Adatok
fityissz
3 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
“Európa népessége évtizedek óta tudatában van annak, hogy a katolikus egyház - elsősorban itt Európában - nagy krízisekkel küszködik. Sokan a vég kezdetét látják benne, mások számára csupán egy meghátrálás ez, amit Karl Rahner az egyház “téli…..
Egyik blogger társunk azt írja, mikor blogolunk, illik vicces dolgokról írni. Nos ezért választottam ezt a témát. És, hogy a nemzetközi helyzet fokozódjon, idézem a Mestert:”Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építtek, az igazak…..
Izgalmas olvasmány Nemes Ödönnel készült riportkötet. Szabadon, örömmel és szeretettel címen megjelent beszélgető kötet még az olvasót is leleplezheti: „Government for the people. Kormány a népért. Dühös lettem: hogy lehet ilyen valótlanságot írni? Soha nem találkoztam…..
Miért is ne! Még az a fránya Mel Gibson is milyen szimpatikusan festette meg a Passió című filmjében a helytartót és kedves feleségét. Tulajdonképpen csak úgy belekeveredtek a történetbe, mint ahogy a Credóba. Talán még most is mosná kezét, de elfogyott a szappan. Heródes pedig…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
P.Bíró Ferenc sj:
„Tegyük nyilvánvaló gyakorlattá, hogy a kereszténység a szeretet vallása. Lássák meg rajtuk a távolállók, hogy akik az Eucharisztiához járulnak, meg tudják osztani a javaikat a rászorulókkal. Adjunk földi kenyeret és majd jönni fognak az égi kenyérhez is. Ha az a kérdés, hogy egy elhanyagolt területen templomot építsenek-e vagy népjóléti intézményt, én az utóbbit választanám.”
P.Bíró Ferenc sj:
„Az egyháziak ne csak a templomba járókkal foglalkozzanak, forduljanak a nagy tömegek felé. Tegyük ezt addig, amíg nem késő, nehogy akkor érkezzünk meg, amikor az aposztáziában megkeményedő tömeget már nem tudjuk megközelíteni. Ilyen esetben a Gondviselés megengedi, hogy az elhanyagolt tömeg forradalommal „végezzen velünk”. Keleten már vöröslik az ég alja, nyugatról pedig a szőke fenevad veszélye fenyeget. Nincs más menedék számunkra, mint a gyakorlatias szeretet.” (V.ö. Petruch, Életrajz)
És egy Csávossy levélrészlet 1950-ből, amit szerzetestársainak ír:
„A kapitalizmussal állítsuk szembe a szegénység szeretetét. A Kommunizmus felé bizonyítsuk be, hogy nem szükséges istentelennek lenni ahhoz, hogy valaki igazán szociális érzésű legyen és kellőképpen értékelni tudja a földi jólét igazi jelentőségét is. Ne irtózzunk az alacsony és nehéz munkától sem! Ne akarjunk anyagi javakkal úgy ellátva lenni, hogy gondtalanok lehessünk. Jól írta valaki, hogy a ’kapitalizmus harca a kapitalizmussal hatékonyan csakis az antikapitalista szellem hősies lendületű bajnokaival lehetséges.’ Nem lehet igazi együttérzésünk a szegényekkel, ha magunk nem vagyunk szegények és nem öleljük át a keresztet.” …
„Minden embernek egyenlő joga van a földi javakhoz is, akár a megélhetésről, akár a művelődésről van szó. Ez nem jelenti azt, hogy a földön teljes egyenlőségnek kell uralkodnia mindenben. Azt sem, hogy bizonyos mérsékelt gazdagság és szegénység is ne legyen képviselve a világban. De minden esetre jelenti azt, hogy egy ember se legyen a földön, aki nem saját hibájából, hanem a társadalmi rend igazságtalansága miatt kénytelen nyomorogni és megfosztva lenni az emberi kultúra és civilizáció minden áldásától. Azt pedig maga a lelkigyakorlatok szelleme követeli két oknál fogva. Először azért, mert az anyagi jólétnek és az emberhez illő életmódnak bizonyos mértéke erkölcsileg szükséges ahhoz, hogy az ember szabadon és megelégedetten szolgálhassa lelke üdvösségét és előmenetelét. Másodszor azért, mert a felebaráti szeretet követeli, hogy minden testvérünknek részt adjunk a közös javakból, melyeket akár a természet maga, akár az emberi tehetség oda helyezett az emberiség közös asztalára. Ez a keresztény értelemben vett szabadság, egyenlőség, testvériség.
Ennek megvalósítására azonban kellő lelkület szükséges az emberben. Ez a lelkület nem más, mint hogy minden embert, akárki legyen az, nem mint olykor a szerzetekben dívik, cím gyanánt, hanem valóságban testvérünknek tekintsük. De ehhez szükséges, hogy Krisztus Urunk szavát: ’Amit ezeknek cselekdtetek, nekem cselekedtétek”, szó szerint vegyük és száz százalékosan törekedjünk megvalósítására az életben. Ez pedig szükségképp magában hordja a követelményt, hogy mindig azt nézzük, ami másnak, és nem azt, ami nekünk jobb.”
Barátaim! Van mit tanulni elődeinktől!!!
Lásd továbbá www.parbeszed.com -A magyar jezsuiták szociális apostolkodásának elvei és gyakorlata a huszadik század huszas és harmincas éveiben