Adatok
BodóBalázs
2 bejegyzést írt és 26 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Profin kivitelezett horror/cyberpunk rövidfilm a génsebészet veszélyeiről. Akár még a következő District 9 is lehet. Megtekinthető itt:
..
BodóBalázs
2012.06.23 17:19:36
ez a film nem a génsebészet veszélyeiről szól, hanem szimpla acta progapanda, ami a hamisított gyógyszerek okozta ártalmakra hívja fel a figyelmet. szörny leszel, pontosabban már vagy is, ha az interneten veszel viagrát. hehe.
Néhány keresetlen szóval sikerült sokakat megbántanom. Előre bocsátom, nem ez volt a célom. Kérem őket, ne legyenek megbántva.
Őszintén szólva meglepett, hogy ennyi ember megsértődött azon, amit írtam. Ha visszanézem a most 600 kommentet, a következő dolgok miatt sértődtek meg…..
BodóBalázs
2012.06.09 17:31:07
@teaparty: majd válaszolok talán, ha a neveddel is vállalod a véleményed. :)
BodóBalázs
2012.06.10 14:13:23
@Tivadar főkancellár: nem hiszem, hogy nagyon másképpen gondolkodnánk a legfontosabb kérdésekről. Jó lenne, ha, amit írja, lenne Trianon ügyben valamiféle konszenzus, de sajnos úgy tűnik nincsen (és talán nem csak miattam :) ). A miért nincs kérdésre adható válaszok talán összefüggésben vannak azzal, amit a holokauszt emléknapról (és annak jelenlegi Trianon emléknappal való különbözőségéről) gondolok. Igaza lenne abban, amit ír (a zsidóságot ért katasztrófára átfogalmazva simán elférne a kuruc.infón), ha a holokauszt emléknap arról szólna, hogy szegény zsidókkal milyen szörnyűség történt. Számomra azonban a holokauszt emléknap nem erről szól, hanem arról, hogy mi (konkrétan a nagyszüleim és a generációjuk) mit tett_ünk_ a honfitársainkkal. Itt megintcsak egy személyes történet: Elvittem az akkor nyolcvan éves nagyanyámat a Páva utcai emlékközpontba miután az megnyílt. Ő fiatal sváb asszonyként Sásdon élt a háború éveiben. Amikor kijöttünk a kiállításról, összeroskadva últ le a kertben, és sokáig csak azt hajtogatta, félhangosan, magának, hogy "Fogalmunk sincs, hogy hova hajtották őket. Láttuk, hogy viszik őket, ott mentek az utcán, mi néztük, de nem tudtuk, hova viszik őket." nekem a holokauszt emléknap erről, a sváb nagyanyám nem cselekvéséről szól, és arra emlékeztet, hogy adandó alkalommal én ne legyek tétlen.
A Trianon emléknappal kapcsolatban a rossz érzésem abból fakad (és ennek a következménye a 'rinyálás' szó használata is), hogy a "_mi_ mit tettünk, mit nem tettünk" helyett a "milyen méltánytalanság áldozatai vagyunk"-ról szól. Egyéni sorsok lehetnek áldozatai Trianonnak (és emiatt bocsánatot is kértem a második cikkben), de mint ország, mint nemzet nem építhetjük magunk köré az ártatlan, megerőszakolt áldozat drámáját, mert ez egészen egyszerűen hazugság. (ráadásul nem is jó semmire) Ezért kérdezem azt újra és újra, hogy mit tudunk Trianonból tanulni ahhoz, hogy most mint ország és mint nemzet segíteni tudjunk azoknak, akik határon túli kisebbségiként méltánytalanságok és igazságtalanságok sorát kell elszenvedjék. A mai etnikai feszültségek áldozatai szerintem nem Trianon áldozatai, hanem részben a saját kormányaik, részben a magyar kormány impotenciájának áldozatai, és ha segíteni akarunk rajtuk, akkor Trianonból azt például meg lehetne tanulni, hogy ez: kuruc.info/r/2/96905/ biztosan nem vezet sehová.
A Trianon emléknappal kapcsolatban a rossz érzésem abból fakad (és ennek a következménye a 'rinyálás' szó használata is), hogy a "_mi_ mit tettünk, mit nem tettünk" helyett a "milyen méltánytalanság áldozatai vagyunk"-ról szól. Egyéni sorsok lehetnek áldozatai Trianonnak (és emiatt bocsánatot is kértem a második cikkben), de mint ország, mint nemzet nem építhetjük magunk köré az ártatlan, megerőszakolt áldozat drámáját, mert ez egészen egyszerűen hazugság. (ráadásul nem is jó semmire) Ezért kérdezem azt újra és újra, hogy mit tudunk Trianonból tanulni ahhoz, hogy most mint ország és mint nemzet segíteni tudjunk azoknak, akik határon túli kisebbségiként méltánytalanságok és igazságtalanságok sorát kell elszenvedjék. A mai etnikai feszültségek áldozatai szerintem nem Trianon áldozatai, hanem részben a saját kormányaik, részben a magyar kormány impotenciájának áldozatai, és ha segíteni akarunk rajtuk, akkor Trianonból azt például meg lehetne tanulni, hogy ez: kuruc.info/r/2/96905/ biztosan nem vezet sehová.
BodóBalázs
2012.06.08 15:46:18
@Tivadar főkancellár: Ez a zsidó szál újra és újra előkerül, különböző formákban. Hol a gondolataimmal szemben szemben támadt indulat ölt testet a "lezsidózásomban", hol az kerül elő, hogy bezzeg a holokauszt-traumáról nem írnék ilyet. Akkor most szépen sorban. Az elsőre talán nem érdemes több szót vesztegetni annál, hogy ez a fajta reakció egy kicsivel durvább megfogalmazása annak, hogy nem vagyok magyar (magyar ugyanis ilyet nem mond). OK értem. (mondjuk meglep, hogy miért nem sváboznak, vagy lengyeleznek, vagy cigányoznak, vagy parasztoznak, az indokoltabb lenne...) A másik a holokauszt-trauma. Ezügyben nekem nincsenek közvetlen tapasztalataim, mert a családban nem fordul elő holokauszt-traumával birkózó családtag, így nem tudom milyen egy olyan világban élni, felnőni, ahol a nagyszülőktől lefelé mindenki vállán ott van ez a teher. Amit ebből kívülállóként látok, hogy nem egy túlélő-traumával küzdő ismerősömről gondolom, hogy a szó szoros értelmében megnyomorította ez az örökség, és nem csak őt, de a szűkebb-tágabb környezetét is. Ez utóbbit hogyan? Például úgy, hogy véleményformálóként a rasszizmus, antiszemitizmus 90-es évek eleji magyarországi megjelenésekor olyan módon, olyan nyelven kezelték ezt a jelenséget, amivel - mint mára kiderült - az antiszemitizmus megerősödését ugyan nem sikerült megakadályozni, de a differenciálatlan vélemények és címkézés megnehezítette, ha el nem lehetetlenítette teljesen az erről szóló értelmes beszédet. Ennek mechanizmusáról itt írok részletesen: tranzit.blog.hu/2008/07/17/horogkereszt
És egy személyes sztori. Amikor elkészült a holokauszt emlékközpont, és egy barátom lett a kommunikációs vezetője, felvetettem neki egy ötletet azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzelem én annak a múzeumnak/központnak a beemelését a jelenbe. AZt javasoltam neki, hogy csináljanak egy óriásplakát kampányt, ahol fiatalok (köztük én is) arca látható, egy szimpla mondattal: Holokauszt (emlékközpont). Közöm? Az ötletet végül nem használták, pedig komolyan gondolom, hogy a kérdés érvényes: a holokauszt emléknap, akárcsak a nemzeti összetartozás napja nem magától értetődő és nem evidens, hogy mit (kell) jelent(sen). Akkor lesz közöm hozzá, ha relevánssá lehet tenni azt az itt és most-ban. Fiataloknak, nem zsidóknak, magyarországi magyaroknak, és így tovább. A jelenlegi Trianon diskurzusból is ugyanezt hiányolom. Eddig senki nem magyarázta el nekem, hogy miben segít Trianon megválaszolni azokat a kérdéseket, amiket a fenti cikkben feltettem. Ön talán tud segíteni.
És egy személyes sztori. Amikor elkészült a holokauszt emlékközpont, és egy barátom lett a kommunikációs vezetője, felvetettem neki egy ötletet azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzelem én annak a múzeumnak/központnak a beemelését a jelenbe. AZt javasoltam neki, hogy csináljanak egy óriásplakát kampányt, ahol fiatalok (köztük én is) arca látható, egy szimpla mondattal: Holokauszt (emlékközpont). Közöm? Az ötletet végül nem használták, pedig komolyan gondolom, hogy a kérdés érvényes: a holokauszt emléknap, akárcsak a nemzeti összetartozás napja nem magától értetődő és nem evidens, hogy mit (kell) jelent(sen). Akkor lesz közöm hozzá, ha relevánssá lehet tenni azt az itt és most-ban. Fiataloknak, nem zsidóknak, magyarországi magyaroknak, és így tovább. A jelenlegi Trianon diskurzusból is ugyanezt hiányolom. Eddig senki nem magyarázta el nekem, hogy miben segít Trianon megválaszolni azokat a kérdéseket, amiket a fenti cikkben feltettem. Ön talán tud segíteni.
Kettős Mérce
Trianon nem lehet a nagybetűs Magyar indentitás, de Trianon feldolgozása nélkül identitást épiteni is lehetelen.
2012.06.04 20:39:00
Balázs, nem érted, vagy nem akarod érteni. Azt mondod, hogy nem lehet pozitív nemzeti identitást traumákra építeni. Azt mondod, lépjünk túl a nem létező államhatárokon, a 100 éves múlton ne rágódjunk. Kurva jó lenne, bazd meg! Csakhogy a múltat nem lehet meg nem…..
Rákattant a gyerek a robotos filmekre. Robotokat építünk agyagból, gesztenyéből, legóból, szétszedett írógép alkatrészeiből, lényegében bármiből.
Itt vannak a 3-4 korosztálynak jó szívvel ajánlható robotos kis és nagyfilmek.
Robo-drill, Atlas Copco from Kaktus…..
Miksa szeret az ölemben ülve laptopozni. Legszívesebben youtube videókat szeret nézni (lesz is egy külön poszt arról, hogy milyen meséket ajánlunk a tisztelt szülőtársaknak), de én ennél jobban szeretem, ha írni-olvasni tanulunk. A betűket már három éves korában felismerte (a…..
Eozin Blog
Mi a helyzet a pécsi elektronikus zenével? - interjúsorozat: Bodoo 2.
2011.07.25 11:11:00
Úgy tűnik sokakat érdekel, hogy Pécsett, a kultúra városában mi újság a sokáig fénykorát élő, de mostanára kissé megkopott elektronikus zenei élettel. Bodoo-val készült interjúnk első része rekordszámú látogatót hozott a blogra, amiért egyrészről nagyon hálásak…..
BodóBalázs
2011.07.29 09:54:58
Csütörtökön kezdődik az ALAI szokásos éves konferenciája, ezúttal Dublinban. A tavalyi élő közvetítést követően – Horváth Katalin és Maráczi Miklós segítségével – idén is beszámolunk a blogon a Tanulmányi Napokon elhangzó előadásokról. Készülvén az…..
Megjelent egy cikk a hwsw.hu-n, amely a „kalózkodás” lehetséges okaival foglalkozik egy kanadai felmérésre hivatkozva:„A kutatók szerint egész egyszerűen egy globális árazási problémával nézünk szembe, a fejlett országok lakóinak pénztárcájához igazított…..
BodóBalázs
2011.03.21 11:22:15
SZiasztok,
A HWSW által hivatkozott kutataás (melynek maga is tagja lehettem: piracy.ssrc.org/) kifejezetten a fejlődő országokra vonatkozik. A kutatásban Brazília, India, Oroszország, Dél-Afrika piacairól és informális gazdaságairól esik részletesen is szó. Ezekben az országokban a vásárlóerő-paritáson számolt legális árak valóban sokszorosai a nyugati piacokénak, azaz abból a koktélból, amit TPB leír, az ár a legfontosabb. A másik lényeges tudnivaló, hogy a kutatás első sorban nem internetes piacokra, hanem az utcai Cd és DVd piacokra fókuszált, és az internet e kutatásban csak másodlagos. De a tanulsága egyébként az, amit Péter is elkezd pedzegetni a miért veszik meg mégis a 990 Ft-os DVD-t: azért mert ez a működő ár. Működő, ami a keresletet illeti, nem feltétlenül működő, a kínálat szempontjából. Annyit meg a bennem szunnyadó közgazdász jegyez meg, hogy a közgazdasági gondolkodásban nem véletlenül különböztetik meg az ár és a költség fogalmakat. A költség fogalmába belefér minden olyan tétel, ami a tranzakcióhoz köthető (például egy operához otthon nem ember "szokott" emberről a közgazdászok úgy gondolkodnak, hogy az előzetes tudás hiánya miatt neki nagyon költséges operát hallgatnia, de ez a kltség egyre csökken, minél többet szokja, tanulja a műfajt.) A költségszerkezetben a ténylegesen kifizett ár csupán egy tényező. De azt is látni kell, hogy az összeszedett költségek közül a legnagyobb súllyal van jelen: az internet és hardevrköltségek, így is úgy is jelentkeznek, a bizonytalanság, a felelős szolgáltató hiánya, a biztonsági kockázatok, a lebukás és büntetés kockázata és az etikai kérdések pedig ma nagyon alacsony súllyal esnek latba. E költségek emelésével ugyan meg lehet drágítani a feketepiacot, de azt is látni kell, hogy ha az ember megpróbálja beárazni pl. a felelős szolgáltató meglétét, akkor nagyon alacsony összeg jönne ki. Más szóval e tételek nagy része ugyan növeli a lista hosszát, de érdemben keveset tud változtatni a fogyasztó rezervációs árán.
A HWSW által hivatkozott kutataás (melynek maga is tagja lehettem: piracy.ssrc.org/) kifejezetten a fejlődő országokra vonatkozik. A kutatásban Brazília, India, Oroszország, Dél-Afrika piacairól és informális gazdaságairól esik részletesen is szó. Ezekben az országokban a vásárlóerő-paritáson számolt legális árak valóban sokszorosai a nyugati piacokénak, azaz abból a koktélból, amit TPB leír, az ár a legfontosabb. A másik lényeges tudnivaló, hogy a kutatás első sorban nem internetes piacokra, hanem az utcai Cd és DVd piacokra fókuszált, és az internet e kutatásban csak másodlagos. De a tanulsága egyébként az, amit Péter is elkezd pedzegetni a miért veszik meg mégis a 990 Ft-os DVD-t: azért mert ez a működő ár. Működő, ami a keresletet illeti, nem feltétlenül működő, a kínálat szempontjából. Annyit meg a bennem szunnyadó közgazdász jegyez meg, hogy a közgazdasági gondolkodásban nem véletlenül különböztetik meg az ár és a költség fogalmakat. A költség fogalmába belefér minden olyan tétel, ami a tranzakcióhoz köthető (például egy operához otthon nem ember "szokott" emberről a közgazdászok úgy gondolkodnak, hogy az előzetes tudás hiánya miatt neki nagyon költséges operát hallgatnia, de ez a kltség egyre csökken, minél többet szokja, tanulja a műfajt.) A költségszerkezetben a ténylegesen kifizett ár csupán egy tényező. De azt is látni kell, hogy az összeszedett költségek közül a legnagyobb súllyal van jelen: az internet és hardevrköltségek, így is úgy is jelentkeznek, a bizonytalanság, a felelős szolgáltató hiánya, a biztonsági kockázatok, a lebukás és büntetés kockázata és az etikai kérdések pedig ma nagyon alacsony súllyal esnek latba. E költségek emelésével ugyan meg lehet drágítani a feketepiacot, de azt is látni kell, hogy ha az ember megpróbálja beárazni pl. a felelős szolgáltató meglétét, akkor nagyon alacsony összeg jönne ki. Más szóval e tételek nagy része ugyan növeli a lista hosszát, de érdemben keveset tud változtatni a fogyasztó rezervációs árán.
Sokan kívánnak majd kedden sajtószabadságot, cenzúra eltörlését. Hiába nemzeti együttműködik nagy buzgalommal a kétharmad, utcán vonulni életforma. A demokrácia tömegfüggőinek egy jelentős része a mindenkori hatalommal szemben érzi jól magát; ha nincs kenyér,…..
Reggeli posztunk lényege a Wahorn Andrással készült videó lett volna, de mire a tegnap írt bejegyzést publikáltuk, a felvételt eltávolította feltöltője a YouTuberól. A videót sajtoszabadsagert felhasználó töltötte fel a Sajtószabadság-tüntetések hivatalos…..
Az alábbiakban barátunk, Csaba Zoltán írását olvashatjátok: Nem tudtam azonosulni a csütörtöki médiatörvény elleni tüntetéssel. Nem szeretem a törvényt. Azt gondolom, hogy nagyon rossz irányba visz, a hatalommal való visszaélés lehetőségét rejti. Akkor is így gondolom,…..
eszerint.blog.hu
A médiatörvény jó a magyar zenének, halálos a videótartalom számára
2010.12.28 13:23:00
Az újonnan elfogadott médiatörvényt igen sok kritika kapott az elmúlt egy hét alatt. Ez a bejegyzés a médiatörvény eddig vitatott részeivel nem foglalkozik, ehelyett azt vizsgálja meg, hogy van-e, és ha igen, milyen hatása az új szabályozásnak a magyar repertoár…..
BodóBalázs
2011.01.05 13:41:28
Idén csendben kezdődött az ARC kiállítás, a szervezők állítólag a válság miatt nem nyitották meg "nagy csinnadrattával", de azért a hétvégén már megtekinthető az óriásplakátokra csempészett, ömlesztett társadalomkritika.Mi is elmentünk tegnap Csabával a…..
BodóBalázs
2010.09.05 16:14:57
@HUN_Sector: Nem a kisebbséget kell sajnálni, hanem azt, hogy kisebbségező maszkos férfiak azt gondolják, hogy éjszaka vadászpuskával gyerekre vadászni OK. Nem OK, és ha már dúl a fejekben ez a feszítő kérdés, hogy ki a magyar meg ki nem: szerintem magyar ember nem vadászik fegyverrel gyerekre. Fontosnak tartottuk, hogy ez hangsúlyosan ki legyen mondva, a kommentjeitekből ítélve ezt nem lehet elégszer elmondani.
Ha lett volna ember, aki fontosnak tartotta volna, hogy megemlékezzék az országban dúló erőszak bármelyik másik áldozatáról, minden bizonnyal azt is kiállítjuk. De nem volt, és ez is elgondolkodtató. Valószínűleg díjaztuk is volna, pontosan azért amiért a tatárszentgyörgyi plakátot díjaztuk: lehetnek bármilyen súlyosak a köztünk lévő különbségek és viták, az erőszak és az emberhalál soha, semmilyen körülmények között nem elfogadható módja e viták megoldásának.
Ha lett volna ember, aki fontosnak tartotta volna, hogy megemlékezzék az országban dúló erőszak bármelyik másik áldozatáról, minden bizonnyal azt is kiállítjuk. De nem volt, és ez is elgondolkodtató. Valószínűleg díjaztuk is volna, pontosan azért amiért a tatárszentgyörgyi plakátot díjaztuk: lehetnek bármilyen súlyosak a köztünk lévő különbségek és viták, az erőszak és az emberhalál soha, semmilyen körülmények között nem elfogadható módja e viták megoldásának.
Miközben gondolkodunk a kiállítás koncepcióján elkezdtem összeállítani a kiállítandó tárgyak listáját. Íme néhány:A szerzői jogról szoló WIPO képregény és a James Boyle képregénye. Az utóbbit valaki talán fordította magyarra? Lehet, mivel egy Creative Commons munkáról…..
BodóBalázs
2010.03.05 10:54:55
Le lehetne fordítani, és ki lehetne lógatni a public domain manifesto-t is, ez most elég friss, és nagyon fontos: 209.85.135.132/search?q=cache:q4vTYJQM75gJ:publicdomainmanifesto.org/node/8+the+public+domain+manifesto&cd=2&hl=en&ct=clnk&client=firefox-a (bocs, csak google cache, mert az oldaluk epp le van halva)
Gondoltam, hogy jó lenne kisérő eseményeket rendezni a kiállításnak. Pás ötletem már megvan.Vita a szerzői jog jövőjéről. Bodó szeretném meghívni (már mondott igent), egy konzervatív hozzaállás képviselőjét (keresek) plusz egy alkotót - egy aktivísta zenészt, írót, film…..
BodóBalázs
2010.03.05 10:43:34
Filmvetítés:
Sita Sings The Blues (CC alatt kozzetett, szabadon vetíthető egész estés rajzfilm): www.sitasingstheblues.com/
CC Hungary fundraising... :))
Lesz számos konferencia is ezekban a napookban, de erről majd szóban.
Sita Sings The Blues (CC alatt kozzetett, szabadon vetíthető egész estés rajzfilm): www.sitasingstheblues.com/
CC Hungary fundraising... :))
Lesz számos konferencia is ezekban a napookban, de erről majd szóban.
Túlzás nélkül lehet mondani, hogy hiánypótló munkát végzett el Bodó Balázs és Lakatos Zoltán, melynek eredményét nemrég tették közzé. A kutatók 2008-ban néhány hónapig ráültek a három legnagyobb forgalmú magyar torrentközpontra, és megfigyelték, milyen filmeket milyen…..
BodóBalázs
2010.02.01 18:09:27
@TheElf: Szia Elf. Valóban nem emeltük ki azokat a filmeket, amik a magyarországi bemutató előtt jelentek meg a fájlcserélőkön, ugyanis nagyon kevés filmet találtunk. Az azonban nem igaz, hogy nem vizsgáltuk a buzz, a filmet már látottak véleményének hatását.
Két szempontból is vizsgáltuk, (és ha elolvasod a teljes tanulmányt, akkor a módszertani részleteket is megtalálod), egyrészt az IMDB- mért szavazatokon (rating) keresztül, másrészt az eladott jegyek számának vizsgálatba bevonásával. Azt találtuk, hogy az IMDB által mért sikerességnek gyenge pozitív hatása van: ami népszerű volt, annak nagyobb esélye van a p2p hálózatos sikerességre is.
A tanulmány legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a ténylegesen tetten ért hiánypótláson túl közelebb jutottunk ahhoz, hogy megértsük, milyen logika mentén fogyasztják a tartalmakat a p2p hálózatokon. A tanulság az, hogy a p2p feketepiac nem csak azért versenytársa a legális piacoknak, mert a p2p hálózatokon nem kell fizetni, hanem azért is, mert a p32p hálózatokon olyan tartalmakat lehet beszerezni, amik a felhasználók ízléséhez közelebb állnak, és ezt ráadásul jó társaságban lehet megtenni. Azaz kellemesebb környezet egy torrent trackeren és az ott található közösség, mint egy TV csatorna, vagy egy online videotéka.
Mellesleg várjuk azokat, akik részt vennének a kutatás második részének elkészítésében.
Két szempontból is vizsgáltuk, (és ha elolvasod a teljes tanulmányt, akkor a módszertani részleteket is megtalálod), egyrészt az IMDB- mért szavazatokon (rating) keresztül, másrészt az eladott jegyek számának vizsgálatba bevonásával. Azt találtuk, hogy az IMDB által mért sikerességnek gyenge pozitív hatása van: ami népszerű volt, annak nagyobb esélye van a p2p hálózatos sikerességre is.
A tanulmány legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a ténylegesen tetten ért hiánypótláson túl közelebb jutottunk ahhoz, hogy megértsük, milyen logika mentén fogyasztják a tartalmakat a p2p hálózatokon. A tanulság az, hogy a p2p feketepiac nem csak azért versenytársa a legális piacoknak, mert a p2p hálózatokon nem kell fizetni, hanem azért is, mert a p32p hálózatokon olyan tartalmakat lehet beszerezni, amik a felhasználók ízléséhez közelebb állnak, és ezt ráadásul jó társaságban lehet megtenni. Azaz kellemesebb környezet egy torrent trackeren és az ott található közösség, mint egy TV csatorna, vagy egy online videotéka.
Mellesleg várjuk azokat, akik részt vennének a kutatás második részének elkészítésében.
BodóBalázs
2010.02.01 20:54:37
@no mail, no problem: Szereztünk DVD fogyási adatokat, össze kellene fésülni a 2 adatbázist, azt, meg a teljes 2008-as p2p-t.
Hogy a CD elavult technológia, azt ma már mindenki érti. A számítógépes adathordozók már csak ilyenek: egy darabig használjuk őket, aztán elfelejtjük. Ez történt a különböző méretű floppylemezekkel, streamerekkel, a ZIP-meghajtókkal, a ROM-kártyákkal és sok minden mással.…..
BodóBalázs
2009.07.01 13:36:02
Kedves GG,
Tisztellek és szeretlek, de ennek a postnak se füle, se farka nincs.
Nézzük sorjában:
1. hiba: Azt állítod, hogy a hangfelvétel, a tartalom elvesztette az értékét, mert ma már mindenki tud zenét csinálni, és ezért túlkínálat alakult ki a zenepiacon, ami lenyomta az árat.
Tévedés. Az, hogy mindenki tud zenét csinálni, a piacon elérhető termékek változatosságát növelte meg. Ez csak akkor vezethetne túlkínálathoz, ha mindenkinek mindegy lenne, hogy mit hallgat. De ez szerencsére nem így van. Figyeld meg: sokféle csoki, cigi, könyv van a piacon, de ettől még egyiknek sem nulla az értéke. De hiszen ezt te is tudod, mert
2. hiba: rögtön ellent is mondasz az előző állításodnak, amikor azt mondod, hogy „A zene pedig érdekes művészet: itt bizony az amatőrök nagyon gyakran érdekesebb, eredetibb műsorokkal jönnek elő, mint néhány megfáradt, sokszor kiégett profi, így azzal sem érdemes érvelni, hogy a kis költségvetéssel összedobott lemezek kisebb értéket képviselnek.” Aha! Tehát akkor a zene értékét mégsem a piac egyszerű szabályai: a kereslet és a kínálat összefüggései határozzák meg, és így a zene esetében nem igaz az sem, hogy „ha valamiből kevés van, a rá irányuló igény könnyen elszaladhat – így az értéke felmegy. Ha viszont valamiből sok van, majd egyre több, annak az értéke gyors ütemben romlik, szélsőséges esetben meg is szűnhet.”
3. hiba: „Ha még fizetni is kell azért, ami egyébként millió csatornából, szünet nélkül folyik ránk, az vészesen lecsökkenti a vásárlásra irányuló késztetést.” Egyrészt, a példák, amiket ingyen, fizetés nélkül ránk ömlő zenecsatornákként azonosítasz: „mennyiségű rádióállomáson, üzletekben, kávézókban, éttermekben, mozi előtt, alatt és után, taxiban, telefonban, mindenhonnan zene ömlik ránk.” Nem igazán ingyenesek: a reklám, a kávé és az összes többi termék és szolgáltatás árába beépített, Artisjusnak fizetett jogdíj létező bevételek a zeneipar számára, és a cehhet végső soron én fizetem. De ez a kisebbik baj.
4. hiba: A nagyobbik baj az, hogy te is elhiszed azt a zeneipar által lihegett propagandát, hogy senki nem fog fizetni valamiért, amit ingyen is igénybe lehet venni. Számtalan kutatás cáfolta ezt a hiedelmet itthon legutóbb a zenepiacon Lakatos Zoli (www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/07_hanghordozo/), a mozi piacon meg Zoli és én. Ha jobban belegondolsz ebben semmi meglepő nincs. Magyarországon évi 50 milliárd forintot fizetünk ki úgy, hogy soha, senki nem kényszerít rá. Ennyit adunk évente borravalóként, önként, utólag, egy a cehbe foglalt szolgáltatásért. Nem furcsa? A rajongókról, akik hihetetlen összegeket képesek kicsengetni a rajongásuk tárgyának látványáért, ne is beszéljünk. De pl. én is olyan vagyok, hogy az általam szeretett és becsült előadók munkáit megveszem, mert tudom, hogy ezzel olyan dolgot támogatok, ami nekem fontos és jó. És nem a koncertről beszélek, csak egyszerűen nincs pofám egy zeneiskolában pedellus Cziránku Barbaro Sándor zsebéből még azt a 200 forintot is kilopni, amennyibe a zenéje a zene.hu-n kerül.
Arról nem is beszélve, hogy még az „ingyenes” letöltés sincs ingyen. A net, a hardver, a keresésre, és a minőség megtalálására szánt idő és energia, a jogi kockázat, ha összeadjuk, már majdnem eléri az iTunes 99 centnyi árát. (az iTunes egyébként nem adhatott volna el sokmilliárdnyi számot, ha igazak lennének az ingyen hozzáférésről és a túltermelésről írott soraid).
Számomra mindebből az következik, hogy mivel az ingyenes zene sincs ingyen, ezért (és ettől függetlenül is) lehet vele versenyezni, és bár könnyebb egy koncerten sok kopasz kidobót alkalmazni, hogy mindenki kifizesse a jegyet, de ez nem az egyetlen módja a pénzszerzésnek.
Tisztellek és szeretlek, de ennek a postnak se füle, se farka nincs.
Nézzük sorjában:
1. hiba: Azt állítod, hogy a hangfelvétel, a tartalom elvesztette az értékét, mert ma már mindenki tud zenét csinálni, és ezért túlkínálat alakult ki a zenepiacon, ami lenyomta az árat.
Tévedés. Az, hogy mindenki tud zenét csinálni, a piacon elérhető termékek változatosságát növelte meg. Ez csak akkor vezethetne túlkínálathoz, ha mindenkinek mindegy lenne, hogy mit hallgat. De ez szerencsére nem így van. Figyeld meg: sokféle csoki, cigi, könyv van a piacon, de ettől még egyiknek sem nulla az értéke. De hiszen ezt te is tudod, mert
2. hiba: rögtön ellent is mondasz az előző állításodnak, amikor azt mondod, hogy „A zene pedig érdekes művészet: itt bizony az amatőrök nagyon gyakran érdekesebb, eredetibb műsorokkal jönnek elő, mint néhány megfáradt, sokszor kiégett profi, így azzal sem érdemes érvelni, hogy a kis költségvetéssel összedobott lemezek kisebb értéket képviselnek.” Aha! Tehát akkor a zene értékét mégsem a piac egyszerű szabályai: a kereslet és a kínálat összefüggései határozzák meg, és így a zene esetében nem igaz az sem, hogy „ha valamiből kevés van, a rá irányuló igény könnyen elszaladhat – így az értéke felmegy. Ha viszont valamiből sok van, majd egyre több, annak az értéke gyors ütemben romlik, szélsőséges esetben meg is szűnhet.”
3. hiba: „Ha még fizetni is kell azért, ami egyébként millió csatornából, szünet nélkül folyik ránk, az vészesen lecsökkenti a vásárlásra irányuló késztetést.” Egyrészt, a példák, amiket ingyen, fizetés nélkül ránk ömlő zenecsatornákként azonosítasz: „mennyiségű rádióállomáson, üzletekben, kávézókban, éttermekben, mozi előtt, alatt és után, taxiban, telefonban, mindenhonnan zene ömlik ránk.” Nem igazán ingyenesek: a reklám, a kávé és az összes többi termék és szolgáltatás árába beépített, Artisjusnak fizetett jogdíj létező bevételek a zeneipar számára, és a cehhet végső soron én fizetem. De ez a kisebbik baj.
4. hiba: A nagyobbik baj az, hogy te is elhiszed azt a zeneipar által lihegett propagandát, hogy senki nem fog fizetni valamiért, amit ingyen is igénybe lehet venni. Számtalan kutatás cáfolta ezt a hiedelmet itthon legutóbb a zenepiacon Lakatos Zoli (www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/07_hanghordozo/), a mozi piacon meg Zoli és én. Ha jobban belegondolsz ebben semmi meglepő nincs. Magyarországon évi 50 milliárd forintot fizetünk ki úgy, hogy soha, senki nem kényszerít rá. Ennyit adunk évente borravalóként, önként, utólag, egy a cehbe foglalt szolgáltatásért. Nem furcsa? A rajongókról, akik hihetetlen összegeket képesek kicsengetni a rajongásuk tárgyának látványáért, ne is beszéljünk. De pl. én is olyan vagyok, hogy az általam szeretett és becsült előadók munkáit megveszem, mert tudom, hogy ezzel olyan dolgot támogatok, ami nekem fontos és jó. És nem a koncertről beszélek, csak egyszerűen nincs pofám egy zeneiskolában pedellus Cziránku Barbaro Sándor zsebéből még azt a 200 forintot is kilopni, amennyibe a zenéje a zene.hu-n kerül.
Arról nem is beszélve, hogy még az „ingyenes” letöltés sincs ingyen. A net, a hardver, a keresésre, és a minőség megtalálására szánt idő és energia, a jogi kockázat, ha összeadjuk, már majdnem eléri az iTunes 99 centnyi árát. (az iTunes egyébként nem adhatott volna el sokmilliárdnyi számot, ha igazak lennének az ingyen hozzáférésről és a túltermelésről írott soraid).
Számomra mindebből az következik, hogy mivel az ingyenes zene sincs ingyen, ezért (és ettől függetlenül is) lehet vele versenyezni, és bár könnyebb egy koncerten sok kopasz kidobót alkalmazni, hogy mindenki kifizesse a jegyet, de ez nem az egyetlen módja a pénzszerzésnek.
BodóBalázs
2009.07.01 15:42:28
@gg: Szia, kösz a választ. Azt hiszem nem fejeztem ki magam elég pontosan. A sokféleség csak akkor vezet árcsökkenéshez, ha a sokféle termék egymással is versenyez. De amiatt nem szükségszerű, hogy csökkenjen az operafelvételek ára, mert ma már minden tini képes a számítógépén drum'n'bass-t bütykölni. Márpedig a kultúra olyan dolog, hogy még az azonos műfajba tartozó dolgok sem helyettesíthetik egymást tökéletesen. Aki Depeche Mode-ot akar hallgatni, annak nem lesz jó sem egy DM számokat játszó tribute band, sem a számtalan kínai DM szerű zenét játszó banda.
Ettől teljesen független az a kérdés, hogy a hordozó árának 0-ra csökkenése hogyan kell befolyásolja a piacot. Abban minden bizonnyal igazad van, hogy egy _tökéletesen versenyző piacon_ az ára a határköltséggel (esetünben 0-val) lesz azonos a kínálati oldalon. De a zenepiac (sem) de jure tökéletesen versenyző, hisz a szerzői jog épp a versenyt korlátozza. De facto mégis verseny van, ez az eladói oldalon valóban lefelé nyomja az árat (bár az elmúlt 3 évben egy jottányit sem változott a legális online terjesztők által szabott ár sem a zene sem a filmek esetében...), de ebből még nem következik az, hogy a vevői oldal is minden esetben a 0 árat _akarná_ megfizetni. Épp elég gyakorlati példa van arra, hogy az emberek bizonyos piacokon az ingyenességgel szemben a fizetős opciót választják (nem egy esetben a minél drágább opciót) ahhoz, hogy ne legyen a kép olyan egyszerű, mint ahogy te azt írod.
+1: az iTunes idén januárban adta el a 6 milliárdodik dalt.www.techcrunch.com/2009/01/06/itunes-sells-6-billion-songs-and-other-fun-stats-from-the-philnote/ Hogy ez mekkora forgalmat jelent, azt nehéz pontosan megmondani, de az Apple a 2008-as pénzügyi évben 3,3 milliárd dolláros forgalmat jelentett le a "other music related products and services" kategóriában. phx.corporate-ir.net/phoenix.zhtml?c=107357&p=IROL-secToc&TOC=aHR0cDovL2NjYm4uMTBrd2l6YXJkLmNvbS94bWwvY29udGVudHMueG1sP2lwYWdlPTU5NTY2MzgmcmVwbz10ZW5r&ListAll=1
ehhez képest az ifpi szerit a globális digitális mérete 2008-ban 3,7 Mrd dollár volt. Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy az apple a digitális piac 50-90%-át ellenőrzi. Ha ehhez hozzáveszed, hogy a _teljes_zenepiac 20-30%-a már digitális www.nytimes.com/2009/01/17/business/media/17music.html?_r=1, akkor mondhatjuk, hogy csak az iTunes a teljes globális zenepiac 10-25% birtokolja. Ezt nem hívnám aprópénznek.
Ettől teljesen független az a kérdés, hogy a hordozó árának 0-ra csökkenése hogyan kell befolyásolja a piacot. Abban minden bizonnyal igazad van, hogy egy _tökéletesen versenyző piacon_ az ára a határköltséggel (esetünben 0-val) lesz azonos a kínálati oldalon. De a zenepiac (sem) de jure tökéletesen versenyző, hisz a szerzői jog épp a versenyt korlátozza. De facto mégis verseny van, ez az eladói oldalon valóban lefelé nyomja az árat (bár az elmúlt 3 évben egy jottányit sem változott a legális online terjesztők által szabott ár sem a zene sem a filmek esetében...), de ebből még nem következik az, hogy a vevői oldal is minden esetben a 0 árat _akarná_ megfizetni. Épp elég gyakorlati példa van arra, hogy az emberek bizonyos piacokon az ingyenességgel szemben a fizetős opciót választják (nem egy esetben a minél drágább opciót) ahhoz, hogy ne legyen a kép olyan egyszerű, mint ahogy te azt írod.
+1: az iTunes idén januárban adta el a 6 milliárdodik dalt.www.techcrunch.com/2009/01/06/itunes-sells-6-billion-songs-and-other-fun-stats-from-the-philnote/ Hogy ez mekkora forgalmat jelent, azt nehéz pontosan megmondani, de az Apple a 2008-as pénzügyi évben 3,3 milliárd dolláros forgalmat jelentett le a "other music related products and services" kategóriában. phx.corporate-ir.net/phoenix.zhtml?c=107357&p=IROL-secToc&TOC=aHR0cDovL2NjYm4uMTBrd2l6YXJkLmNvbS94bWwvY29udGVudHMueG1sP2lwYWdlPTU5NTY2MzgmcmVwbz10ZW5r&ListAll=1
ehhez képest az ifpi szerit a globális digitális mérete 2008-ban 3,7 Mrd dollár volt. Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy az apple a digitális piac 50-90%-át ellenőrzi. Ha ehhez hozzáveszed, hogy a _teljes_zenepiac 20-30%-a már digitális www.nytimes.com/2009/01/17/business/media/17music.html?_r=1, akkor mondhatjuk, hogy csak az iTunes a teljes globális zenepiac 10-25% birtokolja. Ezt nem hívnám aprópénznek.
Érdekes tanulmányt idéz a NOL: a Harvard Egyetem elemzése szerint "az internetes fájlmegosztás nem falja fel a zenei és filmkiadók piacát (mint azt az érintettek állítják), hanem épp ellenkezőleg, bővíti és sokszínűbbé teszi a kínálatot, és a keresletet is." Bár a…..
Olvasom a HVG.hu hosszú, elég részletes cikkét, ami a könyvtári kölcsönzések után fizetendő jogdíjakról szól, és nem értem.Az alapszitu persze a szokásos 'éhező írók' toposz: nincsenek rendesen megfizetve, ezért keressünk nekik új forrásokat. Akkor is, ha újra jogdíjat…..
BodóBalázs
2008.08.02 02:55:35
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz