Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Gömöri Ilona

74 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Fontos dátumnak számított régen a hevesiek életében április 18-a. A kis mezőváros ilyenkor megtelt élettel, hiszen ide sereglettek közelről s távolról a vásározók, felállították sátraikat a helyi árusok, kocsma nyitott, hangok, ízek és illatok jelezték, hogy ez a nap más, mint a többi.  Közel…..
Nem csoda, ha nincsenek emlékeink arról, milyen volt egykor a hevesi templomkert Kálváriája. 1945 után szakaszonként, de fokozatosan átalakult a templom közvetlen környezete. A kerítést lebontották, a Kálváriát megszüntették, a sűrű fák helyét átláthatóbb park vette át. A stációkövek közül…..
 Közel 150 éve, 1877 óta áll Hevesen egy különleges szobor, mely a hívő emberek számára több, mint egy műalkotás. Ez a Pieta, a Fájdalmas Anya szobra a mai Vértanú és Mária utcák sarkán, jelenleg egy lakóház előkertjében. A helyet korábban “Aranyhegyi dűlőút”- nak nevezték, majd a szoborról kapta a…..
A századforduló világa a társadalom felső rétege számára új életérzést és új igényeket hozott. A polgári, úri kultúra részévé vált nemcsak a művészetek és az olvasás iránti érdeklődés, hanem a sportolás kedvelése is. Divattá vált a sport, mint a társasági élet része. Ennek köszönhető, hogy az első…..
Ki gondolna ma arra, hogy városunkban három-négy emberöltővel ezelőtt, nagyjából a századforduló idején milyen jelentős volt a szőlőtermesztés?Hol létesültek az első szőlőskertek, mikor és mi okból értékelődtek fel a többnyire silány minőségűnek tartott homokbuckás területek? Miért négyszereződött…..
Száz évvel ezelőtt, 1923 tavaszán veszélyes betegség ütötte fel a fejét Hevesben: a kiütéses tífusz. A járvány országos figyelmet kapott. Kimutatták, hogy terjedésének iránya megegyezik a Szolnok megyéből Hevesbe vándorló cigánykaraván útvonalával. A fertőzés majdnem minden települést elért, de…..
Mikor lehetett először eljutni vasúton Budapesttől Kál-Kápolnáig? A vonattal való utazás lehetősége a két állomás között 1870. január 9-én jött el a közönség számára. Ekkor nyitották meg az új, Hatvan és Miskolc közötti, 115 km hosszú pályaszakaszt. A Budapesttől Hatvanig tartó szakasz már előzőleg,…..
Bagólyuk. Így említette mindenki, hangjában mély szomorúsággal. Amint kiejtették a nevet, minden alkalommal elhalkult a beszéd, elbizonytalanodva, szabad-e emlegetni a környékbeli zsidóság ott elszenvedett fájdalmait. Később, kutatásaim során megtudtam, hogy valójában Bagoly-lyuk a hely neve, mely a…..
A városközpont egy szép kis utcájában lakom, mely a régi “Sakkmúzeum” épületénél, a Hunyadi utca 2. számnál kezdődik, majd egy éles kanyar után a Deák Ferenc – Gyöngyösi utcák elágazásához vezet. A neve Bethlen Gábor utca, de a hagyományos helyi szóhasználatban még ma is gyakran Kukla-köznek…..
Tél végén az ember lelke örömre vágyik. Felforgatni a hétköznapokat, olyat csinálni, ami nem megszokott. Táncolni, jókat enni, valaki mássá válni, átalakulni. A mulatság határai igen szélesek a visszafogott jótékonysági báltól a féktelen tobzódássá váló tréfacsinálásig. A “boldog békeidők” társasági…..
Pontosan száz éve áll egy kőkereszt Pusztacsászon, a 31-es főút mellett, egy régi ház előkertjében. Felirata és alapítványi okirata szerint Tóth Illés „szegény viszonyok között élő földműves” a „Császi út mentén”, saját telkén állíttatta 1922-ben. Nem tudjuk, hogy létrehozásának lehetett-e…..
Közel három évtizede a hevesi református temetőben találtam rá egy megsérült, magányos sírkőtáblára, melyen csak egy név és két évszám állt. Eltelt néhány hónap, és kiderült számomra, hogy a táblán szereplő név, Galgóczy Béla a gyülekezet egykori iskolájának tanítója volt. A Hevesi Református…..
Van egy különleges épület a Szerelem Alfréd utcában, mely egyediségével az utca meghatározó látványelemévé vált. Fatornácos háznak vagy Piroska-villának is nevezik. Heves büszkesége volt ez a villa száz-százhúsz évvel ezelőtt, több korabeli képeslapon is szerepel. Ki építtette és mikor? Kiről…..
1902. június 19-e délutánján a hevesi főtéren nézelődők izgalmas kocsiversenynek lehettek tanúi. A község néhány előkelősége  próbára tette lovait és saját képességeit úri kedve szerint. A Kaszinó előtt gyülekezett a társaság és a kíváncsiskodók hada...A verseny célja: hajtás Tenkig és vissza! A…..
A fiatalabb generációk alig ismerik a Heves város déli részén található tavat, legfeljebb negatív élmények kapcsolódnak hozzá a környék elhanyagoltsága miatt. Az idősebbek és az előttünk járó hevesi emberek életében azonban még jelentős szerepet töltött be a Viczán-tó. Múltja még feltárásra vár, de…..
Hogyan választottak nyári pihenőhelyet a tehetős dél-hevesi nemesi családok tagjai százhúsz-száznegyven évvel ezelőtt? Ha nem a tengerpart volt úticéljuk, akkor igyekeztek egy hegyi gyógyfürdőt felkeresni, így a pihenést össze tudták kötni a gyógyulással. Sokszor egyenesen az orvos javasolta a…..
Nem mindennapi madár megjelenése keltette fel a dél-hevesi emberek figyelmét 1902 novemberében. Erk határában egy helyi lakos, Göncő Károly egy jól kifejlett barátkeselyűt ejtett zsákmányul. Testén látszott, hogy korábban 19 sörétet (“serétet”) kapott, de “teljesen kiheverte baját, s most már teljes…..
 A földből élő ember számára minden munka között legelső volt az aratás, hiszen az évi kenyérnekvaló függött tőle. A gondos gazda jó érzésssel szemlélte a dús kalásszal bíztató gabonatábláját. Akkor volt megelégedett, ha már a "hombárba"  került a jó termés.Péter-Pál napja táján, amikor beértek a…..
Horvátország nemcsak napjainkban kedvelt úticél. A boldog békeidőkben, több mint száz éve is igen népszerű volt az üdülők körében. Akkoriban nemcsak a tengerpartja vonzotta a pihenni vágyókat, hanem a tengertől távolabbi, hegyek között megbúvó gyógyfürdői is. Mivel a vasútvonalak kiépülésével ezek…..
Napjainkra szinte nyomtalanul eltűntek az egykor népes pusztákról – mint pl. Fogacs, Alatka, Vesszős, Szárazbő, Csász, stb. - a régi nemesi családok kúriái. Velük együtt feledésbe merült a múlt egy darabja, azonban maradtak ránk olyan források, melyek képet adnak arról, hogyan éltek itt a nemesi…..
145 éve áll Hevesen, a mai Vértanú és Mária utcák sarkán lévő lakóház előkertjében egy különleges kegyszobor, a Fájdalmas Anya. Nemcsak maga a szobor és az építmény számít fontos kultúrtörténeti emlékünknek, hanem a hozzá kötődő helyi hagyományok is. Ezek közé tartozik a Jézuskeresés szokása.  A…..
Száz éve az Orsolya rendi iskola tanítójaként érkezett Hevesre Csizmazia Anna, akit a rendben Máter Ildefonzának neveztek. Az elsők között jött 1922-ben, és huszonhat év után, az utolsók között hagyta el a Zárda épületét. Kutatásaim során gyakran került szóba a neve.  Ilyenkor mindig felcsillant az…..
Éppen száz éve, 1922 - ben foglalta el hevesi hivatalát Deák János főjegyző. Egyéniségét és tetteit a hevesiek ma is nagy szeretettel őrzik emlékezetükben. Megbecsültsége elsősorban nem is a betöltött hivatalának szólt, hanem nemes szellemiségének és nagylelkű adományainak. A Szent Orsolya Zárda…..
Hét szakma egy helyen! Felépült a Szolgáltatóház 1968. A hatvanas években a háztartásokban addig nem látott mértékben terjedtek el a műszaki cikkek. Egyre több család engedhette meg magának, hogy mosógépet, porszívót, hűtőgépet, televíziót, magnetofont, lemezjátszós rádiót vásároljon.…..
Ebben az évben lesz 55 éve, hogy felavatták a Heves Járási Művelődési Otthon új épületét. Arra, hogy először Malinovszkij marsallról nevezték el, talán csak azok emlékeznek, akik ott voltak 1967. április elsején az átadó ünepségen. Másfél évig tartott az építkezés hat és fél millió forintos…..