Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Metzger Balázs

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ezen gondolkodom. Pontosabban azon, hogy "miért nem szeretem a Rolling Stonest, de tulajdonképpen miért is ne szerethetném". Ezt át kell beszélnem magammal, mert másnapra elpusztít. Fontos, hogy a dolgok helyükre kerüljenek. 5 ok, amiért nem szeretem a Rolling Stonest:…..
Metzger Balázs 2018.03.03 17:22:05
Azt hallom, hogy semmi fejlődés a számokban. Szerintem az együttesben éppen az a szenzációs, hogy egy egy dal hány féle módon kerül előadásra. Ebben Jagger zsenije nyilvánul meg szerintem elsősorban.
Nézzük a híres Under my Thumbot. 1966, ne feledjük, hogy 23 éves Jagger, ekkor csapta meg a híresség szele jóformán. Tudja, hogy jól mozog, előad egy két érdekes mozgást. Nyers az egész, rossz a hangosítás, stb. Öltönyben vannak, mert a Beatlest kell utánozni.
Maga a szám felépítése is érdekes, kissé egy népdalhotz hasonlít, a klasszikus formában azt hiszem A, AV, B.
Xilofon, Brian Jones, az egész szám hangulatát megadja.
Érdekes a végén az affektív nyögdécselés.
Azt gondolom, amit ott előadott Jagger, az lehetett volna idétlen is. de ha megnézzük, akkor a lányok sikítottak, és most is bájos. Na, ez a nehéz.
Aztán 1969, Madison Garden. ott is csak 25 éves. A Gimme Shelter film Under my Thumbja mutatja, milyen gyerek még. De a színpadon komoly, a szám lassú. Érdekes, hogy milyen mélységekkel énekel, pár nagyon spontán jelenettel a szám közepén.
És az Oh Yeah, vagy all right, ami mintegy lezárja a stófákat, inkább a lírai részeket nyitja a későbbiek miatt érdekes. Kevés mozgás a színpadon.
És a harmadik, ugyanez a szám,1982, Roundhay park. A szám másfélszeres gyorsasággal pörög, Jagger itt valami eszementen mozog, csodálom, hogy így bír közben énekelni. A szám egy teljesen más értelmezésben jelenik meg. Az oh yeah az, amire a szám fel van függesztve, így is indít. Agresszívebb, dinamikusabb. nincs elmélyült rész.
Félelmetes ez a mozgás, ez a dinamika. Látni Jagger eddigi mozgáselemeit, és az ebből kialakult újakat is.
Szóval szerintem a Rolling az egyik olyan együttes, mely számait éppen hogy nagyon sok formában, egy fejlődési dinamizmusban adja elő.
De ha a Happy számukat nézitek, az is mindig más, hol a vokál, hol a torokhangos dögös, hol más. Vagy a Gimme Shelter, elég belenézni, negyven év, és hány megjelenés.