Adatok
elida vangel
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A megismerkedés izgalma, az egymásratalálás öröme, hogy igen, ez most tényleg az, végre, megtaláltuk az igazit, és aztán az igazi, nagy, kegyetlen pofon, és a címben jelzett felismerés, bang. 1. Készül a szakítóskönyv, ezt jópáran tudjátok már. Június 10-én, egy hét múlva…..
elida vangel
2008.06.10 16:15:50
Hogy miért jött létre ez a blog? Mert nem szeretnénk, ha egy szakítást az élet és halál tengelyén értelmeznénk, ha belebetegednénk egy-egy félresikerült kapcsolatba, bármennyire is fáj. Egy férfi sem ér annyit, hogy taccsra tegyétek magatokat érte. Pontosabban csak én érek…..
elida vangel
2008.06.09 15:53:21
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az építő kritikát- úgy mint pl a képzavarokra való rávilágítást- köszönöm. Csak hasznomra válhat, ha ezek után jobban figyelek az efféle részletekre.
Hasonlóképpen köszönöm- nem csak magam miatt- a helyesírási hiba javítását.
Kétségtelen, hogy azzal, hogy miután megtudtam, hogy nős „álmaim férfija”, ám ennek ellenére csókolóztam vele, besároztam magam, vagy ha úgy tetszik: „befeküdtem a pocsolyába”. Az erkölcsi tanulság sántít. Legalábbis hamisan szól. És, ezt is aláírom, igazat adok. Mea culpa, mea maxima culpa.
De amit nem értek, az az, hogy miért vált ki belőled mindez ilyen és ennyire heves indulatot? Emlékeztet valamire?
És bár a rád vonatkozó kérdéseimet szisztematikusan kerülted, azért te is hagysz nyomokat, és elárulsz magadról nem is keveset.
A „kicsim” és „édes” megszólítások nem zavarnak, ettől valahogy emberibbnek tűnsz, még ha kékülnek is az ujjaid az erőlködéstől, ahogy szorítod az arcodra a maszkot.
Talán épp egy disznó maszkját. Aki lehet, hogy nem éhes, mindenesetre álmodik.
A gyökér, utcasarki, egoista, lefolyó-szerű, nárcisztikus, maca, lábtörlő,szemét és a többi kategória és jelző amivel illettél, miután megkonzultáltad a virtuális barátaiddal, nos, nem esik jól, de hiába írtad rólam, attól tartok- nem engem minősít.
Világos, hogy a műveltséged , íráskészséged, jobb, mint az átlagé. De ez nem elég. Erre már te is rájöttél. Azóta vagy ilyen megkeseredett, gyűlölködő, görcsös, és feltehetőleg rettenetesen magányos.
És még egy: ha én a mások által megszerkesztett világban nem is létezem, te azt hiszed, hogy valóban létezel az egyedül a te fejedben megszerkesztett világodban?