Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Jánosy Zsófia

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Filmklub Rubber 2017.09.25 08:27:37
Lehet-e filmet forgatni, ha a főhős egy autógumi? Képes lesz--e a néző azonosulni egy autógumival? Vagy ez lenne az igazi "road movie", ahol az emberek csak nézők lehetnek, vagy legfeljebb statiszták? A Rubber valóban rendhagyó film, amely nem csak tartalmában, hanem dramaturgiájában, a történet…..
Jánosy Zsófia 2017.12.15 13:20:13
"Csak mert" és "mert csak". Van a kettő között különbség? Számomra nagyon mást mond a kettő, mert mindkét esetben a második szó a hangsúlyos. Ennek nem tudom van-e nyelvtani alapja, és ha igen, átgondolt és szándékos-e ez a fordításban.

Miért? (azért,) mert csak (úgy). Az a válasz, hogy "csak", kifejezné, hogy lényegtelen, hogy nem volt mögöttes szándék vagy indíttatás, csak úgy megtörtént. Erre van válasz, akkor biztos lennék benne, hogy itt nem kell keresni válaszokat.

De a filmben mindenre az a válasz, hogy csak mert... egy kötőszóval ér véget, mely folytatást kívánna.
Miért? (csupán) csak (azért,) mert..... Számomra a második szó a hangsúlyos, a "mert", és ez nem válasz, ez nem magyarázat. Mindenképp szükség lenne a folytatásra, ha csak nem azt akarja, hogy folytassuk mi. Lehet, hogy nem úgy mondja, de a mondat értelme ez.

Nagyon bosszantott a film alatt, hogy mindig ezt hajtogatják, és hogy direkt helytelenül válaszolnak. Mindig azt vártam, hogy majd azt mondják, mert csak. De CSAK MERT... Először azt hittem, más így használja, aztán azt, hogy ebben sem szeretnének normálisak lenni, direkt helytelenek, aztán kezdett el foglalkoztatni a gondolat, hogy ennek lehet értelme :) Minden más eléggé esetlegesen történt a filmben..

Az, hogy ez egy társadalomkritika, abból volt számomra érzékelhető, hogy a szereplőként felsoroltatott emberi szereplők lettek teljesen lóvá téve. Végig az kínzott, hogy ott egy kupac ember, akik igazán haza mehetnének, de persze az túl egyértelmű lett volna... illetve, én aki nézem is, pont most állok be melléjük a sorba.. Elkeserítő volt a felismerés, hogy milyen hülyeségek irányítják az életet és történéseket körülöttünk, hogy abszolút tetszőleges minden, és egy ilyen tetszőlegesség mögé libasorba beáll mindaz aki jelen van.
Filmklub Lost Highway 2017.11.01 22:36:55
David Lynch nem könnyíti meg a dolgunkat. Összezavar, majd megmutat néhány dolgot, hogy aztán újra összezavarjon. Nem áll össze a film, de éppen ezért foglalkoztat, és nem tudjuk, a fordulatok a jól megtervezett narratíva vagy a véletlen művei lennének...
Jánosy Zsófia 2017.12.15 10:56:31
Furcsa volt..mintha a végére én magam kerültem volna a tudathasadás állapotába.
Nagyon sok összefüggést mutatott meg a film a részletekben, a miértekre válaszolva, melyek egy nagyon zaklatott élet egy szakaszát mutatták be szerintem. Azonban valami mégis hiányzott. Soha nem állt össze a teljes kép, felvételeket, szeleteket láttunk, melyek volt, hogy ellentmondásba ütköztek. Szándékosan lehettek ellentmondásos összefüggések... mindig meggyőztem magam, hogy valamit én értettem félre, és igazából összeáll a dolog, próbáltam figyelmen kívül hagyni egy két információt... Hangosan kattogott ettől az agyam a film nézése közben. Megpróbált minket is az őrületbe kergetni.
Számomra tipikusan egy rémálomhoz hasonlított a szerkezete. Amikor az agy próbálja feldolgozni a minket ért élményeket. Egy részét valósan játssza vissza álmunkban a látottaknak, egy részét pedig a képzeletünk szüli, más élményeket csatol hozzá, előítéleteket, tapasztalatokat, vágyakat.
Számomra a film szexuális fűtöttsége túl központi és eleven volt, de valószínűleg ez a főszereplő életében ezek az érzések, ha úgy vesszük ebben a rossz élményből született álomban fontos szerepet töltenek be. Kicsit szorongó érzés volt a film közben, hogy minden egyre bonyolultabbá válik.... ahhoz az alvási fázishoz tudnám hasonlítani, amikor már éberebb az ember, és van egy benyomásom, hogy most fel kéne ébrednem, de nem tudok.
Filmklub A nagy zabálás 2017.11.26 11:00:54
Enni jó dolog. Finom sültek és mártások, gőzölgő levesek és tészták, édes sütemények és krémek... életünk jelentős része a terített asztal mellett telik, ahol a rafinált ízek mellett magát a fogyasztást élvezzük. Hiába jóllakott a nyugati társadalom, tovább eszik, mert van mit, sorban érkeznek az…..
Jánosy Zsófia 2017.12.14 23:47:09
Valahogy nem látok a film értelme mögé. Határozottan társadalomkritikának tűnik, de valahogy nagyon durva túlzással, mintha élvezte volna a rendező, ahogy megjelenik a szeme előtt az, amit ő nem tehet meg a való világban... Vannak ösztöneink, de szerintem az különböztet meg bennünket az állatoktól, hogy mi uralkodni is tudunk rajtuk. Az állatokat az ösztöneik vezetik, ha veszélyben van menekül, ha párzási időszak van, szaporodik, ha éhes, szerez táplálékot. Nekünk adatott meg, hogy gondolkodó, szellemi lények lehetünk, és annyira mentünk volna vele, hogy ahol veszély van, arra szaladunk, ha dugig vagyunk, még rázabálunk, ha már semmi kedvünk és érzelmünk, csupán sportteljesítményként szaporodunk? Remélem, hogy nem... Ezek szerint valahova el elrejtjük manapság a logikusnak tűnő gondolatokat és az érzelmeinket, amelyek szintén az emberi faj egyedi jellemvonásai.
A film úgy indult, mintha egész normális történet kerekedne majd ki belőle. Megismertük a főszereplők sikeres és teljesnek tűnő életét. Mi hiányzott nekik? Miért csak úgy tűnt, hogy teljes? A főhőseink maguk mögött hagynak mindent és elmenekülnek a butaságba, ürességbe és szenvedésbe. Nem gondolom, hogy pár nap után még élvezték volna a korábban élvezeti cikknek tekintett dolgokat. Azért csinálták végig, mert eldöntötték az elején. Olyan cél lebegett az orruk előtt, melynek semmi értelme nem volt. Sorra föl akarták adni (mint valós cél elérése előtt való küzdelmek okozta nehézségek esetén), mintha tényleg nehézség lenne. Ez olyan butaságnap tűnt kívülről.. Tudtuk, hogy értelmet nem fog kapni, csak vártuk a végét.. :) Teljesen abszurd a tanító szerepe, aki a kulcs a sikerhez. Ő marad mellettük, mint "edző", aki segít befutni a célvonalra.
Olyan unalmas és értelmetlen a tettük, és annyi boldogító dologról lemaradnak, illetve lemondanak róluk. Szerintem a CÉLTALANSÁG, amikor csak telik az idő (akár évek) körülöttünk és sodródunk, hasonló veszélyeket rejthet. Talán ez a film erre a céltalanságra (vagy erre is) figyelmeztető kiáltás.
Filmklub Delicatessen 2017.12.05 16:16:10
Húsevők boltja egy globális apokalipszis után. A források megfogyatkoztak, honnan lehet húst szerezni? Új lakó érkezik a bérházba, munkát vállal a hentesnél, de még nem sejti, mi vár rá... Itt már csak a vegetáriánus terroristák segíthetnek. Szürreális film Jeunet és Caro egyedi látásmódjával,…..
Jánosy Zsófia 2017.12.14 16:40:03
Az első jelenet ismét másként borzongatott meg, mint az eddigi filmek. Aztán eltöltött az a remény, hogy valószínűleg (a félév tapasztalata után) nem az fog történni amire számítok. Képileg nem mutatott sokat vagy durvát a film. A szereplők monoton élete pergett előttünk, és ez az állandó visszatérő kép, a semerre nem mozdulás keltett bennem feszültséget. Aztán látszólag kibontakozott egy konfliktus a cselekményben, de rendkívül abszurd módon meg is oldódott. A silány életet, a mókuskereket bemutató képek, a reménytelenség és lehangoltság állt vissza a katartikus pont után, mikor a két főszerepló megmenekült. Milyen áron? Volt értelme? Vissza a mókuskerékbe.... csak nem jött össze a happy end.... Furcsa titokzatosság (balladai homály) keringett végig a bemutatni kívánt világ körül (hol a város többi lakosa? hogyan jutott ide a gazdaság? hova is jutott pontosan? ) . Mégis végig az az érzés feszített, hogy azt a keveset is amit megmutat a film, nem akarom megismerni. Se az embereket, se a gondolataikat, se a következő napjukat. De látszólag a helyzet nem oldódhatott meg. Beszorítva éreztem magam, rákényszerítve, hogy figyeljek, hiszen a kamera nem távolodott el soha arról a bizonyos titokzatos háztömbről.
Az abszurditásban az az érdekes, hogy olyan kiforgatott, hogy gyakorlatilag ezer helyzetre rá lehet húzni, mondván "ezt mutatja be" , "azt kritizálja". Szerintem mindenkit más szólít meg belőle, és gondolkodtat el.