Regisztráció Blogot indítok
Adatok
HoNoradi

11 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Olaszországban a turistabuszokra különös szabály vonatkozik: hétköznap fél kilencig el kell hagyniuk a várost, mert indulnak a reggeli iskolabuszok és nem szabad, hogy a nebulókat feltartsák holmi idegenek a tudás szentélyébe való útjukon. Ha az olasz iskolások is olyanok, mint a magyarok, szerintem…..
Igazi horror volt felkelni az előző napi sétálásnak nem nevezhető élményözön után. Ahhoz, hogy elérjük az Elba szigetére tartó kompot korán kellett reggelihez ülni és a lovak közé csapni. Amikor Zsuzsa, az idegenvezetőnk ezt elmagyarázta még mindenki bólogatott, hogy érti, de reggel az álmos arcokon…..
Nem mondom, hogy egyszerű volt felkelni az esti sétálás után, de azért csak sikerült valamiféle ébrenléti állapotba küzdeni magam. A szobatársam még korábban elindult, mert rengeteg látnivalót jegyzett fel magának erre a napra, ezért a reggelit kihagyta. Helyette én ültem le az asztalhoz, ami aztán…..
(Még mezei utazóként, 2011-ben) Amikor én még kislány voltam, nagyon kicsi kislány, akkor a családi legendárium szerint nyaralni voltunk Horvátországban és mivel mindenki külföldiül próbált beszélni hozzám, állítólag egyszercsak kifakadtam: Miért beszélnek hozzám olaszul, mikor én nem tudok…..
Mondanám, hogy fentről minden szebb, de azért a Bodeni tó és környéke lentről sem nyújt csúnya látványt. Ettől függetlenül nem szabad kihagyni, hogy akár egy üdvözlő, akár egy búcsú pillantást vessünk rá a Dornbirnban található kilátóból. Legalábbis elsőre én azt gondoltam, hogy csak ezért éri meg…..
Tudom, tudom, száztornyúnak szokták hívni, de nekem soha nem a tornyai jutnak eszembe, hanem a rengeteg séta, amit ott teszek, amikor és ahányszor a városban vagyok. Egyszerűen muszáj menni és nézni és felfedezni és érezni és és és nem lehet megunni. Persze a fő látványosságok mindig ott lesznek…..
HoNoradi, az utazó Zakopane 2017.12.14 13:24:00
A költő után szabadon: Tán csodállak, de nem szeretlek. Elismerem, ilyenkor télen magával ragadó látvány a behavazott táj, a hegyek, de miután kigyönyörködtem magam egyszerűen nem tudom, minek maradnék még. Maga Zakopane hosszan elhúzódó település, ami alapjában véve az…..
Vegyes érzelmekkel készülök egy-egy lengyel útra. Gyönyörű tájakon haladunk keresztül amíg az uticélunkhoz érünk és hol varázslatos, hol megrázó, amit látunk, de busszal piszok messze van. Ami nem olyan nagy baj, ha az ember csak úgy önmagában utazik és nem egy társas úton vesz részt, ahol azért…..
Az elhatározás nemes és nagyszerű volt, a felkelés viszont szörnyű korai. De ha csak egy kicsit is hasonlítani fog a tó Bohinjban látottakhoz, már megérte. Legalábbis ezzel próbáltam meggyőzni magam, amikor kissé morcosan készülődtem.  A pára felhőkben úszott a víz felett…..
  Úristen! Úristen! – ez volt amire teljesen magamhoz tértem másnap reggel. Addig is valami ébrenléti állapotban voltam, és lézengtem a szobában, de erre aztán teljes riadókészültségbe kerültem. Nem tehetek róla, egy nap alatt még nem szoktam meg barátnőm kirobbanó lelkesedését és annak jeleit. Úgy…..
A történet egy forró augusztusi napon kezdődött, még "csak" utazásfüggőként. Egy kedves ismerősöm meglátogatott és leültünk egy kis kávézásra, beszélgetésre és vihogásra valamint, hogy elmesélje milyen következtetésre jutott miután visszaszerezte a megtakarítását a soltvadkerti takarék csődjéből.…..