Adatok
Balfredo Alfredo
0 bejegyzést írt és 651 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kedves olvasók! A kommentekben többen is kérdeztétek, az elmúlt két hétben miért nem került ki új poszt. Ennek az az oka, hogy a vírushelyzet kirántotta az eddig biztos talajt a lábunk alól, és egyik pillanatról a másikra kétségessé vált a blog jövője. 15 év nagyon sok idő, és sok munkánk van a…..
Balfredo Alfredo
2020.12.28 19:39:21
@Opportunista mikroba: Minden munkának van előnye. Ha más nem, akkor az, hogy egyáltalán van.
Egy átlagos munkahely átlagos munkaköre meg akkor "nem rossz", ha átlagosan meg lehet élni belőle. Ha nem lehet átlagosan megélni belőle, de nincs más, akkor természetesen elvállalom, de azért lelkesedést ne várjanak tőlem. Ez is egy hozzáállás.
Egy átlagos munkahely átlagos munkaköre meg akkor "nem rossz", ha átlagosan meg lehet élni belőle. Ha nem lehet átlagosan megélni belőle, de nincs más, akkor természetesen elvállalom, de azért lelkesedést ne várjanak tőlem. Ez is egy hozzáállás.
Balfredo Alfredo
2020.12.30 16:34:01
@Opportunista mikroba: A lelkesedés hiánya nem azonos a fanyalgással! Miért nem elég az, hogy napi nyolc órában előírt módon elvégzem az előírt feladatot? A műszaknormát teljesítem, nem teljesítem alul, de nem is teljesítem túl. Tudatában vagyok, hogy ezért a munkáért ennél a cégnél ennyi órabért fizetnek. Hiába is teljesíteném túl a normát, több pénzt akkor sem kapnék.
A műszak után meg állást keresek. Olyat, ahol többet fizetnek. Vagy olyat, ahol kevesebb munkáért kapok ugyanennyi pénzt. Szerintem ez egy korrekt hozzállás.
A műszak után meg állást keresek. Olyat, ahol többet fizetnek. Vagy olyat, ahol kevesebb munkáért kapok ugyanennyi pénzt. Szerintem ez egy korrekt hozzállás.
Ez sajnos rendszeres „taktika”, és nagyon rossz taktika: az álláskeresők kétségbeesésükben olyan alacsony árat mondanak a munkájukra, amiről azt gondolják, hogy ennyiért már csak felveszi őket egy munkáltató. Ennek a kétségbeesésnek egy másik hozadéka, hogy szívesen látnák az álláshirdetésekben,…..
Balfredo Alfredo
2020.07.01 18:18:34
@jobangel: Nem fejezted be a történetet! Annyit tudtunk meg, hogy a történet főszereplője elvi lehetőséget kapott projektek vezetésére.
Az illető levizsgázott projektvezetésből vagy sem? Sikerre vitt projekteket vagy sem? Egyáltalán kapott projekteket vagy mire levizsgázott, a multi anyacég a leányvállalat bezárása mellett döntött?
Mondjuk, hogy minden simán ment és az illető számos projektet vezetett a sikeres befejezésig. De vajon mi a helyzet a fizetésével? Projektvezetőként dolgozott ugyan, de sima beosztott mérnöki fizetésért? Vagy épp minimálbérért?
Az illető levizsgázott projektvezetésből vagy sem? Sikerre vitt projekteket vagy sem? Egyáltalán kapott projekteket vagy mire levizsgázott, a multi anyacég a leányvállalat bezárása mellett döntött?
Mondjuk, hogy minden simán ment és az illető számos projektet vezetett a sikeres befejezésig. De vajon mi a helyzet a fizetésével? Projektvezetőként dolgozott ugyan, de sima beosztott mérnöki fizetésért? Vagy épp minimálbérért?
Ahogy nézegetem a statisztikáimat, és az évek során egyre több álláskeresőt ismerek meg, egyre könnyebben azonosítok olyan álláskereső csoportokat, akiknek igazán problémás az álláskeresés. A HR-esek, azon belül is a toborzók egy ilyen csoport… hozzám fordulnak álláskeresési tanácsokért, ami…..
Balfredo Alfredo
2020.06.28 19:34:53
@jobangel: "És az jött ki belőle, hogy most van csak igazán szükség a HR-re..."
Értem én, hogy tűzzel-vassal véded a háereseket, de akkor is oximoronszagot érzek a levegőben! Igaz, hogy a keresést emberek helyett gépek végzik, de mégis szükség van hús-vér háeresre. Hogy is van ez?
Tegyük fel, hogy vannak gépesített eszközök a jelöltek keresésére munkatapasztalat, szoftszkill, HOBBI, nyelvtudás és más kijelölt szempontok alapján. Ha ezek a gépi valamik valóban olyan jók, mint hozzászólásod ecseteli, akkor miért van szükség háeresre?
A leendő munkatársra vonatkozó elvárásokat nem a háer, hanem a szakmai felettes hivatott összeállítani. Ha a gépesített keresési eszközök valóban jók, akkor még nagyszámú jelentkezőből is képesek kiszűrni azt a néhány legjobbat, akivel a mukáltató felveheti a kapcsolatot. Ha meg kevés potenciális jelölt van a munkakör speciális jellege (vagy éppen a hülyén megadott keresési szempontok) miatt, akkor is képes megtalálni azon munkavállalókat, akik egyáltalán szóbajöhetnek. Emberi erőforrás ilyen szisztémában csak adminisztrációra kell: keresési szempontok megadása a keresőrobotnak, a keresőrobot által kiadott legjobb jelöltek értesítése és interjúra hívása, keresőrobot által benyújtott számla leigazolása és továbbküldése a pénzügyesnek kifizetésre. A felsorolt tevékenységek egyike sem értékteremtő. Ettől persze tetszés szerint elnevezhetjük az ilyen tevékenységekkel foglalkozó munkatársat. Nevezhetjük például betanított toborzónak, vagy AI-augmented deputy recruiter assistantnak, de ha olyan kedvünk van, akár háeresnek is elnevezhetjük. Ha az utóbbinak nevezzük el, a helyzetet bizonyos szemszögből nézve lehet úgy is jellemezni, hogy szükség van háeresre.
A szójátéktól eltekintve van ennek a dolognak egy racionális-pénzügyi oldala is. Eddig az üres pozícióra a jelölteket emberek (újabb keletű szakkifejezéssel élve: biorobotok) keresték. A helyzet változott, ezentúl igazi robotok keresik. Viszont idézett mondatod szerint emberek is kellenek melléjük. Mi az előnye ennek a helyzetnek a munkáltató szempontjából? Az, hogy eddig csak a háerest fizette, most pedig a háerest is meg a kereső robotot is fizeti, plusz kiadás számra. A tőkés szemlélete szerint ennek a plusz kiadásnak meg kell térülnie, lehetőleg mielőbb. Mitől térül meg, hogyan térül meg? Kérem fejtsd ki részletesebben, ha az nem ütközik valamiféle titoktartási kötelezettségbe!
"Attól, hogy mindenkit egyformára szabnánk, leginkább szerecsejáték lenne a kiválasztás."
Körkörös védelem: azzal érvelsz, hogy a kiválasztás szerencsejáték lenne. A kiválasztás ma is de facto egy szerencsejáték és engem vádolsz, hogy szerencsejátékot akarok csinálni belőle! És igen, ez a szerencsejáték helyzet a háeresek bűne. Azoké a háereseké, akik érdemi kiválasztási tevékenység helyett a jelöltek fészbukk oldalának tanulmányozásával töltik az időt.
Egyébként nem mondtam, hogy mindenki egyformára szabnánk. Attól, hogy van egy szabványos cévé formátum, nem fogja mindenki azt írni a munkatapasztalat rovatba, hogy "5 éves zabhegyezési gyakorlat félautomata tranzisztoros zabhegyezőgépen", hanem egészen mást ír a szenior szoftverfejlesztő és megint mást a pályakezdő vegyésztechnikus.
"Ha a kezébe adsz egy üres lapot, hogy oké, írj CV-t, úgy, hogy előtte sosem látott olyat, bajban lesz."
Már többször elhangzott e fórumon is, hogy a kiválasztási folyamat átláthatatlan. Ennek megfelelően a cévé milyensége és a megpályázott állás elnyerésének valószínűsége között semmilyen direkt vagy statisztikai összfüggést kimutatni nem lehet. Ha tehát valaki hirtelen felindulásból ír egy cévét, akkor semmivel sem rosszabbak az esélyei, mintha sablont vagy épp Europassot használ :-P
Értem én, hogy tűzzel-vassal véded a háereseket, de akkor is oximoronszagot érzek a levegőben! Igaz, hogy a keresést emberek helyett gépek végzik, de mégis szükség van hús-vér háeresre. Hogy is van ez?
Tegyük fel, hogy vannak gépesített eszközök a jelöltek keresésére munkatapasztalat, szoftszkill, HOBBI, nyelvtudás és más kijelölt szempontok alapján. Ha ezek a gépi valamik valóban olyan jók, mint hozzászólásod ecseteli, akkor miért van szükség háeresre?
A leendő munkatársra vonatkozó elvárásokat nem a háer, hanem a szakmai felettes hivatott összeállítani. Ha a gépesített keresési eszközök valóban jók, akkor még nagyszámú jelentkezőből is képesek kiszűrni azt a néhány legjobbat, akivel a mukáltató felveheti a kapcsolatot. Ha meg kevés potenciális jelölt van a munkakör speciális jellege (vagy éppen a hülyén megadott keresési szempontok) miatt, akkor is képes megtalálni azon munkavállalókat, akik egyáltalán szóbajöhetnek. Emberi erőforrás ilyen szisztémában csak adminisztrációra kell: keresési szempontok megadása a keresőrobotnak, a keresőrobot által kiadott legjobb jelöltek értesítése és interjúra hívása, keresőrobot által benyújtott számla leigazolása és továbbküldése a pénzügyesnek kifizetésre. A felsorolt tevékenységek egyike sem értékteremtő. Ettől persze tetszés szerint elnevezhetjük az ilyen tevékenységekkel foglalkozó munkatársat. Nevezhetjük például betanított toborzónak, vagy AI-augmented deputy recruiter assistantnak, de ha olyan kedvünk van, akár háeresnek is elnevezhetjük. Ha az utóbbinak nevezzük el, a helyzetet bizonyos szemszögből nézve lehet úgy is jellemezni, hogy szükség van háeresre.
A szójátéktól eltekintve van ennek a dolognak egy racionális-pénzügyi oldala is. Eddig az üres pozícióra a jelölteket emberek (újabb keletű szakkifejezéssel élve: biorobotok) keresték. A helyzet változott, ezentúl igazi robotok keresik. Viszont idézett mondatod szerint emberek is kellenek melléjük. Mi az előnye ennek a helyzetnek a munkáltató szempontjából? Az, hogy eddig csak a háerest fizette, most pedig a háerest is meg a kereső robotot is fizeti, plusz kiadás számra. A tőkés szemlélete szerint ennek a plusz kiadásnak meg kell térülnie, lehetőleg mielőbb. Mitől térül meg, hogyan térül meg? Kérem fejtsd ki részletesebben, ha az nem ütközik valamiféle titoktartási kötelezettségbe!
"Attól, hogy mindenkit egyformára szabnánk, leginkább szerecsejáték lenne a kiválasztás."
Körkörös védelem: azzal érvelsz, hogy a kiválasztás szerencsejáték lenne. A kiválasztás ma is de facto egy szerencsejáték és engem vádolsz, hogy szerencsejátékot akarok csinálni belőle! És igen, ez a szerencsejáték helyzet a háeresek bűne. Azoké a háereseké, akik érdemi kiválasztási tevékenység helyett a jelöltek fészbukk oldalának tanulmányozásával töltik az időt.
Egyébként nem mondtam, hogy mindenki egyformára szabnánk. Attól, hogy van egy szabványos cévé formátum, nem fogja mindenki azt írni a munkatapasztalat rovatba, hogy "5 éves zabhegyezési gyakorlat félautomata tranzisztoros zabhegyezőgépen", hanem egészen mást ír a szenior szoftverfejlesztő és megint mást a pályakezdő vegyésztechnikus.
"Ha a kezébe adsz egy üres lapot, hogy oké, írj CV-t, úgy, hogy előtte sosem látott olyat, bajban lesz."
Már többször elhangzott e fórumon is, hogy a kiválasztási folyamat átláthatatlan. Ennek megfelelően a cévé milyensége és a megpályázott állás elnyerésének valószínűsége között semmilyen direkt vagy statisztikai összfüggést kimutatni nem lehet. Ha tehát valaki hirtelen felindulásból ír egy cévét, akkor semmivel sem rosszabbak az esélyei, mintha sablont vagy épp Europassot használ :-P
Balfredo Alfredo
2020.06.29 20:30:59
@jobangel: "tedd rendbe a Facebook oldalad" Ez megint egy lépés a háeresek védelmében! Vajon miért véded őket ilyen lelkesen?
Továbbá ez is egy oximoron. A fészbukk oldal milyensége vagy egyáltalán megléte nem szerepel követelményként az álláshirdetésekben. Te viszont arra biztatsz, hogy tegyem rendbe a fészbuk oldalamat. Ezzel ellentmondasz önmagadnak, mivel pár mondattal lejjebb írod: "A kiválasztási folyamatok nem átláthatatlanok". Ha egy játéknak nem ismertek számomra a szabályai és nincs is módon megismerni a szabályokat, akkor annak a játéknak a szabályai számomra átláthatatlanok. Nekem ezt jelenti az átláthatatlanság. Neked mit jelent az átláthatatlanság? Csak azért, hogy ne beszéljünk el egymás mellett.
Amúgy jól hangzik az, hogy tedd rendbe. De mikor van egy fészbukk oldal "rendben"? Mivel a fészbukk oldal, mint szempont nem jelenik meg az álláshirdetésekben, ugyanúgy nem tudjuk, milyen a rendbe tett fészbukk oldal, mint ahogy azt sem tudjuk, milyen a jól megírt cévé. Mindkettőnek a megítélése attól függ, hogy a kiválasztást végző személy jobb vagy bal lábbal kelt aznap. Egyikre sincs szabály, tehát a kiválasztás folyamata - számomra - _átláthatatalan_.
"Láttam 400 fős multit, 100%-ban fehérgallérosokat foglalkoztatva, ahol 2 fő HR-es volt, és ők több országot is kiszolgáltak" Ez egy pillanatfelvétel, egy adott állapot rögzítése, nem igazol és nem dönt meg semmit. A történetben minimum négy változó van: munkavállalók száma, emberi háeresek száma, robot háeresek száma, háer szervezet feladatainak listája. A robot háeres esetleges előnyét akkor lehetne kimutatni, ha több időpontban is lennének adataink a fenti változókról. Lehet, hogy korábban három emberi háeres is volt, kevesebb létszámhoz és kevesebb feladathoz. De az is lehet, hogy régebben ugyanúgy két háeres volt, több munkavállalóhoz és több feladathoz, utána elkezdték a robot háeresekt bevetni abban a reményben, hogy meg lehet spórolni az egyik emberi háerest. Ha így történt, akor fiaskó: nem csak a két emeberi háeres maradt meg, de robotokat is használnak és összeségében mégis kevesebb feladatot végeznek el, mint régebben a csak emberi háeresek. Esetleg van-e arról adatod, hogy az illető multi cégnél hogyan alakult az évek során az egy munkavállalóra eső háer költség?
"robot nem tudja kiszűrni a fazont, akiről pontosan tudjuk, hogy keveredett már korrupciós botrányba" Tévedsz. A robot egy gép, ami a korábban neki megtanított-beprogramozott feladatot hajtja végre, a neki elérhető adatok felhasználásával. Az emberi interjúztató honnan tudja, hogy a jelölt koorrupciós botrányba keveredett? Ha a robot tudja, hogy feladata kiszűrni a korrupciós botrányba keveredett jelölteket és birtokában van annak az információnak, ami alapján az ilyen jelöltek beazonosíthatóak, akkor ki fogja szűrni őket. Ha például van egy lista, amin a kerülendő jelöltek adatai vannak felsorolva, akkor a robot is ugyanúgy ellenőrízni tudja, hogy a jelölt rajta van-e a listán, mint ahogy egy ember is ellenőrízni tudja. Sőt ha hosszú és/vagy többféle a lista, a robot gyorsabban tud benne keresni. Ha meg nincs lista, akkor a háeres arra alapoz, hogy hallotta a teniszpartnerétől, aki hallota az unokanővérétől, hogy X.Y. korrupciós ügybe keveredett (meg azt hogy az illető anyja egy kulák malomtulajdonos szeretője volt). Gyakorlatilag megint az jön elő, hogy a folyamat _átláthatatlan_, mert nem világos, hogy milyen szempontok alapján szűrnek.
"A kiválasztási folyamatok nem átláthatatlanok, csak cégenként változóak bizonyos szakmai keretek között." Ez szerintem így cúsztatás vagy legalább is eufemizmus. Ha nem tudom a szabályokat, ami szerint választanak, vagy látszólag vannak szabályok (=álláshirdetésben szereplő követelmények) de mégsem azok szerint történik a kiválasztás, az számomra _átláthatatlan_. Továbbra is kérdés, hogy te mit értesz átláthatóság alatt.
"legspeciálisabb erőforrás az ember, mert élete van, lelke van, motivációi vannak, céljai vannak,"
Ez mind igaz, és nem is vitattam soha. Csak éppen azok, akik háereseknek nevezik magukat, pont ezzel nem foglalkoznak. Csupa - a munkavállaló szemszögéből - lényegtelen dologgal foglalkoznak, mint csapatépítő izémizé, hangulatjelentés készítése meg hasonlók. Életekkel, lelkekkel, mootivációkkal és célokkal nem foglalkoznak. Nekik a munkavállaló nem erőforrás, hanem csak darabszám a kimutatásban, egy valami, aminek minimális szinten tartandó működési költsége (ugynavezett munkabér és járulékai) van, valami ami csak alapjául szolgál a statisztikának meg a háeres által összeállított, mindenféle szép színes-hangos-szagos prezentációnak.
"Értem, hogy neked támadnod kell a HR-t, mert pozícióvesztés lenne beismerni, hogy fontos része a cégnek,"
Én is megértem, hogy neked meg védened kell a háert, mert pozícióvesztés lenne beismerni, hogy messze nem olyan kiváló, mint amilyennek lefesteni igyekszel.
Továbbá ez is egy oximoron. A fészbukk oldal milyensége vagy egyáltalán megléte nem szerepel követelményként az álláshirdetésekben. Te viszont arra biztatsz, hogy tegyem rendbe a fészbuk oldalamat. Ezzel ellentmondasz önmagadnak, mivel pár mondattal lejjebb írod: "A kiválasztási folyamatok nem átláthatatlanok". Ha egy játéknak nem ismertek számomra a szabályai és nincs is módon megismerni a szabályokat, akkor annak a játéknak a szabályai számomra átláthatatlanok. Nekem ezt jelenti az átláthatatlanság. Neked mit jelent az átláthatatlanság? Csak azért, hogy ne beszéljünk el egymás mellett.
Amúgy jól hangzik az, hogy tedd rendbe. De mikor van egy fészbukk oldal "rendben"? Mivel a fészbukk oldal, mint szempont nem jelenik meg az álláshirdetésekben, ugyanúgy nem tudjuk, milyen a rendbe tett fészbukk oldal, mint ahogy azt sem tudjuk, milyen a jól megírt cévé. Mindkettőnek a megítélése attól függ, hogy a kiválasztást végző személy jobb vagy bal lábbal kelt aznap. Egyikre sincs szabály, tehát a kiválasztás folyamata - számomra - _átláthatatalan_.
"Láttam 400 fős multit, 100%-ban fehérgallérosokat foglalkoztatva, ahol 2 fő HR-es volt, és ők több országot is kiszolgáltak" Ez egy pillanatfelvétel, egy adott állapot rögzítése, nem igazol és nem dönt meg semmit. A történetben minimum négy változó van: munkavállalók száma, emberi háeresek száma, robot háeresek száma, háer szervezet feladatainak listája. A robot háeres esetleges előnyét akkor lehetne kimutatni, ha több időpontban is lennének adataink a fenti változókról. Lehet, hogy korábban három emberi háeres is volt, kevesebb létszámhoz és kevesebb feladathoz. De az is lehet, hogy régebben ugyanúgy két háeres volt, több munkavállalóhoz és több feladathoz, utána elkezdték a robot háeresekt bevetni abban a reményben, hogy meg lehet spórolni az egyik emberi háerest. Ha így történt, akor fiaskó: nem csak a két emeberi háeres maradt meg, de robotokat is használnak és összeségében mégis kevesebb feladatot végeznek el, mint régebben a csak emberi háeresek. Esetleg van-e arról adatod, hogy az illető multi cégnél hogyan alakult az évek során az egy munkavállalóra eső háer költség?
"robot nem tudja kiszűrni a fazont, akiről pontosan tudjuk, hogy keveredett már korrupciós botrányba" Tévedsz. A robot egy gép, ami a korábban neki megtanított-beprogramozott feladatot hajtja végre, a neki elérhető adatok felhasználásával. Az emberi interjúztató honnan tudja, hogy a jelölt koorrupciós botrányba keveredett? Ha a robot tudja, hogy feladata kiszűrni a korrupciós botrányba keveredett jelölteket és birtokában van annak az információnak, ami alapján az ilyen jelöltek beazonosíthatóak, akkor ki fogja szűrni őket. Ha például van egy lista, amin a kerülendő jelöltek adatai vannak felsorolva, akkor a robot is ugyanúgy ellenőrízni tudja, hogy a jelölt rajta van-e a listán, mint ahogy egy ember is ellenőrízni tudja. Sőt ha hosszú és/vagy többféle a lista, a robot gyorsabban tud benne keresni. Ha meg nincs lista, akkor a háeres arra alapoz, hogy hallotta a teniszpartnerétől, aki hallota az unokanővérétől, hogy X.Y. korrupciós ügybe keveredett (meg azt hogy az illető anyja egy kulák malomtulajdonos szeretője volt). Gyakorlatilag megint az jön elő, hogy a folyamat _átláthatatlan_, mert nem világos, hogy milyen szempontok alapján szűrnek.
"A kiválasztási folyamatok nem átláthatatlanok, csak cégenként változóak bizonyos szakmai keretek között." Ez szerintem így cúsztatás vagy legalább is eufemizmus. Ha nem tudom a szabályokat, ami szerint választanak, vagy látszólag vannak szabályok (=álláshirdetésben szereplő követelmények) de mégsem azok szerint történik a kiválasztás, az számomra _átláthatatlan_. Továbbra is kérdés, hogy te mit értesz átláthatóság alatt.
"legspeciálisabb erőforrás az ember, mert élete van, lelke van, motivációi vannak, céljai vannak,"
Ez mind igaz, és nem is vitattam soha. Csak éppen azok, akik háereseknek nevezik magukat, pont ezzel nem foglalkoznak. Csupa - a munkavállaló szemszögéből - lényegtelen dologgal foglalkoznak, mint csapatépítő izémizé, hangulatjelentés készítése meg hasonlók. Életekkel, lelkekkel, mootivációkkal és célokkal nem foglalkoznak. Nekik a munkavállaló nem erőforrás, hanem csak darabszám a kimutatásban, egy valami, aminek minimális szinten tartandó működési költsége (ugynavezett munkabér és járulékai) van, valami ami csak alapjául szolgál a statisztikának meg a háeres által összeállított, mindenféle szép színes-hangos-szagos prezentációnak.
"Értem, hogy neked támadnod kell a HR-t, mert pozícióvesztés lenne beismerni, hogy fontos része a cégnek,"
Én is megértem, hogy neked meg védened kell a háert, mert pozícióvesztés lenne beismerni, hogy messze nem olyan kiváló, mint amilyennek lefesteni igyekszel.
Balfredo Alfredo
2020.06.29 20:33:45
@jobangel: "Pl. egy karrierváltó, vagy egy pályaújrakezdő már nagy bajban lenne, ha csak Europass létezhetne. "
De egy háeres is :-D
De egy háeres is :-D
Az álláskeresés legelső lépése, hogy minél hamarabb túless a kétségbeesésen. Ha véget ért a munkaviszonyod, és jogilag is tisztázott a dolog (ehhez ügyvédet érdemes megkérdezni), akkor az új állás megtalálására kell koncentrálni.
Az álláskeresési járadékért (lánykori nevén munkanélküli segély),…..
Balfredo Alfredo
2020.06.16 21:06:59
@jobangel: Amúgy meg egyixer leírod, hogy soha még nem voltak ilyen jó lehetőségek álláskeresésre. Pár hozzászólással lejjebb meg azt, hogy az álláshirdetések ugyanolyan rosszak, mint kb. 20 évvel ezelőtt.
E két állítás egymással ellentmondásban van. Az ellentmondást két módon látom feloldhatónak: vagy valamelyik állítás nem igaz, vagy pedig nem hirdetés alapján kell napjainkban állást találni.
Szerinted van-e ellentmondás és ha igen, hogyan lehet feloldani?
E két állítás egymással ellentmondásban van. Az ellentmondást két módon látom feloldhatónak: vagy valamelyik állítás nem igaz, vagy pedig nem hirdetés alapján kell napjainkban állást találni.
Szerinted van-e ellentmondás és ha igen, hogyan lehet feloldani?
Balfredo Alfredo
2020.06.20 13:14:27
@Pink Petsch: "Persze, a reklám, a hírverés (sales) szerepe nem elhanyagolható."
Erről az jutot eszembe, hogy az álláskeresés egy bonyolult, sokösszetevős folyamat. A kimenete függ attól, hogy például:
A munkaerőpiac keresleti vagy kínálati-e?
Egyáltalán van-e munkaerőpiac?
Vezető vagy főnök vagy kápó vagy hajcsár van-e az adott munkáltatónál?
A háeres jobb vagy bal lábbal kelt aznap?
Egyáltalán van-e háeres vagy a személyzetis hívatja magát így?
Ennek megfelelően 100 %-ban működő recept nincs. Akkor sincs, ha valamelyik, magát álláskeresési tanácsadónak nevező személy/szervezet az ellenkezőjét állítja.
Nagyjából olyan a helyzet, mint a reklámokkal: ha reklámozol egy terméket, _van rá esély_, hogy többet adsz el belőle, de nem biztos, hogy ténylegesen többet is adsz el. Sőt, utólag azt sem tudod kimutatni, hogy a reklám miatt adtál el annyit, amennyit vagy a reklám nélkül is pont ugyanezek lettek volna az eladási számok.
Ha tehát az álláskeresési tanácsadó cég által megadottakat követed, akkor _nagyobb az esély_, hogy munkát találsz. Viszont utólag nem lehet azt bizonyítani, hogy azért nyerted el az állást, mert a tanácsadó utasításait követted, vagy anélkül is elnyerted volna ugyanazt az állást.
Erről az jutot eszembe, hogy az álláskeresés egy bonyolult, sokösszetevős folyamat. A kimenete függ attól, hogy például:
A munkaerőpiac keresleti vagy kínálati-e?
Egyáltalán van-e munkaerőpiac?
Vezető vagy főnök vagy kápó vagy hajcsár van-e az adott munkáltatónál?
A háeres jobb vagy bal lábbal kelt aznap?
Egyáltalán van-e háeres vagy a személyzetis hívatja magát így?
Ennek megfelelően 100 %-ban működő recept nincs. Akkor sincs, ha valamelyik, magát álláskeresési tanácsadónak nevező személy/szervezet az ellenkezőjét állítja.
Nagyjából olyan a helyzet, mint a reklámokkal: ha reklámozol egy terméket, _van rá esély_, hogy többet adsz el belőle, de nem biztos, hogy ténylegesen többet is adsz el. Sőt, utólag azt sem tudod kimutatni, hogy a reklám miatt adtál el annyit, amennyit vagy a reklám nélkül is pont ugyanezek lettek volna az eladási számok.
Ha tehát az álláskeresési tanácsadó cég által megadottakat követed, akkor _nagyobb az esély_, hogy munkát találsz. Viszont utólag nem lehet azt bizonyítani, hogy azért nyerted el az állást, mert a tanácsadó utasításait követted, vagy anélkül is elnyerted volna ugyanazt az állást.
Balfredo Alfredo
2020.06.20 13:20:39
@L.Cz.: Hogy a blog gazdáját idézzem, "Az álláshirdetések nem lettek jobbak az elmúlt 20 év alatt sajnos."
A valóság sokkal bonyolultabb. Nincs igazi munkaerőpiac, igazi háer és igazi vezető csak mutatóba van. Maradnak a sablonos álláshirdetések, amik az olcsónál is olcsóbb betanított munkást, stb-t keresnek.
Ha jobban belegondolsz, a világ körülöttünk egy nagy sablon. Sablonpolitikusok mondanak sablon féligazságokat és sablon bullshiteket. A műsorszolgáltatók sablonelemek felhasználásával készítenek újabb és újabb sablonsorozatokat, amik a sablonembereknél sablonsikert aratnak. Az ember lánya már-már úgy érzi, mintha Szatmári kompofonjának kimenete alkotná a körülötte lévő sablonvilágot.
Vajon ilyen körülmények között mennyire nyerő vajon, ha Átlag Ábris zabhegyező nem sablon motívációs levelet ír?
A valóság sokkal bonyolultabb. Nincs igazi munkaerőpiac, igazi háer és igazi vezető csak mutatóba van. Maradnak a sablonos álláshirdetések, amik az olcsónál is olcsóbb betanított munkást, stb-t keresnek.
Ha jobban belegondolsz, a világ körülöttünk egy nagy sablon. Sablonpolitikusok mondanak sablon féligazságokat és sablon bullshiteket. A műsorszolgáltatók sablonelemek felhasználásával készítenek újabb és újabb sablonsorozatokat, amik a sablonembereknél sablonsikert aratnak. Az ember lánya már-már úgy érzi, mintha Szatmári kompofonjának kimenete alkotná a körülötte lévő sablonvilágot.
Vajon ilyen körülmények között mennyire nyerő vajon, ha Átlag Ábris zabhegyező nem sablon motívációs levelet ír?
A vírushelyzet meghozta a kedvezőtlen változást, van már magyarországi nagyváros, ahol naponta 60-70 új álláskereső jelenik meg a munkaügyi központban. Lehetséges, hogy ők olyan álláskeresők, akiknek még sosem kellett válságban állást keresni, így a bizonytalanságuk még nagyobb. Ez most másfajta…..
Balfredo Alfredo
2020.06.04 18:51:52
@jobangel: Egy hozzászólással korábban még "egy kis pénzért" szerepelt. Most meg így írtad: "Sok pénzért sem." Nem gondolod, hogy sokkal hitelesebb lett volna, ha eleve így fogalmazol?
Balfredo Alfredo
2020.06.04 18:55:19
@jobangel: A példabeli újságírót kitárgyaltuk.
Mi is a helyzet a valóságos újságíróra vonatkozó, egymásnak ellentmondó kommentjeiddel? Könnyen vagy nehezen tud elhelyezkedni K. L. aki nem kitalált példa, hanem igenis hús-vér személy.
Mi is a helyzet a valóságos újságíróra vonatkozó, egymásnak ellentmondó kommentjeiddel? Könnyen vagy nehezen tud elhelyezkedni K. L. aki nem kitalált példa, hanem igenis hús-vér személy.
Balfredo Alfredo
2020.06.07 16:37:55
@Mérnök az utcáról: Tippek:
Az előző poszt körül kialakult vita kezdett kínos lenni (már a hozzászólásokat is letiltották), gyorsan kellett egy másik téma?
Eredetileg áprilisi tréfa akart lenni az írás?
Ma méginkább aktuális a téma, mivel több a munkanélküli?
Az előző poszt körül kialakult vita kezdett kínos lenni (már a hozzászólásokat is letiltották), gyorsan kellett egy másik téma?
Eredetileg áprilisi tréfa akart lenni az írás?
Ma méginkább aktuális a téma, mivel több a munkanélküli?
JobAngel
A Nők Lapja botrány karrierszempontból (is): Mikor kell kirúgni valakit?
2020.05.26 07:26:42
Hangos a net a Nők Lapja botrányától. Röviden összefoglalva, egyik rovatukban lelki támogatást, tanácsadást lehet kérni tőlük levélben, amit megjelentetnek, és válaszol rá egy… szakértőt akartam írni, de pont az a lényege a botránynak, hogy nem szakértő válaszolt, és nem szakértői választ…..
Balfredo Alfredo
2020.05.29 07:27:54
@jobangel: Ez egy munkavállalóknak szóló, álláskereséssel, munkahelyi és munkatársi viszonyokkal foglalkozó blog. Konkrétan ez a bejegyzés meg a hozzászólások férfi-nő kapcsolatról és családi problémákról szólnak leginkább. Talán térjünk vissza a dolog munkavállalói oldalára!
Ha valaki munkavállalóként dolgozik, akkor az esetek többségében a munkáltatója nem egy jótékonysági alapítvány, hanem egy profitorientált gazdálkodó szervezet. Ha viszont így van, a munkavállalónak a munkáltató utasításai alapján és felügyeletével olyan terméket vagy szolgáltatást kell előállítania, amit a népesség kiválasztott részhalmaza, a célcsoport nagy valószínűséggel megvesz.
Ha valaki egy bútorgyárban tervező, akkor lehet az illető akár egy új Michelangelo, akkor sem tervezhet csak úgy egy ébenfából készült, kézzel csodálatos mintájúra faragott széklábat. Olyan anyagú, színű, formájú stb. széklábat kell terveznie, amit a marketinges meg a termékmanager eladhatónak tart. Lehet, hogy ez éppen egy ébenfából kézzel faragott láb, de valószínűbb, hogy tömegfogyasztásra szánt bútorok újrahasznosított fűrészporból készült, géppel nagy tömegben jól gyártható lábának kifejlesztését várják el tőle.
Ha valaki újságíró, akkor olyan témában és tartalommal kell cikkeket írnia, hogy az illető újság célközönsége e cikkek kedvéért az újságot alkalmilag minél többször megvegye, sőt inkább - minél hosszabb időtartamra - elő is fizesse. Az újságíró helyzete annyiban rosszabb a bútortervezőénél, hogy míg valamilyen bútorra folyamatosan szükség van és lesz, addig a nyomtatott sajtó egyre inkább visszaszorul. Almandin szemléletesen leírta, kik a blogbejegyzésben megnevezett újság célközönsége. E gondolatát azzal tudom kiegészíteni, hogy úgy általában az idősebb, vidéki, alacsonyabban iskolázott emberek azok, akik még nyomtatott újságot olvasnak egyáltalán. E célközönség kicsi és fogyatkozik. Így az újságíró fokozottan rá van kényszerítve, hogy cikkeiben vagy épp tanácsaiban olyasmiket mondjon, amit a célközönség tagjai hallani akarnak. Akkor is, ha a valóság más. Akkor is, ha magánemberként eltér a véleménye és egyáltalán nem ért egyet azzal, amit leír.
Ilyen értelemben tehát a blogbejegyzésben név szerint említett újságíró fegyelmezett munkavállalóként járt el: azt tette, amit vártak tőle. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire vállalható az ilyesmi, miképpen azon is, hogy vajon az illető meg volt győződve arról, hogy helyes mást írni, mint amit gondol vagy netán volt akkora fizetése, ami elnyomta benne a 'nekem erről egészen más a véleményem' érzést, vagy hogy egyáltalán van-e az a pénz, amiért valaki elnyomja magában ezt a 'nekem erről egészen más a véleményem' érzést. Arról nem is beszélve, hogy nem csak újságíróként, hanem betanított munkásként, árufeltöltőként, műszakicikk-eladóként, pedagógusként, vezérigazgatói assziszensként stb. stb. is lehet dolgozni.
Ha lehet ezeken a munkavállalói dilemmákon vitatkozni, akkor vajon miért nem tesszük? Netán azért, mert megint csak az derülne ki belőle, hogy a munka egy szükséges rossz?
Ha valaki munkavállalóként dolgozik, akkor az esetek többségében a munkáltatója nem egy jótékonysági alapítvány, hanem egy profitorientált gazdálkodó szervezet. Ha viszont így van, a munkavállalónak a munkáltató utasításai alapján és felügyeletével olyan terméket vagy szolgáltatást kell előállítania, amit a népesség kiválasztott részhalmaza, a célcsoport nagy valószínűséggel megvesz.
Ha valaki egy bútorgyárban tervező, akkor lehet az illető akár egy új Michelangelo, akkor sem tervezhet csak úgy egy ébenfából készült, kézzel csodálatos mintájúra faragott széklábat. Olyan anyagú, színű, formájú stb. széklábat kell terveznie, amit a marketinges meg a termékmanager eladhatónak tart. Lehet, hogy ez éppen egy ébenfából kézzel faragott láb, de valószínűbb, hogy tömegfogyasztásra szánt bútorok újrahasznosított fűrészporból készült, géppel nagy tömegben jól gyártható lábának kifejlesztését várják el tőle.
Ha valaki újságíró, akkor olyan témában és tartalommal kell cikkeket írnia, hogy az illető újság célközönsége e cikkek kedvéért az újságot alkalmilag minél többször megvegye, sőt inkább - minél hosszabb időtartamra - elő is fizesse. Az újságíró helyzete annyiban rosszabb a bútortervezőénél, hogy míg valamilyen bútorra folyamatosan szükség van és lesz, addig a nyomtatott sajtó egyre inkább visszaszorul. Almandin szemléletesen leírta, kik a blogbejegyzésben megnevezett újság célközönsége. E gondolatát azzal tudom kiegészíteni, hogy úgy általában az idősebb, vidéki, alacsonyabban iskolázott emberek azok, akik még nyomtatott újságot olvasnak egyáltalán. E célközönség kicsi és fogyatkozik. Így az újságíró fokozottan rá van kényszerítve, hogy cikkeiben vagy épp tanácsaiban olyasmiket mondjon, amit a célközönség tagjai hallani akarnak. Akkor is, ha a valóság más. Akkor is, ha magánemberként eltér a véleménye és egyáltalán nem ért egyet azzal, amit leír.
Ilyen értelemben tehát a blogbejegyzésben név szerint említett újságíró fegyelmezett munkavállalóként járt el: azt tette, amit vártak tőle. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire vállalható az ilyesmi, miképpen azon is, hogy vajon az illető meg volt győződve arról, hogy helyes mást írni, mint amit gondol vagy netán volt akkora fizetése, ami elnyomta benne a 'nekem erről egészen más a véleményem' érzést, vagy hogy egyáltalán van-e az a pénz, amiért valaki elnyomja magában ezt a 'nekem erről egészen más a véleményem' érzést. Arról nem is beszélve, hogy nem csak újságíróként, hanem betanított munkásként, árufeltöltőként, műszakicikk-eladóként, pedagógusként, vezérigazgatói assziszensként stb. stb. is lehet dolgozni.
Ha lehet ezeken a munkavállalói dilemmákon vitatkozni, akkor vajon miért nem tesszük? Netán azért, mert megint csak az derülne ki belőle, hogy a munka egy szükséges rossz?
Ahogy berobbant a mindennapi életünkbe a home office kb. 2 hónapja, és már nemcsak a jófej főnökök által biztosított juttatás, de kényszer is lett, ki is derült, hogy sokminden másképp van ezügyben is, mint hittük. Például, hogy igenis jó dolog bejárni a munkahelyre, sokan vágynak rá, vagy…..
Balfredo Alfredo
2020.05.24 21:44:40
@jobangel: "Azt viszont most is kihozta a szó a fenti kommentekből, hogy ambíció nélkül, csak úgy befőttként lenni a polcon, az nem lesz jó. "
A példabeli Kovács Úr egy olyan ember, aki lelkiismeretesen elvégzi a munkáját, elégedett azzal az életszínvonallal, amit fenn tudd tartani belőle, megtalálta az egyensúlyt a munka, család és szabadidő illetve hobbi között. Miért kellene váltania?
Az, hogy Kovács Urat karrierre próbálod rábeszélni, olyasmi, mint amikor a távközlési szolgáltató ügynöke próbál rátukmálni egy drágább díjcsomagot ez előfizetőre, mondván, hogy ebben a díjcsomagban kétszer olyan gyors internet, háromszor annyi HD TV csatorna és ötször annyi ingyen SMS van az előfizető által jelenleg igénybevett díjcsomaghoz képest. Az előfizető meg nem érti, miért kellene neki drágább díjcsomag, hiszen már a maival is elégedett, webszörfözési és hálózatos játékos igényének a jelenlegi sebesség is megfelel, a HD csatornák száma már így is jóval több annál, mint amennyit egyáltalán néz és a jelenlegi ingyenes SMS keretet sem használja ki.
A példabeli Kovács Úr egy olyan ember, aki lelkiismeretesen elvégzi a munkáját, elégedett azzal az életszínvonallal, amit fenn tudd tartani belőle, megtalálta az egyensúlyt a munka, család és szabadidő illetve hobbi között. Miért kellene váltania?
Az, hogy Kovács Urat karrierre próbálod rábeszélni, olyasmi, mint amikor a távközlési szolgáltató ügynöke próbál rátukmálni egy drágább díjcsomagot ez előfizetőre, mondván, hogy ebben a díjcsomagban kétszer olyan gyors internet, háromszor annyi HD TV csatorna és ötször annyi ingyen SMS van az előfizető által jelenleg igénybevett díjcsomaghoz képest. Az előfizető meg nem érti, miért kellene neki drágább díjcsomag, hiszen már a maival is elégedett, webszörfözési és hálózatos játékos igényének a jelenlegi sebesség is megfelel, a HD csatornák száma már így is jóval több annál, mint amennyit egyáltalán néz és a jelenlegi ingyenes SMS keretet sem használja ki.
Balfredo Alfredo
2020.05.25 18:28:57
@jobangel: Én viszont úgy érzem, hogy nem vitatkozni akarsz, hanem a saját igazadat bizonyítani. Mindenáron.
Itt van pld ez:
"A kreativitás, a motiváció, az érdeklődési kör meg pl. mindig is csak emberben lesz meg, arra lehet építeni."
Egy mókuskereket forgatni (ami egyébként nem konkrét munkakör, csak szimbólum) vagy tetszőleges munkát végezni nem lehet kreatívan? Kovács Úr például kreatív lehet abban, hogy hogyan érje el egyrészt 100 % biztonsággal, másrészt minimális erőfeszítéssel a számára előírt minimális forgatási számot.
Tekintsünk el a bélyeggyűjtéstől. Legyen az a helyzet, hogy Kovács Úr elégedett a napi 8 órás munkájával és elégedett mindazzal, amit a munkaidején kívűl csinál. Van tartozásmentes háza, kocsija, nyaralója (a sort ki-ki tetszés szerint folytathatja saját ízlése szerint), van egy hobbija, amivel szívesen foglalkozik szabadidejében és nem vágyik többre. Az már csak bónusz, hogy esetleg ismeri a Peter-elvet is.
Miért nem tudod elfogadni, hogy ez neki így megfelel? Miért érzed úgy, hogy jobban tudod, mi jó Kovács Úrnak, mint Kovács Úr saját maga? Milyen iskolát végeztél, és hol szocializálódtál, hogy ennyire mindenek fölé helyezed ezt az előrelépési kényszert?
Itt van pld ez:
"A kreativitás, a motiváció, az érdeklődési kör meg pl. mindig is csak emberben lesz meg, arra lehet építeni."
Egy mókuskereket forgatni (ami egyébként nem konkrét munkakör, csak szimbólum) vagy tetszőleges munkát végezni nem lehet kreatívan? Kovács Úr például kreatív lehet abban, hogy hogyan érje el egyrészt 100 % biztonsággal, másrészt minimális erőfeszítéssel a számára előírt minimális forgatási számot.
Tekintsünk el a bélyeggyűjtéstől. Legyen az a helyzet, hogy Kovács Úr elégedett a napi 8 órás munkájával és elégedett mindazzal, amit a munkaidején kívűl csinál. Van tartozásmentes háza, kocsija, nyaralója (a sort ki-ki tetszés szerint folytathatja saját ízlése szerint), van egy hobbija, amivel szívesen foglalkozik szabadidejében és nem vágyik többre. Az már csak bónusz, hogy esetleg ismeri a Peter-elvet is.
Miért nem tudod elfogadni, hogy ez neki így megfelel? Miért érzed úgy, hogy jobban tudod, mi jó Kovács Úrnak, mint Kovács Úr saját maga? Milyen iskolát végeztél, és hol szocializálódtál, hogy ennyire mindenek fölé helyezed ezt az előrelépési kényszert?
Balfredo Alfredo
2020.05.26 19:53:21
@jobangel: Először is kezdjük ott, hogy nem minden munkavállaló Kovács Úr. Ahhoz, hogy valamiféle egyensúlyt találj a munka és a szabadidős tevékenységek között, kell bizonyos tapasztalat és bizonyos intelligencia. Miképpen ahhoz is kell, hogy megismerd saját képességeidet és azok korlátait. Sőt adott esetben ahhoz is kell, hogy ne dőlj be a karriertanácsadók szövegelésének :-D
Mindettől függetlenül a munka mindenképpen egy szükséges rossz, ami szélsőséges esetben kínszenvedéssé fajulhat.
Mindettől függetlenül a munka mindenképpen egy szükséges rossz, ami szélsőséges esetben kínszenvedéssé fajulhat.
Már az elején meggyilkolom a poént: olyan senkinek nincs… De akkor mire ez a cím és cikk? Mert fontos, hogy minél több döntéshozó tudja, miért nincs ilyen – vagy miért nagyon ritka. És hogy miért nem baj, ha nem ilyen a nála állást kereső karrierje.
Munkáltató és munkavállalói oldalról is nézve,…..
Balfredo Alfredo
2020.05.20 17:34:17
@jobangel: "Műgyűjtőt ismerek, aki bélyeget is gyűjt."
Meg kell hagyni, ügyesen terelsz. Bélyeggyűjtő nevét kértem, helyette leírtál egy modellt a műgyűjtői karrierről. Meseterséges intelligencia alapú robot-e vagy?
"És lehet, hogy jobb taktika lenne tőle specialistaként vagy vezetőként jobban keresni, ..."
Abból, hogy valaki specialista, nem következik, hogy lényegesen többet keres. Aki vezető, azaz kápó, az több időt tölt munkával, ezáltal kevesebb ideje marad a hobbijára. Valamivel többet keres ugyan, de arányaiban nem annyival többet, mint amennyi pluszt rá kell áldoznia időben és erőfeszítésben.
Arról nem is beszélve, hogy Kovács Úr lehet egy lelkiismeretes mókuskerékforgató, de ebből még nem következik, hogy más mókuskerékforgatók hajcsáraként is megállná a helyét, sőt az sem, hogy szeretne ilyen hajcsár lenni.
Végül, de nem utolsósorban, ha Kovács Úr jól érzi magát a mókuskerék+bélyeggyüjtés ilyen párhuzamos művelésében és anyagilag is megfelelő számára, miért akarna kilépni belőle? Milyen hozadéka volna számára bármilyen váltásnak? Vagy egyes HR iskolák szerint mindenképpen lépni kell, különben senki és semmi vagy???
Meg kell hagyni, ügyesen terelsz. Bélyeggyűjtő nevét kértem, helyette leírtál egy modellt a műgyűjtői karrierről. Meseterséges intelligencia alapú robot-e vagy?
"És lehet, hogy jobb taktika lenne tőle specialistaként vagy vezetőként jobban keresni, ..."
Abból, hogy valaki specialista, nem következik, hogy lényegesen többet keres. Aki vezető, azaz kápó, az több időt tölt munkával, ezáltal kevesebb ideje marad a hobbijára. Valamivel többet keres ugyan, de arányaiban nem annyival többet, mint amennyi pluszt rá kell áldoznia időben és erőfeszítésben.
Arról nem is beszélve, hogy Kovács Úr lehet egy lelkiismeretes mókuskerékforgató, de ebből még nem következik, hogy más mókuskerékforgatók hajcsáraként is megállná a helyét, sőt az sem, hogy szeretne ilyen hajcsár lenni.
Végül, de nem utolsósorban, ha Kovács Úr jól érzi magát a mókuskerék+bélyeggyüjtés ilyen párhuzamos művelésében és anyagilag is megfelelő számára, miért akarna kilépni belőle? Milyen hozadéka volna számára bármilyen váltásnak? Vagy egyes HR iskolák szerint mindenképpen lépni kell, különben senki és semmi vagy???
Balfredo Alfredo
2020.05.21 18:50:59
@jobangel: "Természetes intelligencia vagyok :D"
Ha mesterséges intelligencia lennék, én is ezt mondanám :-D
"és bizony láttam már vezetőt, aki pontosan tudta, hogy néhány beosztottja jóval többet keres nála."
Meglehet. Ugyanakkor ellentmondásban van azzal, amit pár nappal ezelőtt (konkrétan 19-én a kora reggeli órákban) írtál: "És lehet, hogy jobb taktika lenne tőle specialistaként vagy __vezetőként jobban keresni__, majd megfelelő összeg összegyűjtése után teljes gőzzel hobbizni."
Most akkor Kovács Úr azért akarjon vezető (kápó, manager, hajcsár, főnök, felettes - a nem kívánt törlendő*) lenni, hogy többet keressen, vagy csak úgy l'art pour l'art akarjon előrelépni, vagy azért akarjon, mert mások ezt várják tőle???
"Nem tudom, mit mondanak a HR-es iskolák, nem lévén HR-es :)"
Hagyjuk már ezt! Ha nem vagy hr-es, akkor miért van blogoldalad a hrportal.hu-n? Ha onnan kivonulnál, talán őszintébben csengene, hogy nem vagy hr-es!
"jobb akar lenni abban, amit csinál, aminek eredménye lenne a jobb fizetés."
Melyik országban? Nem tünt fel, hogy errefelé milyen alacsonyak fizetések? Semmilyen előrelépéssel, túlórával, jutalékkal nem tudod megduplázni, max. egy szerény mértékkel emelni a fizetésedet. Azt is csak alattomosan és hosszan kifejlődő betegségek (infarktus, stressz és társaik) árán. Mi van akkor, ha Kovács Úr belátta, hogy ha többet vagy mást dolgozik, akkor még hosszabb távon, években gondolkodva is csak valamivel keres többet, de nem annyival, hogy a nagyobb időráfordítás meg az alattomosan megjelenő betegségek folyományainak menedzselése ezt megérje számára.
Továbbá megint ellentmondásban vagy önmagaddal, mivel pár mondattal feljebb ezt írtad, egy vezetőre vonatkozóan: "Nem bánta, mert amit ő keresett, azzal is elégedett volt". Ezek szerint a vezető lehet elégedett a fizetésével (még akkor is, ha az a beosztottaiénál alacsonyabb fizetés), de Kovács Úr nem lehet elégedett a maga olyan amilyen fizetésével? Kovács Úrnak minden áron törtetnie kell felfelé, de a vezetőnek nem? Vagy hogy van ez az egész?
*Az egy külön blogbejegyzés tárgya lehet, hogy a felsoroltak közül melyik jellemző errefelé és hogy a kápókon kívül van-e szükség másra egyáltalán.
Ha mesterséges intelligencia lennék, én is ezt mondanám :-D
"és bizony láttam már vezetőt, aki pontosan tudta, hogy néhány beosztottja jóval többet keres nála."
Meglehet. Ugyanakkor ellentmondásban van azzal, amit pár nappal ezelőtt (konkrétan 19-én a kora reggeli órákban) írtál: "És lehet, hogy jobb taktika lenne tőle specialistaként vagy __vezetőként jobban keresni__, majd megfelelő összeg összegyűjtése után teljes gőzzel hobbizni."
Most akkor Kovács Úr azért akarjon vezető (kápó, manager, hajcsár, főnök, felettes - a nem kívánt törlendő*) lenni, hogy többet keressen, vagy csak úgy l'art pour l'art akarjon előrelépni, vagy azért akarjon, mert mások ezt várják tőle???
"Nem tudom, mit mondanak a HR-es iskolák, nem lévén HR-es :)"
Hagyjuk már ezt! Ha nem vagy hr-es, akkor miért van blogoldalad a hrportal.hu-n? Ha onnan kivonulnál, talán őszintébben csengene, hogy nem vagy hr-es!
"jobb akar lenni abban, amit csinál, aminek eredménye lenne a jobb fizetés."
Melyik országban? Nem tünt fel, hogy errefelé milyen alacsonyak fizetések? Semmilyen előrelépéssel, túlórával, jutalékkal nem tudod megduplázni, max. egy szerény mértékkel emelni a fizetésedet. Azt is csak alattomosan és hosszan kifejlődő betegségek (infarktus, stressz és társaik) árán. Mi van akkor, ha Kovács Úr belátta, hogy ha többet vagy mást dolgozik, akkor még hosszabb távon, években gondolkodva is csak valamivel keres többet, de nem annyival, hogy a nagyobb időráfordítás meg az alattomosan megjelenő betegségek folyományainak menedzselése ezt megérje számára.
Továbbá megint ellentmondásban vagy önmagaddal, mivel pár mondattal feljebb ezt írtad, egy vezetőre vonatkozóan: "Nem bánta, mert amit ő keresett, azzal is elégedett volt". Ezek szerint a vezető lehet elégedett a fizetésével (még akkor is, ha az a beosztottaiénál alacsonyabb fizetés), de Kovács Úr nem lehet elégedett a maga olyan amilyen fizetésével? Kovács Úrnak minden áron törtetnie kell felfelé, de a vezetőnek nem? Vagy hogy van ez az egész?
*Az egy külön blogbejegyzés tárgya lehet, hogy a felsoroltak közül melyik jellemző errefelé és hogy a kápókon kívül van-e szükség másra egyáltalán.
Balfredo Alfredo
2020.05.22 18:49:57
@jobangel: "HRportálon nemcsak az írók HR-esek, hanem a közönség is :)"
Megint terelsz! Akinek saját rovata van a hr portálon, az ne nevezze magát sem "közönség"-nek, sem "én is"-nek. Akinek a hr portálon saját rovata van, az hr-es. Pont.
"De, feltűnt, hogy alacsonyak a fizetések, meg az is, hogy aki igazán jó a szakmájában, annak nem alacsony."
Megint terelsz! A világnak ezen a részén a fizetések igenis alacsonyak, mind a világ más részeihez, mind a megélhetés költségeihez képest. Meg vannak ilyen tényezők, mint a rabszolgatörvény. Nyilván, ha egy másik, nyugatabbra lévő ország fizetéseiről írsz, akkor természetesen igazad van.
"Ha ennyit látott, téved."
Önellátó bélyeggyűjtőre nem tudtál példát mondani. De itt az alkalom, hogy kiköszörüld a csorbát és mondj példát olyanra, aki öt éven belül duplázta fizetését, mert olyan sokat és olyan mást dolgozott. Nem tudom feltünt-e, hogy minden cégnél van arra szabály, hogy akármilyen munkakörből kerülsz át akármilyen másikba, a fizetésed max z %-kal nőhet, ahol z egy kis szám, mondjuk 5? Tehát mit kell tennie ahhoz Kovács Úrnak, hogy belátható időn, mondjuk 5 éven belül megduplázza a fizetését? Havonta előlépnie vagy mi?
"Mert pl. több jövedelemből lehet jobb minőségű élelmiszerre, sportra költeni, és akkor a betegségekre kevesebbet kell, ha egyáltalán jelentkeznek." Az, hogy több jövedelemből többet költhetsz élelmiszerre (téliszalámi helyett kaviár) meg sportra (úszás helyett golf), igaz. Ugyanakkor kápóként több stressznek vagy kitéve, a túlhajszoltság miatt a betegségek kockázata is nagyobb. Összeségében ugyanott vagy, mintha kevesebbet dolgoznál és luxusmentesen élnél. Ismét kérdezem tehát: miért is kellene Kovács Úrnak törtetnie? Netán azért, hogy elénekelhesse: "Szent Péter ne hívj, én nem mehetek, lelkem a Vállalatot illeti meg!"
Megint terelsz! Akinek saját rovata van a hr portálon, az ne nevezze magát sem "közönség"-nek, sem "én is"-nek. Akinek a hr portálon saját rovata van, az hr-es. Pont.
"De, feltűnt, hogy alacsonyak a fizetések, meg az is, hogy aki igazán jó a szakmájában, annak nem alacsony."
Megint terelsz! A világnak ezen a részén a fizetések igenis alacsonyak, mind a világ más részeihez, mind a megélhetés költségeihez képest. Meg vannak ilyen tényezők, mint a rabszolgatörvény. Nyilván, ha egy másik, nyugatabbra lévő ország fizetéseiről írsz, akkor természetesen igazad van.
"Ha ennyit látott, téved."
Önellátó bélyeggyűjtőre nem tudtál példát mondani. De itt az alkalom, hogy kiköszörüld a csorbát és mondj példát olyanra, aki öt éven belül duplázta fizetését, mert olyan sokat és olyan mást dolgozott. Nem tudom feltünt-e, hogy minden cégnél van arra szabály, hogy akármilyen munkakörből kerülsz át akármilyen másikba, a fizetésed max z %-kal nőhet, ahol z egy kis szám, mondjuk 5? Tehát mit kell tennie ahhoz Kovács Úrnak, hogy belátható időn, mondjuk 5 éven belül megduplázza a fizetését? Havonta előlépnie vagy mi?
"Mert pl. több jövedelemből lehet jobb minőségű élelmiszerre, sportra költeni, és akkor a betegségekre kevesebbet kell, ha egyáltalán jelentkeznek." Az, hogy több jövedelemből többet költhetsz élelmiszerre (téliszalámi helyett kaviár) meg sportra (úszás helyett golf), igaz. Ugyanakkor kápóként több stressznek vagy kitéve, a túlhajszoltság miatt a betegségek kockázata is nagyobb. Összeségében ugyanott vagy, mintha kevesebbet dolgoznál és luxusmentesen élnél. Ismét kérdezem tehát: miért is kellene Kovács Úrnak törtetnie? Netán azért, hogy elénekelhesse: "Szent Péter ne hívj, én nem mehetek, lelkem a Vállalatot illeti meg!"
Rendszeresen találkozom ezzel a kérdéssel, mindenféle fórumokon, és a „tanácsokat” látva is ingatom a fejem, mostanra ott tartok, hogy már a kérdést látva sem érzem jól magam. A tanult tehetetlenség, a naivitás, a másoknak való megfelelés mind-mind benne van sokszor ezekben a kérdésekben, márpedig…..
Balfredo Alfredo
2020.05.06 18:42:33
@jobangel: Csak nem akarod ezzel azt mondani, hogy a munkáltatók érdeke és célja minél alacsonyabb bért adni és ennek érdekében mindenre képesek, akár arra is, hogy ne alkossanak KPI-t? Ha tényleg így van, akkor kb. teljesen felesleges az eredeti írás. Ugyanis ha a munkáltató az olcsóságra törekszik, akkor - ha egyáltalán felvesz új embert - csakis pályakezdőt alkalmaz, mert olcsó. A 40 éves, önmagát átképző, új szakterületén juniornak minősülő munkavállalónak esélye sincs.
Vagy értékesítő, ügyfélkapcsolati menedzser, sales … sokféle néven fut ez a munka, de a lényege tömören összefoglalható: el kell adni valamit valakinek.
Az, hogy a munkát keresők közösségi oldalakon megjelenő posztjaik végén szinte rendszeres, hogy „eladni semmit nem akarok”, és a tény, hogy a…..
Balfredo Alfredo
2020.05.03 15:04:20
Balfredo Alfredo
2020.05.03 15:09:06
@jobangel: Időközben multicégek hazai leányvállalatai százszámra bocsájtottak el embereket. Lehet, hogy belőlük is üzletkötő lesz? Természetesen olyan, aki nem szerződik rossz termék eladására.
A home office hirtelen felértékelődése mellett megjelent egy olyan probléma, ami már volt néhányszor a történelemben (a gépek miatt kevesebb munkája lesz embereknek), de most igazán felemássá vált a helyzet.
A home office nem működhet rengeteg munkakörben, de sok munkát, amit home officeban nem…..
Most mindenki arról ír, hogy kell jól home office-t csinálni, én már leírtam korábban itt és hoztam jógyakorlatot itt… Akit akkor nem győztem meg, az most szembesül vele, hogy márpedig ez szükséges, az ő nézeteik szerint „szükséges” rossz. Olyan kkv-k vezetői érzik ezt így, akik gazdasági…..
Egy történet nőnap alkalmából, idealizált tanulságok nélkül. Happy end, másképp.
---------
Folytatva a múltkor elméleti fejtegetéseim a kvótákról (itt és itt), hoztam egy esettanulmány-szerűséget is.
Egy huszonéve fennálló munkahelyi férfiközösségbe, ahol fizikai és adminisztratív munka…..
Balfredo Alfredo
2020.03.13 20:55:10
@jobangel: "...a kvótát pont abból a szempontból közelítem meg, hogy nem tetszik nekem sem...'
Akkor mégis milyen logika mentén csempészted a kvótát a poszt címébe? Miért nem lehetett a cím mondjuk 'Nőnapi tündérmese' vagy hasonló, de a kvótára való bármilyen utalás nélkül?
Akkor mégis milyen logika mentén csempészted a kvótát a poszt címébe? Miért nem lehetett a cím mondjuk 'Nőnapi tündérmese' vagy hasonló, de a kvótára való bármilyen utalás nélkül?
Balfredo Alfredo
2020.03.22 11:23:04
@jobangel: "Pl. sokáig egyszerűen nem vettek fel nőt tűzoltónak"
A tűzoltós példa egyszer már szerepelt, de valamiért nem emlékszel rá (vagy nem akarsz emlékezni):
jobangel.blog.hu/2019/11/04/kvota_vagy_nem_kvota_ez_itt_a_kerdes#c37810698
A tűzoltóknál követelmény, hogy adott esetben eszméletlen társát ki tudja menekíteni, amit a felvételei eljárásban úgy modelleztek, hogy a tűzoltójelöltnek 90 kg-os súlyt kellett elvinnie 20 m távolságra. Ezt a követelményt nem azért alkották, hogy ne lehessen női tűzoltó. Az emberi élet védelmében alkották. Mint a társadalomban alkotott szabályok általában, ez a követelmény olyan, hogy egyes embereknek hátrányos, de a társadalom többségét védi.
Nyilván nem minden munkakörnek vannak ilyen szigorú szabályok. Az viszont igaz, hogy tetszőleges munkakör betöltéséhez szükség van bizonyos képességekre és készségekre. Ezeket nem azért követelik meg, hogy a nőket (férfiakat, melegeket, kisebbségieket, megváltozott munkaképességűeket, ...) kizárják az adott munkakörből, hanem azért mert az adott munkát e képességek birtokában lehet hatékonyan (vagy hát egyáltalán) elvégezni.
Ha kvóta útján erőltetjük, hogy márpedig adott arányban nők (férfiak, melegek, kisebbségiek, megváltozott munkaképességűek, ...) töltsenek be bizonyos munkaköröket, akkor az adott munka nem lesz elvgezve vagy csak késve lesz elvégezve, az adott munkáltató rosszabbul teljesít, kevesebb adót fizet vagy éppen becsődöl, megszűnik és semennyi adót nem fizet plusz még munkanélkülieket is generál.
Ennek fényében kérem magyarázd meg, miért is jó bármilyen kvóta a társadalom egészének?
A tűzoltós példa egyszer már szerepelt, de valamiért nem emlékszel rá (vagy nem akarsz emlékezni):
jobangel.blog.hu/2019/11/04/kvota_vagy_nem_kvota_ez_itt_a_kerdes#c37810698
A tűzoltóknál követelmény, hogy adott esetben eszméletlen társát ki tudja menekíteni, amit a felvételei eljárásban úgy modelleztek, hogy a tűzoltójelöltnek 90 kg-os súlyt kellett elvinnie 20 m távolságra. Ezt a követelményt nem azért alkották, hogy ne lehessen női tűzoltó. Az emberi élet védelmében alkották. Mint a társadalomban alkotott szabályok általában, ez a követelmény olyan, hogy egyes embereknek hátrányos, de a társadalom többségét védi.
Nyilván nem minden munkakörnek vannak ilyen szigorú szabályok. Az viszont igaz, hogy tetszőleges munkakör betöltéséhez szükség van bizonyos képességekre és készségekre. Ezeket nem azért követelik meg, hogy a nőket (férfiakat, melegeket, kisebbségieket, megváltozott munkaképességűeket, ...) kizárják az adott munkakörből, hanem azért mert az adott munkát e képességek birtokában lehet hatékonyan (vagy hát egyáltalán) elvégezni.
Ha kvóta útján erőltetjük, hogy márpedig adott arányban nők (férfiak, melegek, kisebbségiek, megváltozott munkaképességűek, ...) töltsenek be bizonyos munkaköröket, akkor az adott munka nem lesz elvgezve vagy csak késve lesz elvégezve, az adott munkáltató rosszabbul teljesít, kevesebb adót fizet vagy éppen becsődöl, megszűnik és semennyi adót nem fizet plusz még munkanélkülieket is generál.
Ennek fényében kérem magyarázd meg, miért is jó bármilyen kvóta a társadalom egészének?
Kapcsolati tőkénk segítségül hívása az álláskeresésben kézenfekvő és kötelező, de ez elég sok munkával és nehézséggel jár – a közhiedelemmel ellentétben nem könnyebb, mint a „szabadpiacon” állást találni, csak másképp nehéz. Sőt, bizonyos esetekben rosszabb kimenettel jár az álláskeresőnek.
Nem…..
Balfredo Alfredo
2020.03.01 21:25:45
@NagyPeter64: Próbáltál már rákeresni az 'átláthatatlan' szóra itt a blogon? Nem nagyon fordul elő.
Most akkor kiválasztás és interjúztatás folyamata abszolút transzparens? Vagy átláthatatlan ugyan, de senki sem beszél róla? Vagy mindkettő egyszerre?
Most akkor kiválasztás és interjúztatás folyamata abszolút transzparens? Vagy átláthatatlan ugyan, de senki sem beszél róla? Vagy mindkettő egyszerre?
Balfredo Alfredo
2020.03.04 21:05:55
@Melki: Írásod nem cáfolja azt, hogy a kiválasztási folyamat átláthatlan. Mindössze leírja, miért az.
Balfredo Alfredo
2020.03.05 18:08:03
@Melki: Nem tudom, hogy milyen szempontok szerint válogatnak, ezáltal nem tudom megítélni az esélyeimet. Az álláshirdetés látszólag felsorol kritériumokat a végzettséget, nyelvtudást, szakmai tapasztalatot illetően. Ugyanakkor pont e fórumon olvashattunk arról, hogy a jelölteket a fb oldaluk milyensége vagy éppen a beadott cv sormintája alapján is szelektálják.
Az álláshirdetésben az sincs leírva, hány lépcsős a kiválasztás.
Vegyük már észre, hogy az álláskeresés egy olyan játék, amiben a munkavállaló és a munkaadó ellenfelek. Ebben a játszmában a munkáltató az, aki több idővel, pénzzel, információval és egyéb erőforrásal rendelkezik. A munkavállaló eleve hátrányból indul és e hátrányt a rosszul megfogalmazott álláshirdetések és az átláthatalan kiválasztási folyamat csak fokozzák.
Ha nem így látod, próbálj meggyőzni észérvekkel arról, hogy a játékban mindkét fél egyenlő esélyekkel indul!
Az álláshirdetésben az sincs leírva, hány lépcsős a kiválasztás.
Vegyük már észre, hogy az álláskeresés egy olyan játék, amiben a munkavállaló és a munkaadó ellenfelek. Ebben a játszmában a munkáltató az, aki több idővel, pénzzel, információval és egyéb erőforrásal rendelkezik. A munkavállaló eleve hátrányból indul és e hátrányt a rosszul megfogalmazott álláshirdetések és az átláthatalan kiválasztási folyamat csak fokozzák.
Ha nem így látod, próbálj meggyőzni észérvekkel arról, hogy a játékban mindkét fél egyenlő esélyekkel indul!
Hű mennyi Dagályos posztunk volt már! A nőket videózó kabinos, a szarszippantással súlyosbított fürdőzés, na meg a megzavarodott pénztárosok után most olvasónk szerint egy jól ismert, aktuális probléma került elő: az öltözőszekrények hibája. Rita szekrénye nem nyílt, mivel a rendszerben másik két…..
Ismerjük a kérdést, és persze tudjuk: azt akarják a munkáltatók hallani, hogy meg tudod oldani, van nagymama, van apja is a gyerekeknek, stb. Aztán ez vagy elég a győzelemhez, vagy nem. Tulajdonképpen lehetsz te akármilyen felkészült szakmailag, akármilyen kedves-rendes személyiség, akivel jól…..
Balfredo Alfredo
2020.02.17 18:25:21
Balfredo Alfredo
2020.02.21 19:11:13
@jobangel: Képzeld el a posztban leírt helyzetet, azaz amikor az álláskereső hölgy a gyermekfelügyeletre vonatkozó kérdésre a pontosan működő folyamatokat emlegeti. Vajon mi lehet az interjúztató szakmai vezető reakciója?
Az, hogy elmondja, hogy náluk igenis pontosan működő folyamat van mindenre és amennyiben az interjúalany felvételt nyer, első feladata lesz, hogy megismerje a munkáltató folyamatait?
Vagy a megvilágosodás: eddig nem voltak folyamatok, de rádöbben, hogy szükség van rájuk? Az interjúalanyt rögtön felveszi emelt fizetéssel és bevonja a folyamatok kidolgozásába?
Vagy forrong a dühtől, mert egyrészt nem tudja, mi az a folyamat másrészt főnökként nem szokta meg, hogy bármelyik beosztottjának az övétől eltérő véleménye legyen? Mellesleg az interjúalany felvételéről szó nem lehet!
Szomorú, hogy egyik posztoddal cáfolod a másikat. Jelen poszt leírja, hogyan lehet a női munkavállalóknak feltett tipikus kérdésre jól válaszolni, ugyanakkor a fenti hozzászólásodban idézett cikk pont arról szól, hogy a legtöbb vállalatnál nincsenek is folyamatok, ergo az interjúalany frappáns válasza csak pusztába kiáltott szó :-((
Amúgy a munkáltatóknak olcsó, túlóráztatható, rabszolgatörvény keretei között dolgoztatható, alázható stb. munkavállalók kellenek. Nekik egy kismama csak nyűg és nem érdekli őket a népszaporulat.
Az, hogy elmondja, hogy náluk igenis pontosan működő folyamat van mindenre és amennyiben az interjúalany felvételt nyer, első feladata lesz, hogy megismerje a munkáltató folyamatait?
Vagy a megvilágosodás: eddig nem voltak folyamatok, de rádöbben, hogy szükség van rájuk? Az interjúalanyt rögtön felveszi emelt fizetéssel és bevonja a folyamatok kidolgozásába?
Vagy forrong a dühtől, mert egyrészt nem tudja, mi az a folyamat másrészt főnökként nem szokta meg, hogy bármelyik beosztottjának az övétől eltérő véleménye legyen? Mellesleg az interjúalany felvételéről szó nem lehet!
Szomorú, hogy egyik posztoddal cáfolod a másikat. Jelen poszt leírja, hogyan lehet a női munkavállalóknak feltett tipikus kérdésre jól válaszolni, ugyanakkor a fenti hozzászólásodban idézett cikk pont arról szól, hogy a legtöbb vállalatnál nincsenek is folyamatok, ergo az interjúalany frappáns válasza csak pusztába kiáltott szó :-((
Amúgy a munkáltatóknak olcsó, túlóráztatható, rabszolgatörvény keretei között dolgoztatható, alázható stb. munkavállalók kellenek. Nekik egy kismama csak nyűg és nem érdekli őket a népszaporulat.
Balfredo Alfredo
2020.02.24 19:19:12
@jobangel: "Lett állásuk, mert vannak cégek, ahol nem sértésnek veszik, ha azt feltételezik róluk, hogy ki van találva a működésük, és szervezett, jó cégek."
Ilyen cégeket nyilván nem áll módodban megnevezni, elvégre sértené a jó hírnevüket.
"és azért vették fel az anyukát, hogy részese legyen a kialakításnak."
Az alapötlet az enyém volt, csak épp szatírikus tálalásban. A fenti mondatoddal egy baj van: attól, hogy valaki már dolgozott folyamatok szerint, nem szükségképpen lesz belőle jó (vagy bármilyen) folyamatfejlesztő. Ha a főnök is akkor kezd folyamatok kidolgozásába, akkor pont a vak vezet világtalant esete áll elő. Szóval ez a példa sántít.
"csak mostanság a munkavállalók megtehetik, hogy ebbe ne menjenek bele," Igazad legyen! De valahogy nem hallottam cégvezetőről, aki önmagát túlóráztatta volna. Ez persze nyilván az én hibám.
Ilyen cégeket nyilván nem áll módodban megnevezni, elvégre sértené a jó hírnevüket.
"és azért vették fel az anyukát, hogy részese legyen a kialakításnak."
Az alapötlet az enyém volt, csak épp szatírikus tálalásban. A fenti mondatoddal egy baj van: attól, hogy valaki már dolgozott folyamatok szerint, nem szükségképpen lesz belőle jó (vagy bármilyen) folyamatfejlesztő. Ha a főnök is akkor kezd folyamatok kidolgozásába, akkor pont a vak vezet világtalant esete áll elő. Szóval ez a példa sántít.
"csak mostanság a munkavállalók megtehetik, hogy ebbe ne menjenek bele," Igazad legyen! De valahogy nem hallottam cégvezetőről, aki önmagát túlóráztatta volna. Ez persze nyilván az én hibám.
Az otthon gyűlő fémpénzek a futárok borravalóját biztosítják, de ezen kívül nincs sok hasznuk. Épp így gondolta levélírónk is, aki egy kis tartozás miatt úgy döntött, itt az ideje egyenesen a bankba bevinni őket, ezzel elintézni a befizetést és megszabadulni a fölösleges aprótól is. Jó előre…..
Balfredo Alfredo
2020.02.13 21:20:17
@ekat: Ha így van, akkor pláne furcsa, hogy a többség, köztük a friss avatarok a bank mellett foglaltak állást.
Balfredo Alfredo
2020.02.17 19:11:20
@szombi: Sztem felajánlott lehetőségként azt tanácsolták neki, hogy a vödörnyi aprópénzével menjen a jó édesanyja utcai bankpénztárába...
.
.
Balfredo Alfredo
2020.02.17 19:14:46
@Fakanál69: A bank itt megjelenő reakciójának annyi pozitivuma van, hogy tudjuk, tényleg megtörtént az eset. Attól függetlenül, hogy egyes hozzászólók az ellenkezőjét próbálták sugalmazni.
A munkák egy jó részénél az értékesítési teljesítmény pontosan mérhető és ösztönözhető, jutalmazható, eredetileg erre lett kitalálva a jutalék. Ami persze az idők során és a kis magyar valóságunkban úgy torzult, hogy kevés munkavállaló érzi úgy, hogy jól jár vele – és minden munkáltató jóljár, aki…..
Balfredo Alfredo
2020.02.02 13:57:04
@L.Cz.: Amit leírtál, az már a munkapszichológia területére vezet bennünket.
A munka többnyire nehéz, továbbá a munkátaltató csak alacsony vagy épp semmilyen fizetést nem akar adni. Így aztán beveti a munkapszichológust. A munkapszichológus egyetlen feladata, hogy minél vonzóbb illúzókat dolgozzon ki, íly módon biztosítva, hogy a rossz fizetés ellenére mégis el legyen végezve a munka.
Az illúzió a munkakör jellegétől és az azt betöltő tipikus munkavállaló személyiségétől függően van kialakítva.
Betanított munkánál az illúzó az, hogy az adott munka nagymértékben hozzájárul a munkáltató piaci sikereihez, sőt egyenesen nélkülözhetetlen mind az adott munkavállaló, mind az adott munkafolyamat.
Az itt fórumozók többségének érdeklődésére számot tartó irodai munkaköröknél az illúzió az, hogy szorgalmas munkával magasabb beosztást és vele magasabb fizetést lehet elérni.
Vezetői munkaköröknél a illúzó a jelentős nagyságú célprémium.
Az értékesítő és ügynöki munkánál az illúzió az, hogy aki lényegesen többet ad el, az lényegesen magasabb jutalékot ér el, sőt még külön prémiumot is kaphat.
Hogy ezek az illúziók tényleg csak illúziók, az rövid vagy maximum középtávon kiderül.
A betanított munkásnál akkor, amikor a komplett gyárat egy laza mozdulattal bezárják és többszáz embert küldenek el.
Irodai munkánál a következő nyugdíjazásnál vagy átszervezésnél, amikor nem a jól dolgozók, hanem a s.ggnyalók (multi cégnél meg a külföldi munkavállalók) lépnek előre vagy kerülnek vezetői pozícióba.
A vezetőknél kiderül, hogy bár sokat dolgoztak és dolgoztattak, mégsem hozták a tervezett célt, vagy hozták ugyan, de valamiért a prémium mégsem jár (mert mondjuk nem teliholdkor küldték be a havi teljesítményjelentést).
Az értékesítőknél meg a pénzügyi év végén derül ki, hogy a a jutalékrendszer nem is úgy működik ahogy elsőre mondták, vagy van egy maximális plafon, aminél több jutalékot semmiképpen nem kaphat az értékesítő, vagy nem a darabszám hanem az eladott érték számít vagy nem az eladott érték, hanem az eladott darabszám számít meg vannak kivételek és a kivételeknek is vannak kivételei sőt még a kivételek kivételeinek is vannak kivételei, egyszóval úgy általában az egész jutalékrendszer úgy anblock áttekinthetetlen.
A munka többnyire nehéz, továbbá a munkátaltató csak alacsony vagy épp semmilyen fizetést nem akar adni. Így aztán beveti a munkapszichológust. A munkapszichológus egyetlen feladata, hogy minél vonzóbb illúzókat dolgozzon ki, íly módon biztosítva, hogy a rossz fizetés ellenére mégis el legyen végezve a munka.
Az illúzió a munkakör jellegétől és az azt betöltő tipikus munkavállaló személyiségétől függően van kialakítva.
Betanított munkánál az illúzó az, hogy az adott munka nagymértékben hozzájárul a munkáltató piaci sikereihez, sőt egyenesen nélkülözhetetlen mind az adott munkavállaló, mind az adott munkafolyamat.
Az itt fórumozók többségének érdeklődésére számot tartó irodai munkaköröknél az illúzió az, hogy szorgalmas munkával magasabb beosztást és vele magasabb fizetést lehet elérni.
Vezetői munkaköröknél a illúzó a jelentős nagyságú célprémium.
Az értékesítő és ügynöki munkánál az illúzió az, hogy aki lényegesen többet ad el, az lényegesen magasabb jutalékot ér el, sőt még külön prémiumot is kaphat.
Hogy ezek az illúziók tényleg csak illúziók, az rövid vagy maximum középtávon kiderül.
A betanított munkásnál akkor, amikor a komplett gyárat egy laza mozdulattal bezárják és többszáz embert küldenek el.
Irodai munkánál a következő nyugdíjazásnál vagy átszervezésnél, amikor nem a jól dolgozók, hanem a s.ggnyalók (multi cégnél meg a külföldi munkavállalók) lépnek előre vagy kerülnek vezetői pozícióba.
A vezetőknél kiderül, hogy bár sokat dolgoztak és dolgoztattak, mégsem hozták a tervezett célt, vagy hozták ugyan, de valamiért a prémium mégsem jár (mert mondjuk nem teliholdkor küldték be a havi teljesítményjelentést).
Az értékesítőknél meg a pénzügyi év végén derül ki, hogy a a jutalékrendszer nem is úgy működik ahogy elsőre mondták, vagy van egy maximális plafon, aminél több jutalékot semmiképpen nem kaphat az értékesítő, vagy nem a darabszám hanem az eladott érték számít vagy nem az eladott érték, hanem az eladott darabszám számít meg vannak kivételek és a kivételeknek is vannak kivételei sőt még a kivételek kivételeinek is vannak kivételei, egyszóval úgy általában az egész jutalékrendszer úgy anblock áttekinthetetlen.
Balfredo Alfredo
2020.02.04 18:55:45
@Bambano: Emlékeztetlek, hogy az illúzió igazodik az adott munkakört tipikusan betöltő személy jellembeli sajátosságaihoz. Te - miként az itt fórumozók is - nem betanított munkás vagy, tehát nem tudod magadévá tenni azt az illúzót, hogy munkád hozzásjárul a cég piaci stb stb. Sőt ha meghallassz egy vezetőt, aki ezt a mondatot mond(ogat)ja, simán röhögésben törsz ki. Én is. A munkapszichológus meg sírásban...
Balfredo Alfredo
2020.02.07 18:50:17
@Bambano: "tehát ez nem illúzió, hanem tény, és magamévá tettem."
Illúzió, bedőltél a munkapszichológusnak :-(
Amúgy akkor is magadénak érezted, amikor tömegesen elbocsátottak?
Ugyan válasszuk már külön a munkapszichológus keltette illúzót a villanyszámlától! Ahhoz, hogy napi 8 órában egyszerű, de monoton betanított munkát vagy épp egyszerű, de az idegedet próbára tévő ügyfélszolgálatos teendőket végezz, nem kell magadévá tenni semmit a műveleti utasításban leírtakon kívűl. Dolgozol, a munkáltató meg fizet valami minimálisat, ami a megélhetésre épp csak elég. Az illúzió arra kell, hogy elfogadd sőt kifejezetten magadra nézve jónak gondold ezt a helyzetet.
Illúzió, bedőltél a munkapszichológusnak :-(
Amúgy akkor is magadénak érezted, amikor tömegesen elbocsátottak?
Ugyan válasszuk már külön a munkapszichológus keltette illúzót a villanyszámlától! Ahhoz, hogy napi 8 órában egyszerű, de monoton betanított munkát vagy épp egyszerű, de az idegedet próbára tévő ügyfélszolgálatos teendőket végezz, nem kell magadévá tenni semmit a műveleti utasításban leírtakon kívűl. Dolgozol, a munkáltató meg fizet valami minimálisat, ami a megélhetésre épp csak elég. Az illúzió arra kell, hogy elfogadd sőt kifejezetten magadra nézve jónak gondold ezt a helyzetet.
Tékozló Homár
Hiába az országos fiókhálózat, ha csak a számlavezető fiókban intézhetjük az ügyeinket
2020.01.28 13:00:00
Remek hírünk van: idén újabb szakértő erővel gazdagodott a Homár! Új partnerünknek, a Pénzügyi Navigátornak köszönhetően mostantól a bank- vagy biztosító ügyben hozzánk forduló kedves és naiv ügyfelek pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsot is kapnak. A Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat díjmentes…..
Balfredo Alfredo
2020.02.02 14:14:31
@onlajnok: A régi bölcsesség, ami szerint a történelem ismétli önmagát, sajnos vagy nem sajnos, de a Homárra is igaz.
Ha egy bankot ekéző poszt jelenik meg, akkor az alábbi tipikus folyamat játszódik le.
Előbb vagy utóbb lesz egy hozzászólás, ami szerint a posztoló hülye, hogy pont annál a banknál van, miközben a hozzászóló bankja milyen szuper és ott minden nulla forintba kerül.
A hozzászóló többszöri rákérdés ellenére is hallgat, hogy ugyan melyik bankról és milyen termékről van szó.
Végül az unszolásnak engedve elárulja az alábbiak valamelyikét:
Külföldön él és külföldi bank szolgáltatásait veszi igénybe.
Az átlagostól nagyon eltérő pénzügyi szokásai vannak, pld. a fizetést hó elején egyben felveszi a bank pénztárjánál, átutalni és kártyával fizetni nem szokott.
Nem is nulla forint a bankolásának havi kölsége.
Valóban nulla forintért bankol, de olyan terméket használ, ami időközben megszünt vagy létezik ugyan ilyen (nevű) termék, de nem nulla forint a költsége.
És az Élet megy tovább...
Ha egy bankot ekéző poszt jelenik meg, akkor az alábbi tipikus folyamat játszódik le.
Előbb vagy utóbb lesz egy hozzászólás, ami szerint a posztoló hülye, hogy pont annál a banknál van, miközben a hozzászóló bankja milyen szuper és ott minden nulla forintba kerül.
A hozzászóló többszöri rákérdés ellenére is hallgat, hogy ugyan melyik bankról és milyen termékről van szó.
Végül az unszolásnak engedve elárulja az alábbiak valamelyikét:
Külföldön él és külföldi bank szolgáltatásait veszi igénybe.
Az átlagostól nagyon eltérő pénzügyi szokásai vannak, pld. a fizetést hó elején egyben felveszi a bank pénztárjánál, átutalni és kártyával fizetni nem szokott.
Nem is nulla forint a bankolásának havi kölsége.
Valóban nulla forintért bankol, de olyan terméket használ, ami időközben megszünt vagy létezik ugyan ilyen (nevű) termék, de nem nulla forint a költsége.
És az Élet megy tovább...
Balfredo Alfredo
2020.02.05 19:35:32
@encir: Hozzászólásod ismételten igazolja, hogy nem létezik 0 Ft-os bankszámla. Neked olyan van, ami már nem elérhető és nem is ingyenes. Csak jóváírásokkal tudod lenullázni.
Ettől függetlenül létezhet a személyes pénzköltési szokásokhoz való legjobb igazodás és a legalacsonyab havi költség kombinációjaként kiválasztott bankszámlatípus.
Ettől függetlenül létezhet a személyes pénzköltési szokásokhoz való legjobb igazodás és a legalacsonyab havi költség kombinációjaként kiválasztott bankszámlatípus.
Mottó: „Ha ketten mást csinálnak, az lehet ugyanaz” /Mérő László: Mindenki másképp egyforma/
Miért van az, hogy teljesen ellentétes megközelítések is tudnak eredményt hozni az álláskeresésben? Ráadásul az eredmények is hasonlóan jók.
Az „egyik ezt mondja, másik azt, most akkor mi az igazság?”.…..
Balfredo Alfredo
2020.01.20 19:22:28
@jobangel: Továbbfejlesztett példa.
Az autó (a munkaügyi piac) elavult technikát használ: gőzgépet belsőégésű motor helyett (személyzetiseket meg büfészakosokat HR-esek helyett), így igazából alapjaiban hibás, nem alkalmas közlekedésre (álláskeresésre). A szerelő (elhelyezkedési tanácsadó) nagyon jól tudja ezt, de nem mondja meg, rákérdésre pedig kitérő válaszokat ad. A végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy a gőznyomásszabályozó cseréje (a cv átszerkesztése) mindent megold és igenis sikerre vezet. A valóságot nem hajlandó figyelembe venni.
Az autó (a munkaügyi piac) elavult technikát használ: gőzgépet belsőégésű motor helyett (személyzetiseket meg büfészakosokat HR-esek helyett), így igazából alapjaiban hibás, nem alkalmas közlekedésre (álláskeresésre). A szerelő (elhelyezkedési tanácsadó) nagyon jól tudja ezt, de nem mondja meg, rákérdésre pedig kitérő válaszokat ad. A végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy a gőznyomásszabályozó cseréje (a cv átszerkesztése) mindent megold és igenis sikerre vezet. A valóságot nem hajlandó figyelembe venni.
Balfredo Alfredo
2020.01.21 21:14:42
@jobangel: Az attól függ.
Ha például azért mész állásinterjúra, mert valahol lenned kell, amig otthon takarítanak, bármelyik válasz kiváló.
Ha viszont azért mész, mert el akarsz helyezkedni, akkor kénytelen vagy azt mondani, amit hallani akarnak. Ha HR-es (és nem büfészakos) interjúztatna, elég tapintatos lenne ahhoz, hogy ne is tegyen fel ilyen kérdést.
Ha például azért mész állásinterjúra, mert valahol lenned kell, amig otthon takarítanak, bármelyik válasz kiváló.
Ha viszont azért mész, mert el akarsz helyezkedni, akkor kénytelen vagy azt mondani, amit hallani akarnak. Ha HR-es (és nem büfészakos) interjúztatna, elég tapintatos lenne ahhoz, hogy ne is tegyen fel ilyen kérdést.
Balfredo Alfredo
2020.01.22 19:00:09
@jobangel: Ha csak _lehet_ a dologból egy jó állás, akkor a posztod megírása előtthöz képest mindössze annyiban változott a helyzet, hogy eggyel több karriertanács van, amik között ki kell igazodni.
Csak a tanácsok röpködnek ingyen meg fizetősen, de egyik tanácsadó sem garantál semmit :-(
Részemről ebben az ötéves kérdésben nem hiszek, sőt a gyorsan változó világban az indokoltságát sem látom, de valaki biztos el tudja magyarázni, hogy miért jó ez a munkavállalónak.
Csak a tanácsok röpködnek ingyen meg fizetősen, de egyik tanácsadó sem garantál semmit :-(
Részemről ebben az ötéves kérdésben nem hiszek, sőt a gyorsan változó világban az indokoltságát sem látom, de valaki biztos el tudja magyarázni, hogy miért jó ez a munkavállalónak.
via GIPHY
Vannak aprónak tűnő problémák, amik eltörpülni látszanak a globális felmelegedés, a környezeti katasztrófák, vagy a rozsdás metrókocsik mellett, de valójában érdemes odafigyelni rájuk. Ezek a kis gondok ugyanis néha nagy kérdéseket feszegetnek. Itt van például Judit és Bref története.…..
A magas munkabér már nem elég manapság, ha „csak” ennyit ígér egy munkáltató, nem fognak tömegek jelentkezni a meghirdetett állásra. Szakmai fejlődést is kínálni kell, mert erre a legtöbb munkavállaló vágyik. Régen ez csak egy lózung volt az álláshirdetésekben, de mára komolyan kell venni - mindkét…..
Mindig örülünk, ha kiderül, hogy Homár posztra és szakértői segítségre hivatkozva tudjátok intézni az ügyeket, ahogy Attila is megpróbálta. Ám sajnos hiába, az Euroniocs ügyfélszolgálatot ez nem hatotta meg úgy, mint minket.
Tisztelt Tékozló Homár! Tisztelt Szerkesztők. A tanácsukat szeretném…..
Balfredo Alfredo
2020.01.03 20:44:16
@ednet2023: Egyetértek!
A fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglalt elveket a homár szakértője a poszt után összefoglalta. Ezek teljesen egyértelműek.
1) A 10 000 Ft feletti értékű műszaki cikkekre 12 hónap jótállás vonatkozik. Másszóval, ha az illető cikk 12 hónapon belül meghibásodik, akkor fel kell tételezni, hogy már az eladáskor is hibás volt.
2) A jótállást a kereskedőnél kell érvényesíteni. A konkrét esetben tehát jogosan ment a panaszos 10 hónap után vissza a hibás routerrel.
3) A jogszabály szerint a kereskedő első körben javítást vagy cserét ajánlhat fel. A konkrét esetben a kereskedő maga mondta, hogy javíthatatlan a router.
4) A csere azt jelentené, hogy egy másik, pontosan ugyanolyan típusú és gyártmányú műszaki cikket kap a vásárló a hibás helyett. Az Euronics másik ugyanilyen router valamiért nem akar adni. Az, hogy az Euronics hálózat melyik üzletében van vagy nincs készleten az adott típusú router, a kereskedő magánügye. Ha nem tudja belső logisztika útján egy másik üzletéből a posztoló által meglátogatott másik üzletbe eljuttatni a csere routert, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem tud cserélni.
5) Ha a kereskedő sem javítani, sem cserélni nem tud, akkor a vásárló elállhat. Ezesetben vissza kell állítani a vásárlás előtti állapotot: a vásárló visszaadja a hibás cikket, a kereskedő visszadja a korábban befizetett vételárat. Készpénzben és nem csereutalvány formájában (elvégre a vételárat akárhol el lehet költeni, de a csereutalványt csak az adott áruházláncnál tudod használni, tehát nagyon nem ugyanaz a kettő).
A posztoló tehát jogosan követeli vissza a pénzét. Innen kezdve minden más csak magyarázkodás meg kifogáskeresés a kereskedő meg a fórumozók részéről.
Valóban igaz, hogy a router ára nem egy nagy összeg, de ettől az még visszajár. Az is igaz, hogy többfajta gyártónak többfajta, otthoni használatra szánt routere van forgalomban és e routerek többé-kevésbé ugyanazt tudják, de ettől még a pénz visszajár. Az, hogy a router ára helyett a kereskedő egy csereutalványt ad, akkor megoldás, ha a vásárló is elfogadja. Jogszabály szerint a vételár jár vissza.
@Nyafika: Igazad is van meg nem is. Az OK, hogy ha nem akarsz bosszankodni a "hülye bolti eljárásokkal", akkor kreatív módon találsz valami megoldást, mint például a hatótávnövelést. Ettől függetlenül a konkrét esetben a kereskedő nem jogszabálykövető módon járt el. (Az meg egy szomorú kortünet, hogy összeségében akkor jársz jól, ha meg sem próbálod érvényesíteni a fogyasztói jogaidat.)
A fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglalt elveket a homár szakértője a poszt után összefoglalta. Ezek teljesen egyértelműek.
1) A 10 000 Ft feletti értékű műszaki cikkekre 12 hónap jótállás vonatkozik. Másszóval, ha az illető cikk 12 hónapon belül meghibásodik, akkor fel kell tételezni, hogy már az eladáskor is hibás volt.
2) A jótállást a kereskedőnél kell érvényesíteni. A konkrét esetben tehát jogosan ment a panaszos 10 hónap után vissza a hibás routerrel.
3) A jogszabály szerint a kereskedő első körben javítást vagy cserét ajánlhat fel. A konkrét esetben a kereskedő maga mondta, hogy javíthatatlan a router.
4) A csere azt jelentené, hogy egy másik, pontosan ugyanolyan típusú és gyártmányú műszaki cikket kap a vásárló a hibás helyett. Az Euronics másik ugyanilyen router valamiért nem akar adni. Az, hogy az Euronics hálózat melyik üzletében van vagy nincs készleten az adott típusú router, a kereskedő magánügye. Ha nem tudja belső logisztika útján egy másik üzletéből a posztoló által meglátogatott másik üzletbe eljuttatni a csere routert, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem tud cserélni.
5) Ha a kereskedő sem javítani, sem cserélni nem tud, akkor a vásárló elállhat. Ezesetben vissza kell állítani a vásárlás előtti állapotot: a vásárló visszaadja a hibás cikket, a kereskedő visszadja a korábban befizetett vételárat. Készpénzben és nem csereutalvány formájában (elvégre a vételárat akárhol el lehet költeni, de a csereutalványt csak az adott áruházláncnál tudod használni, tehát nagyon nem ugyanaz a kettő).
A posztoló tehát jogosan követeli vissza a pénzét. Innen kezdve minden más csak magyarázkodás meg kifogáskeresés a kereskedő meg a fórumozók részéről.
Valóban igaz, hogy a router ára nem egy nagy összeg, de ettől az még visszajár. Az is igaz, hogy többfajta gyártónak többfajta, otthoni használatra szánt routere van forgalomban és e routerek többé-kevésbé ugyanazt tudják, de ettől még a pénz visszajár. Az, hogy a router ára helyett a kereskedő egy csereutalványt ad, akkor megoldás, ha a vásárló is elfogadja. Jogszabály szerint a vételár jár vissza.
@Nyafika: Igazad is van meg nem is. Az OK, hogy ha nem akarsz bosszankodni a "hülye bolti eljárásokkal", akkor kreatív módon találsz valami megoldást, mint például a hatótávnövelést. Ettől függetlenül a konkrét esetben a kereskedő nem jogszabálykövető módon járt el. (Az meg egy szomorú kortünet, hogy összeségében akkor jársz jól, ha meg sem próbálod érvényesíteni a fogyasztói jogaidat.)
Balfredo Alfredo
2020.01.04 18:16:30
@peter3374: Húha, mégegyszer átolvasva az eredeti posztot, lehet, hogy igazad van és hülyeségeket írtam. De lehet, hogy nem.
A posztban leírtak egy része - számomra - nem egyértelmű, így nem deríthető ki, a posztolónak vagy az üzletnek van igaza.
A posztoló "csereutalvány"-ról ír. Elsőre azt gondolhatjuk, hogy ez egy afféle igazolás, aminek felmutatásával a posztoló hibás routerét egy másik példányra cserélik. Ennek ellentmondani látszik egy későbbi mondata, ami szerint a csereutalványért inkább mikrosütőt vesz. Ebből úgy tűnik, hogy nem is csereutalványt kapott, hanem vásárlási utalványt, vagyis kupont.
A másik érdekesség, hogy a posztoló az ügyfélszolgálatra hivatkozva állítja: csak ott tud cserélni, ahol készleten van ilyen router. Állítja továbbá, hogy az adott típus online raktáron van. Ez így együtt két dolgot jelenthet. Egyrészt vélhetőleg a poszter által meglátogatott üzletben az adott router nincs készleten. Másrészt a router az Euronics webshopjában még mindíg kapható.
Az a posztból nem derült ki, hogy a kapott csereutalványt hogyan lehet online vásárláskor érvényesíteni, illetve esetleg pont arról van szó, hogy a csereutalványt nem is lehet online vásárláskor érvényesíteni.
Az alábbi kimenetek lehetnek, és mindegyikben másnak van igaza:
HA a posztoló tetszőleges termékre beváltható vásárlási utalványt kapott, akkor az Euronics hibázott.
HA a csereutalványról van szó ÉS az csakis hagyományos boltban váltható be, ÉS a poszter által meglátogatott boltban nincs az adott típusú router készleten, akkor a poszternek van igaza, mert a forgalmazó nem tudja cserélni a routert, tehát a posztoló joggal akar elállni a szerződéstől.
Viszont HA csereutalványról van szó ÉS e csereutalvány online is beváltható, akkor az Euronicsnak van igaza.
A lényegi (és egyelőre megválaszolatlan) kérdés az, hogy pontosan mi az a dokumentum, amit a posztoló "csereutalvány"-nak nevez?
(Mielőtt mégegyszer lehülyéznél, az itt leírtak pusztán fogyasztóvédelmi szempontok.)
A posztban leírtak egy része - számomra - nem egyértelmű, így nem deríthető ki, a posztolónak vagy az üzletnek van igaza.
A posztoló "csereutalvány"-ról ír. Elsőre azt gondolhatjuk, hogy ez egy afféle igazolás, aminek felmutatásával a posztoló hibás routerét egy másik példányra cserélik. Ennek ellentmondani látszik egy későbbi mondata, ami szerint a csereutalványért inkább mikrosütőt vesz. Ebből úgy tűnik, hogy nem is csereutalványt kapott, hanem vásárlási utalványt, vagyis kupont.
A másik érdekesség, hogy a posztoló az ügyfélszolgálatra hivatkozva állítja: csak ott tud cserélni, ahol készleten van ilyen router. Állítja továbbá, hogy az adott típus online raktáron van. Ez így együtt két dolgot jelenthet. Egyrészt vélhetőleg a poszter által meglátogatott üzletben az adott router nincs készleten. Másrészt a router az Euronics webshopjában még mindíg kapható.
Az a posztból nem derült ki, hogy a kapott csereutalványt hogyan lehet online vásárláskor érvényesíteni, illetve esetleg pont arról van szó, hogy a csereutalványt nem is lehet online vásárláskor érvényesíteni.
Az alábbi kimenetek lehetnek, és mindegyikben másnak van igaza:
HA a posztoló tetszőleges termékre beváltható vásárlási utalványt kapott, akkor az Euronics hibázott.
HA a csereutalványról van szó ÉS az csakis hagyományos boltban váltható be, ÉS a poszter által meglátogatott boltban nincs az adott típusú router készleten, akkor a poszternek van igaza, mert a forgalmazó nem tudja cserélni a routert, tehát a posztoló joggal akar elállni a szerződéstől.
Viszont HA csereutalványról van szó ÉS e csereutalvány online is beváltható, akkor az Euronicsnak van igaza.
A lényegi (és egyelőre megválaszolatlan) kérdés az, hogy pontosan mi az a dokumentum, amit a posztoló "csereutalvány"-nak nevez?
(Mielőtt mégegyszer lehülyéznél, az itt leírtak pusztán fogyasztóvédelmi szempontok.)
Balfredo Alfredo
2020.01.06 18:17:40
@havrilla: Mint jeleztem, pusztán fogyasztóvédelmi szempontból néztem az ügyet.
A gyakorlatban lehet egy ésszerű kompromisszum a posztoló által említett csereutalványt beváltani vagy routerre, vagy valami olyan cuccra, amire szüksége van.
A gyakorlatban lehet egy ésszerű kompromisszum a posztoló által említett csereutalványt beváltani vagy routerre, vagy valami olyan cuccra, amire szüksége van.
Lazítsunk egy kicsit a kajakóma és az alkoholmérgezés közti rövid időszakban és nézzük meg, mi van akkor, ha ellopják a kukát a ház elől. Béla törvénytisztelő állampolgár: szelektíven gyűjti a szemetet és a tájékoztató szerinti időpontban helyezi ki az edényeket a közterületre. Jött is a tolvaj, az…..
Balfredo Alfredo
2020.01.01 15:26:45
@a fekete krindusz: Szemben XIV. Lajossal, az állam nem én vagyok, így veled együtt legfeljebb ötletelni, és nem érdemben intézkedni tudok a témában.
Két eset van.
Ha van egy fix havi vagy negyedéves vagy éves díj, akkor az ügyfél úgy gondolkodik, hogy ezt a pénzt mindenképpen ki kell fizetni, tehát legegyszerűbb a kukába gyűjteni a szemetet és időnként kirakni ürítés céljából, így legalább kap valamit cserébe a befizetett összegért. A szolgáltató olyan értelemben jól jár, hogy a fix pénzét mindenképp megkapja és ha nincs extrém sok elszállítandó hulladék, még nyer is valamit az ügyön.
Ha viszont a fizetendő díj az ürítések számától függ, akkor megint két eset van.
Az ügyfelek vagy úgy törekednek a kisebb költségre, hogy igyekeznek minél kevesebb szemetet "termelni" és azt is minél precízebben fajtánként szétválogatva elszállítatni. Vagy az is lehet, hogy dezertáló stratégiával, azaz a hulladék kiserdőben stb. való illegális lerakásával igyekeznek csökkenteni a fizetésköteles szállítások számát.
Hogy az utóbbi két eset közül melyiket részesítik előnyben az ügyfelek, több mindentől függ: az ügyfelek környezettudatosságától, általános műveltségi szintjétől és költségérzékenyebb ügyfél esetében az anyagi motívációtól. Az anyagi motíváció többféle lehet. Például bizonyos fajtájú és/vagy mennyiségű hulladékok elszállítása ingyenes, csak az afölötti mennyiségért kell fizetni. Vagy minél több szelektív hulladékot szállíttat el az ügyfél egyik évben, annál kevesebbet fizet a rákövetkező évben.
A dolog másik oldala, hogy ha az ügyfelek kevesebbet fizetnek, akkor miből él meg a szolgáltató? Az nem megoldás, hogy az esetleges veszteségét közpénzből pótolják, mert akkor hosszabb távon a szemétdíjon megtakarított összeget az ügyfelek magasabb adó formájában fogják befizetni az államon keresztül a szolgáltatónak.
Két eset van.
Ha van egy fix havi vagy negyedéves vagy éves díj, akkor az ügyfél úgy gondolkodik, hogy ezt a pénzt mindenképpen ki kell fizetni, tehát legegyszerűbb a kukába gyűjteni a szemetet és időnként kirakni ürítés céljából, így legalább kap valamit cserébe a befizetett összegért. A szolgáltató olyan értelemben jól jár, hogy a fix pénzét mindenképp megkapja és ha nincs extrém sok elszállítandó hulladék, még nyer is valamit az ügyön.
Ha viszont a fizetendő díj az ürítések számától függ, akkor megint két eset van.
Az ügyfelek vagy úgy törekednek a kisebb költségre, hogy igyekeznek minél kevesebb szemetet "termelni" és azt is minél precízebben fajtánként szétválogatva elszállítatni. Vagy az is lehet, hogy dezertáló stratégiával, azaz a hulladék kiserdőben stb. való illegális lerakásával igyekeznek csökkenteni a fizetésköteles szállítások számát.
Hogy az utóbbi két eset közül melyiket részesítik előnyben az ügyfelek, több mindentől függ: az ügyfelek környezettudatosságától, általános műveltségi szintjétől és költségérzékenyebb ügyfél esetében az anyagi motívációtól. Az anyagi motíváció többféle lehet. Például bizonyos fajtájú és/vagy mennyiségű hulladékok elszállítása ingyenes, csak az afölötti mennyiségért kell fizetni. Vagy minél több szelektív hulladékot szállíttat el az ügyfél egyik évben, annál kevesebbet fizet a rákövetkező évben.
A dolog másik oldala, hogy ha az ügyfelek kevesebbet fizetnek, akkor miből él meg a szolgáltató? Az nem megoldás, hogy az esetleges veszteségét közpénzből pótolják, mert akkor hosszabb távon a szemétdíjon megtakarított összeget az ügyfelek magasabb adó formájában fogják befizetni az államon keresztül a szolgáltatónak.
Balfredo Alfredo
2020.01.01 18:44:06
@M. Péter: A szelektív gyűjtés előnyeiről nem engem kell meggyőzni.
Az egy motíváció lehet, ha a megfelelően szelektált anyagért fizetnek is egy akkora összeget, hogy megérje figyelmesen szétválogatni. Jelenleg bizonyos italos üvegek és -dobozok visszaváltásáért fizetnek valamennyit. Ez a valamennyi egy nevetséges összeg, továbbá a visszaváltáshoz el kell menni egy nagyobb ABC visszaváltó automatájához, aholis vagy nem működik az automata, vagy nem fogadja el az üveget, vagy elfogadja, de nem számol érte pénzt és ha egyik sem, akkor gyanús kinézetű és tisztaságú alakokkal együtt állhatsz sorban az automata előtt. Ez annyira macerás, hogy a társadalom egy része lesz.rja és egyszerűen beledobja az üveget/dobozt a vegyes szemétbe.
Az is egy motíváció lehet, ha a szelektívet ingyen elviszik. De mivel a hagyományos szemét szállításáért fizetni kell, és a fizetendő összeg független attól, hogy valaki külön gyűjti a szelektívet, avagy sem, a motíváció korlátozott.
Az ürítendő kuka súlyának mérése jó ötlet lehet, feltéve hogy ügyfelek is tudatosak (és mondjuk nem tesznek téglát a másik ügyfél kukájába) és a szolgáltató emberei is azok (és mondjuk nem írnak be 30 kg-ot akkor, ha csak 20 kg-ot mértek; ámbár egy automatikus mérő-adatgyűjtő rendszer az ilyesféle téves beírás lehetőségét ki tudná küszöbölni). Itt és most valószínűleg egyszerűbb lenne az ürítések száma alapján pénzt szedni, de egyelőre ezt sem csinálják.
Az egy motíváció lehet, ha a megfelelően szelektált anyagért fizetnek is egy akkora összeget, hogy megérje figyelmesen szétválogatni. Jelenleg bizonyos italos üvegek és -dobozok visszaváltásáért fizetnek valamennyit. Ez a valamennyi egy nevetséges összeg, továbbá a visszaváltáshoz el kell menni egy nagyobb ABC visszaváltó automatájához, aholis vagy nem működik az automata, vagy nem fogadja el az üveget, vagy elfogadja, de nem számol érte pénzt és ha egyik sem, akkor gyanús kinézetű és tisztaságú alakokkal együtt állhatsz sorban az automata előtt. Ez annyira macerás, hogy a társadalom egy része lesz.rja és egyszerűen beledobja az üveget/dobozt a vegyes szemétbe.
Az is egy motíváció lehet, ha a szelektívet ingyen elviszik. De mivel a hagyományos szemét szállításáért fizetni kell, és a fizetendő összeg független attól, hogy valaki külön gyűjti a szelektívet, avagy sem, a motíváció korlátozott.
Az ürítendő kuka súlyának mérése jó ötlet lehet, feltéve hogy ügyfelek is tudatosak (és mondjuk nem tesznek téglát a másik ügyfél kukájába) és a szolgáltató emberei is azok (és mondjuk nem írnak be 30 kg-ot akkor, ha csak 20 kg-ot mértek; ámbár egy automatikus mérő-adatgyűjtő rendszer az ilyesféle téves beírás lehetőségét ki tudná küszöbölni). Itt és most valószínűleg egyszerűbb lenne az ürítések száma alapján pénzt szedni, de egyelőre ezt sem csinálják.
Balfredo Alfredo
2020.01.02 14:35:41
@ekat: Betétdíj egyre kevesebb féle üvegre bár, de még létezik. A fém sörös és üdítős dobozoknak formálisan nincs betétdíja, de vannak boltok, ahol automatában visszaveszik pár forintért.
Ez lehet ösztönző a szelektív gyűjtésre, de nem egyértelmű. Ugyanis akkor van értelme a boltba elvinni a leadandó üvegeket, ha amúgy is mész vásárolni továbbá akkor, ha nagyobb mennyiség összegyült belőlük, mondjuk 10-nél több.
Ez megint csak abba az irányba hat, hogy az ügyfelek nem különválogatják az üveget, hanem egyszerűen a vegyes szemétbe teszik minden mással együtt :-(
Ez lehet ösztönző a szelektív gyűjtésre, de nem egyértelmű. Ugyanis akkor van értelme a boltba elvinni a leadandó üvegeket, ha amúgy is mész vásárolni továbbá akkor, ha nagyobb mennyiség összegyült belőlük, mondjuk 10-nél több.
Ez megint csak abba az irányba hat, hogy az ügyfelek nem különválogatják az üveget, hanem egyszerűen a vegyes szemétbe teszik minden mással együtt :-(
Decemberben is bőven találkozunk még olyanokkal, akiket megszívattak a Black Friday alkalmából és még nem zárult le az ügyük. Ani a hónap elején írt nekünk, aztán frissítette a sztorit, de az igazi megoldást a szakértőinktől kaptuk.
2019 november végén úgy gondoltam, hogy ideje kipróbálni a Black…..
Balfredo Alfredo
2019.12.24 14:18:47
@lobster thermidor: "ami egyébként logikus, mert szinte minden webáruház, a nagy nemzetköziektől kezdve a kisebb cégekig beleértve a kínaiakat is, felszámolják a külföldi rendeléseknél a postaköltségeket."
Miért lenne logikus bármi is a mai féknyúzzel megtűzdelt világunkban?
A legtöbb árunál (ruházat, kozmetikum, műszaki cikk) nem tűnik ésszerűbek külföldről rendelni, mivel ugyanazt a cuccost a tartózkodási országod szerinti webshopokban is megveheted, elvégre egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb.
A könyv kivétel. Tetszőleges országban élve az anyanyelvű könyvek legnagyobb (sőt ha elég kis nemzet fia vagy, akkor egyáltalán bármilyen) választékát az anyaország webshopjában találod meg. Innen kezdve egyáltalán nem életszerűtlen, hogy a könyvet külföldről rendeled, a webshop meg országhatárokon átívelve szállítja. Amelyik webshop ezt nem veszi figyelembe, sőt az első veszteséges külföldre szállítás után sem módosítja a szabályzatát, annak a webshopnak a menedzsmentje hülye, tehát haljon meg. Ennyike.
Miért lenne logikus bármi is a mai féknyúzzel megtűzdelt világunkban?
A legtöbb árunál (ruházat, kozmetikum, műszaki cikk) nem tűnik ésszerűbek külföldről rendelni, mivel ugyanazt a cuccost a tartózkodási országod szerinti webshopokban is megveheted, elvégre egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb.
A könyv kivétel. Tetszőleges országban élve az anyanyelvű könyvek legnagyobb (sőt ha elég kis nemzet fia vagy, akkor egyáltalán bármilyen) választékát az anyaország webshopjában találod meg. Innen kezdve egyáltalán nem életszerűtlen, hogy a könyvet külföldről rendeled, a webshop meg országhatárokon átívelve szállítja. Amelyik webshop ezt nem veszi figyelembe, sőt az első veszteséges külföldre szállítás után sem módosítja a szabályzatát, annak a webshopnak a menedzsmentje hülye, tehát haljon meg. Ennyike.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Azért statisztikailag nézve a nagy többség elsősorban azért dolgozik, hogy megéljen azaz fenntartsa és újratermelje magát és családját.
Szerencsés esetben a munkaköri tevékenység keretében olyasmivel foglalkozik valaki, ami érdekli, amit szívesen csinál. Az ilyen felállásnak a cég szemszögéből is van értelme, mivel az illető jobban (termelékenyebben, kevesebb hibával stb.) végzi a feladatát.
Napjaink tendenciája sajnos pont ellenkező irányba hat, mivel alapvetően betanított munka az, amire igény mutatkozik. Egy ilyen munkát vajon lehet szívesen csinálni?
A háeres beszélgetéseken elhangzó, olykor látszólag szinte idióta kérdéseknek és feladványoknak egyébként megvan a maguk szakmai megalapozottsága (például egy ilyenre adott reakció alapján meg lehet ítélni, hogyan viselkedsz váratlan helyzetekben) illetve megvan a maguk kiértékelési módszere. Viszont egyrészt ezeknek akkor lenne létjogosultsága, ha normális munkát és normális fizetést kínálnának, másrészt a héáeresek tipikusan csak divatból teszik fel a kérdéseket, a kiértékelés módszertanát nem ismerik.