Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Rozsa Misi

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Alig több mint egy éve választotta az SZDSZ elnökévé Kóka Jánost, a Gyurcsány-kormány gazdasági miniszterét. A „Köteles ügy” által kirobbantott válság kötelességünkké tette, hogy, nagyon szigorú szabályok szerint, ismételjük meg a választást. Hogy a helyzet…..
 Nem őrizzük otthon Lengyel László szürke pulóverét, így perpillanat fogalmunk sincs, ki nyeri szombaton az SZDSZ tisztújítását. Nem tudjuk, mi lesz a vége, kihasználjuk, hogy még régi kedvencünk, Kóka János a nemzet testén élősködő liberális párt…..
Rozsa Misi 2008.06.05 23:10:41
Nálam lustább alak kevés van. ma volt az Indexen egy beszélgetésem Mos-al. Amit neki válaszoltam, azt írnám ide is le, de mivel lustaságom akadályoz abban, hogy leírjam kétszer közel ugyanazt, engedjétek meg, hogy inkább bemásoljam ide, amit oda írtam. Végülis magamtól lopni elegáns dolog, meg klasszikust idézni, még bölcs is. :-)))


Sokat beszélgettem Fodorral. Sokat beszélgettem azokkal, akik közvetlen csapatának tagjai. Sokat beszélgettem azokkal a politikusainkkal, akiknek a szavára adok. Demszky, Gulyás és sokan mások. Nem befolyásolt senki abban, hogy az elnökválasztáson ki mellé tegyem le a voksomat.

Elmondom én őszintén, hogy Fodort sem tartom az ideális jelöltnek, ahogy Jánosba sem sikerül magát az ördögöt belelátni. Igen. Lehet, sőt majdnem biztos, hogy jobb lett volna ha Gulyás, Szent-iványi de én ide gondolom Demszkyt vagy Hornt is akár vállalja az indulást. Lehet még több nevet is tudnánk mondani. / Én az elején kacérkodtam azzal, hogy Hodosánt mondjam. / De látod a dolgok úgy állnak, hogy az alternatíva most megint Kóka vs Fodor lett. Hogy ez nem biztos, hogy jó, abban nem hiszem, hogy közöttünk érdemi vita lenne. Egész pontosan, biztos, hogy nincs közöttünk vita.

Engem hidegen hagy, hogy Fodor vagy Kóka. / Na jó. Még rövidség kedvéért sem akarok füllenteni. Nem hagy hidegen, mert Fodort Gábort emberileg jobban szeretem és többre tartom. Lehet azért, mert őt már tényleg több mint 20 éve ismerem és sok közös pont van az életünkben. / Döntésemnél szeretném az SZDSZ érdekét nézni. Nem tud senki meggyőzni arról, hogy egy egyértelműen népszerütlen emberrel lehet választást nyerni. Komolyan azt tapasztaltam már megválasztása után is a fórumokon, blogokban levlistákon, beszélgetésekben, hogy a liberális szavazóknak nem jön be János. Hangsúlyoznom kell, hogy ez nem feltétlenül az ő hibája. Mi liberális szavazók "más anyagból vagyunk gyúrva. " :-)))) Választásokon sikeresen szerepelni akkor lehet, ha a választókat meg tudjuk győzni arról, hogy szavazzanak ránk. Egy szimpatikus elnök, mint amilyenek azért az eddigi elnökeink voltak, ebben fontos szerepet játszik. Nem rajta dől el minden, de sok minden. Nem lehet nem látni, hogy Fodor népszerűsége hozhat szavazókat, amíg Kóka népszerűtlensége csak vihet. Az SZDSZ érdeke pedig az, hogy nyerjünk szavazókat. És ismétlem magam, ez persze nem csak az elnökön dől el.

Ha ismersz, tudhatod, hogy mindig a régi radiszadi híve voltam. Mindigis ezért tartoztam az SZDSZ-en belül leginkább Demszky vonalához, mert Demszky politikai hítvallása áll leginkább közel az én véleményemhez. /Szerintem ez az ami ötvözi a Kóka-Fodor vonal véleményét, féuton van a kettő között. / Nagyon fontosnak tartanám , hogy nyúljunk vissza régi önmagunkhoz. Egyszerűen elveszítettük valahol útközben például a SZETA vonalat, amiért nagy kár. Ahogy emberjogi és szabadságjogi kérdésekben is szürkébbek lettünk, ami szintén nem tetszik nekem. Amikről Fodor beszél, azok fontos kérdések és úgy gondolom ezek hangsúlyozása az SZDSZ számára is hasznosabb lenne. És ezzel nem mondom azt, hogy amiről Kóka beszél az hülyeség. Van amiben igaza van és van ezért amiben szerintem Fodor téved. De nálam több mindenben van Fodornak igaza, ezért is szeretném inkább őt látni az elnöki székben.

Azon nemes őrültek közé tartozom, akik tényleg szeretik az SZDSZ-t és ma is az SZDSZ-hez tartozni több mint egy párt tagjának lenni. Szeretném hinni és tapasztalataim szerint van is okom hinni, hogy az SZDSZ tagjai többsége nem szürke talpas. Akármit a torkunkon senki nem tudna lenyomni. Még a legnépszerűbb politikusunk sem. Nem hiszem, hogy túl sokan lennének azok, akik azt szeretnék, ha a szocik ujra folytólag ölelgetnének minket. Azt mondták nekem a kampányzáró után 2006-ban, hogy menjünk már ki a Batthyány mécseshez a közös kampányzáróra. A gyomrom fordult fel attól, hogy a szocikkal együtt legyek pont ott. Aztán mégis elmentem, mert nem akartam, hogy politikusaink csak szocik előtt legyenek ott. Odajött hozzám Szigetvári Viktor és lelkesen magyarázta, hogy Misi milyen jó, hogy itt vagyunk együtt, mi szocik és ti liberálisok. Mondtam Viktornak, voltunk itt már együtt 90 előtt is, de akkor ti nagyon megvertetek minket. :-) / bocs, ez csak egy kis szines hozzá. :-) /
Fodorral beszéltem a koalicióról. És engem meggyőzött amit mondott. Elmondtam, hogy erről én mit gondolok és azt mondta igazam van. Azzal kezdtem, hogy közel 20 éve ismerem Fodort. Hiszek neki, nekem még magánbeszélgetésen soha nem hazudott. És hiszek én benned is, hiszek nagyon sok tagtársamban, akikről tudom , hogy ha meg kell védeni az SZDSZ-t az MSZP-től ott lesztek és szavazatotokkal vagy akár más eszközökkel is meg fogjátok védeni, meg fogjuk együtt védeni ha kell. De szerintem nem lesz erre szükség.

Aztán egy személyes még. Nekem évek óta vesszőparipám, hogy az SZDSZ két legnagyobb gyengesége a kommunikációja és a szervezése. Ezen a területen radikális reformokra van szükség. Amikor volt az előző választás, ezt elmondtam persze Kókának is, mindig elmondom, ha SZDSZ összejövetel van valahol. Kóka is azt mondta gyerünk, változtassunk. Mivel előtte már Kuncze is mondta nekem, hát kidolgoztam erre egy programot, leírtam mit és hogyan kéne szerintem csinálni. Azt mondta Kóka küldjem el neki. Hát el is küldtem. Aztán vártam, vártam, vártam és annyi választ sem kaptam , hogy menjek a fenébe. Nem kevés munkám feküdt abban a dologban és elég neves liberális értelmiségiekkel beszélgettem róla sokat, figyelembe véve tanácsukat is a kidolgozásnál. Fodor is megkapta jóval később az anyagot, ő mellé állt és megigérte, hogy segítséget ad elnökként a megvalósításához.
De mesélhetnék arról is, hogy a minisztériumnál hoztam segítséget Kókának, de nem reagáltak rá semmit, pedig nagyon hasznos lett volna.
Na ezek már valóban az én szubjektív okaim arra, hogy azt mondjam váltsunk. :-)

És van egy másik dolog. Ami szerintem rohadt fontos. Egymás torkának ugrottunk. Nagyon nem tetszik nekem az, amit ez a kampány felszínre hozott belőlünk. Nagyon nem tetszik az, hogy háború lett a versenyből. Hogy emberek moszerolják egymást másoknál, hogy olyan dolgok jelennek meg a nyilvánosság előtt, amiket én bent is szégyelnék. Én is megéltem már azt, akár itt is, és nem tőled, hogy egy SZDSZ tag az ellenséget látja bennem azért, mert Fodor mellett érvelek és nem Kóka mellett. És tapasztaltam ezt fordított esetben is sajnos, ha nem is annyiszor. Na ez az ami kurvára nincs rendben. Nem szabad engedni senkinek, hogy elérje, hogy minket tényleg egymás ellen fordítsanak. És neked, nekem ugyanúgy felelőségünk, hogy ezt ne tudja senki elérni. Az SZDSZ elakadt szekerét a kátyúból, csakis együtt tudjuk kihúzni. Ez az amit mindenkinek musz, következetesen megértenie. Ma már sokkal jobban félek attól, hogy mi lesz szombat után. Mert ha leszámolások, ha a harc folytatása, saját magunkat rúgjuk tökön. Ebbe nem szeretnék beszállni.
Rozsa Misi 2008.06.06 19:15:31
Minden választás harcokkal jár. Lehetne máshogy is persze. De ez már a mi lett volna ha kategóriája. Az SZDSZ-ben az elnökválasztási kampány olyan belső háborút indított el, ami szerintem sikeresen lépte túl a józan mértéket. Nagyon sokan adtak és kaptak övön aluli ütéseket. Nem. Nem veszem ebből ki magamat sem én is volt amikor beszálltam ilyen adok-kapokba. Sebeket kaptunk és sebeket adtunk.
Holnap szombat. Ez a szombat nem olyan szombat, mint az átlagos szombat. Ezen a szombaton el kell dönteni kit választunk az SZDSZ elnökének és milyen utat választunk ezzel az SZDSZ számára. A döntés súlya és ebből következően a kockázata is nem csekély. Úgy gondolom a kétségek időszaka véget ért. Ma már aki küldött, az pontosan tudja, hogy kire fog szavazni és vélhetőleg ezt meg is tudja indokolni.
Mi lesz a szombat után? Jön a logikus válasz, hogy vasárnap. Emlékeztek még ugye arra, amikor az volt a kérdés, mi lesz április 9.-e után. Gyurcsány azt válaszolta, 10.-e. És tudjuk, hogy 9.-e után nem csak 10.-e következett, hanem valami egészen más is. Aminek következménye lett, hogy az SZDSZ ma ellenzéki párt. / A magam részéről több szempontot is tudok, amiért ez öröm nekem, de most nem ez a lényeg. / Szombat után természetesen valóban vasárnap következik. Majd hétfő. És én nem félek már a szombattól. Ott lesz egy döntés, ami vagy ilyen lesz vagy olyan, aminek vagy nagyon fogok örülni vagy nem annyira. De a vasárnaptól és hétfőtől félek. Félek tőle, mert nem tudom, lesz e bennünk annyi józanság, hogy már szombat este keressünk egy erős ásót és ássuk el a belső csatabárdunkat jó mélyre. Félek attól, hogy a győztes le akarja majd gyalulni a vesztest, félek attól, hogy folytatódik valami, ami arról szól, hogy Pistike már megint visszaütött. Félek attól, hogy a helyezkedések következtében tovább fogjuk lelkesen csépelni egymást. Miközben ellenfeleink jobbról és balról elégedetten hátra dőlhetnek, és öntelt vigyorral nézhetik, miként végezzük el mi helyettük magunkkal szemben a piszkos munkát. Félek attól, hogy lesz akiben még mindig marad a törleszteni vágyás indulatából.
Nagyon szeretném, ha rám cáfolnátok. Nagyon szeretném, ha egy idő után felsóhajthatok majd és kinevethetem saját mostani pesszimizmusomat. Nagyon szeretném, ha a választások után újra egy csapat lennénk. Ahol nincsenek kókisták, fodoristák, demszkysták, csakis SZDSZ-esek. Minarik Ede óta minden művelt embernek tudnia illik, hogy kell egy csapat. Mert csapat nélkül nem megy. Mert egyedül nem megy, hogy másik klasszikust is magam mellé ráncigáljak. Az elnökválasztás nem hoz csodát. Önmagában az elnök személye nem ad érdemi megoldást semmire. Ahogy az OÜT tagjainak megválasztása sem a siker záloga. Nem mondom, hogy fontos, hogy kik vezetik a pártot. Persze, hogy fontos. De az eredményt az hozza meg, hogy milyen munkát tudunk együtt elvégezni ez a rendkívül rövid idő alatt, ami rendelkezésünkre áll, hogy rendezve sorainkat, gatyába rángassuk magunkat. Azon idióták közé tartozom, akik még ma is állítják, hogy az SZDSZ számára reális cél elérni a választásokra a 8-10%-ot. Meg lehet csinálni. De csak akkor, ha van kinek vetni a hátunkat, csak akkor ha hátulról barát háta van mögöttünk és nem egy nyitott bicsak. Az SZDSZ jövője rajtunk múlik. Csak magunktól várhatjuk a csoda megvalósítását. De ehhez a választások után le kell tudni tenni a fegyvert és a győztesnek kezet kell nyújtania a vesztes felé, hogy ne lehessen vesztese ennek a választásnak, hanem együtt legyünk nyertesei.
Akárki is lesz az SZDSZ elnöke, akárkikből is álljon majd az OÜT, a magam részéről már most ki szeretném jelenteni, hogy támogatni fogom legjobb tudásom szerint munkámmal. / Természetesen mivel nagyon nagy a szám- ismerhettek- ezután is ha valami nem tetszik, azt azért járatni is fogom. Tehát ne reménykedjen egyik győztes sem.  / Ha valakit a kampány során megsértettem volna, attól ezúton is elnézést kérek és megkövetem. Teszem ezt annak tudatában ugyan, hogy amit mondtam azt tartalmilag természetesen ma is vállalom.
Vegyen mindenki más is egy mély lélegzetet és lelkileg készüljünk a közös munkára. Többet kell tennünk, mint amit eddig tettünk. És a vezetőinktől ismételten hangsúlyozom, hogy elvárom, hogy végre valósítsuk meg az SZDSZ érdemi szervezeti, szervezési és kommunikációs reformját. / Tudom, ezt mindig elmondom nektek mindenhol, vesszőparipám, unjátok, de amíg nem valósítjuk meg úgyis mondani fogom, tehát ha már nagyon unjátok, csináljuk meg és utána hallgatok.  /
Ahogy nem létezik két Magyarország, csak beteg lelkek perverz álma, úgy nem létezik Két SZDSZ sem. Ez az egy SZDSZ van. És ez a miénk. Kókisták, fodoristák, demszkysták egyaránt. Védjük meg. Ha kell, hát magunktól is. Ez lesz szombat után az első és legfontosabb dolgunk. Mester Ákos szavaival fejezném be okoskodásomat: Ökölbe szorított aggyal, nem lehet gondolkodni.