Regisztráció Blogot indítok
Adatok
tzuki

0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
    Az ősi univerzum fizikai törvényei sem voltak mások, mint a maiak, csak a mértékegységek térnek el   Óriások laknak a házban, de nem csak ők hatalmasak, hanem hatalmasak székeik, asztaluk is, szintén nagy tányérokból esznek és nagyok az evőeszközeik, sőt az ételük is. Minden nagy körülöttük.…..
tzuki 2020.02.27 21:38:31
@Bizsók László: képzelj el vagy rajzolj le egy papírlapra mondjuk egy tíz centis vonalat /szakaszt/, ennek hossza változatlan, mert ennyi van, slussz... ha ezt a szakaszt pontosan megfelezed és az első felére egy pozitív - felfelé induló - félhullámot, majd a felezővonaltól egy negatív félhullámot rajzolsz, akkor ez "szinusz" hullám lesz... tehát kaptunk egy pozitív és egy negatív félhullámból álló , mondjuk elektromágneses hullámot, ez más néven egy periódusos hullám,ez nem periódusos hullám, csak egy hullám, periódusos akkor lenne, ha ez a hullám jobbra-balra ismétlődne a papíron túl. amelynek a hullámhossza tíz centiméter as frekvenciája pedig 1 Hz /Hertz/ másodpercenként...

a frekvenciát így nem is tudom értelmezni. Ha azt mondanád, hogy ez a hullám mozog, és egy másodperc alatt megteszi épp a 10 cm-es utat, akkor persze el tudom képzelni

...tételezzük fel, hogy ezt a tíz cm-es szakaszt a tízszeresére növeljük,

szakasz alatt továbbra is a vonalat érted? és a hullám együtt tágul a vonallal, vagy ugyanakkora marad? és a vonalon vannak beosztások, amik az egységeket (kiinduláskor az 1 cm-eket) jelzik és ezek a beosztások együtt nyúlnak a vonallal, vagy ugyanakkorák maradnak, csak 10-szer annyi lesz belőlük?

tehát tízszeres lesz a hullámhossz, változik a frekvencia?... belátható, hogy nem,

továbbra is értelmetlen frekvenciáról beszélni, amíg egy álló papíron egy álló hullám van. Vagy mozogjon a hullám, vagy legalább legyen a vonal beosztásaihoz időérték rendelve, hogy jelezze valami, mintha a hullám mozogna

de a szinuszhullám alakja megnyúlik és ellaposodik...
...most rajzolj erre a tíz cm-es szakaszra tíz kis szinuszhullámot, mit fogunk látni?... azt, hogy most tíz kisebb hullámunk van és ha ezek szintén 1 másodperc alatt "rezegnek" ugyanazon tíz cm-es szakaszon, akkor "hullámhosszuk" rövidebb lesz, csak 1 centiméteres szakasz jut nekik, a frekvencia tízszeres lesz

..a kisebb hullámok hossza a papíron valóban 1 cm lesz, de ez minden időtől független, amíg a hullámok a papíron egy helyben állnak, és a papíron cm-es beosztás van. Ha arra gondolsz, hogy „a kis hullámok a papír elejétől a végéig elmozdulnak, s ezt az utat egy másodperc alatt teszik meg”, akkor igaz.

...ha tehát a hullámhossz változatlan maradna, akkor a frekvencia is az maradna, ha a hullámhossz nő, akkor a frekvencia csak csökkenhet és fordítva...
...ennek oka a fénysebesség /elektromágneses sugárzások/ limitje, a c = 300000 km/sec...

ez addig igaz,amíg elfogadjuk, hogy a fénysebesség állandó. De ez egyrészt definició kérdése, másrészt méréseredmény volna, ha a hosszúság egységét nem a fénysebesség definiált értékével határoznák meg. Amíg a párizsi ősméter volt a hosszúság egysége, meg lehetett kérdőjelezni a fény sebességét, de mióta megváltoztatták, azóta a fénysebesség nem mérési eredmény, hanem definíció. És egy definíciót vagy elfogadunk, vagy nem, és gondolj a párhuzamossági axiómára, hogy mekkora változást hozott a geometriában annak megkérdőjelezése. És ez az egész fórum – ha jól értem – arról szól, hogy mi lenne, ha a fénysebesség nem volna állandó. Nem úgy értve, hogy itt és most, hanem a VE idő és méret léptékében. Ha a fizikai térnek vannak tulajdonságai, pl dielektromos állandója, meg permeabilitása (mert ugye a fénysebesség eredetileg nem alapérték, hanem ezekből származtatott mennyiség), meg görbülhet is, miért ne lehetne pl „sűrűsége” is (itt nem g/cm3-re gondolok, ezért az idézőjel), ami megszabná a fénysebesség értékét, és táguláskor vagy összehúzódáskor ez akár meg is változhatna (feltéve, de nem bizonyítva)

...képletben: hullámhossz = terjedési sebesség per frekvencia

nyugodtan írhattad volna: λ=c/f, a kisbetűket már tanultam. Miért kellett ehhez egy oldalt leírni?

frekvencia = terjedési sebesség per hullámhossz

a terjedési sebesség: c = 300000 km/sec

...számolj utána...
minek kéne utána számolnom? és Te már megoldottad a csősípos feladatot?
tzuki 2020.02.27 21:56:21
@Bizsók László: A VE szerintem is "összehúzódik", mert annak belső oka van (ma legalábbis kérdéses, hogy van-e valami a VE-n kívül). De ha mi, mint megfigyelők , vagy akár ez a galaxis "összehúzódik", annak szerintem külső oka lehet, ezért - mivel a "mérete csökken" kompromisszumos megoldás nehézkesnek tűnik, egyelőre maradnék a "zsugorodik" szónál. Ez 1:1. De lásd kompromisszumkészségemet: ha e fórumon többen szavaznak az összehúzódásra, mint a zsugorodásra, elfogadom a többségi véleményt.
Álnéven leadott szavazat is érvényes! :-)
Egyébként ha már etimológiánál tartunk, Világegyetem ==VE) alatt a mi általunk lakott, többé-kevésbé zárt világegyetemet, világmindenség alatt az összes létezőt értem, beleértve az összes esetleges más világegyetemet és a köztük lévő teret is. az univerzum szót magyarban nem használom. Ha valakinek kifogása van, szóljon!
tzuki 2020.02.28 07:19:32
@Bizsók László: Köszönöm, hogy ennyit fáradozol a továbbképzésemen. az "1 Hz / sec pl. igen tanulságos számomra. Ez a fórum azonban nem az én oktatásommal foglalkozik. Helye van itt a sötét anyagnak és a sötét energiának, de nem abban a formában, ahogy itt mi ketten bemutattuk. Ezért a továbbiakban a nem Rocky elméletével kapcsolatos megjegyzéseket negligálom.

Elnézést kérek Rockytól és a többi fórumozótól az eddigiekért.
uff
  A két kommentben is felvetett kérdés kapcsolódik ahhoz a logikai csapdához, amiről „A valódi és az elképzelt fizikai világ konfliktusa” című bejegyzésben is írtam. Mivel ez a probléma végighúzódik a kvantummechanika értelmezésének egész történetén, bővített formában ismét kifejtem…..
tzuki 2017.12.08 23:39:39
A második kérdésre a válasz talált, süllyedt(em). Az Aspect kísérlethez még nem vagyok eléggé "olvasott", nem tudom, a kettősforgás elmélete hogyan írja le a polarizált fényt, de már biztos leírta, előbb-utóbb megtalálom, akkor térnék erre vissza.
A kétirányú kitérésen még tovább küzdök. Ha jól értem a máshol leírtakat, mielőtt az elektron/atom beérne a mágneses térbe, az "irány"-nak nincsen értelme a részecske szempontjából. A kettősforgás elmélet szerint az elsődleges forgás tengelye (és én ahhoz kapcsolom a spint és a mágneses momentumot is) azonos szögsebességgel forog az eredeti forgásra merőlegesen. Az ilyen értelemben vett irány a mágneses térbe belépéskor teljesen véletlenszerű. A külső mágneses tér azonban a mágneses momentummal-és azon keresztül magával a részecskével - kölcsönhatásba lép. (klasszikus hasonlattal: az iránytű (~mágneses momentum) beáll É-D (~külső mágneses tér) irányba (egy nyomaték hat, ami esetleg módosítja a forgási viszonyokat is). Ha ezt teszi, akkor jut szerephez a tér inhomogenitása: az iránytűre (és a részecskére) a nagyobb mágneses tér felé mutató erő hat, arra fog eltérülni. A S-G kísérlet azonban azt mutatja, hogy ezt csak a részecskék fele teszi; a másik fele épp ellenkezőleg, a gyengébb tér felé térül el. Ez azt mutatja, hogy a külső mágneses pólusok taszító hatással vannak a részecske mágneses terére, de taszító irányba mitől fordult volna be a részecske? Azt olvastam, hogy a S-G kísérletet elektronokkal is elvégezték, akkor az ezüst atom szerkezetével nem magyarázható. A jobbos-balos kettős forgással sem, mert azt az elektron-pozitron kettősségre tartjuk fenn. Itt nem ilyen-olyan vetületekről van szó, hanem olyan mágneses eredetű erőkről, amik a Maxwell-egyenletekkel számolhatók. Mind a tér irányával ellentétes befordulást, mind az eltérülést a külső mágneses tér és a mágneses momentum kölcsönhatása hozza létre. Ha úgy tekintjük, mint általában a kvantummechanikával foglalkozó írásokban, hogy a spin és a mágneses momentum nem valódi forgásból származnak, hanem a részecskék önálló tulajdonságai, hogyan bizonyíthatná a S-G kísérlet a spin kvantumosságát, mikor nem is a spinre, hanem a mágneses momentumra vonatkozik? Ha a mágneses momentumot a spinből származtatjuk - és gondolom, ez konform a kettősforgás elméletével - akkor erős érv a kettősforgás elmélete mellett, ha annak keretein belül értelmes magyarázatot tud adni a Stern-Gerlach kísérletre. És ez újabb adalék lehetne a Bell-egyenlőtlenség (látszólagos) sérülése ellen is.