Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Fődíszpinty

181 bejegyzést írt és 70 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Jó szerencsét! A Sashegyi-akna története bár rövid, de mégis érdemes külön kezelni, hiszen a Dorogi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye révén nagyon szép fotókon nézhetjük meg az aknát.    A lenti térképen látható az a terület melyet az aknából műveltek:   Hantken Miksa könyvéből: "A tokodi…..
Üdv! Egyszer volt…a dorogi németség története… Bár nagyon szerettem és a mai napig szeretem a történelmet, mégis el kellet telni vagy 40 évnek az életemből, hogy Dorog történelmével mélyebben megismerkedjek. Szerintem nagy hiányossága a közoktatásnak, hogy a helyismeret nem kap elég nagy…..
Jó szerencsét! Ide gyűjtöttem össze azokról a bányákról a szóló forrásokat illetve térképeket, melyek Tokod egykori területén voltak. Ezek a bányák a legtöbb esetben rövid ideig működtek és e miatt a legtöbb forrásban éppen csak említésre kerülnek. 1. Várberek Ez a római erőd és környékének…..
Jó szerencsét! A területen három akna került lemélyítésre: Erzsébet I (Kör)-akna, Erzsébet II és a III aknák. Mindenesetre elég érdekes a számozás, hiszen a a forrásokban a  II-es 1891, az I-es és III-as 1893 építési dátummal szerepel. A környékbeli aknákhoz képest igen különleges, hogy a…..
Jó szerencsét! A bejegyzés elkészítése közben szembesültem azzal, hogy nem tudtam milyen virágzó bányásztelepülés volt Tokod. Remélem, hogy bár elég komoly információ mennyiséget adok közre másnak is hasonló meglepetést okozok. A tokodi bányászat kezdőpontját Hantken Miksa könyvéből ismerhetjük, ő…..
Jó szerencsét! Sárisápi körünk (12 km) a XX-as akna kör. Bejárása közben érdekes szemszögből figyelhetjük meg a szénmedence területét. Induló pontunk a Polgármesteri hivatal előtti téren vagy a Bányász Közösségi Tér előtti emlékművön található kód. (1. ellenőrző pont). Innen a Malom úton…..
Jó szerencsét! Egy település, egy aknapár. Sárisáp bányász településsé válását köszönheti annak a döntésnek, hogy a Csolnoki terület mélyebb szinti mezőit (tekintettel a XII-es akna katasztrófális vízbetörésére) biztonsággal innen tervezték művelni. Ez az elképzelés hozta létre az aknákat és jó…..
Fődíszpinty 2024.03.17 12:49:02
@gigabursch: Bizony, s a vezetett túráimon mindig felmerül a kérdés, hogy miért nincs már bányászat. Hát ezért pl. a Lencsehegyi vízaknánál olyan komony vízjogi engedélyezés zajlott, hogy M3-re meg volt határozva az emelhető víz mennyisége. Pedig Schmidt idejében még voltak olyan tervek, hogy a medence karsztvizét rgyszerűen ki kell szivattyúzni. Szerencsére hamar rájöttek, a vízbetörések elemzésekor, hogy ez lehetetlen küldetés lenne...
Jó szerencsét! Mogyorósbányai körünk a Tanbánya-kör. Ez a kiskörünk a szokottnál (12 km) hosszabb (22 km). Az éremátadást nem tudjuk Mogyorósbányán biztosítani, ezért kellet az útvonalat Tokodig elvinni. Cserében gyönyörű kilátópontokat és a tokodi pincevölgyben némi frissítési lehetőséget is…..
Üdv! A lenti bejegyzés szerkesztője Kovács Tamás a Dorog Város Barátainak Egyesületének elnöke.         Kedves olvasók! Ha azt mondjuk Dorog anno, akkor bizony a DVBE gondozásában kiadott második füzetünk maga a Dorog Anno. Majd száz évvel ezelőttre, városunk 1930-as…..
Üdv! Egyszer volt...Ódorog Amennyiben Dorog történetéről beszélünk kikerülhetetlen az itt zajló bányászat történetének megismerése.  .  Egyértelműen látható a XIX. századi kataszteri térképen, hogy a kéktúra útvonalán Csolnok felé haladva, az utolsó romos épület után az út két oldalán, egy majd…..
Üdv! Egyszer volt…egy lóváltó állomás 1720-1896-ig mai Hősök terén… Hogyan és mennyi idő alatt lehetett eljutni Budáról Bécsbe? "Hetente háromszor gyorskocsi szállította az utasokat Budáról Bécsbe Győrön át és vissza, amely 30-31 órás utazást jelentett akkoriban. Az utazó kocsik a…..
Jó szerencsét! A Tanbánya történetét röviden megismerhetitek a honlapunkon olvasható ismertetőből, melyet Molnár Márk írt. VI-os lejtakna, Gróf György fotója: Térkép Tóth Tibor könyvéből: A Youtubon felelhető egy rövid videó: https://www.youtube.com/watch?v=Bsg52DQ8Q-E Rövid időrend Tóth…..
Jó szerencsét! A szarkási területen (mint azt az előző bejegyzésben olvashattátok ) 1901-ben megszűnt a bányászat. A folytatásra 1942-ig kellett várni.   Rövid időrend Tóth Tibor könyvéből: "1942-ben létesült az I-es és Il-es lejtaknapár (a mogyorósi bányászkodás újrakezdése). 1943. A felső…..
Jó szerencsét! A eredeti szövegek és térképek  Schmidt Sándor és Székely Lajos könyveiből származnak,  a saját megjegyzéseimet vastag betűvel jelöltem. Térkép Székely Lajos könyvéből: A rövid időren szokás szerint Tóth Tibor könyvéből: 1862. A Ferenc-József táró építése. 1883-ra tehető a…..
Jó szerencsét! A két területet egyben érdemes tárgyalni, már csak azért is mert a termelési és egyébb adatokat Schmidt Sándor és Székely Lajos is egyben adja meg. A szövegek  és az eredeti térképek az ő könyveikből származnak, az én szavaimat vastag betűvel jelöltem.  A lenti szövegrészletek az…..
Jó szerencsét! Mogyorósbánya bányászatának története kisebb-nagyobb megszakításokkal közel két  évszázadot ölel fel. A kezdetekről szűkös forrásokat találhatunk, főleg térképes nyomait lehet megtalálni. Egyetlen festmény, rajz vagy fotó nem került elém az első 150 év történetéből. Ráadásul a…..
Jó szerencsét! A kesztölci kis körünk a Lencsehegy-kör.  Ez a kör a számunkra kedves bányászati emlékhelyek megtekintésén kívűl, talán a Pilis északi nyúlványának a legszebb kilátóhelyeit is felfűzi. Ehez mérten persze a legtöbb szintet is e kör bejárói teszik meg túrájuk során.  A kör…..
Jó szerencsét! Ez egy rendhagyó poszt lesz, hiszen ez oly annyira a közelmúlt története,  olyan videós dokumentumok állnak rendelkezésre, hogy felesleges minden leírt szó. Végignézve a Youtubon fellehető videókat, néhányat kiválasztva ajánlóval, időjelekkel ellátva teszem közzé, megkönnyitve ezzel…..
Fődíszpinty 2024.01.20 08:36:21
Jó szerencsét! A bánya történetét két könyv és nyílván több újságcikk dolgozza fel, a lényeges adatok Tóth Tibor és Ladányi András könyvéből származnak.  Fotó: Pick József gyűjteménye. Térkép Tóth Tibor könyvéből: Fotó: Pick József gyűjteménye Lencsehegy I-es bánya időrendje Tóth Tibor…..
Jó szerencsét! A Kesztölcön zajló bányászkodás sokkal rövidebb időtávot ölel fel, mint amit a többi  bányásztelepülésünknél láthattunk. Kissé eröltetve, de két részre bontható az itt folyó munka. Mindkét bánya a Pilis kesztölci nyúlványának végén látható kőbánya alatti területen volt. Amiért mégis…..
Fődíszpinty 2024.01.06 14:08:10
@gigabursch: Scharf volt a becses neve..?
Fődíszpinty 2024.01.07 14:40:18
@gigabursch: Én igen, csak véletlenül került oda a kérdőjel.?
Jó szerencsét! Dorogról indulak a nagy köreink: Szent Borbála-kör 87 km, Schmidt Sándor-kör 54 km , Hantken Miksa-kör 32 km,  Valamint természetesen a dorogi kiskör is: Reimann-altáró-kör 12 km. A saját szabályainknak megfelelve most a Reimann-altáró-kör bejárásán érintett útvonalat és az…..
Jó szerencsét! Dorog utolsó bányája volt e két akna. Természetesen az épületeknek és az Ágnes-telep házainak sincs már nyoma, de ha a területen sétálunk, a bozótharc sikeres megvívása után az emlékműveken kívül is lehet látni nyomokat az utakból, kőkorlátokból, házakból...  Az akna termelvényét a…..
Jó szerencsét! A dorogi VIII-as aknáról sokan gondolják azt, hogy a Kálvária tetején lévő aknatorony az. Pedig nem! Az akna a mobiltorony alatti kis sík területen volt, ahol az emlékmű is megtalálható. Az akna történetéről Molnár Márk írása olvasható a banyaszkor.hu honlapunkon. Fotó Dorogi…..
Jó szerencsét! Ez az akna, illetve ennek a történe jól megmutatja, hogy az elemi erőkkel való küzdelem mennyire része a bányászok életének. A lenti képen látható akna telep mellett sétálunk el amikor a kék jelzésen Csolnok felé megyünk. A támfal mellett vezet az út, ez még a mai napig látható,…..
Fődíszpinty 2023.12.09 09:39:21
@gigabursch: Ráadásul nem egy ülésben készül a bejegyzés, így elfelejtem hol is hagytam abba a javítást. De it csak egyszerűen nem javítottam. Köszönöm, hogy szóltál.
Jó szerencsét! Az akna szénmezeje, bár vetődések álltal szétszabdalva, de a Henrik-hegyi vagy másképp az Ódorogi bányamező folytatása. Schmidt Sándor könyvéből: "A Samu-akna 161,4 m mély, gőz szállítógéppel, Regnier-rendszerű szivattyúval volt 2 m3 vízemelésre az akkori fogalmak szerint modernül…..