Adatok
tele.phone
0 bejegyzést írt és 219 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A gazdaság működése ciklusokat követ, ezek kb. 7-10 évesek. A magyar gazdaság ciklusai együtt mozognak a régi többi országáéval, emellett az európai konjunktúra változásait is követik.
A GDP változásai elég jó indikátorai ennek a ciklusnak, a gazdasági átalakulás időszakaiban a GDP csökken, stagnál…..
Az ideológiai tévúton járó brit konzervatív kormány minap kiadott egy útmutatót az iskoláknak a tantervekről. A brit konzervatív pártot 1834-ben alapították meg, amikor a magyar államfő Bonaparte Napóleon apósa volt, és nyilván nem véletlenül, Marx Károly pont 16 éves volt. A brit…..
tele.phone
2020.10.02 10:03:26
Ezt találtam árnyalásként. Úgy tűnik, azért még a brit konzervatívokat se találja mindenki eléggé cutting edge-nek. (Véleménycikk, ami a magyar kormányt még a britnél is jobban elmarasztalja a témában.)
“And in the U.K., rights advocates have warned that confusing new educational guidelines risk being interpreted to mean that schools should not use materials discussing gender identity and the possibility of being transgender.“
www.politico.eu/article/petra-de-sutter-transgender-deputy-prime-minister-milestone-progress/
“And in the U.K., rights advocates have warned that confusing new educational guidelines risk being interpreted to mean that schools should not use materials discussing gender identity and the possibility of being transgender.“
www.politico.eu/article/petra-de-sutter-transgender-deputy-prime-minister-milestone-progress/
Szeptember elején jelent meg Michael Sandel, az egyik legismertebb kortárs politikafilozófus könyve:" Az érdem zsarnoksága" (The Tyranny of Merit). Sandel még nem volt harmincéves, amikor megírta híres liberalizmuskritikáját a Liberalizmus avagy az Igazság határai-t, mely munkáját sokan…..
tele.phone
2020.10.01 22:32:21
@TG69: Ezen nem fogunk összeveszni (már nincs is meg a H. könyvem, kölcsön adtam), de szerintem ennél ő sokkal óvatosabb. Annyira hipotetikus szcenárióról van szó, hogy felesleges is ilyen bizonyossággal állításokat megfogalmazni. Szerintem egyébként az ilyen dolgok viszonylag fokozatosan alakulnak ki, plusz ebben az esetben először szűkebb körben történnek a változások. Illetve a digitális technológiák tömegbefolyásoló hatását már most is folyamatosan tesztelik. Szóval ebből inkább az következik, hogy lehetséges lesz egy simább átmenet.
Domokos Gábor professzor hosszabb interjút adott a Qubitnak a felfedezéséről, hogy a testek kockaszerű darabokra esnek szét.
Egy részlet az interjúból:
"Itt a Műegyetem kertjében, ahol ülünk, zúzott kő van a lábunk alatt. Ha felmarkolunk egy adagot ezekből a kövekből, látjuk,…..
tele.phone
2020.09.05 12:22:40
@jotunder: OK, kösz.
tele.phone
2020.09.05 12:43:59
@vgab: Aha. Akkor ezek szerint az empirikus eredményei (nem a szimulációsak) lehet, hogy valami nem triviálisat mutatnak? Nekem úgy tűnik, hogy Domokos nem kókler vagy szélhámos, de lehet, hogy most épp feltalálta a melegvizet. Talán mert nem matematikus, és nem elég mély a matematikai tudása. Persze ezt ti, matematikusok jobban meg tudjátok ítélni.
tele.phone
2020.09.05 13:10:26
@Strawdog: A határterületekből gyakran érdekes eredmények jönnek, pont azért mert különböző tudományokat kapcsolnak össze. De ehhez az is kell, ahogy írod, hogy megfelelően ellenőrizzék mindegyik összetevőt. Mivel ez viszonylag nehézkes, ezért valószínűleg sok tanulmány forog, amit nem ellenőriztek rendesen. És erre rá is lehet játszani. Vannak egészen horrorsztorik is.
A kapitalizmus minden rendszerkritikája (tehát nem egyszerűen az elosztási viták, hanem maga a "kapitalista termelési mód" kritikája és behelyettesítési -- leváltási -- vágya valamilyen "jobb", "humánusabb" rendszerrel) még mindig Ricardo és az őt népszerűsítő Marx munkaértékelméletére vezethető…..
tele.phone
2020.05.19 20:59:28
@ricardo: OK, köszönöm a helyesbítést. Az első megfogalmazásom pongyola volt, de azt akartam mondani vele, amit a másodikban már pontosabbban fogalmaztam meg. A blogposzt pedig összekeveri a dolgokat, és ezért nem tudja megfelelően kritizálni azt, amit kritizálni szeretne.
tele.phone
2020.05.21 13:55:09
@ricardo: Szerintem atomfizikáról is okoskodnak kommentekben, de nem ebben a blogban, mert itt inkább társadalomtudományos vonatkozású témákról van szó. Azért válaszolok erre a hozzászólására, mert én voltam, aki Wikipédia cikket idézett - aminek a tartalmát egyébként még ön* is elfogadhatónak tartotta. Amúgy az angol Wikipédiát megfelelő kiindulópontnak tartom komment vitákban. Úgy tűnik, abban egyetértünk, hogy Péter posztját nem tartjuk jónak. Én bár közgazdász vagyok, nem vagyok Marx szakértő. Ennek ellenére, és bevallottan némi Wikipédia segítséggel, elmondtam, én hogy látom a kérdést. Ezt ön is megtehetné, pláne, hogy ez sokkal inkább az ön területe. És igen, a kizsákmányolás-elméletről is elmondhatná a véleményét, nem csak a munkaérték-elméletről. Fentebb a Fevenc nevű elvtárs úgy felmondta a marxista egyszeregyet, hogy öröm volt nézni. Mondjuk részben saját magának is ellentmondott, meg hozta a klasszikus vakfoltokat is, de hé, ő legalább érdemben hozzászólt.
*Látom, magázódik, ezért visszaveszem az eddigi tegeződést (mégha szívesebben használnám is azt). Azért ha van egy kis szabadideje, olvassa el Karinthy Tegeződés c. művét, mert rendkívül szórakoztató. ;)
*Látom, magázódik, ezért visszaveszem az eddigi tegeződést (mégha szívesebben használnám is azt). Azért ha van egy kis szabadideje, olvassa el Karinthy Tegeződés c. művét, mert rendkívül szórakoztató. ;)
tele.phone
2020.05.21 21:30:56
@HaFr: "Nem akartam idáig vitatkozni veled, mert mértéktelenül arrogáns vagy, eztán se fogok, de leszögezem, hogy nincs igazad."
Hmm. Tudom, a fenti mondat ricardonak szól, de azért eszembe jutott róla pár gondolat. Nekem az a tapasztalatom veled, hogy legtöbbször érdemben nem reagálsz a hozzászólásaimra, vagy legfeljebb egy lekezelő félmondatot dobsz. És sokszor mások felé is. Nemrég olyat is láttam, hogy kvázi lecselédezted egy a posztodra egyébként érdemben, mégha kritikusan is reagáló hozzászólót (ez lenne a modernizáció?). Vannak a "barátaid", akikkel lejattolsz, majd megállapítod magadnak, hogy "amit írsz, teljesen helytálló", és ennyi.
Jobban belegondolva, magamról is úgy érzem, hogy arrogáns vagyok. De érdemi, a posztokra reagáló tartalmat szoktam ideírni, még ha valószínűleg tévedek is ebben-abban, sokmindenben. Érdemi kommunikáció hiányában azonban a komment szekció nem működik, és nem alakulhat ki értelmesen és ha kell kölcsönösen korrektív beszélgetés.
Ezt súlyosbítja a moderáció hiánya vagy engedékenysége. A blogod lényegében a debreceni ultrafidesz platformja. A kommentekben legtöbbször tökéletesen offtopic módon kergeti itt egymást Tom és Jerry, a tartalom pedig mindig ugyanaz.
Nyilván további erőfeszítés lenne ezt átgondoltabban és empatikusabban csinálni, tehát nem várható el tőled, hogy a szabadidődből még többet áldozz erre. Mégis ennek a hiánya determinálja azt, hogy a blog milyen típusú hozzászólókat és hozzászólásokat vonz ide.
Hmm. Tudom, a fenti mondat ricardonak szól, de azért eszembe jutott róla pár gondolat. Nekem az a tapasztalatom veled, hogy legtöbbször érdemben nem reagálsz a hozzászólásaimra, vagy legfeljebb egy lekezelő félmondatot dobsz. És sokszor mások felé is. Nemrég olyat is láttam, hogy kvázi lecselédezted egy a posztodra egyébként érdemben, mégha kritikusan is reagáló hozzászólót (ez lenne a modernizáció?). Vannak a "barátaid", akikkel lejattolsz, majd megállapítod magadnak, hogy "amit írsz, teljesen helytálló", és ennyi.
Jobban belegondolva, magamról is úgy érzem, hogy arrogáns vagyok. De érdemi, a posztokra reagáló tartalmat szoktam ideírni, még ha valószínűleg tévedek is ebben-abban, sokmindenben. Érdemi kommunikáció hiányában azonban a komment szekció nem működik, és nem alakulhat ki értelmesen és ha kell kölcsönösen korrektív beszélgetés.
Ezt súlyosbítja a moderáció hiánya vagy engedékenysége. A blogod lényegében a debreceni ultrafidesz platformja. A kommentekben legtöbbször tökéletesen offtopic módon kergeti itt egymást Tom és Jerry, a tartalom pedig mindig ugyanaz.
Nyilván további erőfeszítés lenne ezt átgondoltabban és empatikusabban csinálni, tehát nem várható el tőled, hogy a szabadidődből még többet áldozz erre. Mégis ennek a hiánya determinálja azt, hogy a blog milyen típusú hozzászólókat és hozzászólásokat vonz ide.
Remélem senki sem vár tőlem nagyívű tutimondást. Egyszerűen megkerestem azt a cikket, amelyre oly sokan hivatkoznak mostanában. Az Olvasó eldöntheti, hogy mit tett volna Boris Johnson helyében. Ez egy meglehetősen konkrét szituáció.
"És akkor Neil Ferguson azt mondta a tanácsadói…..
tele.phone
2020.05.21 11:39:13
@rikitikitevi: "nem történt cost/benefit elemzés"
Erre se idő, se képesség nem volt. Sőt még most se tudjuk megmondani, hogyan működik a társadalom, a gazdaság és a vírus - és pláne, hogy ezek hogyan függenek össze.
De azt már három hónappal ezelőtt is lehetett tudni, hogy az epidemiológiai modellek szerint kulcs a korai beavatkozás, mert az elkésett korlátozásokkal már nem lehet megfogni a járványt.
És ebben a helyzetben dönteni kellett, ahol a nem döntés is döntést jelent, és egyikre sincs megbízható cost/benefit elemzés. Ez a valódi döntéshozatali szituáció. És ha nem tetszik, akkor konzultálhatsz Bismarck kancellárral: "If you like laws and sausages, you should never watch either one being made."
Erre se idő, se képesség nem volt. Sőt még most se tudjuk megmondani, hogyan működik a társadalom, a gazdaság és a vírus - és pláne, hogy ezek hogyan függenek össze.
De azt már három hónappal ezelőtt is lehetett tudni, hogy az epidemiológiai modellek szerint kulcs a korai beavatkozás, mert az elkésett korlátozásokkal már nem lehet megfogni a járványt.
És ebben a helyzetben dönteni kellett, ahol a nem döntés is döntést jelent, és egyikre sincs megbízható cost/benefit elemzés. Ez a valódi döntéshozatali szituáció. És ha nem tetszik, akkor konzultálhatsz Bismarck kancellárral: "If you like laws and sausages, you should never watch either one being made."
tele.phone
2020.05.21 14:05:29
@rikitikitevi: "Jól indult, csak egy kicsit kellett volna még tartani az irányt, és a számok nem lennének sokkal rosszabbak."
"A Ferguson papír másnapjára 180 fokos fordulatot, kapkodást, összevisszaságot és pánikot eredményezett."
OK, én nem tudom megítélni, hogy mi a counterfactual. A JT által belinkelt modellszámítás a Telegraphból ellentmondani látszik neked.
"A Ferguson papír másnapjára 180 fokos fordulatot, kapkodást, összevisszaságot és pánikot eredményezett."
OK, én nem tudom megítélni, hogy mi a counterfactual. A JT által belinkelt modellszámítás a Telegraphból ellentmondani látszik neked.
tele.phone
2020.05.21 14:46:36
@rikitikitevi: "Annak nincs értelme, hogy a járvány csúcsán bevezeted a szigorút."
Némi feltevések mellet ez igaz lehet. De a releváns kérdés, hogy ott, akkor mennyire tudták és tudhatták, hogy a járvány csúcsán vannak. Ex post okos vagy.
"nem volt rá idő? de epidemiológiai modellezésre igen? Ne már."
Igen, epidemiológiai modellre volt valamennyi idő, mert legalább az alap összefüggések és implementált modell-minták ismertek voltak, illetve rendelkezésre álltak. De az összes többi társadalmi-gazdasági hatás költség-haszon elemzése a praktikusan lehetetlen kategóriához tartozott. Csak kvalitatív módon lehetett ezt becsatornázni, és erre valók a politikusok.
De kicsit másként. Én pl. nem Fergusont védem, pláne nem BoJot, és persze nyilván laikus is vagyok. Két hónappal ezelőtt kb. az körvonalazódott, hogy a UK valamit elszúrt, míg Németország és Ausztria valószínűleg jobban reagált. Talán éppen ezért volt egy olyan gondolkozás a UK-ban, hogy lehetséges-e, illetve szükséges-e korrigálni. Vegyed elő az empatikus képességed, és próbáld egy ilyen helyzetben lévő döntéshozó helyébe képzelni.
Ha nem haragszol, sokkal többet nem tudnék már mondani.
Némi feltevések mellet ez igaz lehet. De a releváns kérdés, hogy ott, akkor mennyire tudták és tudhatták, hogy a járvány csúcsán vannak. Ex post okos vagy.
"nem volt rá idő? de epidemiológiai modellezésre igen? Ne már."
Igen, epidemiológiai modellre volt valamennyi idő, mert legalább az alap összefüggések és implementált modell-minták ismertek voltak, illetve rendelkezésre álltak. De az összes többi társadalmi-gazdasági hatás költség-haszon elemzése a praktikusan lehetetlen kategóriához tartozott. Csak kvalitatív módon lehetett ezt becsatornázni, és erre valók a politikusok.
De kicsit másként. Én pl. nem Fergusont védem, pláne nem BoJot, és persze nyilván laikus is vagyok. Két hónappal ezelőtt kb. az körvonalazódott, hogy a UK valamit elszúrt, míg Németország és Ausztria valószínűleg jobban reagált. Talán éppen ezért volt egy olyan gondolkozás a UK-ban, hogy lehetséges-e, illetve szükséges-e korrigálni. Vegyed elő az empatikus képességed, és próbáld egy ilyen helyzetben lévő döntéshozó helyébe képzelni.
Ha nem haragszol, sokkal többet nem tudnék már mondani.
1000 leütés
A második tény, amit az ellenzék nem hajlandó elismerni Orbánnal kapcsolatban
2020.04.03 10:46:42
Nemrég írtam egy posztot, amelyben Orbán hitvallásának vezérmondatáról értekeztem -- akként, hogy az ellenzéki politikusok képtelenek felfogni és a jelentőségén értékelni azt. A mondat lényege, hogy Orbán úgy kel és úgy fekszik, hogy ha nincs hatalmon, akkor meg akarja szerezni a hatalmat, ha pedig…..
tele.phone
2020.04.04 11:43:06
@Amenadiel: Ez nem mond ellent annak, amit írtam. Azt mondtam, hogy politikusok esetében a normalitásba belefér a hatalom akarása és az zéró összegű játszma felfogás. Ez Orbánnál adott. Amit te mondasz, az annak a kövektezménye, hogy Orbánon nincs megfelelő kontroll, gyenge a politikai verseny, a külföld meg olyan, amilyen. A fenti normalitás-fogalomba simán belefér az, hogy egy politikus hülyeséget csinál. Azt próbálom itt leírni ezekben a hozzászólásokban, hogy egy jó nagy része annak, amit köznapi emberként abnormálisnak nevezünk, az vezetői szinteken lényegében energia és lehetőség. Amit aztán lehet jól vagy rosszul használni, függően a társdalmi környezettől, a versenytársak erősségétől és a személyes tulajdonságoktól. Szociopata Orbán a köznapi értelemben? Valószínűleg az.
tele.phone
2020.04.04 11:47:17
@baldoc: Lásd Amenadielnek és HaFr-nak írt válaszaimat. Nem Orbánt mentegetem, hanem a helyzetet akarom megérteni, leírni.
tele.phone
2020.04.04 12:00:05
@baldoc: Ezt a nyelvezetet használva azt mondom, hogy a bűnöző és politikus nem egymást kizáró kategóriák. Illetve, hogy úgy is lehet valaki bűnöző, hogy nem követ el bűncselekményt, mert az őt korlátozó környezet másképp ösztönzi.
Cíviscity
Siker vagy kudarc? Értékeltük a kormány eddigi válságkezelő intézkedéseit
2020.03.29 12:36:14
Sokan sokfélét írtak és mondtak már a kormány eddigi tevékenységéről a koronaválsággal kapcsolatban. Ideje összeszedni a meghozott intézkedéseket, és mérlegre tenni a döntéshozók eddigi teljesítményét. Szerintünk szabad kritizálni a kormányt koronaválság idején, de ugyanúgy fontos, hogy a pozitív és…..
tele.phone
2020.03.30 18:20:17
@Emmett Brown: "ezzel egyelőre nincs értelme számolni"
Miért egyelőre? A valódi mortalitási rátát nem fogjuk megtudni, mert a nem megfigyelt fertőzöttek nagyrésze kigyógyul, mielőtt regisztrálták volna őket. Van már olyan teszt, ami ex post kimutatja egy egészséges emberen, hogy átesett-e a víruson. De akkor a mortalitási ráta kiszámolásához az kellene, hogy a járvány vége után a *teljes* lakosságot leteszteljék.
Miért egyelőre? A valódi mortalitási rátát nem fogjuk megtudni, mert a nem megfigyelt fertőzöttek nagyrésze kigyógyul, mielőtt regisztrálták volna őket. Van már olyan teszt, ami ex post kimutatja egy egészséges emberen, hogy átesett-e a víruson. De akkor a mortalitási ráta kiszámolásához az kellene, hogy a járvány vége után a *teljes* lakosságot leteszteljék.
tele.phone
2020.03.30 23:37:43
@Emmett Brown: Igen, a halott/millió-lakos egy közelítése lehet a mortalitási rátának. Már most is számolják, és hozzá lehet tenni a járvány eddigi hosszát napokban. Olaszország és Spanyolország messze outlierek, Nyugat-Európa ennél alacsonyabb, de még mindig magas (kivéve Németország, Görögország), Kelet-Európa jóval alacsonyabb - Magyarország nem lóg ki innen.
hallott/millió-lakos, (első fertőzött eset óta eltelt napok):
Italy 192 (80)
Spain 157 (60)
Netherlands 50 (33)
France 46 (67)
Belgium 44 (56)
Switzerland 40 (35)
Iran 33 (41)
UK 21 (60)
Portugal 14 (29)
Sweden 14 (60)
Denmark 13 (33)
Austria 12 (35)
USA 9 (70)
Germany 7 (64)
Slovenia 5 (27)
Greece 4 (34)
Lithuania 3 (32)
Romania 3 (34)
South Korea 3 (71)
Turkey 2 (21)
Hungary 2 (27)
Czechia 2 (30)
Estonia 2 (33)
Israel 2 (39)
Finland 2 (62)
China 2 (80)
Bulgaria 1 (24)
Poland 0.8 (27)
Brazil 0.7 (35)
Australia 0.7 (66)
Japan 0.4 (76)
Taiwan 0.2 (70)
India 0.02 (61)
Slovakia 0 (25)
Latvia 0 (29)
worldometer.info adatok március 30-án.
hallott/millió-lakos, (első fertőzött eset óta eltelt napok):
Italy 192 (80)
Spain 157 (60)
Netherlands 50 (33)
France 46 (67)
Belgium 44 (56)
Switzerland 40 (35)
Iran 33 (41)
UK 21 (60)
Portugal 14 (29)
Sweden 14 (60)
Denmark 13 (33)
Austria 12 (35)
USA 9 (70)
Germany 7 (64)
Slovenia 5 (27)
Greece 4 (34)
Lithuania 3 (32)
Romania 3 (34)
South Korea 3 (71)
Turkey 2 (21)
Hungary 2 (27)
Czechia 2 (30)
Estonia 2 (33)
Israel 2 (39)
Finland 2 (62)
China 2 (80)
Bulgaria 1 (24)
Poland 0.8 (27)
Brazil 0.7 (35)
Australia 0.7 (66)
Japan 0.4 (76)
Taiwan 0.2 (70)
India 0.02 (61)
Slovakia 0 (25)
Latvia 0 (29)
worldometer.info adatok március 30-án.
tele.phone
2020.03.30 23:56:28
@tele.phone: Még ezt az ábrát is érdemes nézni. A halott/millió-lakos számot mutatja a járvány óta eltelt napok függvényében az EUs országokra. A magyar trend hasonló az uniós átlaghoz, csak nálunk valamivel később kezdődött a járvány. Spanyolország trendje sokkal meredekebb az átlagnál, és talán még Franciaország, Belgium, Hollandia és Ausztria is. Viszont Olaszország közelebb van az átlaghoz, mint Spanyolország.
en.wikipedia.org/wiki/2020_coronavirus_pandemic_in_Europe#/media/File:COVID-19-EU-log-relative-deaths.svg
en.wikipedia.org/wiki/2020_coronavirus_pandemic_in_Europe#/media/File:COVID-19-EU-log-relative-deaths.svg
Elértünk az emberi kooperáció érdekes maximumához: a (fizikai) kapcsolatok teljes megszűnéséhez, de legalábbis ennek normatív fázisához, amelyben az értelem a kapcsolatok megszüntetését diktálja (ha nem is kényszeríti ki, lásd a mindennapokat). A kooperáció normatív eszménye a teljes elkülönülésben,…..
tele.phone
2020.03.25 22:51:31
Tehát ez a filozófia. De mit mond a közgazdaságtan? Három közgazdász összekapcsolta a járványtudomány (epidemológia) alap modelljét a közgazdaságtanban bevett általános egyensúlyi makromodellel.* Azt mondják, hogy az "optimális" állami beavatkozás valószínűleg fokozatosan szigorítja az intézkedéseket, ahogy terjed a fertőzés.
TL;DR
Az alap epidemológiai modell a SIR - susceptible, infected, recovered, and deceased (megfertőzhető, megfertőzött, meggyógyult, meghalt).** Ez lényegében egy egyszerűbb dinamikai rendszer, amiben egy adott népességben a fertőzés egy kezdeti kisebb csoportról indulva terjed. Ahogy egyre többen megfertőződnek, egy ideig nő a valószínűsége a további fertőződéseknek, mert egyre többen fertőznek. De ugyanakkor egyre többen kigyógyulnak, és immunissá válnak (ez egy feltevés), illetve vannak betegek, akik meghalnak. Ez ahhoz vezet, hogy egyre nő a nem fertőző része a népességnek, és egy idő után csökken, majd nullához is ér az új fertőzések száma. Így mégha az egész népesség megfertőzhető is elvileg, valójában csak egy bizonyos százalék kapja el a betegséget, és egy idő után a nyáj-immunitás miatt eltűnik a járvány (persze ez esetfüggő, a mostani járványnál 60-70%-os teljes fertőzöttségre teszik a nyájimmunitást, nyilván erős statisztikai bizonytalanság mellett). A sokat emlegetett görbe-laposítás is ebben a keretben értelmezhető, és végül ugyanúgy a nyájimmunitásra fut ki.
De ez a sima járványmodell nem veszi figyelembe az emberek reakcióját a járványhelyzetre, a járvány lényegében exogén módon terjed. Itt jön be a közgazdaságtan. Egy egyszerűbb általános egyensúlyi makroközgazdasági modellben a gazdaság szereplői arról döntenek, hogy mennyit fogyasszanak és dolgozzanak, ahol az utóbbiból jövő bérek fedezik az előbbit. Itt nyilván egy csomó finomítás lehetséges (tőkejövedelmek/beruházások, hitelek, megtakarítások, ármerevségek, különböző típusú fogyasztói termékek stb.), amit általában meg is tesznek, de itt most a szerzők egyszerűsítenek. Egy megfertőzhető ember háromféleképpen fertőződhet meg. 1. a fogyasztás/vásárlás/szolgáltatások által/során, 2. a munka során, 3. más alkalmakkor találkozva fertőző emberekkel. A SIR modellben csak a 3. lehetőség van.
A közgazdaságtannal kiegészített, "SIR-macro" modellben viszont az emberek önkéntesen is csökkenthetik a fogyasztásuk, illetve akár a munkamennyiségüket is, mert értik, hogy ezzel csökkentik a megfertőződésük valószínűségét. Ezért ebben a modellben a járvány a SIR modellhez képest kevésbé súlyos lefolyású, ugyanakkor nagyobb gazdasági recesszióval jár. Ez a "piaci egyensúly". De még így is súlyos a járvány, mert az emberek nem veszik teljesen figyelembe, hogy még a csökkentett fogyasztási/gazdasági aktivitásuk is fertőzéssel jár mások számára. Ez egy klasszikus externália, ahol az egyén a saját hasznát maximalizálva nem veszi figyelembe teljes egészében a tetteinek a következményeit másokra. A piaci egyensúly nem optimális, tehát piaci kudarcról beszélhetünk. Magyarul, sokkal többen halnak meg, mint ami realisztikusan elkerülhető lenne.
Az állami beavatkozás ezért ellenösztönzi a fogyasztást és gazdasági aktivitást, ezzel lassítva a járvány terjedését, bár a recessziót mégjobban elmélyítve. Ez persze eddig is látható, és a hibrid modell nélkül is érthető, de a modell azért érdekes, mert azt is leírja, hogy milyen mintázatú az optimális állami beavatkozás. A modell szerint az államnak fokozatosan kell egyre szigorítania az intézkedéseket, ahogy a járvány terjed (ahogy nő a fertőző emberek száma, és az externália probléma egyre súlyosabb), majd utána visszavennie. Ha rögtön a legszigorúbb lépéseket lépik meg, azzal csak eltolják egy újabb járványkitörés időpontját, de nem tűntetik el a járványt, mert nem alakul ki a nyájimmunitás - plusz a gazdaság teljesen összeomlik. A modell számításait egyébként az USA adataihoz kalibrálták.
Nyilván egy csomó mindenről lehetne még beszélni - elsősorban a gazdaságmentő eszközökről és talán a szociálpszichológiáról -, meg az is látszik, hogy egy ilyen modell eléggé kezdetleges (azért néhány alternatív verziót is betettek: fertőzések számával növekvő mortalitási ráta az egészségügy kapacitáskorlátait jelezve, vakcina és gyógyszer lehetőségei). Csak azt akartam kb. leírni, mi egy lehetséges kiindulási pontja a közgazdaságtannak, hogy segíthessen.
*Martin S. Eichenbaum, Sergio Rebelo, and Mathias Trabandt, "The Macroeconomics of Epidemics," NBER working paper No. 26882, March 2020.
www.nber.org/papers/w26882.pdf
**Kermack, William Ogilvy, and Anderson G. McKendrick, "A Contribution to the Mathematical Theory of Epidemics," Proceedings of the Royal Society of London, series A 115, no. 772 (1927): 700-721.
TL;DR
Az alap epidemológiai modell a SIR - susceptible, infected, recovered, and deceased (megfertőzhető, megfertőzött, meggyógyult, meghalt).** Ez lényegében egy egyszerűbb dinamikai rendszer, amiben egy adott népességben a fertőzés egy kezdeti kisebb csoportról indulva terjed. Ahogy egyre többen megfertőződnek, egy ideig nő a valószínűsége a további fertőződéseknek, mert egyre többen fertőznek. De ugyanakkor egyre többen kigyógyulnak, és immunissá válnak (ez egy feltevés), illetve vannak betegek, akik meghalnak. Ez ahhoz vezet, hogy egyre nő a nem fertőző része a népességnek, és egy idő után csökken, majd nullához is ér az új fertőzések száma. Így mégha az egész népesség megfertőzhető is elvileg, valójában csak egy bizonyos százalék kapja el a betegséget, és egy idő után a nyáj-immunitás miatt eltűnik a járvány (persze ez esetfüggő, a mostani járványnál 60-70%-os teljes fertőzöttségre teszik a nyájimmunitást, nyilván erős statisztikai bizonytalanság mellett). A sokat emlegetett görbe-laposítás is ebben a keretben értelmezhető, és végül ugyanúgy a nyájimmunitásra fut ki.
De ez a sima járványmodell nem veszi figyelembe az emberek reakcióját a járványhelyzetre, a járvány lényegében exogén módon terjed. Itt jön be a közgazdaságtan. Egy egyszerűbb általános egyensúlyi makroközgazdasági modellben a gazdaság szereplői arról döntenek, hogy mennyit fogyasszanak és dolgozzanak, ahol az utóbbiból jövő bérek fedezik az előbbit. Itt nyilván egy csomó finomítás lehetséges (tőkejövedelmek/beruházások, hitelek, megtakarítások, ármerevségek, különböző típusú fogyasztói termékek stb.), amit általában meg is tesznek, de itt most a szerzők egyszerűsítenek. Egy megfertőzhető ember háromféleképpen fertőződhet meg. 1. a fogyasztás/vásárlás/szolgáltatások által/során, 2. a munka során, 3. más alkalmakkor találkozva fertőző emberekkel. A SIR modellben csak a 3. lehetőség van.
A közgazdaságtannal kiegészített, "SIR-macro" modellben viszont az emberek önkéntesen is csökkenthetik a fogyasztásuk, illetve akár a munkamennyiségüket is, mert értik, hogy ezzel csökkentik a megfertőződésük valószínűségét. Ezért ebben a modellben a járvány a SIR modellhez képest kevésbé súlyos lefolyású, ugyanakkor nagyobb gazdasági recesszióval jár. Ez a "piaci egyensúly". De még így is súlyos a járvány, mert az emberek nem veszik teljesen figyelembe, hogy még a csökkentett fogyasztási/gazdasági aktivitásuk is fertőzéssel jár mások számára. Ez egy klasszikus externália, ahol az egyén a saját hasznát maximalizálva nem veszi figyelembe teljes egészében a tetteinek a következményeit másokra. A piaci egyensúly nem optimális, tehát piaci kudarcról beszélhetünk. Magyarul, sokkal többen halnak meg, mint ami realisztikusan elkerülhető lenne.
Az állami beavatkozás ezért ellenösztönzi a fogyasztást és gazdasági aktivitást, ezzel lassítva a járvány terjedését, bár a recessziót mégjobban elmélyítve. Ez persze eddig is látható, és a hibrid modell nélkül is érthető, de a modell azért érdekes, mert azt is leírja, hogy milyen mintázatú az optimális állami beavatkozás. A modell szerint az államnak fokozatosan kell egyre szigorítania az intézkedéseket, ahogy a járvány terjed (ahogy nő a fertőző emberek száma, és az externália probléma egyre súlyosabb), majd utána visszavennie. Ha rögtön a legszigorúbb lépéseket lépik meg, azzal csak eltolják egy újabb járványkitörés időpontját, de nem tűntetik el a járványt, mert nem alakul ki a nyájimmunitás - plusz a gazdaság teljesen összeomlik. A modell számításait egyébként az USA adataihoz kalibrálták.
Nyilván egy csomó mindenről lehetne még beszélni - elsősorban a gazdaságmentő eszközökről és talán a szociálpszichológiáról -, meg az is látszik, hogy egy ilyen modell eléggé kezdetleges (azért néhány alternatív verziót is betettek: fertőzések számával növekvő mortalitási ráta az egészségügy kapacitáskorlátait jelezve, vakcina és gyógyszer lehetőségei). Csak azt akartam kb. leírni, mi egy lehetséges kiindulási pontja a közgazdaságtannak, hogy segíthessen.
*Martin S. Eichenbaum, Sergio Rebelo, and Mathias Trabandt, "The Macroeconomics of Epidemics," NBER working paper No. 26882, March 2020.
www.nber.org/papers/w26882.pdf
**Kermack, William Ogilvy, and Anderson G. McKendrick, "A Contribution to the Mathematical Theory of Epidemics," Proceedings of the Royal Society of London, series A 115, no. 772 (1927): 700-721.
tele.phone
2020.03.26 09:00:51
@HaFr: Igen, bár szerintem te inkább a szociálpszichológiai ok-okozatokra utalsz. Amit nehezebb egy ilyen mikimauz közgáz modellbe belevenni, viszont sokkal fontosabb. Például országonként is különbözhet, hogy az emberek mennyire hajlamosak a pánikra, és ebből következően a kormányzati intézkedéseknek is különbözniük kell valamennyire. Azért szerintem Magyarország jobban járt volna, ha kezdetektől a valós számokat mondják.
Hatékonysági elemzések és munkahelyi boldogságfelmérések egyaránt azt támasztják alá, hogy napi hat óránál többet nem érdemes dolgozni főmunkaidőben.
A munkanapok hatékonysága átlagos középkorú munkavállalónál napi négy-öt óránál hosszabban nem biztosítható akkor sem, ha egy adott munkahely magasan…..
tele.phone
2020.03.16 18:11:32
@lecsós: Én kifejezetten az általános- és középiskolai tanárokról beszéltem. Kár ezt összemosni a gazdasági hatalomátmentéssel.
Igen, a magyar rendszerváltás úgy lett kitalálva, hogy békésen megy, és nincs nagy személyzeti változás. Ez arra a tévhitre alapozódott, hogy mi a tömb többi országához képest előbbre járunk, mert már kb. értjük, hogy kell csinálni a kapitalizmust, és hogy ezt a Kádár köpönyege alól előbújó reformszocialisták és demokratikus ellenzékiek meg is tudják valósítani. Röviden a valóságban féltudásúak teljes tudásúaknak képzelték és állították be magukat.
Ebbe "zavart be" az MDF győzelme, de aztán róluk villámgyorsan kiderült, hogy clueless kóklerek. Viszont ennek az lett a következménye, hogy a fenti tévhit a féltudásúakról mégjobban megerősödött, mind a közvéleményben, mind magukban a balliberálisokban. ==> '94, MSZP/SZDSZ, 2/3.
Így egy ciklussal eltolódott az, hogy kiderüljön, a féltudás az nem teljes. Ráadásul az MDF szerencsétlenkedése után ténylegesen jobbnak is tűnt fel. Valójában az akkori kultúr- és médiaháború zajában ezt nehéz is lett volna pontosan felmérni, és talán azért is, mert - ahogy te is írod - az egyetemi képzések nem gyártották a korszerű tudású fiatalokat, akik tömegesen beléphettek volna közéleti mesélésbe.
Szerintem az ország releváns többsége előtt nagyjából csak a féltudású cikk megjelenésekor, 2007-ben lett világos a balliberális oldal kompetenciahiánya, egész pontosan az, hogy nem értenek hozzá annyira, mint mondják. Csak duma volt. És ehhez képest már az első Orbán-kormány más színben tűnhetett fel utólag. ==> '10, Fidesz, 2/3.
Szóval, amint látod, nem feltétlenül mondunk nagyon mást. Csak azért írtam le, mert szertinem ez nem a szerencsétlen általános iskolai tanárok sara.
Igen, a magyar rendszerváltás úgy lett kitalálva, hogy békésen megy, és nincs nagy személyzeti változás. Ez arra a tévhitre alapozódott, hogy mi a tömb többi országához képest előbbre járunk, mert már kb. értjük, hogy kell csinálni a kapitalizmust, és hogy ezt a Kádár köpönyege alól előbújó reformszocialisták és demokratikus ellenzékiek meg is tudják valósítani. Röviden a valóságban féltudásúak teljes tudásúaknak képzelték és állították be magukat.
Ebbe "zavart be" az MDF győzelme, de aztán róluk villámgyorsan kiderült, hogy clueless kóklerek. Viszont ennek az lett a következménye, hogy a fenti tévhit a féltudásúakról mégjobban megerősödött, mind a közvéleményben, mind magukban a balliberálisokban. ==> '94, MSZP/SZDSZ, 2/3.
Így egy ciklussal eltolódott az, hogy kiderüljön, a féltudás az nem teljes. Ráadásul az MDF szerencsétlenkedése után ténylegesen jobbnak is tűnt fel. Valójában az akkori kultúr- és médiaháború zajában ezt nehéz is lett volna pontosan felmérni, és talán azért is, mert - ahogy te is írod - az egyetemi képzések nem gyártották a korszerű tudású fiatalokat, akik tömegesen beléphettek volna közéleti mesélésbe.
Szerintem az ország releváns többsége előtt nagyjából csak a féltudású cikk megjelenésekor, 2007-ben lett világos a balliberális oldal kompetenciahiánya, egész pontosan az, hogy nem értenek hozzá annyira, mint mondják. Csak duma volt. És ehhez képest már az első Orbán-kormány más színben tűnhetett fel utólag. ==> '10, Fidesz, 2/3.
Szóval, amint látod, nem feltétlenül mondunk nagyon mást. Csak azért írtam le, mert szertinem ez nem a szerencsétlen általános iskolai tanárok sara.
tele.phone
2020.03.16 18:14:35
@civisvarosi: Alapvető szövegértési problémáid vannak.
tele.phone
2020.03.17 11:55:09
@lecsós: Szerintem Magyarország esetében nem a paradigma volt hazugság, hanem a megvalósítás volt inkompetens. De már csak ismétlem magamat (és szerintem te is a magadét): Minden ország a saját emberanyagával dolgozik. Balfaszozhatjuk az elitünket amennyit csak akarjuk, a népet nem lehet lecserélni. Márpedig az elit a népből kerül ki. De ha ez nagyon zavar, akkor we can agree to disagree:)
A többi nyilván érdekes, hogy mi lesz most. Kicsit hezitálok, hogy én is beszálljak a hangzavarba - nem mintha számítanék. Furcsa idők, itt ennek a blognak a kommentszekciójában teljesen paradox módon mintha valamiféle halvány safe space lenne. Mondhatunk sokmindent, de tartok tőle, hogy csak a kollektív pszichózis felé lökjük magunkat.
Egy lehetséges kimenet, hogy ha viszonylag gyorsan megszűnik az alapkrízis, az egész rendszer visszapattan, mert ez van mindenki fejében. Azaz nem változik a paradigma. A hangsúlyok igen, lesznek struktúrális változások, összetételváltozások, de a kapitalizmus megy tovább. Aztán persze lehetnek másfajta kimenetek is...
A többi nyilván érdekes, hogy mi lesz most. Kicsit hezitálok, hogy én is beszálljak a hangzavarba - nem mintha számítanék. Furcsa idők, itt ennek a blognak a kommentszekciójában teljesen paradox módon mintha valamiféle halvány safe space lenne. Mondhatunk sokmindent, de tartok tőle, hogy csak a kollektív pszichózis felé lökjük magunkat.
Egy lehetséges kimenet, hogy ha viszonylag gyorsan megszűnik az alapkrízis, az egész rendszer visszapattan, mert ez van mindenki fejében. Azaz nem változik a paradigma. A hangsúlyok igen, lesznek struktúrális változások, összetételváltozások, de a kapitalizmus megy tovább. Aztán persze lehetnek másfajta kimenetek is...
Először is ez nem a nacionalista megítélését jelenti. Bár a konzervatizmus és a nacionalizmus némi átfedésben van a nyugati világban (a miértbe most nem megyek bele), csaknem teljesen fedik egymást a magyar szóhasználatban; mondhatni, az erősen hiányos polgári fejlődésünk és az etnicizmus…..
tele.phone
2020.03.15 19:32:43
@HaFr: Igen manipulálja, és felelőssége is van. Egyébként szerintem nem az Magyarország problémája, hogy van egy Orbánja, hanem az, hogy csak egy van már vagy húsz éve (utoljára Horn tudott megfelelően operálni az ellenoldalon). Kettővel nagyobb lenne a verseny, és a manipulációk is másképp hatnának.
tele.phone
2020.03.17 11:35:42
@DrGehaeuse: Értem a frusztrációdat, de én nem hiszek a nemigazizásban. Ezt csináljuk már vagy harminc éve. Nemigazi jobboldali, nemigazi baloldali, nemigazi liberális. Perszehogy nem igazi, mert a valóság, az igazi igazi, az sosem teljesen tiszta ideológiailag. Nem tankönyvi, és nekünk még csak nem is olyan, mint amit más, fejlettebb országokban látunk.
A túlideologizálás értelmiségi betegség, szerintem a huszadik század első felében maxolták ki, amikor, főleg a marxista oldalon, az elmélet volt minden, és adatokkal alá nem támasztott, nonszensz "elméletek" nevében harcoltak különböző frakciók egymás ellen. Ha valamelyik nyert, megvalósíthatta az elméletét, többnyire hullahegyeket gyártva.
Egy lazább formában egyébként ez a kritikám Péter felé is, de természetesen nem vádolom hullahegyekkel. Szóval, mintha azt keresné az ideális politikusban, hogy precíz és koherens ideológiai-filozófiai állásfoglalást tegyen, és ahhoz tartsa is magát. (Persze most sarkítottam.)
Szerintem meg a valós döntéshozás "piszkos" munka:
1. Döntéseket hozni hiányos, tökéletlen adatokon, nem tudva, hogy mi a valódi működési modell, mert nem lehet rendesen elvetni/alátámasztani a versengő hipotéziseket;
2. Folyamatosan figyelve arra, hogy milyen visszacsatolásokat indítanak el egyes döntések a tömegek hangulatában, ami szükségképpen egy nagyon zajos, önellentmondó adathalmaz, de alapvetően befolyásolja azt, hogy mit történik;
3. Kitéve a folyamatosan kiabáló, egymással ellentétes lobbizásoknak és ellenfeleknek, akik a döntéshozó bármely cselekedetét az inkorrekt vita összes eszközét (szalmabábérvelés, túlzó általánosítás, terelés, reduction ad absurdum stb.) bevetve támadják, ezzel mégjobban összezavarva a publikumot;
4. Figyelembe véve, hogy nincs olyan döntés, ami mindenkit kielégít, mert valaki biztos, hogy rosszul jár, és az, hogy ki, sokszor előre nem is megmondható; Illetve legtöbben azt se tudják, hogy mit akarnak, pláne egy konzisztens, megvalósítható javaslat formájában;
5. És mindebből következően sokszor hazudni kell, sokszor véleményt kell változtatni, kacsázni kell, terelni kell, és sokszor inkorrekten kell vitázni; És annál inkább hazudni kell, minél nagyobb az olyan emberek aránya, akik becsületes, a szavát tartó politikusokat akarnak, és felháborodnak bármin, ami nem "erkölcsös". Minél idealistább a közönség, annál piszkosabb a politika.
Ezért aztán nehéz különbséget tenni az optimálisan piszkos politika és a korrupt politika közt. És annál nehezebb, minél éretlenebb a társadalom, minél homályosabb a kollektív bölcsesség, és minél jobban eltorlaszolódnak a társadalmi tanulás csatornái. Tudom, erre azt szokták mondani, hogy de a politikusnak is van erre ráhatása, hogy még rosszabb irányba löki-e az egészet, rájátszva a fenti pontokra. De szerintem sokkal szűkebb a mozgástér, mint azt mi, kívülálló megmondóemberek képzeljük. Szóval, szerintem válaszd a neked legkevésbé ellenszenves nemigazit, és ne háborodj fel túlságosan, amikor majd hazudik, és nem azt csinálja, amit megígért. Mást úgyse nagyon tudsz csinálni.
A túlideologizálás értelmiségi betegség, szerintem a huszadik század első felében maxolták ki, amikor, főleg a marxista oldalon, az elmélet volt minden, és adatokkal alá nem támasztott, nonszensz "elméletek" nevében harcoltak különböző frakciók egymás ellen. Ha valamelyik nyert, megvalósíthatta az elméletét, többnyire hullahegyeket gyártva.
Egy lazább formában egyébként ez a kritikám Péter felé is, de természetesen nem vádolom hullahegyekkel. Szóval, mintha azt keresné az ideális politikusban, hogy precíz és koherens ideológiai-filozófiai állásfoglalást tegyen, és ahhoz tartsa is magát. (Persze most sarkítottam.)
Szerintem meg a valós döntéshozás "piszkos" munka:
1. Döntéseket hozni hiányos, tökéletlen adatokon, nem tudva, hogy mi a valódi működési modell, mert nem lehet rendesen elvetni/alátámasztani a versengő hipotéziseket;
2. Folyamatosan figyelve arra, hogy milyen visszacsatolásokat indítanak el egyes döntések a tömegek hangulatában, ami szükségképpen egy nagyon zajos, önellentmondó adathalmaz, de alapvetően befolyásolja azt, hogy mit történik;
3. Kitéve a folyamatosan kiabáló, egymással ellentétes lobbizásoknak és ellenfeleknek, akik a döntéshozó bármely cselekedetét az inkorrekt vita összes eszközét (szalmabábérvelés, túlzó általánosítás, terelés, reduction ad absurdum stb.) bevetve támadják, ezzel mégjobban összezavarva a publikumot;
4. Figyelembe véve, hogy nincs olyan döntés, ami mindenkit kielégít, mert valaki biztos, hogy rosszul jár, és az, hogy ki, sokszor előre nem is megmondható; Illetve legtöbben azt se tudják, hogy mit akarnak, pláne egy konzisztens, megvalósítható javaslat formájában;
5. És mindebből következően sokszor hazudni kell, sokszor véleményt kell változtatni, kacsázni kell, terelni kell, és sokszor inkorrekten kell vitázni; És annál inkább hazudni kell, minél nagyobb az olyan emberek aránya, akik becsületes, a szavát tartó politikusokat akarnak, és felháborodnak bármin, ami nem "erkölcsös". Minél idealistább a közönség, annál piszkosabb a politika.
Ezért aztán nehéz különbséget tenni az optimálisan piszkos politika és a korrupt politika közt. És annál nehezebb, minél éretlenebb a társadalom, minél homályosabb a kollektív bölcsesség, és minél jobban eltorlaszolódnak a társadalmi tanulás csatornái. Tudom, erre azt szokták mondani, hogy de a politikusnak is van erre ráhatása, hogy még rosszabb irányba löki-e az egészet, rájátszva a fenti pontokra. De szerintem sokkal szűkebb a mozgástér, mint azt mi, kívülálló megmondóemberek képzeljük. Szóval, szerintem válaszd a neked legkevésbé ellenszenves nemigazit, és ne háborodj fel túlságosan, amikor majd hazudik, és nem azt csinálja, amit megígért. Mást úgyse nagyon tudsz csinálni.
Magyarországon a jórészt kimaradt polgári fejlődés, illetve a vidéki zsidóság elpusztításával, a németek kitelepítésével és a bolsevizmussal a vékony polgári réteget (és mentalitást is) megsemmisítő politika miatt összetorlódott és egymásba épült a posztfeudális, személyiségi függőségen…..
tele.phone
2020.03.02 21:38:03
@rasztaszív: Mindig minden lehet rosszabb. Egyébként szerintem a választási rendszer reszelgetése a jelen helyzetben csak látszatmegoldás, nem a lényegi dolgokra való fókuszálás. Mint fentebb írta valaki, ez egy hosszú tanulási folyamat. Ha bevezetnénk a te rendszered, vagy a Józsi gyerek svájci bicskáját, csak visszatekernénk a startvonalra, mert rengeteg embernek kellene előröl kezdenie a társadalmi tanulást. Az meg lassan megy, pláne kishazánkban.
tele.phone
2020.03.02 21:57:45
@rasztaszív: Más kérdés, hogy aztán az az "egészen más működés" olyan lenne-e, amit elképzeltél, vagy valami egészen más:) Komplex rendszert nehéz előrejelzni, pláne ha nagy lökést adsz neki. Ezért torkollnak vérbe és disztópiába a radikális forradalmak. És a konzervatívok ezért választják inkább a kis lépések politikáját.
tele.phone
2020.03.03 22:25:23
@HaFr: Amúgy a blogod kommentszekcióit elönti a zsidózás.
Nem lebecsülésből mondom, tudom, hogy nehéz lesz. Nekem is az lenne, ha a szocializmusról adna nekem elő valaki, pláne azzal a szándékkal, hogy elismertesse velem az előnyeit.
1. A kapitalizmus: (a poszt során) a nyereségszemléletű piaci viselkedések vegyesen spontán és intézményes koordinációjában…..
tele.phone
2020.02.16 17:10:41
@Khonsu: OK, kösz. Egyébként lehet, hogy az állam és a techszféra kiegyeznek majd egymással, és összeolvadnak.
tele.phone
2020.02.17 22:43:41
@Khonsu: Talán nemcsak ott. Persze lehet, hogy a nyugati világban ez az összeolvadás valamivel spontánabban fog megvalósulni (mégha a spontán ebben a kontextusban némiképp önellentmondás is).
tele.phone
2020.02.18 03:59:02
@neoteny: Gondolom, valami olyasmi, hogy az állam tervező és központosított; a dolog majdnem úgy adja magát, mint Kínában. De ott volt, hogy némiképp meg a zárójel.
Amit Magyarország jobboldalnak hív, az hagyományosan a nacionalizmustól a rasszizmusig terjedő spektrum (a nemzeti szocializmus árnyalatai); annak oka, hogy ez így lehet, egyfelől a liberális polgári hagyomány gyengesége, másfelől a nemzet uralkodó etnicista felfogása.
A jobboldal azonban ennél…..
tele.phone
2020.02.15 17:50:35
@cogitandi: Valamennyit le kell szednie belőle, de nem olyan sokat, és nem a törzsszavazókból. Szerintem egyébként nem olyan stabil a Fidesz bázisa, mint tűnik.
Hazánk tragikus válságban van, amelynek a mélységét nehéz még felbecsülni is. A válság évszázadok elrontott nemzetfejlődésére és máig uralkodó, erősen korlátozott etnicista kompetenciakészletére vezethető vissza. Amit azonban az egymást követő korok így-úgy (kevésbé jól és nagyon rosszul)…..
tele.phone
2020.02.14 22:49:25
@Khonsu: +1
Végre egy értékelhető szintézis! (Már több nap óta olvasva a beszélgetéseket a blogban csak egy folytonosan szakadó mozgásának tűnik az egész. Vagy ahogy Oldal Jakab és Növény Róbert mondaná: Communication Breakdown.)
Végre egy értékelhető szintézis! (Már több nap óta olvasva a beszélgetéseket a blogban csak egy folytonosan szakadó mozgásának tűnik az egész. Vagy ahogy Oldal Jakab és Növény Róbert mondaná: Communication Breakdown.)
tele.phone
2020.02.15 15:54:34
@Bánegressy: Ez is igaz!:) Én nem a vélemények ütköztetése ellen vagyok, hanem a valódi párbeszédet hiányolom. Nyilván naiv is vagyok. Érdekes megfigyelni, hogy mire nem reagálnak a felek, ott vannak a vakfoltok, illteve az is lehet, hogy nagyon is pontosan érzékelt, és épp ezért elhallgatott hiányok. HaFr például kifejthetné, hogy a világ többi, releváns országával ellentétben, Magyarország esetében az adósságot miért nem GDP-arányosan kell elsősorban elemezni. Főfilozófus meg elmesélhetné, hogy szerinte miért nincs nyilvánvaló és káros demokrácia-deficit, korrupció, szabadságkorlátozás, szóval, hogy miért nem lát szart ebben a palacsintában.
Szóval, hogy ha a Fidesz minden jelöltje olyan lenne, mint Dézsi Csaba András, akkor én Fidesz-szavazó lennék” – mondja Lovasi András, a Kispál és a borz egykori, a Kiscsillag zenekar mai énekese, gitárosa, dalszerzője, a Fidesz győri jelöltjének közösségi oldalán közzétett videóban.
Tehát…..
tele.phone
2020.02.01 16:25:21
@ricardo: @Mickey Pearce: Kösz a választ. Olvastam a többi hozzászólásod is és Mickey Pearcéit is, és szimpatizálok, szerintem is a sok igazság csak vélemény a világ folyásában. Nem is akarok nagyon kockafejű lenni, de meg kell mondjam, a hozzászólásodon (ricardo), amire mutatok, kissé megütköztem. Érvelési hibáktól terhesen,* egy némiképp rosszindulatú narratívát ad egy egész szakmáról. Méghozzá annyira torzítottan, hogy már nem is engedi látszani azt, ami történik a világban (márpedig most épp nagyon történnek a dolgok). Nem kell zseninek lenni annak a belátásához, hogy a gazdaság annyira komplex, hogy a közgazdaságtan sosem lesz olyan megbízható, "mint egy fogorvos". Nem is célozza ezt. Pontosan az lenne a sarlatánság, ha valaki ilyen szintű megbízhatósággal házalna. Egyes embereket vagy akár csoportokat ki lehet emelni, akik talán túl büszkék, vagy az ambicióikat rossz stílusban adják elő (melyik szakmában nincsenek ilyenek?), vagy akik akár tényleg félreértik azt, amivel foglalkoznak, de ez nem minősíti a közgazdaságtant, mint területet vagy akárcsak egy domináns alterületét sem - ez utóbbi legfeljebb csak egy hipotézis, aka spekuláció lenne.
A közgazdaságtan is csak egy szakma, és eldöntheted, hogy megtanulod (ami nyilván inkább folytonos tanulást jelent), vagy sem. 1. Ha kiugróan tehetséges és okos vagy, és megtanulod a szakmát, akkor nem csökkennek, hanem kitágulnak a lehetőségeid. Akár át is írhatod a szakmát, és ebben az értelemben akár új "iskolát" is létrehozhatsz. Akár azt is mondhatod, hogy nem szükséges a matematika/"ökonometria" - de ehhez _nagyon_ jól kell érteni hozzá, jobban, mintha használni akarnád. 2. Ha átlagosan vagy tehetséges, és jól megtanulod a toolkitet, akkor egy produktív karriert futhatsz be - a legtöbb szakmában ilyen a legtöbb jó szakember. 3. Ha kiugróan tehetséges vagy, de nem tanulod meg a szakmát, akkor egy kihagyott lehetőség leszel. Lehet okosakat meg szépeket mondani, de így vagy úgy le fognak írni. Szomorú, időnként már-már szánalmas látni tehetséges embereket, akik nem fejlesztették ki versenyképes szintre magukat. Tipikus k-európai, szocializmusból örökölt attitűd. 4. Ha átlagosan vagy az alatt vagy tehetséges, és nem tanulod meg a szakmát, akkor meg csak zavaros okfejtésekkel fogod terhelni a környezeted. És ilyenkor persze mindig jó ötletnek tűnhet a módszertan leszólása; az ebből fakadó kontraszelekció erősen rányomta a bélyegét a rendszerváltás utáni magyar közgazdaságtani felsőoktatásra (de akinek nem inge...).
Egyébként az Eltecont bezárják, a CEU-t lényegében elüldözték, a tendecia pedig egyre inkább az, hogy a legjobb diákok már közvetlenül a középiskola elvégzése után külföldi egyetemen tanulnak tovább.
*Szalmabábérvelés, reductio ad absurdum, hamis általánosítás.
A közgazdaságtan is csak egy szakma, és eldöntheted, hogy megtanulod (ami nyilván inkább folytonos tanulást jelent), vagy sem. 1. Ha kiugróan tehetséges és okos vagy, és megtanulod a szakmát, akkor nem csökkennek, hanem kitágulnak a lehetőségeid. Akár át is írhatod a szakmát, és ebben az értelemben akár új "iskolát" is létrehozhatsz. Akár azt is mondhatod, hogy nem szükséges a matematika/"ökonometria" - de ehhez _nagyon_ jól kell érteni hozzá, jobban, mintha használni akarnád. 2. Ha átlagosan vagy tehetséges, és jól megtanulod a toolkitet, akkor egy produktív karriert futhatsz be - a legtöbb szakmában ilyen a legtöbb jó szakember. 3. Ha kiugróan tehetséges vagy, de nem tanulod meg a szakmát, akkor egy kihagyott lehetőség leszel. Lehet okosakat meg szépeket mondani, de így vagy úgy le fognak írni. Szomorú, időnként már-már szánalmas látni tehetséges embereket, akik nem fejlesztették ki versenyképes szintre magukat. Tipikus k-európai, szocializmusból örökölt attitűd. 4. Ha átlagosan vagy az alatt vagy tehetséges, és nem tanulod meg a szakmát, akkor meg csak zavaros okfejtésekkel fogod terhelni a környezeted. És ilyenkor persze mindig jó ötletnek tűnhet a módszertan leszólása; az ebből fakadó kontraszelekció erősen rányomta a bélyegét a rendszerváltás utáni magyar közgazdaságtani felsőoktatásra (de akinek nem inge...).
Egyébként az Eltecont bezárják, a CEU-t lényegében elüldözték, a tendecia pedig egyre inkább az, hogy a legjobb diákok már közvetlenül a középiskola elvégzése után külföldi egyetemen tanulnak tovább.
*Szalmabábérvelés, reductio ad absurdum, hamis általánosítás.
tele.phone
2020.02.01 19:40:21
@ricardo: Hm, talán pont azt mondanák ma a közgazdászok, hogy Frisch jövendölése túl optimista volt. A közgazdaságtan nem állt meg 88(!) évvel ezelőtt. 1932-ben gyakorlatilag nem volt lehetséges ökonometriai modelleket becsülni úgy, ahogy azt ma csinálják. Se az adatok nem álltak rendelkezésre, se a számítási kapacitás és szoftver/hardver technológia nem volt még kész. Még az ötvenes években is órákig tartott egy-egy mátrix-invertálás. És még a hetvenes években is nehézkes volt a dolog. Azóta lett tényleges tapasztalat, és sokkal jobban a helyére került az, hogy hogyan használják ezeket az eszközöket, mit jelentenek, mit nem, mennyire lehet az eredményekben bízni, vagy mennyire nem. Larry Summers írta valahol, hogy az ökonometria "fogyasztásának" is van kultúrája, amit minden közgazdásznak el kell sajátítania - és ez elsősorban pont azokra vonatkozik, akik nem direktben ökonométerek, hanem csak felhasználók. De a Frisch-Waugh tétel azért matematikailag korrekt, és egy olyan kulcs meglátás, aminek az ismerete nélkül egy mai, ökonometriát/adatelemzést alkalmazó közgazdász hülyeségeket csinálna, hiába van akármilyen számítógépe. Ezért is tanítják.
A túlzott optimizmus igen gyakran előjön, amikor egy új eszköz kezd bejönni, és nemcsak közgazdasági területen. Most részben ilyet érzek a "big data", AI stb. kapcsán (amúgy ezek a dolgok erős átfedésben vannak az ökonometriával is). Ez a túlzott várakozás nyilván rossz egyrészről. De másrészről pozitív, mert fejlesztésre ösztönöz. Az elmúlt kilencven év talán pont azt tanítja, hogy a gyakorlatban milyen problémák merülhetnek fel a módszerek kapcsán.
Világgazdasági válság. Igen, ilyen a világ, komplex, és a közgazdaságtan - ami egyébként nemcsak ökonometria - nem jelezte egyértelműen előre a válságot. Kicsit sarkítva, egyesek szerint ez azt jelenti, hogy a közgazdászok hülyék. Szerintem meg inkább azt, hogy a gazdaság olyan bonyolult, hogy hiába gondolkozik régóta sok okos ember, nincsenek olyan erős és megbízható eszközeink a megértésére, mint egy fogorvosnak a saját területén. Bár jobban belegondolva, lehet, hogy a két mondat közt csak szemantikai különbség van:) Szóval, csak azt akarom mondani, hogy nehéz probléma... Amúgy szerintem az emberiség kifejezetten rosszul teljesít nem-stacioner jelenségek előrejelzésében. Többszázezer éven keresztül statikusabb, "nem trendelő" világban éltünk. Aztán jött a kapitalizmus, és azóta csak kollektíve szédülünk, annyi a változás. Ez is benne van a közgazdaságtan gyengeségében.
A túlzott optimizmus igen gyakran előjön, amikor egy új eszköz kezd bejönni, és nemcsak közgazdasági területen. Most részben ilyet érzek a "big data", AI stb. kapcsán (amúgy ezek a dolgok erős átfedésben vannak az ökonometriával is). Ez a túlzott várakozás nyilván rossz egyrészről. De másrészről pozitív, mert fejlesztésre ösztönöz. Az elmúlt kilencven év talán pont azt tanítja, hogy a gyakorlatban milyen problémák merülhetnek fel a módszerek kapcsán.
Világgazdasági válság. Igen, ilyen a világ, komplex, és a közgazdaságtan - ami egyébként nemcsak ökonometria - nem jelezte egyértelműen előre a válságot. Kicsit sarkítva, egyesek szerint ez azt jelenti, hogy a közgazdászok hülyék. Szerintem meg inkább azt, hogy a gazdaság olyan bonyolult, hogy hiába gondolkozik régóta sok okos ember, nincsenek olyan erős és megbízható eszközeink a megértésére, mint egy fogorvosnak a saját területén. Bár jobban belegondolva, lehet, hogy a két mondat közt csak szemantikai különbség van:) Szóval, csak azt akarom mondani, hogy nehéz probléma... Amúgy szerintem az emberiség kifejezetten rosszul teljesít nem-stacioner jelenségek előrejelzésében. Többszázezer éven keresztül statikusabb, "nem trendelő" világban éltünk. Aztán jött a kapitalizmus, és azóta csak kollektíve szédülünk, annyi a változás. Ez is benne van a közgazdaságtan gyengeségében.
tele.phone
2020.02.01 20:24:02
@civisvarosi: Tulajdonképpen egyetértünk, az emberi világ bonyolult. Csak te ezért haragos vagy, én meg nem. Egyébként a "tudomány" szó rendkívül terhelt, sokan az egzaktsággal, meg a mindent megmagyarázással asszociálják. Szerintem meg sokszor csak annyi a különbség szakértő és nem-szakértő közt, hogy a szakértő meri azt mondani, hogy "nem tudom".
Amikor egy nemzeti program és a nemzeti identitás tárgyává maga a nemzet válik ( = nemzeti öncélúság), az a nemzet eredeti funkciójának teljes (és roppant veszélyes) félreértését mutatja. A nemzetek az emberi együttélés hatékonyságának javítását szolgálták, mióta -- a XVIII. század elejétől kezdve…..
tele.phone
2020.02.01 16:30:44
@Célkereszt: És most épp jól érezzük magunkat? ;)
tele.phone
2020.02.01 16:48:38
@Célkereszt: OK, akkor némi óvatosság talán mégiscsak indokolt. :)
Magyarország: a szolidaritás számára felperzselt föld. Többször beszéltem már ezen a blogon arról, hogy a magyarok politikai nyelvének (tudásának) messze legfejlettebb rétegévé az utóbbi százötven év során az etnicizmus vált: olyan nyelvvé, amely meghatározza a gondolkodást, de ami még fontosabb, a…..
tele.phone
2020.01.23 21:47:47
@civisvarosi: Szomorú dolog téged olvasni. Jól írsz, okos vagy és értelmes, és igen, kifejezésképességben, összeszedettségben és eredetiségben felülmúlod Béndek Pétert. De korlátolt vagy. Nem olvasol, csak írsz, nem dolgozol fel új ötletekek másoktól, nem tanulsz, nem akarod jobban megérteni a külvilágot. A nemzetközi világot egy-két régen cáfolt félreértés alapján magyarázod, bár ez talán még csak nem is a legnagyobb gond. Az az, ahogyan az itthoni dolgokat kezeled. Reductio ad absurdumba kitolt szalmabábérveléseket döngetsz, tömegek nevében nyilatkozol gyűlöletről, csakis kizárólag szélső pontokat ajánlasz be, akár agresszív megoldásokat is, provokációként(?). Ha "HaFr" jutna hatalomra, csak a szokásos kóklerkedés jönne, látott már ilyet az ország, és tulajdonképpen túl is élte. De ha "te" kerülnél valódi döntési pozícióba -- némi egyéb feltételek esetén (amik bekövetkezése messze nem valószerűtlen) --, a bolsevik "terror" sem kizárható. Igen, ebben az országban, az emberekben van hajlam a polarizálhatóságra, az együtt nem működésre. De ez csak egy lehetőség, és nem az egyetlen, és éppen ezért felelőtlenség rájátszani. Sose vezetett semmi jóra, se itt, se máshol, amikor okos és ravasz vezetők azt ajánlották be a népnek, hogy vagy-vagy. Ez snake oil. A világ sose ennyire végletes, de ha mégis ekként kezelik, az kisodródáshoz vezet.
tele.phone
2020.01.30 20:01:16
@civisvarosi: Ez azért nagyon gáz, még tőled is. Ha már egyszer belinkelted azt a podcastot, akkor hallgasd is meg. A virológus teljesen józan dolgokat mond, és a karantént is helyesli. Arról is beszél, egyébként nem normatíve(!), hogy kicsi a valószínűsége a jelenlegi intézkedéseket is figyelembe véve, hogy Magyarországra ne jusson el ez a vírus, de még azt is mondja, hogy a pánik biztosan nem tesz jót.
1000 leütés
Miért nem képesek fenntartani a magyarok az országukat (és miért nem lesznek erre képesek a belátható időben)?
2020.01.07 03:43:45
Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni ismert tényekről, csak rámutatni arra a logikára, amelybe rendeződve értelmesen tudnánk értékelni őket (de épp a logika átható volta miatt nem fogjuk). 1848-'49: bukott szabadságharc. Bukásának legfontosabb belső oka a liberális-polgári nemzet megteremtésének…..
tele.phone
2020.01.16 21:40:05
@Khonsu: Engem érdekelnének ezek a törvényszerűségek. Nem fejtenéd ki esetleg mégis? (Vagy tényleg csak privátban? Gondolom, annyira azért nem vagyunk jóban...)
Tegyük fel, a magyar ellenzék jobb része -- és vele a demokratikus-liberális gondolat, a piacgazdaság, a teljesítményelvűség stb. -- a hagyományosan képességhiányos magyar politikai kultúra áldozatának tekinthető; nem tud érvényesülni, mert közegünk inkább kedvez az etno-nacionalista populizmusnak,…..
Először is, a Momentum számára harmadlagos kérdés a gazdaságpolitika, mert az egész politikai valósága -- amely sikerrel járult hozzá az ellenzéki erőviszonyok átrendezéséhez -- a választói érzelmi elkötelezettségének kialakításáról szól, nagyon kevés megfogható üzenettel, esztétizáló üzemmódban.…..
tele.phone
2020.01.01 15:31:19
@Brix: Fiskális lazításról beszéltem. És nem azt mondtam, hogy szerintem mi lenne a jó, hanem, hogy kormányváltás esetén szerintem mi lesz valószínű.
[Monetáris politika. 19 éve van Magyarországon inflációs célkövető rendszer. Szemlélteti a közgazdasági közbeszéd és oktatás kis magyar tragédiáját, hogy ezt még mindig nem sikerült felismerni.]
[Monetáris politika. 19 éve van Magyarországon inflációs célkövető rendszer. Szemlélteti a közgazdasági közbeszéd és oktatás kis magyar tragédiáját, hogy ezt még mindig nem sikerült felismerni.]
A kapitalizmus bírálói a lehető legritkább esetben indulnak ki a rendszer antropológiai alapjaiból: abból, hogy emberi (alap)szükségleteket elégít ki a korábbi gazdasági rendszereknél nagyobb hatékonysággal, azaz több ember számára nagyobb hasznosságot érve el, mint előtte bármi (folyamatosan…..
tele.phone
2019.12.30 10:52:07
@Tamáspatrik: Nézd vissza, te írtad, hogy berögződött reflexek, amik felülírhatók, és ezzel értettem egyet. Igen, a neuroplaszticitás valószínűleg létező dolog, és szerintem arrafelé (is) megyünk, hogy aktív vagy akár célzott módon felhasználjuk. Hogyan lehet rugalmasan, új dolgokat elsajátítani képesen tartani az agyunkat? Nyilván az elbutulás, alkoholizmus, beszűkült látásmód és agresszivitás nem segít. Viszont az egészségesebb életmód, diverz szellemei és egyéb élmények megélése, empatikus képességek erősítése vagy a meditáció segítheti a plaszticitás fennmaradását.
De ettől még vannak zsigeri reflexeink, amik csak lassabban felülírhatók, és az egyik legfontosabb a kiscsoportos szembenállás. Illetve kialakulnak új reflexek is elég kondicionálás után, amik aztán megintcsak lassabban változtathatók - ezt hívja Kahneman fast thinkingnek, és azt mondja, hogy egy évmilliós, még az állatvilágtól örökölt képesség. (A slow thinking, a racionális mérlegelés, sokkal újabb evolúciós fejlemény. Nem annyira hatékony, mint a fast thinking, de nagyon fontos orientációs képesség. Szerintem Harari erre gondol, amikor azt írja, hogy valamikor kb. hetvenezer évvel ezelőtt a homo sapiens képes lett az interszubjektív valóságot megalkotni, szimbolikusan megnevezni, változtatni, és ezzel kiemelkedett az állatvilágból. De ez egy másik beszélgetés...)
Én egyébként nem azt mondom, hogy a törzsi/kiscsoportos logika fog győzni, hanem, hogy ez egy olyan alap, default üzemmód, amit nagyon könnyű előhívni. A társasjátékokat aktívan alakítani akarók - politikusok, üzletemberek, munkahelyi kavarók, baráti társaságok alfái, pletykálkodók, influenszerek stb. stb. - erre rá is játszanak. Ez persze a legtöbb esetben nem vezet a modernitás aláásásához, csak akkor, ha elég nagy tömegeket ragad ki a racionális érvelést elfogadók táborából.
A politikusok tipizálásával én valamivel óvatosabb lennék. A politikusoknak alapból olyan dolgot kell csinálniuk - összeegyeztethetlen érdekeket összeegyeztetni -, amire az átlagember nem képes, mert azt erkölcstelennek tartja. A politikusnak hazudni _kell_. Ha erre rádobnak egy törzsi logikát - és a politikusok mindent el fognak követni, hogy ez megtörténjen -, nyilván a tieddel szembenálló törzs politikusai fognak rosszabb arcúnak tűnni. De azt talán mondhatjuk, hogy az elmúlt években a konzervatív és jobboldal hozta a színesebb (khm...) egyéniségeket a politikusok közé:)
De ettől még vannak zsigeri reflexeink, amik csak lassabban felülírhatók, és az egyik legfontosabb a kiscsoportos szembenállás. Illetve kialakulnak új reflexek is elég kondicionálás után, amik aztán megintcsak lassabban változtathatók - ezt hívja Kahneman fast thinkingnek, és azt mondja, hogy egy évmilliós, még az állatvilágtól örökölt képesség. (A slow thinking, a racionális mérlegelés, sokkal újabb evolúciós fejlemény. Nem annyira hatékony, mint a fast thinking, de nagyon fontos orientációs képesség. Szerintem Harari erre gondol, amikor azt írja, hogy valamikor kb. hetvenezer évvel ezelőtt a homo sapiens képes lett az interszubjektív valóságot megalkotni, szimbolikusan megnevezni, változtatni, és ezzel kiemelkedett az állatvilágból. De ez egy másik beszélgetés...)
Én egyébként nem azt mondom, hogy a törzsi/kiscsoportos logika fog győzni, hanem, hogy ez egy olyan alap, default üzemmód, amit nagyon könnyű előhívni. A társasjátékokat aktívan alakítani akarók - politikusok, üzletemberek, munkahelyi kavarók, baráti társaságok alfái, pletykálkodók, influenszerek stb. stb. - erre rá is játszanak. Ez persze a legtöbb esetben nem vezet a modernitás aláásásához, csak akkor, ha elég nagy tömegeket ragad ki a racionális érvelést elfogadók táborából.
A politikusok tipizálásával én valamivel óvatosabb lennék. A politikusoknak alapból olyan dolgot kell csinálniuk - összeegyeztethetlen érdekeket összeegyeztetni -, amire az átlagember nem képes, mert azt erkölcstelennek tartja. A politikusnak hazudni _kell_. Ha erre rádobnak egy törzsi logikát - és a politikusok mindent el fognak követni, hogy ez megtörténjen -, nyilván a tieddel szembenálló törzs politikusai fognak rosszabb arcúnak tűnni. De azt talán mondhatjuk, hogy az elmúlt években a konzervatív és jobboldal hozta a színesebb (khm...) egyéniségeket a politikusok közé:)
tele.phone
2019.12.31 23:16:36
@Khonsu: Ha a hirdetők között erős a verseny, az a platform profitját csak növeli (erre alapul például a Google aukciós rendszere). Ez csak egy példa arra, hogy a közgazdaságtan piacszerkezetek, aka industrial organization, tárgyának ismerete nélkül csak sötétben tapogatózás az ilyen "modellezés"; a kimeneteket nem bemondásra fogadják el, Jean Tirole se véletlenül kapott Nobelt. Mint ahogy az se véletlen, hogy a Google, Amazon, Microsoft főközgazdászai, meg rengeteg, az ilyen cégeknél dolgozó közgazdász erről a területről jönnek.
De én nem vagyok szakértője ennek a területnek (se). Lényegében csak azt akartam mondani, hogy érdemes Zuboff könyvét elolvasni. És nem azért mert száz százalékosan biztos, hogy úgy fognak bekövetkezni a dolgok, hogy mondja. Nyilván nem, és nyilván könnyebb lukakat találni az érvelésében. Disztópiákat és utópiákat azért érdemes olvasni, mert elgondolkodtatók. Plusz igen gyakran jól megkutatott írások, sok hivatkozással, ahol mégtöbb érdekes olvasmányt lehet találni.
Egyébiránt meg BUÉK!! :)
De én nem vagyok szakértője ennek a területnek (se). Lényegében csak azt akartam mondani, hogy érdemes Zuboff könyvét elolvasni. És nem azért mert száz százalékosan biztos, hogy úgy fognak bekövetkezni a dolgok, hogy mondja. Nyilván nem, és nyilván könnyebb lukakat találni az érvelésében. Disztópiákat és utópiákat azért érdemes olvasni, mert elgondolkodtatók. Plusz igen gyakran jól megkutatott írások, sok hivatkozással, ahol mégtöbb érdekes olvasmányt lehet találni.
Egyébiránt meg BUÉK!! :)
tele.phone
2020.01.01 15:06:04
@Tamáspatrik: Erről még az echo chamber jutott eszembe. Pentland ír arról (Social Physics), hogy a wisdom of crowds akkor működik, ha kellően sokszínű véleménytengert összegez. De az echo chamberben mindenki ugyanazt az ugyanabból a forrásból származó információt ismételgeti egymásnak - a hiperkonnektivitás meg felerősíti ezt. Ennek az ellentettje, amikor valaki nem eléggé bekapcsolódott a hálózatba, és maga akarja feltalálni a melegvizet.
Hoz egy példát egy kereskedési platformról, ahol lehetett ún. social trade-et csinálni, amikor a kereskedő megosztja másokkal a stratégiáját. Kimutatták, hogy a kereskedők egy blokkja között echo chamber alakult ki, amiben mindenki ugyanazt a stratágiát ismételgette és osztotta meg. Az érdekes, hogy vissza lehetett nyomozni egy bizonyos kereskedőre, akitől ténylegesen származott a stratégia. Az echo chamberben levőknek ez nem feltétlenül tűnt fel, mert mindenki más szavakkal, autentikusnak tűnően mondta el a dolgot, mintha nem ugyanaz lenne, hanem valami eredeti. A másik oldalon pedig találtak nem túl konnektált magányos farkasokat. És a kettő között is volt egy csoport.
Az érdekes eredmény az volt, hogy mind az echo chamber, mind a magányos farkas kereskedők a piaci átlag alatti hozamot értek el. Azok tudtak az átlag fölé menni, akik network-öltek, megosztottak kereskedési stratégiákat, de kellően sokszínű, ténylegesen autentikus véleményeket vettek figyelembe.
Pentlandék egy kisérletet is csináltak, ahol a "túlkonnektált" echo chamber kereskedők kapcsolatait ritkították, kihozták őket a feedback loopjukból, a magányos farkasokat meg több kapcsolódásra ösztönözték. Az eredmény az lett, hogy az egész platform profitabilitása nőtt (a piachoz képest).
Szerintem hasonló megfontolások állhatnak amögött is, amikor például az Instagram időlegesen eltilt valakit a likeolástól, vagy másokat részvételre ösztönöz.
Hoz egy példát egy kereskedési platformról, ahol lehetett ún. social trade-et csinálni, amikor a kereskedő megosztja másokkal a stratégiáját. Kimutatták, hogy a kereskedők egy blokkja között echo chamber alakult ki, amiben mindenki ugyanazt a stratágiát ismételgette és osztotta meg. Az érdekes, hogy vissza lehetett nyomozni egy bizonyos kereskedőre, akitől ténylegesen származott a stratégia. Az echo chamberben levőknek ez nem feltétlenül tűnt fel, mert mindenki más szavakkal, autentikusnak tűnően mondta el a dolgot, mintha nem ugyanaz lenne, hanem valami eredeti. A másik oldalon pedig találtak nem túl konnektált magányos farkasokat. És a kettő között is volt egy csoport.
Az érdekes eredmény az volt, hogy mind az echo chamber, mind a magányos farkas kereskedők a piaci átlag alatti hozamot értek el. Azok tudtak az átlag fölé menni, akik network-öltek, megosztottak kereskedési stratégiákat, de kellően sokszínű, ténylegesen autentikus véleményeket vettek figyelembe.
Pentlandék egy kisérletet is csináltak, ahol a "túlkonnektált" echo chamber kereskedők kapcsolatait ritkították, kihozták őket a feedback loopjukból, a magányos farkasokat meg több kapcsolódásra ösztönözték. Az eredmény az lett, hogy az egész platform profitabilitása nőtt (a piachoz képest).
Szerintem hasonló megfontolások állhatnak amögött is, amikor például az Instagram időlegesen eltilt valakit a likeolástól, vagy másokat részvételre ösztönöz.
Tamás Gáspár Miklós jelentősen közelebb került a Jóistenhez -- ez derül ki legalábbis a Magyar Narancsba küldött háromkolumnás írásából, ami sokkal meglepőbb fejlemény, mint bármi más a műben: ez ugyanis az egyebekben éppen olyan terméketlen, mint bármelyik kommunista pamflet. Viszont ez utóbbi…..
A konzervatizmus alighanem a legképlékenyebb politikai fogalom, alkalmazzák a közel-náci rezsimektől kezdve a reakciós ideológiákon át a piaci fundamentalizmusig mindenre. Következik ez elsősorban a konzerváció (a megőrzés) tárgyainak változatosságából. Mégis, ha közös nevezőt akarok találni, akkor…..
tele.phone
2019.11.23 12:42:56
@HaFr: Az előző kommentet erre írtam válaszként neked.
tele.phone
2019.11.23 14:04:47
@HaFr: Ha ennyire tágan definiált az örök tartalma, akkor az tényleg nem lehet effektív horgony, max. egy kiegészítés egy értéksemleges(ebb) fontolva haladáshoz. Ami utóbbi - úgy tűnik mindkettőnk szerint - inkább gyakorlat, és szerintem részben épp ezért van politikai haszna is.
Ha viszont az “örök” a transzcendeshez közvetlenebbül kötött, az nyilván trükkös téma, és nekem úgy tűnik, nem vagy egyedül a konzervatív gondolkodók közt, akik pont ezért próbálják megkerülni (mintha te is olvastad volna Jonah Goldberg könyvét - az új posztod alapján is). Én nem zárom ki a transzcendens tartalmak lehetséges valósságát, de szkeptikus vagyok a társadalmi mértékben vett hasznosíthatóságukkal kapcsolatban, persze nem mintha megvilágosodott lennék vagy valami. Egyrészről, nem biztos, hogy a transzcendens tartalmak alapján teljesen leírható egy jól működő társadalmi forma, és lehet, hogy az ember lényegéből megállíthatatlanul következik az instabilitás fokozódása (erről szólt az legelső kommentem). Másrészről, egy demokráciában tartósan nem lehetséges egy “transzcendens” elit uralma a nem beavatott tömegek felett. Vannak, akik szerint növekszik az emberiség szellemi szintje, és a transzcendenshez hozzáférők száma hamarosan elér egy kritikus tömeget (Ken Wilber, integrál pszichológia, neo new age stb.), de nekem ez már lala land…
Ha viszont az “örök” a transzcendeshez közvetlenebbül kötött, az nyilván trükkös téma, és nekem úgy tűnik, nem vagy egyedül a konzervatív gondolkodók közt, akik pont ezért próbálják megkerülni (mintha te is olvastad volna Jonah Goldberg könyvét - az új posztod alapján is). Én nem zárom ki a transzcendens tartalmak lehetséges valósságát, de szkeptikus vagyok a társadalmi mértékben vett hasznosíthatóságukkal kapcsolatban, persze nem mintha megvilágosodott lennék vagy valami. Egyrészről, nem biztos, hogy a transzcendens tartalmak alapján teljesen leírható egy jól működő társadalmi forma, és lehet, hogy az ember lényegéből megállíthatatlanul következik az instabilitás fokozódása (erről szólt az legelső kommentem). Másrészről, egy demokráciában tartósan nem lehetséges egy “transzcendens” elit uralma a nem beavatott tömegek felett. Vannak, akik szerint növekszik az emberiség szellemi szintje, és a transzcendenshez hozzáférők száma hamarosan elér egy kritikus tömeget (Ken Wilber, integrál pszichológia, neo new age stb.), de nekem ez már lala land…
1000 leütés
Hogyan irtja ki a progresszivizmus a gondolkodást -- aztán saját magát?
2019.10.19 10:58:32
A progresszivizmus (baloldali radikalizmus, baloldali utópianizmus) lényege a haladásba és az egyenlőségbe vetett hit. Minden hit lényege pedig az, hogy van valami -- objektív (megosztható) értelemben tapasztalatilag igazolhatatlan, racionálisan beláthatatlan, így a szó átfogó értelmében…..
tele.phone
2019.11.02 21:08:37
@cívisvárosi: Innováció: A pre-hisztorikus időktől kb. 300 évvel ezelőttig, tehát összesen több százezer éven át az emberiség életszínvonala egy a mai szemmel mélyszegénységi szinten stagnált. A piacra épülő kapitalizmus hajtotta ki azt a fejlődést néhány emberöltő alatt, ami miatt a mostani populáció többsége már nem mélyszegénységben él. Kína például, azzal, hogy bekapcsolódott a globális kapitalizmusba, egy generáció alatt rántotta ki magát a szegénységből. A pénzügyi innováció is innováció. Pl. a részvénytársaság, mint finanszírozási forma volt az az ötlet, ami a XVIII. századi Angliának olyan lökést adott az államilag túlköltekező, eladósodó és központosítottabb francia gazdasággal szemben, ami később döntőnek bizonyult. Termelő és nem termelő ágazatokról beszélni némiképp anakronizmus, mondanám, hogy rossz társaságba keveredhetsz ezzel, de azt hiszem, tudod magad is.
Igen, a kapitalizmus egy csomó visszásságot emel a felszínre, illetve állandóan felforgatja a "rendet", miközben szédítő a technikai/jóléti fejlődés. Emiatt a paradoxon miatt keletkezik annyi antikapitalista érzület és gyűlölet. Valójában az emberiség kolletkíve nem tud mit kezdeni az ilyen gyors változással. Először agresszíven reagált - két világháború -, mostanra már inkább a de facto beletörődőbb, de azért radikális rendszerkritikus mozgalmak csatornázzák az indulatokat. Érdekes módon ez utóbbiak indirekt módon akár alá is áshatják a kapitalizmus rendszerét. Nem teljesen magától értetődő, hogy miért kellene fennmaradnia. To be seen.
A Magyarországra vonatkozó elmélkedéseid árnyékboxolások, pontosabban valószínűleg valaki mással vitatkozol. Magyarország Orbánnal vagy Orbán nélkül, de része a globális kapitalizmusnak. Lehet ezt többé vagy kevésbé sikeresen is csinálni, megintcsak Orbánnal vagy nélküle, illetve nem minden korrupció meg sutyimutyi kapitalista összeesküvés, mert azért a szép magyar kultúrának is vannak önnálló elemei.
Igen, a kapitalizmus egy csomó visszásságot emel a felszínre, illetve állandóan felforgatja a "rendet", miközben szédítő a technikai/jóléti fejlődés. Emiatt a paradoxon miatt keletkezik annyi antikapitalista érzület és gyűlölet. Valójában az emberiség kolletkíve nem tud mit kezdeni az ilyen gyors változással. Először agresszíven reagált - két világháború -, mostanra már inkább a de facto beletörődőbb, de azért radikális rendszerkritikus mozgalmak csatornázzák az indulatokat. Érdekes módon ez utóbbiak indirekt módon akár alá is áshatják a kapitalizmus rendszerét. Nem teljesen magától értetődő, hogy miért kellene fennmaradnia. To be seen.
A Magyarországra vonatkozó elmélkedéseid árnyékboxolások, pontosabban valószínűleg valaki mással vitatkozol. Magyarország Orbánnal vagy Orbán nélkül, de része a globális kapitalizmusnak. Lehet ezt többé vagy kevésbé sikeresen is csinálni, megintcsak Orbánnal vagy nélküle, illetve nem minden korrupció meg sutyimutyi kapitalista összeesküvés, mert azért a szép magyar kultúrának is vannak önnálló elemei.
tele.phone
2019.11.03 08:37:07
@cívisvárosi: A spanyolok, portugálok és mások is gyarmatosítottak, mégsem lett belőle technológiai fellendülés. Az elmúlt 300 év per capita anyagi haladását letagadni abszurd. Szóval csak az érveket felejtetted le.
tele.phone
2019.11.03 12:56:14
@cívisvárosi: Ezzel nem tudod megmagyarázni a technológiai fejlődést. Nem én vagyok a marxista, hanem te. Már Karllal is az volt a helyzet, hogy nem látta, miért ösztönöz erősebben a kapitalista rendszer befektetésre, újításra, mint a korábbiak. Akik ebbe e hibába estek, mind lemaradtak.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Főképp Németország elmúlt 5-6 évének a példáján levezetve, a mainstream baloldalnak valójában jobban csökkent a támogatottsága, mint a jobboldalé, de akik összeszedegették a darabjait - elsősorban a zöldek, kisebb részben más, radikálisabb baloldali pártok - még mindig többé-kevésbé kompatibilisek, egymással is és a megmaradt szocdemekkel is, és ha a szükség úgy hozza, akár koalíciózhatnak is.
Ezzel szembern a mainstream jobboldal úgy tört meg, hogy a radikális jobberek hasítottak ki belőlük egy nagy részt. Őket viszont a bal- és liberális oldal sikeresen megbélyegezte,* és vállalhatalanná tette a megmaradt, de még mindig erős mérsékelt jobboldali pártok számára. Így a jobboldalt még koalíciós kormánnyal se lehetne újra összerakni.
Ezért a megmaradt mérsékelt jobboldal beleszorult a baloldallal való nagykoalícióba, amiben ezért lényegében csökkent a viszonylagos erőpozíciója. Mindezt úgy, hogy a "teljes" jobboldal támogatottsága akár még nőtt is.
Tehát hiába vett jobboldali fordulatot a választói hangulat, a kormányzat összességében liberálisabb/zöldebb/balabb irányba ment. Ez a paradox megy most Orbán ellen, mert ő arra játszott, hogy a jobboldalibb hangulat a mérsékelt jobboldalt jobbra fogja tolni, de nem így lett.
*Ez persze egy nagyobb, nemcsak európai folyamat része.