Adatok
Bm3g
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hajnalcsillag
Gyárfás Tamást fel kell menteni, a jogellenesen beszerzett bizonyítékokat ki kell rekeszteni a bizonyításból - Magyar Péter rögzített beszélgetései leleplezőek lehetnek, de azok sem használhatók bizonyítékként
2024.03.21 12:13:15
Tisztelt Dr Varga Zs. Adrás Elnök, Dr. Polt Péter Legfőbb ügyész Úr!
Gyárfás Tamás sztárügyvédje gyengén muzsikált. Dr. Zamecsnik Péter több száz oldalas perbeszéddel altatta el hallgatóságát, különös tekintettel a bíróra, aki ezek után ember legyen a talpán, ha megérti, mit akarhatott a védő. Ha…..
Bm3g
2024.03.23 19:23:40
.
Az átlagos NT reakciói kontextusfüggők – mindig arra reagál, amit és ahogy mondanak neki, megfelelő ritmusban, a kontextus figyelembevételével. A kulcs itt a ritmus: a kommunikációs folyamat olyan, mint a tánc – ahol egyszerre kell a zene ütemére ÉS a partnerrel összhangban…..
Bm3g
2020.09.05 02:24:53
www.nature.com/articles/srep40700.pdf
An article in the scientific journal Nature presented a series of studies that demonstrated that when shown photos and clips of social interactions(filmed via a first-person perspective with a go pro camera) of a group of ASD versus neurotypical individuals. ASD individuals were as a group perceived as significantly less attractive, dominant, likable, and fun to 'hang-out' with. They were, however, perceived as roughly equally 'trustworthy', 'smart', and 'good to live near' compared to NT controls. Their findings also demonstrated that the "negative first impressions of adults with ASD occurred only when audio and/or visual information was present, and not when the transcript of their speech content was evaluated. This discrepancy suggests that social presentation style rather than the substantive content of social speech drove negative impression formation of individuals with ASD."
An article in the scientific journal Nature presented a series of studies that demonstrated that when shown photos and clips of social interactions(filmed via a first-person perspective with a go pro camera) of a group of ASD versus neurotypical individuals. ASD individuals were as a group perceived as significantly less attractive, dominant, likable, and fun to 'hang-out' with. They were, however, perceived as roughly equally 'trustworthy', 'smart', and 'good to live near' compared to NT controls. Their findings also demonstrated that the "negative first impressions of adults with ASD occurred only when audio and/or visual information was present, and not when the transcript of their speech content was evaluated. This discrepancy suggests that social presentation style rather than the substantive content of social speech drove negative impression formation of individuals with ASD."
Ezért: Magyar nők! Magyar hölgyek! Segítsünk Orbán Viktornak!
Mert cinikus, destruktív, pökhendi gyűlölködők, akik komoly problémákat is szemberöhögnek, sőt, a megoldásukat mellébeszéléssel szabotálják, csak hogy egy gagyi netes cikkben odamondogathassanak Orbán főellenség bácsinak. Mert ha szóba…..
Bm3g
2018.04.25 23:25:51
uploads.disquscdn.com/images/510a6baf39d4cc44ed94185f4ffcf8e11b062b59ccaadd90f592eacb7011bd2f.png
youtu.be/lY8rzo4Ik4M
Idézet Michel Houellebecq 'A harcmező kiterjesztése' c. könyvéből:
"Nem is kérdés, állapítottam meg magamban, napjaink társadalmában a szex bizony a második differenciáló rendszer, teljesen függetlenül a pénztől, az első differenciáló rendszertől, és a működését nézve legalább olyan kegyetlen is."
„Egy tökéletesen liberális gazdasági rendszerben egyesek hatalmas vagyonokat halmoznak fel, mások munkanélküliségbe és nyomorba süllyednek. Egy tökéletesen liberális szexuális rendszerben egyeseknek változatos és izgalmas nemi élete van, mások maszturbációra és magányra kényszerülnek. A gazdasági liberalizmus a harcmező kiterjesztését jelenti, minden életkorra és minden társadalmi osztályra. Gazdasági téren Raphaël Tisserand a győztesek táborába tartozik, szexuális téren a legyőzöttekébe. Vannak, akik mind a két területen győztesek, mások mind a két területen veszítenek.”
"Vagy negyedórán át sorolták a lapos közhelyeket. Hogy a lánynak joga van úgy öltözni, ahogy neki tetszik, és ez egyáltalán nem arról szól, hogy fel akarja hívni magára a pasik figyelmét, ő csak jól akarja érezni magát a bőrében, csak önmagának akar tetszeni. A feminizmus bukásának végső, hervasztó maradványai. Aztán hangosan is kimondtam ezeket a szavakat: „A feminizmus bukásának végső, hervasztó maradványai”. De nem hallották meg."
"It's a fact, I mused to myself, that in societies like ours sex truly represents a second system of differentiation, completely independent of money; and as a system of differentiation it functions just as mercilessly. The effects of these two systems are, furthermore, strictly equivalent. Just like unrestrained economic liberalism, and for similar reasons, sexual liberalism produces phenomena of absolute pauperization. Some men make love every day; others five or six times in their life, or never. Some make love with dozens of women; others with none. It's what's known as `the law of the market'. In an economic system where unfair dismissal is prohibited, every person more or less manages to find their place. In a sexual system where adultery is prohibited, every person more or less manages to find their bed mate. In a totally liberal sexual system certain people have a varied and exciting erotic life; others are reduced to masturbation and solitude. Economic liberalism is an extension of the domain of the struggle, its extension to all ages and all classes of society. Sexual liberalism is likewise an extension of the domain of the struggle, its extension to all ages and all classes of society. On the economic plane Raphael Tisserand belongs in the victors' camp; on the sexual plane in that of the vanquished. Certain people win on both levels; others lose on both. Businesses fight over certain young professionals; women fight over certain young men; men fight over certain young women; the trouble and strife are considerable." en.wikipedia.org/wiki/Whatever_(novel)
www.independent.co.uk/news/people/profiles/michel-houellebecq-the-sex-export-307323.html "The thesis is that the sexual revolution of the Sixties created not communism but capitalism in the sexual market, that the unattractive underclass is exiled while the privileged initiates are drained by corruption, sloth, and excess."
heartiste.wordpress.com/2013/02/04/choice-quotes-from-michel-houellebecq/
youtu.be/lY8rzo4Ik4M
Idézet Michel Houellebecq 'A harcmező kiterjesztése' c. könyvéből:
"Nem is kérdés, állapítottam meg magamban, napjaink társadalmában a szex bizony a második differenciáló rendszer, teljesen függetlenül a pénztől, az első differenciáló rendszertől, és a működését nézve legalább olyan kegyetlen is."
„Egy tökéletesen liberális gazdasági rendszerben egyesek hatalmas vagyonokat halmoznak fel, mások munkanélküliségbe és nyomorba süllyednek. Egy tökéletesen liberális szexuális rendszerben egyeseknek változatos és izgalmas nemi élete van, mások maszturbációra és magányra kényszerülnek. A gazdasági liberalizmus a harcmező kiterjesztését jelenti, minden életkorra és minden társadalmi osztályra. Gazdasági téren Raphaël Tisserand a győztesek táborába tartozik, szexuális téren a legyőzöttekébe. Vannak, akik mind a két területen győztesek, mások mind a két területen veszítenek.”
"Vagy negyedórán át sorolták a lapos közhelyeket. Hogy a lánynak joga van úgy öltözni, ahogy neki tetszik, és ez egyáltalán nem arról szól, hogy fel akarja hívni magára a pasik figyelmét, ő csak jól akarja érezni magát a bőrében, csak önmagának akar tetszeni. A feminizmus bukásának végső, hervasztó maradványai. Aztán hangosan is kimondtam ezeket a szavakat: „A feminizmus bukásának végső, hervasztó maradványai”. De nem hallották meg."
"It's a fact, I mused to myself, that in societies like ours sex truly represents a second system of differentiation, completely independent of money; and as a system of differentiation it functions just as mercilessly. The effects of these two systems are, furthermore, strictly equivalent. Just like unrestrained economic liberalism, and for similar reasons, sexual liberalism produces phenomena of absolute pauperization. Some men make love every day; others five or six times in their life, or never. Some make love with dozens of women; others with none. It's what's known as `the law of the market'. In an economic system where unfair dismissal is prohibited, every person more or less manages to find their place. In a sexual system where adultery is prohibited, every person more or less manages to find their bed mate. In a totally liberal sexual system certain people have a varied and exciting erotic life; others are reduced to masturbation and solitude. Economic liberalism is an extension of the domain of the struggle, its extension to all ages and all classes of society. Sexual liberalism is likewise an extension of the domain of the struggle, its extension to all ages and all classes of society. On the economic plane Raphael Tisserand belongs in the victors' camp; on the sexual plane in that of the vanquished. Certain people win on both levels; others lose on both. Businesses fight over certain young professionals; women fight over certain young men; men fight over certain young women; the trouble and strife are considerable." en.wikipedia.org/wiki/Whatever_(novel)
www.independent.co.uk/news/people/profiles/michel-houellebecq-the-sex-export-307323.html "The thesis is that the sexual revolution of the Sixties created not communism but capitalism in the sexual market, that the unattractive underclass is exiled while the privileged initiates are drained by corruption, sloth, and excess."
heartiste.wordpress.com/2013/02/04/choice-quotes-from-michel-houellebecq/
Bm3g
2018.04.26 10:09:35
@Mia and me:
“Az elmúlt évtizedekben az univerzális jogcsalád mellé felzárkóztak a speciális részjogok. Nem, kor, etnikai hovatartozás, fizikai-szellemi kondíció, társadalmi pozíció alapján. Törvényeink pl. kiemelten védik az átlagembernél helyzetüknél fogva gyengébbek – gyermekek, idősek, betegek, szegények, fogyatékkal élők, kisebbségiek – méltóságát. Ugyanide tartoznak az ún. nőjogok is. Aligha vitatható, hogy nem lehet megtagadni senkitől a munkahelyi felvételt vagy előléptetést pusztán a neme okán. Éva lányai manapság szabadon megtehetnek olyat, ami bizonyos ideológiák szerint kárukra, sőt kárhozatukra van.
Ámde – furamód – pont azok mérik szelektíven a jogokat, akik a nőjogok felkent hirdetői. Például az összes főáramú feminista szerint engedélyezni kell, hogy a gyengébb nem elvetethesse nem kívánt magzatát, illetve meddővé tetethesse magát. Melyet – kisebb, így szükséges rosszként – e sorok írója is támogat. Egyetértünk, hogy a saját test fölötti önrendelkezés korlátlan. Beleértve az eutanáziát is. Viszont ha mindebben egyetértünk, akkor nem abszurd, hogy egy nőnek a testével szinte mindenhez joga van, csak ahhoz nem, hogy önként áruba bocsássa?
Meg is érkeztünk az írás témájához. Mely ama szürreális fennforgás, hogy ez Magyarországon illegális. Pontosabban nem, a helyzet ennél zavarosabb. A prostituált nem büntethető, a prostitúció igen. Mely körülbelül annyira életszerű, mintha azt mondanánk: a pálinkafőzést nem szankcionáljuk, de a kocsmanyitást igen. Vagyis az örömlány tevékenysége büntetlen, de őt foglalkoztatni, neki ilyen célra szobát kiadni nem az. Bizonyos doktriner jogvédők még a kuncsaftokat is rabosítanák. De ugyan miért?
Beszéljünk világosan: a kényszerprostitúciót, illetve fiatal- és kiskorúak akármilyen szexuális munkára küldését, ösztönzését, bocsátását természetesen drákói módon büntetni kell. Aki ilyet csinál, kerüljön hosszú időre rács mögé. Hogy mit jelent eme iparágban a kényszer? Ugyanazt, amit az élet bármely más területén. Amennyiben valakit erőszakkal, fenyegetéssel, zsarolással vagy csalással, vagy 18. évét be nem töltöttként vesznek rá a dologra, az jogba ütközik. Ha azonban nagykorúként és szabad elhatározásból űzi, akkor nem sújtható hátránnyal az üzemeltető, és az ügyfél sem.
Ilyenkor jönnek elő a jogvédők ama hamis közhellyel, hogy a lányok nem önként dolgoznak, hanem a pénzszűke viszi rá őket. Csakhogy ilyen kifacsart okoskodással a világon lévő foglalkozások többségét kényszermunkának, sőt rabszolgaságnak minősíthetnénk. Nyilvánvaló ugyanis: az emberek nem azért mennek gyári segédmunkásnak, vágóhídi böllérnek, uránbányásznak, takarítónak, halfeldolgozónak, mert annyira imádnak olajban, vérben, radioaktív porban, ürülékben, belsőségekben tapicskolni. Hanem azért, mivel – lévén, hogy képességeik alapján ebből tudnak megélni – rá vannak kényszerülve. Csakhogy ez – a prostitúcióhoz hasonlóan – jogszociológiailag legitim kényszer.
Létezik számos olyan nő, aki nem brutális ütlegek vagy fenyegetések hatására kínálja fel a testét, hanem pusztán azért, mivel jól akar élni. Nagyon jól tudja: kvalitásai alapján legfeljebb átlagbérre futná. Vagy még annyira sem. Ő pedig többet akar. Ahogy egyes nőknek az abortusz a kisebb rossz, másoknak a prostitúció. Mellesleg az sem igaz, hogy csak nyomorgó és műveletlen nők keresnek így pénzt. Alsó középosztálybeli egyetemistáktól több nyelvet beszélő modell- és hostess lányokig rengetegen dolgoznak a szexiparban. Nem hiszem, hogy áldozatnak tekinthető valaki, aki tudatosan úgy dönt: nem elég neki a pályakezdő titkárnőként megkereshető havi százhúsz nettó.
Ennek dacára a keményvonalas nősténysoviniszták görcsösen ragaszkodnak ahhoz: minden prostituált áldozat. Természetesen a szexista férfitársadalom kizsákmányoltja. Nem zavarja őket, hogy az üzletág lassanként uniszex szolgáltatóipar, melyben egyre inkább teret hódít a hetero- és homoszexuális férfiprostitúció is. Ironikus, de pont a női egyenjogúságot bizonyítja, hogy már ők is fizethetnek a szexért.”
(Forrás: Papp László Tamás - Liberalizált szexpiacot!)
“Az elmúlt évtizedekben az univerzális jogcsalád mellé felzárkóztak a speciális részjogok. Nem, kor, etnikai hovatartozás, fizikai-szellemi kondíció, társadalmi pozíció alapján. Törvényeink pl. kiemelten védik az átlagembernél helyzetüknél fogva gyengébbek – gyermekek, idősek, betegek, szegények, fogyatékkal élők, kisebbségiek – méltóságát. Ugyanide tartoznak az ún. nőjogok is. Aligha vitatható, hogy nem lehet megtagadni senkitől a munkahelyi felvételt vagy előléptetést pusztán a neme okán. Éva lányai manapság szabadon megtehetnek olyat, ami bizonyos ideológiák szerint kárukra, sőt kárhozatukra van.
Ámde – furamód – pont azok mérik szelektíven a jogokat, akik a nőjogok felkent hirdetői. Például az összes főáramú feminista szerint engedélyezni kell, hogy a gyengébb nem elvetethesse nem kívánt magzatát, illetve meddővé tetethesse magát. Melyet – kisebb, így szükséges rosszként – e sorok írója is támogat. Egyetértünk, hogy a saját test fölötti önrendelkezés korlátlan. Beleértve az eutanáziát is. Viszont ha mindebben egyetértünk, akkor nem abszurd, hogy egy nőnek a testével szinte mindenhez joga van, csak ahhoz nem, hogy önként áruba bocsássa?
Meg is érkeztünk az írás témájához. Mely ama szürreális fennforgás, hogy ez Magyarországon illegális. Pontosabban nem, a helyzet ennél zavarosabb. A prostituált nem büntethető, a prostitúció igen. Mely körülbelül annyira életszerű, mintha azt mondanánk: a pálinkafőzést nem szankcionáljuk, de a kocsmanyitást igen. Vagyis az örömlány tevékenysége büntetlen, de őt foglalkoztatni, neki ilyen célra szobát kiadni nem az. Bizonyos doktriner jogvédők még a kuncsaftokat is rabosítanák. De ugyan miért?
Beszéljünk világosan: a kényszerprostitúciót, illetve fiatal- és kiskorúak akármilyen szexuális munkára küldését, ösztönzését, bocsátását természetesen drákói módon büntetni kell. Aki ilyet csinál, kerüljön hosszú időre rács mögé. Hogy mit jelent eme iparágban a kényszer? Ugyanazt, amit az élet bármely más területén. Amennyiben valakit erőszakkal, fenyegetéssel, zsarolással vagy csalással, vagy 18. évét be nem töltöttként vesznek rá a dologra, az jogba ütközik. Ha azonban nagykorúként és szabad elhatározásból űzi, akkor nem sújtható hátránnyal az üzemeltető, és az ügyfél sem.
Ilyenkor jönnek elő a jogvédők ama hamis közhellyel, hogy a lányok nem önként dolgoznak, hanem a pénzszűke viszi rá őket. Csakhogy ilyen kifacsart okoskodással a világon lévő foglalkozások többségét kényszermunkának, sőt rabszolgaságnak minősíthetnénk. Nyilvánvaló ugyanis: az emberek nem azért mennek gyári segédmunkásnak, vágóhídi böllérnek, uránbányásznak, takarítónak, halfeldolgozónak, mert annyira imádnak olajban, vérben, radioaktív porban, ürülékben, belsőségekben tapicskolni. Hanem azért, mivel – lévén, hogy képességeik alapján ebből tudnak megélni – rá vannak kényszerülve. Csakhogy ez – a prostitúcióhoz hasonlóan – jogszociológiailag legitim kényszer.
Létezik számos olyan nő, aki nem brutális ütlegek vagy fenyegetések hatására kínálja fel a testét, hanem pusztán azért, mivel jól akar élni. Nagyon jól tudja: kvalitásai alapján legfeljebb átlagbérre futná. Vagy még annyira sem. Ő pedig többet akar. Ahogy egyes nőknek az abortusz a kisebb rossz, másoknak a prostitúció. Mellesleg az sem igaz, hogy csak nyomorgó és műveletlen nők keresnek így pénzt. Alsó középosztálybeli egyetemistáktól több nyelvet beszélő modell- és hostess lányokig rengetegen dolgoznak a szexiparban. Nem hiszem, hogy áldozatnak tekinthető valaki, aki tudatosan úgy dönt: nem elég neki a pályakezdő titkárnőként megkereshető havi százhúsz nettó.
Ennek dacára a keményvonalas nősténysoviniszták görcsösen ragaszkodnak ahhoz: minden prostituált áldozat. Természetesen a szexista férfitársadalom kizsákmányoltja. Nem zavarja őket, hogy az üzletág lassanként uniszex szolgáltatóipar, melyben egyre inkább teret hódít a hetero- és homoszexuális férfiprostitúció is. Ironikus, de pont a női egyenjogúságot bizonyítja, hogy már ők is fizethetnek a szexért.”
(Forrás: Papp László Tamás - Liberalizált szexpiacot!)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz