük, vajon van-e…..
Statisztika egyszerűen
Kísérlettervezés kifejezetten mérnököknek – Taguchi-féle kísérlettervezés
2021.11.26 08:00:00
Ebben a cikkben visszatérek a kísérlettervezéshez, azonban ez alkalommal egy más stílusú kísérlettervezési módszert szeretnék bemutatni...
Statisztika egyszerűen
Az elakadt számláló – Műszaki probléma megoldása Shainin component search segítségével
2021.11.12 08:00:00
Előző írásomban (Keresztpróba felsőfokon – Shainin Component Search Principle) bemutattam a keresztpróbák luxuslimuzinját, de csak elméletben. Most nézzük meg, hogyan működik ez a módszer a gyakorlatban...
Statisztika egyszerűen
Keresztpróba felsőfokon – Shainin Component Search Principle
2021.11.06 15:15:15
A problémamegoldás keresztpróbával, azaz egy jó és egy hibás szerelvény alkatrészek szisztematikus cserélgetése a hibát okozó alkatrész megtalálása érdekében, nem egy űrtechnika. A módszer Shainin-féle változata azonban rádöbbentett arra, hogy mennyire rosszul csináltam ezt eddig...
A címválasztás nem véletlen. Ez a latin kifejezés több szempontból is telitalálat a következő cikk témájával kapcsolatban. Az egyik ok az, hogy noha ez az Amerikai Egyesült Államok egyik első és nagyon híres jelmondata, amely egyébként a különféle dollár bankjegyeken és a váltópénzeken is szerepel,…..
Statisztika egyszerűen
Árnyjáték – A Főkomponens elemzés (Principal Component Analysis)
2021.09.10 08:00:00
A főkomponens elemzés (Principal Component Analysis) röviden összefoglalva egy árnyjáték, ahol egy bonyolult térbeli alakzat árnyképét úgy próbáljuk rávetíteni egy síkfelületre, hogy közben az alakzat jellegzetes tulajdonságaiból minél kevesebbet veszítsünk el. Csak éppen ez a térbeli alakzat nem…..
glantos70
2021.09.13 08:19:17
@gigabursch: Biztos vannak ott nálam okosabbak is! :-)
Ennek ellenére szerintem a sportstatisztika egy igencsak ígéretes szakterület. Biztos vagyok benne, hogy van értelme foglalkozni vele, főleg a viselhető adatrögzítő eszközök alkalmazását tartom baromi jónak.
Ennek ellenére szerintem a sportstatisztika egy igencsak ígéretes szakterület. Biztos vagyok benne, hogy van értelme foglalkozni vele, főleg a viselhető adatrögzítő eszközök alkalmazását tartom baromi jónak.
Szia,
Most szeretnék szusszanni egyet, de szeptembertől természetesen újabb bejegyzésekkel fogom majd színesíteni a blogot. Természetesen az eddig megjelent írások ebben az időszakban is elérhetők.
Kösz a türelmet..
Statisztika egyszerűen
Zanzásított ismeretszerzés - a kísérlettervezésről, ahogy én látom
2021.07.23 08:00:00
Pályafutásom során egyetlenegyszer alkalmaztam kísérlettervezést, de nem fűződnek hozzá kellemes emlékek. Annyi mindenképpen megmaradt, hogy állati sokat dolgoztunk a minták legyártásával, az eredmény pedig megvolt egy félóra alatt. Ez a körülményesség eddig erősen riasztó volt számomra, ezért eddig…..
Statisztika egyszerűen
Két legyet egy csapásra – Egytényezős varianciaanalízis R-ben
2021.07.16 08:00:00
Ez a cikk azért kapta ezt a címet, mert két dolgot szeretnék egyszerre bemutatni:
Az egyik, hogy hogyan lehet elkészíteni egy egytényezős varianciaanalízist (Emeljük új szintre a t-próbát - az egytényezős varianciaanalízis (oneway-ANOVA)) - R-ben,
a másik pedig, hogy szeretném bebizonyítani,…..
Statisztika egyszerűen
Minden „sikeres” minta mögött áll egy sokaság – Kétmintás t-próba R-ben
2021.07.09 08:00:00
Az ismert idézet kifordítása elsőre talán nem tűnik túlzottan indokoltnak, de remélem, hogy a bejegyzés végére érthetővé válik, hogy mire is gondoltam. A kétmintás t-próbáról már írtam korábban (Az alkoholfogyasztás hatása a bowling eredményekre – kétmintás t-próba), de abban a cikkben nem volt szó…..
Statisztika egyszerűen
Egyformán szórnak? – Adathalmazok varianciáinak összehasonlítása R-ben
2021.07.02 08:00:00
Két egymástól független adathalmaz esetén felmerül ugyanaz a kérdés, amelyet korábban az egymintás tesztek esetében (A t-próba elegendő bizonyíték?) más feszegettem. Tegyük fel, hogy adott két minta, amelyről azt gyanítjuk, hogy ugyanabból a sokaságból származnak. Lefuttatjuk a kétmintás t-próbát…..
A múlt heti cikkben (Gyártsunk mintából mintát) bemutattam azt a két elterjedt módszert a sokaság megbízhatósági tartományának meghatározására, amelyeket akkor tudunk alkalmazni, ha a hagyományos statisztikai tesztek valamilyen ok miatt nem alkalmazhatók. A cikk végén tettem egy olyan felelőtlen…..
glantos70
2021.06.29 15:12:40
@kikeriborsó: Ok, megadom magam. Ilyen mélységben valóban nem merültem el a téma irodalmában. Köszönöm a hasznos kiegészítést. :-)
glantos70
2021.06.30 07:18:47
@kikeriborsó: Még véletlenül sem vettem kötözködésnek a kommentjeid, szerintem kultúráltan és szakami szempontból fejtetted ki a véleményed és ezzel az égvilágon semmi baj sincs. Engem érdekel a statisztika és bizonyos területein otthonosabban mozgok, mert ezeket időnként alkalmazom a munkám során. Más területeken - ilyen a bootstrap is - nem vagyok annyira járatos, mert eddig nem nagyon fordult elő, hogy alkalmaznom kellett. De próbálom szélesíteni az eszköztáram. :-)
A megjegyzéseid pedig kiváló kiegészítései annak, amit leírtam. úgyhogy köszönöm, hogy rászántad az időt és megírtad őket.
A megjegyzéseid pedig kiváló kiegészítései annak, amit leírtam. úgyhogy köszönöm, hogy rászántad az időt és megírtad őket.
A napokban a kollégáimnak próbáltam elmagyarázni az egymintás Z-próba lényegét és rájöttem, hogy nem igazán tudom értelmesen elmagyarázni, hogy mi is az a hipotézis vizsgálat és miért kell ezt pont úgy csinálni, ahogyan azt csináljuk. Állati régóta töröm ezen a fejem, de eddig még nem sikerült…..
glantos70
2021.03.25 09:17:11
@fordulo_bogyo: Érdekes kérdés, hogy mi lenne akkor, hogy az egymintás Z-próba esetén az lenne a nullhipotézis, hogy a mintát NEM a megadott átlagú és szórású sokaságból vettük ki. Tegyük fel, hogy a teszt alapján kijön, hogy a Z próbastatisztika értéke nagyobb, mint a kritikus Z határérték. Ebben az esetben a nullhipotézist elfogadjuk. Ez egy egyértelmű döntés? Igen, mert igazoltuk, hogy a mintát nem ebből a sokaságból vettük ki.
És mi lenne akkor, ha az jön ki, hogy a Z próbastatisztika kisebb, mint a kritikus Z határérték? Ez esetben a nullhipotézist elvetem, és azt állítom, hogy nincs arra bizonyítékom, hogy a mintát NEM ebből a sokaságból vettem ki, azaz akár még ebből is kivehettem, de lehet, hogy egy másikból vettem ki.
Vagyis az eredmény ugyanaz! Csak kergetem a saját farkamat ... :-)
A kérdés, hogy akkor a konvenció miért az, hogy a nullhipotézis az, hogy a mintát a megadott sokaságból vettük ki?
És mi lenne akkor, ha az jön ki, hogy a Z próbastatisztika kisebb, mint a kritikus Z határérték? Ez esetben a nullhipotézist elvetem, és azt állítom, hogy nincs arra bizonyítékom, hogy a mintát NEM ebből a sokaságból vettem ki, azaz akár még ebből is kivehettem, de lehet, hogy egy másikból vettem ki.
Vagyis az eredmény ugyanaz! Csak kergetem a saját farkamat ... :-)
A kérdés, hogy akkor a konvenció miért az, hogy a nullhipotézis az, hogy a mintát a megadott sokaságból vettük ki?
glantos70
2021.03.25 10:31:45
@fordulo_bogyo: A Wikipédián találtam ezt a szócikket:
en.wikipedia.org/wiki/Exclusion_of_the_null_hypothesis
Ebben az áll:
"... In inferential statistics, the null hypothesis (often denoted H0) is a default hypothesis that a quantity to be measured is zero (null). Typically, the quantity to be measured is the difference between two situations, for instance to try to determine if there is a positive proof that an effect has occurred or that samples derive from different batches. ..."
Vagyis konvenció szerint az a nullhipotézis, amikor két dolog különbsége nulla, az egymintás Z-próba esetében a sokaság és a minta átlaga.
Hogy ez mit jelent a kártyás példa esetében, arra még nem jöttem rá...
en.wikipedia.org/wiki/Exclusion_of_the_null_hypothesis
Ebben az áll:
"... In inferential statistics, the null hypothesis (often denoted H0) is a default hypothesis that a quantity to be measured is zero (null). Typically, the quantity to be measured is the difference between two situations, for instance to try to determine if there is a positive proof that an effect has occurred or that samples derive from different batches. ..."
Vagyis konvenció szerint az a nullhipotézis, amikor két dolog különbsége nulla, az egymintás Z-próba esetében a sokaság és a minta átlaga.
Hogy ez mit jelent a kártyás példa esetében, arra még nem jöttem rá...
glantos70
2021.06.29 08:47:41
@kikeriborsó: Abban egyetértek, hogy a hipotézisek szövegezése jórészt filozófiai / hitbeli kérdés. Azt is látom, hogy vannak olyan szakértők, akik szimplán elfogadják a nullhipotézist és vannak olyanok, akik úgy fogalmaznak, hogy nincs elegendő bizonyíték a nullhipotézis elutasítására.
Nem tudom, hogy mi az az erőfüggvény (nyilván emiatt szégyellem magam), ezért beírtam a gugliba és találtam is egy egészen érdekes cikket ugyanebben a témában.
Vita László: A statisztikai próbák gondolatvilága
www.ksh.hu/statszemle_archive/2011/2011_10-11/2011_10-11_1130.pdf
Érdekes, hogy ő is feszegeti a nullhipotézis és az ellenhipotézis felcserélésének problematikáját:
"... Könnyű észrevenni, hogy az első- és másodfajú hiba tartalmilag megegyezik a bírósági ítélkezésben elkövethető kétféle hibával. Ha ugyanis a vádlott ártatlanságát nullhipotézisnek tekintjük, akkor a bírósági ítélkezés elsőfajú hibája az ártatlan vádlott elítélése, míg a másodfajú hiba a bűnös vádlott felmentése. Érdemes felfigyelni arra, hogy ha a vádlott bűnösségét tekintjük H0 -nak, akkor az első- és másodfajú hiba is szerepet cserél. ..."
A nullhipotézis elfogadásáról alkotott véleménye hasonló az enyémhez, noha az ő érvelése egyértelműen más alapokon nyugszik.
"... Az első- és másodfajú hibával kapcsolatos fejtegetéseket azzal zárjuk, hogy H0 elvetése erős − „kemény” −, H0 megtartása (el nem vetése) azonban meglehetősen gyenge − „puha” − döntés. Ez azért van így, mert H0 elvetésekor minden további nélkül megadható és szükségképpen kontroll alá is vehető a hibás döntés esélye. Viszont H0 megtartása (el nem vetése) esetén ez nem tehető meg, mert a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége általában se nem ismert, se nem befolyásolható
közvetlenül. ..."
Még van benne sok egyéb érdekesség is, nagyon érdekes olvasmány...
Nem tudom, hogy mi az az erőfüggvény (nyilván emiatt szégyellem magam), ezért beírtam a gugliba és találtam is egy egészen érdekes cikket ugyanebben a témában.
Vita László: A statisztikai próbák gondolatvilága
www.ksh.hu/statszemle_archive/2011/2011_10-11/2011_10-11_1130.pdf
Érdekes, hogy ő is feszegeti a nullhipotézis és az ellenhipotézis felcserélésének problematikáját:
"... Könnyű észrevenni, hogy az első- és másodfajú hiba tartalmilag megegyezik a bírósági ítélkezésben elkövethető kétféle hibával. Ha ugyanis a vádlott ártatlanságát nullhipotézisnek tekintjük, akkor a bírósági ítélkezés elsőfajú hibája az ártatlan vádlott elítélése, míg a másodfajú hiba a bűnös vádlott felmentése. Érdemes felfigyelni arra, hogy ha a vádlott bűnösségét tekintjük H0 -nak, akkor az első- és másodfajú hiba is szerepet cserél. ..."
A nullhipotézis elfogadásáról alkotott véleménye hasonló az enyémhez, noha az ő érvelése egyértelműen más alapokon nyugszik.
"... Az első- és másodfajú hibával kapcsolatos fejtegetéseket azzal zárjuk, hogy H0 elvetése erős − „kemény” −, H0 megtartása (el nem vetése) azonban meglehetősen gyenge − „puha” − döntés. Ez azért van így, mert H0 elvetésekor minden további nélkül megadható és szükségképpen kontroll alá is vehető a hibás döntés esélye. Viszont H0 megtartása (el nem vetése) esetén ez nem tehető meg, mert a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége általában se nem ismert, se nem befolyásolható
közvetlenül. ..."
Még van benne sok egyéb érdekesség is, nagyon érdekes olvasmány...
Milyen jó, ha időnként találkozunk olyan elnevezésekkel a statisztikában, amelyeknek látszólag még értelme is van! Sajnos az ajánlóban emlegetett jackknife és bootstrapping módszerek esetében csak akkor értjük meg a névadás logikáját, ha megismerjük a kitalálásuk történetét is...
glantos70
2021.06.20 07:24:05
@herut: Örülök, hogy tetszett és érthető volt.
glantos70
2021.06.20 21:03:27
@éppnászos: Mintamókus fenn a fán, az út... , ja nem... :-)
glantos70
2021.06.29 08:12:54
@kikeriborsó: Elismerem, hogy a második bekezdésben nem fogalmaztam eléggé pontosan. Merthogy a centrális határeloszlás tétele csak nagy elemszámú minták esetében működik, 30-nál kevesebb elemű minták esetében a mintaátlagok (vagy a medián, bár erről most olvastam először, hogy arra is igaz, de miért ne) eloszlása nem feltétlenül normál eloszlású.
Véleményem szerint egy kicsit is félművelt statisztikus nem fog bootstrap-et alkalmazni nagy elemszámú minták esetében, ebben teljesen igazad van. A módszer alkalmazásának veszélyét pont abban látom, hogy kis elemszámú minták esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a sokaságtól jelentősen különböző mintán alkalmazzuk, márpedig meglátásom szerint a bootstrap inkább a minta jellemzőit fogja magán hordozni.
Szerintem "krumpli" eloszlások esetében is lehet bootstrap-elni, a gond az, hogy nem tudod visszaellenőrizni a becslés helyességét (bár ezt egy "rendes" eloszlású függvény esetében sem tudod, hiszen nem ismered a sokaság eloszlását). A bootstrap pont arra jó, mint amire leírtam: Ha nincs más, akkor ezt használom...
Véleményem szerint egy kicsit is félművelt statisztikus nem fog bootstrap-et alkalmazni nagy elemszámú minták esetében, ebben teljesen igazad van. A módszer alkalmazásának veszélyét pont abban látom, hogy kis elemszámú minták esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a sokaságtól jelentősen különböző mintán alkalmazzuk, márpedig meglátásom szerint a bootstrap inkább a minta jellemzőit fogja magán hordozni.
Szerintem "krumpli" eloszlások esetében is lehet bootstrap-elni, a gond az, hogy nem tudod visszaellenőrizni a becslés helyességét (bár ezt egy "rendes" eloszlású függvény esetében sem tudod, hiszen nem ismered a sokaság eloszlását). A bootstrap pont arra jó, mint amire leírtam: Ha nincs más, akkor ezt használom...
Végre eljutottam ahhoz a témához, ami miatt ez a kis kalandozás elkezdődött. A sorozat első cikkében (Végre megtaláltam a Szent Grált!) már említettem, hogy erre a szimulációra úgy bukkantam rá, hogy arról kerestem valamilyen érthető irodalmat, hogy mi is a probléma a p-értékkel (A titokzatos P…..
A múlt heti bejegyzésben (A mintaátlagok tánca) megértettük, hogy egy adott sokaságból kivett minták tulajdonságai nem feltétlenül adják vissza a sokaság tulajdonságait, van ebben nem kevés bizonytalanság. Sajnos azonban ez nem változtatott azon az alaphelyzeten, hogy a mintát ismerjük, a sokaságot…..
glantos70
2021.06.07 10:20:51
@fordulo_bogyo: Ez számomra is eléggé problémás. A dilemmát korábban megpróbáltam bemutatni a "Mi is az a hipotézis vizsgálat?" című cikkben, de nem volt túl sikeres... :-(
A problémám az, hogy ha mondjuk van egy sokaságom (jelöljük A-val), amely az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, és 10 számokból áll. Azt feltételezem, hogy ebből a sokaságból veszem ki a mintát, amely a 3, 5 és 9 számokból áll. Mi történik akkor, ha a sokaságom (legyen B) az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 és 12 számokat tartalmazza? A mintám vajon igazolja azt, hogy a 3-at, az 5-öt és a 9-et pontosan az A sokaságból vettem ki, amint azt feltételeztem és nem a B-ből?
Lehet azon vitatkozni, hogy akkor ez most egy sokaság vagy kettő, sajnos ezt én így tudom elképzelni magam előtt. Ettől függetlenül viszont marad a tény, hogy a nullhipotézis elfogadása NEM jelent egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a mintát a feltételezett sokaságból vettem ki. Csak az jelent egyértelmű bizonyítékot, ha a nullhipotézist elvetjük! Tulajdonképpen ez az, ami miatt az egész hipotézis vizsgálatokkal csuklóztatjuk magunkat!
Ne érts félre, meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről, csak már egészen sokat agyaltam ezen az egészen, és magam se vagyok biztos abban, hogy hogy igazam van-e...
A problémám az, hogy ha mondjuk van egy sokaságom (jelöljük A-val), amely az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, és 10 számokból áll. Azt feltételezem, hogy ebből a sokaságból veszem ki a mintát, amely a 3, 5 és 9 számokból áll. Mi történik akkor, ha a sokaságom (legyen B) az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 és 12 számokat tartalmazza? A mintám vajon igazolja azt, hogy a 3-at, az 5-öt és a 9-et pontosan az A sokaságból vettem ki, amint azt feltételeztem és nem a B-ből?
Lehet azon vitatkozni, hogy akkor ez most egy sokaság vagy kettő, sajnos ezt én így tudom elképzelni magam előtt. Ettől függetlenül viszont marad a tény, hogy a nullhipotézis elfogadása NEM jelent egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a mintát a feltételezett sokaságból vettem ki. Csak az jelent egyértelmű bizonyítékot, ha a nullhipotézist elvetjük! Tulajdonképpen ez az, ami miatt az egész hipotézis vizsgálatokkal csuklóztatjuk magunkat!
Ne érts félre, meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről, csak már egészen sokat agyaltam ezen az egészen, és magam se vagyok biztos abban, hogy hogy igazam van-e...
glantos70
2021.06.07 18:55:21
@fordulo_bogyo: Úgy érzem, hogy a fellelhető olvasmányok (direkt nem szakirodalmat írtam) tartalma is megoszlik a kérdésben. Több helyen is olvasható a "failed to reject the null hypothesis" kifejezés, amely inkább arra utal, hogy nincs elegendő bizonyítékunk arra, hogy elutasítsuk a nullhipotézist, vagyis a hipotézis vizsgálatok célja inkább a nullhipotézist, minthogy elfogadja. Más olvasmányok szerint viszont úgy van, ahogy te mondod.
Majd még vizsgálódom a témában...
Majd még vizsgálódom a témában...
glantos70
2021.06.10 16:07:09
@fordulo_bogyo: Ezen gondolkodom két napja. Szerintem ez egy filozófiai kérdés.
Az első feltételezés, hogy van egy feltételezett sokaságom, ennek a tulajdonságai megfelelnek a feltételezésemnek vagy sem.
A második, hogy van két feltételezett sokaságom. Az egyiknek a tulajdonságai megfelelnek a feltételezésemnek, a másiknak pedig nem.
Szerintem mindkét feltételezés ugyanazt írja le, csak másképpen.
Az első feltételezés, hogy van egy feltételezett sokaságom, ennek a tulajdonságai megfelelnek a feltételezésemnek vagy sem.
A második, hogy van két feltételezett sokaságom. Az egyiknek a tulajdonságai megfelelnek a feltételezésemnek, a másiknak pedig nem.
Szerintem mindkét feltételezés ugyanazt írja le, csak másképpen.
Az előző héten bemutattam egy ügyes weboldalt, amely segít megérteni a sokaság és a minták kapcsolatát (Megtaláltam a Szent Grált). Abban a bejegyzésben csak végigmentem azon, hogyan kell kezelni magát az oldalt, miket lehet beállítani, de arról nem esett szó, hogyan lehet értelmezni a…..
glantos70
2021.05.29 07:11:01
@Irbisz: Tökéletesen egyetértek veled abban, hogy a statisztika önmagában lehet egy nagyon szép tudomány, de az igazi értékét és hasznosságát az adja, ha az elméleti módszereket gyakorlati problémák megoldására használjuk.
Ebben az esetben viszont az elméleti szakember nem kerülheti el a gyakorlati (fizikai) probléma megértésétől.
Azért lenne két kérdésem a történettel kapcsolatban:
- Jelentős volt a különbség a kollégád és a MBB eredménye között?
- Kit igazolt a valóság? A kollégádat vagy a MBB-et?
Ebben az esetben viszont az elméleti szakember nem kerülheti el a gyakorlati (fizikai) probléma megértésétől.
Azért lenne két kérdésem a történettel kapcsolatban:
- Jelentős volt a különbség a kollégád és a MBB eredménye között?
- Kit igazolt a valóság? A kollégádat vagy a MBB-et?
glantos70
2021.05.29 07:12:22
@fordulo_bogyo: Köszönöm a biztatást, nagyon örülök, hogy tetszett. A folytatás majdnem kész, még igényel némi simogatást. Igyekszem jövő péntekre elkészülni vele... :-)
glantos70
2021.06.02 14:30:05
@Irbisz: Nem tudtam, hogy ilyen régi a történet. Szerintem bármilyen elemzésnél az a legfontosabb, hogy az elemzés eredménye korreláljon a valósághoz. Ez alapján a kollégádnak valószínűleg igaza volt, azt meg sose fogjuk megtudni, vajon a hollandnak igaza volt-e. Őszintén szólva nálunk is gyakorlat, hogy egy adott feltevést többféle módszerrel is ellenőrzünk, de megértem, hogy abban az esetben ez nem volt lehetséges.
Ha a blog régi olvasója vagy, akkor már tapasztalhattad, hogy a sokaság és a minta kapcsolata már jó ideje foglalkoztat, de a téma jól érthető magyarázata eddig mindig problémát okozott. Már többféle módon is próbáltam megjeleníteni a sokaság és a minta mögött álló modellt, de ezek a próbálkozások…..
glantos70
2021.05.21 16:37:41
@Irbisz: Nagyon köszönöm, ezt az oldalt nem is ismertem! :-)
Ez cikk nem az én tollamból származik, de nagyon megtetszett, mert a probléma bizonyos esetekben még aktuális is lehet, a trükk pedig egyszerűnek tűnik, még ha nem is 100%-os a megoldás. A téma sem mindennapi, a vizsgálat tárgya az ETA nevű baszk terrorszervezet működésének hatása Baszkföld…..
glantos70
2021.05.15 08:01:35
@gigabursch: Ne haragudj, nem értem a kérdést. Megfogalmaznád egy kicsit másképpen?
glantos70
2021.05.15 20:45:24
@gigabursch: Aha, most már értem, kontroll parcella nélküli vadkár vizsgálat. :-)
Szerintem igen, ha vannak megfelelő történeti adatok, illetve rendelkezésre állnak más parcellák adatai. De a szaki nem én vagyok... :-)
Szerintem igen, ha vannak megfelelő történeti adatok, illetve rendelkezésre állnak más parcellák adatai. De a szaki nem én vagyok... :-)
glantos70
2021.05.16 08:38:28
@gigabursch: Beszéljük meg privátban! :-)
Statisztika egyszerűen
Kívülállók… - Adatsorok kieső értékeinek vizsgálata R-ben
2021.05.07 08:00:00
Ezzel a témával is foglalkoztam már (Kancsal tengerész nem tud célozni! – Kieső értékek vizsgálata), de ugye itt most az a távlati cél, hogy a Six Sigma módszertanban alkalmazott leggyakoribb eszközöket hogyan tudjuk használni R-ben. Ezt most be is fogom mutatni, de azért lesznek újdonságok is a…..
glantos70
2021.05.10 08:49:32
@vmiki a troll: Rendben, lelazulok egy kicsit... :-)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az utolsó bekezdésben tett javaslatod nagyon tetszik, köszönöm, hogy gondolkodtál rajta és találtál egy olyan megfogalmazást, amely számomra is elfogadható. Ez így nagyon korrekt, ha megengeded, ennek megfelelően átírom a szöveget.