Magdimama 2017.11.07 13:06:47

Kedves Macska-fogó!

Végső kétségbeesésünkben fordulunk Hozzád, mert a cicánkkal való együttélés lassan lehetetlenné válik. Szeretjük. Imádjuk. Igyekszünk. Nem értjük.

Rövid történet: Húsvétkor születtek cicák az egyik ismerősünk kertjének a végében. Elég rossz körülmények között éltek. Mi az egyik kis kandúrt 6 hetes korában elhoztuk. Gianni (ez lett a neve) így egy négy fős családba (párom, én és 16, valamint 18 éves lányaink) került. Azonnal szobatiszta volt, de ment a hasa. Orvoshoz vittük, kikúráltuk, megkapta a szükséges oltásokat is. Szépen fejlődött. Sosem volt egy túl bújós cica (kivéve hajnalban, amikor minket, felnőtteket össze-vissza "puszilt"), és általában harapással jelezte, ha nem kért simogatást. Ezt tiszteletben tartottuk. Vannak játékai (nem játszik velük, csak ha mi is játszunk), kaparófája, meg minden.
Szeptember közepén új lakásba költöztünk, amit (mi úgy gondoljuk) jól viselt: továbbra is szobatiszta volt (bár a költözést, pakolást nem szerette), nagyobb területe lett, világosabb, kellemesebb környezetbe került.
Kb. a költözést követő egy hét múlva elkezdte kerülni az almot (pisilni mindig odajár), és a produktumot néha az előszobában hagyta (cipőket, papucsokat is "megtisztelt"). Később a kisebbik gyerek ágyára is kakilt, de még mindig nem mindennap (ha az alomba kakilt, megdicsértük, és kapott jutalomfalatot is).

Október elsején kiheréltettük (nem a kakilás miatt, hanem mert eredetileg is ezt beszéltük meg a doktornővel). Azóta nyugodtabb biztosan nem lett (minden zajra összerezzen, megijed, a függöny mögé bújik - na jó, ezt azelőtt is csinálta), viszont most már a lakás szinte minden pontjára naponta többször odakakil.

Egy-két napig fájhatott a popsija is, mert sírt kakilás közben (mindegy, hogy hová tette), de kenegettük, adtunk neki olajos halat is, úgyhogy a szorulás hamar elmúlt. Többször próbáltuk visszaszoktatni az alomba, de csak néhányszor sikerült. (El tudjuk fogadni, hogy kandúr, de nem tudjuk, hogy mit csináljunk még vele.) Azóta már kakilt a kádba, a folyosóra, a nappaliba.

Vettünk Felisept párologtatót, nyakörvet (utóbbitól remekül aludt, viszont továbbra is rossz helyre kakilt), meg mindenfélét. Kb. 7 napja működtetjük ezt a "rendszert"... és nem segít.

Minden éjjel ott alszik, ahol szeretne (nagyobbik lányomnál, vagy velünk), hajnalban jön simogatásért, és pusziért (közben mindig harap is egy kicsit, mintha húzni akarná az ujjunkat).
Szombat hajnalban (általában kb. 6-7 óra között szokott friss vizet és tápot kapni) a nappali díványára kakilt (pedig ott szokott aludni napközben), előtte nagyon nyávogott. De a kaki puha volt.

Vasárnap, amikor mindenki otthon volt, és nagyon figyeltünk a cicusra, hajlandó volt egész nap az alomba kakilni. Nyilván rögtön kiszedtük a produktumot, jutifali, simogatás, dicséret. Kezdtem örülni, hogy jól alakulnak a dolgok. Tegnap reggel is alomba ment a kaki. Aztán, hétfő lévén, mindenki elment otthonról, 7től 15 óráig nem volt otthon senki. Erre rögtön a nagyobbik lányom ágyára kakilt. Aztán, amikor már én is hazaértem, az előszobába, de amíg senki sem volt otthon, jutott az alomba is (2 tálcája van, egybe hajlandó csak kakilni). Közben az orvos kizárta a colitist meg egyéb betegségeket, így megnyugodhattam efelől. Az orvos azt mondta, egyértelműen pszichés. Amikor ágy tetejére kakil, az lelki gond, és bármi változás előidézheti, sőt az is, ha napközben egyedül van. Feliwayt javasolt (van), Sedativ PC-t, játékot, foglalkozást a macskával. Sajnos napközben egyedül kell hagynunk, munkahely, iskola miatt. Miután az orvos megnyugtatott afelől, hogy Gianni nem beteg, este a következőt csinálta: addig ügyeskedett, amíg be nem jutott a kisebbik lányom szobájába, és mi épp nem figyeltünk oda/rá, és jó alaposan lerakta a kakit a takarójára. Úgyhogy este 9kor fertőtlenítés, mosás... A kisebbik lányomat nem szereti a cica, pedig kicsiként rajta aludt, de ő az egyetlen, akit megtámad, megkarmol, pedig sose bántotta őt a gyerek. És eddig hozzá kakilt a legtöbbször, énhozzám például soha. Úgyhogy nem tudom, hogy legyek okos. Biztosan jelezni akar nekünk valamit, de nem értjük. Nagyon szeretjük. A család tagja. De kezdik az idegeink (napi 2-3 alkalommal a kaka eltakarítása + folyamatos fertőtlenítés) felmondani a szolgálatot. Tisztelettel kérjük tanácsodat, hogy mit tegyünk, vagy mit tehetünk, hogy rendeződjön mindnyájunk élete.

Magdimama 2017.11.11 08:21:04

@Macska_fogó: Köszönöm a választ :-). a kérdésem óta javult a helyzet, mert kihelyeztünk két plusz almot, a lakás forgalmas helyére, és oda szívesen kakil. A nyugodt helyet nem szereti. Illetve fóliával lefedtem az ágyakat és a díványt, így oda nem megy szívesen, hogy ott végezze a dolgát. Így volt két teljes kakimentes napunk, és ma is már kétszer az alomba ment. Próbáljuk puhábbá tenni a kakit, ez talán segített, kevesebb szárazeledelt kap. A cicánk szívesen van az ablakban, onnan nézelődik, illetve szeret a nagyobbik lányom ágyán aludni és az enyémen, polcokon nem szeret lenni. Csináltunk neki eldugott kuckót, azt se szereti, a macskaalagutakat sem. Szeret szem előtt lenni. Vettünk neki hámot, pórázt, és a ház udvarára levisszük sétálni. Tegnap nem akart jönni, az ajtóban megállt, fél, mert , mint utóbb kiderült, a szomszéd kiskutyája lepisilte a lábtörlőnket. Ez a kiskutya 3-4 hete lehet itt, összefügghet a cicánk viselkedése azzal, hogy érzi a kutya szagát, meg hallja, ahogy csahol?