Regisztráció Blogot indítok
Adatok
lifeandthecitys

14 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sokat elmélkedek mostanában olyan dolgokon, amik megváltoztatják az életem valamilyen oknál fogva... Mi miért történhet, legyen az valami vége vagy kezdete, egy baleset, egy sérülés, miért kerülnek az életembe bizonyos emberek, vagy miért kerülnek éppen ki belőle mások. Miért térnek vissza olyanok,…..
Telnek a napok… Gyorsan, nagyon gyorsan. Ismét egy újabb év közepénél járunk, és ez az év megint csak a tanulást hozta. A vírus, amit kapott a világ, körbe hálózza életünk minden percét. A veszély fenn áll, az univerzum pedig tanítani próbálja újra az emberi mivoltot. Az emberséget, hogy nem az…..
Azon tűnődöm épp, miért van az, hogy vidám ember létemre jönnek olyan pillanatok, amikor 180 fokos fordulatot veszek, és a hátam közepére nem kívánom az emberek társaságát és hatalmába kerít a szomorúság. Nem találom a helyem… Lehet a mai telihold, vagy a zord, ködös idő… Ilyenkor bezárkózom, nem is…..
Nem olyan rég, végre másfél év után sikerült egy röpke csajos mozis programot összehozni a lányokkal. Igaz Char nem tudott velünk tartani, de talán legközelebb sikerül összehoznunk a „négyest”. Mirandával előtte összefutottunk megbeszélni az elmúlt év történéseit. Rengeteg dolog változott…..
Ezt az évet a változás évének titulálta egy asztrológus még tavaly év végén. Tulajdonképpen nekem ez már a harmadik év, ami a változás éve. Nem is tudom mi gázabb… Az, hogy még mindig változik minden körülöttem, vagy az, hogy nagyon kevés dolog, ember, ami állandó maradt. Szinte semmi sem úgy…..
„A minap egyik reggel, miközben buszon ülve épp tartottam az egyik kezelésemre, elméláztam, figyelve az ébredező várost, ahogy az első napsugarak átkúsznak az utcákon, megérintve minden egyes centimétert az aszfalton, mielőtt az arcomhoz ér. Behunytam a szemeim, hogy érezzem a felkelő nap gyengéd…..
  Tudom, nagyon rég írtam már Nektek. Annyi, de annyi minden történt… Sokszor magam is képtelen voltam feldolgozni a dolgokat, még van, amit most sem… Talán kissé el is bújtam a világ elől az elmúlt időszakban, de gondolom, nem vagyok egyedül az ilyennel… Történnek olyan dolgok az életben, amit…..
Az elmúlt év, hatalmas változás volt, szerintem nem csak számomra, hanem szinte mindenkinek. Én hálát adok az Univerzumnak, a jó Istennek, a Mindenhatónak, ki éppen miben hisz, hogy olyan új dolgokat sodort elém, hogy még most sem hiszem el a legtöbbet. Új elfoglaltság, új munkahely, új…..
Mint általában, most is éppen a gondolataimban úszkálok, nyakig. Kavarog a fejem… Közeleg a karácsony, bár mondhatnám, hogy várom, de az az igazság, hogy csupán a jól megérdemelt szabadságomat várom, nem is igazán a karácsonyt. Sajnos, úgy érzem a karácsony szeretetteljes hangulatát elvesztettem…..
Tényleg létezhet ilyen? Sokszor úgy érzem, Sam és én is ebben a cipőben járunk. (Szinte teljesen azonos a helyzet, néhány apró részletet kivéve.) Bár lenne kényelmesebb az a cipő… Néha olyan, mint egy 12 centis tűsarkú, ami mindenhol töri a lábam és botladozom minden egyes kis göröngyön… és csak…..
A minap a lányokkal vacsorázni készültünk, amit végül pár nap csúszással és mínusz egy fővel sikerült is összehoznunk. Sajnos az én „Mirandám” lebetegedett, így ő azt az estét pihenéssel (és koplalással…) töltötte. Több téma is szóba került, gondolom, ezt senkinek sem kell bemutatni, mi mással…..
„Charlotte” barátnőm pár nappal azelőtt tudatta velünk, hogy a munka miatt elköltözik a városból, hogy a legutóbbi összeruccanásunk nagy nehezen összehoztuk. Míg én elképzelni nem tudom, hogy máshol éljek, ő úgy döntött a karrierje érdekében belevág. Igazából teljesen igaza van, nincs veszteni…..
Mint minden érzelmekkel teli nő, előjön a kérdés egy hosszú kapcsolat lezárása után „Most mihez kezdjek?” Rengeteg kételyem volt. Mi lesz velem 30 évesen? Mihez kezdjek? Lesz valaha valaki az életemben, aki viszont szeret? Igen, bizonyára lesz. Nem kell aggódnia senkinek, hiszen ahogy a volt pár, mi…..
Life and the Citys Szingliség… 2017.09.20 20:18:42
Elsőre ijesztőnek tűnik… „Így voltam vele, mikor 11 év után a párom ismét úgy döntött, nem tudjuk egymást boldoggá tenni. Igen, jól látjátok, ismét. A 11 év alatt igazából harmadjára mondtuk azt, hogy lépjünk tovább. Az első alkalom borzalmasan nagy veszekedés kíséretében, vagyis inkább…..