kakukk1 2017.10.11 13:30:55

@Le Orme 2: Már hogy ne lenne nyoma, Fehértói Árpád-kori személynévtárában jókora szócikke van az Árpád-korból adatolható Győr személyneveknek, illetve a nemzetségnévi előfordulásoknak. Nem emlékszem pontosan, de vagy 2 tucat adat biztosan van csak az Árpád-korból.

kakukk1 2017.10.11 13:42:23

@Le Orme 2: Kiss Lajosnak nem kellett igazolnia a képző és a személynév létezését, mert már megtették előtte mások (a szótárformátum egyébként sem alkalmas levezetésekre): a Magyar nyelv történeti nyelvtana c. munkában ott vannak a példák, az -r képző személynévképzőként való előfordulásaira (Bp., 1991. 1/251. old.), a Győ személynév létezésére pedig az említett szótárban Kiss Lajos is hoz példát a 12. századból (1138/1329: Geu). A nyelvtörténet adatokkal dolgozik, nyelvi tények nélkül, hasraütésszerűen etimologizálni valóban a "délibábos" nyelvészkedés asztala. Ez esetben a gyűrű szóból való származtatásra nincs bizonyíték...

kakukk1 2017.10.12 11:05:37

@Le Orme 2: A jelentés elfogadhatósága önmagában kevés. Ahhoz, etimológiailag összefüggésbe hozhassuk, hangtörténetileg is igazolni kell a hangalak változását (nincs olyan hangváltozás a magyar hangállomány történetében, amely a gyűrű szóból győrt csinál), a helynevek estében pedig nagyban erősíti a származtatást az is, ha a feltételezett keletkezésmód illeszkedik a magyar helynevek keletkezésének a rendszerébe. A magyar településnevek állományára a legkorábbi időszakban (tehát az ezredfordulón és az azt követkő időszakban) erősen jellemző az ún. puszta személyneves alakulásmód, tehát az az eljárás, hogy a birtokos vagy más szempontból fontos személy nevét kapta meg a település. Egyes történészek, pl. Kristó szerint ez még a nomádos életforma emléke: amikor nem valahová, hanem valakihez volt szokás menni. Az is feltételezhető, hogy abban a korszakban, mikor az írásbeliségnek még nem volt kiforrott gyakorlata, és elterjedt sem volt, a jogbiztosító szerepe akár a helyneveknek is lehetett, egyszerűen úgy, hogy a tulajdonos nevét viselte a falu. Néha ez egyébként egész jól dokumentált oklevelekben, hogy hogyan nevezi el magáról az új tulajdonos a településeket. Szóval abban teljesen igazad van, hogy a Győr-féle nevekről nem lehet tudni, hogy pontosan kiről nevezték el őket (a dunántúli Győr város nevére vannak halvány utalások, de biztosat ott sem tudunk), maga a névadási folyamat viszont teljesen megfeleltethető a korabeli viszonyoknak. Nem a Győ személynévből persze, hanem a Győrből, ami szintén jól adatolt ebben az időszakban. Én ezzel együtt sem vagyok biztos a személynévi eredetben, legalább ennyire valószínűnek tartom a győr 'halom, domb, bucka' közszóból való eredetet is. A gyűrűt viszont hangtörténeti okok miatt teljesen ki lehet zárni.