Regisztráció Blogot indítok
Adatok
letblog

25 bejegyzést írt és 55 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Legalább kilenc problémám van az otthonmaradással és a digitálisnak nevezett tanítási renddel. ..
letblog 2020.03.26 12:04:02
@clemens: köszönöm a kommentedet és fogadd elismerésem a megszólalásodhoz!
letblog 2020.03.26 12:28:45
@Szalay Miklós: Köszönöm a kommentedet!

Megnéztem az általad ajánlott oldalt, vannak is gondolataim az ott leírtakról. Azt gondolom, hogy nagyon nem egyszerű tájékozódni és a tények ismeretében hozni döntéseket. Folyamatosan rossz érzéseim vannak, mert amit szinte egyöntetűen mond mindenki, arra az általam észlelt valóság kőkeményen rácáfol. Mivel olyan jogrend van hatályban, amikor nagyon óvatosan kell megfogalmazni a kritikát, ezért eszembe sem jut az általam észlelteket szóvá tenni. Szerintem egyébként ez sem jó, hogy így van (mert ha pánikot kelt amit írok vagy a bírálatom akadályt jelent a védekezésben, akkor azért kemény büntetés járhat - így inkább csendben szurkol az ember, hogy minden a legjobban alakuljon).

A lényegre térve, már az alapfeltevésekben sem értek egyet a legtöbb emberrel. Nem feltétlenül azért, mert az alapfeltevésekkel ellentétes a véleményem, hanem egyszerűen nem tudom elfogadni azt, hogy az alapfeltevés bizonyítható tény lenne. Úgy látom, hogy bizonyos dolgokat mindenféle kritika nélkül elfogadtunk, ez pedig visszaüthet.

Jó példa erre egy kevésbé érzékeny téma, a digitális oktatás. Írod te is, hogy ehhez évek kellenek és mindenki úgy beszél róla, mintha valami új dolog lenne. Amikor egyetemre jártam és tanárnak tanultam, az nem ma volt. Már akkor voltak digitális pedagógia kurzusok és már akkor is úgy került szóba, mint ami de facto létezik és működik. Elárasztották az elmúlt két évtizedben az iskolákat a digitális eszközök. Volt idő a kialakulására, nem most kell kitalálni. Ehhez képest meg leírtam mit tapasztalok, de azt nem tudom mennyire egyedi vagy általános.

Vagy másik példa erre, hogy milyen jó a környezetnek a gazdaság alacsonyabb fokozatba kapcsolása. Az ilyen megnyilatkozásokat olvasva még mindig ott van a fejemben az a kényelmetlen gondolat, hogy sokan fizetés nélkül vagyunk otthon. Bérelt lakásunk van, amit ki kell fizetni. Egyszerűen életidegennek érzem azon örömködni, hogy milyen jó a gazdaság leállítása, amikor százezrek vagy milliók lakhatása kerül veszélybe. A mi esetünkben az "egyszerűbben élni" olyasmit jelentene, amit a nagy többség nem vállalna... (mert ki menne az önkéntes egyszerűsítés eszméjétől hajtva hajléktalannak vagy ilyen-olyan otthonokba menedéket kérni???)

Ezekkel csak arra utalok, hogy egy-egy dolognak sok olyan oldala van, amiről a közhangulat mostanában nem vesz tudomást.
A Keleti pályaudvar várt, majd elmaradt akadálymentesítését hónapokon át figyelemmel követtük, majd próbáltuk kideríteni mi is történt. Nem sok siker koronázta az erőfeszítéseinket, de összefoglaltam minden olyat, ami biztosan tudható. Talán valamikor használható lesz valamire...
letblog 2020.01.10 06:05:27
@kvadrillio: próbálom megfejteni, hogy a két hozzászólásod miként kapcsolódik a poszt témájához, de nem sikerül. Felvilágosítasz?
letblog 2020.01.11 22:07:18
@letblog: Én sem értem, de azért az is tény, hogy párszor már letelt a 60 nap és semmi.
Valaki kétségbe vonta, hogy az ENSZ 1969-es határozata tette nemzetközi nappá a fehér bot napját. Megpróbáltam kideríteni mi az igazság, de zavarban vagyok. Segítség! ..
Ki vonhatja be az MVGYOSZ-tagkönyveket? Hogyan kell kezelni a bevont tagkönyveket? Kiket érdekel egyáltalán a tagkönyvek körüli mizéria? A válaszok felettébb meglepőek...
Első születésnapunkhoz értünk. Mit értünk el egy év alatt? ..
A kiemelt helyzetben lévő látássérült szervezetek egy pontrendszer alapján kapják meg az állami támogatás egy részét. Ennek a pontrendszernek a számait jártam körül és rábukkantam néhány meglepő adatra...
Önállóan alapvetően ügyesen közlekedő látássérült utasként nem boldogulok a felújított budapesti metrószakasszal. ..
Egy több, mint 3 éves küzdelemben értünk el egy hatalmas részsikert! 2019 április 7-től az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő zónázó járat végre betölti elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba. A mostani…..
letblog 2019.03.25 07:53:34
Kedves Péter!

A MÁV metrópótlásban betöltött szerepével kapcsolatban van egy óriási gondunk többünknek, amivel hiába kopogtatunk, senki nem akar vele foglalkozni. A MÁV megjelölt járatai egy érvényes BKK-bérletes utasnak ingyenesek, így valóban képes a vonat metrópótló szerepre. Az északi felújításhoz képest a déli szakasznál ez sokkal bővebb lehetőséget rejt magában. Ez eddig még nagyon szép.

A látássérültek valamilyen általam érthetetlen ok miatt azonban a MÁV-ról ki vannak zárva, mint ingyenes utazók, holott a helyi tömegközlekedés tekintetében (a rendelet szerint) bérletes utasnak számítanak.

A mi esetünkben (vagyis én és a kísérőm) másodrendűnek minősülünk és csak fizetés ellenében használhatom a MÁV szerelvényeit metrópótlónak, mert nem tekintenek bérletesnek.
Ráadásul a MÁV szabályai szerint kísérővel utazva köteles vagyok a felszállás előtt jegyet váltani a megállóban (holott a kormányrendelet szerint bérletes vagyok), ami további bonyodalmakat okoz.

Ami iránt érdeklődni szeretnék az egyszerűen az, hogy nem lehetne-e a MÁV-nál a metrópótlásban érintett vonalakon elérni azt, hogy a látássérültek is úgy utazhassanak, ahogyan a bérletes utasok? Vagyis a bérletet helyettesítő okmányok felmutatásával.

Azért itt kérdezem, mert a pótlásban érintett cégeket ez nem érdekli, az érdekvédelmi szervezeteket szintén nem (és ez enyhe kifejezés), pedig vagyunk szép számmal olyanok, akik érintettek vagyunk.
letblog 2019.03.25 08:03:21
@Mach Péter: Köszönöm szépen. Nekem már kezd megrendülni a bizalmam a civil szervezetekben, így a türelmem is fogytán van, nem tudom már olyan higgadtan, normálisan előadni, ahogy kellene.
letblog 2019.03.29 06:40:20
@Mach Péter: nagyon köszönöm :)
Hamarosan indul az M3 metró déli szakaszának a felújítása, de továbbra sem veszi senki sem figyelembe, hogy a látássérülteket kizárják a pótlás egyes részeiből. Még a látássérült szervezetek tiltakozását sem találom sehol. Vajon miért nem?..
letblog 2019.03.19 21:25:52
@haXXXor: egyetértek :)
letblog 2019.03.19 21:33:36
@Pierr Kardán: emlékszem rád :) ezt rendesen ki is veséztük és egyet is értettünk jó pár dologban ezzel kapcsolatban. Például azzal is, hogy nem kellemes a nagy hidegben dideregni a kihűlt metrószerelvényen. Sajnos Magyarországon gyakori, hogy a választási lehetőség kimerül abban, hogy 1. valamit vagy rosszul csinálnak meg; 2. vagy sehogy sem. Az, hogy valamit jól csináljanak meg (például a szelektív ajtónyitást), valahogy nem akar eljutni a tettek szintjén a megvalósításig. Rossz, hogy ez így van :(
Miért buknak el érdekvédelem ügyei Magyarországon? Mit lehetne tenni, hogy másképpen legyen?..
Miért volt problémás a szelektív ajtónyitás a budapesti metrókon? Lehetséges-e jól megoldani a szelektív ajtónyitást?..
letblog 2019.01.21 06:54:15
@metal: nem vagy vele egyedül, ezt a mai napig sokan nem értjük. Válaszokat nem kaptunk.
letblog 2019.01.21 06:57:41
@Pierr Kardán: A BKK a közleményében azt mondta, hogy szeretné a szelektív nyitást megvalósítani, csak jól szeretné csinálni, hogy minden utasnak megfelelő legyen. Nem tudom merre tartanak, de majd olvasgatok itt-ott, hátha van előrelépés.
A blog egy korábbi írásában szó esett egy inzultusról, melynek egyik eredménye, hogy a tömegközlekedés elsőbbségi üléseiről megismerhettük a cég álláspontját. Az álláspont bemutatásán túl van pár gondolatom is, mellyel kapcsolatban érdekelne mások véleménye is...
letblog 2019.01.09 07:37:42
@zizi77: Egy középkorú házaspár unokákkal volt a vita másik résztvevője. A kapott dokumentum szerint a két unoka közül az egyik babakocsis volt. A babakocsival szálltak fel, beálltak a babakocsis helyre és a hölgy szeretett volna a legközelebbi székre leülni. A busz belső kialakítása olyan, hogy segítő kutyával csak az az egyetlen szék használható. Ezért nem ült át a kutyás látássérült máshova, de a nagymama sem akart távol menni a babakocsitól és mindenképpen ülni szeretett volna.

A konfliktusnak lehetett volna az a feloldása, hogy a kutyás látássérült leszáll és másik busszal megy, de akkor meddig várjon? Hány buszt engedjen el? Miért ő szálljon le, ha jóval előbb szállt fel, mint az ülésre szintén igényt tartó utas? Itt nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy ez a 85e járat, ismert gyakorisággal jár és tudható mennyire van tömve.

Sok más megoldás is lehetett volna, de a diszpécser utasítására a járművezető mindenkit leszállított és üresen indult tovább a következő megállóba. Ahogy fentebb is olvasható, a vizsgálat szerint nem lehet felállítani senkit az elsőbbségi helyről (és elismerik, hogy a kutyás látássérültnek oka és joga volt leülni arra a helyre), de a vakvezető kutyás látássérültnek mégiscsak át kellett volna hagynia a helyet a nagymama részére. Ezt nem egyedül én nem értem, hanem egyikünk sem érti.

Feltehetően azt gondolta a vizsgálatba bevont összes ember, hogy az adott buszon volt más ülés is, amelyik alkalmas a vakvezető kutyásnak, de ez állja meg a helyét. Ha megkérdeztek volna olyat, aki ismeri a kutyát és az adott buszt, elmondta volna.

Egyébként sokat közlekedtem babakocsival és mindig azt csináltam, hogy a tömött járműre nem szálltam fel vagy elengedtem és elsőnek szálltam fel a végállomáson. Igaz, hogy összecsukható babakocsink volt és sokszor összecsuktuk felszállás előtt, de néha ezt nem lehetett. Olyankor inkább vártam, mintsem bárkit felállítsak.

Az érem másik oldala, hogy hiába van babakocsiknak kijelölt hely, azt sokszor az ott állók nem teszik szabaddá akkor sem, amikor tök üres a busz. Elég ezt egy nap 7-8 alkalommal megélni és egy gyengébb idegzetű ember agresszorrá tud válni és már nem nézi azt sem kivel szemben. Lehet, hogy a másik érintett félben is ilyesmi dolgozott és már csak a véletlenen múlt mikor, min/kin akadnak ki és a látássérült utas pont akkor ült a babakocsihoz legközelebbi széken. Szóval a nagyszülőket sem tartom eleve egy antiszociális embernek, nem ismerem az ő verziójukat.
letblog 2019.01.20 11:44:05
@Pepejoe: Kissé finomabban fogalmazom meg, de ugyanezt gondolom. A BKK által lefolytatott vizsgálat azonban azt mondta, hogy bizony a nagyinak át kellett volna adni a helyet és nem lett volna probléma.
Van ebben nem egy kicsi ellentmondás, mert ők maguk is elismerik, hogy általában nem illik megkérdőjelezni azt, ha egy vakvezető kutyás utas leül az elsőbbségi ülésre. A vizsgálat eredménye mégis a látássérültet hozta ki hibásnak, amiért nem adta át a nagyinak a helyet. Nem értem én sem.
letblog 2019.01.21 06:41:03
@Pepejoe: nagyon egyetértek. Az utolsó mondatodhoz eszembe jutott egy barátom naponta levont konklúziója: "Magyarországon 9,5 millió király él".
Miért nem működik jól a látássérültek érdekvédelme? Egy olvasói levelet kaptunk, melyet szerkesztve adunk közre. Az illető nem mocskolódni vagy vádaskodni szeretne, hanem csupán leírja amit önmaga megtapasztalt, mint egy látássérültek érdekvédelmével foglalkozó szervezet alkalmazottja. A történethez…..
letblog 2019.01.20 11:37:00
@Pic: Köszönöm a kritikai észrevételt, teljes mértékben igazad van.
Itt orvosoltam a hiányosságot:
kuksik.blog.hu/2019/01/20/problemas-e_a_szelektiv_ajtonyitas

Már amit lehetett...
letblog 2019.01.20 11:40:19
@lujo1111: teljesen igazad van, bocsánat érte
letblog 2019.01.20 12:25:21
@marczy: Ha tényszerű próbálok maradni, akkor látszanak a hatalmas eredmények. Sokat utazom és egyre több kisvárosban is megjelentek a vezetősávok Magyarországon belül. Egyre több helyen vannak rövid és nagyobb betűkkel írt, jól látható feliratok és minden más is, amiről tíz éve csak reméltem, hogy egyszer lesz. Van elmozdulás jó irányba, ezt sem akarom eltagadni.
Gondolkodtam azon is, hogy szerintem más városokban azért tud jobban működni ez az egész, mert az érdekvédelminek nevezett szervezetek jobban figyelnek a tagjaikra. Pont azért jártam Bécsbe sokat, mert az ottaniak mutatták meg, hogyan működik náluk az érdekérvényesítés. Ég és föld a különbség, már a szemléletben is, hogy mit tartunk elfogadhatónak és mit jelent együttműködni érdekérvényesítő szervezetként a tagokkal, a nem tag sorstársakkal és a minket érintő döntéseket meghozó emberekkel, szervezetekkel. Hiába kaptuk meg a receptet, nem lehet alkalmazni, mert sajnos a magyar szervezetek szemlélete alapvetően más. Felsorolni is hosszú lenne a különbségeket.
Nem szeretnék újra és újra ugyanahhoz a szervezethez visszatérni, gondolkodtam is sokat ezen a bejegyzésen, viszont akkora a felháborodásom, hogy nem tudom visszatartani. Az általam mostanában sokat bírált szervezet vezetői ugyanis jó megoldásnak gondolták fenekekkel és hátat…..
A gyerekektől is 100 százalékos tagdíjat kérő látássérült egyesület a karácsonyi kampányában kétszer is utalt a vizuális kultúra akadálymentesítésére. Két új kisfilmjükben is megjelenik ez a projektjük, de érdekes módon kimaradt belőle a gyerekszínház. Egy hosszabb olvasói levelet kaptunk, mely…..
A Szövetségnél a sorstársukra panaszt tevő látássérült szervezet a facebook-oldalán adta hírül, hogy náluk járt a Mikulás. Hogyan ünnepelte ezt a gyermekeknek szóló alkalmat a gyerekektől is 100 százalékos tagdíjat kérő egyesület? ..
Az egyik látássérült egyesület bepanaszolta a másikat az MVGYOSZ-nél, így most vizsgálat indult a bepanaszolt egyesület ellen. Vajon hova vezethet ez az ügy? Mi áll a háttérben?..
Tegyük fel, hogy egy vak vagy aliglátó ember arra kényszerül, hogy egy BKK automatából jegyet vásároljon. Milyen akadálymentesített automatával fog találkozni?..
A kedvezményes belépők miatt már sokszor megkérdezték, hogy miért nem nyeljük le a békát és lépünk be egy privilegizált látássérült egyesületbe? Erről sokat tudnék beszélni, de álljon itt egy történet, ami megmutatja mi is ennek az egyik oka. A történet főszereplője egy…..
Szinte észrevétlenül bevezetésre került egy szigorítás a látássérült gyerekeknél, az emelt összegű családi pótlék megítélésében. Akinek a látása erősebb 10 százaléknál, az innen kezdve nem kaphatja meg. Mit tettek ez ügyben az érdekvédelminek nevezett szervezetek?..
letblog 2018.10.01 05:47:00
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem akarok igazságtalan lenni, mert tudom mennyi a hivatalos fizetésük és az nem annyira magas (bár én például nagyon örülnék annyinak és azt hiszem sokan mások is).
Azt sem állítom, hogy a többség nem dolgozik, mert akiket személyesen ismerek, azokat mind leköti a munkája. Még azt is elhiszem, hogy a maguk nézőpontjából teljesen elégedettek azzal, amit tesznek és általánosságban jó a lelkiismeretük. Többen azt hangoztatják amikor valamit szóvá teszünk, hogy inkább azt nézzük meg amit megtesznek, mert az jelenti az érem másik oldalát, ilyenkor pedig a többség tényleg fel tud mutatni valamit. Ezért nem vitatom el tőlük azt, hogy tesznek valamit és olyat sem akarok sugallni, hogy a hivatalos fizetésük nem érdemlik meg.

A tiltakozással nem kockáztatnak semmit, egy tiltakozó levélnek sokszor láttam mennyi a valódi súlya (semmi), azonban van valami értéke a tagságuk felé. A pozíciójuk nem az államon múlik, hanem a tagságon (mellesleg ez is egy érdekes téma lehetne).

A segédeszközök dolgában nem egyszerű a helyzet. A legfontosabb azt tudni, hogy a szemüveg sem segít mindenkinek, ez az állapot mögötti alapbetegségen múlik.

Maga a szemüveg sem jár TB-re automatikusan, hanem egyedi méltányosságot kell beadni, ami viszont szorosan kapcsolódik ide. A speciális szemüvegek árai 40 ezertől indulnak és akár 400 ezerig (vagy fölé) mehetnek, ez a szem pillanatnyi állapotától függ. Ha van egyedi méltányosság, akkor ez sem 100 százalékos támogatást jelent. Az egyedi méltányosság megítélésében kulcsszerep jut az orvosnak, aki például egy 15 százalékos látásra már nem adta meg a kért igazolást, így a szülőknek kellett teljes egészében kifizetni.

A segédeszközzel kapcsolatos igény teljes mértékben a gyerek állapotán, látásának a sajátosságain múlnak. Itt is egyedi méltányosságot kell kérni, amihez megint orvos kell és az utóbbi időben úgy tűnik, hogy a 10 százalékos határt követik. Vagyis egy 15 százalékos látásnál sem lehet már kijárni.

Ami a saját tapasztalatom szerint a legtöbbeknek segít, az egy speciális digitális nagyító, ami nem csak nagyít, hanem sok módon tudja a színeket változtatni, így minden fényviszonyok mellett lehetővé teszi az olvasást. Ennek az ára a legolcsóbb helyen, a legalacsonyabb képességű termék esetén is 120 ezer forintnál kezdődik. A megbízhatóan használható kategória körülbelül 180 ezer forinttól érhető el. Ez csak egy példa, ami jól mutatja, hogy mivel jár ez az intézkedés.

Azt is hozzá kell tenni, hogy van egy nem hivatalos javaslat, amit követésre ajánlanak (orvosok, jogászok, egyesületek), de ezt írásban senki nem vállalja fel, mert tényszerűen csalásról van szó. Azt gondolom, hogy egy ilyen ügyben nem csalásra lenne szükség, hanem arra, hogy ésszerűek legyenek a szabályok. Az ésszerűség számomra ez esetben pedig azt jelenti, hogy a határvonal ne legyen túl alacsonyan. Nyilván egy tehetősebb családnak ez mindegy, de ahol nincs elég pénz, ott a gyerek túl sok olyantól el fog esni, ami alapvetően minden más gyereknek elérhető, természetes.
letblog 2018.10.01 22:42:38
@Kovacs Nocraft Jozsefne: A különbség nem néhány ezres havonta. Ha nincs emelt összegű családi pótlék, akkor minden olyantól elesik a család, amelynek feltétele az emelt összegű családi pótlék. Nagyon sok dologhoz ez egy szükséges feltétel.

Van itt azonban más is, ami miatt mindenképpen indokoltnak tartom az emelt összegű családi pótlék pénzben való kifizetését. Ha egy gyereknek baj van a szemével, akkor már pár hónapos korától rendszeresen vinni kell fejlesztő foglalkozásokra, sokat kell menni vizsgálatokra, műtétekre. Sajnos ennek a gyakori velejárója, hogy a szülőknek munkahelyi gondjai lesznek, mivel ennyi távollétet általában nem tolerálnak a munkahelyek. Ennek eleve vannak anyagi terhei.

Az pedig, hogy a gyerekkel rendszeresen és gyakran kell utazni, szintén költségekkel jár, ahogyan a kórház is. Nem beszélve azokról a speciális segédeszközökről, kellékekről, játékokról, amiket be kell szerezni a gyermek megváltozott állapota miatt. Csak önmagában a felsoroltak miatt is szükségesnek tartom, hogy pénzben kapják meg a szülők a juttatást. A felsoroltak önmagukban meghaladják a családi pótlék összegét (mellékszál, de ha a családi pótlék a napi megélhetést segíti, akkor betölti a törvényben meghatározott célját, hiszen pont erre lett kitalálva: az állam hozzájárul a gyereknevelés költségeihez, ami jóval magasabb a családinál).

A természetben történő juttatás a törvény szerint egy szankció, melyet a gyámhatóság szab ki a szülőkre. Ezért sem lenne jó kivenni ezt a szülők kezéből, vagy csak egy részét. Arról nem is beszélve, hogy amint egy hivatal dönt arról, hogy mi járjon a gyereknek, akkor az nem garantálja a valóban szükséges eszközök beszerzését. Például a tanteremben egyénileg használt segédeszközök dolgában nagyon nem mindegy mi kerül a gyerekhez, különben nem fogja használni. Ugyanígy a szemüvegnél is vannak olyan szempontok, amit egy spórolni akaró hivatalnok nem fog figyelembe venni (bizonyíték erre a közgyógylista vagy a TB-szemüvegkeret, stb.).

Amire egy látássérült gyereknek szüksége van, az jóval több a szemüvegnél és egy speciális digitális nagyítónál. A teljesség igénye nélkül (csak példa, mert egyénileg változnak az igények): vastag nyomatékú filctollak és rajzeszközök, másféle vonalazású füzetek, evéshez speciális alátétek, dönthető lapú íróasztal (vagy ezt helyettesítő kiegészítő), beszélő eszközök, nagyobb és kontúrosabb felirattal rendelkező eszköz mindenből, nagyítók és ezernyi apró átalakítás a lakáson belül. Ezeket mind nem lehet TB-re adni, ezért jobb a kiszámítható fix összeg, aztán az egyéni igények szerint a család felhasználja.
Egyébként ezek az átalakítások, eszközök rendszeres és gyakori kiadások. Az íróeszközöket rendszeresen pótolni kell, egyes eszközök elhasználódnak (vagyis minden eszköz elhasználódik, csak az amortizáció sebessége más), egyes átalakításokat pedig életkortól és egyéni helyzettől függően újra és újra át kell gondolni. Ez is egy érv a természetben történő juttatás ellen.

Ezekre az átalakításokra, beszerzésekre vannak ilyen-olyan pályázatok, amelyek ideális esetben évente 8-10 ezer forintot (vagy többet is) juttatnak az érintett családoknak. Ha egy család tagja a privilegizált szervezetek egyikének, akkor egy évben akár 50 ezer forinthoz is hozzá tudnak jutni. Ezek a pályázatok azonban azonnal úgy indulnak, hogy be kell adni az emelt összegű családi pótlékról az igazolást, anélkül ugyanis nem lehet elindulni. Ezért húsbavágó a mostani szigorítás.

Aztán ott van egy kényelmetlen kérdés, ami még ezen az egészen kívül áll: milyen életmódot éljen a látássérült gyerek? Például sportolhat úgy, mint mindenki más? Ha erre az a válaszunk, hogy "igen, szabadon választhassa meg azt, ami a képességeihez a legjobb", akkor ismét belefutunk a többletkiadásokba. Egy látássérült gyereknek egy-egy sportág vagy hobbi jóval magasabb összegű ráfordítást igényel. Ez megint egy érv az emelt összegű családi mellett.

Még sok hasonló szempontom lenne, de csak azt akartam megmutatni, hogy komoly érvek vannak amellett, hogy az emelt összegű családi pótlékot ne vonják meg csak azért, mert a gyerek látása nem nagyon rossz.
letblog 2018.10.05 04:56:43
Az állatkerti belépő ügyében készített posztban utaltunk rá, hogy vannak személyes élményeink Budapestről. Ezekről írunk most, melyek megmutatják, hogy milyen értelmezési lehetőségei vannak az esetnek. ..
letblog 2018.09.22 12:54:17
@halaloszto: Még látássérültként sem egyszerű tagfelvételt nyerni, mert dokumentumokkal bizonyítani kell azt, hogy olyan mértékű vagy jellegű a látássérülésed, ami valamilyen jogi szabályozás szerint eléri azt a szintet, hogy látássérültnek tarthassanak.

Ha ezt valaki sikeresen végrehajtja, visz egy igazolványképet, kifizeti a tagkönyv árát, kifizeti a tagdíj összegét és elfogadja az egyéb dokumentumokban írtakat (például az adatainak a kezelését, amiről szintén lenne pár történetem), akkor megkapja az érvényesített tagkönyvet és mehet oda, ahol a tagkönyvre adnak kedvezményt.

Látóként nem tudsz úgy belépni sehova, hogy egy ilyen tagkönyvhöz vagy a kedvezményekhez hozzá tudj jutni.
letblog 2018.09.22 19:09:38
@DAnna: Igazad van, de ebben szerintem két dolgot látnunk kell.

Akkor reklamálhatnánk ez ellen, ha a fogyatékos szervezetek különbek lennének. Pont az állatkerti belépő példája mutatja nekem, hogy a fogyatékos szervezet vezetőjét adott esetben nem érdeklik a szervezeten kívüli sorstársaik. Az MVGYOSZ-en belüli tagszervezeteket nem érdeklik a Szövetségen kívüliek. A látássérült munkáltatók sem foglalkoznak az irányításukon belüli munkaszervezet anomáliáival. Mit várunk a többségi társadalomtól, ha a mi nevünkben megszólalók sem tudnak tiszteletet és megértést tanúsítani felénk, az egyszerű fogyatékos emberek felé? Ha ők nem érzékenyek a sorstársaik problémáira, akkor miért lennének a nem fogyatékosok azok?

A másik, hogy azért alakult ki ez, mert hagyjuk. Azzal, hogy nem teszünk ellene semmit, hagyjuk. Amíg nem cselekszünk, addig nem fognak a hatalmi helyzetben lévők jobb útra térni. Ha cselekszünk, teszünk valamit, akkor fog ez változni.
letblog 2018.10.01 04:46:10
@halaloszto: Igen, nagyjából hasonló a helyzet.
Annyi az eltérés, hogy nem kellett bejelentkezni az államnál, mert maga a látássérült gigaszervezet eleve adott volt (100 éves), csak látszólag felszámolták a monopolhelyzetet (csak látszólag).
Zuglóban, a Hungária körúton egy országosan kiemelt projekt keretében felbontották a járdát. Képes beszámoló az akadálymentesnek nem nevezhető állapotokról...
Megjelent a hírekben, hogy a Veszprémi Állatkert nem engedett be fogyatékos embereket kedvezményes jeggyel, hanem tagsági igazolvány hiányában a teljes árú jegy kifizetését követelték a vendégektől. Ez a helyzet nem csak Veszprémben létezik, hanem Budapesten is. Nézzünk az eset mögé és beszéljünk…..
letblog 2018.09.19 22:23:50
@Hórukk: @honnanhova: a budapesti Állatkert a honlapján azt állítja, hogy semmilyen jogszabály nem kötelezi őket a kedvezményes belépő biztosítására. Erről azt gondolom, hogy ez nem így van, mert az említett törvénynek a 2. 3. 7. és 18. paragrafusai ebben a tekintetben mást jelentenek ki. Egy személyes megbeszélés során elmondták, hogy a jogértelmezési álláspontjuktól függetlenül is hajlandóak kedvezményt adni és adnak is. Erről a beszélgetésről majd írunk később, mert vannak érdekes elemei.

A honlapjukon ezt írják a kedvezmény megadásáról:
"megkerestük a fogyatékossággal élő emberekkel, illetve az ő érdekeik képviseletével foglalkozó hazai szervezeteket, hogy a segítség, amit lehetőségeinkhez mérten adni tudunk, oda jusson el, ahol a legnagyobb szükség van rá."

Sőt, azt is leírják, hogy éppen azért nem fogadják el az állam által kiadott igazolványt, mert azt tartósan betegek is megkaphatják a fogyatékos embereken kívül, de ők csak a fogyatékosoknak akarnak kedvezményes belépőt biztosítani. Ezért állapodtak meg hat fogyatékos embereket képviselő szervezettel és a tagsági igazolványaikra adják a jegyet.

Ezt írják még (tévesen 5 szervezetet említenek):
"Ha Ön fogyatékossággal élő személy, de nem rendelkezik a fentebb említett szervezetek érvényes igazolványával, kérjük, keresse meg az említett szervezeteket, hogy rajtuk keresztül Önnek is támogatást tudjunk nyújtani. Ha az Önt képviselő érdekvédelmi szervezet nincs az említett öt szervezet között, kérjük, javasolja nekik, hogy vegyék fel a kapcsolatot az Állatkerttel."

Vagyis: ha olyan szervezet tagja a fogyatékos, amelyikkel nincs megállapodása az Állatkertnek, akkor az a szervezet ezek szerint köthetne megállapodást. Ha pedig valaki nem tagja ezen civil szervezetek egyikének sem, akkor lépjen be a kedvezmények miatt.

És éppen itt válik fontossá, hogy van-e törvényi kötelezettség a kedvezményes belépőre vagy nincs. Ahogy többen le is írták, ha van jogszabályi előírás, akkor nem lehet egyesületi tagsághoz kötni a belépést. Ha nincs, akkor meg az állatkertek a jófejek, mert e nélkül is valamilyen módon hajlandók kedvezményt adni.

Ami ide tartozó fontos tény például a budapesti intézmény esetében: a Főváros a fenntartója, közszolgáltatást nyújt és közművelődési tevékenységet is ellát. Ezzel többünk értelmezése szerint az említett törvény alapján köteles valamilyen kedvezményt biztosítani (és erre a posztban levezetett segítő-ügy egy elég erős érv az egyenlő esélyű hozzáférés elve miatt).

Másik fontos tény, hogy az országban élő látássérültek jelentős része (sőt, többsége) nem rendelkezik MVGYOSZ tagsági igazolvánnyal. A többség egyetlen szervezetnek sem a tagja. Így a tagsági igazolvány szerintem nem megfelelő igazolási mód, hiszen ezzel a látássérültek egy nagyobb hányadát kizárják.
letblog 2018.09.21 07:41:03
@agent_x: A jogszabály nevesíti az előnyre jogosult csoportokat, akik az egyenlő esélyű elérés elve miatt jogosultak a kedvezményes belépésre. Bár az intézmény nem ismeri el, hogy létezik a jogszabályi kötelezettség, mégis ugyanezen csoportok nevében nyilatkozó szervezetek tagjainak tette elérhetővé a kedvezményes belépést. Ha a jogszabály szándékát és az intézmény szándékát összehasonlítjuk, akkor kimondható, hogy ebben nincs eltérés.

A probléma ebből a nézőpontból a kedvezményre való jogosultság igazolásában van. Látássérült szempontból egy civil szervezet tagságija nem jó megoldás, mert a látássérültek többsége nem tag. A helyzet mégis évek óta az, hogy kell a tagkönyv. Ezt a helyzetet kellene megoldani. Az, hogy a MÁK-kártya valamilyen ok miatt nem elfogadható az intézménynek, nem lehet érv amellett, hogy a kedvezményes belépés lehetőségétől elzárják a látássérültek egy jelentős részét.

Az, hogy kiknek érdemes vagy kell kedvezményes belépést biztosítani, egy másik kérdés. Engem személy szerint nem zavar az, hogy aki az állapota miatt eleve jogosult magasabb összegű családi pótlékra, az is bemehessen így. Aki jogosult, annak van akkora gyógyszerköltsége meg egyéb költsége, ami miatt nem sajnálom tőle. Szénanáthára azért tudom, hogy nem jár a MÁK-kártya, sem az emelt összegű családi pótlék.

Ez azonban egy mellékszál, a lényeg az, hogy egy jogszabályban is nevesített, előnyben részesítendő csoport tagjainak a jelentős része, valami titokzatos ok miatt, ki van zárva az egyenlő esélyű elérés lehetőségéből.
letblog 2018.09.21 07:49:04
@Sudve: egyetértek veled abban, ha valaki van annyira súlyos állapotban, hogy jár neki az emelt összegű családi pótlék, akkor annak az állapotnak bőven megvannak az anyagi terhei, nem sajnálok tőlük semmit sem.

Én azt sérelmezem, hogy miért kell indirekt módon kötelezővé tenni a civil szervezetbe való belépést és a tagdíjfizetést? Érdekes lenne megtudni, hogy a magukat érdekvédelmi szervezetnek nevezők elmondták-e, hogy az általuk képviselt csoport mekkora része kerül ebben a helyzetben kizárásra? Nem állítom, hogy nem mondták el, csak érdekelne. Ha igen, ha nem, mindkét esetben kiderülne az, hogy kinek a sara ez a mostani helyzet.
Kedden egy súlyos inzultus érte az egyik látássérült utast a 85E buszjáraton Budapesten. Az eseményeket az érintett elmondása alapján ismertetjük...