Adatok
fehérfarkas
6 bejegyzést írt és 6263 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kiadó: Nuclear Blast
Honlap: www.helloween.org
Az idősebb Helloween fanok 99%-a – és azért ők vannak páran – az Andi Derisszel készült albumok vitathatatlanul magas színvonala mellett mindig is abban reménykedett, hogy Michael Kiske áll ismét a csapat élére, és 30 évnyi kihagyás után levezényli…..
fehérfarkas
2021.06.28 00:33:55
@garael: A Better és a Dark a zenekar 2. aranykorszakának részei (Master, Time, Better, Dark). A Dark Ride az egyik kedvenc Helloween albumom, amit simán a Jericho és a Keeperek mellé teszek.
A megjelenés utáni legnagyobb lemezeladásokat a Master és a Time lemezek hozták.
Az új lemez Németországban a toplista 1. helyére, Japánban meg a 6. helyre került fel :)
A megjelenés utáni legnagyobb lemezeladásokat a Master és a Time lemezek hozták.
Az új lemez Németországban a toplista 1. helyére, Japánban meg a 6. helyre került fel :)
Akárhonnan is futok neki ennek a lemezismertetőnek, be kell vallanom, lehetetlen nosztalgia nélkül, minden elfogultságot félretéve megírni. A német csapat 1985-ben jelentette meg első hangzóanyagát, melynek ugyanaz volt a címe, mint a napokban piacra került nagylemeznek, szimplán és egyszerűen csak…..
B1 BLOGCSALÁD
Orbán a katasztrófa szélére sodorta az országot, és még most se látja, mekkora a baj
2020.03.23 13:42:22
Sikerült megvárni, amíg a vírus elterjed egész Magyarországon...
fehérfarkas
2020.03.23 21:12:42
@Grimbusz Makszimusz:
Nincs teszt = nincs beteg. Ennyire egyszerű. Heteken keresztül nem szűrték a gócpontokból Magyarországra érkezőket (sem ott telelő, üzletelő magyarokat, sem az ide beutazó külföldieket, sem a rajzunk átutazó külföldieket mint pl. románok, ukránok, szerbek, albánok).
Sőt, még a múlt héten is szállt le gócpontból érkező repülőgép Ferihegyen úgy, hogy csak az utasok egy részét tesztelték, a másik része teszt nélkül mehetett tovább. De autóval is az osztrák-magyar határon is ellenőrzés nélkül jöttek át tömegesen a múlt héten.
Az a baj, hogy Orbán tényleg úgy gondolja van elég védőmaszk és védőfelszerelés, meg teszt, mert csak azt kell tesztelni, meg csak attól kell védeni magunkat, aki bizonyítottan fertőzött. Csakhogy a fertőzés bizonyítottságához tesztre van szükség. Amíg sokakat elutasítanak és megtagadják tőlük a tesztet, addig az illető papíron valóban egészséges, de a valóságban lehet, hogy fertőzött és másokat is megfertőz.
Pont ez ennek a koronavírusnak a tulajdonsága, hogy 10-ből 6-on úgy megy át, mintha csak megfázott volna, de közben ez a 6 fertőz. És, ha gyengébb immunrendszerő, vagy idős vagy krónikus beteg van a közelébe, akkor az ő számára ez a vírus már végzetes is lehet.
Nem véletlen, hogy ahol sikeresen tudták lelassítani a vírus terjedését (Kína, Dél-Korea, Japán, Thaiföld), ott nemcsak napi szintű tesztelések voltak, hanem utak mellett az autóval megállva is lehetett teszteket végeztetni mobil tesztelő helyeken. És ez nagyon fontos, az ember akár naponta is tesztelhette magát. Hiszen reggel lehet még nem fertőzött, de napközben valakivel találkozva (akár boltban vásárláskor) megfertőződik. Másnap reggel újból tesztelve pedig kiderül, hogy most már neki is házi karanténba kell mennie (hogy ne fertőzzön másokat).
Nagyon fontos különbséget tenni megfertőződött és megbetegedett között. Ugyanis nem minden fertőzött betegszik meg. És a megbetegedettek között is a többség egyhe nátha szerű tünetekkel megússza. De, mindkét csoport fertőz másokat, akikkel találkozik. A krónikus betegek, az idősek, és a gyenge immunrendszerűek számára viszont halálos is lehet a vírus.
Ezért lenne jó IDŐBEN észrevenni kik a fertőzöttek, és házi karanténnal távol tartani őket másoktól, még a saját családtagjaiktól is (ha ez megoldható - ha nem, akkor az egész családot karanténozni).
Nincs teszt = nincs beteg. Ennyire egyszerű. Heteken keresztül nem szűrték a gócpontokból Magyarországra érkezőket (sem ott telelő, üzletelő magyarokat, sem az ide beutazó külföldieket, sem a rajzunk átutazó külföldieket mint pl. románok, ukránok, szerbek, albánok).
Sőt, még a múlt héten is szállt le gócpontból érkező repülőgép Ferihegyen úgy, hogy csak az utasok egy részét tesztelték, a másik része teszt nélkül mehetett tovább. De autóval is az osztrák-magyar határon is ellenőrzés nélkül jöttek át tömegesen a múlt héten.
Az a baj, hogy Orbán tényleg úgy gondolja van elég védőmaszk és védőfelszerelés, meg teszt, mert csak azt kell tesztelni, meg csak attól kell védeni magunkat, aki bizonyítottan fertőzött. Csakhogy a fertőzés bizonyítottságához tesztre van szükség. Amíg sokakat elutasítanak és megtagadják tőlük a tesztet, addig az illető papíron valóban egészséges, de a valóságban lehet, hogy fertőzött és másokat is megfertőz.
Pont ez ennek a koronavírusnak a tulajdonsága, hogy 10-ből 6-on úgy megy át, mintha csak megfázott volna, de közben ez a 6 fertőz. És, ha gyengébb immunrendszerő, vagy idős vagy krónikus beteg van a közelébe, akkor az ő számára ez a vírus már végzetes is lehet.
Nem véletlen, hogy ahol sikeresen tudták lelassítani a vírus terjedését (Kína, Dél-Korea, Japán, Thaiföld), ott nemcsak napi szintű tesztelések voltak, hanem utak mellett az autóval megállva is lehetett teszteket végeztetni mobil tesztelő helyeken. És ez nagyon fontos, az ember akár naponta is tesztelhette magát. Hiszen reggel lehet még nem fertőzött, de napközben valakivel találkozva (akár boltban vásárláskor) megfertőződik. Másnap reggel újból tesztelve pedig kiderül, hogy most már neki is házi karanténba kell mennie (hogy ne fertőzzön másokat).
Nagyon fontos különbséget tenni megfertőződött és megbetegedett között. Ugyanis nem minden fertőzött betegszik meg. És a megbetegedettek között is a többség egyhe nátha szerű tünetekkel megússza. De, mindkét csoport fertőz másokat, akikkel találkozik. A krónikus betegek, az idősek, és a gyenge immunrendszerűek számára viszont halálos is lehet a vírus.
Ezért lenne jó IDŐBEN észrevenni kik a fertőzöttek, és házi karanténnal távol tartani őket másoktól, még a saját családtagjaiktól is (ha ez megoldható - ha nem, akkor az egész családot karanténozni).
Réti Lászlóról már nem írok, több könyvénél is megtettem már (lásd legalul), és nem szeretem ismételni magamat. Legyen itt és most elég, hogy Réti magas rangú rendőr volt, mielőtt íróvá avanzsált. Írónak viszont egyre jobb. Alapvetőn, a saját bevallása szerint szórakoztatni akar a könyveivel. Ezzel…..
Szaúd-Arábia egészében különös, mondhatni, egzotikus hely - de ha van váratlan, szuperegzotikus, elképesztően különös szeglete, az az ország délkeleti csücske. A titokzatos virágemberek hazája. ..
Milyen? Hát VIP, drága, és csili-vili - legalábbis ezt próbálják most bevezetni. De ennél is érdekesebb, hogy mit is szeretnének eladni a világnak: a bálványimádó múltat. ..
fehérfarkas
2020.02.11 20:18:04
@masada:
Ezek nem baromságok, hanem tények. Egy kis történelem röviden, dióhéjban összefoglalva. Sok mindent kihagytam belőle, mert csak 2 komment volt (így is 2 kommentbe fért csak bele), és nem pedig 300 oldalas tanulmány.
Meg ugye tisztázzuk: most csak az arabokról beszélünk, ugye? És nem pedig a muszlimokról, akik körébe a törökök, perzsák, pakisztániak, malájok, indonézek, fekete afrikaiak, stb is beletartoznak, ugye? Csak mert a kettőt sokan keverik az iszlamofóbok közül :D :D :D
A semmi értékeset nem adtak az arabok, meg lusták, azért ezt gondold át még egyszer. Valóban nem sztahanovisták, de azért egy kairói 2-3 állást is bevállal a családját eltartani. De egy rabati is reggeltől késő délutánig ott melózik a munkahelyén, hogy a családját el tudja tartani.
Azért a középkorban rengeteg tudóst adtak az arabok: Al-Dzsazari, al-Farabi, al-Dzsahíz, al-Khwarizmi, Alkindus, Alhazan, stb...
(az ókorban pedig a nabateusok és palműriaiak épületei nem véletlenül lettek a világörökség részei)
De ne ragadjunk le a múltnál, mert itt van néhány egyiptomi tudós a 20. századból a teljesség igénye nélkül (ha megnézed, többségük vagy a Cairo University, vagy az Ain Shams Universityn szerezte első diplomáját):
Ahmed Hassan Zewail - kémia, Nobel-díj
prof. Elasayed Elsayed Wagih - biotechnológia
prof. Hamed Goher - óceánográfus
prof. Fahmy Ibrahim Mikhail - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
Ali Moustafa Mosharafa Pasha - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
dr. Mamdooh Wanas - csillagász
Samir Amin - közgazdász
Rashad Khalifa - kémia
Mostafa A. el-Sayed - nanotechnológia
Faten Zahran Mohammed - biokémikus
Essam E. Khalil - HVAC rendszerek (speciel ő Skóciában született, de a Cairo Universityn diplomázott)
Moustapha Kassem - fizikus, endrocrinológus
dr. Mostafa Kamal Tolba - 17 évig az UNEP (ENSZ környzetevédelmi programja) vezetője
De egy ország nemcsak abból áll, hogy milyen tudósokat tud kinevelni, hanem a művészeti, irodalmi, építészeti életéből is:
Youssef Chanine - fimrendező, Cannes-ban életműdíjat kapott
Omar Sharif - színész
Nagib Mahfúz - nobel-díjas író
Aloa el-Aswani - író
Mahmud Said - festő
Mahmud Muhtar - szobrász
Haszan Fathi - építész
De visszatérve Szaúd Arábiára ott van Ibtesam Saeed Badhrees, aki a CERN első szaúdi tudós női tagja.
Vagy ott van Dr. Hayat bint Sulaiman bin Hassan Sindi biotechnológus, aki 2018-ban felkerült a BBC's 100 Women listájára. Az Arabian Business pedig 2012-ben az arab világ 9. legbefolyásosabb nőjének tartotta.
Vagy ott van Nayef R. F. Al-Rodhan neurológus, aki a következő szakmai díjakat kapta: Sir James Spence Prize, Gibb Prize, Farquhar-Murray Prize, American Association of Neurological Surgeon Prize (2x), Meninger Prize, Annual Resident Prize of the Congress of Neurological Surgeons, Young Investigator Prize of the American Association of Neurological Surgeons, és az Annual Fellowship Prize of the Congress of Neurological Surgeons.
Vagy ott van prof Saleh Abdul Rahman Al-Athel gépészmérnök, aki az ENSZ UNCED (United Nations Commission on Environment and Development) tagja.
Lehet, hogy jelenleg nem az arabok a világ tudományos, fejlesztési, gazdasági és technológiai központja, de azt mondani, hogy "Az arab egy lusta és barbár népség, semmi értékeset nem adtak és adnak az emberiségnek.Pont." az nagyon távol áll a valóságtól.
A legfrissebb QS World University Rankings, és közülük a Top1000 egyeteme között:
Egyesült Arab Emírségek 9 egyetemmel szerepel a listán
Szaúd Arábia 7
Libanon 7
Egyiptom 5
Jordánia 4
Irak 3
Omán 1
Katar 1
Bahrain 1
Kuvait 1
A SCImago Institution Rankings tudományos outputja alapján 233 országa (a függetlenek mellett a mai napig nem önálló, hanem függőségi vagy gyarmativiszonyban levő országok/államok/területek is benne vannak) közül az első 100-ban a következő arab országok vannak benne:
24. Szaúd Arábia
37. Egyiptom
55. Algéria
56. Egyesült Arab Emírségek
57. Katar
58. Tunézia
61. Marokkó
63. Irak
68. Jordánia
76. Libanon
86. Kuvait
91. Omán
99. Palesztina (Palesztin Hatóság területe)
A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) legfrisebb versenyképességi rangsorában (a vizsgált 141 ország közül) az első 100-ban:
Egyesült Arab Emírségek a 25. hely
Katar a 29.,
Szaúd Arábia a 36.,
Bahrain a 45.,
Kuvait a 46.,
Omán az 53.,
Jordánia a 70.,
Marokkó a 75.,
Tunézia a 87.,
Libanon a 88.,
Algéria a 89.,
Egyiptom a 93.
Itt pedig egy másik fontos rangsor, hogy az adott országban a K+F területén egyetemek és ipar milyen mértékben működnek együtt.
World Economic Forum University-industry collaboration in R&D 2017-2018:
Katar a 12.,
Egyesült Arab Emírségek a 25.,
Bahrain a 45.,
Szaúd Arábia a 46.,
Omán az 51. hely,
Jordánia a 64.,
Marokkó a 105.,
Tunézia a 106.,
Kuvait a 108.
Egyiptom a 117.
Ezek nem baromságok, hanem tények. Egy kis történelem röviden, dióhéjban összefoglalva. Sok mindent kihagytam belőle, mert csak 2 komment volt (így is 2 kommentbe fért csak bele), és nem pedig 300 oldalas tanulmány.
Meg ugye tisztázzuk: most csak az arabokról beszélünk, ugye? És nem pedig a muszlimokról, akik körébe a törökök, perzsák, pakisztániak, malájok, indonézek, fekete afrikaiak, stb is beletartoznak, ugye? Csak mert a kettőt sokan keverik az iszlamofóbok közül :D :D :D
A semmi értékeset nem adtak az arabok, meg lusták, azért ezt gondold át még egyszer. Valóban nem sztahanovisták, de azért egy kairói 2-3 állást is bevállal a családját eltartani. De egy rabati is reggeltől késő délutánig ott melózik a munkahelyén, hogy a családját el tudja tartani.
Azért a középkorban rengeteg tudóst adtak az arabok: Al-Dzsazari, al-Farabi, al-Dzsahíz, al-Khwarizmi, Alkindus, Alhazan, stb...
(az ókorban pedig a nabateusok és palműriaiak épületei nem véletlenül lettek a világörökség részei)
De ne ragadjunk le a múltnál, mert itt van néhány egyiptomi tudós a 20. századból a teljesség igénye nélkül (ha megnézed, többségük vagy a Cairo University, vagy az Ain Shams Universityn szerezte első diplomáját):
Ahmed Hassan Zewail - kémia, Nobel-díj
prof. Elasayed Elsayed Wagih - biotechnológia
prof. Hamed Goher - óceánográfus
prof. Fahmy Ibrahim Mikhail - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
Ali Moustafa Mosharafa Pasha - matematikus, relativitás elmélet egyik kutatója
dr. Mamdooh Wanas - csillagász
Samir Amin - közgazdász
Rashad Khalifa - kémia
Mostafa A. el-Sayed - nanotechnológia
Faten Zahran Mohammed - biokémikus
Essam E. Khalil - HVAC rendszerek (speciel ő Skóciában született, de a Cairo Universityn diplomázott)
Moustapha Kassem - fizikus, endrocrinológus
dr. Mostafa Kamal Tolba - 17 évig az UNEP (ENSZ környzetevédelmi programja) vezetője
De egy ország nemcsak abból áll, hogy milyen tudósokat tud kinevelni, hanem a művészeti, irodalmi, építészeti életéből is:
Youssef Chanine - fimrendező, Cannes-ban életműdíjat kapott
Omar Sharif - színész
Nagib Mahfúz - nobel-díjas író
Aloa el-Aswani - író
Mahmud Said - festő
Mahmud Muhtar - szobrász
Haszan Fathi - építész
De visszatérve Szaúd Arábiára ott van Ibtesam Saeed Badhrees, aki a CERN első szaúdi tudós női tagja.
Vagy ott van Dr. Hayat bint Sulaiman bin Hassan Sindi biotechnológus, aki 2018-ban felkerült a BBC's 100 Women listájára. Az Arabian Business pedig 2012-ben az arab világ 9. legbefolyásosabb nőjének tartotta.
Vagy ott van Nayef R. F. Al-Rodhan neurológus, aki a következő szakmai díjakat kapta: Sir James Spence Prize, Gibb Prize, Farquhar-Murray Prize, American Association of Neurological Surgeon Prize (2x), Meninger Prize, Annual Resident Prize of the Congress of Neurological Surgeons, Young Investigator Prize of the American Association of Neurological Surgeons, és az Annual Fellowship Prize of the Congress of Neurological Surgeons.
Vagy ott van prof Saleh Abdul Rahman Al-Athel gépészmérnök, aki az ENSZ UNCED (United Nations Commission on Environment and Development) tagja.
Lehet, hogy jelenleg nem az arabok a világ tudományos, fejlesztési, gazdasági és technológiai központja, de azt mondani, hogy "Az arab egy lusta és barbár népség, semmi értékeset nem adtak és adnak az emberiségnek.Pont." az nagyon távol áll a valóságtól.
A legfrissebb QS World University Rankings, és közülük a Top1000 egyeteme között:
Egyesült Arab Emírségek 9 egyetemmel szerepel a listán
Szaúd Arábia 7
Libanon 7
Egyiptom 5
Jordánia 4
Irak 3
Omán 1
Katar 1
Bahrain 1
Kuvait 1
A SCImago Institution Rankings tudományos outputja alapján 233 országa (a függetlenek mellett a mai napig nem önálló, hanem függőségi vagy gyarmativiszonyban levő országok/államok/területek is benne vannak) közül az első 100-ban a következő arab országok vannak benne:
24. Szaúd Arábia
37. Egyiptom
55. Algéria
56. Egyesült Arab Emírségek
57. Katar
58. Tunézia
61. Marokkó
63. Irak
68. Jordánia
76. Libanon
86. Kuvait
91. Omán
99. Palesztina (Palesztin Hatóság területe)
A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) legfrisebb versenyképességi rangsorában (a vizsgált 141 ország közül) az első 100-ban:
Egyesült Arab Emírségek a 25. hely
Katar a 29.,
Szaúd Arábia a 36.,
Bahrain a 45.,
Kuvait a 46.,
Omán az 53.,
Jordánia a 70.,
Marokkó a 75.,
Tunézia a 87.,
Libanon a 88.,
Algéria a 89.,
Egyiptom a 93.
Itt pedig egy másik fontos rangsor, hogy az adott országban a K+F területén egyetemek és ipar milyen mértékben működnek együtt.
World Economic Forum University-industry collaboration in R&D 2017-2018:
Katar a 12.,
Egyesült Arab Emírségek a 25.,
Bahrain a 45.,
Szaúd Arábia a 46.,
Omán az 51. hely,
Jordánia a 64.,
Marokkó a 105.,
Tunézia a 106.,
Kuvait a 108.
Egyiptom a 117.
fehérfarkas
2020.02.12 15:25:32
@Ajószűcs:
Én ugyan nem voltam Szaúd Arábiában (csak pár szomszédos arab országban, viszont többször is), de ismerőseim közül többen jártak ott, sőt volt aki (magyarként) ott tanult. Annak nagyon örülök, hogy most már szinte bárki mehet az országba, de sajnos egyelőre anyagi okok miatt maradnak a szomszédos arab országok (beleértve a Dubajt is, ahová fapadossal is el lehet jutni, és bookingon foglalva baromi olcsó szállásokat találni, és az indiai/paki városrészeken még a kaják meg kisboltok is sokkal olcsóbbak mint a budapesti árak). De remélem, hamarosan az idegenforgalmuk odáig fejlődik, hogy már a kispénzű utazók is simán látogathatják.
De visszatérve a topichoz: meglepett és nagyon örülök, hogy a Hidzsáz vasutat is műemlékivé nyilvánítják, és egy kis szakaszát állomással és az oszmán erőddel együtt újjáépítették. Ennek ugyanis az országon kívülre, az egész iszlám világra való hatása van.
Több okból is:
Szaúd Arábia ezzel az egykori ellenségét, az Oszmán Birodalmat, az utolsó kalifátust elismeri és legitimizálja. Ez az iszlám világ felé ugyanazt a nyitást és az ellentétek félretételét jelenti, mint a nem iszlám világ felé a preiszlám korszak emlékeinek védetté nyilvánítása.
(na jó, azért a törökök ezzel még nem érik be, ők még a mai napig várnak a mekkai oszmán várnak az újjáépítésére, amit a szaúdiak romboltak le - mert azért egy sivatagi vasútállomás meg kis erőd és egy mekkai vár között jelentőségében hatalmas különbség van -- de kezdetnek ez is megteszi, és én ezt már egy nagyon jó irányba való lépésnek tartom)
A másik dolog, hogy a Hidzsáz vasút egy kis szakaszának és állomásának újjáépítésével nemcsak az iszlám világnak üzen, hogy az utolsó kalifátust elismeri, hanem a nem iszlám világnak is megmutatja, hogy utolsó kalifátus idején a Közel-Keletet egységes vasútvonal kötötte össze (és a századfordulón a vasút volt a legfontosabb szárazföldi közlekedési infrastruktúra). Vagyis az utsó kalifátus korántsem volt olyan elmaradott mint azt sokan manapság gondolják, másrészt akkor a Közel-Kelet korántsem volt olyan megosztott, kaotikus mint manapság.
(meg azért ez az elüldözött Hashemitáknak egy kis szurkálás, mert a vasutat Arábiai Lawrence a Hashemita csapatokkal robbantotta fel, és a Szaúd törzs ebben ártatlan)
Azt ugyanis manapság csak nagyon kevesen tudják, hogy az Ottomán Birodalom idején Isztambult (ma Törökország), Alppót és Damaszkuszt (ma Szíria), Bejrútot (ma Libanon), Haifát és Baysant (ma Izrael), Ammant (ma Jordánia), Medinát (ma Szaúd Arábia), és néhány km hijján Moszult (ma Irak) vasúthálózat kötötte össze (Bagdad és Baszra között szintén megépült már - és a Bagdad-Moszul szakasz hiányzott).
Az I. világháborúban ezen vasúti hálózat jelentős részét lerombolták a csaták közben, és a britek és franciák által feldarabolt (és a 20. sz. közepéig gyarmatukhoz tartozott) új országok között azóta sem jött létre vasúti hálózat.
Ma hihetetlen elhinni, de az 1. vh. előtt a mai Törökország, Szíria, Libanon, Irak, Jordánia, Izrael, Szaúd Arábia között kiépített egységes vasúthálózat működött. A török birodalom megszűnése/feldarabolás, és arab területeinek gyarmatosítása után ez megszűnt. Azóta sincs ebben a régióban egységes vasúthálózat - sőt, jelenleg nincs is mindegyikük között vasúthálózat.
Éppen ezért írom azt, hogy a szaúdiak által újjáépített szakasza a Hidzsáz vasútnak az állomásépülettel és oszmán erőddel messze túlmutat magán Szaúd Arábián.
Sőt, ez számunkra magyarok számára is érdekes, mert az Osztrák-Magyar Monarchia a Német Császárság és az Oszmán Birodalom szövetségese volt, és Berlin-Bagdad vasút révén egységes vasúti hálózat kapcsolata össze következő nagyvárosokat: Berlint, Bécset, Pozsonyt, Budapestet, Belgrádot, Szófiát, Isztambult, Aleppót.
Aleppónál pedig volt a déli elágazás (a Hidzsáz vasút) Damaszkusz, Bejrút, Amman, Haifa, Medina irányába.
Sőt, még a mai Izrael területén volt egy leágazás Alexandria és Kairó irányába is.
(ma már sem a Közel-Keleten, és Jugoszlávia megszűnése óta már a Balkánon sincs egységes vasúthálózat)
Én ugyan nem voltam Szaúd Arábiában (csak pár szomszédos arab országban, viszont többször is), de ismerőseim közül többen jártak ott, sőt volt aki (magyarként) ott tanult. Annak nagyon örülök, hogy most már szinte bárki mehet az országba, de sajnos egyelőre anyagi okok miatt maradnak a szomszédos arab országok (beleértve a Dubajt is, ahová fapadossal is el lehet jutni, és bookingon foglalva baromi olcsó szállásokat találni, és az indiai/paki városrészeken még a kaják meg kisboltok is sokkal olcsóbbak mint a budapesti árak). De remélem, hamarosan az idegenforgalmuk odáig fejlődik, hogy már a kispénzű utazók is simán látogathatják.
De visszatérve a topichoz: meglepett és nagyon örülök, hogy a Hidzsáz vasutat is műemlékivé nyilvánítják, és egy kis szakaszát állomással és az oszmán erőddel együtt újjáépítették. Ennek ugyanis az országon kívülre, az egész iszlám világra való hatása van.
Több okból is:
Szaúd Arábia ezzel az egykori ellenségét, az Oszmán Birodalmat, az utolsó kalifátust elismeri és legitimizálja. Ez az iszlám világ felé ugyanazt a nyitást és az ellentétek félretételét jelenti, mint a nem iszlám világ felé a preiszlám korszak emlékeinek védetté nyilvánítása.
(na jó, azért a törökök ezzel még nem érik be, ők még a mai napig várnak a mekkai oszmán várnak az újjáépítésére, amit a szaúdiak romboltak le - mert azért egy sivatagi vasútállomás meg kis erőd és egy mekkai vár között jelentőségében hatalmas különbség van -- de kezdetnek ez is megteszi, és én ezt már egy nagyon jó irányba való lépésnek tartom)
A másik dolog, hogy a Hidzsáz vasút egy kis szakaszának és állomásának újjáépítésével nemcsak az iszlám világnak üzen, hogy az utolsó kalifátust elismeri, hanem a nem iszlám világnak is megmutatja, hogy utolsó kalifátus idején a Közel-Keletet egységes vasútvonal kötötte össze (és a századfordulón a vasút volt a legfontosabb szárazföldi közlekedési infrastruktúra). Vagyis az utsó kalifátus korántsem volt olyan elmaradott mint azt sokan manapság gondolják, másrészt akkor a Közel-Kelet korántsem volt olyan megosztott, kaotikus mint manapság.
(meg azért ez az elüldözött Hashemitáknak egy kis szurkálás, mert a vasutat Arábiai Lawrence a Hashemita csapatokkal robbantotta fel, és a Szaúd törzs ebben ártatlan)
Azt ugyanis manapság csak nagyon kevesen tudják, hogy az Ottomán Birodalom idején Isztambult (ma Törökország), Alppót és Damaszkuszt (ma Szíria), Bejrútot (ma Libanon), Haifát és Baysant (ma Izrael), Ammant (ma Jordánia), Medinát (ma Szaúd Arábia), és néhány km hijján Moszult (ma Irak) vasúthálózat kötötte össze (Bagdad és Baszra között szintén megépült már - és a Bagdad-Moszul szakasz hiányzott).
Az I. világháborúban ezen vasúti hálózat jelentős részét lerombolták a csaták közben, és a britek és franciák által feldarabolt (és a 20. sz. közepéig gyarmatukhoz tartozott) új országok között azóta sem jött létre vasúti hálózat.
Ma hihetetlen elhinni, de az 1. vh. előtt a mai Törökország, Szíria, Libanon, Irak, Jordánia, Izrael, Szaúd Arábia között kiépített egységes vasúthálózat működött. A török birodalom megszűnése/feldarabolás, és arab területeinek gyarmatosítása után ez megszűnt. Azóta sincs ebben a régióban egységes vasúthálózat - sőt, jelenleg nincs is mindegyikük között vasúthálózat.
Éppen ezért írom azt, hogy a szaúdiak által újjáépített szakasza a Hidzsáz vasútnak az állomásépülettel és oszmán erőddel messze túlmutat magán Szaúd Arábián.
Sőt, ez számunkra magyarok számára is érdekes, mert az Osztrák-Magyar Monarchia a Német Császárság és az Oszmán Birodalom szövetségese volt, és Berlin-Bagdad vasút révén egységes vasúti hálózat kapcsolata össze következő nagyvárosokat: Berlint, Bécset, Pozsonyt, Budapestet, Belgrádot, Szófiát, Isztambult, Aleppót.
Aleppónál pedig volt a déli elágazás (a Hidzsáz vasút) Damaszkusz, Bejrút, Amman, Haifa, Medina irányába.
Sőt, még a mai Izrael területén volt egy leágazás Alexandria és Kairó irányába is.
(ma már sem a Közel-Keleten, és Jugoszlávia megszűnése óta már a Balkánon sincs egységes vasúthálózat)
fehérfarkas
2020.02.13 20:06:56
Most egy nagyon érdekes dolgot találtam, hogy a legfrissebb turisztikai elemzéseket dolgoztam fel (utoljára 2013-ban készítettem ilyet), és a Mastercard, az Euromonitor és az ENSZ turisztikai szervezete az UNWTO adataiból dolgoztam.
(mindháromnál kritérium, hogy legalább 24 órás ott tartózkodást vesznek csak figyelembe)
Szaúd Arábia az elmúlt időszakban mindháromnál drasztikus turistanövekedésen ment keresztül. Mekka és Medina tekintetében egyértelműen a zarándokturizmus növekedéséről van szó (ami miatt mindkét városban a nagymecsetet kibővítették, meg a hoteltoronyházakat tömegesen építik).
De a meglepő az, hogy Rijád is évi 5,2 millió külföldi turistát fogad, és Dammam is 3,5 milliót (ez érthető is, mert itt vannak az országon belül az amerikai cégek központjai).
A másik érdekesség, hogy Szaúd Arábia felkerült a világ Top20 legtöbb turistát küldő országai közé, mégpedig a 18. helyre.
Mi a 3 legkedveltebb uticélja a szaúdiaknak? Dubaj, Bahrain és Isztambul.
2018-ban Dubaj (30 milliárd dollár) után Mekkában költöttek a legtöbbet a turisták: 20 milliárd dollárt (New Yorkban és Londonban is 16,4 milliárd USD-t). Úgy látszik a zarándoklat turizmusba érdemes befektetni, mert többszörösen visszatérül (persze nemcsak Mekka él meg ebből évszázadok óta, hanem Jeruzsálem és a Vatikán is, meg Kerbala is Irakban, meg ugye nálunk is vannak zarándokhelyek, csak mi nem tudunk ennyi pénzt csinálni belőlük)
Átlagosan 14,9 napot töltenek Mekkában a turisták (akiket nyugodtan lehet zarándokoknak nevezni, mert oda ugye azért mennek) és napi 135 dollárt költenek. És 2018-ban a külföldi turisták 65%-a Mekkába ment (és csak 35% az egyéb városokba).
És honnan mennek a legtöbben Mekkába?
Pakisztánból. 2009-ben csupán a zarándokok 3,1%-a volt pakisztáni, addig 2018-ban már a 15,8%-uk.
Aztán Kuvaitból mennek a legtöbben. 2009-ben a zarándokok 22,7%-a kuvaiti volt, addig 2018-ban már "csak" a 13%-uk.
Harmadik helyen pedig India van. Míg 2009-ben az indiaiak a zarándokok 2,3%-át adták, addig 2018-ban már a 9,8%-át. Vagyis 2018-ban Pakisztán, Kuvait és India adta a mekkai zarándokok 38,6%-át. És a költésekből látszik, hogy a pakisztániak meg indiai muszlimok közül is ez a növekmény a középosztályt jelenti leginkább.
források:
newsroom.mastercard.com/wp-content/uploads/2019/09/GDCI-Global-Report-FINAL-1.pdf
www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284421152
De ez a turizmus nem az a fajta turizmus, ami irányába most nyitnak. Mert a fenti számok a zarándok meg az üzleti turizmusból erednek. Most viszont Szaúd Arábia a hagyományos turizmus felé nyit (műemlékek, kultúra, látnivalók, előadások, stb...), amivel a fentinél is nagyobb tömeget tud becsábítani az országba, hogy a pénzét ott náluk költse el.
(mindháromnál kritérium, hogy legalább 24 órás ott tartózkodást vesznek csak figyelembe)
Szaúd Arábia az elmúlt időszakban mindháromnál drasztikus turistanövekedésen ment keresztül. Mekka és Medina tekintetében egyértelműen a zarándokturizmus növekedéséről van szó (ami miatt mindkét városban a nagymecsetet kibővítették, meg a hoteltoronyházakat tömegesen építik).
De a meglepő az, hogy Rijád is évi 5,2 millió külföldi turistát fogad, és Dammam is 3,5 milliót (ez érthető is, mert itt vannak az országon belül az amerikai cégek központjai).
A másik érdekesség, hogy Szaúd Arábia felkerült a világ Top20 legtöbb turistát küldő országai közé, mégpedig a 18. helyre.
Mi a 3 legkedveltebb uticélja a szaúdiaknak? Dubaj, Bahrain és Isztambul.
2018-ban Dubaj (30 milliárd dollár) után Mekkában költöttek a legtöbbet a turisták: 20 milliárd dollárt (New Yorkban és Londonban is 16,4 milliárd USD-t). Úgy látszik a zarándoklat turizmusba érdemes befektetni, mert többszörösen visszatérül (persze nemcsak Mekka él meg ebből évszázadok óta, hanem Jeruzsálem és a Vatikán is, meg Kerbala is Irakban, meg ugye nálunk is vannak zarándokhelyek, csak mi nem tudunk ennyi pénzt csinálni belőlük)
Átlagosan 14,9 napot töltenek Mekkában a turisták (akiket nyugodtan lehet zarándokoknak nevezni, mert oda ugye azért mennek) és napi 135 dollárt költenek. És 2018-ban a külföldi turisták 65%-a Mekkába ment (és csak 35% az egyéb városokba).
És honnan mennek a legtöbben Mekkába?
Pakisztánból. 2009-ben csupán a zarándokok 3,1%-a volt pakisztáni, addig 2018-ban már a 15,8%-uk.
Aztán Kuvaitból mennek a legtöbben. 2009-ben a zarándokok 22,7%-a kuvaiti volt, addig 2018-ban már "csak" a 13%-uk.
Harmadik helyen pedig India van. Míg 2009-ben az indiaiak a zarándokok 2,3%-át adták, addig 2018-ban már a 9,8%-át. Vagyis 2018-ban Pakisztán, Kuvait és India adta a mekkai zarándokok 38,6%-át. És a költésekből látszik, hogy a pakisztániak meg indiai muszlimok közül is ez a növekmény a középosztályt jelenti leginkább.
források:
newsroom.mastercard.com/wp-content/uploads/2019/09/GDCI-Global-Report-FINAL-1.pdf
www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284421152
De ez a turizmus nem az a fajta turizmus, ami irányába most nyitnak. Mert a fenti számok a zarándok meg az üzleti turizmusból erednek. Most viszont Szaúd Arábia a hagyományos turizmus felé nyit (műemlékek, kultúra, látnivalók, előadások, stb...), amivel a fentinél is nagyobb tömeget tud becsábítani az országba, hogy a pénzét ott náluk költse el.
A címbeli kérdés látszatra nettó hülyeség. Ha máskor nem, hát minden évben, a hadzs idején látjuk, hogy megvan Mekka, sőt nagyon is látványos. De a történet, ami mögötte van, messze vezet, és nem is csak azoknak érdekes, akik el akarnak jutni Szaúd-Arábiába. ..
fehérfarkas
2020.02.04 16:09:59
@a szürkebarát ötven árnyalata: "Az, hogy a portugálaog éépenséggel adtak el japánokat rabszolgának, nem azt jelent, amit az előbbi észlény leírt miszerint a japánok (en block?) a portugálok rabszolgái lettek volna. "
Hol írtam ilyet? Vagy te kivel vitázol? Vagy csak nem tudsz szöveget értelmezni?
Sehol nem írtam olyat, hogy az összes japán a portugálok rabszolgája lett volna. Aki tud szöveget értelmezni az nem is gondol ilyet bele a kommentembe.
Még fekete Afrikában sem volt minden néger rabszolga, pedig ott spanyolok, portugálok, hollandok, olaszok, franciák, britek, dánok, németek, amerikaiak, oszmánok, perzsák, jemeniek, muszkátiak (ma Omán) is bőven rabszolgásitották őket, de még ez sem jelenti azt, hogy az összes fekete afrikai rabszolga lett volna.
Akkor a japánok közül miért lenne mindenki az, amikor tőlük csak a portugálok szedtek rabszolgákat?
Belemagyarázás helyett csupán logikusan kellene gondolkodni és szöveget értelmezni. Nem pedig olyat adni a számba, amit soha nem állítottam
Hol írtam ilyet? Vagy te kivel vitázol? Vagy csak nem tudsz szöveget értelmezni?
Sehol nem írtam olyat, hogy az összes japán a portugálok rabszolgája lett volna. Aki tud szöveget értelmezni az nem is gondol ilyet bele a kommentembe.
Még fekete Afrikában sem volt minden néger rabszolga, pedig ott spanyolok, portugálok, hollandok, olaszok, franciák, britek, dánok, németek, amerikaiak, oszmánok, perzsák, jemeniek, muszkátiak (ma Omán) is bőven rabszolgásitották őket, de még ez sem jelenti azt, hogy az összes fekete afrikai rabszolga lett volna.
Akkor a japánok közül miért lenne mindenki az, amikor tőlük csak a portugálok szedtek rabszolgákat?
Belemagyarázás helyett csupán logikusan kellene gondolkodni és szöveget értelmezni. Nem pedig olyat adni a számba, amit soha nem állítottam
fehérfarkas
2020.02.05 12:22:03
@Nzoltan:
Az, hogy a Szaúd dinasztia wahhabita még nem jelenti azt, hogy maga az ország lakossága is az lenne.
A Hidzsáz területén (ahol Mekka, Medina és a nagy kikötőváros Dzsidda vannak) a wahhabi Szaúd család megszállónak számít. A Hidzsáz területe nemcsak, hogy végig a kalifátusokhoz tartozott (amikor meg nem, akkor az önálló Egyiptomhoz: mamelukok vezette Egyiptom, Mohamed Ali és utódai vezette Egyiptom), de egészen a 20. sz. elejéig, amíg a wahhabik brit segítséggel el nem üldözték, addig Mohamed próféta vérvonalába tartozó Hashemita dinasztia uralta a Hidzsáz területet.
Jelenleg 2 olyan muszlim ország van, amit Mohamed próféta leszármazottai vezetnek (őket, Mohamed családjának leszármazottait nevezik az iszlámban sharif-nak).
Jordánia uralkodója: II. Abdullah király. A családja, a Hashemiták őrizték a Hidzsáz területet, ahol az iszlám 2 legszentebb városa Mekka és Medina van, egészen az 1924-ig, amikor a wahhabita al-Szaúd törzs a britek segítségével elüldözte onnan őket. 2006-ban a jordán király a világ legfőbb muszlim vallási vezetőit hívta össze, és adta ki az Ammani Üzenetet (Amman Message), amelyben leírták mik tartoznak az bele az iszlámban, illetve mik és kik nem: a terroristák, szélsőségesek nem részei az iszlámnak, hanem az iszlámmal ellentétesek.
Marokkó uralkodója: VI. Mohammed király. Marokkó legfőbb politikai és vallási vezetője. Mohamed próféta egyenesági leszármazottja a lánya Fatima, és annak férje Ali gyermeke vérvonalán.
Nemzetközileg a The Marrakesh Declaration (Marrakesi Nyilatkozat) a legjelentősebb eredménye, amely a Mohamed próféta által létrehozott Medinai Alkotmányhoz nyúlik vissza, és a muszlim országokat a (vallási és etnikai) kisebbségeik jogainak védelmére kéri.
Illetve Irakban 1921-1958 között szintén a Hashemita család tagjai uralkodtak, amikor 58-ban egy véres puccsal nemcsak leváltották őket, hanem lemészárolták a család iraki ágát.
Vagyis a Mekka és Medina régi épületeit leromboló wahhabita Szaúd dinasztia bukásáért az országban sok muszlim nem ejtene könnyeket. De ez a bukásuk messze van a realitástól.
Egyrészt, a Szaúd család egy dologhoz nagyon ért: a hatalomhoz. Egy egész országot behálózó politikai struktúrát hoztak létre, amely a hatalom megtartása érdekében képes változni, fejlődni, alkalmazkodni, modernizálódni.
Másrészt az országon belül biztonságot és békét adni egy olyan régióban, ahol évtizedek óta valamelyik régióbeli országban háború vagy polgárháború van.
És emellett az életszínvonalat is drasztikusan megemelték.
És a biztonságot, békét és jó életszínvonalat a wahhabikkal nem szimpatizálók is fontosabbnak tartják, mintsem egy polgárháború miatt ezt veszélyeztessék.
Szaúd Arábia 1932-es létrejöttekor csupán a lakosság 5%-a volt városlakó, a 95% pedig sivataglakó beduin. Most a lakosság kevesebb mint 5%-a születik sivataglakó beduinnak, és a lakosság több mint 95%-a városokban születik.
Ráadásul a városok alatt modern nagyvárosokat értek: a lakosság fele(!!!) milliósnál nagyobb városokban lakik: Dzsidda, Rijád, Mekka, Medina, Khobar, Taif.
Ráadásul a lakosság egyre nagyobb hányada (köztük a nők is) végez egyetemet. A gazdagabbak nyugati egyetemeket, a többiek pedig hazaiakat. És most már 9 szaúdi egyetem is bent van a világ top1000 legjobb egyeteme között.
ez már nem az az analfabéta elmaradott beduin lakosság, mint ami az 1932-es államalapításkor volt.
Az, hogy a Szaúd dinasztia wahhabita még nem jelenti azt, hogy maga az ország lakossága is az lenne.
A Hidzsáz területén (ahol Mekka, Medina és a nagy kikötőváros Dzsidda vannak) a wahhabi Szaúd család megszállónak számít. A Hidzsáz területe nemcsak, hogy végig a kalifátusokhoz tartozott (amikor meg nem, akkor az önálló Egyiptomhoz: mamelukok vezette Egyiptom, Mohamed Ali és utódai vezette Egyiptom), de egészen a 20. sz. elejéig, amíg a wahhabik brit segítséggel el nem üldözték, addig Mohamed próféta vérvonalába tartozó Hashemita dinasztia uralta a Hidzsáz területet.
Jelenleg 2 olyan muszlim ország van, amit Mohamed próféta leszármazottai vezetnek (őket, Mohamed családjának leszármazottait nevezik az iszlámban sharif-nak).
Jordánia uralkodója: II. Abdullah király. A családja, a Hashemiták őrizték a Hidzsáz területet, ahol az iszlám 2 legszentebb városa Mekka és Medina van, egészen az 1924-ig, amikor a wahhabita al-Szaúd törzs a britek segítségével elüldözte onnan őket. 2006-ban a jordán király a világ legfőbb muszlim vallási vezetőit hívta össze, és adta ki az Ammani Üzenetet (Amman Message), amelyben leírták mik tartoznak az bele az iszlámban, illetve mik és kik nem: a terroristák, szélsőségesek nem részei az iszlámnak, hanem az iszlámmal ellentétesek.
Marokkó uralkodója: VI. Mohammed király. Marokkó legfőbb politikai és vallási vezetője. Mohamed próféta egyenesági leszármazottja a lánya Fatima, és annak férje Ali gyermeke vérvonalán.
Nemzetközileg a The Marrakesh Declaration (Marrakesi Nyilatkozat) a legjelentősebb eredménye, amely a Mohamed próféta által létrehozott Medinai Alkotmányhoz nyúlik vissza, és a muszlim országokat a (vallási és etnikai) kisebbségeik jogainak védelmére kéri.
Illetve Irakban 1921-1958 között szintén a Hashemita család tagjai uralkodtak, amikor 58-ban egy véres puccsal nemcsak leváltották őket, hanem lemészárolták a család iraki ágát.
Vagyis a Mekka és Medina régi épületeit leromboló wahhabita Szaúd dinasztia bukásáért az országban sok muszlim nem ejtene könnyeket. De ez a bukásuk messze van a realitástól.
Egyrészt, a Szaúd család egy dologhoz nagyon ért: a hatalomhoz. Egy egész országot behálózó politikai struktúrát hoztak létre, amely a hatalom megtartása érdekében képes változni, fejlődni, alkalmazkodni, modernizálódni.
Másrészt az országon belül biztonságot és békét adni egy olyan régióban, ahol évtizedek óta valamelyik régióbeli országban háború vagy polgárháború van.
És emellett az életszínvonalat is drasztikusan megemelték.
És a biztonságot, békét és jó életszínvonalat a wahhabikkal nem szimpatizálók is fontosabbnak tartják, mintsem egy polgárháború miatt ezt veszélyeztessék.
Szaúd Arábia 1932-es létrejöttekor csupán a lakosság 5%-a volt városlakó, a 95% pedig sivataglakó beduin. Most a lakosság kevesebb mint 5%-a születik sivataglakó beduinnak, és a lakosság több mint 95%-a városokban születik.
Ráadásul a városok alatt modern nagyvárosokat értek: a lakosság fele(!!!) milliósnál nagyobb városokban lakik: Dzsidda, Rijád, Mekka, Medina, Khobar, Taif.
Ráadásul a lakosság egyre nagyobb hányada (köztük a nők is) végez egyetemet. A gazdagabbak nyugati egyetemeket, a többiek pedig hazaiakat. És most már 9 szaúdi egyetem is bent van a világ top1000 legjobb egyeteme között.
ez már nem az az analfabéta elmaradott beduin lakosság, mint ami az 1932-es államalapításkor volt.
fehérfarkas
2020.02.07 14:51:40
@nyílméregbéka:
Ezt már a cikk szerzője a cikkében és a válaszkommentjeiben is leírta, meg én is már leírtam, hogy Szaúd Arábia nem demokrácia, hanem királyság, és azon belül is egy nagyon szigorúak közé tartozó.
3 dolog tilos és nagyon szigorúan büntetett:
a király személyének bírálata,
a királyság intézményrendszerének (politikai berendezkedés) bírálata,
az iszlám vallás bírálata
A szaúdi média nagyon kritikus, de ezt a 3-at betartja. Pl. sok bírálat van a médiában, hogy pl. egy autópálya nyomvonala miért ott megy el, miért oda épül felhőkarcoló, miért nem épül elég szociális lakás a szegényeknek, miért kell sokat várni a közkórházban az ellátásra, stb... --- de felelősségben max miniszteri vagy a miniszter tanácsadójáig megy a felelősségkeresés, a királyt és a koronaherceget soha nem lehet felelőssé tenni a médiában.
Sőt, megérteni a szaúdi rendszert az is kell, hogy hiába sok a herceg (több mint 4000), de a királyhoz való rokoni távolság határozza meg, hogy az adott herceg mozoghat-e politikai pályán vagy sem (csak az éppen hatalmon levő király közvetlen rokonsága kerülhet politikai pályára).
Al-Waleed bin Talal herceg (a király utáni leggazdagabb szaúdi, a vagyona nem olajból van, hanem nemzetközi befektetésekből, ő építtette a 300 m magas Kingdom Centert Rijádban, és most építteti az 1 km magas felhőkarcolót Dzsiddában).
Övé a Kingdom Holding Corporation (95%-os tulajdona), aminek olyanokban is részesedése van, mint a Pepsi Cola és rivális Coca Cola egyaránt, Walt Disney Company, Marvel Comics, Apple, Amazon, eBay, Twitter, vagy a Four Seasons Hotels.
És a Kingdom Holding alkalmazta az első női pilótát Szaúd Arábiában (aki Jordániában járt repülőiskolába).
És a szaúdi politikai rendszert ismerők számára nem meghökkentő, hogy amikor a mostani uralkodó került hatalomra (Szalman király), akkor a fia a koronaherceg őt is letartóztatta, de végül később kénytelen volt szabadon engedni (bűnösségére nem találtak több hónap alatt sem bizonyítékokat) úgy, hogy 6 milliárd dollárt kellett a szabadságáért fizetnie.
(és a többi letartóztatott herceget is csak úgy engedték szabadon, hogy dollármilliókat fizettettek velük --- a többségük megúszta dollármilliókkal, de a leggazdagabb szaúdi hercegeknek dollár milliárdokat kellett fizetniük)
Ja, és még valami, az isztambuli szaúdi konzulátuson megölt Jamal Khashoggi újságírót Talal herceg arra akarta rávenni, hogy menjen vissza az USÁ-ból Szaúd Arábiába dolgozni. Pár nappal később letartóztatták Talal herceget, 1 évvel később pedig megölték Jamal Khashoggi-t.
Egy demokráciában ilyen nem történhet meg, hogy valakinek már a születésekor eldől, hogy politikai pályára léphet-e vagy sem. És az sem történhet meg egy demokráciában, hogy bizonyítékok nélkül fogva tartják, majd 6 milliárd dollár ellenében szabadon engedik. És az sem történhet meg egy demokráciában, hogy akit haza akart hívni újságírót, azt a saját országának külföldi konzulátusán ölik meg.
De ez Szaúd Arábia és nem demokrácia, és ezért itt ez megtörténhet.
Ráadásul az USA és az EU mindezt elnézik, sőt még támogatják is.
Ugyanis a nyugati mainstream médiában folyton démonizált Szaúd Arábia nemcsak az USA egyik legjobb szövetségese, hanem katonailag, üzletileg és politikailag olyan összefonódások vannak, mintha a szaúdi királyság az USA 51. tagállama lenne.
Sőt, az USA közel-keleti kérdéseiről mintha nem is Washingtonban döntenének, hanem Rijádban. Al-Khobar (a világ legnagyobb olajtársaságának, a Saudi Aramco-nak a székhelye, és a Szaúdban élő amerikaik többsége is ott lakik) pedig mintha az USA egyik legfontosabb városa lenne Washington, New York, Chicago, Los Angeles és Huston után.
Kevésen tudják, hogy a szaúdi hadsereget az amerikai tengerészgyalogság (NAVY), a nemzeti gárdát pedig a Carlyle cégcsoport egyik leánycége, a Vinnell képezi ki.
(pontosabban a Carlyle a világ egyik legnagyobb befektetőcége, amely a B-2 lopakodó repülőt is gyártó Northrop Grumman Corporation fegyvergyár tulajdonosa, és a Northrop Grumman Corporation leánycége a Vinnell)
Ezek után vicces, amikor a nyugati mainstream média Szaúd Arábiát a Nyugatot ellenségnek tartó és elpusztítani akaró terrorista államnak nevezi.
(és akkor azt még meg sem említettem, hogy 1991-ben a Szaddam Husszein Irakja elleni Sivatagi vihar akciót teljes egészéében Szaúd Arábia finanszírozta, vagy a vietnámi háború idején az olajembargó időszaka alatt a szaúdi királyság a Vietnámban harcoló amerikai csapatoknak jóval piaci ár alatt szállította az olajat, hogy az amcsi csapatok a Vietkong ellen harcolhassanak)
Szaúd Arábia olyan mintha az USA 51. tagállama lenne, csak a déli államokkal ellentétben nem a keresztény fundamentalizmus (gyk. az USA több déli államában vannak olyan megyék, amelyekben csak a Biblia teremtéstörténetét tanítják, és a darwini evolúció be van tiltva, meg hasonló vallási fundamentalista dolgok), hanem az iszlám wahhabita irányzata az államvallás.
Ezt már a cikk szerzője a cikkében és a válaszkommentjeiben is leírta, meg én is már leírtam, hogy Szaúd Arábia nem demokrácia, hanem királyság, és azon belül is egy nagyon szigorúak közé tartozó.
3 dolog tilos és nagyon szigorúan büntetett:
a király személyének bírálata,
a királyság intézményrendszerének (politikai berendezkedés) bírálata,
az iszlám vallás bírálata
A szaúdi média nagyon kritikus, de ezt a 3-at betartja. Pl. sok bírálat van a médiában, hogy pl. egy autópálya nyomvonala miért ott megy el, miért oda épül felhőkarcoló, miért nem épül elég szociális lakás a szegényeknek, miért kell sokat várni a közkórházban az ellátásra, stb... --- de felelősségben max miniszteri vagy a miniszter tanácsadójáig megy a felelősségkeresés, a királyt és a koronaherceget soha nem lehet felelőssé tenni a médiában.
Sőt, megérteni a szaúdi rendszert az is kell, hogy hiába sok a herceg (több mint 4000), de a királyhoz való rokoni távolság határozza meg, hogy az adott herceg mozoghat-e politikai pályán vagy sem (csak az éppen hatalmon levő király közvetlen rokonsága kerülhet politikai pályára).
Al-Waleed bin Talal herceg (a király utáni leggazdagabb szaúdi, a vagyona nem olajból van, hanem nemzetközi befektetésekből, ő építtette a 300 m magas Kingdom Centert Rijádban, és most építteti az 1 km magas felhőkarcolót Dzsiddában).
Övé a Kingdom Holding Corporation (95%-os tulajdona), aminek olyanokban is részesedése van, mint a Pepsi Cola és rivális Coca Cola egyaránt, Walt Disney Company, Marvel Comics, Apple, Amazon, eBay, Twitter, vagy a Four Seasons Hotels.
És a Kingdom Holding alkalmazta az első női pilótát Szaúd Arábiában (aki Jordániában járt repülőiskolába).
És a szaúdi politikai rendszert ismerők számára nem meghökkentő, hogy amikor a mostani uralkodó került hatalomra (Szalman király), akkor a fia a koronaherceg őt is letartóztatta, de végül később kénytelen volt szabadon engedni (bűnösségére nem találtak több hónap alatt sem bizonyítékokat) úgy, hogy 6 milliárd dollárt kellett a szabadságáért fizetnie.
(és a többi letartóztatott herceget is csak úgy engedték szabadon, hogy dollármilliókat fizettettek velük --- a többségük megúszta dollármilliókkal, de a leggazdagabb szaúdi hercegeknek dollár milliárdokat kellett fizetniük)
Ja, és még valami, az isztambuli szaúdi konzulátuson megölt Jamal Khashoggi újságírót Talal herceg arra akarta rávenni, hogy menjen vissza az USÁ-ból Szaúd Arábiába dolgozni. Pár nappal később letartóztatták Talal herceget, 1 évvel később pedig megölték Jamal Khashoggi-t.
Egy demokráciában ilyen nem történhet meg, hogy valakinek már a születésekor eldől, hogy politikai pályára léphet-e vagy sem. És az sem történhet meg egy demokráciában, hogy bizonyítékok nélkül fogva tartják, majd 6 milliárd dollár ellenében szabadon engedik. És az sem történhet meg egy demokráciában, hogy akit haza akart hívni újságírót, azt a saját országának külföldi konzulátusán ölik meg.
De ez Szaúd Arábia és nem demokrácia, és ezért itt ez megtörténhet.
Ráadásul az USA és az EU mindezt elnézik, sőt még támogatják is.
Ugyanis a nyugati mainstream médiában folyton démonizált Szaúd Arábia nemcsak az USA egyik legjobb szövetségese, hanem katonailag, üzletileg és politikailag olyan összefonódások vannak, mintha a szaúdi királyság az USA 51. tagállama lenne.
Sőt, az USA közel-keleti kérdéseiről mintha nem is Washingtonban döntenének, hanem Rijádban. Al-Khobar (a világ legnagyobb olajtársaságának, a Saudi Aramco-nak a székhelye, és a Szaúdban élő amerikaik többsége is ott lakik) pedig mintha az USA egyik legfontosabb városa lenne Washington, New York, Chicago, Los Angeles és Huston után.
Kevésen tudják, hogy a szaúdi hadsereget az amerikai tengerészgyalogság (NAVY), a nemzeti gárdát pedig a Carlyle cégcsoport egyik leánycége, a Vinnell képezi ki.
(pontosabban a Carlyle a világ egyik legnagyobb befektetőcége, amely a B-2 lopakodó repülőt is gyártó Northrop Grumman Corporation fegyvergyár tulajdonosa, és a Northrop Grumman Corporation leánycége a Vinnell)
Ezek után vicces, amikor a nyugati mainstream média Szaúd Arábiát a Nyugatot ellenségnek tartó és elpusztítani akaró terrorista államnak nevezi.
(és akkor azt még meg sem említettem, hogy 1991-ben a Szaddam Husszein Irakja elleni Sivatagi vihar akciót teljes egészéében Szaúd Arábia finanszírozta, vagy a vietnámi háború idején az olajembargó időszaka alatt a szaúdi királyság a Vietnámban harcoló amerikai csapatoknak jóval piaci ár alatt szállította az olajat, hogy az amcsi csapatok a Vietkong ellen harcolhassanak)
Szaúd Arábia olyan mintha az USA 51. tagállama lenne, csak a déli államokkal ellentétben nem a keresztény fundamentalizmus (gyk. az USA több déli államában vannak olyan megyék, amelyekben csak a Biblia teremtéstörténetét tanítják, és a darwini evolúció be van tiltva, meg hasonló vallási fundamentalista dolgok), hanem az iszlám wahhabita irányzata az államvallás.
Nagy Konstantin, a Római Birodalmat kereszténnyé tevő császár alakja mélyen beleivódott a történelmi emlékezetbe. A város, amelyet ő alapított, és amely halála után még több, mint egy évezreden át volt a birodalom fővárosa, egészen a legújabb korig viselte nevét. De azzal a várossal, amely máig…..
fehérfarkas
2020.02.01 18:53:42
Jó cikk, ezt nem is tudtam, hogy a nevét Konstantin császárról kapta, pedig az egyik kedvenc maghrebi városom, amit kevesen ismernek az elmúlt évtizedek politikai helyzete miatt.
@nicolasito: Algériában már rég nincsen terrorveszély (kivéve egyes helyeket, de ott is hadsereg, biztonsági szolgálatok, rendőrség ellen történnek támadások - 2,3 millió km2 az ország területe és a Szahara miatt a terroristák könnyebben tudnak átjutni, és a határmenti területeken még katonai összecsapásokra is sor kerülhet a szomszédos országokból behatoló terroristákkal, de nagyvárosi célpontokat csak nagyon ritkán érnek el; Angliában vagy Franciaországban nagyobb esélye van terrortámadás áldozatának lenni mint az algériai nagyvárosokban), viszont a turizmus még nagyon gyerekcipőben jár. Csak az elmúlt években kezdtek nekiállni a tömegturizmus kiépítésének, és még csak nagyon az elején járnak.
Rengeteg látnivaló van Algériában, amivel Marokkóval és Tunéziával is felvehetné a versenyt, csak még nincs meg hozzá a megfelelő színvonalú idegenforgalmi infrastruktúra kiépítve, valamint az országimázs is nagyon rossz, és emiatt sokakban még a polgárháborús kép él az országról.
@nicolasito: Algériában már rég nincsen terrorveszély (kivéve egyes helyeket, de ott is hadsereg, biztonsági szolgálatok, rendőrség ellen történnek támadások - 2,3 millió km2 az ország területe és a Szahara miatt a terroristák könnyebben tudnak átjutni, és a határmenti területeken még katonai összecsapásokra is sor kerülhet a szomszédos országokból behatoló terroristákkal, de nagyvárosi célpontokat csak nagyon ritkán érnek el; Angliában vagy Franciaországban nagyobb esélye van terrortámadás áldozatának lenni mint az algériai nagyvárosokban), viszont a turizmus még nagyon gyerekcipőben jár. Csak az elmúlt években kezdtek nekiállni a tömegturizmus kiépítésének, és még csak nagyon az elején járnak.
Rengeteg látnivaló van Algériában, amivel Marokkóval és Tunéziával is felvehetné a versenyt, csak még nincs meg hozzá a megfelelő színvonalú idegenforgalmi infrastruktúra kiépítve, valamint az országimázs is nagyon rossz, és emiatt sokakban még a polgárháborús kép él az országról.
A hogyan után jöjjön a miért, vagyis, hogy, ha már lehet menni Algériába, akkor miért tegyük. Sok oka van annak - de most kezdjük a régi görögökkel, vagy rómaiakkal.
..
Amikor azt mondjuk, Szaúd-Arábia a világ egyik legkülönlegesebb országa, nem a turisztikai kiadványok kötelező lelkendezését imitálom. Bár tényleg vannak csodálatok, különleges helyszínek is az országban, most - egyelőre - nem ezekről lesz szó. Hétköznapi dolgokról inkább, amelyek nagyon nem…..
fehérfarkas
2020.01.30 12:31:53
@nyílméregbéka:
Az idegenforgalom ott tényleg szó szerint gyerekcipőben jár. De a nyitás borítékolható volt, csak a nyitás pontos dátuma nem.
A dubajizáció már 2010 előtt is nagyon érezhető volt, hogy Szaúd Arábia sem maradhat ki ebből, csak sokkal lassabb sebességgel haladnak, sokkal bátortalanabb lépésekkel, sokkal jobban ragaszkodva a tradícióikhoz.
Ne felejtsük el, hogy Szaúd Arábia egy nagyon fiatal ország, csupán 1932-ben jött létre, amikor a wahhabita Szaúd családnak a britek segítségével sikerült a mai ország területét ( = Arábia 2/3-a) elfoglalniuk, és az ellenségeiket elüldözniük. Aztán saját magukról nevezték el az országot.
És amikor a többi olajmonarchia a nyitás felé fordult nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan, társadalmilag is, akkor a Szaúdi Királyság a bezárkózást választotta. De látva, hogy a nyitás nem jelenti az iszlám feladását, így nagyon lassú léptékkel, de Szaúd Arábia is elkezdett modernizálódni és nyitni kifelé.
Először csak speciális területekkel: pl. Khobarban az USA dolgozók saját városrészben saját amerikai törvényekkel élhetnek. Majd Abdullah király alatt létrejött a világ legmodernebb egyeteme a KAUST, amely területén a világ 80 országából odament tanulóra nem a szaúdi törvények voltak életben, hanem speciális világias törvények. Majd szintén Abdullah király idejében elkezdték építeni a KAFC üzleti negyedet Rijád (akkor még) külterületén, amire szintén speciális világi jogszabályok vonatkoztak. És szintén Abdullah király idején speciális iparvárosokat kezdtek el építeni (pl. KAEC), ahol a külföldi befektetőkre szintén speciális világi szabályok vonatkoztak.
Szalman király trónörököse, aki már nem a testvére, hanem a fia Mohamed (odáig az államalapító Abdul Aziz ibn al-Szaúd fiai váltották egymást a trónon) már az új, nagyvárosban született, világot látott és egyetemet végzett generáció tagja. Ráadásul hatalmas politikai ambíciókkal.
Az egyik oldalon háborúba viszi az országot (Jemenben villámháború helyett mai napig tartó elhúzódó háború, illetve nemzetközi olajháború: a termelés és az ár révén) - a másik oldalon pedig drasztikus társadalmi reformokat és liberalizációt indít el: nők vezetése, az ország kinyitása a turisták előtt, külföldi nőkre vonatkozó öltözési szabályok enyhítése (pl. a nem muszlimoknak a kendő nem kötelező), a vallási rendőrség hatalmának visszaszorítása, stb...
Sőt, Mohamed bin Szalman bin Abdulaziz al-Szaúd koronaherceg még azt is nyilatkozza több helyen, hogy Szaúd Arábia nem wahhabita, és a vallási szigort csupán az 1979-es iráni forradalom hatására vezette be az ország (vagyis a rivális Iránt teszi meg érte felelőssé), mert szerinte 1979 előtt a Szaúdi Királyság nyitott és liberális volt.
(ez speciel nem igaz, amit mond, de jól mutatja a koronaherceg politikai irányát, hogy az országát ki akarja nyitni, és az ellenséget/hibást is megtalálta, aki miatt eddig be volt zárkózva)
Azért azt ne felejtsük el, hogy a reformok, modernizáció és nyitás ellenére is a Szaúdi Királyság az királyság marad a Szaúd család tagjainak vezetésével. És a hatalmukat megkérdőjelezőkkel keményen le fognak számolni.
Az idegenforgalom ott tényleg szó szerint gyerekcipőben jár. De a nyitás borítékolható volt, csak a nyitás pontos dátuma nem.
A dubajizáció már 2010 előtt is nagyon érezhető volt, hogy Szaúd Arábia sem maradhat ki ebből, csak sokkal lassabb sebességgel haladnak, sokkal bátortalanabb lépésekkel, sokkal jobban ragaszkodva a tradícióikhoz.
Ne felejtsük el, hogy Szaúd Arábia egy nagyon fiatal ország, csupán 1932-ben jött létre, amikor a wahhabita Szaúd családnak a britek segítségével sikerült a mai ország területét ( = Arábia 2/3-a) elfoglalniuk, és az ellenségeiket elüldözniük. Aztán saját magukról nevezték el az országot.
És amikor a többi olajmonarchia a nyitás felé fordult nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan, társadalmilag is, akkor a Szaúdi Királyság a bezárkózást választotta. De látva, hogy a nyitás nem jelenti az iszlám feladását, így nagyon lassú léptékkel, de Szaúd Arábia is elkezdett modernizálódni és nyitni kifelé.
Először csak speciális területekkel: pl. Khobarban az USA dolgozók saját városrészben saját amerikai törvényekkel élhetnek. Majd Abdullah király alatt létrejött a világ legmodernebb egyeteme a KAUST, amely területén a világ 80 országából odament tanulóra nem a szaúdi törvények voltak életben, hanem speciális világias törvények. Majd szintén Abdullah király idejében elkezdték építeni a KAFC üzleti negyedet Rijád (akkor még) külterületén, amire szintén speciális világi jogszabályok vonatkoztak. És szintén Abdullah király idején speciális iparvárosokat kezdtek el építeni (pl. KAEC), ahol a külföldi befektetőkre szintén speciális világi szabályok vonatkoztak.
Szalman király trónörököse, aki már nem a testvére, hanem a fia Mohamed (odáig az államalapító Abdul Aziz ibn al-Szaúd fiai váltották egymást a trónon) már az új, nagyvárosban született, világot látott és egyetemet végzett generáció tagja. Ráadásul hatalmas politikai ambíciókkal.
Az egyik oldalon háborúba viszi az országot (Jemenben villámháború helyett mai napig tartó elhúzódó háború, illetve nemzetközi olajháború: a termelés és az ár révén) - a másik oldalon pedig drasztikus társadalmi reformokat és liberalizációt indít el: nők vezetése, az ország kinyitása a turisták előtt, külföldi nőkre vonatkozó öltözési szabályok enyhítése (pl. a nem muszlimoknak a kendő nem kötelező), a vallási rendőrség hatalmának visszaszorítása, stb...
Sőt, Mohamed bin Szalman bin Abdulaziz al-Szaúd koronaherceg még azt is nyilatkozza több helyen, hogy Szaúd Arábia nem wahhabita, és a vallási szigort csupán az 1979-es iráni forradalom hatására vezette be az ország (vagyis a rivális Iránt teszi meg érte felelőssé), mert szerinte 1979 előtt a Szaúdi Királyság nyitott és liberális volt.
(ez speciel nem igaz, amit mond, de jól mutatja a koronaherceg politikai irányát, hogy az országát ki akarja nyitni, és az ellenséget/hibást is megtalálta, aki miatt eddig be volt zárkózva)
Azért azt ne felejtsük el, hogy a reformok, modernizáció és nyitás ellenére is a Szaúdi Királyság az királyság marad a Szaúd család tagjainak vezetésével. És a hatalmukat megkérdőjelezőkkel keményen le fognak számolni.
fehérfarkas
2020.01.31 17:51:23
@nyílméregbéka: "Persze, egyetemeken már rég tanulhatnak a nők, tanulnak is (ezt máshol olvastam :-)
No persze csak ha a férjük/apjuk engedi.
Egyáltalán, sok nőnek tök jó élete van, de ez attól függ, h a gazdája mit enged meg neki."
A szaúdi egyetemi hallgatók 52%-a nő.
A világ legnagyobb csak nőket oktató egyeteme a Rijádban levő Princess Nora bint Abdul Rahman University, aminek az egyetem melletti 34 főiskolai karán összesen 60 ezren tanulnak. És több mint 5000 alkalmazottja van (akadémikusok, tanárok, előadók, adminisztratív munkakörben dolgozók, stb)
Az egyetemnek saját modern kórháza van a diákok, tanárok és családtagjaik számára.
Saját 11,5 km hosszú 4 vonalból és 14 megállóból álló vezető nélküli magasvasútja van.
2 millió könyves könyvtára van angol és arab nyelven.
Az egyetemnek 38 épülete nyerte el a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) díjat, a könyvtár pedig ezen belül a Gold díjat.
Szaúd Arábia első opera elődadását is itt tartották 2017-ben (mivel Szaúdnak még nincsen saját nagyzenekara és operatársulata, ezért a libanoni operaház társulata adta elő).
www.youtube.com/watch?v=nTUzhfJE4UU
Régen az európai keresztény világban is külön fiú és lányiskolák voltak. De Ausztráliában ezek közül a mai napig 2 csak női egyetem még fennmaradt (ebből az egyiknek 3 csak női főiskolai intézménye van). Kanadában 3 csak női egyetemen maradt fent. Az USÁ-ban 36 csak női főiskola és egyetem maradt fent. Angliában 3 csak női főiskola maradt fent (a többi koedukálttá vált ugyanúgy, mint Kanadában, USÁ-ban és Ausztráliában is fentieken kívüli többi). A volt brit gyarmat keresztény Zimbabwéban 1 van, de ez 2002-ben létesült.
De nem keresztény országok közül Kínában, Japán és Dél-Koreában a mai napig számos főiskola és egyetem megmaradt csak nőinek.
Ezekhez képest az iszlám világ csak női egyetemei/főiskolái darabszámban eltörpülnek:
Bangladesben 1, Iránban 2, Jordániában 1, Kuvaitban 1, Pakisztánban 4, Szaúd Arábában 1 (a fentebb említett Princess Nora Univ, a többi szaúdi egyetem koedukált), Szudánban 2, az Emírségekben 9.
A sztereotípiák alapján azt gondolná az ember, hogy az iszlám világban van a legtöbb csak női egyetem/főiskola - aztán a valóságban pedig nem így van. De legalább a legnagyobb női egyetem címet elmondhatja az egyik iszlám ország :D :D :D
No persze csak ha a férjük/apjuk engedi.
Egyáltalán, sok nőnek tök jó élete van, de ez attól függ, h a gazdája mit enged meg neki."
A szaúdi egyetemi hallgatók 52%-a nő.
A világ legnagyobb csak nőket oktató egyeteme a Rijádban levő Princess Nora bint Abdul Rahman University, aminek az egyetem melletti 34 főiskolai karán összesen 60 ezren tanulnak. És több mint 5000 alkalmazottja van (akadémikusok, tanárok, előadók, adminisztratív munkakörben dolgozók, stb)
Az egyetemnek saját modern kórháza van a diákok, tanárok és családtagjaik számára.
Saját 11,5 km hosszú 4 vonalból és 14 megállóból álló vezető nélküli magasvasútja van.
2 millió könyves könyvtára van angol és arab nyelven.
Az egyetemnek 38 épülete nyerte el a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) díjat, a könyvtár pedig ezen belül a Gold díjat.
Szaúd Arábia első opera elődadását is itt tartották 2017-ben (mivel Szaúdnak még nincsen saját nagyzenekara és operatársulata, ezért a libanoni operaház társulata adta elő).
www.youtube.com/watch?v=nTUzhfJE4UU
Régen az európai keresztény világban is külön fiú és lányiskolák voltak. De Ausztráliában ezek közül a mai napig 2 csak női egyetem még fennmaradt (ebből az egyiknek 3 csak női főiskolai intézménye van). Kanadában 3 csak női egyetemen maradt fent. Az USÁ-ban 36 csak női főiskola és egyetem maradt fent. Angliában 3 csak női főiskola maradt fent (a többi koedukálttá vált ugyanúgy, mint Kanadában, USÁ-ban és Ausztráliában is fentieken kívüli többi). A volt brit gyarmat keresztény Zimbabwéban 1 van, de ez 2002-ben létesült.
De nem keresztény országok közül Kínában, Japán és Dél-Koreában a mai napig számos főiskola és egyetem megmaradt csak nőinek.
Ezekhez képest az iszlám világ csak női egyetemei/főiskolái darabszámban eltörpülnek:
Bangladesben 1, Iránban 2, Jordániában 1, Kuvaitban 1, Pakisztánban 4, Szaúd Arábában 1 (a fentebb említett Princess Nora Univ, a többi szaúdi egyetem koedukált), Szudánban 2, az Emírségekben 9.
A sztereotípiák alapján azt gondolná az ember, hogy az iszlám világban van a legtöbb csak női egyetem/főiskola - aztán a valóságban pedig nem így van. De legalább a legnagyobb női egyetem címet elmondhatja az egyik iszlám ország :D :D :D
Simkent Asztanából jó másfél óra repülővel - és mintha egy másik országba érkeznénk. A kellemetlenül hideg, és markánsan orosz észak után a muszlim múltba ágyazott forró dél felüdülést hoz. Meg két új világörökségi helyszínt...
A Valódi Bali - Indonézia
Börtönbe azzal, aki házasság nélkül szexel! - félhírek Baliról
2019.09.23 08:55:25
Múlt hét óta rettegésben élnek a turisták Balin...vagy röhögőgörcsök között. Egyelőre nehéz eldönteni.
A hír a következő, kicsit bővítve: a muszlim többségű Indonézia parlamentje azzal foglalkozik éppen, hogy a jövő héten szavazásra kerülő törvény alapján betiltsa a házasságon kívüli nemi életet…..
fehérfarkas
2020.01.30 15:20:19
@Örömhernyó:
Azért ennyire hosszú távlatokba nem kell bocsátkozni. Szingapúr egy törpe városállam, logisztikailag nagyon jó helyen: kis lakossággal a kereskedelem és szolgáltatások ügyesen csinálva magas életszínvonalat tud biztosítani.
Dél-Korea már nagyobb lakosságú, ott már fejlett iparra is szükség van a magas életszínvonalhoz. Ezt lehet nem éri utol Indonézia. De megközelíteni megközelítheti pár évtized múlva.
Persze nem mind a 6000 lakott szigete, hanem az a néhány szigete, ahol az ipar, kereskedelem, szolgáltatások koncentrálódnak.
Ha megnézzük Indonézia fejlődését az 1960-as évektől az 1990-ig, majd 1990-től napjainkig, akkor azt látjuk, hogy egy elmaradott agrár országból ipari-agrár ország lett, majd ipari-szolgáltató, ahol az agrárium már csak 15%-a a GDP-nek. És a szegénység az 1990-es 60%-ról lement 25% alá.
Ismétlem: a 6000 lakott szigetből a gyors fejlődés csak nagyobb és iparosodottabb szigeteket jelenti - a többi nem fog így fejlődni.
Kína is már GDP-PPP-ben az első helyen van, de az egy főre eső DGP tekintetében sokkal hátrébb.
Indonézia is a GDP-PPP alapján a világ 7. legnagyobb gazdasága (3,7 ezer milliárd dollár = 3,737,484 millió dollár), és tagja a G20-nak. Az egy főre eső GDP tekintetében azonban még sokkal hátrébb van. De 1990-hez képest már abban is sokat jött előre. ÉS újabb 3 évtized múlva ezzel az évi 5-7%-os GDP növekedéssel, ami Indonézia esetében évtizedek óta folyamatos, még előrébb lesz.
A QS egyetemi rangsor alapján 10 indonéz egyetem is benne van a világ top1000 legjobb egyetemei között. A tudományos output alapján pedig a SCImago Institution Rankings 233 országa közül a 43. helyen áll.
A legnagyobb indonéz cégek már elkezdtek Afrikában, a Balkánon (Szerbia, Makedónia, Bosznia) és a Kaukázusban terjeszkedni.
A jelenből ne vonjuk le azt a következtetést, hogy évtizedek múlva is itt fog tartani az ország. Ha egy hosszabb időszak folyamatát és dinamikáját nézzük, akkor Indonézia sokkal előrébb fog tartani az évszázad közepére, mint ahol most van.
Másrészt nem biztos, hogy a gazdasági fejlődés és anyagi gazdagodás minden esetben pozitív. Számos ismerősöm, aki megjárta Indonéziát, inkább a vidéki, szegényebb országrészeket kedvelte mint az ipari és gazdasági központ Dzsakartát. Mert a szegényebb vidékeken még sokkal természetközelibbek, sokkal kedvesebbek, sokkal vendégszeretőbbek, sokkal barátságosabbak, és sokkal stresszmentesebbek az emberek, mint az iparosodott nagyvárosokban.
Azért ennyire hosszú távlatokba nem kell bocsátkozni. Szingapúr egy törpe városállam, logisztikailag nagyon jó helyen: kis lakossággal a kereskedelem és szolgáltatások ügyesen csinálva magas életszínvonalat tud biztosítani.
Dél-Korea már nagyobb lakosságú, ott már fejlett iparra is szükség van a magas életszínvonalhoz. Ezt lehet nem éri utol Indonézia. De megközelíteni megközelítheti pár évtized múlva.
Persze nem mind a 6000 lakott szigete, hanem az a néhány szigete, ahol az ipar, kereskedelem, szolgáltatások koncentrálódnak.
Ha megnézzük Indonézia fejlődését az 1960-as évektől az 1990-ig, majd 1990-től napjainkig, akkor azt látjuk, hogy egy elmaradott agrár országból ipari-agrár ország lett, majd ipari-szolgáltató, ahol az agrárium már csak 15%-a a GDP-nek. És a szegénység az 1990-es 60%-ról lement 25% alá.
Ismétlem: a 6000 lakott szigetből a gyors fejlődés csak nagyobb és iparosodottabb szigeteket jelenti - a többi nem fog így fejlődni.
Kína is már GDP-PPP-ben az első helyen van, de az egy főre eső DGP tekintetében sokkal hátrébb.
Indonézia is a GDP-PPP alapján a világ 7. legnagyobb gazdasága (3,7 ezer milliárd dollár = 3,737,484 millió dollár), és tagja a G20-nak. Az egy főre eső GDP tekintetében azonban még sokkal hátrébb van. De 1990-hez képest már abban is sokat jött előre. ÉS újabb 3 évtized múlva ezzel az évi 5-7%-os GDP növekedéssel, ami Indonézia esetében évtizedek óta folyamatos, még előrébb lesz.
A QS egyetemi rangsor alapján 10 indonéz egyetem is benne van a világ top1000 legjobb egyetemei között. A tudományos output alapján pedig a SCImago Institution Rankings 233 országa közül a 43. helyen áll.
A legnagyobb indonéz cégek már elkezdtek Afrikában, a Balkánon (Szerbia, Makedónia, Bosznia) és a Kaukázusban terjeszkedni.
A jelenből ne vonjuk le azt a következtetést, hogy évtizedek múlva is itt fog tartani az ország. Ha egy hosszabb időszak folyamatát és dinamikáját nézzük, akkor Indonézia sokkal előrébb fog tartani az évszázad közepére, mint ahol most van.
Másrészt nem biztos, hogy a gazdasági fejlődés és anyagi gazdagodás minden esetben pozitív. Számos ismerősöm, aki megjárta Indonéziát, inkább a vidéki, szegényebb országrészeket kedvelte mint az ipari és gazdasági központ Dzsakartát. Mert a szegényebb vidékeken még sokkal természetközelibbek, sokkal kedvesebbek, sokkal vendégszeretőbbek, sokkal barátságosabbak, és sokkal stresszmentesebbek az emberek, mint az iparosodott nagyvárosokban.
Évek, sőt évtizedek óta volt a bakancslistám élén Szaúd-Arábia. Furcsa, néha abszurd, de érdekes országnak tűnt távolról. Mert, ugye, a közelébe magunkfajta gyaúr nem nagyon merészkedhetett. Nemrég aztán sikerült kilenc napra eljutni a sivatagi királyságba - sok helyen talán mi voltunk az első…..
fehérfarkas
2020.01.29 15:30:29
@fofilozofus: egyáltalán nem fos hely.
A modern és régi találkozása és együttélése. És itt a régi még autentikus, szemben a szomszédos törpe olajmonarchiákkal, ahol már a turistacsalogató Heritage Villege arab kalligráfusa is valójában iráni bevándorló.
Más szabályok vannak itt mint a többi muszlim országban. Ezt tiszteletben kell tartani nemcsak a nem muszlimoknak, hanem más országokból odamenő muszlimoknak is.
Természeti és építészeti látnivalói pedig egyaránt értékesek még akkor is, ha a turizmus infrastruktúrája még nem épült ki. A másik oldalról viszont pont ezért nem olyan overtouristy mint Marrakesh vagy Dubaj.
Ugyanakkor vannak bizonyos szabályok, amiket nem a vallás ír elő, hanem a természet: a sivatag. A sivatag nem viccel. És Szaúd Arábia területéből 2 millió km2 sivatag. A kis falvak vagy nagy metropoliszok egyformák abból a szempontból, hogy a település szélén egyből a sivatag kezdődik, és a települések közti távolságok hatalmasak. Bizonyos szabályokat ott ezért be kell tartani.
De aki járt már sivatagos országban, annak ezek a szabályok nem okoznak nehézséget.
A modern és régi találkozása és együttélése. És itt a régi még autentikus, szemben a szomszédos törpe olajmonarchiákkal, ahol már a turistacsalogató Heritage Villege arab kalligráfusa is valójában iráni bevándorló.
Más szabályok vannak itt mint a többi muszlim országban. Ezt tiszteletben kell tartani nemcsak a nem muszlimoknak, hanem más országokból odamenő muszlimoknak is.
Természeti és építészeti látnivalói pedig egyaránt értékesek még akkor is, ha a turizmus infrastruktúrája még nem épült ki. A másik oldalról viszont pont ezért nem olyan overtouristy mint Marrakesh vagy Dubaj.
Ugyanakkor vannak bizonyos szabályok, amiket nem a vallás ír elő, hanem a természet: a sivatag. A sivatag nem viccel. És Szaúd Arábia területéből 2 millió km2 sivatag. A kis falvak vagy nagy metropoliszok egyformák abból a szempontból, hogy a település szélén egyből a sivatag kezdődik, és a települések közti távolságok hatalmasak. Bizonyos szabályokat ott ezért be kell tartani.
De aki járt már sivatagos országban, annak ezek a szabályok nem okoznak nehézséget.
fehérfarkas
2020.01.29 15:59:12
@Nietzsche.: Mekka és Medina nem muszlimoktól való elzárása az iszlám világon belül is is megosztó kérdés. De a lényeg, hogy jelenleg a 2 város Szaúd Arábiában van, és ott az a törvény ami.
Ennek a nem muszlim tilalomnak az oka, hogy a 2 város egész területére vonatkoztatják a szent helyet és egyben zarándokhelyet, ahol szó szoros értelmében aktív vallásos, spirituális élet folyik, és nem akarják, hogy ezt mások megzavarják.
Egyébként a világon sok hasonló szent hely és zarándokhely van más vallások esetében is: hinduknak, zsidóknak, buddhistáknak, keresztényeknek is vannak olyan szent helyeik, ahová csak a híveik mehetnek be a megfelelő dress code-ban és ők is csak imádkozni, spirituális életet élni.
Sőt, még a Vatikánnak (ami egy önálló állam) is csak bizonyos részeit látogathatják a turisták, a többi része a turisták elől el van zárva.
Nekem meg van erről a saját véleményen, de a 2 városnak nem én vagyok az irányítója, hanem a Szaúdi Királyság alá tartozik jelenleg. Így elfogadom, hogy a véleményemmel ellentétben ők máshogy látják.
Szerintem az jogos, hogy ahol aktív hitélet és spirituális élet zajlik, ott azt ne zavarják meg mások. De szerintem ezt az egész városra kiterjeszteni max zarándokidőszakban (hádzs) lenne érdemes, az év többi időszakában miért ne nézhetnék meg a 2 várost a nem muszlim turisták (nyilván a 2 nagymecset belseje vagy ne legyen látogatható, vagy csak bizonyos időszakokban korlátozottan, hogy a vallásukat gyakorlókat, spirituális életet élőket ne zavarják)? Ezzel is sokkal jobb betekintést kaphatnának az iszlám világába.
Hiszen attól nem kell félni, hogy a turisták bálványimádó hellyé változtatnák át Mekkát és Medinát. Damaszkusz és Jeruzsálem sem változtak át bálványimádó helyekké, pedig oda folyamatosan járhattak/járhatnak nem muszlimok. De ez csak az én véleményem, ami csak egy vélemény a sok közül. :)
Ennek a nem muszlim tilalomnak az oka, hogy a 2 város egész területére vonatkoztatják a szent helyet és egyben zarándokhelyet, ahol szó szoros értelmében aktív vallásos, spirituális élet folyik, és nem akarják, hogy ezt mások megzavarják.
Egyébként a világon sok hasonló szent hely és zarándokhely van más vallások esetében is: hinduknak, zsidóknak, buddhistáknak, keresztényeknek is vannak olyan szent helyeik, ahová csak a híveik mehetnek be a megfelelő dress code-ban és ők is csak imádkozni, spirituális életet élni.
Sőt, még a Vatikánnak (ami egy önálló állam) is csak bizonyos részeit látogathatják a turisták, a többi része a turisták elől el van zárva.
Nekem meg van erről a saját véleményen, de a 2 városnak nem én vagyok az irányítója, hanem a Szaúdi Királyság alá tartozik jelenleg. Így elfogadom, hogy a véleményemmel ellentétben ők máshogy látják.
Szerintem az jogos, hogy ahol aktív hitélet és spirituális élet zajlik, ott azt ne zavarják meg mások. De szerintem ezt az egész városra kiterjeszteni max zarándokidőszakban (hádzs) lenne érdemes, az év többi időszakában miért ne nézhetnék meg a 2 várost a nem muszlim turisták (nyilván a 2 nagymecset belseje vagy ne legyen látogatható, vagy csak bizonyos időszakokban korlátozottan, hogy a vallásukat gyakorlókat, spirituális életet élőket ne zavarják)? Ezzel is sokkal jobb betekintést kaphatnának az iszlám világába.
Hiszen attól nem kell félni, hogy a turisták bálványimádó hellyé változtatnák át Mekkát és Medinát. Damaszkusz és Jeruzsálem sem változtak át bálványimádó helyekké, pedig oda folyamatosan járhattak/járhatnak nem muszlimok. De ez csak az én véleményem, ami csak egy vélemény a sok közül. :)
fehérfarkas
2020.01.29 20:37:04
@Tele Peti: A vallási rendőrség hatalma pár éve meg lett szüntetve.
A törvényeket ott a király hozza, és az minden falusi rendőr számára is ugyanúgy érvényes mint a nagy metropoliszokban dolgozó rendőr társukéra.
A rendőrség pedig nem büntet olyanért, amiért a király rendelete szerint tilos.
Ami viszont szabály, törvény, kötelező, azt viszont betartatja. De ez minden országban így van, vagy így kellene lennie.
Aki elmegy egy külföldi országba, az előtte tájékozódik az ottani szabályokról.
A wahhabita Szaúd Arábiáról nem muszlimok és muszlimok egyaránt tudják, hogy ott sajátos törvények vannak.
Akinek a szaúdi törvények nem tetszenek, annak ott van a többi muszlim ország, ahová nyugodtan mehet, és várják a turistákat: Egyiptom, Tunézia, Marokkó, Algéria, Törökország, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Omán, Jordánia, Libanon, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Malajzia, Brunei, Indonézia, Maldív-szigetek, Bosznia, Albánia. Évente több mint 150 millió külföldi turista látogat ezekbe az országokba. Vagyis bőven van választék Szaúd Arábián kívül muszlim országokból azoknak, akiknek a szaúdi rendszer nem tetszik. :)
A törvényeket ott a király hozza, és az minden falusi rendőr számára is ugyanúgy érvényes mint a nagy metropoliszokban dolgozó rendőr társukéra.
A rendőrség pedig nem büntet olyanért, amiért a király rendelete szerint tilos.
Ami viszont szabály, törvény, kötelező, azt viszont betartatja. De ez minden országban így van, vagy így kellene lennie.
Aki elmegy egy külföldi országba, az előtte tájékozódik az ottani szabályokról.
A wahhabita Szaúd Arábiáról nem muszlimok és muszlimok egyaránt tudják, hogy ott sajátos törvények vannak.
Akinek a szaúdi törvények nem tetszenek, annak ott van a többi muszlim ország, ahová nyugodtan mehet, és várják a turistákat: Egyiptom, Tunézia, Marokkó, Algéria, Törökország, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Omán, Jordánia, Libanon, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Malajzia, Brunei, Indonézia, Maldív-szigetek, Bosznia, Albánia. Évente több mint 150 millió külföldi turista látogat ezekbe az országokba. Vagyis bőven van választék Szaúd Arábián kívül muszlim országokból azoknak, akiknek a szaúdi rendszer nem tetszik. :)
Holdbéli sárvulkánok, elképesztő kaják és mindenhol olaj… valamint egy ország, amelyet Oroszország, Grúzia, Örményország, Törökország és Irán határol (ezért aztán mindenféle szempontból meglehetősen érdekes helyzetben van). A Tűzimádók földjének is nevezett…..
fehérfarkas
2020.01.29 19:38:11
@Eugene Horse:
Bakuban voltam én is, és este is nagyon biztonságos.
Amire itthon a netes dolgok elolvasása után sem tudtam igazán felkészülni az az időjárás (tavasszal voltam): a szeles helyeken este szó szerint kabátban is átfagytam, a szélcsendes helyeken pedig rövidújjúban is leégtem.
Nekem egyébként maga a főváros is nagyon tetszett. A történelmi városrész is, meg a modern is. A tengerparti sétányról ne is beszéljünk. Habár Európa legdélkeletibb csücske, már majdnem Ázsia, de szerintem Európa egyik legszebb városává vált a szürke szovjet szocialista városból (bár azt a korszakot csak képekről meg vidóról láttam).
Bakuban voltam én is, és este is nagyon biztonságos.
Amire itthon a netes dolgok elolvasása után sem tudtam igazán felkészülni az az időjárás (tavasszal voltam): a szeles helyeken este szó szerint kabátban is átfagytam, a szélcsendes helyeken pedig rövidújjúban is leégtem.
Nekem egyébként maga a főváros is nagyon tetszett. A történelmi városrész is, meg a modern is. A tengerparti sétányról ne is beszéljünk. Habár Európa legdélkeletibb csücske, már majdnem Ázsia, de szerintem Európa egyik legszebb városává vált a szürke szovjet szocialista városból (bár azt a korszakot csak képekről meg vidóról láttam).
fehérfarkas
2020.01.29 20:20:52
@Arthamyr: Az azeriek nem a wahhabita szaúdiak, ha már vallásosságról van szó. Ők török népcsoport, ráadásul azon belül is siíták. És az iráni molláhknak és ayatollahoknak nincs semmi hatásuk rájuk, mert Azerbajdzsán egy szekuláris diktatúra.
Igaz, hogy diktatúra, de vallásilag és etnikailag Európa egyik legtoleránsabb országa. Iszlám ország, de a különböző vallások évszázadok óta békében élnek egymással. Zoroasztro, hindu, keresztény, zsidó, muszlim emlékek és szent írások egymás mellett vannak kiállítva a múzeumokban. Mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását. A zoroasztro, hindu, keresztény és zsidó szentélyeket és templomokat is ugyanúgy felújítják és karbantartják mint a mecseteket. A vallási és etnikai szélsőségeseket szigorúan büntetik.
Azerbajdzsán volt az első demokratikus muszlim ország a 20. sz. elején pár évig. 1917-ben függetlenedett a cári Oroszországtól, de 1920-ban a Szovjetunió része lett (és a 2 évnyi demokráciát bezúzta).
A muszlim országok közül az elsők egyike (Egyiptommal, Török Birodalommal és Tunéziával egyetemben még a 19. sz-ban: Isztambulban első operaelőadás 1797 még a szultáni palotában, első rendes operaház 1840, Kairóban 1869, Bakuban 1889, Tuniszban 1902), ahol operák és színházak nyíltak.
Azerbajdzsánban hamarabb kaptak a nők a férfiakkal egyenlő politikai jogot mint az USÁ-ban (Azerbajdzsánban 1918-ban, USÁ-ban 1920-ban)
Jelenleg Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak (Council of Europe), amelynek minden európai ország a tagja (Fehéroroszország, Kazakhsztán és Vatikán csak megfigyelő státusszal rendelkeznek) - nem keverendő össze az Európai Tanáccsal (European Council), amelynek viszont az EU tagállamai a tagjai. Sőt, 2011-ben az azeri énekespár nyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, és 2012-ben Azerbajdzsán fővárosában Bakuban rendzeték meg az Eurovíziós Dalfesztivált.
Azerbajdzsáni zsidók életét bemutató doksifilm: Jews of Azerbaijan: A Model for Muslim-Jewish Coexistence www.youtube.com/watch?v=Yci6bcH4PqQ
Igaz, hogy diktatúra, de vallásilag és etnikailag Európa egyik legtoleránsabb országa. Iszlám ország, de a különböző vallások évszázadok óta békében élnek egymással. Zoroasztro, hindu, keresztény, zsidó, muszlim emlékek és szent írások egymás mellett vannak kiállítva a múzeumokban. Mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását. A zoroasztro, hindu, keresztény és zsidó szentélyeket és templomokat is ugyanúgy felújítják és karbantartják mint a mecseteket. A vallási és etnikai szélsőségeseket szigorúan büntetik.
Azerbajdzsán volt az első demokratikus muszlim ország a 20. sz. elején pár évig. 1917-ben függetlenedett a cári Oroszországtól, de 1920-ban a Szovjetunió része lett (és a 2 évnyi demokráciát bezúzta).
A muszlim országok közül az elsők egyike (Egyiptommal, Török Birodalommal és Tunéziával egyetemben még a 19. sz-ban: Isztambulban első operaelőadás 1797 még a szultáni palotában, első rendes operaház 1840, Kairóban 1869, Bakuban 1889, Tuniszban 1902), ahol operák és színházak nyíltak.
Azerbajdzsánban hamarabb kaptak a nők a férfiakkal egyenlő politikai jogot mint az USÁ-ban (Azerbajdzsánban 1918-ban, USÁ-ban 1920-ban)
Jelenleg Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak (Council of Europe), amelynek minden európai ország a tagja (Fehéroroszország, Kazakhsztán és Vatikán csak megfigyelő státusszal rendelkeznek) - nem keverendő össze az Európai Tanáccsal (European Council), amelynek viszont az EU tagállamai a tagjai. Sőt, 2011-ben az azeri énekespár nyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, és 2012-ben Azerbajdzsán fővárosában Bakuban rendzeték meg az Eurovíziós Dalfesztivált.
Azerbajdzsáni zsidók életét bemutató doksifilm: Jews of Azerbaijan: A Model for Muslim-Jewish Coexistence www.youtube.com/watch?v=Yci6bcH4PqQ
Dubaj – mítosz és valóság: luxusprostitúció vagy sci-fi filmbe illő hi-tech metropolisz?
A legek, a rekordok városai - ahol a multikulti sikeresen működik
Az államalapító Sheik Zayed bin Sultan al Nahyan híres mottója
A magyar médiában sokat szerepel Dubaj, mint a luxus, az élvhajhász gazdagok,…..
fehérfarkas
2018.09.26 15:20:22
@tesz-vesz: Bocsi, hogy csak most válaszolok, de az elmúlt időszakban csak nagyon keveset blogoltam. És tudom, hogy nem kaptam meg a korábban írt emailjeidet, mert az a postafiók már betelt. Az új emailcím: varga.csaba.istvan@gmail com
Allah arabul = az egyetlen Isten. Az arab keresztények is Allahnak nevezik az Istent. Az arab nyelvű Bibliában is Allah szerepel.
ilah = "isten" általános alakja ("a god" angolul), al-ilah = "az Isten" ("The God" angolul), az Allah az al-ilah összevont alakja. Úgy mint két másik sémi nyelvben, a héberben az El (vagy Eloah), az arámiban Elah jelenti "az Istent". Az El vagy Eloah többesszáma az Elohim.
A "la ilah illa Allah va Mohammed raszul Allah" fordítása értelmesen így hangzik: nincs(enek) más isten(ek) csak az egy(etlen) Isten, és Mohamed az egyetlen Isten küldötte. Angolul: There is no god but God and Mohammed is His messenger.
Ezt a nyelvészkedést csak azért írtam le, mert az Allah az nem a muszlimok istenének a tulajdonneve, hanem "az Istent" jelenti arabul. És az egyistenhívők (zsidók, keresztények, sábeusok, muszlimok), vagyis az ábrahámi vallások Istenére értik.
A Koránban egyébként a Biblia és Tóra prófétái is benne vannak, mind az egyetlen Isten (Allah) küldöttei. A Biblia és a Tóra is benne van a Koránban, csak a Biblia nem Bibliaként hivatkozik, hanem a fő részeiként: zsoldárokként, evangéliumként, az Írásként, a Könyvként (mondjuk a Biblia amúgy is könyveket jelent).
A Tengri/Tanri/Tanrı a törökök régi többistenhívő, pogány korszakában volt a főisten neve (a viharisten). És az iszlám felvétele után a politeista pogány isteneket nevezik így.
Az egyistenhit/monoteizmus lényege, hogy csak és kizárólag egyetlen egy Isten van, és minden más annak mondott isten valójában csak bálvány, emberi kitaláció. Ezért a muszlimok számára Ábrahám, Noé, Ádám, Mózes, vagy Mohammed próféta Istene, vagyis a Biblia, Korán és Tóra Istene egy is ugyanaz. Az Allah csupán annak arab elnevezése. És mivel a muszlim népek között több mint 1000 évig az arab volt a lingua franca, sőt a Koránt sok helyen ma is arabul recitálják, ezért az egyetlen Isten szót is arabul mondják nagyon sok helyen.
Vona egy ilyen közegben használta az Allah szót. Magyarországon az Isten, Angliában a The God jelenti ugyanezt az ottani közönség nyelvén.
Allah arabul = az egyetlen Isten. Az arab keresztények is Allahnak nevezik az Istent. Az arab nyelvű Bibliában is Allah szerepel.
ilah = "isten" általános alakja ("a god" angolul), al-ilah = "az Isten" ("The God" angolul), az Allah az al-ilah összevont alakja. Úgy mint két másik sémi nyelvben, a héberben az El (vagy Eloah), az arámiban Elah jelenti "az Istent". Az El vagy Eloah többesszáma az Elohim.
A "la ilah illa Allah va Mohammed raszul Allah" fordítása értelmesen így hangzik: nincs(enek) más isten(ek) csak az egy(etlen) Isten, és Mohamed az egyetlen Isten küldötte. Angolul: There is no god but God and Mohammed is His messenger.
Ezt a nyelvészkedést csak azért írtam le, mert az Allah az nem a muszlimok istenének a tulajdonneve, hanem "az Istent" jelenti arabul. És az egyistenhívők (zsidók, keresztények, sábeusok, muszlimok), vagyis az ábrahámi vallások Istenére értik.
A Koránban egyébként a Biblia és Tóra prófétái is benne vannak, mind az egyetlen Isten (Allah) küldöttei. A Biblia és a Tóra is benne van a Koránban, csak a Biblia nem Bibliaként hivatkozik, hanem a fő részeiként: zsoldárokként, evangéliumként, az Írásként, a Könyvként (mondjuk a Biblia amúgy is könyveket jelent).
A Tengri/Tanri/Tanrı a törökök régi többistenhívő, pogány korszakában volt a főisten neve (a viharisten). És az iszlám felvétele után a politeista pogány isteneket nevezik így.
Az egyistenhit/monoteizmus lényege, hogy csak és kizárólag egyetlen egy Isten van, és minden más annak mondott isten valójában csak bálvány, emberi kitaláció. Ezért a muszlimok számára Ábrahám, Noé, Ádám, Mózes, vagy Mohammed próféta Istene, vagyis a Biblia, Korán és Tóra Istene egy is ugyanaz. Az Allah csupán annak arab elnevezése. És mivel a muszlim népek között több mint 1000 évig az arab volt a lingua franca, sőt a Koránt sok helyen ma is arabul recitálják, ezért az egyetlen Isten szót is arabul mondják nagyon sok helyen.
Vona egy ilyen közegben használta az Allah szót. Magyarországon az Isten, Angliában a The God jelenti ugyanezt az ottani közönség nyelvén.
fehérfarkas
2018.09.30 15:35:17
@tesz-vesz: A gmail is be tud telni, ha az ingyenes szolgáltatást használod és nem fizetsz elő plusz tárhelyre.
Az Allah az arabul jelenti az egyetlen Istent. Így egyes számban és határozott névelővel. Olyan mint az angolban a "the God" (Az Isten). Az ilah az szintén egyes szám, de általános értelemben, olyan mint az angolban az "a god" (egy isten a sok közül).
Jézusnak az iszlámban ugyanúgy nincs apja, hanem csak anyja, és Isten a Szentlélek által "fogantatta" meg Máriát. Ahogy sem a zsidók, sem az őskeresztény egyházak, úgy az Iszlám sem ismeri el a 3. sz-ban Tertullianus által kitalált Szentháromságot, amelyből a 4. sz-ban, a 325-ben tartott Niceiai Zsinatot lett hivatalossá dogmává téve, de a mai végső formáját csak a 4. sz. végefelé nyerte el Athanasius és a Kappadókiai Egyházatyák által, amit 381-ben az Első Konstantinápolyi Zsinat tett hivatalossá.
Az Allah az arabul jelenti az egyetlen Istent. Így egyes számban és határozott névelővel. Olyan mint az angolban a "the God" (Az Isten). Az ilah az szintén egyes szám, de általános értelemben, olyan mint az angolban az "a god" (egy isten a sok közül).
Jézusnak az iszlámban ugyanúgy nincs apja, hanem csak anyja, és Isten a Szentlélek által "fogantatta" meg Máriát. Ahogy sem a zsidók, sem az őskeresztény egyházak, úgy az Iszlám sem ismeri el a 3. sz-ban Tertullianus által kitalált Szentháromságot, amelyből a 4. sz-ban, a 325-ben tartott Niceiai Zsinatot lett hivatalossá dogmává téve, de a mai végső formáját csak a 4. sz. végefelé nyerte el Athanasius és a Kappadókiai Egyházatyák által, amit 381-ben az Első Konstantinápolyi Zsinat tett hivatalossá.
fehérfarkas
2018.09.30 15:36:42
@fehérfarkas: @tesz-vesz:
Ezért jött létre az ariánizmus, akik tagadták a Szentháromságot (csak őket eretneknek nyilvánitották, de a Toledói Gót Királyságban pár évszázadig államvallásá vált).
Mint látható a Szentháromságot a keresztény egyházak közül sem mindegyik ismeri el. Az őskeresztény (niceai zsinat) előttiek többsége tagadja a Szentháromságot, és a Közel-Keleten a mai napig fenntmaradtak ezen egyházak. Európában a katarok meg a vizigótok is tagadták a szentháromságot, de a római katolikus egyház a katarokat kiirtotta, a vizigótokat pedig az inkvizícióval rákényszerítette a szentháromság elismerésére.
A modernebb nyugati keresztény irányzatok közül pedig a Jehova Tanúi, Living Church of God, Oneness Pentecostals, Members Church of God International, Unitarian Universalist Christians, the United Church of God és a Church of God (Seventh Day) kisegyházak és szekták nem ismerik el a Szentháromságot,
Meg a fenti keresztény egyházak mellett a zsidók sem ismerik el Jézust mint Isten fiát (igaz, ők már a prófétaságát sem), pedig a zsidók szent könyve az a Tórah, amit a Bibliának az Ószövetség részét adja.
Ezért jött létre az ariánizmus, akik tagadták a Szentháromságot (csak őket eretneknek nyilvánitották, de a Toledói Gót Királyságban pár évszázadig államvallásá vált).
Mint látható a Szentháromságot a keresztény egyházak közül sem mindegyik ismeri el. Az őskeresztény (niceai zsinat) előttiek többsége tagadja a Szentháromságot, és a Közel-Keleten a mai napig fenntmaradtak ezen egyházak. Európában a katarok meg a vizigótok is tagadták a szentháromságot, de a római katolikus egyház a katarokat kiirtotta, a vizigótokat pedig az inkvizícióval rákényszerítette a szentháromság elismerésére.
A modernebb nyugati keresztény irányzatok közül pedig a Jehova Tanúi, Living Church of God, Oneness Pentecostals, Members Church of God International, Unitarian Universalist Christians, the United Church of God és a Church of God (Seventh Day) kisegyházak és szekták nem ismerik el a Szentháromságot,
Meg a fenti keresztény egyházak mellett a zsidók sem ismerik el Jézust mint Isten fiát (igaz, ők már a prófétaságát sem), pedig a zsidók szent könyve az a Tórah, amit a Bibliának az Ószövetség részét adja.
Miért is olyan titokzatos az USA egyik legfőbb szövetségese?Szaúd Arábia: a titokzatos ország. A titokzatos királyság. A világ egyik legnagyobb területű országa, amelyről mégis a legkevesebbet tudnak. A világ egyik legbefolyásosabb országa, amelyről ezt csak nagyon kevesen…..
fehérfarkas
2018.09.26 14:13:31
fehérfarkas
2018.09.27 14:46:12
"Németország bocsánatot kért Szaúd-Arábiától
2018.09.26. 06:12
RENDEZTE DIPLOMÁCIAI VITÁJÁT NÉMETORSZÁG ÉS SZAÚD-ARÁBIA, MEGEGYEZTEK ARRÓL, HOGY VISSZATÉR BERLINBE RIJÁD NÉMETORSZÁGI NAGYKÖVETE
- közölte kedden Heiko Maas német külügyminiszter Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán New Yorkban.
A két ország diplomáciai kapcsolatai tavaly novemberben romlottak meg a szaúdi luxuspuccs mellékhajtásaként jelentkező libanoni válság idején, amikor is Szaad Haríri libanoni kormányfő egy Szaúd-Arábiából közvetített élő tévéadásban mondott le pozíciójáról. Libanoni kormánykörökben ezután az a hír terjedt el, hogy Harírit a szaúdi hatóságok kényszerítették lemondásra, és házi őrizetbe helyezték, ugyanis hetekig nem tért vissza hazájába.
Berlin és Rijád között azután alakult ki a viszály, hogy Sigmar Gabriel volt német külügyminiszter libanoni kollégájával, Gibran Bászillal tartott közös sajtótájékoztatójukon Rijád szerint alaptalan állításokat tett. Gabriel ugyanis leszögezte, hogy
Libanon súlyos politikai válság elé néz, amely katonai konfliktussá fajulhat. És ha ezt el akarják kerülni, akkor Harírinek haza kell térnie.
Gabriel azt is hozzátette, hogy (a felekezeti konfliktusok által szabdalt, egységesnek amúgy sem mondható) Libanonnak nem szabad "Szíria, Szaúd-Arábia vagy mások játékszerévé" válnia. rijádnak az sem tetszett, hogy a német külügy korábbi szociáldemokrata vezetője a régióban folytatott szaúdi külpolitikát "kalandozásnak" nevezte. Rijád neheztelése jeléül hazarendelte Berlinbe akkreditált nagykövetét.
Németország idén januárban bejelentette a jemeni katonai intervencióban részt vevő feleknek történő fegyverszállítások befagyasztását is, és ez is szópárbajhoz vezetett a vezető szunnita hatalommal - a morális megfontoláson alapuló ötletet egyébként Berlin végül ejtette, miután a német cégek évi több százmillió eurós megrendelésektől estek volna el.
Maas kedden elnézést kért elődje (egyébként nem kevés igazságot tartalmazó) kijelentéséért, közölte:
egyértelműbben kellett volna fogalmaznunk kommunikációnkban, (...) hogy elkerüljük az ilyesfajta félreértéseket Németország és a Szaúd-arábiai Királyság között.
Úgy fogalmazott, hogy az utóbbi hónapokban "félreértés árnyékolta be" Berlin egyébként erős és stratégiai kapcsolatait Rijáddal, és ezt őszintén bánják. Dzsubeir üdvözölte Maas mondanivalóját és meghívta Szaúd-Arábiába, hogy megerősítsék a két ország kapcsolatait."
index.hu/kulfold/2018/09/26/szaud-arabia_nemetorszag_diplomaciai_konfliktus_rendezese_ensz/
2018.09.26. 06:12
RENDEZTE DIPLOMÁCIAI VITÁJÁT NÉMETORSZÁG ÉS SZAÚD-ARÁBIA, MEGEGYEZTEK ARRÓL, HOGY VISSZATÉR BERLINBE RIJÁD NÉMETORSZÁGI NAGYKÖVETE
- közölte kedden Heiko Maas német külügyminiszter Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán New Yorkban.
A két ország diplomáciai kapcsolatai tavaly novemberben romlottak meg a szaúdi luxuspuccs mellékhajtásaként jelentkező libanoni válság idején, amikor is Szaad Haríri libanoni kormányfő egy Szaúd-Arábiából közvetített élő tévéadásban mondott le pozíciójáról. Libanoni kormánykörökben ezután az a hír terjedt el, hogy Harírit a szaúdi hatóságok kényszerítették lemondásra, és házi őrizetbe helyezték, ugyanis hetekig nem tért vissza hazájába.
Berlin és Rijád között azután alakult ki a viszály, hogy Sigmar Gabriel volt német külügyminiszter libanoni kollégájával, Gibran Bászillal tartott közös sajtótájékoztatójukon Rijád szerint alaptalan állításokat tett. Gabriel ugyanis leszögezte, hogy
Libanon súlyos politikai válság elé néz, amely katonai konfliktussá fajulhat. És ha ezt el akarják kerülni, akkor Harírinek haza kell térnie.
Gabriel azt is hozzátette, hogy (a felekezeti konfliktusok által szabdalt, egységesnek amúgy sem mondható) Libanonnak nem szabad "Szíria, Szaúd-Arábia vagy mások játékszerévé" válnia. rijádnak az sem tetszett, hogy a német külügy korábbi szociáldemokrata vezetője a régióban folytatott szaúdi külpolitikát "kalandozásnak" nevezte. Rijád neheztelése jeléül hazarendelte Berlinbe akkreditált nagykövetét.
Németország idén januárban bejelentette a jemeni katonai intervencióban részt vevő feleknek történő fegyverszállítások befagyasztását is, és ez is szópárbajhoz vezetett a vezető szunnita hatalommal - a morális megfontoláson alapuló ötletet egyébként Berlin végül ejtette, miután a német cégek évi több százmillió eurós megrendelésektől estek volna el.
Maas kedden elnézést kért elődje (egyébként nem kevés igazságot tartalmazó) kijelentéséért, közölte:
egyértelműbben kellett volna fogalmaznunk kommunikációnkban, (...) hogy elkerüljük az ilyesfajta félreértéseket Németország és a Szaúd-arábiai Királyság között.
Úgy fogalmazott, hogy az utóbbi hónapokban "félreértés árnyékolta be" Berlin egyébként erős és stratégiai kapcsolatait Rijáddal, és ezt őszintén bánják. Dzsubeir üdvözölte Maas mondanivalóját és meghívta Szaúd-Arábiába, hogy megerősítsék a két ország kapcsolatait."
index.hu/kulfold/2018/09/26/szaud-arabia_nemetorszag_diplomaciai_konfliktus_rendezese_ensz/
Élhet-e békében együtt az iszlám és a Nyugat? Az iszlám tényleg el akarja-e puszítani a Nyugatot?
Egyetlen város sem kapcsolódott össze a világon annyira egy hálivúdi filmmel mint Casablanca, a város, amelyről hálivúdban egy filmet neveztek el, és amely film is ott játszódott. Sőt, maga a film a…..
fehérfarkas
2018.05.27 04:10:38
@fehérfarkas: folyt:
Tunéziában született Claudia Cardinale színésznő, Georges Cravenne filmrendező és a Cézár-díj (Cesar Award) alapítója, Loris Azzaro divattervező, Bertrand Delanoë korábbi párizsi polgármester, Christian Lauba zeneszerző és tanár, Pierre Lellouche a korábbi francia külkereskedelmi államtitkár, a NATO Parlamenti Közgyűlésének korábbi elnöke, a Nuclear Threat Initiative korábbi elnöke, Albert Memmi író, José Miguel García Ascot forgatókönyv-író, Silvan Shalom Izrael korábbi miniszterelnök helyettese és belügyminisztere, Serge Bramly író, Marc Gicquel teniszező, Jean-Marc Luisada zongorista, Phillip King brit szobrász, Patrick McGuinness író és irodalom professzor, Claude Duty filmrendező, Marcel Hanoun filmrendező, Christian Duvaleix filmrendező és színész, Elyes Baccar filmrendező, Élie Kakou színész, Roger Boussinot író és filmrendező, Pierre Salvadori filmrendező, Georges Flamant színész, Gisèle Halimi feminista, Ariel Zeitoun rendező, Hedy Krissane rendező, Daniel Cohen színész és filmrendező, Dian HP indonéz zeneszerző,
Történelmi személyek közül: Hannibal, Aemilianus római császár, Ibn Khaldun történész, közgazdász.
Tunéziában született Claudia Cardinale színésznő, Georges Cravenne filmrendező és a Cézár-díj (Cesar Award) alapítója, Loris Azzaro divattervező, Bertrand Delanoë korábbi párizsi polgármester, Christian Lauba zeneszerző és tanár, Pierre Lellouche a korábbi francia külkereskedelmi államtitkár, a NATO Parlamenti Közgyűlésének korábbi elnöke, a Nuclear Threat Initiative korábbi elnöke, Albert Memmi író, José Miguel García Ascot forgatókönyv-író, Silvan Shalom Izrael korábbi miniszterelnök helyettese és belügyminisztere, Serge Bramly író, Marc Gicquel teniszező, Jean-Marc Luisada zongorista, Phillip King brit szobrász, Patrick McGuinness író és irodalom professzor, Claude Duty filmrendező, Marcel Hanoun filmrendező, Christian Duvaleix filmrendező és színész, Elyes Baccar filmrendező, Élie Kakou színész, Roger Boussinot író és filmrendező, Pierre Salvadori filmrendező, Georges Flamant színész, Gisèle Halimi feminista, Ariel Zeitoun rendező, Hedy Krissane rendező, Daniel Cohen színész és filmrendező, Dian HP indonéz zeneszerző,
Történelmi személyek közül: Hannibal, Aemilianus római császár, Ibn Khaldun történész, közgazdász.
Szaúd Arábia - a titokzatos királyság (2. rész): Mekka az iszlám legszentebb városa a béke iparágának fellegvára
A nyugati mainstream média hírei alapján a nyugati ember azt gondolhatja, hogy a Közel-Keletre a muszlimok kizárólag valamelyik szélsőséges, terrorista csoporthoz…..
fehérfarkas
2016.09.30 20:41:56
@tesz-vesz: "de ha elkészül, akkor már csak szép lesz "
Ha elkészül, akkor... :D
De egy jó darabig az egész város egy nagy építkezési terület lesz. Még be sem fejezték a Nagymecset és a közvetlen mellette levő Jabal Omar városrész építését, már építik ezt összekötő új városrészt az egyik külvárosban megépülő 300km/h-ás gyorsvasút pályaudvarához.
Azzal, hogy egyre több zarándok megy, egyre több szálláshelyre, étteremre, üzletre, szolgáltató szektorra és a hozzájuk való infrastruktúrára van szükség. Márpedig a zarándokok száma folyamatosan fog növekedni, mivel egyrészt a muszlim világ népessége is nő, másrészt a közlekedési eszközök fejlődésével (amely nemcsak a gyorsaságra, kapacitásra van hatással, hanem az árra is) egyre többen tudnak Mekkába utazni.
A középkorban Marokkóból 2 hónapig is eltartott az út, ma 7 óra repülővel Dzsiddába (közvetlen járat átszállás nélkül, mert átszállással 10-13 óra) és onnan 1 óra busszal Mekkába.
Van egy csomó meg nem valósuló projekt is. Némelyiknél szerencse, hogy nem valósulnak meg (némelyik olyan, mintha a szocialista lakótelepeket utánoznák le, csak 30-40 emeletes házakkal). Tudom, hogy a mennyiség sokszor megy a minőség rovására, de néhány tervnél örülök, hogy nem valósul meg, mert némelyik a jó ízlés ellen elkövetett terrorcselekménynek minősül. :)
Ha elkészül, akkor... :D
De egy jó darabig az egész város egy nagy építkezési terület lesz. Még be sem fejezték a Nagymecset és a közvetlen mellette levő Jabal Omar városrész építését, már építik ezt összekötő új városrészt az egyik külvárosban megépülő 300km/h-ás gyorsvasút pályaudvarához.
Azzal, hogy egyre több zarándok megy, egyre több szálláshelyre, étteremre, üzletre, szolgáltató szektorra és a hozzájuk való infrastruktúrára van szükség. Márpedig a zarándokok száma folyamatosan fog növekedni, mivel egyrészt a muszlim világ népessége is nő, másrészt a közlekedési eszközök fejlődésével (amely nemcsak a gyorsaságra, kapacitásra van hatással, hanem az árra is) egyre többen tudnak Mekkába utazni.
A középkorban Marokkóból 2 hónapig is eltartott az út, ma 7 óra repülővel Dzsiddába (közvetlen járat átszállás nélkül, mert átszállással 10-13 óra) és onnan 1 óra busszal Mekkába.
Van egy csomó meg nem valósuló projekt is. Némelyiknél szerencse, hogy nem valósulnak meg (némelyik olyan, mintha a szocialista lakótelepeket utánoznák le, csak 30-40 emeletes házakkal). Tudom, hogy a mennyiség sokszor megy a minőség rovására, de néhány tervnél örülök, hogy nem valósul meg, mert némelyik a jó ízlés ellen elkövetett terrorcselekménynek minősül. :)
fehérfarkas
2017.06.24 01:13:59
A terroristák az idei Ramadánt minden eddiginél véresebbre csinálták, és az iszlám szent városait idén sem kímélték. Tavaly Medinában robbantottak a nagymecset közelében Ramadán utolsó napjaiban, idén meg Mekkában akartak, de a biztonságiak meghiusították a tervüket.
A terroristák számára az iszlám szent ünnepe és szent városai sem szentek.
"Meghiúsítottak egy terrortámadást Mekkában
akiraly KÜLFÖLD június 23., péntek 22:13
Pénteki nagy imádság 2017. június 23-án, a ramadán utolsó péntekén a mekkai nagymecsetben. A szaúdi hatóságok szerint szélsőségesek merényletre készültek a mecsetnél, de megakadályozták őket ebben.Fotó: BANDAR ALDANDANI/AFP
A mekkai nagymecset ellen tervezett terrortámadást akadályoztak meg a biztonsági erők, állítja a szaúdi királyság belügyminisztériuma. Az al-Arabíja hírtelevízió szerint a biztonsági erők Mekkában két, Dzsiddában egy sejtet számoltak fel.
Az egyik mekkai csoport egyik tagja tüzet nyitott a rendőrökre, majd felrobbantotta magát. Hatan megsérültek. Öt gyanúsítottat, köztük egy nőt vettek őrizetbe. Az al-Arabíja értesülései szerint a merénylet "a hívők ellen irányult volna". (MTI)"
444.hu/2017/06/23/meghiusitottak-egy-terrortamadast-mekkaban
A terroristák számára az iszlám szent ünnepe és szent városai sem szentek.
"Meghiúsítottak egy terrortámadást Mekkában
akiraly KÜLFÖLD június 23., péntek 22:13
Pénteki nagy imádság 2017. június 23-án, a ramadán utolsó péntekén a mekkai nagymecsetben. A szaúdi hatóságok szerint szélsőségesek merényletre készültek a mecsetnél, de megakadályozták őket ebben.Fotó: BANDAR ALDANDANI/AFP
A mekkai nagymecset ellen tervezett terrortámadást akadályoztak meg a biztonsági erők, állítja a szaúdi királyság belügyminisztériuma. Az al-Arabíja hírtelevízió szerint a biztonsági erők Mekkában két, Dzsiddában egy sejtet számoltak fel.
Az egyik mekkai csoport egyik tagja tüzet nyitott a rendőrökre, majd felrobbantotta magát. Hatan megsérültek. Öt gyanúsítottat, köztük egy nőt vettek őrizetbe. Az al-Arabíja értesülései szerint a merénylet "a hívők ellen irányult volna". (MTI)"
444.hu/2017/06/23/meghiusitottak-egy-terrortamadast-mekkaban
fehérfarkas
2018.05.21 22:25:32
A magyar netes médiában is megjelent egy jó kis képekkel teli levő cikk Mekkáról és Medináról: zoom.hu/hir/2018/05/19/az-iszlam-tilalmas-varosai-mekka-es-medina/
"Az iszlám tilalmas városai: Mekka és Medina
Jászberényi Sándor 2018. május 19., 20:04
Az iszlám két legszentebb helyének, Mekkának és Medinának a szaúdi király az őrzője. Ő felel minden zarándok biztonságáért, aki az országba látogat. A királyi címei közül ez a legfontosabb, hiszen az iszlám kötelezővé teszi a hívők számára, hogy életükben egyszer legalább elzarándokoljanak a „Tilalmas Városba”, így évente többmillió muszlim zarándok látogat el a monarchiába. Medina és Mekka is „tilalmas város”. Ez azt jelenti, hogy csak muszlimok léphetik át a határát. Fotóriport.
Medina
Medina lakossága 1,2 millió főre tehető. Az Iszlám második szent helyeként tartják számon Mekka után. Mohamed próféta ugyanis ide menekült 622-ben (ez a hidzsra ideje), és a hagyomány szerint már itt kapta az utolsó kinyilatkoztatásokat. A próféta sírja is itt található.
A próféta mecsetének egyik bejárata. A hagyomány szerint a mecsetet maga a próféta építette a saját háza mellett. Eredetileg egy nyitott tetejű épület volt, melyet a kalifátus terjeszkedésével többször is átépítettek. A Szaúd-Arábiai Királyság 1932-es megalakulása után a mecset több átalakításon is átesett, és az évek során a területe folyamatosan nőt. Jelenleg a hozzáadott udvarokkal együtt 518.160 négyzetméteren helyezkedik el, összesen 1,7 millió embert képes befogadni. A kép az esti órákban, a mecset udvarán készült. Már zárva vannak a hatalmas egészen futurisztikus elektromos napernyők, melyekkel a híveket védik a tűző naptól:
Galambok repülnek a Mászdzsid Ál Gamama („A felhő mecset”) előtt. A mecset alig pár méterre található a prófétai mecsettől, a hagyomány szerint, amikor Mohamed próféta itt imádkozott, felhők takarták el az eget, hogy védjék Allah küldöttjét a tűző naptól. Innen származik a neve. Medinában több ezer galamb él, a hívők szerint a békesség jelképei:
A Másdzsid Ál Nábávi belseje egy átlagos napon. A mecset sosem zár be, mindig megtalálható benne pár ezer ember napszaktól függetlenül, de igazán zsúfolttá az imaidők és a pénteki imádság alatt válik. A próféta mecsetét éppen ezért szakaszosan takarítják:
Nyitott napernyők a prófétai mecset udvarán. Mivel Medina is a sivatagban fekszik, ezért 2010-ben a Királyság óriási, elektromosan működtetett csaknem húsz méteres napernyőket telepített a mecset udvarára. Futurisztikus látvány. Az esernyők árnyékában a fehér márványon gyakran pihennek meg családok vagy a megfáradt zarándokok:
(...)
A prófétai mecset két minaretje a négyből, bal oldalon a zöld dómmal, ahol Mohamed próféta és a két őt követő kalifa Abu Bakr és Omar sírja található. A sírok nem látogathatók:
Mekka
Az iszlám világ legszentebb helye Mekkában van. Hitetlenek nem léphetnek a tiltott városba, nemhogy a Meszdzsid al Haramba, ahol a szent Kába található. A világ minden részéről efelé fordulva imádkoznak a muszlimok. A várost másfél millióan lakják, itt született Mohamed próféta és itt kapta meg az isteni kinyilatkoztatást. A muszlimok számára kötelező életükben egyszer elzarándokolni Mekkába.
A Maszdzsid Al Haram, vagyis a legszentebb mecset éjszaka a Hilton Honors ablakából. A mekkai nagymecset csakúgy, mint a medinai sosincs bezárva, éjszaka is látogatják a hívek. Négyszázezer négyzetméter területen terül el, jelenleg is átalakítások zajlanak, hogy elérjék, hogy kétmillió zarándokot tudjon befogadni:
Az Abradzs Al Bajt vagyis a „ház tornya”. Egy óriási épületkomplexum közvetlenül a Maszdzsid Al Haram mellett. Több rekordot is tart: a világ legmagasabb szállodája, a világ legmagasabb óratornya, a legnagyobb számlappal ellátott toronyóra. 601 méter magas, a tetejében pedig egy csillagvizsgáló is található, ahonnan csillagászati eszközökkel számolják ki a Ramadán (böjt) hónap beálltának pontos idejét. Az építését 2004-ben kezdték el és 2011-ben fejezték be, 2012 óta látogatható:
Imádságra készülő muszlimok a Masdzsid al Haramban. Bár a hétköznapokban nem fordulhat elő, itt férfiak és nők egymás mellett imádkoznak. Ez is szimbolikus, azt jelzi, a végítéletkor is így állnak majd egymás mellett az emberek:
Tavafot végző zarándok a Kába előtt. A tavaf a Kába-kő az óra járásával ellentétes irányban történő hétszeri megkerülését jelenti, háromszor sietős tempóban, négyszer sétában. A tavaf a hívők egységét demonstrálja:
Hívők hallgatják a müezzint a Hilton Honors imaházából. A nagymecsetnek 9 minaretje van, mindegyik 89 méter magas:
Kilátás az Abradzs Al Bájt tetejéről a Maszdzsid Al Haram komplexumra. Ilyen magasból már látszanak a nagymecset gigászi méretei. Az átépítések és a mecset kiterjesztése körüli munkálatok még korántsem értek véget. Látható a Kába-kő körül a tavafot végző tömeg. (...)
A fotóriport létrejöttét őfelsége Szalman ibn Abdul-Aziz Al Szaúd király támogatta. A szerző a király vendégeként végezte el a kiszarándoklatot (umrah)."
"Az iszlám tilalmas városai: Mekka és Medina
Jászberényi Sándor 2018. május 19., 20:04
Az iszlám két legszentebb helyének, Mekkának és Medinának a szaúdi király az őrzője. Ő felel minden zarándok biztonságáért, aki az országba látogat. A királyi címei közül ez a legfontosabb, hiszen az iszlám kötelezővé teszi a hívők számára, hogy életükben egyszer legalább elzarándokoljanak a „Tilalmas Városba”, így évente többmillió muszlim zarándok látogat el a monarchiába. Medina és Mekka is „tilalmas város”. Ez azt jelenti, hogy csak muszlimok léphetik át a határát. Fotóriport.
Medina
Medina lakossága 1,2 millió főre tehető. Az Iszlám második szent helyeként tartják számon Mekka után. Mohamed próféta ugyanis ide menekült 622-ben (ez a hidzsra ideje), és a hagyomány szerint már itt kapta az utolsó kinyilatkoztatásokat. A próféta sírja is itt található.
A próféta mecsetének egyik bejárata. A hagyomány szerint a mecsetet maga a próféta építette a saját háza mellett. Eredetileg egy nyitott tetejű épület volt, melyet a kalifátus terjeszkedésével többször is átépítettek. A Szaúd-Arábiai Királyság 1932-es megalakulása után a mecset több átalakításon is átesett, és az évek során a területe folyamatosan nőt. Jelenleg a hozzáadott udvarokkal együtt 518.160 négyzetméteren helyezkedik el, összesen 1,7 millió embert képes befogadni. A kép az esti órákban, a mecset udvarán készült. Már zárva vannak a hatalmas egészen futurisztikus elektromos napernyők, melyekkel a híveket védik a tűző naptól:
Galambok repülnek a Mászdzsid Ál Gamama („A felhő mecset”) előtt. A mecset alig pár méterre található a prófétai mecsettől, a hagyomány szerint, amikor Mohamed próféta itt imádkozott, felhők takarták el az eget, hogy védjék Allah küldöttjét a tűző naptól. Innen származik a neve. Medinában több ezer galamb él, a hívők szerint a békesség jelképei:
A Másdzsid Ál Nábávi belseje egy átlagos napon. A mecset sosem zár be, mindig megtalálható benne pár ezer ember napszaktól függetlenül, de igazán zsúfolttá az imaidők és a pénteki imádság alatt válik. A próféta mecsetét éppen ezért szakaszosan takarítják:
Nyitott napernyők a prófétai mecset udvarán. Mivel Medina is a sivatagban fekszik, ezért 2010-ben a Királyság óriási, elektromosan működtetett csaknem húsz méteres napernyőket telepített a mecset udvarára. Futurisztikus látvány. Az esernyők árnyékában a fehér márványon gyakran pihennek meg családok vagy a megfáradt zarándokok:
(...)
A prófétai mecset két minaretje a négyből, bal oldalon a zöld dómmal, ahol Mohamed próféta és a két őt követő kalifa Abu Bakr és Omar sírja található. A sírok nem látogathatók:
Mekka
Az iszlám világ legszentebb helye Mekkában van. Hitetlenek nem léphetnek a tiltott városba, nemhogy a Meszdzsid al Haramba, ahol a szent Kába található. A világ minden részéről efelé fordulva imádkoznak a muszlimok. A várost másfél millióan lakják, itt született Mohamed próféta és itt kapta meg az isteni kinyilatkoztatást. A muszlimok számára kötelező életükben egyszer elzarándokolni Mekkába.
A Maszdzsid Al Haram, vagyis a legszentebb mecset éjszaka a Hilton Honors ablakából. A mekkai nagymecset csakúgy, mint a medinai sosincs bezárva, éjszaka is látogatják a hívek. Négyszázezer négyzetméter területen terül el, jelenleg is átalakítások zajlanak, hogy elérjék, hogy kétmillió zarándokot tudjon befogadni:
Az Abradzs Al Bajt vagyis a „ház tornya”. Egy óriási épületkomplexum közvetlenül a Maszdzsid Al Haram mellett. Több rekordot is tart: a világ legmagasabb szállodája, a világ legmagasabb óratornya, a legnagyobb számlappal ellátott toronyóra. 601 méter magas, a tetejében pedig egy csillagvizsgáló is található, ahonnan csillagászati eszközökkel számolják ki a Ramadán (böjt) hónap beálltának pontos idejét. Az építését 2004-ben kezdték el és 2011-ben fejezték be, 2012 óta látogatható:
Imádságra készülő muszlimok a Masdzsid al Haramban. Bár a hétköznapokban nem fordulhat elő, itt férfiak és nők egymás mellett imádkoznak. Ez is szimbolikus, azt jelzi, a végítéletkor is így állnak majd egymás mellett az emberek:
Tavafot végző zarándok a Kába előtt. A tavaf a Kába-kő az óra járásával ellentétes irányban történő hétszeri megkerülését jelenti, háromszor sietős tempóban, négyszer sétában. A tavaf a hívők egységét demonstrálja:
Hívők hallgatják a müezzint a Hilton Honors imaházából. A nagymecsetnek 9 minaretje van, mindegyik 89 méter magas:
Kilátás az Abradzs Al Bájt tetejéről a Maszdzsid Al Haram komplexumra. Ilyen magasból már látszanak a nagymecset gigászi méretei. Az átépítések és a mecset kiterjesztése körüli munkálatok még korántsem értek véget. Látható a Kába-kő körül a tavafot végző tömeg. (...)
A fotóriport létrejöttét őfelsége Szalman ibn Abdul-Aziz Al Szaúd király támogatta. A szerző a király vendégeként végezte el a kiszarándoklatot (umrah)."
Kiadó: Sony
Honlap: www.judaspriest.com
Nos, az albumot kísérő ováció közepette felvállalom annak szerepét, akinek a szar is keserű, így következő soraim kissé formabontó módon nem elsősorban a lemez aprólékos elemzésére, hanem rendszertelen módon felötlő gondolataim összefogására szolgálnak.…..
fehérfarkas
2018.03.19 21:48:55
@CockOfCthulhu:
Én az öltönyös-nyakkendős metálosok közé tartozom - de csak kinézetben. Az ereimben Manowar, Judas Priest és Helloween folyik Therion, Epica, Nightwish kíséretében :D :D :D
Én az öltönyös-nyakkendős metálosok közé tartozom - de csak kinézetben. Az ereimben Manowar, Judas Priest és Helloween folyik Therion, Epica, Nightwish kíséretében :D :D :D
fehérfarkas
2018.03.22 06:30:12
@garael:
Szerintem ez egy nagyon jó lemez, de nem szimfónikus metal, mint amire sokan vártak. Ez egy opera hard rock (Led Zeppelin) és gothic rock (Sisters of Mercy) elemekkel keverve - de elsősorban az operán van a hangsúly, és csak másodsorban a rockon. Metal csak nagyon ritkán van benne, főleg a 3 CD-n, ahol a történet a drámai végkifejlezhet közeledik.
Egyébként Christopher már régóta akart csinálni egy metal nélkül (vagy csak minimális metalt tartalmazó) operát, csak mindig úgy érezte ő is, meg a kiadója is, hogy nem érett meg rá az idő és a metalos közönség nem tudná befogani. Már az ikerlemezek idejében is szó volt egy 3. lemezről, ami egy metal nélküli opera lett volna, csak akkor a Christopher is meg a kiadó is úgy látták jónak, ha jegelik ezt a projektet.
Egyébként ritkán hallgatnak egy több részes operát az elejétől a végéig egyben végig. Inkább részleteket, témákat, fejezetek szoktak egyszerre végighallgatni.
(Vajon hányan és milyen gyakran hallgatján végig egyben Wagnernek a Nibelüng tetralógiáját, ugye?)
Nekem meg pont az operás dolgok miatt tetszik, és nagyon jó dallamok vannak benne. Sőt pont a metalosabb 3. CD (azon van a régi szimfónikus metal korszakot idéző Beneath the starry skies) tetszik kevésbé, és az első operásabb 2 CD tetszik jobban, mert azokon jobbak a dallamok. De ez ízlések és pofonok kérdése.
Aki metalt vár ettől a műtől az csalódni fog, mert ez nem metal. Ez opera hard rock és gothic rock elemekkel.
Az új Therion lemez azokhoz szól, akik zeneileg nyitottabbak a metalon és rockon kívüli zenei világra is, és akik szeretik az Elend, a Dark Sanctuary meg a Die Verbannten Kinder Evas lemezeit, vagy a The Gathering, Ulver, Burzum, Helloween (Chameleon) kísérletezős, metaltól eltávolodó lemezeit.
Szerintem ez egy nagyon jó lemez, de nem szimfónikus metal, mint amire sokan vártak. Ez egy opera hard rock (Led Zeppelin) és gothic rock (Sisters of Mercy) elemekkel keverve - de elsősorban az operán van a hangsúly, és csak másodsorban a rockon. Metal csak nagyon ritkán van benne, főleg a 3 CD-n, ahol a történet a drámai végkifejlezhet közeledik.
Egyébként Christopher már régóta akart csinálni egy metal nélkül (vagy csak minimális metalt tartalmazó) operát, csak mindig úgy érezte ő is, meg a kiadója is, hogy nem érett meg rá az idő és a metalos közönség nem tudná befogani. Már az ikerlemezek idejében is szó volt egy 3. lemezről, ami egy metal nélküli opera lett volna, csak akkor a Christopher is meg a kiadó is úgy látták jónak, ha jegelik ezt a projektet.
Egyébként ritkán hallgatnak egy több részes operát az elejétől a végéig egyben végig. Inkább részleteket, témákat, fejezetek szoktak egyszerre végighallgatni.
(Vajon hányan és milyen gyakran hallgatján végig egyben Wagnernek a Nibelüng tetralógiáját, ugye?)
Nekem meg pont az operás dolgok miatt tetszik, és nagyon jó dallamok vannak benne. Sőt pont a metalosabb 3. CD (azon van a régi szimfónikus metal korszakot idéző Beneath the starry skies) tetszik kevésbé, és az első operásabb 2 CD tetszik jobban, mert azokon jobbak a dallamok. De ez ízlések és pofonok kérdése.
Aki metalt vár ettől a műtől az csalódni fog, mert ez nem metal. Ez opera hard rock és gothic rock elemekkel.
Az új Therion lemez azokhoz szól, akik zeneileg nyitottabbak a metalon és rockon kívüli zenei világra is, és akik szeretik az Elend, a Dark Sanctuary meg a Die Verbannten Kinder Evas lemezeit, vagy a The Gathering, Ulver, Burzum, Helloween (Chameleon) kísérletezős, metaltól eltávolodó lemezeit.
fehérfarkas
2018.03.22 06:52:46
@garael: "Mi a véleményed az új Therion rockoperáról? Nekem nagyon nagy csalódás, az első lemezt sem tudtam végig tolni. (Pedig pl. a Judas Nostredamus lemeze nagyon tetszett, és szeretem a rockopera-musical műfaját is.)"
A rockopera és musical teljesen más mint a rendes opera.
A rock opera az rock zene, rock énekkel, csak egy komplett történet van a szövegben elmesélve, és akár több énekessel is a történetnek megfelelően.
A musical az musical, az a Hair, Macskák és hasonlók alapján ki ne ismerné :D :D :D
Az opera viszont egy énekes műfaj, ahol magán az éneken van a hangsúly és a zene csak kíséret. És az ének itt az igazi operaéneket jelenti.
A szimfóniánál viszont magán a hangszeres zenén van a hangsúly.
A Therion régebbi lemnezei szimfónikus metal lemezek voltak operás énekkel kísérve. Az új Therion lemez viszont egy opera, amit hard rock elemekkel fűszereztek. Persze lehetett volna opera, amit metal zenével kísérnek, de a Christopher inkább a hard rock mellett döntött.
Szóval itt senki ne várjon olyan szimfónikus és metalos részeket mint a Theli és az ikerlemezek közti időszakban játszott a zenekar. Mert ez a lemez teljesen más stílus. Ezért írtam az előző kommentemben, hogy ez a metaltól eltávolodott zenéket (is) kedvelőknek, meg a zeneileg nyitottaknak ajánlott. Akik metalt várnak, azok csalódni fognak.
Illetve az, hogy egy 3 CD-s lemezt ugyanúgy nem kell elejétől a végégig egyben hallgatni, ahogyan egy többfelvonásos operát sem elejétől a végéig hallgat otthon az ember, hanem részletekben. :)
Christopher úgy látszik már nem akar a hagyományos metal zenekart csinálni a Therionból, még szimfónikus metal zenekart sem. Hanem új és járatlan ösvényeken kísérletezik (nemcsak ez a lemez, hanem lásd pl. a francia dalokat feldolgozó lemezét is), ami van akinek tetszik, és van akinek nem. Ízlések és pofonok. :)
A rockopera és musical teljesen más mint a rendes opera.
A rock opera az rock zene, rock énekkel, csak egy komplett történet van a szövegben elmesélve, és akár több énekessel is a történetnek megfelelően.
A musical az musical, az a Hair, Macskák és hasonlók alapján ki ne ismerné :D :D :D
Az opera viszont egy énekes műfaj, ahol magán az éneken van a hangsúly és a zene csak kíséret. És az ének itt az igazi operaéneket jelenti.
A szimfóniánál viszont magán a hangszeres zenén van a hangsúly.
A Therion régebbi lemnezei szimfónikus metal lemezek voltak operás énekkel kísérve. Az új Therion lemez viszont egy opera, amit hard rock elemekkel fűszereztek. Persze lehetett volna opera, amit metal zenével kísérnek, de a Christopher inkább a hard rock mellett döntött.
Szóval itt senki ne várjon olyan szimfónikus és metalos részeket mint a Theli és az ikerlemezek közti időszakban játszott a zenekar. Mert ez a lemez teljesen más stílus. Ezért írtam az előző kommentemben, hogy ez a metaltól eltávolodott zenéket (is) kedvelőknek, meg a zeneileg nyitottaknak ajánlott. Akik metalt várnak, azok csalódni fognak.
Illetve az, hogy egy 3 CD-s lemezt ugyanúgy nem kell elejétől a végégig egyben hallgatni, ahogyan egy többfelvonásos operát sem elejétől a végéig hallgat otthon az ember, hanem részletekben. :)
Christopher úgy látszik már nem akar a hagyományos metal zenekart csinálni a Therionból, még szimfónikus metal zenekart sem. Hanem új és járatlan ösvényeken kísérletezik (nemcsak ez a lemez, hanem lásd pl. a francia dalokat feldolgozó lemezét is), ami van akinek tetszik, és van akinek nem. Ízlések és pofonok. :)
Irán tényleg a Gonosz hatalma? - avagy ami a nyugati mainstream médiából kimarad
Aki nem ismeri Irán/Perzsia történelmét és kultúráját az nem érti meg, hogy a nyugati propaganda, a 8 éves háború (nem ő kezdte, hanem őt támadták meg), és a 3 évtizednyi nemzetközi szankciók ellenére Irán miért nem…..
fehérfarkas
2017.09.25 22:38:32
Iránról egy magyar nyelvű poszt:
intravel.hu/teheran-egy-kaotikus-metropolisz/
"Teherán, egy kaotikus metropolisz
ruba 2017-09-21
Irán 9 milliós (elővárosokkal együtt 15 milliós!) fővárosa nem épp a legszebb város az országban. Dél Irán történelmi nagyvárosai (Iszfahán, Shiráz, Yazd stb.) sokkal több látnivalót kínálnak. Azonban Teheránra is érdemes rászánni néhány napot, mert azért Teherán sem a semmiből lett főváros. Ráadásul az országba a legtöbb nemzetközi repülő- és buszjárat a fővárosba érkezik, így jó eséllyel a magyar utazó is itt lép először iráni földre. Ha pedig már itt járunk érdemes megállni 2-3 napra, és felfedezni a várost.
(...)
Történelmi látnivalók
Bár a város mai képéről nem épp a “történelmi” szó ugrik be az embernek, azért a város területe közel 7000 éve lakott, így joggal mondhatjuk, hogy Teherán egy ősi város. Azonban sokáig a közeli, ókori metropolisz, Rhages mellett megbúvó szerény kisváros volt, fejlődésnek az után indult, hogy a mongolok feldúlták Rhagest, és a lakosok egy része Teheránba menekült. A város igazi aranykora azonban 1776 után jött el, ekkor lett Aga Mohamed Khan perzsa uralkodó döntése alapján Irán új fővárosa Shiráz után. Feltehetően a kellemesebb éghajlat miatt is döntött az uralkodó úgy, hogy itt alakítja ki rezidenciáját. A másik szempont az lehetett, hogy a nagyvárosias Iszfahánnal és Shirázzal szemben Teheránban kevesebb esély volt arra, hogy a helyi elit, és a lakosság esetleg fellázadjon az új uralkodó ellen. A város azonban még ekkor is jelentéktelen helynek számított, az 1820-as években is csak kb. 80 000 lakója volt, pedig ekkor már fél évszázada az ország fővárosa volt.
Ezekből is látszik, hogy Teheránban azért nem kell várni nagy ókori negyedeket, középkori palotákat, medresszéket, mecseteket. Azért egy-két régebbi épületben gyönyörködhetünk a városban. A leghíresebb ezek közül a Golesztán-palota, mely a Qajar-dinasztia idején épült, ez a város közepén található. A Golesztán-palotához közel találjuk a teheráni bazárt, ami nem olyan régi mint mondjuk az iszfaháni, de hangulata nagyon hasonló.
(...)
Teherán modern nevezetességei
Nemcsak Teherán, hanem egész Irán egyik jelképe az Azadi-torony (a név jelentése “Szabadság-torony”). A torony Irán 2500 éves fennállásának emlékére épült, 1971 végére készült el. Az azonos nevű Azadi-tér hatalmas körforgalmának közepén áll, egyfajta keleti kiadású Diadalívként.
(...)
Ha már felmerült a Milad-torony neve, erről is megemlékeznék, ugyanis ez is nagy élmény volt számunkra. A Milad-torony egy teljesen modern építmény 2000-2009 között épült, de ma már meghatározó eleme Teherán látképének. A torony 435 méteres magasságával a 6-ik legmagasabb a világon, a közel-keleten pedig ez a legmagasabb ilyen torony. Az épület alapvetően egy telekommunikációs (tv-rádió) torony, de emellett kiállítóterek, előadótermek, étterem és persze kilátó is van benne.
(...)
A kilátószintről csodálatos kilátás nyílik Teheránra. Innen nagyon szépen látszik a cikk elején részletezett érdekes domborzat. Jól megfigyelhető a város autópályákkal bőségesen ellátott úthálózata is (Teheránban, csak a városon belül 280km-nyi autópálya van!), és a végeláthatatlan lakónegyed, valamint a híres-hírhedt teheráni szmog is.
(...)
Egyéb érdekességek
Nagyjából ezek a főbb látnivalók, de van még néhány apróság. Teherán egy soknemzetiségű lüktető metropolisz, mely rengeteg vallás képviselőinek ad otthont. Akit érdekelnek a templomok/vallási épületek az Teheránban igazán jól érezheti magát. Természetesen rengeteg mecset található a városban, aki még nem volt, annak érdemes lehet bemenni, de azért az az igazság, hogy az ország történelmi nagyvárosaiban (Iszfahán, Shiráz, Yazd stb.) általában sokkal szebb mecsetek vannak. Így aki még megy ezen városokba, az Teheránban ne nagyon töltse mecset-nézegetéssel az idejét. Irán ősi vallása, a Zoroasztrianizmus, ennek is van természetesen temploma, de ezt is érdemesebb Yazd-ben megnézni, az ottani templom régebbi és híresebb.
Azonban a városban nem csak ez a két vallás képviselteti magát. Van természetesen katolikus templom, orosz ortodox templom, görög ortodox templom, és még zsidó zsinagóga is (Bizony, a legtöbb iráninak semmi baja a zsidókkal, legfeljebb Izrael politikáját ítélik el)! Ezek persze általában nem túl nagyok, és más országokban ezen vallások szebb építményeit találhatjuk meg, de ha valakit ez foglalkoztat, akkor Teherán sem hagyja cserben."
intravel.hu/teheran-egy-kaotikus-metropolisz/
"Teherán, egy kaotikus metropolisz
ruba 2017-09-21
Irán 9 milliós (elővárosokkal együtt 15 milliós!) fővárosa nem épp a legszebb város az országban. Dél Irán történelmi nagyvárosai (Iszfahán, Shiráz, Yazd stb.) sokkal több látnivalót kínálnak. Azonban Teheránra is érdemes rászánni néhány napot, mert azért Teherán sem a semmiből lett főváros. Ráadásul az országba a legtöbb nemzetközi repülő- és buszjárat a fővárosba érkezik, így jó eséllyel a magyar utazó is itt lép először iráni földre. Ha pedig már itt járunk érdemes megállni 2-3 napra, és felfedezni a várost.
(...)
Történelmi látnivalók
Bár a város mai képéről nem épp a “történelmi” szó ugrik be az embernek, azért a város területe közel 7000 éve lakott, így joggal mondhatjuk, hogy Teherán egy ősi város. Azonban sokáig a közeli, ókori metropolisz, Rhages mellett megbúvó szerény kisváros volt, fejlődésnek az után indult, hogy a mongolok feldúlták Rhagest, és a lakosok egy része Teheránba menekült. A város igazi aranykora azonban 1776 után jött el, ekkor lett Aga Mohamed Khan perzsa uralkodó döntése alapján Irán új fővárosa Shiráz után. Feltehetően a kellemesebb éghajlat miatt is döntött az uralkodó úgy, hogy itt alakítja ki rezidenciáját. A másik szempont az lehetett, hogy a nagyvárosias Iszfahánnal és Shirázzal szemben Teheránban kevesebb esély volt arra, hogy a helyi elit, és a lakosság esetleg fellázadjon az új uralkodó ellen. A város azonban még ekkor is jelentéktelen helynek számított, az 1820-as években is csak kb. 80 000 lakója volt, pedig ekkor már fél évszázada az ország fővárosa volt.
Ezekből is látszik, hogy Teheránban azért nem kell várni nagy ókori negyedeket, középkori palotákat, medresszéket, mecseteket. Azért egy-két régebbi épületben gyönyörködhetünk a városban. A leghíresebb ezek közül a Golesztán-palota, mely a Qajar-dinasztia idején épült, ez a város közepén található. A Golesztán-palotához közel találjuk a teheráni bazárt, ami nem olyan régi mint mondjuk az iszfaháni, de hangulata nagyon hasonló.
(...)
Teherán modern nevezetességei
Nemcsak Teherán, hanem egész Irán egyik jelképe az Azadi-torony (a név jelentése “Szabadság-torony”). A torony Irán 2500 éves fennállásának emlékére épült, 1971 végére készült el. Az azonos nevű Azadi-tér hatalmas körforgalmának közepén áll, egyfajta keleti kiadású Diadalívként.
(...)
Ha már felmerült a Milad-torony neve, erről is megemlékeznék, ugyanis ez is nagy élmény volt számunkra. A Milad-torony egy teljesen modern építmény 2000-2009 között épült, de ma már meghatározó eleme Teherán látképének. A torony 435 méteres magasságával a 6-ik legmagasabb a világon, a közel-keleten pedig ez a legmagasabb ilyen torony. Az épület alapvetően egy telekommunikációs (tv-rádió) torony, de emellett kiállítóterek, előadótermek, étterem és persze kilátó is van benne.
(...)
A kilátószintről csodálatos kilátás nyílik Teheránra. Innen nagyon szépen látszik a cikk elején részletezett érdekes domborzat. Jól megfigyelhető a város autópályákkal bőségesen ellátott úthálózata is (Teheránban, csak a városon belül 280km-nyi autópálya van!), és a végeláthatatlan lakónegyed, valamint a híres-hírhedt teheráni szmog is.
(...)
Egyéb érdekességek
Nagyjából ezek a főbb látnivalók, de van még néhány apróság. Teherán egy soknemzetiségű lüktető metropolisz, mely rengeteg vallás képviselőinek ad otthont. Akit érdekelnek a templomok/vallási épületek az Teheránban igazán jól érezheti magát. Természetesen rengeteg mecset található a városban, aki még nem volt, annak érdemes lehet bemenni, de azért az az igazság, hogy az ország történelmi nagyvárosaiban (Iszfahán, Shiráz, Yazd stb.) általában sokkal szebb mecsetek vannak. Így aki még megy ezen városokba, az Teheránban ne nagyon töltse mecset-nézegetéssel az idejét. Irán ősi vallása, a Zoroasztrianizmus, ennek is van természetesen temploma, de ezt is érdemesebb Yazd-ben megnézni, az ottani templom régebbi és híresebb.
Azonban a városban nem csak ez a két vallás képviselteti magát. Van természetesen katolikus templom, orosz ortodox templom, görög ortodox templom, és még zsidó zsinagóga is (Bizony, a legtöbb iráninak semmi baja a zsidókkal, legfeljebb Izrael politikáját ítélik el)! Ezek persze általában nem túl nagyok, és más országokban ezen vallások szebb építményeit találhatjuk meg, de ha valakit ez foglalkoztat, akkor Teherán sem hagyja cserben."
fehérfarkas
2017.12.03 01:24:46
Tényadatok Iránról:
Surprising Facts About Iran
www.youtube.com/watch?v=ZcQv7Svbq7w
Surprising Facts About Iran - Part 2
www.youtube.com/watch?v=4jXBtidT_zo
egy nagyon sztereótípiákat cáfoló videó:
Don't go to Iran - Travel film by Tolt #4
www.youtube.com/watch?v=nbjVrm6XS_A
Még néhány érdekes és jó videó Iránról:
Exploring Tehran - Top Things to do & Tips (Inside Iran, Episode 01)
www.youtube.com/watch?v=WpYp8tTMIv8
A Sky News filmje Iránról:
Inside Iran | Special Report
www.youtube.com/watch?v=0WqbqwJczD8
France 24 filmje Iránról:
Iran: Lifting the veil on Tehran's cultural life
www.youtube.com/watch?v=tDac-DnvUIs
ez is egy jó doksifilm Iránról:
Full Documentary - Tehran, Iran. Life in Iran.
www.youtube.com/watch?v=NWTLzKYKaQI
Rick Steves' Iran
www.youtube.com/watch?v=CYoa9hI3CXg
Surprising Facts About Iran
www.youtube.com/watch?v=ZcQv7Svbq7w
Surprising Facts About Iran - Part 2
www.youtube.com/watch?v=4jXBtidT_zo
egy nagyon sztereótípiákat cáfoló videó:
Don't go to Iran - Travel film by Tolt #4
www.youtube.com/watch?v=nbjVrm6XS_A
Még néhány érdekes és jó videó Iránról:
Exploring Tehran - Top Things to do & Tips (Inside Iran, Episode 01)
www.youtube.com/watch?v=WpYp8tTMIv8
A Sky News filmje Iránról:
Inside Iran | Special Report
www.youtube.com/watch?v=0WqbqwJczD8
France 24 filmje Iránról:
Iran: Lifting the veil on Tehran's cultural life
www.youtube.com/watch?v=tDac-DnvUIs
ez is egy jó doksifilm Iránról:
Full Documentary - Tehran, Iran. Life in Iran.
www.youtube.com/watch?v=NWTLzKYKaQI
Rick Steves' Iran
www.youtube.com/watch?v=CYoa9hI3CXg
fehérfarkas
2018.01.24 22:50:50
vilagutazo.net/kepekben/2014/10/01/iran-ami-a-csador-mogott-rejtozik/
Irán – Ami a csador mögött rejtőzik
Iránt hajlamosak vagyunk a sajtóban hallott és olvasott hírek alapján egy olyan országnak gondolni, ahol minden az atomprogramról szól; ahol a nők teljes elnyomásban élnek; ahol gyűlölik a külföldieket (különösen az amerikaiakat); s ahol a vallási radikalizmusnak köszönhetően csak a síita iszlám lenne elfogadható… Noha ezeknek az állításoknak van valóságalapjuk, a Közel-Kelet óriásában, a döbbenetes kulturális emléket őrző egykori Perzsiában járva azonban sok esetben mindezek szöges ellentétéről győződhetünk meg. S ezt az Iránba látogató turisták évről-évre erőteljesen növekvő száma ékesen bizonyítja… Az Eupolisz szervezésében saját magad is meggyőződhetsz róla, hogy valójában mit is rejt a “csador”, az előítéletek és sztereotípiák mögött megbúvó Irán.
Kashan ruhaüzlet
A Teherántól délre fekvő, turisták által kevésbé látogatott Kashan egy meglehetősen tradicionális város. Első osztályú szőnyegei, valamint textil- és selyemárui világhíresek. A bazár ruhaüzleteiben a nők kedvükre válogathatnak a különböző kendőkben. Mindazonáltal az iráni nők nagyobb része az egész testet befedő, fekete színű csadorban jár.
Kashan_ruhaüzlet
Iráni Kurdisztán
Északnyugat-Irán kopár, száraz, hegyes vidékein élnek az ország lakosságának közel 10%-át kitevő kurdok. Az alkotmány elismeri őket, mint Irán egyik legrégebben a területen élő népcsoportját, s előírja az etnikai kisebbségek tisztességes bánásmódban való részesítés elvét. A kurd nők különösen színes ruházatukról, a férfiak pedig jellegzetes, buggyos nadrágjukról messziről felismerhetők.
Iráni Kurdisztán
Teherán bazár
Irán – az agglomerációjával közel 15 millió főt számláló – fővárosában folyamatosan zajlik az élet. A rendkívül fejlett metrón naponta 2 millió ember utazik, miközben a bazárban sem lehetne leejteni még egy gombostűt sem. A hatalmas forgalom miatt a világ egyik legszennyezettebb fővárosa. A Teherántól északra húzódó Elburz-hegységben kirándulva azonban hamar ki tudjuk szellőztetni fejünket.
Teherán_bazár
Teherán – Azadi-torony
Hossein Amanat monumentális művét 1971-ben adták át a Perzsa Birodalom 2500 éves évfordulójának alkalmából. Az 1979-es forradalom után változtatták meg nevét a Királyok Emlékművéről Azadi-, azaz Szabadság-toronyra. A közel ötven méter magas, karakteres alakú építmény Teherán jelképe.
Teherán_Azadi-torony
Siráz Eram-kert
Siráz itthon elsősorban a város környékén egykor termesztett szőlőből készült zamatos vörösboráról ismert. Ugyanakkor helyet ad Irán öt, az UNESCO Világörökség listáján szereplő lenyűgöző kert egyikének, az Eram kertnek. Az aprólékos munkával díszített főépületet pálmafákkal teli, medencékkel és szökőkutakkal övezett kert veszi körül, ahová az oda látogató turistákon kívül, a helyiek is szeretnek megpihenni.
Iszfahán – Imám-tér
Irán második legnagyobb városáról már évszázadok óta regéltek különböző utazók. Az Imám-tér – mely nagyobb, mint a moszkvai Vörös-tér –, az azt övező bazársor és a káprázatos kék csempével díszített mecsetek – köztük a képen is látható Lotfollah mecset – valóban elbűvölik az arra utazót.
Iszfahán – Egyetemista lányok
Iszfahán egyben rangos egyetemi város, ahol fiúk s lányok egyaránt tanulnak különböző tudományokat. Iránban meglehetősen fejlett az oktatási rendszer, s a közhiedelemmel ellentétben több lány jár egyetemre, mint fiú. Miközben a fiatal lányok még kendőt hordanak a fejükön, már érződik rajtuk egy nagyfokú nyitási szándék a Nyugat és az európai turisták felé – így könnyedén el lehet velük beszélgetni.
teljes cikk az oldalon található: vilagutazo.net/kepekben/2014/10/01/iran-ami-a-csador-mogott-rejtozik/
Irán – Ami a csador mögött rejtőzik
Iránt hajlamosak vagyunk a sajtóban hallott és olvasott hírek alapján egy olyan országnak gondolni, ahol minden az atomprogramról szól; ahol a nők teljes elnyomásban élnek; ahol gyűlölik a külföldieket (különösen az amerikaiakat); s ahol a vallási radikalizmusnak köszönhetően csak a síita iszlám lenne elfogadható… Noha ezeknek az állításoknak van valóságalapjuk, a Közel-Kelet óriásában, a döbbenetes kulturális emléket őrző egykori Perzsiában járva azonban sok esetben mindezek szöges ellentétéről győződhetünk meg. S ezt az Iránba látogató turisták évről-évre erőteljesen növekvő száma ékesen bizonyítja… Az Eupolisz szervezésében saját magad is meggyőződhetsz róla, hogy valójában mit is rejt a “csador”, az előítéletek és sztereotípiák mögött megbúvó Irán.
Kashan ruhaüzlet
A Teherántól délre fekvő, turisták által kevésbé látogatott Kashan egy meglehetősen tradicionális város. Első osztályú szőnyegei, valamint textil- és selyemárui világhíresek. A bazár ruhaüzleteiben a nők kedvükre válogathatnak a különböző kendőkben. Mindazonáltal az iráni nők nagyobb része az egész testet befedő, fekete színű csadorban jár.
Kashan_ruhaüzlet
Iráni Kurdisztán
Északnyugat-Irán kopár, száraz, hegyes vidékein élnek az ország lakosságának közel 10%-át kitevő kurdok. Az alkotmány elismeri őket, mint Irán egyik legrégebben a területen élő népcsoportját, s előírja az etnikai kisebbségek tisztességes bánásmódban való részesítés elvét. A kurd nők különösen színes ruházatukról, a férfiak pedig jellegzetes, buggyos nadrágjukról messziről felismerhetők.
Iráni Kurdisztán
Teherán bazár
Irán – az agglomerációjával közel 15 millió főt számláló – fővárosában folyamatosan zajlik az élet. A rendkívül fejlett metrón naponta 2 millió ember utazik, miközben a bazárban sem lehetne leejteni még egy gombostűt sem. A hatalmas forgalom miatt a világ egyik legszennyezettebb fővárosa. A Teherántól északra húzódó Elburz-hegységben kirándulva azonban hamar ki tudjuk szellőztetni fejünket.
Teherán_bazár
Teherán – Azadi-torony
Hossein Amanat monumentális művét 1971-ben adták át a Perzsa Birodalom 2500 éves évfordulójának alkalmából. Az 1979-es forradalom után változtatták meg nevét a Királyok Emlékművéről Azadi-, azaz Szabadság-toronyra. A közel ötven méter magas, karakteres alakú építmény Teherán jelképe.
Teherán_Azadi-torony
Siráz Eram-kert
Siráz itthon elsősorban a város környékén egykor termesztett szőlőből készült zamatos vörösboráról ismert. Ugyanakkor helyet ad Irán öt, az UNESCO Világörökség listáján szereplő lenyűgöző kert egyikének, az Eram kertnek. Az aprólékos munkával díszített főépületet pálmafákkal teli, medencékkel és szökőkutakkal övezett kert veszi körül, ahová az oda látogató turistákon kívül, a helyiek is szeretnek megpihenni.
Iszfahán – Imám-tér
Irán második legnagyobb városáról már évszázadok óta regéltek különböző utazók. Az Imám-tér – mely nagyobb, mint a moszkvai Vörös-tér –, az azt övező bazársor és a káprázatos kék csempével díszített mecsetek – köztük a képen is látható Lotfollah mecset – valóban elbűvölik az arra utazót.
Iszfahán – Egyetemista lányok
Iszfahán egyben rangos egyetemi város, ahol fiúk s lányok egyaránt tanulnak különböző tudományokat. Iránban meglehetősen fejlett az oktatási rendszer, s a közhiedelemmel ellentétben több lány jár egyetemre, mint fiú. Miközben a fiatal lányok még kendőt hordanak a fejükön, már érződik rajtuk egy nagyfokú nyitási szándék a Nyugat és az európai turisták felé – így könnyedén el lehet velük beszélgetni.
teljes cikk az oldalon található: vilagutazo.net/kepekben/2014/10/01/iran-ami-a-csador-mogott-rejtozik/
Ahol II. Szilveszter pápa tanult, a Jézus filmek és a Casablanca helyszíne, Mohamed próféta leszármazottai, a működő multikulti, az USA függetlenségét elsőként elismerő, a szefárd zsidók otthona és a zsidókat a náciktól megmentő királyság. Dióhéjban ez Marokkó.
Marokkó egy színes ország. Szó…..
fehérfarkas
2018.01.01 22:02:13
@fehérfarkas:
Az egyik videót a jutyúb eltávolította, de a teljes egész hosszabb verzió megtalálható most is:
King of Morocco Mohammed VI Can Anyone of Sound Mind Believe that the Reward for Jihad Could Be So
www.youtube.com/watch?v=GwmxxANxq3U
Az egyik videót a jutyúb eltávolította, de a teljes egész hosszabb verzió megtalálható most is:
King of Morocco Mohammed VI Can Anyone of Sound Mind Believe that the Reward for Jihad Could Be So
www.youtube.com/watch?v=GwmxxANxq3U
fehérfarkas
2018.01.08 17:47:26
"A marokkói gyökerű polgármester is támogatja a „Rolex-vadászatot”
Wekerle Szabolcs
2018. január 8., hétfő 16:09
Delfshaven Rotterdam egyik negyede. Míg Hollandia második legnagyobb városában a lakosság csaknem fele bevándorló gyökerű, ebben a városrészben ez az arány több mint 70 százalék. Közülük nagyjából 20 százalék marokkói, akik Hollandia-szerte sok problémát okoznak: a fiatal marokkóiak gyakran kerülnek szembe a törvénnyel.
Nem véletlen, hogy épp Delfshavenből származik az a rendőrségi kezdeményezés, amely napok óta heves vitákat gerjeszt a holland közvéleményben. Egy a kerületben dolgozó körzeti megbízott azt javasolta – ötletét pedig a rotterdami rendőrség is felkarolta –, hogy az utcán szúrópróbaszerűen ellenőrizhessék az olyan embereket, akik drága órákat, ruhákat, cipőt viselnek, ám ezekre a pénzt feltételezhetően nem legális úton szerezték meg. A rendőrség úgy véli, hogy ha az ilyen személyeket a nyílt utcán „levetkőztetik”, azzal példát statuálnak, egyúttal demonstrálják, hogy nem éri meg a bűnözés útjára lépni. Tapasztalatuk szerint ugyanis nagyon sok fiatal épp azért válik bűnelkövetővé, és követ el rablásokat, betöréseket, hogy az így szerzett pénzből juthasson hozzá a státusszimbólumnak számító márkák termékeihez.
(...)
Egy darabig tehát mindenki nyugodtan közlekedhet, még akkor is, ha – mint egy másik újság, az Algemeen Dagblad cikkében megszólaltatott marokkói fiatalember – annak ellenére visel 1500 eurót érő kabátot, hogy ezt a bevételei alapján nem engedhetné meg magának. Rotterdamban egyébként egyáltalán nem szokatlan az ilyen kemény és unortodox fellépés a fiatal bűnözőkkel szemben. A város polgármestere, Ahmed Aboutaleb gyakran használ kemény szavakat „az utcáinkat terrorizáló” fiatalokkal kapcsolatban. A rendőrség vezetőjével együtt személyesen is részt vett már úgynevezett „proccellenőrzéseken”, melyek során fiatal sofőröket intenek le, hogy átnézzék a járművüket. Ilyenkor gyakran késeket, gázsprayt, kábítószert találnak, és az autót vezetők többnyire nem tudják megmondani, miből telt nekik a drága kocsira.
Bár sokan – köztük az állam képviselői vagy értelmiségiek – kritizálják a legújabb ötletet, mondván, ez nyilvánvalóan a szegényebb negyedekben élő török és marokkói fiatalok ellen irányul, Ahmed Aboutaleb támogatja a kezdeményezést. Ebben semmi meglepő nincs: a Rotterdamot 2009 óta vezető polgármester mindig is kiállt a bűnözéssel – azon belül pedig a marokkói fiatalok által elkövetett bűncselekményekkel – szemben.
Aboutaleb 1961-ben született a Rif-hegységben lévő Beni Sidelben egy imám fiaként. Anyjával és testvéreivel tizenöt éves korában települt át Hollandiába, ahol gyorsan elsajátította a nyelvet, majd több iskolát is elvégzett. A holland szociáldemokrata párt (PvdA) tagja, négygyermekes édesapa – és gyakorló muszlim. Ennek ellenére – vagy épp ezért – már 2004-ben (ekkor amszterdami képviselőként dolgozott), a holland író és filmrendező, Theo van Gogh meggyilkolásakor (az iszlámot kritizáló férfit a nyílt utcán ölte meg egy muszlim szélsőséges) felhívta a figyelmet arra, hogy a radikális iszlámmal szemben határozott fellépésre van szükség. Két évvel később azzal került be a hírekbe, hogy javasolta: azok a nők, akik nem hajlandók levenni a burkát, ne részesülhessenek szociális támogatásban. – Senki sem akar burkás nőt felvenni a cégéhez – nyilatkozta egy holland hetilapban. – Ez esetben azt mondom, le a burkával, és irány a munkaerőpiac! Ha valaki erre nem hajlandó, az sem baj, de akkor ne tartson igényt támogatásra sem.
Aboutaleb később államtitkár lett Jan-Pieter Balkenende kormányában, majd elnyerte Rotterdam polgármesteri tisztségét. (Hollandiában a polgármestereket nem közvetlenül választják, a posztra jelentkezni kell, és az uralkodó nevezi ki őket.) Ezzel ő lett az ország első marokkói származású településvezetője. Bár kezdetben sokan kritizálták – a Geert Wilders vezette Szabadságpárt helyi képviselői például azt kifogásolták, hogy kettős állampolgárként nem megfelelő személy a tisztség betöltésére –, hamar bizonyította rátermettségét. Egy hetilap 2014-ben az év hollandjának választotta, mivel „elkötelezett, és olykor fölöttébb keményen, ám mindig egyértelműen fogalmaz”. Így tett 2015-ben is, amikor a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet után felszólította a tettel szimpatizáló, azt ünneplő hollandiai muszlimokat, hogy ha nem tudják elfogadni a nyugat-európai értékeket, takarodjanak az országból.
Hogy az egyik holland lapban „Rolex-vadászatnak” elkeresztelt új rotterdami intézkedéstervezetnek mi lesz a sorsa, még kérdés, ám az biztos, hogy bevezetését nem Aboutaleb fogja megakadályozni. "
teljes cikk:
mno.hu/kulfold/a-marokkoi-gyokeru-polgarmester-is-tamogatja-a-rolex-vadaszatot-2438588
Wekerle Szabolcs
2018. január 8., hétfő 16:09
Delfshaven Rotterdam egyik negyede. Míg Hollandia második legnagyobb városában a lakosság csaknem fele bevándorló gyökerű, ebben a városrészben ez az arány több mint 70 százalék. Közülük nagyjából 20 százalék marokkói, akik Hollandia-szerte sok problémát okoznak: a fiatal marokkóiak gyakran kerülnek szembe a törvénnyel.
Nem véletlen, hogy épp Delfshavenből származik az a rendőrségi kezdeményezés, amely napok óta heves vitákat gerjeszt a holland közvéleményben. Egy a kerületben dolgozó körzeti megbízott azt javasolta – ötletét pedig a rotterdami rendőrség is felkarolta –, hogy az utcán szúrópróbaszerűen ellenőrizhessék az olyan embereket, akik drága órákat, ruhákat, cipőt viselnek, ám ezekre a pénzt feltételezhetően nem legális úton szerezték meg. A rendőrség úgy véli, hogy ha az ilyen személyeket a nyílt utcán „levetkőztetik”, azzal példát statuálnak, egyúttal demonstrálják, hogy nem éri meg a bűnözés útjára lépni. Tapasztalatuk szerint ugyanis nagyon sok fiatal épp azért válik bűnelkövetővé, és követ el rablásokat, betöréseket, hogy az így szerzett pénzből juthasson hozzá a státusszimbólumnak számító márkák termékeihez.
(...)
Egy darabig tehát mindenki nyugodtan közlekedhet, még akkor is, ha – mint egy másik újság, az Algemeen Dagblad cikkében megszólaltatott marokkói fiatalember – annak ellenére visel 1500 eurót érő kabátot, hogy ezt a bevételei alapján nem engedhetné meg magának. Rotterdamban egyébként egyáltalán nem szokatlan az ilyen kemény és unortodox fellépés a fiatal bűnözőkkel szemben. A város polgármestere, Ahmed Aboutaleb gyakran használ kemény szavakat „az utcáinkat terrorizáló” fiatalokkal kapcsolatban. A rendőrség vezetőjével együtt személyesen is részt vett már úgynevezett „proccellenőrzéseken”, melyek során fiatal sofőröket intenek le, hogy átnézzék a járművüket. Ilyenkor gyakran késeket, gázsprayt, kábítószert találnak, és az autót vezetők többnyire nem tudják megmondani, miből telt nekik a drága kocsira.
Bár sokan – köztük az állam képviselői vagy értelmiségiek – kritizálják a legújabb ötletet, mondván, ez nyilvánvalóan a szegényebb negyedekben élő török és marokkói fiatalok ellen irányul, Ahmed Aboutaleb támogatja a kezdeményezést. Ebben semmi meglepő nincs: a Rotterdamot 2009 óta vezető polgármester mindig is kiállt a bűnözéssel – azon belül pedig a marokkói fiatalok által elkövetett bűncselekményekkel – szemben.
Aboutaleb 1961-ben született a Rif-hegységben lévő Beni Sidelben egy imám fiaként. Anyjával és testvéreivel tizenöt éves korában települt át Hollandiába, ahol gyorsan elsajátította a nyelvet, majd több iskolát is elvégzett. A holland szociáldemokrata párt (PvdA) tagja, négygyermekes édesapa – és gyakorló muszlim. Ennek ellenére – vagy épp ezért – már 2004-ben (ekkor amszterdami képviselőként dolgozott), a holland író és filmrendező, Theo van Gogh meggyilkolásakor (az iszlámot kritizáló férfit a nyílt utcán ölte meg egy muszlim szélsőséges) felhívta a figyelmet arra, hogy a radikális iszlámmal szemben határozott fellépésre van szükség. Két évvel később azzal került be a hírekbe, hogy javasolta: azok a nők, akik nem hajlandók levenni a burkát, ne részesülhessenek szociális támogatásban. – Senki sem akar burkás nőt felvenni a cégéhez – nyilatkozta egy holland hetilapban. – Ez esetben azt mondom, le a burkával, és irány a munkaerőpiac! Ha valaki erre nem hajlandó, az sem baj, de akkor ne tartson igényt támogatásra sem.
Aboutaleb később államtitkár lett Jan-Pieter Balkenende kormányában, majd elnyerte Rotterdam polgármesteri tisztségét. (Hollandiában a polgármestereket nem közvetlenül választják, a posztra jelentkezni kell, és az uralkodó nevezi ki őket.) Ezzel ő lett az ország első marokkói származású településvezetője. Bár kezdetben sokan kritizálták – a Geert Wilders vezette Szabadságpárt helyi képviselői például azt kifogásolták, hogy kettős állampolgárként nem megfelelő személy a tisztség betöltésére –, hamar bizonyította rátermettségét. Egy hetilap 2014-ben az év hollandjának választotta, mivel „elkötelezett, és olykor fölöttébb keményen, ám mindig egyértelműen fogalmaz”. Így tett 2015-ben is, amikor a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet után felszólította a tettel szimpatizáló, azt ünneplő hollandiai muszlimokat, hogy ha nem tudják elfogadni a nyugat-európai értékeket, takarodjanak az országból.
Hogy az egyik holland lapban „Rolex-vadászatnak” elkeresztelt új rotterdami intézkedéstervezetnek mi lesz a sorsa, még kérdés, ám az biztos, hogy bevezetését nem Aboutaleb fogja megakadályozni. "
teljes cikk:
mno.hu/kulfold/a-marokkoi-gyokeru-polgarmester-is-tamogatja-a-rolex-vadaszatot-2438588
fehérfarkas
2018.01.24 22:45:50
orientalista.hu/blog-post/marokko-legszebb-varosai-fapadon-fillerekert/
Marokkó legszebb városai fapadon, fillérekért
Ha szeretnénk kevés pénzből egzotikus tájakat felfedezni, és bírjuk a gyűrődést, kár kihagyni Marokkót. Az észak-afrikai ország nem kezdő turistáknak való, mert könnyen óriási lehúzás vagy idegösszeomlás lesz a vége, kellő határozottsággal és erősebb gyomorral azonban leküzdhetők az akadályok, megéri a nagyobb odafigyelést.
Mivel Marokkó több városába is megy fapados, ezért a lehetőségek tárháza rendkívül széles. Mi barcelonai átszállással mentünk Fezbe, majd onnan vonatoztunk Marrákesbe, ahonnan tovább buszoztunk Szafirába, végül Agadirból repültünk haza. Így megyünk végig rajtuk, aztán jönnek a szokásos gyakorlati tudnivalók.
Fez azért érdekes, mert itt van a világ legnagyobb óvárosa, vagyis medinája. Több ezer utcából, vagyis inkább sikátorból áll, semmilyen térképen nem szerepel minden utca vagy kanyar, így sötétedés után nem tanácsos barangolni, mert sosem fogunk kitalálni. Annyira nem durva a helyzet, mint Rióban, ahol egyszer rossz felé visz a GPS és megtámadják a turistákat a favelában. Itt biztonságosan lehet eltévedni, csak éppen elég sokat kell jattolni a helyieknek, hogy kivezessenek a betondzsungelből – este pedig minden zárva van, nincs aki útba igazítson.
Nappal gyakorlatilag a fél belváros piaccá alakul, ahol szamárháton vagy nagy kerekű kézikocsikat húzva közlekednek a kereskedők hangos „balak, balak, balak” kiabálás közepette. Ilyenkor célszerű gyorsan lehúzódni, mert elüt a csacsi. A városban nem szabad kihagyni a bőrgyártó manufaktúrákat, már ha van gyomrunk a meglehetősen büdös eljáráshoz. A bazársorok tematikusak, vagyis van szőnyeges utca, ötvös, fűszeres és bőrös.
A bőrös utcában egy-egy boltba betérve lehet bejutni a gyártósorra. A boltok hátsó ajtajai egy hatalmas belső udvarra nyílnak, ahol a bőrgyártás zajlik több száz éve változatlan módon. A bőröket először átmossák egy bizarr kutyulékkal, ami oltatlan mészből, tehénvizeletből és galambürülékből áll. Ez a cucc lerohasztja a szőrt és egyéb sallangokat a bőrről. Ezt követően a bőröket átmossák – ma már géppel – és jöhet a színezés. Különböző színű festékkel teli kádakba mártják a bőröket, forgatják és tapossák napokon át. Az így megfestett bőröket kiszárítják, majd a szárított, de még kemény anyagot elkezdik finomítani – késekkel lehántolják a durvább rétegeket, így lesz a végeredmény egy puha és már varrható anyag.
Pár éve még elég sok jattolásba és tusakodásba került ezeknek a megtekintése, ma már sokkal kulturáltabb. Elvileg nem kell sem venni sem fizetni semmit, ha nem akarunk, de ha egy szimpatikus figura végigkalauzol, akkor nem sajnálja az ember a néhány dirhamot, és nem is fair. Fogadhatunk egész napra is vezetőt – a szállodákban lehet kérni megbízható idegenvezetőket – ez nagyjából 300 dirhamba kerül, ha a bőrösöknél találunk egy tárlatvezetőt, azt meg lehet úszni 50-ből is, máshová amúgy sem nagyon kell helyi erő.
Marrákesbe laza nyolcórás vonatúttal lehet eljutni Fezből – meg persze aki itt kezdi a túrát, közvetlenül Ryanairrel Budapestről. A vonat egész európai, tiszta, kulturált, nagyjából annyiba kerül a vonatjegy, mint itthon. Mivel kétóránként jár, megszakíthatjuk, így ki lehet szállni akár a fővárosban Rabatban, akár Casablancában. Mi Meknesben tettünk egy kört, rendkívül tanulságos, volt, a belváros elképesztően lepusztult és nyomorúságos volt, de itt is minden úgy nézett ki, mint Fezben – minden utca bazársor. Mi Rabatot és Casablancát kihagytuk, nem is lett volna időnk rá, és annyira nem is vonzott a koszos nagyváros. Ráadásul itt rengetek utas felszállt, vagyis ha itt szállunk fel, aligha lesz ülőhelyünk.
Marrákes egy fokkal európaibb, mint Fez. Kevesebb a csak nekünk tanácsot adó, utat mutató, segíteni és tájékoztatni akaró fickó, kicsit tisztább és rendezettebb és a belváros sem annyira dzsungeljellegű. De itt is simán bele lehet lépni olyan pocsolyákba, amelynek összetételéről egyáltalán nem akarunk tudni semmit, jöhet egy olyan sikátor, amelynek másik vége nyomornegyed, mocskos falú házakkal, a sarokban szeméttel és ragacsos bűzzel.
A város központi tere a varázslatos Jemaa El-Fna, amelyet nappal és este is érdemes megnézni. Nappal a tér szélén pakolják ki portékájukat az árusok, középen pedig hennázó nők, kerengődervisek, kígyóbűvölők és majmokat rángató, díszes kaftános pasasok keresik a kenyérre valót. Este egészen átalakul a tér: dugig lesz padokkal és pavikonokkal, ahol fő és sül a kaja, körülöttük elszórva egy-egy berber, arab és ki tudja még milyen összetételű csapatok zenélnek, dobolnak és énekelnek. Körben pedig a fűszer és gyümölcsárusok. A fél város kinn van, elképesztőek az illatok, a hangok és az egész hangulat fantasztikus.
Orientalista.hu – Fapadosinfo.blog.hu
Marokkó legszebb városai fapadon, fillérekért
Ha szeretnénk kevés pénzből egzotikus tájakat felfedezni, és bírjuk a gyűrődést, kár kihagyni Marokkót. Az észak-afrikai ország nem kezdő turistáknak való, mert könnyen óriási lehúzás vagy idegösszeomlás lesz a vége, kellő határozottsággal és erősebb gyomorral azonban leküzdhetők az akadályok, megéri a nagyobb odafigyelést.
Mivel Marokkó több városába is megy fapados, ezért a lehetőségek tárháza rendkívül széles. Mi barcelonai átszállással mentünk Fezbe, majd onnan vonatoztunk Marrákesbe, ahonnan tovább buszoztunk Szafirába, végül Agadirból repültünk haza. Így megyünk végig rajtuk, aztán jönnek a szokásos gyakorlati tudnivalók.
Fez azért érdekes, mert itt van a világ legnagyobb óvárosa, vagyis medinája. Több ezer utcából, vagyis inkább sikátorból áll, semmilyen térképen nem szerepel minden utca vagy kanyar, így sötétedés után nem tanácsos barangolni, mert sosem fogunk kitalálni. Annyira nem durva a helyzet, mint Rióban, ahol egyszer rossz felé visz a GPS és megtámadják a turistákat a favelában. Itt biztonságosan lehet eltévedni, csak éppen elég sokat kell jattolni a helyieknek, hogy kivezessenek a betondzsungelből – este pedig minden zárva van, nincs aki útba igazítson.
Nappal gyakorlatilag a fél belváros piaccá alakul, ahol szamárháton vagy nagy kerekű kézikocsikat húzva közlekednek a kereskedők hangos „balak, balak, balak” kiabálás közepette. Ilyenkor célszerű gyorsan lehúzódni, mert elüt a csacsi. A városban nem szabad kihagyni a bőrgyártó manufaktúrákat, már ha van gyomrunk a meglehetősen büdös eljáráshoz. A bazársorok tematikusak, vagyis van szőnyeges utca, ötvös, fűszeres és bőrös.
A bőrös utcában egy-egy boltba betérve lehet bejutni a gyártósorra. A boltok hátsó ajtajai egy hatalmas belső udvarra nyílnak, ahol a bőrgyártás zajlik több száz éve változatlan módon. A bőröket először átmossák egy bizarr kutyulékkal, ami oltatlan mészből, tehénvizeletből és galambürülékből áll. Ez a cucc lerohasztja a szőrt és egyéb sallangokat a bőrről. Ezt követően a bőröket átmossák – ma már géppel – és jöhet a színezés. Különböző színű festékkel teli kádakba mártják a bőröket, forgatják és tapossák napokon át. Az így megfestett bőröket kiszárítják, majd a szárított, de még kemény anyagot elkezdik finomítani – késekkel lehántolják a durvább rétegeket, így lesz a végeredmény egy puha és már varrható anyag.
Pár éve még elég sok jattolásba és tusakodásba került ezeknek a megtekintése, ma már sokkal kulturáltabb. Elvileg nem kell sem venni sem fizetni semmit, ha nem akarunk, de ha egy szimpatikus figura végigkalauzol, akkor nem sajnálja az ember a néhány dirhamot, és nem is fair. Fogadhatunk egész napra is vezetőt – a szállodákban lehet kérni megbízható idegenvezetőket – ez nagyjából 300 dirhamba kerül, ha a bőrösöknél találunk egy tárlatvezetőt, azt meg lehet úszni 50-ből is, máshová amúgy sem nagyon kell helyi erő.
Marrákesbe laza nyolcórás vonatúttal lehet eljutni Fezből – meg persze aki itt kezdi a túrát, közvetlenül Ryanairrel Budapestről. A vonat egész európai, tiszta, kulturált, nagyjából annyiba kerül a vonatjegy, mint itthon. Mivel kétóránként jár, megszakíthatjuk, így ki lehet szállni akár a fővárosban Rabatban, akár Casablancában. Mi Meknesben tettünk egy kört, rendkívül tanulságos, volt, a belváros elképesztően lepusztult és nyomorúságos volt, de itt is minden úgy nézett ki, mint Fezben – minden utca bazársor. Mi Rabatot és Casablancát kihagytuk, nem is lett volna időnk rá, és annyira nem is vonzott a koszos nagyváros. Ráadásul itt rengetek utas felszállt, vagyis ha itt szállunk fel, aligha lesz ülőhelyünk.
Marrákes egy fokkal európaibb, mint Fez. Kevesebb a csak nekünk tanácsot adó, utat mutató, segíteni és tájékoztatni akaró fickó, kicsit tisztább és rendezettebb és a belváros sem annyira dzsungeljellegű. De itt is simán bele lehet lépni olyan pocsolyákba, amelynek összetételéről egyáltalán nem akarunk tudni semmit, jöhet egy olyan sikátor, amelynek másik vége nyomornegyed, mocskos falú házakkal, a sarokban szeméttel és ragacsos bűzzel.
A város központi tere a varázslatos Jemaa El-Fna, amelyet nappal és este is érdemes megnézni. Nappal a tér szélén pakolják ki portékájukat az árusok, középen pedig hennázó nők, kerengődervisek, kígyóbűvölők és majmokat rángató, díszes kaftános pasasok keresik a kenyérre valót. Este egészen átalakul a tér: dugig lesz padokkal és pavikonokkal, ahol fő és sül a kaja, körülöttük elszórva egy-egy berber, arab és ki tudja még milyen összetételű csapatok zenélnek, dobolnak és énekelnek. Körben pedig a fűszer és gyümölcsárusok. A fél város kinn van, elképesztőek az illatok, a hangok és az egész hangulat fantasztikus.
Orientalista.hu – Fapadosinfo.blog.hu
Nem túlzás, ha azt mondom, hogy már közel 20 éve várom azt, hogy az Igazság Ligája közösen szerepeljen a filmvásznon. A tegnapi nappal ez a vágyam teljesült és a kedvenc szuperhőseimből álló csapat végre lelépett a képregények oldalairól.
Már több órája csak mosolygok,…..
A Wonder Woman után sokan azt hittük, hogy a DC univerzuma fellendülőben van; végre megtalálták a jó irányt. A Zack Snyderre bízott új film, Az Igazság Ligája pedig még többet ígért, mivel először vonultatták fel a franchise több főszereplőjét is. Aztán minden baljóssá vált: a rendező és felesége…..
Tavaly nyáron egy kétmilliárdos adóssággal küszködő, székház nélküli, megtépázott szervezetű és társadalmi beágyazottságú pártot vett át. A jelek arra utalnak, hogy felkészültebb, mint az elődje, Tóbiás József. Képes a korrigálásra, és a Botka Lászlóval kialakult perszonáluniót is elég jól bekkelte…..
fehérfarkas
2017.11.03 13:48:07
@konrada: A tulajdoni hányadról van szó és nem nézettségi/olvasottságiról. A vidéki lapok, az országos ingyenes Metropol helyett létrjött Lokál és Ripost, a teljes közmédia, a Habony, Mészáros és Vajna által megvásárolt TV és rádió csatornák és újságok. Az ATV is letette az esküt Orbánnak. A klubrádió pedig amúgy sem volt fogható a vidéki kisvárosokban és falvakban, ahogy egyébként az ATV sem. A Népszabit a megvétel után megszüntették. Ezen kívül új médiatermékeket hoztak létre: Magyar Idők, 888.hu, pestracok.hu, meg egy csomó pártpopaganda blogot havi 200 nettós fizetésekkel.
Az egy másik kérdés, hogy az emberek mégsem nézik/olvassák ezeket, hanem inkább azt a keveset, ami nem az ő kezükben van. Amióta a TV2 Vajna kezébe került, azóta történelmi mélypontokat döntöget a nézettsége és csak az M1-gyel meg az Echo TV-vel versenyez.
És miért? A színvonal miatt. Mert ami a kezükbe került az vagy színvonaltalan, a Borsnál is szinvonaltalanabb bulvár lett, vagy netto kormánypropaganda.
Az egy másik kérdés, hogy az emberek mégsem nézik/olvassák ezeket, hanem inkább azt a keveset, ami nem az ő kezükben van. Amióta a TV2 Vajna kezébe került, azóta történelmi mélypontokat döntöget a nézettsége és csak az M1-gyel meg az Echo TV-vel versenyez.
És miért? A színvonal miatt. Mert ami a kezükbe került az vagy színvonaltalan, a Borsnál is szinvonaltalanabb bulvár lett, vagy netto kormánypropaganda.
A keresztény-muszlim kapcsolatokat napjainkban a nagyhatalmak politikai játszmái határozzák meg, de most a két fél középkori viszonyait szeretném górcső alá venni és ez által jobban megérteni a jelenkorban történő eseményeket. Az iszlám 7. századi megjelenése hatalmas riadalmat keltett a keresztény…..
fehérfarkas
2017.10.12 15:09:04
@fehérfarkas: Pár dolgot tévesen írtam:
javítom: a cári Oroszország Grúziának az Oszmán Birodalomtól való elfoglalása után 400 mecsetet épített az ottani muszlimoknak, de azokban valójában nem oroszul, hanem grúz nyelven folytatták a pénteki prédikációkat.
A másik pedig az, hogy a Nagy-Kaukázus és Kis-Kaukázus nem Azerbajdzsán észak-keleti és dél-keleti részén húzódik, hanem észak-nyugati és dél-nyugati részén. Itt a térkép:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Caucasus_topographic_map-en.svg/1200px-Caucasus_topographic_map-en.svg.png
javítom: a cári Oroszország Grúziának az Oszmán Birodalomtól való elfoglalása után 400 mecsetet épített az ottani muszlimoknak, de azokban valójában nem oroszul, hanem grúz nyelven folytatták a pénteki prédikációkat.
A másik pedig az, hogy a Nagy-Kaukázus és Kis-Kaukázus nem Azerbajdzsán észak-keleti és dél-keleti részén húzódik, hanem észak-nyugati és dél-nyugati részén. Itt a térkép:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Caucasus_topographic_map-en.svg/1200px-Caucasus_topographic_map-en.svg.png
fehérfarkas
2017.10.23 20:51:25
@Gandosz:
Mit nevezel peremterületnek?
Tatárföld fővárosa Kazany Európa leghosszabb folyója, vagyis a Volga folyó (ezt nevezik az oroszok "Volga anyácskának") mellett fekszik. Oroszország 20 legnépesebb városából 11 a Volga mellett fekszik.
Kazany egyébként földrajzilag Moszkva és Jekatyerinburg között van. De Baskíria fővárosa Ufa is még nyugatra van Jekatyerinburgtól (Oroszország 4. legnagnépesebb városa, ami még szintén az Ural-hg európai oldalán van)
Kazany, amit Oroszország 3. fővárosának is neveznek peremterület lenne?
De nevezik Kazanyt Oroszország sportfővárosának is. Ott volt az ezelőtti vizes VB (és olcsóbban csinálták meg mint mi). Ott van Oroszország legnagyobb IT parkja (sőt, egész Kelet-Európában ez a legnagyobb science park), ami miatt Oroszország Szingapurjának is nevezik.
44 felsőoktatási intézet van a városban, és több mint 140 ezer diák tanul ott.
Repülőgép és helikoptergyártás is van a városban, meg van teherautógyártás is: Kamaz és Mercedes gyár egyaránt van a városban.
A Mercer’s Worldwide Quality of Living Survey (életminőség színvonalának listája) alapján Kazanban van a legmagasabb
életszínvonal Oroszországon belül.
Baskírföld fővárosa Ufa volt az, ahol 2015-ben a BRICS és a Shanghai Cooperation Organization (SCO; Sanghaji Együttműködési Szervezet) közös találkozóját tartották. Nemcsak jelentős petrokémiai üzemei miatt, hanem van mellette itt autóbusz és trolibusz gyártás is, repülőgépek hajtűműveinek gyártása, és közel 200 nagyvállalat van a városban. Baskíria más iparvárosaiban pedig harci helikoptereket és szárazföldi harcjárműveket is gyártanak.
Több muszlim tagköztársaság is van, de általán ezt a 2-őt suoktam kiemelni, mert gazdaságilag jelenleg ezek a legfontosabbak.
A kaukázusi muszlim tagköztársaságok sem nevezhetőek perifériának. Ráadásul onnan származik jelentős olaja Oroszországnak. Csak sajna a rendszerváltás után a kaukázusi területek eléggé háborúsak és polgárháborúsak lettek. És igaz, hogy azóta ezek már befejeződtek, de a terület gazdasága és életszínvonala eléggé megérezte a háborús/polgárháborús pusztításokat.
De pl. Csecsenföld nagyon szépen fejlődik, és már rá sem lehet ismerni, hogy 15 évvel ezelőtt még szét volt bombázva. Dagesztán ipara is újra kezd fejlődni, és a Kaszpi-tenger mellett az elmúlt években elkezdte fejleszteni az tengerparti idegenforgalmát is.
És mennyire nem periféria, azt jól mutatja, hogy a Fekete-tenger partján van Oroszország legfőbb tengerparti riviérája Szocsi (ahol a téli olimpiát is rendezték). A szomszédos Grúzia is nagyon szépen fejlődik, nemcsak a főváros, hanem tengerparti üdülővárosok is, pl. Batumi az egész Fekete-tenger és Kaukázus kaszinóközpontjává vált, és sorra épülnek a 20-30-40 emeletes szállodák. A szintén szomszédos Azerbajdzsán fejlődik a leggyorsabban, és Baku most úgy néz ki, mintha Párizst Dubajjal kevernénk.
Vagyis a Kaukázus oroszországi területeit nem lehet perifériának nevezni, csak sajnos a rendszerváltás utáni politikai helyzet megtépázta őket (mivel volt ott pár területi háború, mert Oroszország nem engedte őket kiszakadni).
Európai konintinensnek ez valóban a pereme, de Oroszország számára ez a földrajzi kapocs a Közel-Kelettel. Az egy más kérdés, hogy az USA külpolitikájának következtében pont az oroszországhoz közeli, illetve vele szövetséges közel-keleti országokban van háborús helyzet. De egyrészt a törtnelemben ez nem lesz mindig így (ahogyan a múltban sem volt mindig így), ráadásul most földrajzilag néztük, hogy perifériának számítanak-e az oroszországi muszli területek vagy sem. Amiket megemlítettem, azok mind az ország európai oldalán találhatók, és Oroszország 4. legnépesebb városától mind nyugatabbra van.
Az ázsiai területek más tészte, de én nem azokról írtam. Én csak az európai területekről.
Mit nevezel peremterületnek?
Tatárföld fővárosa Kazany Európa leghosszabb folyója, vagyis a Volga folyó (ezt nevezik az oroszok "Volga anyácskának") mellett fekszik. Oroszország 20 legnépesebb városából 11 a Volga mellett fekszik.
Kazany egyébként földrajzilag Moszkva és Jekatyerinburg között van. De Baskíria fővárosa Ufa is még nyugatra van Jekatyerinburgtól (Oroszország 4. legnagnépesebb városa, ami még szintén az Ural-hg európai oldalán van)
Kazany, amit Oroszország 3. fővárosának is neveznek peremterület lenne?
De nevezik Kazanyt Oroszország sportfővárosának is. Ott volt az ezelőtti vizes VB (és olcsóbban csinálták meg mint mi). Ott van Oroszország legnagyobb IT parkja (sőt, egész Kelet-Európában ez a legnagyobb science park), ami miatt Oroszország Szingapurjának is nevezik.
44 felsőoktatási intézet van a városban, és több mint 140 ezer diák tanul ott.
Repülőgép és helikoptergyártás is van a városban, meg van teherautógyártás is: Kamaz és Mercedes gyár egyaránt van a városban.
A Mercer’s Worldwide Quality of Living Survey (életminőség színvonalának listája) alapján Kazanban van a legmagasabb
életszínvonal Oroszországon belül.
Baskírföld fővárosa Ufa volt az, ahol 2015-ben a BRICS és a Shanghai Cooperation Organization (SCO; Sanghaji Együttműködési Szervezet) közös találkozóját tartották. Nemcsak jelentős petrokémiai üzemei miatt, hanem van mellette itt autóbusz és trolibusz gyártás is, repülőgépek hajtűműveinek gyártása, és közel 200 nagyvállalat van a városban. Baskíria más iparvárosaiban pedig harci helikoptereket és szárazföldi harcjárműveket is gyártanak.
Több muszlim tagköztársaság is van, de általán ezt a 2-őt suoktam kiemelni, mert gazdaságilag jelenleg ezek a legfontosabbak.
A kaukázusi muszlim tagköztársaságok sem nevezhetőek perifériának. Ráadásul onnan származik jelentős olaja Oroszországnak. Csak sajna a rendszerváltás után a kaukázusi területek eléggé háborúsak és polgárháborúsak lettek. És igaz, hogy azóta ezek már befejeződtek, de a terület gazdasága és életszínvonala eléggé megérezte a háborús/polgárháborús pusztításokat.
De pl. Csecsenföld nagyon szépen fejlődik, és már rá sem lehet ismerni, hogy 15 évvel ezelőtt még szét volt bombázva. Dagesztán ipara is újra kezd fejlődni, és a Kaszpi-tenger mellett az elmúlt években elkezdte fejleszteni az tengerparti idegenforgalmát is.
És mennyire nem periféria, azt jól mutatja, hogy a Fekete-tenger partján van Oroszország legfőbb tengerparti riviérája Szocsi (ahol a téli olimpiát is rendezték). A szomszédos Grúzia is nagyon szépen fejlődik, nemcsak a főváros, hanem tengerparti üdülővárosok is, pl. Batumi az egész Fekete-tenger és Kaukázus kaszinóközpontjává vált, és sorra épülnek a 20-30-40 emeletes szállodák. A szintén szomszédos Azerbajdzsán fejlődik a leggyorsabban, és Baku most úgy néz ki, mintha Párizst Dubajjal kevernénk.
Vagyis a Kaukázus oroszországi területeit nem lehet perifériának nevezni, csak sajnos a rendszerváltás utáni politikai helyzet megtépázta őket (mivel volt ott pár területi háború, mert Oroszország nem engedte őket kiszakadni).
Európai konintinensnek ez valóban a pereme, de Oroszország számára ez a földrajzi kapocs a Közel-Kelettel. Az egy más kérdés, hogy az USA külpolitikájának következtében pont az oroszországhoz közeli, illetve vele szövetséges közel-keleti országokban van háborús helyzet. De egyrészt a törtnelemben ez nem lesz mindig így (ahogyan a múltban sem volt mindig így), ráadásul most földrajzilag néztük, hogy perifériának számítanak-e az oroszországi muszli területek vagy sem. Amiket megemlítettem, azok mind az ország európai oldalán találhatók, és Oroszország 4. legnépesebb városától mind nyugatabbra van.
Az ázsiai területek más tészte, de én nem azokról írtam. Én csak az európai területekről.
fehérfarkas
2017.10.24 02:06:50
@Gandosz:
Oroszország 145 milliós lakosságából 110 millió az Európai kontinensen él - a nagyobbik ázsiai részen csupán 35 millió él.
Mi itt Európa középső és nyugati feléből szinte csak Moszkváról meg Szentpétervárról hallottunk, pedig a 2 metropolisz lakossága együttesen kb 20 millió. És még rajtuk kívul 90 millióan élnek az európai oldalon.
Magán az országon belül az Területek/Oblasztok és a tagkörztársaságok nagyobb egységekbe, régiókba csoportosulnak. Ezek közül a Központ Szövetségi Negyed (Центра́льный федера́льный о́круг, Central Federal District) a legnépesebb közel 40 milliós lakosságával. Ez követi a 2. legnépesebb a volgai régió vagy Volgai Szövetségi Negyed (Приво́лжский федера́льный о́круг, Volga Federal District) a közel 30 milliós lakosságával. Itt ebben található Tatárföld és Baskíria is.
Tehát ez nem periféria, hanem Oroszország 2. legnépesebb régiója.
Itt van Oroszország 5. legnépesebb városa, és egyben történelmi jelentőségű (a középkori Moszkvai Nagyhercegség legerősebb erődítménye) Nyizsnyíj Novgorod.
Ez a régió még az uráli régiótól (Ура́льский федера́льный о́круг, Ural Federal District) nyugatra van, és a központi régió szomszédsága.
A volgai régióban a tatárok és baskírok a legnagyobb etnikum az oroszok után, de Tatárföldön és Baskírián kívül a régió többi tagállamában és Oblasztjában is jelentősebb számban élnek kisebbségben. Meg persze él itt még több tucat más etnikum is.
A Volga régió 2 legnagyobb GDP-jét Tatárföld és Baskíria adna, sőt sőt Tatárföld egész Oroszország 6. legnagyobb GDP-jét adja úgy, Baskíria pedig a 14. legnagyobb GDP termelője úgy, hogy lakossága messze elmarad a legnagyobb lakosságú tagállamoktól és oblasztoktól.
És itt egy kicsit álljunk is meg, mert Baskíriát Júluánus barát Magna Hungariának nevezte. De az ázsiai oldalon Nyugat-Szibériában található a Tyumen Oblaston belül a Kanti-Mansi Autonóm Terület (Ха́нты-Манси́йский автоно́мный о́круг — Югра́, Khanty-Mansi Autonomous Okrug), ami Oroszország olajtermelésének 51%-át adja. Ez azért érdekes mert a velünk magyarokkal az ugor ágon rokon kantik és mansik területe. Manapság persze többségében oroszok lakják, de a terület lakosságának 7%-a tatár és 2,5%-a baskír. De a muszlikok közül vannak itt lezginek (1%), kumik (1%), csecsenek (0,5%) és azeriek (1,8%) is.
Viszont a velünk ugor ágon rokon kantik és mansik viszont csak a terület lakosságának 2,25-át teszik ki.
Ezt csak érdekességként említettem meg, mivel a velünk rokon népek ott élnek (mondjuk a hun-török ágon a tatárok, azeriek, baskírok is a rokonaink - de az uráli-altáji nyelvek közül a török nyelvcsaládba tartozók 200 millióan élnek, viszont a finn-ugor nyelvcsaládba tartozók a 25 milliót sem érik el).
A Kanti-Mansi Autonóm Terület terület földrajzilag már valóban mondható perifériának (gazdaságilag viszont az olaj után egyből a 2. helyen van GDP szempontjából a 13 milliós Moszkva után), és ugyan élnek itt muszlimok kisebbségben, de a tatárok, baskírok, csecsenek, lezginek többsége az európai oldalon él a saját tagállamában és az azzal szomszédos tagállamokban meg oblasztokban. Vagyis nem a perifériákon.
Az, hogy a 17 millió km2, és 145 millió lakosságú Oroszországban mi számít perifériának azt nem az Európai kontinens nyugati feléből (földrajzilag mi is a nyugati felében vagyunk, mert a kontinens földrajzi közepe a mai Ukrajna területén a kárpátaljai Terebesfejérpataknál van). Oroszországban az európai oldalon van az ipari, kulturális és gazdasági közpoti terület, de ez nemcsak Moszkvát és Szentpétervárat jelenti. És mint látod a tatárok és baskírok többsége a 2. legnépesebb régióban lakik (Volga régió) részben a saját tagállamában, részben a régió oblasztjaiban (persze ezen kívül kisebbségként szét vannak szóródva, de a többségük ezen a területen lakik; --- most a volgai tatárokra gondoltam, mert a krími tatárok más történet, meg az most amúgy is politikai nézőpont kérdése, hogy Oroszország vagy Ukrajna része-e).
Történelmileg pedig a tatárok nemcsak hamarabb tértek át az iszlámra (922) mint a keleti szlávok (988), hanem a mongol invázióig a keleti szláv hercegségek (ruszok) a tatárok adófizetői voltak. A tatárok nem kényszerítették a szlávokat az áttérésre. A moszkvai nagyhercegség pedig volt az adóbeszedőjük (ezzel erősödött meg Moszkva a több szláv hercegség felett). A tatárokat legyőző mongolok (Arany Horda) szintén nem kényszerítettek senkit vallási áttérésekre. A mai Oroszország jelentős részét uraló mongol Arany Horda utolsó kánját egy másik mongol, Timur győzi le és egy rövid ideig ő is uralkodik a keleti szlávok felett. De Timur birodalma a halála után hamar minimálisra csökken, és Moszkva vezetésével a szlváok veszik át az egész terület fölött az uralmat, meghódítva a tatárokat és más népeket.
Az egymással is rivalizáló és háborúskodó szláv hercegségeket Moszkva csupán a 14-15. sz-ban egyesíti. És csak a 16. sz-ban Rettegett Iván hódítja meg a tatárok és mongolok (meg egyéb más népek) által uralt területeket.
Oroszország 145 milliós lakosságából 110 millió az Európai kontinensen él - a nagyobbik ázsiai részen csupán 35 millió él.
Mi itt Európa középső és nyugati feléből szinte csak Moszkváról meg Szentpétervárról hallottunk, pedig a 2 metropolisz lakossága együttesen kb 20 millió. És még rajtuk kívul 90 millióan élnek az európai oldalon.
Magán az országon belül az Területek/Oblasztok és a tagkörztársaságok nagyobb egységekbe, régiókba csoportosulnak. Ezek közül a Központ Szövetségi Negyed (Центра́льный федера́льный о́круг, Central Federal District) a legnépesebb közel 40 milliós lakosságával. Ez követi a 2. legnépesebb a volgai régió vagy Volgai Szövetségi Negyed (Приво́лжский федера́льный о́круг, Volga Federal District) a közel 30 milliós lakosságával. Itt ebben található Tatárföld és Baskíria is.
Tehát ez nem periféria, hanem Oroszország 2. legnépesebb régiója.
Itt van Oroszország 5. legnépesebb városa, és egyben történelmi jelentőségű (a középkori Moszkvai Nagyhercegség legerősebb erődítménye) Nyizsnyíj Novgorod.
Ez a régió még az uráli régiótól (Ура́льский федера́льный о́круг, Ural Federal District) nyugatra van, és a központi régió szomszédsága.
A volgai régióban a tatárok és baskírok a legnagyobb etnikum az oroszok után, de Tatárföldön és Baskírián kívül a régió többi tagállamában és Oblasztjában is jelentősebb számban élnek kisebbségben. Meg persze él itt még több tucat más etnikum is.
A Volga régió 2 legnagyobb GDP-jét Tatárföld és Baskíria adna, sőt sőt Tatárföld egész Oroszország 6. legnagyobb GDP-jét adja úgy, Baskíria pedig a 14. legnagyobb GDP termelője úgy, hogy lakossága messze elmarad a legnagyobb lakosságú tagállamoktól és oblasztoktól.
És itt egy kicsit álljunk is meg, mert Baskíriát Júluánus barát Magna Hungariának nevezte. De az ázsiai oldalon Nyugat-Szibériában található a Tyumen Oblaston belül a Kanti-Mansi Autonóm Terület (Ха́нты-Манси́йский автоно́мный о́круг — Югра́, Khanty-Mansi Autonomous Okrug), ami Oroszország olajtermelésének 51%-át adja. Ez azért érdekes mert a velünk magyarokkal az ugor ágon rokon kantik és mansik területe. Manapság persze többségében oroszok lakják, de a terület lakosságának 7%-a tatár és 2,5%-a baskír. De a muszlikok közül vannak itt lezginek (1%), kumik (1%), csecsenek (0,5%) és azeriek (1,8%) is.
Viszont a velünk ugor ágon rokon kantik és mansik viszont csak a terület lakosságának 2,25-át teszik ki.
Ezt csak érdekességként említettem meg, mivel a velünk rokon népek ott élnek (mondjuk a hun-török ágon a tatárok, azeriek, baskírok is a rokonaink - de az uráli-altáji nyelvek közül a török nyelvcsaládba tartozók 200 millióan élnek, viszont a finn-ugor nyelvcsaládba tartozók a 25 milliót sem érik el).
A Kanti-Mansi Autonóm Terület terület földrajzilag már valóban mondható perifériának (gazdaságilag viszont az olaj után egyből a 2. helyen van GDP szempontjából a 13 milliós Moszkva után), és ugyan élnek itt muszlimok kisebbségben, de a tatárok, baskírok, csecsenek, lezginek többsége az európai oldalon él a saját tagállamában és az azzal szomszédos tagállamokban meg oblasztokban. Vagyis nem a perifériákon.
Az, hogy a 17 millió km2, és 145 millió lakosságú Oroszországban mi számít perifériának azt nem az Európai kontinens nyugati feléből (földrajzilag mi is a nyugati felében vagyunk, mert a kontinens földrajzi közepe a mai Ukrajna területén a kárpátaljai Terebesfejérpataknál van). Oroszországban az európai oldalon van az ipari, kulturális és gazdasági közpoti terület, de ez nemcsak Moszkvát és Szentpétervárat jelenti. És mint látod a tatárok és baskírok többsége a 2. legnépesebb régióban lakik (Volga régió) részben a saját tagállamában, részben a régió oblasztjaiban (persze ezen kívül kisebbségként szét vannak szóródva, de a többségük ezen a területen lakik; --- most a volgai tatárokra gondoltam, mert a krími tatárok más történet, meg az most amúgy is politikai nézőpont kérdése, hogy Oroszország vagy Ukrajna része-e).
Történelmileg pedig a tatárok nemcsak hamarabb tértek át az iszlámra (922) mint a keleti szlávok (988), hanem a mongol invázióig a keleti szláv hercegségek (ruszok) a tatárok adófizetői voltak. A tatárok nem kényszerítették a szlávokat az áttérésre. A moszkvai nagyhercegség pedig volt az adóbeszedőjük (ezzel erősödött meg Moszkva a több szláv hercegség felett). A tatárokat legyőző mongolok (Arany Horda) szintén nem kényszerítettek senkit vallási áttérésekre. A mai Oroszország jelentős részét uraló mongol Arany Horda utolsó kánját egy másik mongol, Timur győzi le és egy rövid ideig ő is uralkodik a keleti szlávok felett. De Timur birodalma a halála után hamar minimálisra csökken, és Moszkva vezetésével a szlváok veszik át az egész terület fölött az uralmat, meghódítva a tatárokat és más népeket.
Az egymással is rivalizáló és háborúskodó szláv hercegségeket Moszkva csupán a 14-15. sz-ban egyesíti. És csak a 16. sz-ban Rettegett Iván hódítja meg a tatárok és mongolok (meg egyéb más népek) által uralt területeket.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A hangzást nem véletlenül írom, ugyanis a lemezt nem a manapság szokásos digitális módon, hanem a 80-as évekbeli analóg technikával vették fel. Sőt, a dobos Dani Löble a zenekar eredeti ütősének, Ingo Schwichtenbergnek (R.I.P.) a dobszerkóján játszotta fel a lemezt, ezzel is tisztelegve előtte.