Adatok
NayZoli
8 bejegyzést írt és 11 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mi történt 2023-ban?..
Miért nem hallani török monarchista törekvésekről?..
A napokban elhunyt XVI. Benedek pápa nem csupán egyházfő volt, hanem egyben uralkodó is. ..
A Tiszától a Fekete-tengerig terjedő birodalmat ünnepelték az elmúlt hetekben. Van azonban ebben pár csavar, amivel nem nagyon foglalkozik senki, pedig lenne mivel...
A spanyol monarchia 3-4 évtizeddel ezelőtt az iskolapéldája volt annak, hogy egy megosztott társadalom jól működhet királyságként. Ez az érv azonban mára a visszájára fordult. Erről lesz szó az alábbi bejegyzésben...
Egy gyors visszatekintéssel szeretném megköszönni a blog második évét!..
A címért ismét elnézést kérek, de valahogy meg kellett fogalmaznom, hogy mi is a történések virtuális terének a neve. Ahogy tavaly is jeleztem, a "Magyar Királyság" túlzás lett volna, a királyságpártiság szintén. Ezért döntöttem a "magyar monarchizmus" mellett...
Az olasz trónviszály egy új mérföldkőhöz érkezett. Olyan megoldás látszódik körvonalazódni, amely nagyjából senkinek nem fogadható el, de a dinasztikus acsarkodást lezárja...
IV. Károly visszatérése ellen foglaltak állást a magyar képviselők 100 éve. A Szombathelyen tartózkodó király nehéz helyzetbe került...
NayZoli
2021.04.08 06:53:16
@gigabursch: Köszönöm, hogy követted :)
Pontosan 100 évvel ezelőtt került sor IV. Károly és Horthy Miklós találkozására. Hivatalosan ekkor láttak egymást utolsó alkalommal...
NayZoli
2021.03.29 23:14:02
@Fredddy: Köszönöm a visszajelzést!
Igazából a mai napig nem derült ki, hogy mi vezette Horthyt. Már a háború után, 25 éves távolságból más véleményen volt az 1921-es önmagához képest. A saját véleményem szerint Horthy nem akarta feladni a kényelmes, új életét. Azt sem kétlem, hogy dolgozott benne a küldetéstudat is. Horthy várbeli berendezkedését nem ok nélkül érte kritika abban az időben.
100 éve még nem volt kisantant, az majd csak az őszi eseményekben jelent meg, éppen a húsvéti visszatérés miatt. Horthy másnap már hajlandó lett volna visszaengedni a királyt, tehát elvileg járható út lett volna a király hivatalba lépése.
A király melletti érv az volt, hogy van már békeszerződés (amit Magyarország akkor egyébként még nem foglalt törvénybe), így nincs lehetősége egy másik országnak katonai akciót indítania, mert az a békeszerződés elutasítását jelentette volna. Tényleges katonai akcióra csak a csehek lettek volna hajlandók, de azért a sikerük nem volt eleve eldöntve. Az osztrákokat is visszaverték, szerintem a csehekkel is elbírtak volna.
IV. Károly és a kommunisták viszonya érdekes ügy, széles körben terjesztett könyvben nem láttam még megírva. Mindenesetre 1918 őszén a király nem a kommunistáknak adta át a hatalmat, hanem kiszorult a közéletből. Már nem volt abban a helyzetben, hogy kijelölje az utódját. Volt ilyen kísérlete, de elsodorta az utca.
Budapesten Károlyi és a Nemzeti Tanács lett a fő politikai centrum, a kommunisták csak később jöttek elő.
A munkásmozgalommal akkoriban nem volt szoros kapcsolata, de a 133 napig élő magyarországi kísérlet a szociális kérdésekben szerintem a királyi pár szociális terveiből (is) dolgozott. Amikor a pármai Bourbonokról írtam, akkor az eredeti cikkben szerepelt is egy ilyen rész, végül kivettem. A pármai hercegek egy része tényleg eljutott oda, hogy már vörösözték őket, de az majd csak az 1970-es években jelent így meg.
100 éve Károllyal komolyan tárgyaltak a franciák, mert a németeknek szerettek volna egy ellensúlyt. A király ebből a szempontból egy ígéretes személy volt, tehát komolyan vették. Főleg a pármai hercegeknek volt ez köszönhető.
A hadsereggel kapcsolatban (szerintem) Horthy blöffölt. Ahogy 1921 tavaszán és őszén is kiderült, a hadsereg nem követte a kormányzót, ahogy egyébként 1944 őszén sem. Eleve a hadsereg (tudom, hogy ezzel tisztában vagy) nem is úgy működik, hogy egy bizonyos személynek engedelmeskedik.
Horthy szerintem talán azért gondolhatta ezt (ha gondolta egyáltalán), mert Szegeden meg tudta szervezni a saját hadseregét. Nagyjából bármelyik hozzá hasonló rangos tábornoknak sikerült volna akkoriban, mert létezett egy erős társadalmi igény, amihez csak kellett egy ember, aki lobogtatta a zászlót.
1921-ben egyébként éppen azok álltak fegyverrel is a király mellé, akik annak idején lehetővé tették Horthynak azt, hogy fehér lovon bevonuljon Budapestre. Természetesen a fiatal tisztek jelentős része ez alól kivétel volt, számukra IV. Károly nem volt magyar ember. Nem minden fiatal tisztre volt ez igaz, egy példa erre Almásy, de sokuk az ilyen kérdésekben Gömbös Gyulát követték.
Autócsere: mivel az már másnapi esemény volt, elnagyoltam. Az egyik forrás azt beszélte el, hogy a cserélt gumi újra kilyukadt. Egy másik pedig azt állítja, hogy ütközés történt. Lehet, hogy ismét kilyukadt és nekiment valaminek a kocsi, ezért kellett nekik egy másik.
Igazából a mai napig nem derült ki, hogy mi vezette Horthyt. Már a háború után, 25 éves távolságból más véleményen volt az 1921-es önmagához képest. A saját véleményem szerint Horthy nem akarta feladni a kényelmes, új életét. Azt sem kétlem, hogy dolgozott benne a küldetéstudat is. Horthy várbeli berendezkedését nem ok nélkül érte kritika abban az időben.
100 éve még nem volt kisantant, az majd csak az őszi eseményekben jelent meg, éppen a húsvéti visszatérés miatt. Horthy másnap már hajlandó lett volna visszaengedni a királyt, tehát elvileg járható út lett volna a király hivatalba lépése.
A király melletti érv az volt, hogy van már békeszerződés (amit Magyarország akkor egyébként még nem foglalt törvénybe), így nincs lehetősége egy másik országnak katonai akciót indítania, mert az a békeszerződés elutasítását jelentette volna. Tényleges katonai akcióra csak a csehek lettek volna hajlandók, de azért a sikerük nem volt eleve eldöntve. Az osztrákokat is visszaverték, szerintem a csehekkel is elbírtak volna.
IV. Károly és a kommunisták viszonya érdekes ügy, széles körben terjesztett könyvben nem láttam még megírva. Mindenesetre 1918 őszén a király nem a kommunistáknak adta át a hatalmat, hanem kiszorult a közéletből. Már nem volt abban a helyzetben, hogy kijelölje az utódját. Volt ilyen kísérlete, de elsodorta az utca.
Budapesten Károlyi és a Nemzeti Tanács lett a fő politikai centrum, a kommunisták csak később jöttek elő.
A munkásmozgalommal akkoriban nem volt szoros kapcsolata, de a 133 napig élő magyarországi kísérlet a szociális kérdésekben szerintem a királyi pár szociális terveiből (is) dolgozott. Amikor a pármai Bourbonokról írtam, akkor az eredeti cikkben szerepelt is egy ilyen rész, végül kivettem. A pármai hercegek egy része tényleg eljutott oda, hogy már vörösözték őket, de az majd csak az 1970-es években jelent így meg.
100 éve Károllyal komolyan tárgyaltak a franciák, mert a németeknek szerettek volna egy ellensúlyt. A király ebből a szempontból egy ígéretes személy volt, tehát komolyan vették. Főleg a pármai hercegeknek volt ez köszönhető.
A hadsereggel kapcsolatban (szerintem) Horthy blöffölt. Ahogy 1921 tavaszán és őszén is kiderült, a hadsereg nem követte a kormányzót, ahogy egyébként 1944 őszén sem. Eleve a hadsereg (tudom, hogy ezzel tisztában vagy) nem is úgy működik, hogy egy bizonyos személynek engedelmeskedik.
Horthy szerintem talán azért gondolhatta ezt (ha gondolta egyáltalán), mert Szegeden meg tudta szervezni a saját hadseregét. Nagyjából bármelyik hozzá hasonló rangos tábornoknak sikerült volna akkoriban, mert létezett egy erős társadalmi igény, amihez csak kellett egy ember, aki lobogtatta a zászlót.
1921-ben egyébként éppen azok álltak fegyverrel is a király mellé, akik annak idején lehetővé tették Horthynak azt, hogy fehér lovon bevonuljon Budapestre. Természetesen a fiatal tisztek jelentős része ez alól kivétel volt, számukra IV. Károly nem volt magyar ember. Nem minden fiatal tisztre volt ez igaz, egy példa erre Almásy, de sokuk az ilyen kérdésekben Gömbös Gyulát követték.
Autócsere: mivel az már másnapi esemény volt, elnagyoltam. Az egyik forrás azt beszélte el, hogy a cserélt gumi újra kilyukadt. Egy másik pedig azt állítja, hogy ütközés történt. Lehet, hogy ismét kilyukadt és nekiment valaminek a kocsi, ezért kellett nekik egy másik.
NayZoli
2021.03.30 06:36:29
@Fredddy: Annyiból azért javítanom kell magam, hogy a kisantant előzményeként már 1920-ban létezett a cseh-délszláv szerződés, ami kimondta, hogy egy magyar katonai támadás esetén közösen reagálnak. Ezt a szerződést Románia csak IV. Károly tavaszi kísérlete után írta alá. Mégis, 1921. márciusában a cseh-délszláv szerződésre már használták a kisantant megnevezést.
NayZoli
2021.03.31 11:23:26
@Fredddy: Elfogadom, hogy ezeket így gondolod, én másképp látom. Elég sok korabeli újságot, jegyzőkönyvet, személyes naplót, levelet és sok hasonlót olvastam, azokból más olvasható ki. Az, hogy mit gondolok (vagyis, hogy ezekből nekem mi állt össze) annyiban lényegtelen, hogy mindez már a múlt, már nem gyakorol rá hatást semmi sem. Az, hogy mi így vagy úgy értelmezzük a magyarázatainkkal, legfeljebb nekünk teszi értelmezhetőbbé.
Nekem a történetben valahol az a döbbenetes, hogy ennyi idő múlva is még nagyon sok benne az ismeretlen. Például éppen a 27-i eseményeket illetően sem a válaszok felkutatása zajlik, hanem a Teleki által 1921. március 31-én összeállított magyarázkodásnak az elhitetése. Mintha ma, 2021-ben, számítana még valamit az, hogy ki segítette a királyt a tervei megvalósításában...
Nekem a történetben valahol az a döbbenetes, hogy ennyi idő múlva is még nagyon sok benne az ismeretlen. Például éppen a 27-i eseményeket illetően sem a válaszok felkutatása zajlik, hanem a Teleki által 1921. március 31-én összeállított magyarázkodásnak az elhitetése. Mintha ma, 2021-ben, számítana még valamit az, hogy ki segítette a királyt a tervei megvalósításában...
IV. Károly visszatérési kísérleteinek az egyik olvasata jól ismert. A ma induló sorozat a király nézőpontjából kísérli meg a 100 éve történtek felidézését...
NayZoli
2021.03.29 21:32:14
@wovbagger: Köszönöm a javításra tett észrevételeket, természetesen meg is történtek.
A Lánchíd és a Vár stabilan áll a helyén, ez igaz, deidpnként megjelent köztük kilátást akadályozó ez-az.
A Lánchíd és a Vár stabilan áll a helyén, ez igaz, deidpnként megjelent köztük kilátást akadályozó ez-az.
Vajon a Croy-család az Árpád-ház fiúági folytatása lenne? Van-e mellette vagy ellene bizonyíték?..
NayZoli
2021.03.22 10:48:55
@Praefectus Gallorum: azóta eltelt jó sok idő és nem lett semmi a nagy bejelentésből. A meglepő nekem még mindig az, hogy a magyarországi sajtó is ennyire érdektelen maradt.
Volt idő, amikor a portugál dinasztia nagyságát a magyar származással próbálták igazolni. Később aztán valóban megjelent a magyar származású dinasztia. Nehéz meghatározni, hogy a portugál királyi családnak áldássá vagy átokká vált a magyar hatás...
NayZoli
2020.04.23 03:26:01
@Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember: érdekelne, hogy ez miként kapcsolódik a poszt témájához...
Halad-e Magyarország a királyság felé?..
NayZoli
2020.04.09 11:12:52
@gabesz7004: Elméletileg úgy kellene működnie ennek, hogy a pártok egymás ellenében kellene AKARJÁK megszerezni a politikai hatalmat. Ha tényleg rivalizálnának egymással, törekednének a racionális vitára, akkor tudna ez működni, de amit ide leírtam, annak minden részlete túlzó és idealista elvárás a magyar politikával szemben. Nem látok olyanokat, akik tényleg akarnák a politikai hatalmat és a másik (esetleg a harmadik, negyedik) oldalon meg aggódnának miatta. Jelenleg már egész régóta azt látom, hogy itt csak egy ember akar magának politikai hatalmat, az ellenzéke meg mindig hűségesen kisegíti abban, hogy ne legyen komolyan veszélyben.
Engem nem aggasztana egy egymással versengő pártokkal működő többpártrendszerű demokrácia, de ami Magyarországon van, azt nem tudom annak tekinteni (ez csak vélemény, ami lehet óriási tévedés is).
A XIX. század első felében működő királyság egy konszenzusos rendszer volt. Mindenki rá volt kényszerülve a konszenzus kialakítására, ami a hatalmi szinteken vagy megakadt felfelé haladva, vagy eljutott a király szentesítéséig. Nem volt alapjában véve rossz, csak nagyon lassú volt és kevés embert vontak bele a konszenzus kialakításába. Talán még lassabb lett volna, ha nagyobb az egymással megállapodni kénytelenek köre.
Amikor a "semmi beleszólás" politikája ment, azt valahogy mindenki rosszul tűrte és még egy olyan királynak is beletört a bicskája, mint Ferenc József.
Ami utána kinőtt belőle (mármint 1867 után), az csak egy szűk körnek adott beleszólást a politika ügyeibe, csúfosan és fájóan meg is dőlt. Azt szerintem soha nem lehet elfogadtatni egy társadalommal, hogy fizesse meg a közterhek nagyobb részét és cserébe nem kap lehetőséget a beleszólásra (ami szerintem nem is baj, mert ha valakik fizetnek, akkor legyen szavuk). Most is, amikor a pártok többsége nem akar hatalmat, legalább megvan az esély arra, hogy néhány évente megváltozzon ez az egész. Választások nélkül azonban csak fegyverrel lehetne változtatni, ami nem lenne jó.
Amikor a pártok vezetőinek az akarathiányáról írtam, akkor arra utaltam, hogy mielőtt hatalomban van, illetve miután végérvényesen kikerül a hatalomból, beszél arról, hogy milyen jó megoldás lenne egy királyság az országnak. Amikor viszont a hatalomban van, nem meri felvetni. Azt csak én gondolom, hogy kényelmesebb egy gyenge, jelképes szereppel biztosító államfővel gyakorolni a hatalmat (akinek a megválasztása is a kormányzó erőtől függ...), de szerintem nem tévedek sokat.
Engem nem aggasztana egy egymással versengő pártokkal működő többpártrendszerű demokrácia, de ami Magyarországon van, azt nem tudom annak tekinteni (ez csak vélemény, ami lehet óriási tévedés is).
A XIX. század első felében működő királyság egy konszenzusos rendszer volt. Mindenki rá volt kényszerülve a konszenzus kialakítására, ami a hatalmi szinteken vagy megakadt felfelé haladva, vagy eljutott a király szentesítéséig. Nem volt alapjában véve rossz, csak nagyon lassú volt és kevés embert vontak bele a konszenzus kialakításába. Talán még lassabb lett volna, ha nagyobb az egymással megállapodni kénytelenek köre.
Amikor a "semmi beleszólás" politikája ment, azt valahogy mindenki rosszul tűrte és még egy olyan királynak is beletört a bicskája, mint Ferenc József.
Ami utána kinőtt belőle (mármint 1867 után), az csak egy szűk körnek adott beleszólást a politika ügyeibe, csúfosan és fájóan meg is dőlt. Azt szerintem soha nem lehet elfogadtatni egy társadalommal, hogy fizesse meg a közterhek nagyobb részét és cserébe nem kap lehetőséget a beleszólásra (ami szerintem nem is baj, mert ha valakik fizetnek, akkor legyen szavuk). Most is, amikor a pártok többsége nem akar hatalmat, legalább megvan az esély arra, hogy néhány évente megváltozzon ez az egész. Választások nélkül azonban csak fegyverrel lehetne változtatni, ami nem lenne jó.
Amikor a pártok vezetőinek az akarathiányáról írtam, akkor arra utaltam, hogy mielőtt hatalomban van, illetve miután végérvényesen kikerül a hatalomból, beszél arról, hogy milyen jó megoldás lenne egy királyság az országnak. Amikor viszont a hatalomban van, nem meri felvetni. Azt csak én gondolom, hogy kényelmesebb egy gyenge, jelképes szereppel biztosító államfővel gyakorolni a hatalmat (akinek a megválasztása is a kormányzó erőtől függ...), de szerintem nem tévedek sokat.
NayZoli
2020.04.10 09:47:49
@gabesz7004: Egyetértek.
Tulajdonképpen nagyobb hatalom jutott így egy ember kezébe, mint amit egy alkotmányos királyság adna a király kezébe :)
Tulajdonképpen nagyobb hatalom jutott így egy ember kezébe, mint amit egy alkotmányos királyság adna a király kezébe :)
A szerb királyi családról el lehet mondani, hogy nagyon sokat küzdöttek a koronáért. A történetük hosszú és eseménydús. A trónkövetelőket bemutató sorozat részeként ennek a tömör bemutatására történik most egy kísérlet...
Ha meg kellene tippelnem, hogy melyik európai köztársaságban van a legnagyobb esélye a királyság helyreállításának, akkor Romániát az elsők között említeném. Ezért a trón nélküli trónvárományosokat bemutató sorozatban is az első helyen a román dinasztia kerül bemutatásra...
NayZoli
2020.02.16 09:11:29
@kolomparlole1114: menjenek be a házba? :)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz