Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Moháné

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sokszor gondolkodtam már, hogy vajon én vagyok-e a tökéletes férj-alapanyag, vagy csupán, nemes egyszerűséggel viselkedésemben úgy vagyok píszí, hogy közben gyűlölöm a képmutató, félrevezető, a dolgok lényegét és valós tartalmát átíró politikailag korrekt hazugságokat, hülyeségeket?  Mosok, főzök,…..
Moháné 2020.04.28 08:27:45
A fenti értékelésből kimaradt, hogyha Mohabácsit megkérem csapot szerelni, akkor szoktam neki segíteni, amennyire tőlem telik. Ismerem ugyanis a szerszámokat. Van egy bátyám, és apukámmal sokat időztünk - gyerekként - az asztalosműhelyében. Innen való az alapismeretem.

Nem csináltam még olyat, hogy hozzáírjak a férjem kommentjeihez. Ez az ősbemutatóm. Mostani szándékomat az vezérli, látom milyen sokan ismerik a fenti pár sor alapján, az életünket. :-P

Mint írtam bátyám van, együtt jártam vele és a barátaival, focizni. Mindig kevés barátnőm volt, akik voltak, általában olyanok voltak, mint én. Ha bármi bajunk volt egymással, akkor megbeszéltük, őszintén elmondtuk egymásnak a problémánkat. Nem alakultak ki bennem a lányos szókaraték. Otthonról sem hoztam ilyen rossz beidegződéseket.

Szoktunk vitatkozni Mohabácsival, veszekedtünk is már, de mindig maradtunk a vita tárgyánál. Nincsenek szőnyeg alá söpört problémák. Korábbi vitáinkra, sokszor már nem is emlékszünk, mert megbeszéltük és túl vagyunk rajta. Akkor ott helyben, nem csámcsogunk a problémán hetekig, hónapokig.

Már a kapcsolatunk elején megbeszéltük, hogy őszinték leszünk egymáshoz, és mindennek az alapja az, hogy szeretjük egymást. Innen indul minden vita, vagy nézeteltérés. Kulturáltan beszélgetünk egymással, nincs olyan, hogy kimondunk valamit, amit másnap esetleg már megbánunk. Tiszteljük, szeretjük egymást annyira, hogy szavakkal sem akarjuk megbántani a másikat, ha itt tartanánk, akkor az önmagunkra nézve lenne máris intő jel: szeretem még a társamat? :-O

Azt gondolom, ha már ott tart egy kapcsolat, hogy egyik, vagy másik fél nem tiszteli a másikat, akkor annak véget kell vetni. A tiszteletet megelőlegezi az ember a másiknak, aki vagy méltó rá, vagy nem. Korábbi kapcsolataim kivétel nélkül azért értek véget, mert a tiszteletet nem érdemelte ki a másik fél. Nem szabad odáig eljutni, hogy elveszítsük a méltóságunkat.

Mivel sokan sokfajta mintát látnak otthon, ezért iskolai tananyagba venném pl. a meseterápiát, ami a népmeséken keresztül segít megismerni önmagunkat és a körülöttünk zajló eseményeket. Nagyon logikus, és esély sincs arra, hogy félreértelmezzék. Az alapokat bárki el tudja sajátítani, nem kell hozzá még 8 általános sem.

A párkapcsolati problémák esetén, nem az egyenjogúság hiányában kell keresni a gyökeret. Az a kapcsolat, ahol verések, anyázások vannak, ott sokkal korábban félrecsúszott valami. Akár gyerekkorból hozott rossz séma rögzülése, akár a problémák rossz kezelése. Azonban ezek javíthatók lennének, ha akarja egyik, vagy másik fél. De azon a szinten visszaépíteni a tiszteletet már kemény meló.

Hiszek a nemi egyenjogúságban, és szeretem, amikor a férjem udvarias velem, vagy másokkal. De továbbmegyek, hiszek abban is, hogy mindenkinek joga van megkapni a másiktól a tiszteletet, akár itt is: az interneten! Aki bárkivel szemben is tiszteletlenül ír, annak még bőven van mit önmagán dolgozni, hogy olyan emberré váljon, mint amilyen viselkedést elvár másoktól.