Adatok
anakin99
0 bejegyzést írt és 13 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A fenti Descartes szobor több másik között a párizsi Ecole Normale Superieure épületén található, a belső udvarban, a Rue d'Ulmon. Egyébként egy csodálatos kertben található, és a homlokzaton valóban nagy francia gondolkodók mellszobrai sorakoznak. Nyilván véletlen egybeesés,…..
anakin99
2018.12.18 12:17:10
@Brendel Mátyás: "Nem minden van mindennel összekötve."
Idiótázás helyett utánanézhetnél annak, amiről írsz. Megint tévedsz. Azt, hogy minden mindennel össze van kötve, Brian Cox fizikus magyarázta el az előadásában. És a magyarázatában még csak nem is fordul elő az entanglement, bár abból is ez következik egyébként.
www.theguardian.com/science/life-and-physics/2012/feb/28/1
"Az entanglement esetén ugyanúgy megkülönböztethetetlen, hogy a két részecske közül az egyik immanens vagy transzcendens"
Entanglement jellegű hatás létrehozására az anyagtalan transzcendens elme is képes lehet. Írjál érvet, ami ezt megcáfolja. Úgyse tudsz ilyet találni. Én viszont belinkeltem már kísérleti bizonyítékát annak, hogy kísérleti alanyok képesek tőlük távol levő személyek agyhullámaiban mérhető változásokat okozni. Erre semmit nem válaszoltál, feltehetően mert nem is tudnál rá válaszolni.
"Semmi. A monizmus a tudományos elméletek konzisztens, és egyszerű kerete."
Már a tudomány egysége is vitatott, nemhogy a monizmus.
plato.stanford.edu/entries/scientific-unity/
Az egyszerűség mint kritérium is nagyon problémás: "The putative role of considerations of simplicity in the history and current practice of science gives rise to a number of philosophical problems, including the problem of precisely defining and measuring theoretical simplicity, and the problem of justifying preferences for simpler theories. As this survey of the literature on simplicity in the philosophy of science demonstrates, these problems have turned out to be surprisingly resistant to resolution, and there remains a live debate amongst philosophers of science about how to deal with them." www.iep.utm.edu/simplici/#SSH4aiv
Idiótázás helyett utánanézhetnél annak, amiről írsz. Megint tévedsz. Azt, hogy minden mindennel össze van kötve, Brian Cox fizikus magyarázta el az előadásában. És a magyarázatában még csak nem is fordul elő az entanglement, bár abból is ez következik egyébként.
www.theguardian.com/science/life-and-physics/2012/feb/28/1
"Az entanglement esetén ugyanúgy megkülönböztethetetlen, hogy a két részecske közül az egyik immanens vagy transzcendens"
Entanglement jellegű hatás létrehozására az anyagtalan transzcendens elme is képes lehet. Írjál érvet, ami ezt megcáfolja. Úgyse tudsz ilyet találni. Én viszont belinkeltem már kísérleti bizonyítékát annak, hogy kísérleti alanyok képesek tőlük távol levő személyek agyhullámaiban mérhető változásokat okozni. Erre semmit nem válaszoltál, feltehetően mert nem is tudnál rá válaszolni.
"Semmi. A monizmus a tudományos elméletek konzisztens, és egyszerű kerete."
Már a tudomány egysége is vitatott, nemhogy a monizmus.
plato.stanford.edu/entries/scientific-unity/
Az egyszerűség mint kritérium is nagyon problémás: "The putative role of considerations of simplicity in the history and current practice of science gives rise to a number of philosophical problems, including the problem of precisely defining and measuring theoretical simplicity, and the problem of justifying preferences for simpler theories. As this survey of the literature on simplicity in the philosophy of science demonstrates, these problems have turned out to be surprisingly resistant to resolution, and there remains a live debate amongst philosophers of science about how to deal with them." www.iep.utm.edu/simplici/#SSH4aiv
anakin99
2018.12.31 11:12:28
@Brendel Mátyás: "Az egyszerűség mint kritérium is nagyon problémás" ettől még elfogadott kritérium.
Akkor fussunk neki még egyszer, mert te alapvető dolgokat nem értesz a kvantummechanika filozófiájában. Miért nem olvasol szakértő fizikusokat, akik nálad jobban értenek hozzá?
Ezt írod: "az utóbbi évtizedekben megnyilt a lehetőség egy multiverzumos scanárióra, ez a kvatntummechanika bizonyos értelmezéséből fakad. ahogy leírtam a cikkben, ezzel az a baj, hogy egy értelmezésen alapul. az is baj, hogy nem látszik, hogy hogy lehetne ezt empirikusan igazolni."
Sean Carroll fizikus írásait kéne olvasnod. Azokból kiderül, hogy mennyire tévedsz:
1. a many-worlds értelmezés valószínűleg helyes.
www.preposterousuniverse.com/blog/2014/06/30/why-the-many-worlds-formulation-of-quantum-mechanics-is-probably-correct/
2. A multiverzum létezése mint metafizikai következmény nem egy hozzáadott valami, hanem már benne van a formalizmusban lehetőség szinten.
3. Hibás az az ellenvetés, hogy a posztulált univerzumok nem létezhetnek mert nem figyelhetők meg.
"Many people object to Many-Worlds because they simply don’t like the idea of all those universes out there. Especially unobservable universes — the theory predicts them, but there’s no practical way of ever seeing them. This is not a very thoughtful objection. If our best theory predicts that something is true, we should place a relatively high Bayesian credence that it actually is true, until a better theory comes along. If you have some visceral or a priori bad feeling about multiple universes, then by all means work on better formulations of quantum mechanics. But a bad feeling is not a principled stance."
4. A many-worlds a legegyszerűbb értelmezés, mert csak kvantumállapotot és annak fejlődését leíró egyenletet tartalmaz.
arxiv.org/abs/1801.08132
Az összes többi értelmezés bonyolultabb ennél, és hogy elkerülje a metafizikai következményt, további feltevésekkkel él: megváltoztatja a dinamikát vagy új változókat vezet be, vagy tagadja az objektív valóság létezését.
books.google.hu/books?id=lufkDAAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=everett&f=false
5. A Bohr-féle, az objektív valóságot tagadó pozitivista koppenhágai értelmezés kudarcra van ítélve. Nem véletlenül emlékeztette Einstent egy "nagyon intelligens paranoiás ember téveszméire". "The theory reminds me a little of the system of delusions of an exceedingly intelligent paranoiac.”
Ezt egyébként már Adam Becker fizikus is megírta a What is Real? című könyvében, amiben "állítások furcsa gyűjteményének" nevezi.
www.nytimes.com/2018/05/08/books/review/adam-becker-what-is-real.html
6. Einstein nem fogadta el a lokalitást, ebben tévedett, a determinizmus viszont az Everett-féle értelmezésben is érvényes marad.
7. A hullámfüggvény nem omlik össze, az entanglement magyarázza, hogy miért tűnik ez mégis így a megfigyelőnek.
8. az Everett-féle értelmezés visszahozza a metafizikát. A pozitivizmus csődött mondott.
Szóval nagyon megszoptad hülyegyerek, mert az egyszerűségre hivatkozva eliminálni akartad a metafizikát, de miután a pozitivista értelmezés becsődöl a kvantumfizikában, pont az egyszerűségi kritérium alapján kell elfogadnod az Everett-féle értelmezést és vele a multiverzumot mint metafizikai következményt!
"So quantum physics — quite unlike any other realm of science — has acquired its own metaphysics, a shadow discipline tagging along like the tail of a comet."
www.nytimes.com/2018/05/08/books/review/adam-becker-what-is-real.html
Akkor fussunk neki még egyszer, mert te alapvető dolgokat nem értesz a kvantummechanika filozófiájában. Miért nem olvasol szakértő fizikusokat, akik nálad jobban értenek hozzá?
Ezt írod: "az utóbbi évtizedekben megnyilt a lehetőség egy multiverzumos scanárióra, ez a kvatntummechanika bizonyos értelmezéséből fakad. ahogy leírtam a cikkben, ezzel az a baj, hogy egy értelmezésen alapul. az is baj, hogy nem látszik, hogy hogy lehetne ezt empirikusan igazolni."
Sean Carroll fizikus írásait kéne olvasnod. Azokból kiderül, hogy mennyire tévedsz:
1. a many-worlds értelmezés valószínűleg helyes.
www.preposterousuniverse.com/blog/2014/06/30/why-the-many-worlds-formulation-of-quantum-mechanics-is-probably-correct/
2. A multiverzum létezése mint metafizikai következmény nem egy hozzáadott valami, hanem már benne van a formalizmusban lehetőség szinten.
3. Hibás az az ellenvetés, hogy a posztulált univerzumok nem létezhetnek mert nem figyelhetők meg.
"Many people object to Many-Worlds because they simply don’t like the idea of all those universes out there. Especially unobservable universes — the theory predicts them, but there’s no practical way of ever seeing them. This is not a very thoughtful objection. If our best theory predicts that something is true, we should place a relatively high Bayesian credence that it actually is true, until a better theory comes along. If you have some visceral or a priori bad feeling about multiple universes, then by all means work on better formulations of quantum mechanics. But a bad feeling is not a principled stance."
4. A many-worlds a legegyszerűbb értelmezés, mert csak kvantumállapotot és annak fejlődését leíró egyenletet tartalmaz.
arxiv.org/abs/1801.08132
Az összes többi értelmezés bonyolultabb ennél, és hogy elkerülje a metafizikai következményt, további feltevésekkkel él: megváltoztatja a dinamikát vagy új változókat vezet be, vagy tagadja az objektív valóság létezését.
books.google.hu/books?id=lufkDAAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=everett&f=false
5. A Bohr-féle, az objektív valóságot tagadó pozitivista koppenhágai értelmezés kudarcra van ítélve. Nem véletlenül emlékeztette Einstent egy "nagyon intelligens paranoiás ember téveszméire". "The theory reminds me a little of the system of delusions of an exceedingly intelligent paranoiac.”
Ezt egyébként már Adam Becker fizikus is megírta a What is Real? című könyvében, amiben "állítások furcsa gyűjteményének" nevezi.
www.nytimes.com/2018/05/08/books/review/adam-becker-what-is-real.html
6. Einstein nem fogadta el a lokalitást, ebben tévedett, a determinizmus viszont az Everett-féle értelmezésben is érvényes marad.
7. A hullámfüggvény nem omlik össze, az entanglement magyarázza, hogy miért tűnik ez mégis így a megfigyelőnek.
8. az Everett-féle értelmezés visszahozza a metafizikát. A pozitivizmus csődött mondott.
Szóval nagyon megszoptad hülyegyerek, mert az egyszerűségre hivatkozva eliminálni akartad a metafizikát, de miután a pozitivista értelmezés becsődöl a kvantumfizikában, pont az egyszerűségi kritérium alapján kell elfogadnod az Everett-féle értelmezést és vele a multiverzumot mint metafizikai következményt!
"So quantum physics — quite unlike any other realm of science — has acquired its own metaphysics, a shadow discipline tagging along like the tail of a comet."
www.nytimes.com/2018/05/08/books/review/adam-becker-what-is-real.html
Nemrég egy kicsit érdekes dolog történt velem, a városban, ahol lakom, ki volt téve egy pár könyv a térre egy emlékmű talapzatára, és azt is kiírták, hogy szabadon elvihető. Az egyetlen érdekes könyve az volt, amelynek német címe: "Was ist der Gegenteil von einem Löwen?" Nos, a könyvet nem gondoltam…..
anakin99
2018.12.23 14:56:20
@math0: semmiféle logikai kapcsolat nincs a világ objektív tényei és erkölcsi elvek között. Miért ne lenne? Van ilyen kapcsolat!
Ha A meggyilkolta B-t, akkor ez egy objektív tény. Mivel analitikusan igaz, hogy a gyilkosság erkölcsileg rossz - ebben különbözik valakinek a megölésétől, ami véletlen is lehet - az említett objektív tényből következik, hogy A-nak nem lett volna szabad meggyilkolnia B-t.
És ez igaz a lopás, rablás, csalás, hazugság, szószegés szavakra is. Ezekkel mind leírhatók objektív tények, és mindegyiknél analitikusan igaz, hogy a velük leírt tettek erkölcsileg rosszak, ezért nem (vagy nem lett volna) szabad elkövetni azokat. A (nem ironikusan használt) "elkövet" szó maga is olyan tettekre vonatkozik, amik objektív tények, és következik belőlük, hogy erkölcsileg rosszak, az elkövetőjüket pedig "tettes"-nek nevezik.
Ha A meggyilkolta B-t, akkor ez egy objektív tény. Mivel analitikusan igaz, hogy a gyilkosság erkölcsileg rossz - ebben különbözik valakinek a megölésétől, ami véletlen is lehet - az említett objektív tényből következik, hogy A-nak nem lett volna szabad meggyilkolnia B-t.
És ez igaz a lopás, rablás, csalás, hazugság, szószegés szavakra is. Ezekkel mind leírhatók objektív tények, és mindegyiknél analitikusan igaz, hogy a velük leírt tettek erkölcsileg rosszak, ezért nem (vagy nem lett volna) szabad elkövetni azokat. A (nem ironikusan használt) "elkövet" szó maga is olyan tettekre vonatkozik, amik objektív tények, és következik belőlük, hogy erkölcsileg rosszak, az elkövetőjüket pedig "tettes"-nek nevezik.
anakin99
2018.12.24 08:41:19
@Brendel Mátyás: "Mondtam ellenpéldákat arra, hogy em mindenki használja így, ami cáfolja az állításodat."
A más kultúrákból vett példáid nem ellenpéldák, mert ha azokban nem értik bele, hogy rossz, akkor nem lehet lefordítani pontosan, amit mondanak, csak részleges fordítás lehetséges.
Maga a gyilkos nem fogadja el - na ez aztán komoly ellenpélda. Mondjuk a legtöbb gyilkos utólag megbánást tanúsít, ami azt jelenti, hogy mégis belátta ezt és utólag elfogadta, az a néhány pedig, amelyik nem ilyen, az súlyos pszichopata. Nehogy már a pszichopatákhoz kelljen igazodnia a nyelvhasználatnak, nehogy már bármiféle súlya legyen annak, hogy egy pár pszichopata megpróbálja - egyébként sikertelenül - átértelmezni a köznyelvi szavakat és kiforgatni a jelentésüket!
"vannak halálos ítéletek, háborúk, és a rendőrség is gyilkolhat"
Ha egy rendőr vagy katona gyilkol, akkor a bíróság előtt kell felelnie a tettéért. A katonák az ellenséget vagy a rendőrök a bűnözőket általában nem gyilkolják, hanem megölik. De például a malmedyi mészárlás már gyilkosság volt, mert ott hadifoglyokat öltek. hu.wikipedia.org/wiki/Malmedyi_m%C3%A9sz%C3%A1rl%C3%A1s
Aki tud magyarul, az ismeri ezt a különbségtételt. Szánalmas látni, hogy te viszont tagadni próbálod és védeni a védhetetlent.
"Akkor az erkölcsi ítélet nem lehet analitikus, hiszen itt magyarázd, hogy szintetikus."
Már leírtam egyszer: ha elfogadod, hogy a mondatok közötti jelentésviszonyok analitikusak, akkor ugyanezt el kell fogadnod a szavak közti jelentésviszonyokra is, mert azok részei a mondatoknak.
"Ez utóbbiról eggyel fentebb mondtad, hogy nem a valóságról szól, hiszen matematikusok mondják."
Ne csúsztass. A geometriák közti különbség az nem a valóságról szól, mert többféle geometria lehetséges. A modus ponens az az objektíven létező mondatok jelentései közti viszonyról szól. Nem lehetséges olyan logika, amiben nem érvényes, ezért az érvényessége egy objektív tény.
"Ezek szerint bármely gyilkosság megengedhető, ha valaki azt hiszi, hogy az elkövető nem tartja embernek az áldozatot."
Itt egy primitív fogással megváltoztattad a nézőpontot. Abból, amit írtam, ez egyáltalán nem következik. Ha az elkövető a saját nézőpontjából nem veszi emberszámba az áldozatot, akkor érthető, hogy ő maga miért nem tartja a tettét gyilkosságnak. Ez azonban nem menti fel egyetlen bíróság előtt sem, ha máskülönben beszámítható.
"Na most ha a valóságról szól, akkor a valóság megfelelhet az állításnak"
Nem felelhet meg neki, mert ezek az állítások, illetve megítélélések nem megfelelnek a valóságnak, hanem konstituálják (létrehozzák, alkotják) a társadalmi-erkölcsi valóság egy adott szeletét.
"Ha az emberek megítéléséről szól"
Persze, hogy arról szól, mi másról szólna?
"akkor nem arról van szó, hogy "a gyilkosság rossz", hanem arról, hogy "az emberek a gyilkosságot rossznak tartják"
Na de mivel igazolod, hogy a kettő nem ugyanazt jelenti? Az előbbi az utóbbi tömörebb megfogalmazása.
"Ez akkor ugye nem a külső valóságról szóló objektív állítás"
Te nem tudsz a "külső valóság" "objektív" szavaknak olyan meghatározást adni, ami kizárja az embereket és az ő ítéleteiket.
"Ráadásul nem igaz, hiszen láttunk ellenpéldákat."
Nem láttunk eddig valódi ellenpéldákat.
A más kultúrákból vett példáid nem ellenpéldák, mert ha azokban nem értik bele, hogy rossz, akkor nem lehet lefordítani pontosan, amit mondanak, csak részleges fordítás lehetséges.
Maga a gyilkos nem fogadja el - na ez aztán komoly ellenpélda. Mondjuk a legtöbb gyilkos utólag megbánást tanúsít, ami azt jelenti, hogy mégis belátta ezt és utólag elfogadta, az a néhány pedig, amelyik nem ilyen, az súlyos pszichopata. Nehogy már a pszichopatákhoz kelljen igazodnia a nyelvhasználatnak, nehogy már bármiféle súlya legyen annak, hogy egy pár pszichopata megpróbálja - egyébként sikertelenül - átértelmezni a köznyelvi szavakat és kiforgatni a jelentésüket!
"vannak halálos ítéletek, háborúk, és a rendőrség is gyilkolhat"
Ha egy rendőr vagy katona gyilkol, akkor a bíróság előtt kell felelnie a tettéért. A katonák az ellenséget vagy a rendőrök a bűnözőket általában nem gyilkolják, hanem megölik. De például a malmedyi mészárlás már gyilkosság volt, mert ott hadifoglyokat öltek. hu.wikipedia.org/wiki/Malmedyi_m%C3%A9sz%C3%A1rl%C3%A1s
Aki tud magyarul, az ismeri ezt a különbségtételt. Szánalmas látni, hogy te viszont tagadni próbálod és védeni a védhetetlent.
"Akkor az erkölcsi ítélet nem lehet analitikus, hiszen itt magyarázd, hogy szintetikus."
Már leírtam egyszer: ha elfogadod, hogy a mondatok közötti jelentésviszonyok analitikusak, akkor ugyanezt el kell fogadnod a szavak közti jelentésviszonyokra is, mert azok részei a mondatoknak.
"Ez utóbbiról eggyel fentebb mondtad, hogy nem a valóságról szól, hiszen matematikusok mondják."
Ne csúsztass. A geometriák közti különbség az nem a valóságról szól, mert többféle geometria lehetséges. A modus ponens az az objektíven létező mondatok jelentései közti viszonyról szól. Nem lehetséges olyan logika, amiben nem érvényes, ezért az érvényessége egy objektív tény.
"Ezek szerint bármely gyilkosság megengedhető, ha valaki azt hiszi, hogy az elkövető nem tartja embernek az áldozatot."
Itt egy primitív fogással megváltoztattad a nézőpontot. Abból, amit írtam, ez egyáltalán nem következik. Ha az elkövető a saját nézőpontjából nem veszi emberszámba az áldozatot, akkor érthető, hogy ő maga miért nem tartja a tettét gyilkosságnak. Ez azonban nem menti fel egyetlen bíróság előtt sem, ha máskülönben beszámítható.
"Na most ha a valóságról szól, akkor a valóság megfelelhet az állításnak"
Nem felelhet meg neki, mert ezek az állítások, illetve megítélélések nem megfelelnek a valóságnak, hanem konstituálják (létrehozzák, alkotják) a társadalmi-erkölcsi valóság egy adott szeletét.
"Ha az emberek megítéléséről szól"
Persze, hogy arról szól, mi másról szólna?
"akkor nem arról van szó, hogy "a gyilkosság rossz", hanem arról, hogy "az emberek a gyilkosságot rossznak tartják"
Na de mivel igazolod, hogy a kettő nem ugyanazt jelenti? Az előbbi az utóbbi tömörebb megfogalmazása.
"Ez akkor ugye nem a külső valóságról szóló objektív állítás"
Te nem tudsz a "külső valóság" "objektív" szavaknak olyan meghatározást adni, ami kizárja az embereket és az ő ítéleteiket.
"Ráadásul nem igaz, hiszen láttunk ellenpéldákat."
Nem láttunk eddig valódi ellenpéldákat.
Nem állok egyedül azzal - valójában a modern ateisták többsége ezen a véleményen van – hogy agnosztikus ateista vagyok egy általában vett, vagy egy deista istennel kapcsolatban, és emögött egy olyan elv húzódik meg, amelyet én az igazolás elve néven fogok nevezni. Ez az…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
"Vagy egy azonnali hatás, ennek nyilván nem lehetne közvetítő részecskéje."
Ha lehetséges ilyen, az érvényteleníti az összes ellenérvedet, amit összekapartál a dualizmus ellen. Ugyanis 1. ez esetben nem kell számolni vonzásokkal és taszításokkal. 2. Nem kell számolni távolsággal. 3. A transzcendens létezőt lehet értelmezni nem immanensként, amellett, hogy hat az evilági részecskére.
"A monizmus ennél sokkal általánosabb elmélet."
Nem válaszoltál arra, hogy a monizmust mint elméletet számodra mi cáfolhatná meg?
"relativitáselmélet előtt ez egy teljesen bevett elképzelés volt a monizmusban is, meg azon kívül is. Newton például a gravitációt ilyennek gondolta."
Tévedsz. Nem gondolta ilyennek, a távolhatást a "legnagyobb abszurditásnak" nevezte:
"That gravity should be innate, inherent, and essential to matter, so that one body may act upon another at a distance through a vacuum, without the mediation of anything else, by and through which their action and force may be conveyed from one to another, is to me so great an absurdity that I believe no man who has in philosophical matters a competent faculty of thinking can ever fall into it."
plato.stanford.edu/entries/newton-philosophy/
Javasolt közeget a terjedésére:
in query 21 of the Opticks, he proposes that there might be an aether whose differential density accounts for the gravitational force acting between bodies. I
plato.stanford.edu/entries/newton-philosophy/
"És a newtoni fizika simán konzisztens volt a monizmussal." Faszt volt konzisztens. Súlyos tévedés, a fentiek miatt. Csak az éter feltételezésével lett volna az, és ezt Newton is látta, ezért próbálkozott a bevezetésével.
"Ha létezik entanglement"
El tudod képzelni azt a lehetőséget, hogy egy számos kísérletben dokumentált és megerősített jelenség mégsem létezik? Ha nem tudod, akkor mit akarsz a feltételes móddal?
"Mindenesetre a monizmushoz ennek kurvára semmi köze." Kurvára van köze, és jobban tennéd, ha többet olvasnál a témában, mielőtt ilyeneket írsz, főleg a newtoni fizika filozófiai problémáiról.
"Itt van az egész történet, és ismétlem, az egész történet simán benne van a monista elméletben,"
Te komolyan azzal jössz, hogy egy bizonyítottan hullámként terjedő kölcsönhatás összehasonlítható a kvantumösszefonódással?
en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_wave