Adatok
matyiö
23 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Szóval megérkeztünk Los Angelesbe. Egyenesen a partra mentünk fürödni. Egy jamaikai kajáldában halat ettünk. Aztán belebambultunk a los angeles-i beach hétköznapjaiba. Emberek futnak leizzadva, biztos Doors megy az Ipodjukon. Nagyon sokan futnak amerikában. Férfiak heverésznek a…..
Kalifornia partjainál utazunk San Fancisco felé. Balra az óceán, nagy hullámokkal csapódik a szikláknak, jobbra kopár hegyek. Szép idô van, a nap lemenôben. Az utolsó napokat kaliforniában töltjük. Indianapolisból érkeztünk repülôvel. Ott még esett, ôsz volt, San Diegoban, ahol…..
A bloomingtoni második koncert talán felülmúlta az elsô sikerét is. Ugyan akkora tömeg fogadott bennünket, mint elôzô este. A sátor tömve volt, akik nem jutottak be, azok a kerítésen kívülrôl kukucskáltak. Ugyan azok az emberek ugyan azon a helyen! Némelyik szám után olyan…..
Nem azzal van a baj, hogy írni kell, meg lenne is mirôl, csak olyan állapotba kerültünk, mint akik lebegnek ide-oda, semmihez nem kötôdünk, csak az evéshez, iváshoz, alváshoz, koncerthez. Mint, mikor a lázas betegnek már hetek óta magas a láza. Olyan apatikus állapot, nem túl…..
Délelött. Bowling Greenben ülök megint. Bejöttem kávét, meg süteményt enni. A többiek még alaszanak. Ahol tegnap játszottunk, ma hangszóróból a keringô lemez szól angolul: “what will be?”. Minden olyan szimbólikus, illetve minden szimbólikusan láttatja magát ma…..
New Yorkba furcsa érzés megérkezni. Fôleg busszal, észak felôl, és három hétnyi koncert után. Fáradtan utaztunk, de nem vettük észre. Az állandó ásítástól tátva maradt a szánk.New York elôvárosai hosszú mérföldeken át pumpálják fel az adrenalint, míg be nem érünk a…..
Burlington egy gyönyörû hely. Kompon kellett átmennünk, az úton figyelmeztetô tábla, hogy medvék átjárásra lehet számítani. Mindenhol fákat látni, Burlington mellett akkora egybefüggô erdôség van, mint Magyarország. A Bana felhozott reggel a szobába egy kézzel rajzolt…..
Quebec városba két nagy híd fut, ami alatt a Szent Lôrinc folyó, benne meg lazacok. A buszból Karcsinak most egy tökéletesen éles képet sikerült készítenie a híd korlátjáról. Ô olyan képeket készít - gondolva a hosszú téli estékre - amik egyenként alapos magyarázatra…..
A hétfô reggelt autószereléssel kezdtük. Mivel Tomi is csatlakozott a csapathoz, át kellett szerelni az utolsó ülést, hogy elférjünk. Aztán irány Kanada. Egész nap utaztunk, az amerikai-kanadai határnál feltúrták a buszt, de nem tartott sokáig, s baléphettünk az országba.…..
Chicago, az komoly, hát hosszú lesz. Elôször is pénteken megérkeztünk, Tomi várt a szállodánál, kamerával. Ettôl kezdve amerikai botladozásaink rögzítven lesznek. Percekig csak forgatott a kamera mögül, és nem szólt semmit. Meg sem tudtuk kérdezni hogy mi van otthon. Aztán…..
Kérem szépen, belazultam azt mondják a fiúk. Tegnap az autópályán megálltunk egy tankolónál. A Bana fogott lepkét, és lefényképezte, erre kijött egy nô a kútról hogy van-e gyûrû a lepkén, mert most vonulnak, és sokat megjelöltek az itt táborozó diákok. Nem találtunk…..
Egy estét Kansas City-ben töltöttünk. Kansas után már Texas állam következik. Eddig talán a legrendezettebb város, ahol jártunk. Angolosan egyformára nyírt gyep, hatalmas kertvárosok, virágok mézeskalács házikókkal. Minden háznak van egy terasza üldögélésre, kerítés sehol,…..
Egy napot utaztunk Madisonból Lincolnba. Ez már Nebraska államban van, ami azt jelentette, hogy Wisconsint elhagyva át kellett szelni Idaho államot. Kb. 800 kilóméter. Szerencsére tegnap este nem volt koncert. Bárhol álltunk is meg, mindenhol fociztunk. Az autópály fizetô…..
Szóval arra ébredtem, hogy a Karcsi leesett az ágyról. Épp abban a szállodában, ahol szokatlanul magasan volt a matrac. Azóta nem írtam semmit. Két napot töltöttünk Medisonban. Egy egyetemváros két tó között, mindenhol könyvtárak, kávézók, kocsmák, kollégiumok. Nappal…..
Milwaukee. Persze megint reggel van. A tévében mindenhol az Ike nevû hurrikánról tudósítanak. Szélfújta emberek állnak a viharban piros dzsekiben és vesézik a helyzetet. Háttérben vagy tomboló tenger, vagy házak ablakait deszkázó apukák. Az elôrejelzések szerint mi már csak a…..
Tegnap este koncertet adtunk Cedar nevû klubban Minneapolisban. Igazi koncertklub, minden erre van kitalálva. Nagyon gyenge volt a cucc, ezért mi nem éreztük magunkat annyira konfortosan, de kifelé jól szólt minden. Ráadásul a gitárok feldobták a talpukat a koncert elején, húrok, …..
Minneapolisban vagyunk. Ma este koncert lesz egy klubban. Tegnap nem csináltunk semmit, illetve reggeliztünk a szállódával szemben lévô Denny’s –ben. A reggelizés mindig meghatározó. A város szélén vagyunk az autópálya mellett. Mindenhol étterem, és rengeteg autó. Az…..
Nyolcadikán este Ann Arbor-ban játszottunk egy klubban. A hely olyan, mint legtöbb ilyen hely európában, évtizedek óta tartó buliszag, régi plakátok, falfirkák, félhomály, mint nálunk még a kilencvenes évek elején az ilyen klubbok. Ez azért jutott az eszembe, mert egy egyetemi…..
Családi koncerttel búcsúztunk Bowling Green-tôl. Utca közepén egy színpad, mikor oda érkeztünk egy nô énekelt kánkán szoknyában, a fején egy piros bugyival gyerekeknek a bugyiban éneklésrôl. Egy félakusztikus koncertet játszottunk én is a fejemre húztam egy nyúlsapkát. A…..
Elsô koncertünk a turnén, délután harminc fok, napsütéses színpadon. Sztékszag a levegôben, nagyon jó country zenekarok sorra, aztán mi, volt egy kis pánik, elsô koncert drukk, de elmúlt. A közönség utána hosszú sorban állt a cédékért és aláírásokért. Egy lemez…..
Tegnap megérkeztünk Ditroitba, béreltünk egy amerikai kisbuszt, mindenki kipróbálta, mivel sofôrünk nem lesz. Aztán indultunk Bowling Green városba. Átlagos amerikai kisváros lehet sportpályákkal, fából épült házakkal. A buszban elôkerült a pálinka, aminek hatására a…..
Ez a blog a nyúl nélkül fenntartható nyúltartásról szól. Az életrôl nyúlként...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz