Adatok
rmgm
0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A menedzserek azok az személyek, akik azon dolgoznak éjt nappallá téve, hogy a céges folyamatok minél hatékonyabban, gördülékenyebben működjenek. Döntéseket hoznak, támogatnak, célra tartanak, priorizálnak. Van azonban a menedzsereknek egy különleges válfaja, akik rejtélyes okokból éppen…..
Derrick és Harry Projektmenedzsment Blogja
A Vállalati Erőforrásmenedzsment Alapjai
2021.04.06 08:09:20
A vállalati erőforrásmenedzsment lényege az lenne ugye, hogy a rendelkezésre álló dolgozók energiáit a lehető legfontosabb dolgokra fordítsuk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tankönyvek állításaihoz képest egészen más alapelvek érvényesülnek ennél az izgalmas és fontos tevékenységnél: lássuk hát,…..
rmgm
2021.04.07 21:57:57
Mostanában a szoftverfejlesztés humán oldala kezdett el foglalkoztatni, leírom róla a meglátásaimat, tapasztalataimat. Nem kifejezettem másoknak akarom ezzel osztani az észt, inkább a saját gondolataimat akarom rendberakni. Szóval:
Manapság a kódot (még jó ideig) biztosan ember írja. A kód maga…..
Karrierünk során keresztülmegyünk néhány jellemző fázison a végső kiteljesedésig: klasszikus képzőművészeti alapú bemutatónk ezt a metamorfózist tárja elénk.
..
Mint tudjuk, a vállalati projektvezetők idejük jelentős részét, mások noszogatásával, ösztökélésével, projektvezetési szakkifejezéssel élve az úgynevezett baszogatással töltik. Szakmai sikerességük és elismertségük szempontjából a legkevésbé sem mindegy hát, hogy milyen szinten űzik ezt a…..
rmgm
2020.07.26 13:27:44
@Vén motoros: Egy kis cégnél általában azért adott a bizalom.
Sajnos a nagy cégek többségénél inkább a bizalmatlanság a jellemző, és az ebből fakadó tünetek enyhítésére jönnek létre a fent részletezett munkakörök. A jó kultúrát kialakítani mindig sokkal fáradságosabb, mint felvenni néhány állatot... khm... menedzsert... akik majd "rendet" tartanak. :)
Sajnos a nagy cégek többségénél inkább a bizalmatlanság a jellemző, és az ebből fakadó tünetek enyhítésére jönnek létre a fent részletezett munkakörök. A jó kultúrát kialakítani mindig sokkal fáradságosabb, mint felvenni néhány állatot... khm... menedzsert... akik majd "rendet" tartanak. :)
Buzzwordé vált a kifejezés, mindenki használja, és mindenki ért valamit alatta. Valamit, ami sajnos gyakran messze áll a valóságtól. Nézzük meg, mi rejtőzik a kis, agyonhasznált, néha fenyegető, másszor ultramenő szavacska mögött!..
rmgm
2020.07.08 22:36:56
@nagyeszteranna: Ezek szerint téged még sosem zavart, amikor az általad használni kívánt alkalmazás egy csigal lassúságával indult el? Annak ellenére, hogy egyébként nem szokott. Sose zavart, hogy általában a kritikus pillanatokban adja meg magát? Jó esetben csak a pörgő homokórát kell nézned súlyos percekig, órákig. Rosszabb esetben az addig elvégzett munkádat is viszi magával. Sose zavart, hogy az a gomb nem ott van, ahol lennie kéne, vagy nem azt csinálja, amit szeretnél? UX vagy bug miatt, nem számít.
Nem feltétlenül csak hibákra gondolok, hanem optimalizálatlanságokra, olyan funkciók kispórolására, ami a megrendelő számára nem képvisel (kézzelfogható) értéket, a beszállító pedig nem csinálja meg, mert ha minden ilyen apróságot megcsinálna, akkor évekig tartana mindennel végezni. Arra meg senkinek sincs ugye ideje. Tapasztalatom szerint a pénz az úr, a határidő a szent, nem láttam még megbízót, aki boldogan fizetett volna még 1-2-5 sprintet csak azért, hogy az alkalmazás továbbra is ugyanazt csinálja mint eddig, de a beszállító becsületszavát adja, hogy márpedig jobb lett. Általában azt látom, hogy minden fillér számít, és amit meg lehet csinálni egy sprint alatt gyorsan, kár lenne több sprintet pazarolni a jobb megoldásra. Örülök, ha neked mások a tapasztalataid.
Ezernyi más dologra gondolok még, amelyek valahogy sosem passzoltak bele nálam az agilitás tündérmeséjébe. Elmondva nagyon szép, a gyakorlat viszont mocskos dolgokat hoz magával.
A házépítés analógiájával: Te vagy az építőbrigád. A megrendelő elmesél mindent, hogy milyen házat szeretne, kis, egyszintes családi ház. Kiásod az alapot, lebetonozod, húzod a falakat, mikor a megbízó eléd áll és közli, hogy nagyon tetszik neki, amit eddig csináltál, de szeretne még egy szintet. Mire közlöd vele, hogy ehhez nem elég erős az alap, mindent vissza kell bontani, feltörni az alapot, vasalással újraönteni, tartóoszlopok, miegymás. A horribilis időráfordítás megy a kukába. De szerencsére mindig van választás. Mondhatod neki azt is, hogy ha egy kicsit megtámogatod innen meg onnan, akkor talán nem kell mindent előről kezdeni, és hidd el, a szoftveriparban sokkal könnyebb megtámogatni a ház falait, csábító ajánlat. És sokkal több hátraarcra lenne valójában szükség, mint azt ahányszor elkövetik... ha egyáltalán elkövetik. Mert vagy a megrendelő nem akar hallani a dologról, vagy a proaktív szállító fogja azt hazudni, hogy van kompromisszumos megoldás. Végülis nem neki kell abban a házban élnie, ami bármelyik pillanatban rádőlhet a lakóira. És a jó hírneve is megmarad, hogy milyen gyorsan és milyen "szép" munkát végzett. Az meg, hogy olmadozik a vakolat? Nos, ez a természet rendje. Senki meg nem mondja kívülről, hogy mi az omladozó vakolat valódi oka. Igaz, hogy a megrendelő 48 forradalmi ötlettel állt elő menet közben, garázs, terasz, medence, de szerencsére a ház minden egyes alkalommal potenciálisan élesíthető volt, és viszonylag kevés idő ráfordítással el is készült. Mindenki elégedett.
Nem feltétlenül csak hibákra gondolok, hanem optimalizálatlanságokra, olyan funkciók kispórolására, ami a megrendelő számára nem képvisel (kézzelfogható) értéket, a beszállító pedig nem csinálja meg, mert ha minden ilyen apróságot megcsinálna, akkor évekig tartana mindennel végezni. Arra meg senkinek sincs ugye ideje. Tapasztalatom szerint a pénz az úr, a határidő a szent, nem láttam még megbízót, aki boldogan fizetett volna még 1-2-5 sprintet csak azért, hogy az alkalmazás továbbra is ugyanazt csinálja mint eddig, de a beszállító becsületszavát adja, hogy márpedig jobb lett. Általában azt látom, hogy minden fillér számít, és amit meg lehet csinálni egy sprint alatt gyorsan, kár lenne több sprintet pazarolni a jobb megoldásra. Örülök, ha neked mások a tapasztalataid.
Ezernyi más dologra gondolok még, amelyek valahogy sosem passzoltak bele nálam az agilitás tündérmeséjébe. Elmondva nagyon szép, a gyakorlat viszont mocskos dolgokat hoz magával.
A házépítés analógiájával: Te vagy az építőbrigád. A megrendelő elmesél mindent, hogy milyen házat szeretne, kis, egyszintes családi ház. Kiásod az alapot, lebetonozod, húzod a falakat, mikor a megbízó eléd áll és közli, hogy nagyon tetszik neki, amit eddig csináltál, de szeretne még egy szintet. Mire közlöd vele, hogy ehhez nem elég erős az alap, mindent vissza kell bontani, feltörni az alapot, vasalással újraönteni, tartóoszlopok, miegymás. A horribilis időráfordítás megy a kukába. De szerencsére mindig van választás. Mondhatod neki azt is, hogy ha egy kicsit megtámogatod innen meg onnan, akkor talán nem kell mindent előről kezdeni, és hidd el, a szoftveriparban sokkal könnyebb megtámogatni a ház falait, csábító ajánlat. És sokkal több hátraarcra lenne valójában szükség, mint azt ahányszor elkövetik... ha egyáltalán elkövetik. Mert vagy a megrendelő nem akar hallani a dologról, vagy a proaktív szállító fogja azt hazudni, hogy van kompromisszumos megoldás. Végülis nem neki kell abban a házban élnie, ami bármelyik pillanatban rádőlhet a lakóira. És a jó hírneve is megmarad, hogy milyen gyorsan és milyen "szép" munkát végzett. Az meg, hogy olmadozik a vakolat? Nos, ez a természet rendje. Senki meg nem mondja kívülről, hogy mi az omladozó vakolat valódi oka. Igaz, hogy a megrendelő 48 forradalmi ötlettel állt elő menet közben, garázs, terasz, medence, de szerencsére a ház minden egyes alkalommal potenciálisan élesíthető volt, és viszonylag kevés idő ráfordítással el is készült. Mindenki elégedett.
rmgm
2020.07.08 22:38:32
@nagyeszteranna:
Sosem az előre meghatározott kritériumokkal van a baj. A baj az emberi igénytelenséggel van. Amit az agilitás csupán még inkább a felszínre hoz, mert mindkét felet abban teszi érdekeltté, hogy csak egy elégséges termék szülessen meg. Hogyan is mondják? Minimális munkával maximális értéket.
Nos ez egy garázs projektnél rendben is van. Ami többet akar nyújtani, mint egy garázs projekt, ott felmerülnek olyan döntések, hogy például lefejlesztem-e újra a kereket, vagy használom azt a kereket, amit egyszer valaki már lefejlesztett. Könnyű kérdés, nem igaz? Természetesen használom a kész kereket. Akkor most ugorjunk a kerékről a szoftverek világába. Szerinted a mai szoftverek egy keréknél komplexebbek? Mennyire? Nem tudok egzakt választ adni rá, de közelítőleg: NAGYON.
Ha otthon vagy mondjuk a frontend világban, meg tudod mondani hány js framework létezik a világon? Hány js lib? Ugyanarra a funkcióra hány darab? Elgondolkodtál már azon, ha ilyen megszámlálhatatlanul sok létezik, vajon miért? Ha létezne egy darab jó, akkor mindenki azt használná, nemde? Az ember képben lehet az összessel? Nem. Az ember profi lehet akármelyikben is? Akkor, ha mással nem foglalkozik. Van olyan élethelyzet, hogy nem kell mással foglalkoznia? Egy idealizált világban igen.
Ez rögtön magával hozza a következő döntési helyzetet: összedrótoztam egymással több tucat számomra többé-kevésbé ismert és ismeretlen komplex rendszert, közülük sokkal most találkozom először. Tisztában vagyok vele, hogy egyik rendszer sem jó (különben nem létezne belőle számtalan másik). Azzal is tisztában vagyok, hogy ezek a rendszerek még véletlenül sem pontosan kompatibilisek egymással, pont annyira, hogy minden jónak tűnjön, értsd: potenciálisan élesíthető.
Van arra idő, hogy a szállító alaposan körbejárja a területet? Arra sincs, hogy az alkalmazott komplex rendszereket teljesen átlássa, arra meg főleg nincs, hogy az összes többi alternatívát is. Utóbbi ugye azért lenne illendő, mert így lehet jól választani közülük. Van arra pénz, hogy a megbízó ezt finanszírozza? Többnyire arra sincs, hogy a teljes igénylista lefejlesztésre kerüljön. Húzza a száját a megrendelő, de amikor meghallja, hogy ez még mennyi munka lenne, inkább nem kéri.
A következmény a potenciálisan élesíthető termékben potenciális, feltérképezetlen bugok és optimalizálatlanságok tömkelege, melyekből az következik, hogy egy teljesen véletlenszerű hiba miatt elúszott az aznapi munkád. Vagy éppen rád dőlt a ház, ha megelégedtél az elégségessel, amikor a mesterembert felkérted.
Engem pusztán egy dolog zavar: hogy elvesztem az aznapi munkám egy gombnyomás miatt. Azért vesztem el, mert bizonyos emberek megelégednek az elégségessel. Pedig lehetne ezt másként is. Csak az emberek nem szeretik a minőséget, mert túl drága. Az agilitás meg olcsó. Nem véletlenül.
Sosem az előre meghatározott kritériumokkal van a baj. A baj az emberi igénytelenséggel van. Amit az agilitás csupán még inkább a felszínre hoz, mert mindkét felet abban teszi érdekeltté, hogy csak egy elégséges termék szülessen meg. Hogyan is mondják? Minimális munkával maximális értéket.
Nos ez egy garázs projektnél rendben is van. Ami többet akar nyújtani, mint egy garázs projekt, ott felmerülnek olyan döntések, hogy például lefejlesztem-e újra a kereket, vagy használom azt a kereket, amit egyszer valaki már lefejlesztett. Könnyű kérdés, nem igaz? Természetesen használom a kész kereket. Akkor most ugorjunk a kerékről a szoftverek világába. Szerinted a mai szoftverek egy keréknél komplexebbek? Mennyire? Nem tudok egzakt választ adni rá, de közelítőleg: NAGYON.
Ha otthon vagy mondjuk a frontend világban, meg tudod mondani hány js framework létezik a világon? Hány js lib? Ugyanarra a funkcióra hány darab? Elgondolkodtál már azon, ha ilyen megszámlálhatatlanul sok létezik, vajon miért? Ha létezne egy darab jó, akkor mindenki azt használná, nemde? Az ember képben lehet az összessel? Nem. Az ember profi lehet akármelyikben is? Akkor, ha mással nem foglalkozik. Van olyan élethelyzet, hogy nem kell mással foglalkoznia? Egy idealizált világban igen.
Ez rögtön magával hozza a következő döntési helyzetet: összedrótoztam egymással több tucat számomra többé-kevésbé ismert és ismeretlen komplex rendszert, közülük sokkal most találkozom először. Tisztában vagyok vele, hogy egyik rendszer sem jó (különben nem létezne belőle számtalan másik). Azzal is tisztában vagyok, hogy ezek a rendszerek még véletlenül sem pontosan kompatibilisek egymással, pont annyira, hogy minden jónak tűnjön, értsd: potenciálisan élesíthető.
Van arra idő, hogy a szállító alaposan körbejárja a területet? Arra sincs, hogy az alkalmazott komplex rendszereket teljesen átlássa, arra meg főleg nincs, hogy az összes többi alternatívát is. Utóbbi ugye azért lenne illendő, mert így lehet jól választani közülük. Van arra pénz, hogy a megbízó ezt finanszírozza? Többnyire arra sincs, hogy a teljes igénylista lefejlesztésre kerüljön. Húzza a száját a megrendelő, de amikor meghallja, hogy ez még mennyi munka lenne, inkább nem kéri.
A következmény a potenciálisan élesíthető termékben potenciális, feltérképezetlen bugok és optimalizálatlanságok tömkelege, melyekből az következik, hogy egy teljesen véletlenszerű hiba miatt elúszott az aznapi munkád. Vagy éppen rád dőlt a ház, ha megelégedtél az elégségessel, amikor a mesterembert felkérted.
Engem pusztán egy dolog zavar: hogy elvesztem az aznapi munkám egy gombnyomás miatt. Azért vesztem el, mert bizonyos emberek megelégednek az elégségessel. Pedig lehetne ezt másként is. Csak az emberek nem szeretik a minőséget, mert túl drága. Az agilitás meg olcsó. Nem véletlenül.
Vállalkozás okosan
Így mehetsz tönkre, ha nyereséges vagy - a cash-flow készítés gyakorlati szerepe
2018.02.10 08:35:00
Figyelem! Ez egy kimondottan hosszú (kb. 20 perc olvasási idő) bejegyzés. Mivel többször utalok a bejegyzésben található táblázatokra, javaslom, ide kattintva töltsd le őket, és ha tudod, olvasás előtt nyomtasd ki.
Korábbi írásaimban foglalkoztam már egy vállalkozás pénzügyi tervezésével,…..
Image by GraphicMama-team from Pixabay
Dátum: 2020. február 27. 11:00Esemény: Bizbasz projekt heti rendszeres státuszmeetingRésztvevők: H. Tivadar (projektvezető), N. Katalin (üzleti elemző), Cs. Norbert (product owner), K. Dávid (fejlesztő), N. Anita (marketing asszisztens), L. Klára (marketing…..
A mostani bejegyzésben nem taxiszolgáltatókról lesz szó, ugyanis aki rendelkezik (legalább 1 éve) vezetői engedéllyel, taxi helyett immár 3 különböző autómegosztó szolgáltatásait is igénybe veheti Budapesten, most ezeket hasonlítom össze.
Elsőként a GreenGo indult el 2016. novemberben, majd 2018…..
Az agilis szemlélet kardinális része, hogy az ügyféllel való együttműködés fontosabb, mint a szerződés fölötti folyamatos egyeztetés, veszekedés, játszmázás, zsarolás, sarokba szorítás.
Igazán egyik sem könnyű feladat, viszont a vélekedés az, hogy előrébb visznek, ha az együttműködés jóságán…..
Derrick és Harry Projektmenedzsment Blogja
Hagyjuk már ezt a worklife balanszot!
2019.05.13 08:32:12
Mindannyian szeretnénk kiteljesedni, meg boldog életet élni, kevés stresszel és sok örömmel. A munkahelyét viszont a legtöbb ember szörnyen utálja. Mit is szerethetne rajta? Van valami rohadt unalmas, vagy éppen halálosan stresszes munkája, egy bunkó főnöke meg egy rakás idióta kollégája. Azokról a…..
"Figyelj, én nem akarok sokat tökölni itt ezzel a specifikációval. Értem én, hogy nekünk készül, de meg tudjátok csinálni az új rendszert nélkülünk is. Most nincs időnk arra hogy egy projekttel bohóckodjunk, mert zárás van meg nyitás, érted, az üzletnek mennie kell. Különben is, azért fizetünk ennyi…..
Scrumban dolgozni menő. Ki lehet írni a weboldalra, el lehet mondani az ügyfeleknek, fel lehet tüntetni az álláshirdetében, és talán még csajozni is lehet vele. Messziről a scrum egy nem túl előíró keretrendszer, van pár szabály, szerepkör, meeting amiket be kell tartani, meg kell teremteni és…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ennek van egy agresszív vállfaja is, aki nem bajlódik holmi sértődéssel. Kedvenc idézetem tőle (planning közben!): "Téged meg ki kérdezett?" - szól oda az egyik fejlesztőnek, aki az ő kis koherens elméletét egy kérdéssel "provokálta".