Regisztráció Blogot indítok
Adatok
UngerMelinda

14 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Azt hiszem, minden külföldi ösztöndíjas egyetért velem, mikor azt mondom: nem teljesen ugyanaz az ember megy haza, mint aki kiérkezett. Kevesebbek sosem leszünk egy ilyen út alatt, ellenben nagyon sok újat tanulunk, főleg saját magunkkal kapcsolatban. Nézzük a leckéket, magamtól magamnak, esetenként…..
Csak mert rájöttem, hogy nappali és éjszakai képek már vannak fent, de estiek is kellenek:) Íme:..
  Hasonlóan a vizsgaidőszakos poszthoz, ezen is gondolkoztam, hogy ér-e megírást, vagy sem-e, de csak elszántam magam a végén a posztolásra. Pláne, hogy ez aztán TÉNYLEG szerves részét képezte az ittlétnek. Tehát, hogy is nézett ki a hét: Hétfő- reggel 9:30tól indult a hetem a főtéren lévő egyik…..
A keserédes összepakolás és utolsó nagytakarítás közepette a többi, szintén Krakkóban ösztöndíjjal tanuló magyar lánnyal együtt még felkerekedtünk egy utolsó kirándulásra a Krakkói Állatkertbe. Esett is az eső, hideg is volt, de hát zavart ez minket? Válaszoljanak helyettem a képek:..
Sokat gondolkoztam, hogy ezt betegyem-e blogbejegyzésként, de úgy döntöttem, hogy ez is szerves részét képezte az ösztöndíjas időszaknak, úgyhogy blogra vele! Van egy előítélet a külföldi ösztöndíjas hallgatókkal, és a külföldön töltött egyetemi időszakokkal kapcsolatban, miszerint azok…..
Ékszerdoboz nappal...   És éjjel:..
Tulajdonképpen a most következő képekért akár elnézést is kérhetnék---de nem teszem, csak egy halovány javaslatot teszek, hogy mielőtt nagyon nekiülne ennek valaki, inkább menjen és egyen valamit, üres gyomorral ne csücsüljön itt, mert az én Anyukámat fogja szidni gondolatban, azt pedig Ő nem…..
Elérkezett az őszinte vallomások ideje. Névvel, címmel, vállalom. Krakkó óvárosa bár gyönyörű, és olyan, mint egy kis ékszerdoboz, és mindenkinek látnia kell egyszer, de a varázsereje úgy 2-3 hét után nálam kifogyott. Édes, aranyos, de kisvárosi, és nem elég élettel teli-  nekem, teszem hozzá. Bár…..
Vannak pillanatok, mikor egyszerűen nem megy tovább a tanulás. Nálam május 27-én jött el a lélektani töréspont (május elején kezdtem meg az intenzív tanulást a vizsgákra- ami nálam érdekes, mert korábban legrosszabb esetben is 2 hét alatt letudtam. Ez most 6 volt. Na, hát ilyen, mikor az ember…..
Megint egy Erasmus csoportos program. Ide tényleg nincs értelme sokat írnom, mert a képek túl gyönyörűek, én csak belerondítok. De a lényeg: jó korán keltünk, 9 km séta kellett hozzá, oda ÉS vissza is, másnap lábra sem tudtunk állni, de ha valamiért, hát ezért a látványért megérte: Innen indultunk,…..
Az ötlet úgy született, hogy naponta mentem át a hídon a villamossal a Kampus felé, és egyre több embert láttam a Wawel alatt piknikezni. És aztán eszembe jutott a nagy sötétkék takaró, amit még a hideg ellen hoztam. Legyen akkor piknik, hétvégére úgyis szép időt mondanak! De emeltem a téten- mi…..
A sok-sok Erasmusos program egyike, de ha választanom kell, ez egyértelműen a kedvencem volt. Ragyogó kék ég, de még nem 35 fok árnyékban, rajtunk kívül alig 1-2 ember a sorban, rengeteg hullámvasút, utóbbiból kezdő (kevésbé őrült, lassabb, csak 1-2 kanyarral bíró) és haladó ( gyors és 6x…..
Első hét Krakkóban- Sztereotipikus turista napok, Orientációs hét,  Jéghideg és persze Nátha   Hát megérkeztem. Tényleg megérkeztem, beköltöztem, 9 teljes napja itt vagyok és (eddig) senki nem csípett meg, hogy ébredjek már fel- tehát lassan el merem hinni, hogy ez a valóság. De nézzünk vissza,…..
Február 15 este fél 11 Nem tudok aludni, hogy is tudnék éppen most? Egészen este 8-ig iszonyatosan izgultam, aztán egy másodperc alatt mintha elfújták volna, és az idegesség helyére beköltözött a Buddha-nyugalom, és az utolsó ellenőrzés, hogy mindent bepakoltam, elintéztem, megbeszéltem. De még…..