józsi bá 2018.08.09 21:47:23

A cikk egyébként tényleg elég jó összefoglaló, pár kiegészítést tennék.
Az egyik, hogy a szennyezést a hatóanyag egyik leendő vásárlója fedezte fel (ő aztán értesítette a gyártót, a gyártó is vizsgálódni kezdett, ő is értesítette a vevőit, hatóságokat stb.).
A szennyezés eredete, és hogy miért nem gondoltak rá is elég érdekes. A gyártó rendelkezett egy megfelelőségi tanúsítvánnyal (ami tulajdonképpen azt igazolja, hogy a valzartán minőségét megfelelően garantálják az erre az anyagra az Európai Gyógyszerkönyvben szereplő vizsgálatok, esetleges kiegészítő vizsgálatokkal). Ezt a tanúsítványt egy európai szerv, az EDQM adja ki (és nemrég ennek érvényességét is felfüggesztették, lásd www.edqm.eu/en/news/edqms-actions-evaluate-impact-impurity-active-substance-valsartan), ennek megszerzése rutin dolog a gyógyszerhatóanyagok gyártói részéről, mivel ez gyorsabbá és egyszerűbbé teszi később a kész gyógyszerek engedélyeztetését is. Viszont ez azt is jelenti, hogy Európában ezután már feltehetőleg nem fordítottak akkora gondot arra, hogy a szintézisút apró részleteit vizsgálják (hiszen az EDQM azt már egyszer ellenőrizte). Sőt, a kész gyógyszerek gyártói hiába is nézték volna, a számukra összeállított dokumentációban ugyanis nem szerepel minden körülmény, amely alapján felismerhető lenne, hogy a szóban forgó szennyező keletkezhet. A problémás reakció ugyanis a gyógyszermolekula előállításához használt (egyébként mérgező) reagens maradék mennyiségének elbontását célozza, és a szennyeződés lehetőségét az okozza, hogy a reakcióelegyből nem nyerték ki előzetesen a valzartánhoz vezető vegyületet. Így ha a reagens bontásához használt reakciókörülmények túlságosan erélyesek lettek, akkor felléphetett az a mellékreakció, amelyben NDMA keletkezett, és ez aztán a kész gyógyszerhatóanyagban is megjelent.
A szennyezést végül egy egyébként más célra szolgáló vizsgálat mutatta ki (a gyártás során használt szerves oldószerek mérése). Elképzelhető, hogy ehhez is több véletlen szerencsés egybeesése kellett (pl. az átlagosnál szennyezettebb anyag, hogy észlelhető jelet kapjanak a vizsgálatkor, az, hogy a használt módszerrel az NDMA kimutatható stb.).

Sajnos nem ez az első ilyen eset (lásd Viracept, www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/EPAR_-_Scientific_Conclusion/human/000164/WC500050680.pdf), és feltehetően nem is az utolsó.

józsi bá 2018.08.09 22:08:19

@kodpiszkalo: értesítették ők a vásárlókat is, hogy változtattak, csak nekik a technológiai részleteket nem adták meg. Az EDQM vagy más hatóság talán kiszúrhatta volna, de lehet nekik sem volt meg hozzá a teljes kép. Így, mivel a szennyezőre senki nem gondolt, így azt célzottan nem is vizsgálhatta sem a gyártó, sem a vásárlók. A kész valzartán vizsgálati módszerei egyébként nem biztos, hogy változtak a technológiai váltás miatt, de ebben nem vagyok biztos, és igazából az ügy jelenlegi állása szempontjából nincs is jelentősége.

józsi bá 2019.05.23 00:58:23

@fordulo_bogyo: a ppm leszólása kapcsán azért meg kell jegyezni, hogy a % ugyanennyire rosszul definiált „mértékegység” (lehet tömeg-, mol-, térfogat-, de akár vegyesszázalék is).
Jelen esetben egyébként valóban tömegarányról van szó, tehát tényleg 19,2 mikrogramm az eredmény.