Regisztráció Blogot indítok
Adatok
npp1982

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Egy balesetet hajlamosak vagyunk a véletlenek gonosz összjátékának tekinteni. Ezzel felmentjük a felelősöket, és semmit sem tanulunk az esetből, hiszen a véletlen kifürkészhetetlen. A 2003-as paksi üzemzavar egyáltalán nem volt véletlen. Konkrét emberi hibák sorozata okozta a bajt, ezzel rámutatva…..
npp1982 2018.05.10 12:45:40
@molnibalage: "Paks 2 Paks 1-nél olcsóbban fog termelni, mert ... és jobb paraméterei vannak más téren is."
Őszintén kíváncsivá tett ez az álszakértői vélemény. Vajon milyen más téren mutatkozó paraméterei lehetnek az új blokkoknak, amelyek árcsökkentő hatással bírnak?
A beruházást támogatók elsunnyogták (és elsunnyogják) azt a szakértői (BME) véleményt, amelyben - többek között - felvetették a magyar villamosenergia rendszer nagyságához mérve túlzott egységteljesítményű 1200 MW blokk kiválasztását. Ennek két hátránya látszik: egyfelől az atomerőművi blokk kiesése túlzottan megviseli a rendszert, másfelől ugyanebből a veszélyből eredően megnöveli a rendszer szükséges teljesítménytartalékját. Magyarul a járulékos beruházások - relatíve és abszolút értékben is - jelentősen drágulnak. A sunnyogás annak fényében igazán feltűnő, hogy szinte sohase felejtik el megemlíteni a járulékos beruházások szükségességét az alternatív energiatermelési lehetőségek tárgyalása során.
Nem sok szó esik arról, hogy a fent említett veszély némileg csökkenthető volna a Paks1-hez hasonló kétturbinás megoldással. Monoblokknál egy szekunderköri üzemzavar is teljes kapacitásvesztéshez vezet, két turbina esetén csak a blokk teljesítményének fele esik ki, a reaktorblokk részterhelésen (50 %) üzemelhet. Az elrendezés (egy v. két turbogépcsoport) hatása Paks1 üzemi eredményeinek elemzésével jól becsülhetők. A jelenlegi tervek monoblokkot tartalmaznak, úgy tűnik, szándék sincs más elrendezés megfontolására.
Ezek tehát hátrányok, amelyek drágítják az új paksi blokkokban termelt energiát, de erről nincs se tájékoztatás, se vita. (A blokk nagyságát tekintve a kérdés eldőlt, ezen vita már nem nagyon lehet, de a korrekt tájékoztatás számonkérhető. A turbinák száma talán még megvitatható volna, de mintha mégse...)
Elvileg csökken a meghibásodások száma egyes komponensek darabszámának csökkenése okán. Ugyanakkor más komponensek száma nő, a komponensek igénybevétele átlagban némileg nagyobb lesz, összességében ezek a változások kimutatható árcsökkentő hatással nem valószínű hogy bírnak. Részletes, komponens szintű elemzéssel a vizsgálat elvégezhető, ennek módszere kidolgozott és ismert.
A termelői egységárat döntően a beruházási költségek befolyásolják, de pl. Aszódi tanulmányában - jobb híján - az üzemeltetési és karbantartási költségek is ennek százalékában vannak megadva. Mert hogy erre vannak használható referenciák. Másra meg nincsenek. Főleg nincsenek referenciák hatvan éves üzemidőre, nem is beszélve a 96% teljesítménykihasználási tényezőről, ami csak a Roszatom sztahanovista brigádnaplójában található, mint elérendő távlati cél - egyébként megvalósíthatatlan világrekord...
Mellesleg a beavatottak számára elég nyilvánvaló, hogy az üzemanyag kazetták nagyobb száma miatt az átrakási idő bizonyos növekedésével kell számolni - ha már a paraméterek szóba jöttek. Ez pedig azt jelenti, hogy az Aszódi-Hárfás duó az átrakási-karbantartási időt is alábecsülte.
De ez mind csak a felszín, az igazság a mélyebb részletekben van...
npp1982 2018.05.10 17:52:07
@no.nick.today: Egy kis ismétlés a nukleáris alaptanfolyamról:
1.1. Könnyűvizes
1.1.1. Forralóvizes reaktor
1.1.2. Nyomottvizes reaktor
1.2. Nehézvizes
1.2.1. CANDU reaktor
1.3. Grafit moderálású
1.3.1. Gázhűtésű reaktor
1.3.2. RBMK reaktor

Forralóvizes: Fukusima, nyomottvizes: Paks; mindkettő könnyűvizes. Csak a pontosság kedvéért.
npp1982 2018.05.11 09:10:25
@no.nick.today: Felesleges kötözködés. Ráadásul alaptalan. A hozzászóló keveri a fogalmakat.

Elérhető a hálón a "Jelentés a paksi atomerőműben 2003. április 10-én bekövetkezett esemény hatósági kivizsgálásáról". Hozzáértő szakemberek következetesen használják ebben az iratban (is) a fűtőelem kifejezést, pontosan abban az értelemben, mint itt. Pontosabban fűtőelem-pálcáról van szó, a védőcsőbe zárt üzemanyag pasztillákról, azaz a kettőről együttesen.
Az atomerőmű honlapján "A nukleáris üzemanyagciklus" címszó alatt világosan meg van fogalmazva: "Az üzemanyag-pasztilla és a burkolat együtt jelentik a fűtőelempálcát. Mivel a több tízezer fűtőelempálca egyenkénti mozgatása, cseréje gyakorlatilag megoldhatatlan lenne, a fűtőelemeket kötegekbe foglalják. A paksi VVER-440 típusú reaktorokban használt fűtőelemkötegek (kazetták) hatszög keresztmetszetűek, és egyenként 126 fűtőelempálcát tartalmaznak."