Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Allogenes

3 bejegyzést írt és 27 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
vendégszerzőnk írása"A Konzervatorium blogon néhány hete két részletben jelent meg a “Drogtilalom vs. common sense” című írás, amely a globális drogtilalmi rezsim mint kontroll-mechanizmus kudarcának okait vizsgálta, számba véve annak lehetséges alternatíváit. A…..
Allogenes 2008.06.24 09:55:38
Gabrilo: politikát én se alapoznék grafikonokra. Ebben egyetértünk. De mégannyira nem alapoznék politikát anekdotikus beszámolókra. Vegyünk egy felelősségteljes politikai döntéshozót, akinek el kell döntenie, hogy engedélyezze-e egy bizonyos étel forgalmazását a városban. Tegyük fel, hogy ő utálja ezt az ételt, az apja meg a legutóbb rosszul lett tőle és ezért belehajtott az árokba az autójával. Vajon akkor jár-e el felelősségteljesen, ha ezen személyes tapasztalata alapján betiltatja ezt az élelmiszert, vagy ha inkább átnézi az ezzel kapcsolatos reprezentatív mintán végzett tudományos kutatásokat? Vagy mondjuk tiltsa be a síelést azon az alapon, hogy az ő családjában már hárman is eltörték a lábukat síbalesetben?

Mondtam, hogy a tudományos vizsgálatok eredményei korlátozottak, és egészséges szkepszissel kezelendők, nem abszolút igazságok - de az önmagában álló személyes észlelés ennél ezerszer korlátozottabb, ráadásul még csak nem is falszifikálható. Vajon a "konzervatív szkepszised" a személyes észleletek gyarlóságával szemben nem nyilvánul meg? Ez kábé olyan, mintha madárlesen lennénk, a haver felajánlaná a távcsövét, hogy jobban megfigyelhessük a garázdabillegető erdei csőrike násztáncát a tisztás túloldalán, de mi visszautasítanánk azzal, hogy "én csak a saját szememnek hiszek vazz, a távcső torzít". Persze, hogy nem kaphatsz teljes képet a valóságról a távcsővel sem, de talán jobb, mint hunyorogni. Amiről én beszélek, az nem a szkepszis feladása, sokkal inkább következetesebb alkalmazása.
A drogellenes "totális háború" valóban a "modern" világmegváltósdi, társadalommérnökösdi része, idáig egyetértek. Ám a drogkultúra maga a "posztmodern" "anything goes" része, és általában a legalizációs mozgalmak is azok. Nem könnyű…..
Allogenes 2008.06.12 08:54:36
Shenpen: amit Te javasolsz, az kb. a gorbacsovi modell. Peresztrojka és glasznoszty, emberarcú szocializmus, NEP, új gazdasági mechanizmus stb. Eufémizmusok a kör négyszögesítésére, egy olyan rendszer megreformálására, ami megreformálhatatlan. Nem működik a hadikommunizmus? Oké, akkor engedjünk egy kis teret a magántulajdonnak és a tőkének, de csak éppen annyit, hogy elodázzuk az összeomlást. A 80-as években sok rendszerváltó értelmiségi papolt a demokratikus szocializmusról meg harmadik útról, de aztán rá kellett jönniük, hogy nincs harmadik út, tertium non datur. Az alkoholtilalom bukása előtt is sok olyan vélemény volt, hogy a legalizáció helyett csak meg kell reformálni a rendszert. Arról nem beszélve, hogy az általad javasolt reform gyakorlatilag nem oldja meg a drogtilalommal járó legalapvetőbb problémákat (bűnözés, polgárháborúk, járványok, túladagolások, korrupció stb.), csupán felszíni kozmetikázás. Persze első lépésként nem rossz ötlet a dekriminalizáció, és nem rögtön a legalizáció, a legális piac felépítéséhez is idő kell. A cikkemben én is azt javaslom, hogy az első lépés az, hogy a fogyasztók elleni értelmetlen háborút meg kell szüntetni (dekriminalizáció) - ebben tehát egyetértünk.

Ugyanakkor én azt gondolom, hogy az általad javasolt modell azért sem állja meg a helyét hosszú távon, mert következetlen. Albert Einstein mondta az alkoholtilalomról: semmi sincsen károsabb hatással egy állam tekintélyére, mint az olyan törvények, amelyeket nem lehet betartani. Azt gondolom, hogy az ilyen felemás szabályozás (engedem is meg tiltom is) a legzavarosabb üzenet a polgárok felé: a törvényeket nem kell komolyan venni, azok nem vonatkoznak mindenkire ugyanúgy stb.
vendégszerzőnk írásaA drogtilalom gurujai szerint a drogokkal szükségszerűen együttjár a bűnözés, ezért a legjobb módszer az, ha növeljük a rendészeti kiadásokat és a törvények szigorát a drogfogyasztókkal és a terjesztőkkel szemben. A valóságban azonban a helyzet az, hogy…..
Allogenes 2008.06.10 08:27:19
Igazából nem csak Dalrymple véleménye ez, a neten is elérhetőek hasonló következtetéssel bíró írások, pl. John Booth Davis-től a The Myth of Addiction:

www.druglibrary.org/special/davies/myth_of_addiction.htm

Vagy Stanton Peele írásai, aki már Magyarországon is járt egy konferencián:

www.peele.net/

De számomra a jogi szabályozás szempontjából viszonylag kis jelentősége van annak a kérdésnek, hogy az addikciót betegségként definiáljuk (ez az uralkodó elképzelés) vagy pusztán kontrollálatlan viselkedésmintaként. Tény, hogy létezik függő viselkedésmód, és az is tény, hogy a függők viselkedését szubsztitúciós gyógyszeres kezeléssel pozitív irányba lehet változtatni, ezáltal csökkenthető a bűnözés, a fertőzések és a túladagolás kockázata. Az állam szempontjából ez az, ami fontos. A gyógyszeres kezelésen valóban keres Big Pharma is, mint ahogy a díler is keres azon, hogy elad heroint a függőnek. Azonban a két jövedelemszerzés között óriási különbségek vannak: az egyik legális, adózó jövedelem, a másik nem, az egyiknél jogi úton lehet érvényesíteni érdekeket, a másikkal viszont erőszakos bűnözés jár együtt, az egyiknél lehet érvényesíteni minőségkontrollt és fogyasztóvédelmet, a másiknál nem, az egyik legális gyógyszeriparból, a másik illegális ültetvényekről és laborokból szerzi be az utánpótlást, ezzel harmadik világbeli országok instabilitásához, a terrorizmus támogatásához vezet stb.

vendégszerzőnk írásaMint sok más sztori a történelemben, a drogtilalom is egy termékeny téveszmével kezdődött, akárcsak a kommunizmus. A rabszolgaság eltörléséért és az állam gondoskodó szerepének növeléséért lelkesedő 19. századi amerikai puritánok kiadták a…..