Wez9 2019.10.02 11:11:24

38000 vallás létezett az idők során. Melyik az igaz? Mert az jelenleg is látható, hogy még a bibliában írtakat sem értelmezik egyformán az eltérő akár keresztény alapokon nyugvó vallások sem sőt egy ágon belül is már viták vannak, melyik az igaz. Nekem ez azt bizonyítja, hogy Isten csak a fejekben van.
És akkor álljon itt néhány vallás a mából. Melyik az igaz, melyik írja le Istent és melyik Istent, vagy Isteneket? (Ennyit erről)
adventista keresztény egyház:

aladurák:

anabaptisták:

anakhoréták:

anglikán egyház:

animizmus:

arianizmus:

baháizmus:

baptista egyház:

buddhizmus:

cseh testvérek:

csondogjo:

deizmus:

donatizmus:

dzsainizmus:

egyesülési egyház:

egyesült egyház:

episzkopális egyház:

etióp ortodox egyház:

evangélikus egyház:

flagellánsok mozgalma:

gnoszticizmus:

görög ortodox egyház:

Hetednapot Ünneplő Adventista Egyház:

hinduizmus:

holland református egyház:

hugenották:

hutteriták:

iszlám:

judaizmus:

kálvinizmus:

kanadai egyesült egyház:

kargókultuszok:

keleti ortodox egyház:

kereszténység:

Keresztény Tudomány egyház:

Kimbilikiti:

kis református egyház:

Kiválasztott Hittestvérek:

kollegiánsok (1600-as évek):

konfucianizmus:

kongregacionalista egyház:

kopt ortodox egyház:

Krisztus egyesült egyháza:

kvékerek:

lengyel testvérek:

lollardok:

mennoniták:

metodista egyház:

mormonok (Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza):

New Age-mozgalom:

orosz ortodox egyház:

presbiteriánus egyház:

protestáns egyházak:

protestantizmus:

pünkösdi egyház:

rasztafárik:

református egyház:

római katolikus egyház:

sandemanisták:

sátánizmus:

sintó:

skóciai presbiteriánus egyház:

socinianusok:

szikh:

taoizmus:

unitárius egyház:

wesley egyház:

zarándokatyák (puritánok):

zoroasztrizmus:

A kereszténység fő vallásainak leegyszerűsített vázlata

A hitehagyás kezdete — II. század

római katolikus egyház

IV. század (Konstantin)

V. század kopt egyház

jakobiták

i. sz. 1054 keleti ortodox

orosz

görög

román és egyéb

XVI. század reformáció

lutheránus

Németországban

Svédországban

az USA-ban és másutt

anglikán

episzkopális

metodisták

Üdvhadsereg

baptisták

pünkösdisták

kongregacionalizmus

kálvinizmus

presbiteriánusok

református egyházak

*** sh 13. fej. 327. o. A reformáció — A keresés új fordulatot vett ***

A kereszténység fő vallásainak leegyszerűsített vázlata

A hitehagyás kezdete — II. század

római katolikus egyház

IV. század (Konstantin)

V. század kopt egyház

jakobiták

i. sz. 1054 keleti ortodox

orosz

görög

román és egyéb

XVI. század reformáció

lutheránus

Németországban

Svédországban

az USA-ban és másutt

anglikán

episzkopális

metodisták

Üdvhadsereg

baptisták

pünkösdisták

kongregacionalizmus

kálvinizmus

presbiteriánusok

református egyházak

Wez9 2018.07.31 09:39:36

@38Rocky: Köszönöm a kimerítő válaszaidat!

Wez9 2018.07.29 14:58:40

@38Rocky: Azért van valami gregor man nézőpontjában. Mert mi is az atom? elektron(ok), protonok, neutronok építik fel. A protonokat, neutronokat kvarkok (ha igaz!). Ezek a részecskék a tér forgásai. Olyan gömbök, vagy körlapok, amelyek kerülete, vagy felülete 0. Sugaruk még is van. Ezt mondjuk elég nehéz ép ésszel felfogni, de ha így van, akkor a térben a részekcsék valójában nem terjednek ki, azaz a tér egy nagy üresség.
Ellenben az anyag még is felépül a forgásokból (a sugarak miatt?), azaz a tér még sem üres, mert anyag van mindenhol. Tehát ha az anyagot létezőnek tekintjük, akkor a tér nem üres sehol. Viszont ha megnézzük miből épül fel az anyag, ürességet képzelünk a forgások leírása miatt.

Wez9 2018.07.29 17:56:48

@38Rocky: Ha ezt a legutóbbi kérdésemre válaszoltad, akkor nem a felvetett kérdésekre válaszoltál( 2018.07.29. 14:58:40). Az elektronról írt elméletedet elfogadom, de mi van a felvetéseimmel?

Wez9 2018.07.27 10:39:33

Szia Antal! Engem is érdekel a jelenlegi helyzet, kérlek írd meg, hogy áll a dolog!
Egy felvetésem is lenne. Köztudott tény, hogy kvarkot még nem "látott emberi szem" mérések közben. Mi van, ha azért nem mernek foglalkozni a felvetéseiddel, mert az oda vezetne, hogy nincs is kvark, azaz a proton és a neutron szintén elemi részecske, a többi mért jelenséget nem építi fel más mint forgások kitérített válasza a térnek. Persze lehet nevet adni a forgások által felvehető variációknak, de ezeket külön részecskéknek tekinteni elég fura már számomra (ha megengedem, hogy a forgások elméletén keresztül értelmezzem a dolgokat). Az ütköztetőkben megerőszakoljuk a stabil részecskéket, amik valahogy válaszolnak kínjukban, erre ráhúzunk egy olyan elméletet, ami további részecskékhez vezetett. A forgásokból az következhet, hogy csak néhány stabil állapot van, amiket nagy energiákkal ki lehet billenteni, amire olyan "tértorzulásokat" okozunk, amiket a mérés során más részecskeként értelmezünk, holott egy és ugyanaz okozza a tapasztalt visszajelzést. Szóval szerintem nincsenek kvarkok (sőt talán a bozonok is csak átmeneti térrezonanciák) és ettől pár ember a földön ódszkodik. Ezért nem kapsz választ tőlük... (persze fenntartom a jogot, hogy tévedek! :) )

Wez9 2018.07.28 12:02:19

@38Rocky: Sajnálom, hogy nem sikerült előrébb jutni. Sajnos a mai világunkban a tekitélyelv és az összefonódó érdekek dominálnak. Ezt nem lehet egy elmélettel felborítani, akkor sem, ha jó az elmélet. Az idő talán megoldja a problémát, de a tapasztalatok szerint ez az idő hosszabb, mint egy emberöltő. Azért sok szerencsét és kitartást kívánok a további publikálásaidhoz!

Wez9 2018.07.25 09:11:00

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Feltételeznem kell, hogy olvastad Antal elméletét. Ha nem, ajánlom elolvasásra. A tér forgásainak elméletére ebből választ találsz.
Igazad van, van olyan verzió is, ahol az anyag csak úgy a semmiből idetermett (na ja, de hogyan?). Erre adhatna választ, hogy ha tudjuk (feltesszük és elfogadjuk), hogy minden ami körülvesz minket fénysebességű térforgásokból van, akkor mindez a tértől való, a tér hozta létre az anyagot a kezdeti akár többszörös fénysebességű tágulása közben. Hogy ezt a folyamatot egy örvényléseknek képzelem, csak az én elmémben született meg, arra keresve a választ, hogy hogyan indultak meg a forgások.
Tudom ez spekuláció, de legalább olyan helytálló lehet, mint bármelyik hasonló elképzelés, csak sokkal kézenfekvőbb számomra.

Wez9 2018.07.25 10:14:26

@38Rocky:
Miből gondolod, hogy bármi is volt az atomnál kisebb kezdődő térben? (Szerintem akkor még nem volt a térben semmi, talán akkor alakulhatott ki az első forgás-pár (anyag-antianyag). Miért akarjuk magunkra erőltetni, hogy az egész univerzumunk belefért egy atomnál kisebb térbe? Ez szerintem hülyeség. :-) A forgás elméleteddel szabadítottál ki ebből a tévképzetből, nem is értem hogy miért nem látod meg benne a további lehetőségeket.)
Ha azt kérdést tennénk fel, hogy a tér honnan származik, na abba nem mennék bele, főleg annak tudatában, hogy nem is egy univerzum létezhet egyesek szerint. Tehát nem található meg a válasz arra, hogy hogyan, honnan született a tér, miért kezdett tágulni, honnan származik az energia,ami ezt táplálta, milyen esemény hatására jelent meg a kezdemény (illetve ha több van, a kezdemények) egy időben jelentek-e meg, vagy most is születnek-e folyamatosan és ha igen akkor azok milyen háttér "fő univerzum" gyermekei, stb-stb. Ezekre a kérdésekre nem fogunk válazt találni, mert nem nyílik alkalom a megvizsgálásukra.
De az anyag születésére, elfogadva, hogy térforgások építik fel, igenis kézenfekvő válasz adódik, hogy azt a tér "szülte". Nem volt összetömörödve soha a sok részecske, azok a tér tágulása közben jöhettek létre. Majd amikor a születésük körülményei megszűntek(lelassult a tér tágulása, majd kezdett hűlni (fotonok energiája szétoszlott nagyobb térre?), eljött az atomok és az anyag (H2, He) összeállása. Ekkora az anyag-antianyag homogenitása megváltozott, térben eltávolodhattak. Lehet, hogy bizonyos térrészekben most is több az anytianyag és nem találkozik rendes anyaggal, lehet hogy antianyag fekete lyukakba tömörödött és nem látjuk, nem tudom (erről més sok butaságot tudnék írni :) ).

Amit fontosnak látok, hogy az elméletedből egyenesen következik a felvetésem, miszerint az anyagot a tér hozta létre önmagából a kezdeti tágulása közben, mivel az anyag a tér fénysebességű forgása (hivatkozva rád). Ez mennyiben hibásabb elképzelés, mint a többi? Erre legalább van némi kapcsolódási elv.

Wez9 2018.07.25 18:49:42

@38Rocky: Az elektron talán azért is maradt utoljára (és alakított ki végül atomos anyagot), mert ha a neutron bomlását nézzük, ott egy d kvarkból születik egy elektron és egy antineutrino a W bozon átmenti élete után. Tehát valószínű, hogy nagyobb energiákon nem léteztek csak kvarkok és ki tudja még magasabb energiákon lehetett-e más még elemibb részecske, ami a kvarkokat felépíti, bár ez nem szükségszerű.

A mérések szerint az univerzum homogén eloszlású. Ezt azzal magyarázzák, hogy volt egy felfújódás, ami a fénynél nagyobb sebességgel történt. Igaz itt nem a fénysebességet vélik nagyobbnak, hanem a tér felfúvódási sebességét, ami látszólag nem ugyanaz, bár a tér magával "rántja" az anyagot is, így az anyag is távolodhatott fénysebességnél nagyobb mértékben, másképpen nehéz lett volna. Szóval itt simán belefér az, hogy az anyag és a tér sokkal nagyobb sebességgel tágult, mint most gondoljuk.

A dió nagyságú univerzum már tartalmazhatott valamennyi forgást, sőt ha megengedjük az elképzelést, rengeteget és nagyon nagy energiájút, de korán sem az összes anyagot, a nagyja még utána is keletkezhetett folyamatosan. Úgy gondolom, hogy a keletkezés leállásáig egyre kisebb energiájú forgások jöttek létre csökkenő tendenciával, ahogy lassult a tágulás. A nagyobb energiájú nem stabil forgásokból, mint pl. a W bozon, létrejöttek az elektronok. Végül leállt a folyamat. Bár ez kérdéses, mert "tudjuk" a mérésekből, hogy a vákuum fluktuáció attól lehet, hogy anyagpárok jönnek létre, majd halnak el a térben. Azaz a folyamat most is zajlik, csak nincs már olyan energia sűrűség és sebesség, ami elválaszthatná a párokat.

Egyébként úgy beszélünk erről, mint ha ez sokáig tartott volna, mármint az emberi időérzékelésünk szerint. De ha jól sejtem ez az egész egy pillanat lehetett (ezért homogén a háttérsugárzás). Olyan, mint ha a világ kiugrott volna egy fiókból (Csak ott nemhogy fiók nem volt, de sokkal inkább semmi, legalább is a mi dimenziónkban. De ez utóbbira ne kérdezz rá, mert ezt soha nem tudtam képként felfogni.).

Wez9 2018.07.22 09:49:01

Például, igaz automatikusan további kérdéseket szülne, de egy lépéssel közelebb vinne a forgások okának megmagyarázásához és nem ragadna le sorrendiségéhez, hogy ha feltennénk:
A tér a semmiből spontán elkezdett tágulni. A tágulás és önmaga miatt automatikusan megszületett az idő. A téridő tágulása miatt örvények keletkeztek. A többit 38Rocky megmagyarázta. Ez nekem tetszik. :)
Persze a további kérdés az lenne, hogy mi volt a tér születése előtt. Erre Stephen Hawking azt mondta, hogy ennek a kérdésnek a feltevése is téves, mert az idő előtt nem lehet értelmezni a mi voltot. Az okokra pedig az a válasz, hogy nincs oka, spontán jött létre, nem volt szükség teremtésre. Itt azonnal ott tartunk, hogy szükséges-e teremtés elméletet gyártani és talán az a válasz, hogy nem, de én sem teremtés elméletet gyártottam a fenti modellel, mert az abból születő kérdéseket nem akartam megmagyarázni. Nem tudom... :)

Wez9 2018.07.22 17:12:58

@38Rocky: Szerintem is spekuláció az arra a kérdésre adott bármilyen válasz, hogy hogyan jött létre a világ, de az is, ha azt feltételezed, hogy öröktől fogva létezik.
Viszont azt talán le lehetne vezetni, hogy a térben hogyan jöttek létre a forgások, megengedve, hogy tényleg forgásokról van szó, mert azért ez még midig csak egy teória, még ha nagyon impresszív is! Tehát azt a kérdést, hogy hogyan alakultak ki a tér forgásai, igen is fel kellene tenni. Hátha le lehet vezetni visszafeé valamilyen mérési eredményből.
Megértem, hogy ezzel a kérdéssel csak akkor foglalkoznál szívesen, ha nem kéne elvetned a "téridőanyag" világod öröktől való létezésének feltételezését. Most kényelmes helyzetben vagy, mert egy kérdéssel kevesebb, viszont itt nagy hiányt okozol bennünk. Nem lehet elintézni annyival, hogy öröktől létezik, mert ez hit kategória, ahogy mondod, spekuláció.
Fontos megérteni, hogy én sem állítok semmit, csak annyit, hogy megéri elképzelni más lehetőségeket is, amelyek még közelebb visznek egy még elfogadhatóbb modellhez.

Ha úgy érzed nincs mit hozzátenned, elfogadom és köszönöm az eddigi munkádat, amivel bevezettél egy lehetséges új világba! Bár manapság nem trendi megdícsérni másokat, én régivágású vagyok és ki merem mondani, hogy a gondolkodásod minimum megüti Einstein gondolkodását, amit természetesen nem kell elfogadnod, de én így gondolom. Volt idő, amikor Einsteinnel beszélgető emberek nem gondolták volna, hogy ebből az emberből ki lesz. Ma sokkal nehezebb maradandót alkotni, mert túl erősek a kötöttségeink, de ahhoz, hogy valami jól működjön a részleteket kell tökéletesíteni. Úgy gondolom, ezen a lépcsőfokon sikerült egyet lépnünk általad. Az idő fogja ezt megmondani, mint oly sokszor korábban, én mindenesetre örülök a lehetőségnek, hogy egyáltalán kérdéseket tehettem fel neked! Tisztelettel! István.

Wez9 2018.07.23 18:36:49

@gregor man: Az isten kérdést megközelíteni tudományos mérési oldalról azért nem lehetséges, mert ha netán talákozhatnék a teremtővel, az első kérdésem az lenne hozzá, hogy, jó, te honnan származol, kik voltak a szüleid, hányan vagytok? Ha erre azt a választ kapnám, hogy ö öröktől létezett és örökké fog, akkor ezzel a válasszal ugyanúgy nem lennék elégedett, ahogyan Antal hasonló fakadású válaszával sem. A dolgok szerintem sokkal prózaibbak. Biztosan megvannak a valós okok, lehet nem érthetjük meg egy fokon túl. Ezen a fokon túl jön a hit, mindenki egészségére, ha szüksége van rá. Hogy én hiszek-e Istenben? Abban, amit az emberek Istennek neveznek és köré vallásokat hoztak létre, legyen az bármilyen kultúrából fakadó, nem. De úgy gondolom, biztosan létezhet olyan magasabb erő, amit annak tartanék. Talán. De ezt a kérdést nem szoktam feltenni, mert nincs szükségem rá. Még is szívesen nézek, olvasok ilyen témájú műveket és tolerálom a hívő embereket. Én racionálisan nézek mindent, mindennek van oka, csak meg kell keresni, jó lenne, ha lenne valami jel, történés, ami átlendít a határkérdéseken, de félek, az összekeverhető lenne az elmebajjal. :)
Arról , hogy mi érthető meg és milyen szinten, el kell gondolkodnunk azon, hogy térfogásokból felépülő valónkkal próbáljuk megérteni, mitől forog az, amiből felépülünk és az egyetlen visszjelzésünk a foton, ami átadja impulzusát az elektronnak a mérés során. Hát így nehezen fog menni, de nem adjuk fel ilyen könnyen!

Wez9 2018.07.21 17:27:36

Szia! Furcsák azok a megfogalmazások, hogy a W bozon eltűnik. Tudjuk, hogy nem tűnik el, csak átalakul egy elektronná és egy antineutrínóvá, (azaz két stabilabb forgássá?). Ezek szerint egy d kvarkból képződik a W bozononnak nevezet átmeneti folyamaton keresztül két másik részecske és marad belőle egy u kvark, azaz proton képződik. Le lehet ezt vezetni forgásokkal? Azaz, hogyan lesz a "neutron d kvarkból" "proton u kvark" úgy, hogy közben W, majd ebből elektron és antineutrínó lesz, minezt fogásokkal?

Wez9 2018.07.22 09:17:22

@38Rocky: " Ekkor az egytengelyű forgás két kéttengelyű forgásra hasad szét ellentétes forgási kiralitással" Ennek a folyamatnak okát, ha jól értem ezzel magyarázod nem részletezve: " A tágulás végül eléri azt az értéket, ami egyezik az elektron görbületével. Ez az a pillanat, amikor a W- bozon létrehozza az elektront az antineutrínó társaságában."
Ha igen, akkor van valami magyarázat a spontán bomlásra a forgásokkal értelmezve a folyamatot? Illetve lehet mélyebbre menni, hogy az egytengelyű forgás hogyan és talán miért válik szét két kettős forgássá? Kicsit keveslem a megszokott megközelítést, hogy ezt tapasztaljuk a méréseknél, ezért az okokra nincs magyarázat. Hátha van valami ami még közelebb visz, esetleg mélyebb szabályokra derülhetne fény. Volt már, hogy ilyen összefüggéseket is kerestél az elméletedet felhasználval?
Például az tetszik, hogy a kvantumosság a fotonnál a forgás fázisának egyezősége miatt létezik, mint ha két forgó pont akkor okozna hatást, amikor "összeakadnak". (persze értem, hogy a fotont nem lehet ilyenkor egy pontnak tekinteni (és nem is fizikai pont az ami forog), hiszen bárhol lehet, de a térben az elektronok fix helyen vannak a detektorokban, ezért a találkozás pillanatában értelmezhető a fázisokból fakadó azonosság és annak véletlenszerűsége, kiegészítve a helyzetet az atomi távolságokkal és az elektron pályájából adódó plusz bizonytalansággal. Mindez elképzelhető egy 3D modelben is, ami szép.)
Hasonló megközelítésű magyarázatra gondolok a W bozonnál is esetleg.