Sezamme1 2018.08.28 10:33:47

@Ches Desmond: nem igazán a tábori pékséggel volt a gond, hanem főként az alapanyaggal, és a belső logisztikai hálózatunkkal. Annyira csapnivaló volt a szervezettség, hogy a II. hadsereg fronthoz közeli hadtáp raktárai általában csurig voltak élelmiszerellátmánnyal, 50 km arrébb a frontra meg sokszor a szükséges napi kvóta sem jutott el, amikor pár sebesült a főhadiszállásra került és ezt látták, hát nem sok kedvük volt visszamenni frontharcolni. El lehet képzelni hogy a hazából történő szállítmányozás ugyanilyen csapnivaló volt: a nyersanyagok legtöbb esetben poshadtan, megromolva érkeztek a főparancsnoksága. Ezért idővel a magyar katonák ráfanyalodtak a németek tubusos sajtjaira (öregapám szerint konkrétan ízetlen és sz@rszagú volt) meg cipóira, mert azok legalább rendelkezésre álltak.

Sezamme1 2018.07.18 11:35:05

Jó régi bejegyzés de ehhez a Tigris vs Párduc vs T-34 témához hozzászólnék hátha olvassa még valaki közületek. Szerintem nem technikai adatok (ez alapján a StuG IIIG viszi a prímet), vagy kilövési hatékonyság (ez alapján meg az Elefánt nevű szörnyszülött nyerne) alapján kell eldönteni, hogy melyik volt a hatékonyabb páncélos. Egyszerűen azt kell nézni, melyiknek volt nagyobb haszna a hadviselésben az aktuális érában, az adott körülmények között. És ebben a T-34 egyértelmű a nyerő, de CSAK a 85-os löveges változata miatt. Röviden: a T-34 tulajdonságait leírtátok, nem ismételem meg. Az alap T-34-es a szovjetek számára használhatatlan volt a háború elején. Hiába állt ellen az akkori német páncélosoknak (Pz II, III, StuG IIIC), az akkori szovjet seregben alkalmatlan volt szervezett ellenállásra. Képzelten legénység, rádiós kommunikáció hiánya, pocsék váltó miatti állandó elakadások (hiába a jó terepjáró képesség) -> csak a főbb problémák voltak. Viszonylag kis számban is gyártották őket. A T-34/85- ös már más tészta, minden akkori igénynek megfelelt. Könnyebb toronykezelés, javított váltómű, elvárható sebesség és hatótávolság, jobb löveg, amivel a párducot is kilőtték 5v1-ben, ráadásul iszonyat számban gyártották le a szövetségesek által behajózott nyersanyagokból. A Tigris legnagyobb hibája pont az volt, hogy amire tervezték, arra alkalmatlannak bizonyult. A Tigris egy támadó tank volt, a doktrína alapján a támadást kellett vezetnie ellenállhatatlanul. A támadási "olló" lerövidült az iszonyat fogyasztás miatt, a támadás sebessége az iszonyat tömeg miatt. A technikai meghibásodások és a sár (Otto Carius: "Tigers in the mud" valaki?) A Tigrisek a legtöbb német offenzívában mire lejutottak a célig rengeteg kísérő tankot (pz III, pz IV) vesztettek, akik kénytelenek voltak a cammogás miatt lassabban haladni. Kurszki csata veteránok általi leírásaiban is mindenhol ezt lehet olvasni. (bár azt nem maguk a tankok, hanem a szovjet hírszerzés és tüzérség nyerte meg) A Tigrisek (I, II, egyremegy) hatékonysága akkor növekedett meg, amikor a keleti fronton és a nyugatin is védekezésre kényszerültek. Úgyhogy lehet unortodox, de az én véleményem az, hogy a sima T-34 (39-41) és a Tigris is egy rossz konstrukció volt, mert az adott hadseregben alkalmatlan volt a célfeladat ellátására.

Sezamme1 2018.07.13 13:22:49

"Winston Churchill láthatóan nem volt túl boldog, amikor ez a kép készült." - vagy csak másnapos volt :)

Sezamme1 2018.05.31 09:59:28

@mojoking77: A "birka" nem egészen pontos kifejezés. Háborús helyzetben nemhogy a sírját ásó ember a "birka", hanem inkább az, aki ha elfogják stresszből elkezd gránát felé nyúlkálni, vagy pisztollyal üvöltve hadonászni, netalántán értelmetlenül futkorászni kezd a géppuskás ellenség elől. A TEK egyik pszichológiai tréninggel foglalkozó osztályvezetője tartott úgy egy éve egy előadást, ahol a túszhelyzetek pszichológiáját mutatta be a sértettek szemszögéből. Elmondta, hogy az emberi szervezet a legtöbb gerinces emlőshöz hasonlóan kezeli a stresszt. Az első stresszreakció alapvetően genetika kérdése, a stresszkezelési képességet viszont lehet fejleszteni. A stresszreakciónál maradva hozta az esti órákban az autók elé rohanó őz esetét -> átszalad egy 5 fős őzalakulat előtted, abból 3 átrohan ahogy észlel téged, 1 megáll és fél percig a reflektorodba bámul, 1 meg az út közepén lassan megfordul és tétovázva visszaballag. Kb. ez 3 alap stresszreakció: az úton megálló és rád bámészkodó annyira leblokkolt, hogy fél perc kellett mire a helyes dologra rábírja magát, azaz takarodjon el minél hamarabb, akik átrohannak azok képesek voltak reagálni a stresszre még a veszély közben és ösztönösen menekülnek, a forgolódó meg ugyan nem blokkolt le teljesen, de a helyzetben legrosszabb "menekülést" választotta, mert a stresszhelyzetben összezavarodott. Na valahogy így van amikor bekerít és elfog az ellenség egy háborúban. A két sírásó valószínűleg jó genetikával rendelkezett és megfelelően tudta kezelni a stresszhelyzetet: az életüket mentve megadta inkább magát/nem ellenkezett és ösztönösen reménykedett a túlélésben, még ha a saját sírjának megásásával is kellett töltenie utolsó óráit.

Sezamme1 2018.05.30 15:15:55

@gigabursch: franciákról: valóban, ha a német offenzívánál is ilyen kemény gyerekek lettek volna, talán nem kellett volna német segget nyalniuk 5-6 évig. Többi kommenthez (bocs, inkább egybeválasz lesz ide, nincs humorom végiglinkelni őket egyesével): azon vitázni, hogy volt-e francia ellenállás szerintem felesleges, nyilvánvalóan volt. A D-nap előtt számos térképszelvényt a francia ellenállás "frissített" a szövetségeseknek, vasúti pályákat robbantgattak itt-ott és akadályozták a mozgósítást, de még lehetne sorolni tovább. Ami melót kifejtettek az akkori lakossági adatokhoz képest (plusz azt is tegyük hozzá, hogy nekik az eszközeik is meglettek volna egy komolyabb ellenállás szervezéséhez) az viszont '44 tavaszáig a többi megszállt országhoz képest nevetséges, ehhez mérten pedig igenis nyugodt szívvel le lehet őket gyávázni. Arról már nem is beszélek, hogy ezzel a finoman szólva is mértékletes fegyveres és civil ellenállásukkal lazán hagyták vérezni a szövetségesnek tartott lengyeleket és később a szovjeteket, hiszen amíg nem náluk rotyogtat a német tüzérség, addig lényegi problémák ugye nincsenek. Azt azért érdemes a franciáknak (vagy inkább a francia politikának) piros pontnak beírni, hogy tökéletes időben léptek fel szerepelni a színpadra (Párizsba bevonulás, Sasfészeki cécó stb.) és azt mindig megfelelő színészi képességgel tették és lényegében az EU-i hadszíntéren mutatott viccparádéjukkal győztes nagyhatalomként zárták a háborút.

Sezamme1 2018.05.24 15:15:26

A párduc tankos képre azért jól rákészült a fotós és a két baka :) A párduc már a lövéskor is üzemképtelen kellett legyen (ha egyáltalán a füst a bazooka találattól származik, lehet egyáltalán nem lőttek vele, csak jól füstöl az olajos benzin), a tank helyzete, de különösen a löveg állása ezt bizonyítja. Az épületen látható nyomokból (repesz a falon, lyukas tető) kifolyólag valszeg bombázók végeztek szegénnyel. Külön említést érdemel a statiszta a bazooka-t szorongató legény mellett, aki még a fegyverét sem tartja célja, de még egy bazooka-töltetet sem szorongat, amivel újratölthetné a társát :)

Sezamme1 2018.05.24 14:48:47

Szerintem többen jól írták: a Pz IV-es nem lesben áll, hanem üzemképtelen. A tankra hányt kacatokból egyértelmű, hogy a már jóval a harcok után készült, a létra is árulkodik, hogy valószínűleg katonai mérnökök/civilek "használják" a tankot. A löveg helyzete alapján a hidraulikus rendszer és a motor megadta magát. Szerintem lehetetlen megmondani, hogy mitől lett inoperatív. Légi bombázást kizárnám, hiszen abba az épület bőven összerogyott volna. HE találatot sem kaphatott (mezei Sherman nem lehet a ludas), mivel nem láthatóak feltűnő égésnyomok a tankon, és csak minimális koromfoltok az épület belső falain. A kiskaliberű golyónyomokat a falakon látva azt tudom leginkább elképzelni, hogy kemény tűz alá került a kicsike és egy bazooka végzett vele vagy úgy, hogy mozgásképtelenné tette a görgőket/lánctalpat (a tigrisekre készülve a doktrina az volt a nyugati szövetségeseknél, hogy a bazooka célja nem a likvidálás, csak a mozgásképtelenné tevés) és a csapata működésképtelenné tette+elhagyta, vagy szerencsés bazooka találat érte a lövegtornyot és a test között (amit nem látunk a képen).

Sezamme1 2018.05.11 09:43:15

@teddybear01: "Épp az, hogy pont a genfi egyezmény mondja ki, hogy az ellenfél egyenruhájába öltözött katona kém, akiket akár az elfogásuk helyszínén, katonai rögtönítélő bíróságok ítélete alapján ki lehet végezni."

A Genfi egyezmény nem ezt mondta ki. Lényeges információkat hagysz ki a történetből, így persze látványosabb a sztori csak nem igaz. A Genfi egyezmény alapján az ellenfél egyenruhájába öltözött katona valóban kémnek minősül, és valóban kivégezhető volt akkoriban egyes esetekben. Skorzeny hadbírósági tárgyalásán azonban nemzetközi bíróság mondta ki, hogy amennyiben az egyenruha nem megfelelően azonos (tehát kiszúrható bibi van rangjelzésben, varrásban stb.) akkor ez az eljárás nem alkalmazható. Akkor sem, ha az "álruhát" alkalmazó alakulat nem bocsátkozik harcba, illetve ha harcba bocsátkozás előtt leveti az "álruhát". A derék amerikaik azonban ezekre a kivételekre tekintet nélkül szinte minden útjukba akadt álruhás kémet kivégeztek, akár lehetővé tette ezt a jog, ha nem. És ez nem az én találmányom, a Genfi egyezmény 4-es cikkére kereséssel számos jogi forrást találsz.

"Az SS tagjait azonban a viselt dolgaik alapján utálták meg az amerikaiak. Közismert tény, hogy az Ardenneki Offenzíva alatt több SS-egység is lemészárolta a foglyul esett szövetséges katonákat, ahelyett hogy elküldték volna hátra, a fogolytáborokba."

Félinformációk "Közismert tényként" való közlése helyett érdemesebb mélyebbre ásnod, és elolvasni legalább az akkori nemzetközi bírósági ítéleteket, meg háború utáni kutatási anyagokat. Nem kell nagyon messzire menni, ott van a "Malmedy-i mészárlás" joganyaga (Kampfgruppe Peiper), ma már számos feldolgozásban elérhető (OGY könyvtárában hozzáférsz). Itt maga az amerikai legfelsőbb bíróság nyomására mentették fel az állítólagos SS mészárosokat. Egyik oka a felmentésnek a marasztaló ítéletet hozó hadbíróság aggályos összetétele volt (előre befolyásolt esküdtek, egyiküknek még a testvére is harcolt és elesett Malmedynél pl.) a másik meg, hogy az ítélet utáni években kezdtek előszállingózni olyan amerikai veteránok, akik azt állították, hogy estek ők fogságba Peiper alatt és több mint okés volt a bánásmód velük szemben. Bár újratárgyalás nem volt, hanem utólagos felmentést kaptak a Malmedy-i vádlottak, maga az USA Kongresszusa gyűjtötte össze azokat a bizonyítékokat a (z elmaradt) tárgyalásra, mely szerint az öldöklés több esetben fogolyszökés miatt következHETett be. Fogolyszökési kísérlet esetére mellesleg az előbb felhívott Genfi egyezmény akkoriban szintén lehetővé tette az akár halállal járó kényszereszközök alkalmazását. Úgyhogy az Ardennekben lefolyt fogolykivégzések terén csak az iratok alapján teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy : számos bizonyított esetben a német kémek kivégzése abszolút jogszerűtlen volt, illetve az ott harcoló SS alakulatok fogolymészárlásában a mai napig nem ítéltek el senkit.

"Az SS tagjait azonban a viselt dolgaik alapján utálták meg az amerikaiak". Ez valamiért általános közvélekedés lett manapság, pedig születtek már igényes munkák a témában a tömeg számára, amik az ellenkezőjét állítják, pl. Band of Brothers, szigorúan könyvben emésztve.

Sezamme1 2018.05.11 10:28:21

"A háborús jog alapján meg bizony simán ott helyben mind agyonlőhető lett volna". Nem igaz, hiszen pont, hogy ennek az ellenkezőjét mondták ki a Genfi Egyezmény 4. cikke alapján Otto Skorzeny perében.

Sezamme1 2018.05.11 10:37:03

@molnibalage: természetesen megtörténtek a hadifogoly mészárlások, nem is állította senki sem az ellenkezőjét. A mészárlások/kivégzések jogalapja a kérdéses azonban számos esetben. A Malmedy incidens-nél sem volt bizonyított a mészárlás jogalapja, azt egy újratárgyalásnál lehetett volna bizonyítani. A korabeli amerikai politika azonban (az addigra tisztázódott szomszédos Staveloti események nyomására is) valószínűleg félt attól, hogy egy újratárgyalásnál esetleg olyan bizonyítékok kerülnek elő, amik rájuk nézve terhelőek, ezért újratárgyalás nélkül döntött a terheltek amnesztiája és szabadon bocsátása mellett - ne feledjük, hogy az ötvenes évek végén Németország mint NSZK már egy fontos stratégiai szövetséges volt, nem ellenség.

Sezamme1 2018.05.10 14:31:03

@Trónkövetelő: "Az oroszoknak átadott M4A2 szarabb volt, mint a képen látható T-34/85. " Itt elég erős képzavart érzek, engedd meg hogy kicsit korrigáljak. Eleve nem érdemes összehasonlítani a kettőt, több szempontból sem. A Sherman lényegében egy gyalogsági támogató tank volt, a T-34/85- ös pedig tankelhárításra tervezték, így teljesen más szerepkörben vetették be őket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Shermaneket és a T-34-eseket eleinte külön hadosztályokban alkalmazták pár ritka esettől eltekintve. Magyarul ahol masszív páncélos elhárítás volt a feladat (STUGIII-G, Panzer IV F-G, Párduc, Tigrisek) oda a T-34/85 került, ahol könnyebb célpontok (könnyű-egyes közepes tankok, páncélkocsik, járművek, gyalogsági lövegek és gyalogság) oda meg a Sherman. Az M4A2-t takarékossága, gyors tüzelési sebessége és egyszerű üzemeltetése miatt szerették is a szovjetek, a T-34/85 meg egy korai alternatíva volt a Tigrisekkel szemben. Tekintve hogy 1943 második felétől a szovjetek átvették a kezdeményezést, a Sherman önálló felhasználási területe egyre csökkent - a legfőbb feladat ugyanis a német páncélosok, rohamlövegek és beásott PAKok leküzdése volt - így még a modernebb, 76 mm-es változat csak kiegészítő szerepet kaphatott az alacsony páncélzottsága miatt a gárdahadsereg egyes kötelékeibe integrálva. Az offenzívában azonban széleskörűen alkalmazták mert igen sokoldalú volt -> jelen volt pl. még Ausztriában is. A háború végén (44 vége, 45) T-34/85 (és 76) tömegesen alkalmazva, IS-2 tankok pedig - csupán technikailag - 1 az 1 elleni harcban is felvették a versenyt a Párducokkal, Tigrisekkel, Királytigrisekkel, a Shermaneket pedig csak kiegészítő szerepkörben, de nagy tömegben alkalmazták a ruszkik továbbra is. Maguk a szovjet tankparancsnokok is azt vallották, hogy a Sherman kiváló adalék volt számukra.

Sezamme1 2018.05.09 10:26:53

@csentecsa: "A négusnak az volt a mázlija, hogy nem SS-ekkel akadt össze, hanem a Wehrmacht katonáival.. " Az SS - és a II. világháborús náci ideológia is - jóval bonyolultabb volt, mint amit a középsiskolás törikönyvek írnak róla, ezért ezt ilyen egyszerűen nem lehet kijelenteni. Bővebb történelemórát mellőzve röviden csak annyit, hogy az SS fő tagozatainak egyikében számos egységben harcoltak színes bőrűek, akik a szigorúbb szabályrendszer miatt a Wehrmachtban nem "légióskodhattak". Ezt persze sokáig úgy magyarázták ki a háború után a szövetséges hatalmak, hogy a színes bőrűekre a koncentrációs és fogolytáborokban rosszabb sors várt volna, mintha fegyvert fognak a németek oldalán ezért kényszerből soroztatták be magukat a Waffen SS-be. Ennek nyilvánvalóan ellentmondanak azok a fotók, amik pl. Berlin ostroma után láttak napvilágot az SS Charlemagne (kb. 7500 önkéntes franciákból álló egység) túlélő tagjainak elfogásáról, ugyanis ők voltak a vezír bunkerének védői, akik utolsó vérükig harcoltak és talán 50-en maradhattak életben - persze nem sokáig, mert a nyugati hatalmak elfogásukat követően azonnal kivégezték őket. Számos megmaradt fotójukon színes bőrű katona látható. De ez csak egy példa, kilométer hosszan lehetne sorolni a hasonló eseteket. A téma tehát nem fekete/fehér (haha).

Sezamme1 2018.05.09 15:56:02

@csentecsa: adok egy linket: en.wikipedia.org/wiki/Waffen-SS_foreign_volunteers_and_conscripts

bár nem minden alakulat van pontosan feltüntetve, de megtalálod legalább az általam hivatkozott francia önkénteseket, itt a blogon kereséssel pedig az alakulat nevére kereséssel a hivatkozott képet. Rommel nevére kereséssel szintén számos ilyen képet találhatsz, akár itt a blogon is. Részben jól tudod, a háború első időszakában (39/40) a származási/etnikum még lehetett kizáró ok akár Waffen SS-ből is, a Barbarossa után viszont már nem - gondolj csak a kb. 250000 ukrán önkéntesre. Az igények részben felülírták az ideológiát és számos harctéren - köztük Berlinben is tolták különböző nációk - köztük színes bőrűek is - a harci szekeret.