Regisztráció Blogot indítok
Adatok
homo secuiens secuiens

51 bejegyzést írt és 138 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Már nem először merülnek fel bennem kérdések a csíksomlyói búcsúval kapcsolatban, s most, hogy ismét ott lehettem, gondoltam, megosztom Veletek is. Személyes kis életemben azért fontos Csíksomlyó, mert hatvan kilométerre laktunk onnan (szüleim most is ott élnek), és gyakran…..
homo secuiens secuiens 2010.05.31 21:33:54
@tintifu: Örülök, hogy belém látsz:) De nem árulom el a titkot:) Az érződik - szerintem ezt érzed, mindig a fogadón is sok minden múlik, nem gondolod?

És ki mondta, hogy baj? - Talán Te mondod?

Minden esetre köszönöm a kérdéseidet!
homo secuiens secuiens 2010.05.31 21:36:05
@tintifu: Ja, és nem vagyok páter!

A szívem meg nagyon jó helyen van!!!
homo secuiens secuiens 2010.06.07 20:30:33
@álomfejtő: Bocsánat! Valami történt, dolgozunk rajta! köszönjük a türelmet!
Még egy vulkánkitörés sem tudta megakadályozni, hogy a hivatásgondozás európai jezsuita felelősei a hétvégén Lengyelországban találkozzanak. Igaz a visszaút vonattal kicsit macerás volt, de túléltük. Egy ilyen találkozó jó alakalom volt, hogy elgondolkodjak egy olyan…..
Ezt a sort a nemrégiben magyarul megjelent A viskó c. könyv hátoldalán olvasom. Egy hete fejeztem be a könyv olvasását, és bevallom, nagy élmény volt. Most nem a könyv bemutatása a fontos számomra, hanem csak arról írok, ami nekem fontos lett belőle, ami különösen közel került…..
Eléggé megbolygatta az egyházat mostanság a sokfelé megjelenő visszaélések híre. Beszélgetések, találgatások, az egyház jövőjét fürkésző tekintetek, becsődölő Vatikánról és egyházmegyékről szóló hírek keltek szárnyra, és mindezt erkölcsi csődre vezetik vissza, és…..
homo secuiens secuiens 2010.03.24 23:11:52
@tanítvány: Elolvastam Henri Boulad levelét. Nem értem úgy, hogy az általad felsorolt témákban 10 év múlva változtatni kéne, sőt azt írja, hogy nem kell sodródni. Szerintem az ő részéről a nyelvezet, a stílus, a hozzáállás lenne fontos, vagyis a korszerűsödés, úgy közelíteni az emberekhez, hogy értsenek minket.
Nekem a legjobban az tetszik a leveléből, hogy kimondja, hogy bizony sok az agyalás, a magyarázat, megfogalmazás, meghatározás. Nemrég mondta egy lengyel jezsuita, hogy sétálgatva a Vatikánban, nem érezte, hogy az az egyház szíve. Spontánul vágtam rá, nem, mert az az egyház feje. És valóban nagyon sokszor csak fej szinten maradnak a dolgok, ez pedig az élethez édeskevés. Szóval egyetértek Boulad-al különösen a pasztorális és spirituális megújulással, vagyis egyre inkább emberek között lévő papokra és szerzetesekre van szükség, nem föléjük emelkedni, hanem köztük lenni kéne. Persze a katekizmus sem elhanyagolandó, hiszen alap és segítség mindehhez, ezért értem Boulad azt a vágyát is, hogy újrafogalmazzunk dolgokat. Szóval számomra ezt sugallja a levele. S amennyiben tényleg ez a levele, amit itt olvastam: sasgondolat.blogspot.com/2010/02/sos-mai-egyhazert-henri-boulad-sj-atya.html
homo secuiens secuiens 2010.03.26 11:28:47
Sziasztok!

Döbbenet tényleg, hogy mik történnek és az is, hogy milyen az ember. Nekem csak két evangéliumi rész jut eszembe. Egyik: Az igazság szabaddá tesz. Tényleg mekkora erő van abban, ha kimondunk, kimondHATunk dolgokat, és nem maradnak bennünk, mert hihetetlen károkat okozhatnak, de min. cipeltetik magukat. A másik: nincs titok, ami ki ne tudódna, fényre ne kerülne. Tehát fontos lenne tényleg időben lépni a dolgokban, hiszen előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból, de legfőképp az első miatt, hogy szabadok legyünk.
Persze egy adott helyzetben sokkal körülményesebb a döntés, felléphetnek olyan körülmények, amelyek megkérdőjelezik mindazt, amit mondani akarunk, de a kitartás segíthet. Ítélkezni ebben sem lehet, mert adott körülmények között, főleg egy gyerekben sok minden lezajlik, és sok esetben csak később tudatosul, vagy felnőttként látja, mit kellett volna tennie. Szörnyű, hogy történtek, történnek ilyenek! Tegnap mesélte egy rendtársam, aki már idős, hogy gyerekkorában vele is történt olyan eset, hogy egy felnőtt úgy viselkedett vele és egy barátjával, amiről számára kiderült, hogy pedofilhajlamú volt az illető. Semmi komoly nem történt, Istennek hála, de ha ott nem döbbenek rá, hogy gyanús a dolog, történhetett volna. Szomorúak ezek a történetek... És jön a kérdés, hogy mit tudunk tenni? Mit tehetünk ma? Mire kéne jobban figyelni?
Nekem tetszik a szemináriumokkal szemben megfogalmazott kritika, magam is jártam 4 évig szemináriumba, és azt gondolom, de nemcsak a szemináriumokban, hanem a papképzésben is szükség lenne egy megújulásra. Mert nemcsak a szeminaristák, hanem a szerzetesnövendékek is általában papok lesznek. A jezsuita generális és a körülötte lévők nagyon törik már egy ideje ezen a fejüket, hogy mit lehetne tenni. Hiszen az egész papképzés a tridenti szeminárium mintájára épül fel, amiben sok jó dolog van, de hozzá kéne még tenni új dolgokat, szociális és pszichológiai téren főleg, és korszerűsíteni azt, amit korszerűsíteni kell.
Pl. a szeminárium egy közösségi életforma, reggel 6-tól este 22-ig programmal. A pap meg abszolút egyedül él, magának kell kialakítania a napját. Ez csak egy banális példa, de teljesen ellentétes a szemináriumi életmód a papi életmóddal. Persze, a papnak is van közössége, de nem a plébánián. A szeminárium közössége és programja nagy támpont, amit hirtelen a szenteléssel elveszít. De még más szempontok is vannak!
És csak a papokról és papnevelésről beszéltem, de az egész társadalmat érintő kérdések ezek, és visszhangoznak bennem a kérdések a mit lehet tenni körül!
Egyébként köszönöm, hogy így körüljárjátok és személyes véleményt, tapasztalatot is behoztok, köszönöm!
homo secuiens secuiens 2010.04.04 07:22:16
@Karakó: Kérlek, változtass a nyelvezeteden és stílusodon, ha szeretnél kommentelni a jezsuita blogon! Köszönöm!
Gondoltam, valamiképp innen Rómából is be lehet kapcsolódni az ünneplésbe, így aztán kerestemben örömmel fedeztem fel, hogy Orbán beszédét a Lánchíd rádió közvetíti. Meg is hallgattam, bár a vége felé kétszer-háromszor is megszakadt, de azért jó volt hallgatni a beszédet,…..
homo secuiens secuiens 2010.04.04 07:18:45
@Karakó: Gratulálok a latin tudásodhoz, kishaver.
Nemrég hallottam két férfit beszélgetni. Az idősebb arról beszélt, hogy milyen kár, hogy nem nősült meg. A fiatalabb kérdezte, hogy miért kár, mire az idősebb mondta, hogy lenne, aki a ruháját kimossa, kivasalja, a szobáját kitakarítsa, a dolgait rendben tartsa. Erre a fiatal…..
homo secuiens secuiens 2009.12.06 07:03:58
@Kajla: Először is tényleg fontos a bibliát ésszel olvasni, és ez azt jelenti, hogy abban a kontextusban látni Pál megjegyzéseit, amelyben született. Ez nagyon fontos!
Ugyanakkor az ún. férfigőg, amit említesz, szerintem nemcsak az egyházra vonatkozik. Sajnos az egyházra is. Ha a gyakorlati felét nézzük, a rendszeres templombajárók, közösségeinkben aktívan jelenlevők többsége nő, ezért is érdekes számomra a kérdés. Az egyház tanítása Isten népéről beszél, amelynek ugyanúgy tagjai a nők, mint a férfiak. Persze az egyes plébániákon ezt nem mindig lehet érezni, és sajnos tényleg sok esetben lehet papfüggő is. De erről Nektek van több tapasztalatotok, várom azokat, hogy azok mentén beszélgessünk. Várom a folytatást, és még egyszer köszönöm a felvetést!
homo secuiens secuiens 2009.12.09 08:08:04
@Kajla: Nem éreztem óvatosnak magam, de ha Neked így tűnik, elfogadom.
A mondandódat illetően azt gondolom, hogy egyet értünk.
Ugyanakkor tényleg a közös döntésről van szó, amint írtad. Ugyanígy döntésről van szó egyházi berkeken belül is, az illető plébánoson múlik sok minden, mert elméletileg az egyházban megvan minden alap arra, hogy a nők is ugyanolyan jól és fontosnak érezzék Magukat. A konkrét helyzetekben van még mit fejlődni.

@Felicitasz: Miért gondolom azt, hogy a "nem tehetjük a nemi identitásválság problémájának megoldását ugyanúgy a fenekük alá, mint a tiszta ruhát például (már bocs)" van kis lázadás a mondat második fele ellen is?
homo secuiens secuiens 2010.03.14 17:12:04
@Kitalátor feljegyzetei: ezt kifejtenéd?
Nagyon nagy fába vágom a fejszémet, de csak belevágom. Mindig is foglalkoztatott a kérdés – és jól tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül –, hogy mindent meg kell határozni, pontosan körülírni, akár embereket is jellemezni kell és meghatározni a helyüket, szóval…..
homo secuiens secuiens 2010.03.05 09:05:24
@Shine): Jaj nektek farizeusok... vagy a betegeknek kell az orvos... a bűnösöket jöttem hívni, nem az igazakat... Ezek valamelyest címkék, szerintem! De nem skatulyák, mert Jézus teret és lehetőséget ad arra, hogy ezt a címkét elhagyják vagy megváltoztassák! Az Ószövetségben és a zsidó népnek különösen fontosak a nevek, már a nevek is címkék, Jézus neve is címke, amiből skatulyát is készítenek a kenyérszaporítás után, amikor királlyá akarják tenni a Messiást, Jézusnak el kell menekülnie onnan! Mert nekik van egy képük arról, hogy milyen a Messiás! Ehhez a skatulyához akarják faragni Jézust!
És igen, csodák történhetnek, amikor elengedünk egy skatulyát, és megengedjük, hogy a másik ember kibontakozzon előttünk, úgy, ahogy van, és nem szorítjuk bele a mi elgondolásunkba!
homo secuiens secuiens 2010.03.05 09:31:26
@Shine): Ezt Te mondod! :) Én csak azt szerettem volna írni, hogy vannak olyan jelenetek is az evangéliumokban, amelyek megcáfolják azt, amit írtál! Szerintem Jézus tudott elfogadó is lenni, de örült akkor is, amikor adhatott, én így olvastam :)
homo secuiens secuiens 2010.03.05 10:00:56
@Shine): Nem bántotta a címkéket, de nem készített belőle skatulyát! Az írástudó farizeus Nikodémus és a vámos Lévi is lehetett tanítványa! Mert az emberek lényegét, vágyait, keresését nézte...
Hagyományos katolikusok nem egyszer másképp viselkednek, viselkedünk! Bezzeg x hogy viselkedik, mégis ott ül a templomban az első padban, vagy pár éve még párttitkár volt, most a pap körül lebzsel... De vajon közelről is ismerjük-e a helyzetet, amikor így nyilatkozunk?! Ha beskatulyázom, akkor ő rossz, én meg jó lehetek:) Magam előtt, természetesen:)
Mielőtt belevágnék: békés, boldog új évet kívánok Nektek a magam és a jezsuita bloggerek nevében is! A címben feltett kérdést olvastam többek szemében, akik itt a ház körül dolgoztak, szereltek, kiegészítettek, javítottak a házfelújítás után. Ugyanis jelenleg olyan…..
homo secuiens secuiens 2010.01.02 14:45:27
@zzzsuzsa: az első, amit tisztáznék, hogy nem arra gondolok, hogy a papnak személyzete van, hanem nagyon sok pap olyan munkakörben dolgozik, hogy vezető, mert a kántor vagy sekrestyés nem személyzete... Vagy egy iskolaigazgató vagy alapítványvezető alkalmazottakkal dolgozik, akik nem a személyzete, én inkább erre gondolok!
Aztán az tény, hogy nem lehet általánosítani, de az estek többségében előreengedik a papot, van az a pap, aki nem akarja és ki is harcolja, hogy ne menjen be csak akkor, amikor sorra kerül. Van az, aki szívesen veszi az ajánlatot, és van az, aki érkezésekor már kopogtat a rendelőben, hiszen elsőbbsége van...

@zellerlevél: köszi szépen, amit leírtál! Na pontosan erről beszélek!!! Kérdésem, hogy mondtad-e neki, hogy beteg vagy, vagy nem érsz rá? Feltételezem, szintén tapasztalatból, hogy nem merted mondani, mert az állásoddal játszol, ha elmondod, vagy legalábbis leírhat az illető. Itt már papi, szerzetesi oldalon vannak problémák: pl. elfeledkeznek arról, hogy az alkalmazottuknak családja is van, szüksége van szabadidőre, arra, hogy ápolja a párjával és a családjával való kapcsolatot! Ha meg egyedülálló, akkor is lehet szüksége egyéni időre, pihenésre stb. Tehát nagy a felelőssége a papnak, szerzetesnek, mert nem nézheti mindezt a saját szemszögéből! Csak egy példa: vasárnap a pap, szerzetes dolga a szentmise, utána együttlét a hívekkel. Ha a pap olyan helyen van, akkor több mise, ha más helyen csak egy. Ez utóbbi esetben például az egész délutánja szabad, és máris gondolkodhat a következő hét feladatain, készülhet, ötletelhet. Egy családosnak viszont a vasárnap az egyetlen szabad délutánja, akkor lehet együtt a családjával, akkor pihenhet, mert szombaton rendbe kell tenni a szaladó házat. Szóval lehet, hogy nem kell azonnal felhívni az alkalmazottat, amikor vasárnap az ötlet megszületett, hiszen neki akkor más elfoglaltsága van. DE!!! És itt jön az alkalmazottak felelőssége: tudom, hogy sokszor kockázatos, de a néma gyereknek anyja se érti a szavát! Ilyenkor jelezni kéne az illető pap, szerzetes vezető felé, hogy most nem alkalmas, és ha szükséges, akkor elmagyarázni, hogy miért nem. Természetesen vannak sürgős esetek, és ezzel nincs is gond. Számomra az a zavaró, ahol ez megszokottá válik és a pap van megsértődve, ha ilyenkor az alkalmazott nem veszi fel a telefont vagy nem hívja vissza! De nagy a felelőssége mindenkinek, hogy ezt a rendszert támogatja-e esetleg a hallgatásával például, vagy megpróbálja jelezni az illetékesek felé!
Az Isten iránti szeretet és az áldozatvállalás igencsak különbözik a kihasználástól!

@türkiz: ez az egyik kérdéskör, ami ezt a posztot mozgatja, hogy a pap, szerzetes tudatában van-e ennek, és az emberek mennyire tudatosak, amikor ilyen előnyben részesítik a papot, szerzetest. Köszi!
homo secuiens secuiens 2010.01.02 21:09:26
@türkiz: Meséld el, légyszi, légyszi....
A múltkorjában volt egy igen érdekes napom. Kimozdultam itthonról, meglátogattam barátokat, ismerősöket, kis munka és sok beszélgetés. Az ismerőseimnek rétest vittem. Örömmel fogadták, s miközben ették, mondta az egyikük, hogy ő épp aznap reggel készítette elő a…..
Jezsuita bloggerek Tyutyó 2009.10.11 20:00:00
Vasárnaponta többen járnak misére a kis kápolnánkba. Most is így volt. És nagyon sok a gyerek, kislányok, kisfiúk, játszanak, szaladgálnak, kicibálják a szülőket a miséről, szabadok. És mosolyt varázsolnak mindenki arcára. Van, aki felnőttes fegyelmezettséggel üli végig a…..
Jezsuita bloggerek Fotók 2009.09.28 20:59:00
Rezzenéstelen arc, pillantásmentes, távolba révedő tekintet, komoran összezárt ajkak, ősz haj, magas homlok, kissé beesett arc. Hatvan felé járó hajléktalan. Egy tévén ült lomtalanításkor a belvárosban. Az autók elsurrantak mellette, mások kiskamionokat pakoltak meg abból, ami…..
A barátaimnál voltam, kiültünk a teraszra. Már szürkülödött. Tücsökciripelés festette alá beszélgetésünket. Aztán a fiatal asszony bement vacsorát készíteni, a férjének pedig volt még egy sürgős intéznivalója, így pár percig hallgatóztam a szürkületben. A ház előtt…..
Jezsuita bloggerek Vótam otthon! 2009.07.27 16:22:00
Pár napra hazaléptem, értettétek-e, met azétt mán erőssen hiányzott a család es, a barátok es, s minden ami ezzel együttjár. Ilyen nagymamám olajos kolbásza, amit elteszen minden disznóvágás után. Ej, azt nem es tudom elmondani, milyen finom. Osztán ilyenkor lehet jó juhtúrós…..
Már régóta foglalkoztat a kérdés, és emlegettem is már többször. Saját életemben kezdtem el felfigyelni arra tizenévesen, hogy nagyon vágyok hazajönni vakációra a gimiből (másik városban tanultam, messze az otthonunktól), mégis, amikor hazaérek, akkor valahogy felszínes lett a…..
A múlt héten történt. Egyszerre szeretem kivasalni az ingjeimet, és most is ezt tettem, de most vittem zenét is magammal, fülhallgatóval hallgattam, hogy senkit ne zavarjak. Régebben még előfordult, hogy vasaláskor zenét hallgattam, de fülhallgatóval csak most tettem. Ha a szobámban…..
A hétvégén kicsit kimozdultunk egy csoporttal a kollégiumból, és ott láttam a következő jelenetet, ami újra előhozott bennem gondolatokat, amik már korábban is foglalkoztattak. Egy templomba mentünk be, előttünk egy házaspár fogyatékos gyerekükkel. A gyerek (tizenéves lehetett)…..
homo secuiens secuiens 2009.05.07 11:07:23
Köszönöm hozzászólásaitokat! Sok minden mozog most bennem! Egyrészt örülök annak, hogy vannak jó tapasztalataitok azzal kapcsolatosan, hogy sok olyan templom van, ahol szabadnak érezhetitek magatokat és gyerekeiteket is felszabadultnak látjátok. Ez nagyon fontos! Ugyanakkor érthető az is, hogy sokszor elcsendesedni vágyunk, amikor bemegyünk napközben egy templomba, és természetesen figyelmesek vagyunk azokkal szemben, akik így mentek be. A templomi szabadságunkat én különösen a misére értettem! És így nagyon tetszett az a hozzászólás, hogy fontosak a népi énekek, hogy azok mit tükröznek, és valóban, hát sokszor szőrnyű, amiket éneklünk, mind az Istenképet, mind az emberképet illetően! A másik ami ehhez kapcsolódik, a miseszövegek értése. Ebben fontos, hogy mi magunk utánanézzünk, de szerintem az is fontos, hogy hitoktatók, papok komolyan vegyék ennek magyarázatát. Nekünk, úm. bennfenteseknek minden egyértelmű ezen a téren.

Nekem inkább az fontos, amikor ezeket a gondolatokat forgatom, hogy önmagunk lehessünk a templomban is, tehát ne kelljen szerepet játszani, vagy divatbemutatót tartani. Természetesen az ünneplő ruhát fontosnak tartom, mint kifejezőjét a különleges alkalomnak, de csak akkor, ha igazán belülről fakad, vagy legalább kihat a belsőre is.

Viszont az érzéseink és önmagunk felvállalása nem a templomban kezdődik. Kérdés, hogy milyen mintát látunk, láttunk otthon, milyen mintát ad a társadalom! Egyik kedvencem, amikor a férfiaknak nem szabad sírniuk... Mert a férfinak erősnek kell lenni, és ha mégis elsírja magát, mekkora szégyen! Hát ezt abszolút nem értem, de mégis ezt mondják! Egyetérteni meg végképp nem tudok! De sokkal egyszerűbb esetekben is kérdés, hogy mennyire tudjuk vállalni önmagunkat, amikor valamit úgy gondolunk, ahogy. Pl. baráti körben el tudom-e mondani azt a véleményt, ami a többségnek nem felel meg? Persze ha igazi barátok, akkor mindenképp megtehetem, de mégis hányszor nem vállaljuk fel. És ez van a templomban is, úgy viselkedünk, ahogy szerintünk a másik elvárja... Persze igaz az a hozzászólás, ami azt kérdezi, hogy tudjuk-e egyáltalán, ki az önmagunk... De valahogy számomra ez azzal kezdődik, hogy gondolatainkat felvállaljuk, akkor is, ha esetleg később bebizonyosodik, hogy nem pontosan a legjobban gondoltuk, de az önállóság megtapasztalásához nagyon fontos. Ezt pedig úgy mondom, mint aki küzdök ezzel sokszor, és természetesen megfontolandó, hogy mit mikor mondunk ki, de ha ez elkezdődik, akkor már úton vagyunk. Mindez mögött pedig az húzódik meg, hogy mi lesz velem, ha... Az utóbbi időben viszont azt élem meg kapcsolataimban, hogy ahol őszinte vagyok, persze figyelmesen őszinte, ott sokkal inkább biztonságban van az egyéniségem, mint azokban a helyzetekben, ahol azon aggódtam, hogy kimondjam vagy ne mondjam, mi lesz velem, ha kimondom... És mindez csak az én szempontom. De a másiknak is nagyon jót teszek azzal az őszinteséggel...

Hát ezek mozgolódnak bennem... Lehet, hogy nem túl egységes, de ilyen egy hangosan gondolkodás! Köszönöm a türelmet:)
Jezsuita bloggerek Ki a felelős? 2009.04.23 17:58:00
A napokban kaptam egy emailt. Arról szólt, hogy valaki meglepődött, hogy bérmaszülőként nem fogadtak el egy elvált személyt, akinek új kapcsolata van. Mivel elvált, az egyház tanítása szerint nem vállalhatja a feladatot. Ma pedig órán az egyik tanárom, egy teljesen más…..
Ma délelőtt korábban indultam az egyetemre, fénymásolnom kellett még egy s mást... Ma újra szembesültem azzal, amivel minden nap, Róma bármely pontján találkozhat az ember, és azt gondolom, nemcsak ma, hanem Szent Ignác idejében is így lehetett, amint az a jezsuiták akkori…..
Szombaton életemben először jártam Velencében. Gyönyörűséges! Az alkalom viszont különleges volt. Pap- és diakónusszentelésre mentem. Két olasz jezsuita lett pap és egy török lett diakónus. Inkább mondjuk azt, hogy a török, hiszen az egyetlen török jezsuita a világon.…..
Jezsuita bloggerek Húsvéthetfű 2009.04.14 09:04:00
Hej, ma reggel es korán felkelék, met hallom eccer az iskoláját, valami olyan recsegés-ropogás ember, mondom emmi, há’ nem-e hogy a hajnal hasadt, ember... Na valahogy egy cseppet visszaaludnék, há’ akkora ásítozás ember, hogy esment felébredek, mondom az istálaját, még…..
A Virágvasárnap nyitja meg a nagyhetet... Ekkor vonul be Jézus Jeruzsálembe... Éljenző tömeg fogadja, pálmaágak, köntösök terülnek eléje... Az ünnepre felvonult nép így fogadja Jézust... És mi történik alig egy héten belül? Ugyanaz a nép azt kiáltja: Keresztre vele!…..
Nemrég említettem, hogy kölcsön kérem Dr. Csernus Imre A nő című könyvét. Megtörtént... Most olvasom, még teljes véleményt nem formálhatok, de eddig reális az, amiről beszél... De ha teljesen olvastam volna már, akkor is azt az utat választottam volna, amit így is... Megkértem…..
Ma egy érdekes összejövetelre csöppentem. A hallottak ébresztették gondolataimat, amelyeket most megosztok veletek, de nem több ez egy hangosan gondolkodásnál… Nyugaton egész komoly kérdés majd minden országban a születések számának csökkenése… Ez szép…..