Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Kolumbán Sándor

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2017.07.25. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sefatias A paráznaság a Bibliában 2013.04.07 15:04:17
Talán két éve lehettem keresztény, mikor egy hölggyel beszélgetve a hitről, előkerült a paráznaság téma. Én mélységesen elítéltem ezt a bűnt, hiszen jól ismertem azokat a bibliaverseket, amelyek egyértelműen kifejezték Isten nemtetszését a paráznasággal kapcsolatban. A…..
Kolumbán Sándor 2017.07.25 05:57:02
ÁDÁM – Az ÁDÁM név az ÁD – DÁ ősgyökből indul. Mindkét irány ADományt jelentett ősnyelven. Az ÁDÁM név héber nyelvi megfejtése: vörös földből való ember. A teremtésben az ősnyelven neveztek meg mindent. A héber nyelv az írott történelem derekán jelent meg, így nem lehet a teremtés jelenségeinek magyarázó nyelve. Az ősi leírásokat a nyelvek magván, az első beszélt nyelven, az ősnyelven írták, nem héberül*. ÁDÁM az első ősnyelvi férfinév, csak azon a nyelven bontható, értelmezhető átfogó teljességgel, amelyen adatott. ÁDÁM volt az első földi EGY, mondhatta: EGY ÉN vagyok, d > gy, m > n, ÁDÁM > EGYÉN. Első GY. Első földi alkotó, cselekvő aGY. Első GYártó, ÉN – EGYÉN. Egy É-n nyugvó. É = Égi Értelem. ÉN = ÉrtelmeN nyugvó, alapuló, tehát az első ember nem volt bamba, bunkóval járó vad. Az ÉN a létezés, a lENni, a vAN fogalmi körébe tartozó szó. Ragozhatnánk így is: ÉN vAN, TE léTEzel, Ő élŐ. Ha átváltunk A, Á hangra, és a GY rokonhangzójára, a D-re: EGY – ED – AD, valamint ÉN – magAM, aki szÁMít: ÁDÁM: ÁD = alkot és juttat, ÁM = szÁMossá tesz, sokasít, többszöröz. Ugyanakkor szÁMba vehető, egy szEM EMberként, mivel szÁMít – EGY SZEMély ÉN, EGYÉN. Tehát az EGY, az emberi SZÁMosodás kiindulópontja, alapja. Az EGYÉN, aki ADományként a szÁMosodás képességét kapta – néked ADÁM. Ez a létezés igaz Égi forrásától VANtól, ÉLŐtől függ. Az ÁDÁM név az ÁD – DÁ ősgyökkel indul. ÁDÁM ADOMány a Földnek, mint első művelője, első MATAtó (mata – atam, t > d – mada – adam). Néked ADÁM a Földet, legyél első DÁMja, TÁMja, GYÁMja. A D.M – M.D gyök: DáM – MaD, a DÁM gyök, emelkedést jelent. Az emelt fővel járó DÁMszarvas szép tartása, a MADár levegőbe emelkedése, feltáMADó csoda. A MEDve két lábra eMElkeDve táMAD. Az igazi gyógyító MEDikus eMElkeDett tudású. Az emelt TÁMfalak, a vÉDelEMként emelt gátak ősi neve: DAM. A iMÁDság céliránya a MAGasság (d > g), mivel az iMÁDott mindig MAGasabban helyezkedik el az iMÁDónál. Megkapta a DUMÁhoz, azaz beszédhez való képességet, egyedüliként a Földön. A név igazolja, hogy ÁDÁM – képletesen és valóságban is – eleve egyenes tartásra, EMekEDetten járásra és eljárásra teremtett, két lábon járó ember volt. Tehát ÁDÁM, EDÉN, akinek ÉDEN, ParADIcshon volt otthona, ahol vÉDENc volt, és lehetett volna mindvégig. A D hangcsoport – ÁDÁ – ÁDÁm ADOmány volt, és ő is rengeteg ADOmányt kapott, ÜDE növényzettel, kEDŰs állatokkal egy egész bolygót, annak minden kincseivel. Kezdetre elegendő tUDOmányt az induláshoz, amelyhez IDŐvel még ADAtott volna lépésenként. Ám neki – gonosz sugallatra – egyszerre MInDEn (mide – edim) kellett. Az ÁM gyök másik jelentése: ÁMulat, amiben része volt, egyikből a másikba esve. Ígéret, hogy a Földet betöltő tÖMeg atyjaként tÁMasza lesz MInDEn utódjának, a földi MInDEnség uraként, az ADOMányok sUMmájának fő kedvezményezettjeként. Tömören ennyi az ÁDÁM név jelentése, amelyhez mérve a héber nyelvi megfejtése: vörös földből való ember, egy mélyszegény, száraz, semmitmondó, silány értelmezés.
/*/ A Bibliai írások kutatóinak hatalmas tévedése minden értelemkeresésnek a héber nyelv alapjaira helyezése, mivel e nyelv egy kései, keveredett (hebre) nyelvalakulat.
Kolumbán Sándor 2017.07.25 17:54:10
A PARÁZNA egyik fő jellemzője: PÁROZNA, s ezt válogatás nélkül bárkivel. Minden szó legkevesebb három névadó jellemző nyomán rögzül a nyelvben.
A párosodási, PÁROZNI hajlam nem elítélendő változata a házassági nemi élet. Tehát nem vehető egy kalap alá a magát PORba rántó PARÁZNÁval.

parázna – Erkölcstelen, buja. [A hivatalos nyelvészet szerint szláv eredetű]

A PARÁZNA a P.R – R.P gyökből indul: PaR – RaP. A PARÁZNA szó PAR gyöke a tűzként izzó (parázs) testi vágy, de PÁRban lét is.

Az R hangcsoport – ARÁ,– a szűz ARA és a pARÁzna a két véglet. A pARÁzna, kincset ÉRŐ erkölcsiségét dobja PORba, sárba.

Az R.Z – Z.R gyök: RáZ – ZűR, a paRÁZna kelleti, RÁZza, RIZálja magát, ZŰRökbe keveredik.

A ZN hangcsoport – ÁZNA – meghatározó értelemadó a szóban. parÁZNA mindig párOZNA, azaz PÁRosodna. Még akkor is, ha fÁZNA, ha ÁZNA, bármilyen vÉZNA, ha bírná a gerEZNA, és állna a pÓZNA. Ez a mondat kissé fura, de kell annak bizonyítására, hogy magyar a szó.

A ZN páros, alvó Z.N – N.Z gyök: ZeN – NéZ hangjaival alkothatók a NÉZ, NŐZ szavak, de a Z zöngétlen párjával az SZ hanggal a nemi NESZülés (izgalom), a NÁSZ. Az NZ kötött mássalhangzó-páros oly szavakban van jelen, amelyek kötődnek az elítélendő nemi felkínálás fogalmi köréhez: burjáNZó ösztön, voNZó testiség, kíNZó vágy, öNZő kéjelgés. A meredekebb: péNZ, mint mozgatórugó.

A CzF Szótár más jellemzőkről is ír: „[…] valószínü, hogy a parázna szóban is a nő kerülgetésének alapértelme rejlik, s gyöke par v. por rokonságban van azon szókkal, melyekben a par por forgásra, keringésre, körre vonatkozik; […]. Mi e szónak alakját illeti, magyar elemzés alapján több oly szóval áll képzői rokonságban, melyek a maguk nemében valami alávalót jelentenek, mint: vézna, […] A szláv prázni v. prázdni csak hangban egyezik vele, mert értelemre am. üres (Jancsovics Szláv-magyar szótára), a magyar „parázna” pedig szlávul: szmilní,” Magyarázat fölösleges.

ZN – NZ kapcsolat: a paráZNa – amint fent már volt szó – mindig pároZNa a kíNZó vágy, öNZő kielégülés keresés, esetleg a péNZ voNZása által sarkallva. A szó még az egynyelvűség idején kialakult, így minden elemében magyar.
Kolumbán Sándor 2017.07.25 18:42:36
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása