Adatok
Hajdu László Hunor
43 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egy nyári este S megkérdezte tőlem, hogy te egyáltalán hiszel valamiben? Elgondolkoztam egy kicsit, aztán rávágtam, hogy igen hiszek, hiszek az emberekben. Láttam az arcán, hogy erre nem számított. Elvégre már egy jó ideje csak azt ecsetelte, hogy mivel én se Istenben, se semmiféle misztikumban nem…..
2018. április 5.-12.
Patakzott rólam a verejték, sokkal inkább a melegtől, mintsem a fizikai megerőltetéstől. Lassan haladtam felfele a félhomályban, meg-meg állva néha, hogy megtöröljem a homlokom. Körülöttem Philodendron-ok, Bromelia-k, Pernambuc-ok (faféle) és Palisander-ek (faféle) szó szerint…..
2018. március 31. - április 4.
Valami fura hangra ébredtem. Mintha aszfaltot törtek volna, vagy inkább tűzijátékot lőttek volna fel a közelben. Az első percben nem is csodálkoztam, mert egy nappal ezelőtt a szomszédban levő buli "hajnali" 10-ig tartott. Így egy kis tűzijáték reggelire nem is lett…..
2018. március 28.
Négyen ültünk az autóban, amely már egy jó ideje száguldott a majdnem nyílegyenes úton. A sofőr, és az anyósülésen levő, velem egyidős férfi, hangosan beszélgettek, néha hátra fordulva egy-egy kérdéssel a mellettem levő, jóval csendesebb fickónak. Én kifele bámultam az ablakon,…..
2018. március 25.-27.
Már vagy három órája várakoztunk 2000 méteren a Cusco fele vezető úton. Szemerkélt az eső, így sétálni nem volt kedvem, és a társaság többi tagja is inkább a mikrobuszban ücsörgött. Előttünk egy hatalmas markológép egyengette az utat, és mivel egy kisebb hegy állt az út…..
2018. március 22.-24.
Sikerült végre elszundítsak a hideg és eső ellenére. Nem emlékszem, hogy álmodtam e valamit, de arra ébredtem fel, hogy Alex hangosan mondogat valamit. A hangjából érezhető volt az izgalom, még így, félálomban is. Hogy pontosan mit mondogat, azt nem sikerült kiszedjem, mert,…..
2018. március 19-20.
Van valami mély, ösztönös érzés, amit a dzsungellel azonosítottam már első pillanatban, amint beléptem sötét rengetegjébe, még Bolíviában. Nem tudtam eldönteni, hogy pontosan mi, és mi okozza, de olyan érzésem támadt ott, hogy itt mindent lehet, nincs tabu, nincs fék, csak a…..
2018. március 12-18.
Cusco mindenképpen bekerült a kedvenc Dél-Amerikai városaim közé, már az első napok után. És ez, az amerikai és izraeli turista hordák, és fagyos hostelek ellenére. Merthogy Cusco egyszerűen szép. A hegyek közé beszorult város számtalan gyarmati épületével, tiszta utcáival,…..
2018. március 7-11.
Amint kiszálltam a repülőből, jól arcon csapott a nyirkos hideg altoplanoi levegő. A fenne enné meg, gondoltam, jobb lett volna a jó forróságban maradni, ahelyett, hogy megint feljöjjek ide. De túlságosan érdekeltek az inkák és elődeik ahhoz, hogy kihagyjam őket, és sajnos…..
2018. március 5-6.
Amikor már a második másfél méteres varánusz miatt kellett padlóféket nyomjon sofőrünk, kezdtem remélni, hogy az anakondával birkózó jaguár látványa még a végén valóvá válik. Az autóban hatan voltunk és a bolíviai pampás fele tartottunk, ami lényegében egy állátoktól hemzsegő jó…..
2018. Februar 27. - Marcius 4.
A dzsungelből kijöve az első dolog ami eszembe jutott az az volt, hogy ezt a látogatást lehet az utazásom végére kellett volna hagyjam, mert nem hiszem, hogy lesz még valami az elkövetkező másfél hónapban ami jobban lekötné figyelmemet és jobban ámulatba ejtene. Éppen…..
2018. február 23-26.
Vannak olyan dolgok az ember életében, amelyek bár csak egy pillanatig tartanak, mégis örökre bevésődnek emlékezetünkbe.Amikor a légcsavaros repülőgép ablakából megpillantottam az alattam elterülő dzsungelt, szinte biztos voltam benne, hogy ezt a pillanatot egyhamar nem…..
2018. február 21-22.
La Paz-tól féltem egy kicsit. Szegény ország milliós fővárosa nem hangzott valami kecsegtetően. Annak se örvendtem túlságosan, hogy az egész város 3650 m-en feküdt, én meg még mindig nem szoktam meg a magasságot. Uyuni óta akárhányszor 3000 m fölé mentem jól megfájdult a fejem.…..
2018. február 17-20.
Lassan szürcsölgettem a cappuccino-t, és néztem az alattam elterülő várost. Igazán rendelhettem volna valami hideg italt ebben a melegben, gondoltam. A nap lassan kúszott lefele, egyre inkább vörösre festve az eget, nekem meg olyan érzésem támadt, mintha a spanyolországi…..
2018. február 14-16.
A szervezett kirándulások nem a kedvenceim. A legnagyobb problémám azzal van, hogy megvagyok győződve, hogy majdnem lehetetlen különböző igényű embereknek ugyanazt megszervezni, úgy, hogy mindenki jól érezze magát. Viszont azzal is tisztában voltam, hogy saját jármű hiányában…..
2018. február 11-13.
San Pedro de Atacama elég jópofa falucska lenne, ha nem lepnék el minden éveben ebben az időszakban turista hordák. Ilyenkor a falú főutcája annyira megtelik, hogy kerülgetni kell az embereket a poros úton, és órákat kell sorban állni a bankjegy automaták előtt, amíg az ember…..
2018. február 7-10.
"...És akkor a megbokrosodott és szőrrel borított Nyilas valamit elhullatott, egy gyémántocskát távolba vesző patáiról, egy pirinyó bolhát messze fénylő bundájából. Így született meg Valparaiso a fénybe borult és zsongó, a tajtékos és ribancos város."
Azért ennyire jó még nem…..
2018. február 6.
Puerto Varasban a tóparton egy padon ülve vártam, hogy kitisztuljon az ég. Betettem Mozartnak a XXI. zongoraversenyét és figyeltem a távolban alig-alig kivehető képződmények körvonalát. Érdeklődésem alanya nem volt más, mint két aktív vulkán, amelyeknek hófedte csúcsait már az…..
2018. február 04-05.
A következő két nap azzal telt el, hogy megpróbáltam kijutni Patagoniából. Na nem mintha nem maradtam volna. Akár egy évet is. De minden szépnek egyszer vége kell legyen. Általában pont attól marad szép, hogy vége. Biztos vagyok benne, hogy más helyen is jó lesz, és ugyanakkor…..
2018. február 02-03.
Amint kinyitottam a szemem, kézbe vettem a telefont és megnéztem hány óra. 6:50. Kellett egy pár másodperc, amíg tudatosodott bennem, hogy a buszom 7-kor indul és jó lenne szedelőzködni. Úgy kiugrottam az ágyból, mint Keljfel Jancsi. Még jó hogy egyedül voltam a szobában, mert…..
2018. január 31. - február 01.
Vanesa az egész utat átaludta, jobbra balra dülöngélve, ahogy a busz lassan kanyargott a hágón felfele. Erről lemaradni nagy kár, gondoltam, mivel a Carretera Austral ez a szakasza ismét ámulatba ejtett. Sziklákról lezúduló vízesések, gleccserek, tavak, és az egészet…..
2018. január 29-30.
A sátor be-be rezgett a széllökésektől, én meg nem tudtam visszaaludni. Pedig még csak öt óra volt és igencsak aludtam volna legalább hétig. Első alkalom hogy sátorban aludtam, és most is csak azért, hogy ne vigyem vissza kibontatlanul. Bár vad kempingezhettem volna, de a forró…..
2018. január 27-28.
Ahhoz képest, hogy Coyhaique és környékén nem szándékoztam egy éjszakánál többet tölteni, majdnem ötöt sikerült. Ehhez két dolog járult hozzá. Az egyik, hogy ékezésem másnapján, amit, amúgy, pihenőnapnak szántam, kiderül,t hogy nem is olyan messze valami márvány képződmények…..
2018. január 26.
A mosdóból kijövet arra lettem figyelmes, hogy Christian egy grapefruitot hámoz egy kuka felett.Honnan szerezted ezt, kérdeztem?Valami nőtől, jött a válasz. És hogy hogy? Csak úgy odaadta neked?Nem. Éppen elakarta dobni a kukába, amikor leszólítottam, hogy inkább adja ide.Különben…..
2018. január 25.
Nem akartam hinni a szemeimnek, amikor húsz perc stoppolás után megállt valami csodamasina, és a volánnál ülő harmincas éveiben járó nő felém intett, hogy menjek. Bezzeg kolozsvári stoppolásaim alatt ilyen még álmomban se fordult elő. Ott legtöbbször több órai várakozás után, egy…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz