Adatok
Román Miklós
0 bejegyzést írt és 34 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kiadó:Phantom Recordings
Honlap:www.simon-phillips.com
Úgy látszik, nálam az újév eleje a jazz fúzió és a brutál jó dobosok jegyében telik. Mostanában Greg Howe és a japán jazz zenei életről folytatott megakomment-eszmecsere foglalkoztat elsősorban, és milyen érdekes, hogy ez a kettő tök…..
Román Miklós
2018.01.19 01:52:32
@Dionysos: További élő bizonyítékom van arra, hogy ebben a "te-fajta" zenei újságírásban nem fogja ütni egymást a japánság és a rockerság. A delikvens Junna Drummer néven kártékonykodik; szép kis firma, gyakorlatilag egy energiabomba, ma divatos kifejezéssel egy elszabadult hajóágyú, aki lehántja magáról a stúdiót.
Nem tudom, hány éves, mondják tíznek és húsznak, valamelyik elírás. A tízre szavazok, sok minden utal rá:
- az arca, termete-testalkata, hajviselete, öltözködése (bár néha egy villanásig koravén vonásokat vélek látni a pofiján)
- a gyermeteg levelezése egy közösségi oldalon
- két klipben két vitathatatlanul gyermeki megnyilvánulás, a produkciók levezetéseként: 1. A Canon Rock végén nem úgy néz körül magán, hogy milyen piszok jól doboltam, milyen kis ügyeske voltam, hanem azzal a "beharapom az ajkamat, és milyen szép is vagyok én" tekintettel, amit alig lehet észrevenni, mert nem jó szögből látja a kamera. 2. A Rising Force végén az utolsó leütésből visszapattanva, a mozdulat folytatásaként elhajítja az ütőket, az operatőr ki is merevíti a képet. Meg tudnám zabálni a kis ütődöttet, neki akkor és ott ez oltári jól áll.
- a husky-kutyák a hámban vízióra emlékeztető türelmetlen tűkön ülés, az ágaskodó, kitörni készülő kisördög, majd a nagyívű mozdulatai; ez mind arra utal, hogy kezdő; egy profi takarékoskodna az energiával.
www.youtube.com/watch?v=b0zFe6ia4D4
www.youtube.com/watch?v=0Y37gImgpIE
Vessetek rám követ, időről időre igényem van arra, hogy elővegyem ezt a két (valószínűleg) vizsgamunkát, és ámuljak-bámuljak a kis görcs teljesítményén. Nem üt sokat, de azt akkor, amikor kell. Éppen annyira pontos, amennyire kell. Ahol mások csak leütnek, ott ő előkézik és pörget, de cifrázza is. Ha választhatnék magamnak egy kisunokát, lehet, hogy ő kellene, aztán mikor kamaszodna, napi 48 órában lenne rajtam a frász. Bárki dícsérheti, mocskolhatja, ha ilyen marad, fogják is; szerintem megosztó, de figyelemre méltó kis bestia. Hogy aztán ennyi az életműve, vagy vannak más vulkánkitörései is, csak nem a Youtube-on, azt nem tudom. Keresném, de nem akadok a nyomára.
Nem tudom, hány éves, mondják tíznek és húsznak, valamelyik elírás. A tízre szavazok, sok minden utal rá:
- az arca, termete-testalkata, hajviselete, öltözködése (bár néha egy villanásig koravén vonásokat vélek látni a pofiján)
- a gyermeteg levelezése egy közösségi oldalon
- két klipben két vitathatatlanul gyermeki megnyilvánulás, a produkciók levezetéseként: 1. A Canon Rock végén nem úgy néz körül magán, hogy milyen piszok jól doboltam, milyen kis ügyeske voltam, hanem azzal a "beharapom az ajkamat, és milyen szép is vagyok én" tekintettel, amit alig lehet észrevenni, mert nem jó szögből látja a kamera. 2. A Rising Force végén az utolsó leütésből visszapattanva, a mozdulat folytatásaként elhajítja az ütőket, az operatőr ki is merevíti a képet. Meg tudnám zabálni a kis ütődöttet, neki akkor és ott ez oltári jól áll.
- a husky-kutyák a hámban vízióra emlékeztető türelmetlen tűkön ülés, az ágaskodó, kitörni készülő kisördög, majd a nagyívű mozdulatai; ez mind arra utal, hogy kezdő; egy profi takarékoskodna az energiával.
www.youtube.com/watch?v=b0zFe6ia4D4
www.youtube.com/watch?v=0Y37gImgpIE
Vessetek rám követ, időről időre igényem van arra, hogy elővegyem ezt a két (valószínűleg) vizsgamunkát, és ámuljak-bámuljak a kis görcs teljesítményén. Nem üt sokat, de azt akkor, amikor kell. Éppen annyira pontos, amennyire kell. Ahol mások csak leütnek, ott ő előkézik és pörget, de cifrázza is. Ha választhatnék magamnak egy kisunokát, lehet, hogy ő kellene, aztán mikor kamaszodna, napi 48 órában lenne rajtam a frász. Bárki dícsérheti, mocskolhatja, ha ilyen marad, fogják is; szerintem megosztó, de figyelemre méltó kis bestia. Hogy aztán ennyi az életműve, vagy vannak más vulkánkitörései is, csak nem a Youtube-on, azt nem tudom. Keresném, de nem akadok a nyomára.
Dionysos Rising
Ügyeletes kedvenc 51. – Senri Kawaguchi: Spring In Lviv feat. QUATTRO (Buena Vista, 2014)
2017.11.24 17:30:07
Közel egy éve nem született az "ügyeletes kedvenc" kategóriában bejegyzésünk. Ez nem azért van, mert mostanában nincsenek kedvenceink, hanem mert egyre kevesebb időnk jut zenehallgatásra, a szokásos penzumot is alig-alig tudjuk teljesíteni, nem hogy napokig pörgessük ugyanazt a nótát, és még írjunk…..
Román Miklós
2018.01.18 12:48:45
@Dionysos: A Corea koncert a Youtube-on is fent van, a de Lucia lemezt az ncore.cc-ről levadászhatod.
Román Miklós
2018.01.18 19:44:10
@Dionysos: Valaki útba igazíthatna! Nem találom, hogy Mike Stern meg a Senri hol és mikor szívtak közös levegőt?
Román Miklós
2018.01.19 00:37:34
Kedves bárki, aki idetévedtél és a levelezgetésünk elolvasása arra ösztökélt, hogy elkezdj kötődni ehhez a Senri-kultuszhoz, van számodra egy csemegém.
Adott egy nóta, Tetsuo Sakurai élvonalbeli japán basszista (a tag 45-nek néz ki, mert sportos és jóképű, de novemberben múlt hatvan) szerzeménye, a Guru Guru Labyrinth. Semmivel nem jobb, mint bármelyik ebben a tárgykörben - ugyanis már nem tud hová jobb lenni. (Íme egy viszonyítási alap, a Spanyol Kalózok, Kyoji Yamamoto a gitár mögött:
www.youtube.com/watch?v=OT9v4n3bJE8 ).
Felépítése:
- Senri magában dörömböl egy világraszólót
- Sakurai a hathúroson penget-tépdes egy világraszólót, Senrinek az összetettséget, választékosságot és virtuozitást tekintve cseppet sem alárendelt kíséretében, a tőlük megszokott hihetetlen egymásra hangoltsággal
- eddigre a szólista, egy billentyűs, (akit nem ismerek, de ahhoz túl jó, hogy Japánban ne legyen valami híres jazz-kiválóság), ám aki gitáros vagy körtemuzsikás vagy mit tudom én, mi is lehetne a szerepkörében, "befejezi a reggelijét", és beszáll uniszónózni s egyben a témát elővezetni, a keretek között egymástól elszakadni, kicsit improvizálni, zárásként megint uniszónózni.
www.youtube.com/watch?v=YWbK5QiucOk
Mármost, Sakurai és Kawi Senri tartottak egy számomra felbecsülhetetlen értékű és tanulságos szemináriumot, közönség előtt szakmáztak a ritmus-szekcióról úgy, hogy szólistát nem is hívtak. Japánul van, egy kukkot nem értek belőle azon kívül, hogy tandzöndzöndzön, meg egyszer szóba került Akira Jimbo, de mint a kutyának, úgy jön át az egész érzelmi tartalom, ahogyan, amilyen szeretettel beszélnek a gazdikák a (feltételezem) zenéről. Végül azt a mérhetetlenül gazdag aktív dallamkészletet, azt a páratlan csapongást a ritmikában, ugyanazt a pontosságot vonultatják fel, mint amikor a többiek leszállnak rólad, de a reflektor rád irányul és egyedül brillírozhatsz a közönségnek. Mindezt persze fejből. De az ég szerelmére, ez csak egy kíséret! vagy mégse? azok az idők elmúltak, vagy csak ők képtelenek, pl. genetikailag alább adni? És milyen agyi kapacitás, koncentrálás, micsoda intelligencia kell ehhez?
www.youtube.com/watch?v=yhfLAPuxJW0
Valaki segíthetne megfejteni, hogy az előadást minek a kíséretével vezetik be? Hátha valamelyikőtök ráismer!
Adott egy nóta, Tetsuo Sakurai élvonalbeli japán basszista (a tag 45-nek néz ki, mert sportos és jóképű, de novemberben múlt hatvan) szerzeménye, a Guru Guru Labyrinth. Semmivel nem jobb, mint bármelyik ebben a tárgykörben - ugyanis már nem tud hová jobb lenni. (Íme egy viszonyítási alap, a Spanyol Kalózok, Kyoji Yamamoto a gitár mögött:
www.youtube.com/watch?v=OT9v4n3bJE8 ).
Felépítése:
- Senri magában dörömböl egy világraszólót
- Sakurai a hathúroson penget-tépdes egy világraszólót, Senrinek az összetettséget, választékosságot és virtuozitást tekintve cseppet sem alárendelt kíséretében, a tőlük megszokott hihetetlen egymásra hangoltsággal
- eddigre a szólista, egy billentyűs, (akit nem ismerek, de ahhoz túl jó, hogy Japánban ne legyen valami híres jazz-kiválóság), ám aki gitáros vagy körtemuzsikás vagy mit tudom én, mi is lehetne a szerepkörében, "befejezi a reggelijét", és beszáll uniszónózni s egyben a témát elővezetni, a keretek között egymástól elszakadni, kicsit improvizálni, zárásként megint uniszónózni.
www.youtube.com/watch?v=YWbK5QiucOk
Mármost, Sakurai és Kawi Senri tartottak egy számomra felbecsülhetetlen értékű és tanulságos szemináriumot, közönség előtt szakmáztak a ritmus-szekcióról úgy, hogy szólistát nem is hívtak. Japánul van, egy kukkot nem értek belőle azon kívül, hogy tandzöndzöndzön, meg egyszer szóba került Akira Jimbo, de mint a kutyának, úgy jön át az egész érzelmi tartalom, ahogyan, amilyen szeretettel beszélnek a gazdikák a (feltételezem) zenéről. Végül azt a mérhetetlenül gazdag aktív dallamkészletet, azt a páratlan csapongást a ritmikában, ugyanazt a pontosságot vonultatják fel, mint amikor a többiek leszállnak rólad, de a reflektor rád irányul és egyedül brillírozhatsz a közönségnek. Mindezt persze fejből. De az ég szerelmére, ez csak egy kíséret! vagy mégse? azok az idők elmúltak, vagy csak ők képtelenek, pl. genetikailag alább adni? És milyen agyi kapacitás, koncentrálás, micsoda intelligencia kell ehhez?
www.youtube.com/watch?v=yhfLAPuxJW0
Valaki segíthetne megfejteni, hogy az előadást minek a kíséretével vezetik be? Hátha valamelyikőtök ráismer!
Kiadó:Telarc Records
Honlapok:www.hiromimusic.comfacebook.com/HiromiFan
A japán jazzisták ismertetését egy dobossal (Senri Kawaguchi) kezdtem, majd folytattam egy elkötelezett Hammond B-3 varázslóval (Kiyomi Otaka), most pedig folytatom egy egészen elképesztő zongoristával/billentyűssel, Hiromi…..
Román Miklós
2018.01.18 22:25:01
@Régi Olvasó: Ja. A két kommenttel feljebb citált, általam bálványként imádott Collegium Musicum se dzseszz-zenekar volt. A kedvenc énekeseim között is, például alig van dzsesszes, de még abban se vagyok biztos, hogy ők azok: LeAnn Rimes, Joss Stone, Rob Thomas, Katie Melua. Ellenben van köztük egy halom operaénekes, meg kínaiul éneklő, és egyéb furcsa szerzetek.
Román Miklós
2018.01.18 22:38:26
@Régi Olvasó: És még egy Ja, logikailag: nem mondtam, hogy bármilyen műfajban bárkinek is ki kellene égnie, nem mondtam azt se, hogy bárki a saját műfajában ne léphetne előre, ne fejlődhetne tovább. Azokra hivatkoztam, akik ki-ég-tek, s ki csak azok égnek, akiknek nincs tovább, elfogyott a muníció. Egy mondattal feljebb azt viszont mondtam, hogy a dzsessz meg alapból is ráfordul az egyéb műfajokra, s hozzáteszem, a zenekari tagok, meg a vezetők, de a legnagyobbak is valami elképesztő promiszkuitással cserélgetik (le) egymást, vajon mi másért, mint hogy munícióhoz jussanak és megőrizzék a frisseségüket?
Román Miklós
2018.01.18 22:50:06
@Régi Olvasó: Visszatekintve egy helyen tényleg félreérthető voltam, de ám nem is kicsit! Az ominózus kiégést emlegető bekezdés után másoltam oda egy linket, Senri dobol egy igencsak klasszikuson nevelkedett együttes dzsesszes hangvételű Mozart-feldolgozásához, de ez nem az, aminek látszik! Abban a közösségben senkire nem vetülhet a kiégés gyanújának az árnyéka, még csak az kellene. Tényleg jobban kell vigyáznom, körültekintőbbnek kell lennem. Minden jót neked, köszönöm a kritikát.
Úgy döntöttem, kiadót, honlapot nem is vadászok ehhez a cikkhez. Minek? Ki fogja azt leellenőrizni, egyáltalán ki fogja ezt a recenziót elolvasni? Na, azért nem reménytelen a helyzet, akármilyen hihetetlen, két olvasója biztos lesz a kritikának (le lehet csekkolni, kommentben még fölkérés is…..
Román Miklós
2018.01.18 18:54:32
@Dionysos: Szia! Elkaptam egy-két megjegyzésedet.
1.) Kiyo-n nem látszik a kora? Ha valaki nem tudná a titkot, én elárulom: gondoskodj róla, hogy olyan tehetségekért rajonghass, mint Senri Kawaguchi, Riku Taira, Nur Amira Syahira, Yamachika Takuto vagy máshonnan Jane Zhang, GEM (Gloria) Tang, megint máshonnan Szolomija Lukjanyec, Amira Willighagen, Laura Kamhuber, Céline Tam, Jadyn Rylee ... Rájöttél, ezek mind hátulgombolósok, de a maguk műfajában torokszorítóan JÓK. Nem azt mondom, hogy megállítják az öregedést. Azt mondom, hogy tőlük visszafiatalodsz. Kiyo, vagy a Mukaiya bácsi önzetlenségből vették be Kanade Sato-t a produkcióba? Vagy mert valaki tolja a csitrit? Nem. Ez merő önzés. Ők önzésből pokoli sokat kockáztattak, de aztán lelkileg legalább annyit gazdagodnak a közösködésből, mint a karonülők.
2.) "a szorgos ázsiai keze alatt ..." Jó kis rasszista kiszólás. Ám igaz, csak sokaknak ez olyan arcvesztés, mint amikor az ADAC volt kénytelen nyilvánosságra hozni, hogy a Corolla a világ legmegbízhatóbb autója. Nekem meg feltűnt egy szimpi, igaz bárgyúnak kinéző versike, ami terjed a "fehér ember" által a kedvenceim videóihoz fűzött kommentekben:
roses are red
violets are blue
there's always an asian
who is better than you
Tény, ha japánt vagy indiait látsz egy zengere mögött (bocsi, kínait is, de inkább komolyzenében), semmin se lepődj meg.
3.) Hogy mi duruzsol a keze alatt? Lehet, hogy a szakma nem esik hasra tőle, én igen, amikor a bal kezével úgy basszusozik saját magának, olyan természetességgel, mintha például két független agya lenne. Három, mert közben a partnerekre is tud koncentrálni.
1.) Kiyo-n nem látszik a kora? Ha valaki nem tudná a titkot, én elárulom: gondoskodj róla, hogy olyan tehetségekért rajonghass, mint Senri Kawaguchi, Riku Taira, Nur Amira Syahira, Yamachika Takuto vagy máshonnan Jane Zhang, GEM (Gloria) Tang, megint máshonnan Szolomija Lukjanyec, Amira Willighagen, Laura Kamhuber, Céline Tam, Jadyn Rylee ... Rájöttél, ezek mind hátulgombolósok, de a maguk műfajában torokszorítóan JÓK. Nem azt mondom, hogy megállítják az öregedést. Azt mondom, hogy tőlük visszafiatalodsz. Kiyo, vagy a Mukaiya bácsi önzetlenségből vették be Kanade Sato-t a produkcióba? Vagy mert valaki tolja a csitrit? Nem. Ez merő önzés. Ők önzésből pokoli sokat kockáztattak, de aztán lelkileg legalább annyit gazdagodnak a közösködésből, mint a karonülők.
2.) "a szorgos ázsiai keze alatt ..." Jó kis rasszista kiszólás. Ám igaz, csak sokaknak ez olyan arcvesztés, mint amikor az ADAC volt kénytelen nyilvánosságra hozni, hogy a Corolla a világ legmegbízhatóbb autója. Nekem meg feltűnt egy szimpi, igaz bárgyúnak kinéző versike, ami terjed a "fehér ember" által a kedvenceim videóihoz fűzött kommentekben:
roses are red
violets are blue
there's always an asian
who is better than you
Tény, ha japánt vagy indiait látsz egy zengere mögött (bocsi, kínait is, de inkább komolyzenében), semmin se lepődj meg.
3.) Hogy mi duruzsol a keze alatt? Lehet, hogy a szakma nem esik hasra tőle, én igen, amikor a bal kezével úgy basszusozik saját magának, olyan természetességgel, mintha például két független agya lenne. Három, mert közben a partnerekre is tud koncentrálni.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az biztos, hogy az angol kiejtésüket biz' túl kell élni, ha egyáltalán rájössz, hogy ez most angolul van. Igen, a japán dalszövegeket is túl kell élni.
www.youtube.com/watch?v=A9jFpjdfmoI
www.youtube.com/watch?v=zdgPHbG4Vco
www.youtube.com/watch?v=19UDvu9P4Y8
Ez is egy Silent Jealousy, csak végig az imádott kis doboskámat veszik a kamerák:
www.youtube.com/watch?v=YC4XZ2aSoOk
És egy eredeti X-Japan, a Kurenai. Vannak gondjaim az elnagyolt, szétcsúszó kísérettel, a nagyon magas hangoknál hamis frontemberrel, de a szerzemény zseniális, a virtuálisan a képedbe robbanó színpad felejthetetlenné teszi a líraiból vadulásba váltást, és a gitáros fiú kivetítése nekem olyan, mint Jacko eljövetele volt Bukarestben: meg se moccant, de a csajok bepisiltek.
www.youtube.com/watch?v=bT1lOlT48_o
Egyébként lehet, hogy egyeseket éppen a kis lökött csajbanda, a Babymetal segítségével kapatsz el a gépszíjjal. Elképesztően népszerűek!