Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Nádassy Attila

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2017.07.24. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
seti Számoljunk a számolással? 2018.03.03 08:47:36
Ha elfogadjuk is, hogy nagyon sokféle matematika lehetséges, vajon azt is el kellene-e fogadnunk, hogy nincsen valamiféle univerzális (közös) alapja vagy kiindulási pontja mindegyiküknek? A kérdés azért érdekes, mert felvetődhet – mint ahogy többször fel is vetődött –, hogy valamiféle „matematikai…..
Nádassy Attila 2018.03.05 20:53:09
Szerintem itt egy kicsit bővebben érdemes lenne beszélgetnünk arról a régóta folyó vitáról, amely akörül forog, miszerint a matematika teljes egészében absztrakt, elgondolt konstrukció-e, azaz mi találjuk ki a matematikát / matematikákat, vagy valamely matematika, vagy matematikák a valóság, a természet szövetébe mintegy mélyen be van / vannak -e ágyazódva. Azaz ez utóbbi esetben a matematikát, vagy matematikákat "csak" felfedezzük. Például Paul Davies írt erről a vitáról az Isten gondolatai című könyvében. Végül is a kérdés az, hogy vajon miért alkalmas sok esetben a matematika a való világ, a természet jelenségeinek leírására. Úgy érzem, hogy fejtegetésedben erről a kérdésről is írtál. Érdekes lenne tudni, hogy hol is tart jelenleg ez a vita. Magam részéről egyébként azokkal szimpatizálok, akik szerint a természetbe mintegy beleszövődik a matematika, legalábbis egy része és mi a matematikának ezt a részét mintegy "újra felfedezzük", ha lehet így fogalmazni. Ha jól értem, akkor erről is írtál amikor az "átfedéseket" említetted. Másrészt azt gondolom, hogy amikor bármilyen matematikai gondolat megjelenik egy létező komplex anyag-energia rendszerben, nevezetesen például az emberi agyban, akkor az a matematika tényleges és konkrét fizikai valót ölt, tehát ilyen értelemben nem nevezhető "pusztán absztrakt konstrukciónak". Mindemellett tudomásom szerint az emberi agyról magáról is bebizonyították, hogy egy bonyolult fraktál, azaz skálafüggetlen matematikai alakzat, mint a természetben oly sok minden (levelek erezete, egy sziget partvonala stb.) Mindezt figyelembe véve nem lehet pusztán idegsejtek, biokémiai folyamatok, szinopszisok és ingerületek valamiféle egyszerű és lineáris képletének tekinteni. Kérdés, hogy például az átlagos eloszlás matekja mikor és mennyiben érvényes a működésével kapcsolatban. Viszont az számomra egyértelműnek tűnik, hogy valamiféle matek, vagy matekok, vagy azok valamilyen kombinációja azért nagyon is érvényes a felépítésére is és a működésére is. Azt hiszem, hogy itt aztán bejönnek olyan "matekok" is, melyek például bizonyos nem kiszámítható dolgokkal foglalkoznak stb.
seti Miért (nem) jó ötlet a posztbiológiai értelem? 2018.02.17 08:29:38
Martin Rees szerint elképzelhető (sőt), hogy a fejlődés következő lépése a posztbiológiai értelem megjelenése lesz, és amennyiben más értelmes lények esetében is ez a helyzet, úgy „a legkevésbé sem valószínű, hogy éppen abban a pillanatban fedeznénk fel őket, amikor még biológiai formában léteztek”.…..
Nádassy Attila 2018.02.20 20:03:43
Tetszik az írásod, bár szerintem annyira nem is rossz ötlet valamiféle posztbiológiai értelem létét feltételezni. Mondjuk úgy, hogy "miért is ne lehetne valamiféle posztbiológiai értelem amit találhatunk?" megfogalmazásban is gondolkodhatunk. Egyébként szerintem még az "értelmet" sem biztos, hogy teljes körűen és megnyugtatóan sikerült definiálnunk, nemhogy a "posztbiológiai értelmet". Nekem például az az elképzelés szimpatikus, hogy a biológiai lények valamiképpen összeolvadhatnak a technológiájukkal kialakított eszközeikkel és számomra ez is valamiféle "posztbiológiai értelem", miért lehetne kizárólag csak abban gondolkodni, hogy a "gépek" teljesen átveszik a biológiai lények helyét??? Persze egy pillanatig sem állítom, hogy így lesz itt a Földön, hiszen semmit sem állíthatunk a jövőről. Fogalmunk sincs, hogy milyen lesz a mi jövőnk, nemhogy "másoké", ha léteznek egyáltalán. De azt hiszem, hogy Zolival egyetértünk abban, hogy még az emberiség jövője teljességgel megjósolhatatlan. Amit persze nem azt jelenti, hogy ne próbáljunk lehetséges jövőkön gondolkodni.
seti A Nagy Szűrő ellen 2017.07.31 08:00:00
A Fermi-paradoxonra adott válaszok között szerepel az ún. Nagy Szűrő is, amely szerint azért nem találjuk az idegen civilizációk tevékenyégének nyomait, mert ez mintegy kiszűrte (meggátolta) az élet vagy az értelmes élet létrejöttét – az pedig még rosszabb, ha eddig mégsem,…..
Nádassy Attila 2017.08.01 00:06:57
Mindemellett szerintem Stanislaw Lemnek igaza volt, amikor a Katasztrófa elv című esszéjében nagyjából arról írt, miszerint a létünket annak köszönhetjük, hogy a tér és az idő bizonyos pontjain "szerencsésen összehangolódott" katasztrófák következtek be, míg máshol és máskor, azaz hosszú időszakokon keresztül nem következtek be ilyen mértékű katasztrófák. Tehát a katasztrófák, legalábbis az eddigi természetes katasztrófák (persze a fantasztikusan szerencsés "forgatókönyv" mellett) nemhogy nem "kiszűrtek" minket, hanem egyenesen nélkülözhetetlenek voltak a megjelenésünkhöz. Viszont az emberrel megjelentek a nem természetes katasztrófák, melyekre már alighanem más elvek érvényesek. Nincs az a "szűrő-elmélet", amely megjósolhatná, hogy mit fogunk tenni holnap. Nem elméletek fogják eldönteni azt sem, hogy az emberiség kipusztul-e vagy sem.
Nádassy Attila 2017.08.01 00:08:03
Mindemellett szerintem Stanislaw Lemnek igaza volt, amikor a Katasztrófa elv című esszéjében nagyjából arról írt, miszerint a létünket annak köszönhetjük, hogy a tér és az idő bizonyos pontjain "szerencsésen összehangolódott" katasztrófák következtek be, míg máshol és máskor, azaz hosszú időszakokon keresztül nem következtek be ilyen mértékű katasztrófák. Tehát a katasztrófák, legalábbis az eddigi természetes katasztrófák (persze a fantasztikusan szerencsés "forgatókönyv" mellett) nemhogy nem "kiszűrtek" minket, hanem egyenesen nélkülözhetetlenek voltak a megjelenésünkhöz. Viszont az emberrel megjelentek a nem természetes katasztrófák, melyekre már alighanem más elvek érvényesek. Nincs az a "szűrő-elmélet", amely megjósolhatná, hogy mit fogunk tenni holnap. Nem elméletek fogják eldönteni azt sem, hogy az emberiség kipusztul-e vagy sem.
Nádassy Attila 2017.08.01 00:28:17
seti Ilyen az élet: sem nem valószínű, sem nem valószínűtlen 2017.07.24 08:00:00
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az élet nagyon gyakori vagy nagyon ritka jelenség-e az Univerzumban, jelenleg kétféle domináns álláspont van. Monod szerint mivel a véletlenen múlik, hogy kialakul-e, ezért roppant kis valószínűséggel számíthatunk csak arra, hogy másutt is…..
Nádassy Attila 2017.07.24 10:15:48
Kitűnő cikked témája kapcsán nagyon sokat gondolkodtam az évek során. Számomra az egyik legfontosabb kérdés maga a valószínűség fogalmának helyes értelmezése ebben a gondolatkörben. Amikor a valószínűségről beszélnek e téma kapcsán (illetve egyéb megnyilvánulásokban) akkor azt abban a hitben teszik, hogy helyesen alkalmazzák a "valószínűség" kifejezést, holott nem. Szinte kizárólag hétköznapi értelemben használják és összekeverik azzal amit az ember valamivel kapcsolatban érez, vagy gondol és elfelejtik, hogy itt egy matematikai fogalomról van szó. Például Mérő László: A csodák logikája című könyve alapján döbbentem rá arra, hogy én sem tudtam, illetve az embereknek általában fogalmuk sincs arról, hogy aminek matematikai értelemben nulla a valószínűsége, az még simán megtörténhet, sőt a valóságban számtalan ilyen esemény történik. Tehát a nulla valószínűség egyáltalán nem azt jelenti, hogy valaminek nincs valószínűsége, hiszen van: nulla. A "nincs valószínűsége", az azt jelenti nagyjából, hogy nem rendelkezik olyan matematikai tulajdonsággal, hogy valószínűség: és ami ennél még megdöbbentőbb, hogy még ez esetben is megtörténhet az adott esemény. Ami persze nem azt jelenti, hogy "minden megtörténhet": van végtelen számú olyan elképzelhető esemény, amely semmiképpen sem történhet meg, azonban ezekkel kapcsolatban azt hiszem, hogy nincs értelme a matematikai valószínűségükről beszélni. Tehát egyrészt az, hogy valami megtörténhet-e vagy sem, nem feltétlenül függ össze azzal, hogy mekkora a valószínűsége, vagy, hogy rendelkezik-e egyáltalán olyan tulajdonsággal, hogy valószínűség. Másrészt hasznos lehet a valószínűség fogalmának "hétköznapi értelmezése", amíg erősen determinisztikus, "egyszerű rendszerekről" gondolkodunk, vagy olyan kvantummechanikával értelmezhető esetekben, ahol a gaussi alapú statisztikai módszerek megbízhatóan működnek. Viszont ekkor általában nincsenek tudatában az emberek, hogy ilyenkor valamilyen "lineáris logikát" alkalmaznak, ahol ok-okozati érveléssel jól megmagyarázhatóak az események. Ezt a "lineáris logikát"-véleményem szerint alaptalanul- egy az egyben és kizárólagosan viszik át az olyan jelenségekkel kapcsolatos gondolkodásba, mint az élet, illetve az "intelligencia" jelensége az Univerzumban. Elfelejtik, vagy nem is tudnak arról, hogy a valóságban "a gaussi matematikán túli matematikákkal" leírható jelenségek, törvényszerűségek is jelen vannak (Cauchy eloszlás, skálafüggetlen, azaz fraktális eloszlások /Mandelbroot/, illetve ha jól sejtem még ezektől is eltérő lehetséges eloszlásokkal jellemezhető "matematikák".) Mindamellett, hogy teljesen egyetértek a cikkben tett megállapításaiddal, a fentebb írtakkal szerettem volna jelezni azt a véleményemet, miszerint, nemhogy példáink és adataink nincsenek a tárgyalt jelenségek kapcsán, de még a valószínűség fogalmának és a "megtörténhet kontra nem történhet meg" kérdésének helyes értelmezésén is nagyon sokat kellene még dolgoznia az emberiségnek.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása