Regisztráció Blogot indítok
Adatok
IHCS

0 bejegyzést írt és 200 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vendégszerzőnk, Mike Károly, közgazdász, egyetemi oktató írása. Az üzletek vasárnapi nyitva tartásáról folyó vita gyorsan félrecsúszott, de talán még helyes mederbe terelhető. A kereszténydemokrata párt azzal az érvvel nyitott, hogy a bolti dolgozók akaratuk ellenére…..
IHCS 2014.12.05 16:41:47
@Tehéntőgy:
Mike nem a KDNP indoklása, hanem a vasárnapi zárva tartás mint intézmény mellett érvel. Ha ott tartana a vita, hogy jó a vasárnapi zárva tartás csak nem úgy, ahogy a jogszabály tartalmazza, akkor már közelebb lennénk egy kompromisszumhoz.
Ettől függetlenül persze joga van Virág et.- nek és Önnek is a javaslat, helyett a motivációval foglalkozni, de azért a nap végén nem egy motivációt, hanem egy szabályozást vezetnek be és az életünkre is az fog hatni.

A végén írtakra: ha jól emlékszem a javaslatra nem a családi tulajdonú boltok dolgozóit, hanem tulajdonosait mentesítik a munkatilalom alól.

Szerintem a lényeg egyébként az, hogy függetlenül a motivációtól egy javaslat hasznos vagy haszontalan, ha megvalósul és erről érdemes vitatkoznunk, mert a törvény megszavazása után ebben fogunk élni.
Sokan azért nem mennek el az amúgy is várható nyertesekre szavazni, mert azt hiszik: az ő további szavazatuknak már semmi értelme. A nyertesnek nélkülük is nyert ügye van. Tévednek: a legtöbbször a garantáltan nyertes pártokra, jelöltekre is van értelme szavazni. Prezentációval kísért blogsorozatunk…..
Kiváló példát talált a Cink az ezérttartittezazországozás, a magyarországkétezertizenhármazás, no és végtelen Ilyen ország pedig nincs sorozatunk kedvelőinek: szánkódombot széchenyis pénzből az Alföldre! Ahogy a Vastagbőr idézte, a Brandhouse kft. „Az Alföld legnagyobb…..
Balavány György csütörtökön írt egy blogbejegyzést a Jobbik miskolci produkciójáról, ami így zárul: „Kíváncsian várom, ennek alapján indul-e eljárás Vona Gábor és a hasonló kijelentéseket tevő társai ellen. Valami jogállamról volt szó, azt hiszem. Nekem se…..
Új fejezet nyílt, nyílik az Azerbajdzsán és Magyarország kontra világ ‒ kivéve Kína ‒ konfliktusban. Aki még emlékszik, augusztus 31-én csapott belénk a hír, s aki értett hozzá, már aznap könyvelhette a kormányzati stratégiát ‒ a nemzetközi jogot nem sértettük meg,…..
(Kattintásra nagyobb)A teljes lista a Magyar Narancs nyomán...
IHCS 2012.05.05 22:57:34
@Putyilov gyári melós:
Beszéltem volna valahol ellenzéki tüntetésről?
Diszlexiásnak tetszik lenni a bácsinak?

Nem tudom láttam volna-e ott ilyeneket, mert nem olvasok Magyar Nemzetet és nincs TV-m, így Hír TV-t sem nézek.

De hogy honnan lenne ma ebben az országban évi 1500-2000 Mrd forint azt nem tudom. Az EU-s pénzből épp ennyi nem volt még megítélve 2010-re.

Tisztelője:

mókuska
IHCS 2012.05.05 23:09:27
@turulpina:
A Vincent híveknél ez a kép a "reprezentatív minta"?

Azt hiszem a diszkóba nem csak a zenem, de a közönség miatt sem szeretek járni.
IHCS 2012.05.05 23:14:02
@Putyilov gyári melós:
Érdekes, a bankadó ellen az volt a "szakértők" véleménye, hogy azért sem igazságos, mert a magyar bankrendszert nem kellett az adófizetőknek megmenteniük. Tehát mégis?

Azért azt megnézném, amint a nyugdíjakból és az IMF-nek menő adósságszolgálati kiadásokból a KÖZGÉP ellop mondjuk 10%-ot. Vicces jelenet lehet.

Na kikapcsolok. Csá melós!

mókuska
„Mert a rikító ponyvák alatt,patinás kupolák alatt iskan-kofa támadt annyi,hogy röhög a földs mert a kofákra hallgat a sors is:eljön a fekete katona."Nagy László: A város címere  Újfent kardot rántott az euroanarchizmus nevében régi kipróbált ismerősünk,…..
  Általános axióma lett jobb ellenzéki körökben, hogy az új választási rendszer bebetonozza a Fidesz-kormányt a hatalomba. E nézet szerint – a győztesnek is járó szuperkompenzáció mellett – a választókörzetek határának célzatos tologatásával a jobboldal…..
IHCS 2012.02.03 12:25:15
@Szigetvári Viktor:
Nem érzékenykedem.
Csak jeleztem, hogy ügyes marketinges fogás "mértékletességet" kérni "szakértői" sapkával a kormánytól, majd lehazugozni vitapartnereidet.

Az arányos rendszerbe beépített egyéni rendszer mindig torzít országos szinten. De az egyéni körzetek létének indoka nem csak az országos stabilitási igény. Sőt. Ez csak következmény, de nem feltétlenül fő oka az egyéni rendszernek.

Azzal a feltételezéssel alakulnak ki ilyenek, hogy felteszik a választókról, hogy nem csak országos igényeik vannak, de vannak lakóhely szerinti igényeik is az országos politikában. (Részben ezzel akarják kijavítani azt a torzítást, hogy egy erős ideológiai preferenciájú szavazat és egy "valakire úgyis x-et kell adni, hát adjuk ide az x-et" gyenge szavazat súlya egyenlő az arányos rendszerekben.) Felteszik, hogy a preferenciák erősségével arányosabban korrelál, ha a két tulajdonságát az embernek, mint ideológikus gondolkodású (marxistáknak: materiálisan determinált) x és mint y település lakosa (jobboldaliaknak: mint helyi polgár) súlyozva vesszük figyelembe.

(Persze az organikusan fejlődő rendszerek gyakorlatában inkább a nemzetállamok kialakulása és a sokkal régebben létező helyi önkormányzási rendszerek összhangba hozásaként alakult ki, de éppen ezt a logikát tükrözték. A mi rendszerünk nem organikus, hát nem is így született.)

Mivel az egyéni körzetek homogenitása különböző, ezért mindig torzított. Nincs "már nem demokratikus" szintje a torzításnak az arányoshoz képest csak ha a fenti kérdésre mi célt szolgál az egyéni körzet és kellenek-e helyi prefenciák az országos politikában kérdésre azt a választ adod, hogy? nem kell és csak a kormányzási stabilitás miatt van.

Innentől a torzítást egy az arányoshoz képesti %-os küszöbértéken mérheted és mélyen antidemokratikusnak kell tartanod fő támogatótok államát az USA-t, ahol mindennél brutálisabban államonként másképpen és másképpen torzítják az arányos rendszert.
IHCS 2012.02.03 12:26:43
@Szigetvári Viktor:

Igen ezt ki kellene számolni, ha adtok megbízást kiszámolom, de első ránézésre a kompenzációs rendszer kevésbé kompenzálhatott vissza, mint a megyei arányok eltorzulása.
Sajnos Matolcsy György megelőzte blogunkat a születésszámok körüli érdekességek felvetésében, így most talán kevésbé tűnik hitelesnek jelen poszt mondanivalója, de azért mégis megpróbálkozom vele, mert könnyen előfordulhat, hogy miniszter úrnak ezúttal tényleg igaza…..
IHCS 2012.01.28 14:18:24
A hosszú távú hatások mérhetőségétől még odébb vagyunk. Demográfusok szerint elvileg vannak hatásai az anyagi ösztönzőknek is, de a stabilitás, kiszámíthatóságnak még annál is nagyobb. Negatívban viszont szignifikánsan kimutatható az anyagi ösztönzők szerepe: amikor vágják a gyerek kedvezményt, akkor látható a visszaesés. Lusta vagyok megkeresni, de valahol megjelent erről Gál Róbert és Kertesi Gábor közös ópusza 50 éves magyar adatsoron nézve.

A grafikonnal az a baj, hogy mindkét adatsor rövid távú torzító hatásokat mutat. Az ösztönzőkről azt lehet tudni, hogy rövid távon az időzítést nagyon befolyásolja egy egy változás. Előrehoznak tervezett gyerekeket vagy későbbre halasztanak (így adott esetben örökre elhalasztanak) tervezett gyerekeket. Nem biztos, hogy megszületik a 2-ik vagy a 3-ik gyerek a döntés hatására, de ha valaki éppen tervezi és a változás rövid távon hatással van az anyagi életére, akkor a "mikor csináljuk a gyereket áprilisban vagy augusztusban?" kérdésre biztosan hat.

Konkrétan. Ismét nem megkeresve a pontos hónapokat. Bajnaiék amikor megszüntették a GYES-GYED 3 évét, akkor a szabály úgy szólt, hogy a törvény kihirdetése + 9 hónap előtt születetteknek még 3 év az utána születőknek 2. Ezért akik a nyári szabadságolásra tervezték a gyerekcsinálást azok pünkösdre előre kellett hozniuk az akciót, hogy még beleférjen (lévén a tervezet már április, májusban ismert volt). Következmény: a törvénykezés belevitt egy rövid távú szezonális sokkot a 2010-es adatokba. 2010 első 3-4 hónapja (ahogy nézem a grafikont március lehetett a határidő a törvényben) átlagon felüli gyerekszámot mutat az előrehozott gyerekek miatt, cserébe 2010 április májusától van egy visszaesés, mert a tervezett gyerekeket "előrehozták". Gyanítom még látványosabb lenne ez a "negatív" hatás egy hosszabb szezonális idősorral, mert "békeévben" márciustól májusig van egy születési csúcs (mínusz kilenc hónap egyenlő nyári szabadságok), ami helyett 2010-ben január márciusban volt egy relatív csúcs. Ehhez a 2010-es adatsorhoz sem lenne már érdemes 2011-et viszonyítani. Az a baj hogy az elmúlt években számtalan egyéb sokk is volt, ami szezonálisan hat a demográfiára. Egyrészt a 74-76-os kohorsz "kapuzárás előtti pánikja" most indul, de ami ennél fontosabb 2008-tól a válosgához kapcsolódó egzisztenciális bizonytalanság hatása a gyerekvállaláson erősen hullámzó és még az iránya sem ismert. Lehet, hogy negatív a válság hatása, mert az állásvesztéstől való félelem miatt esetleg sokan nem vállalnak gyereket (elhalasztják), másik oldalról nyilván az állásvesztés elleni egyik legjobb gyógyszer, ha 2-3 évre az anya elmegy gyesre, GYEd-re, mert akkor nem lehet út kirúgni, pláne, ha államigazgatási munkahelyről mész el szülni. Ez esetben meg a válság hatására egy rövid távú "szülés előrehozó" döntés is lehet.

Az izgalmasabb kérdés persze a 2011-es döntések ösztönző, pozitív hatása. Előrehoz-e gyerekvállalást egy adókedvezmény és egy hosszabb GYES-GYED? Hogy hosszú távon mit hoz azt nem tudjuk mérni, de ha a szülőképes korból lassan kilépő 74-76-os generáció előrehozza a következő gyerek megszületését az állami döntések hatására az akkor is hasznos, ha hosszú távon a hatás semleges, mert ezt a korosztályt 5 év múlva már biológiai okokból nem fogod tudni gyerekvállalásra ösztönözni, ezért a tartósabb és hosszabb lefutású döntések (ovi, bölcsi építés, részmunkaidő elterjesztése az anyáknak stb.) már későn "lépnének életbe". Hogy ez a rövid távú "gyerek előrehozó" hatás volt-e egyáltalán az a kérdés? Sajnos (?) ezt legfeljebb egy kérdőívvel lehetne tesztelni, mert a hosszú idősoron futtatott regressziódban csak egy fehér zaj lesz a 2011-es felfutás, ha van.

Na összességében: javaslom az idősorokat 9 hónappal visszapörgetve nézni (a gyerekszületést a fogantatási időpont szerint mutatni), hogy ne tévedjünk el a döntések és hatások kapcsolatának vizsgálatában, másrészt legalább 2000-től kellene nézni és adott esetben nem a gyerekszámot, hanem a fertilitást (a szülőképes korú nőkhöz képesti gyerekszámot), mert akkor a demográfiai hatás (a Ratkó unokák kohorszának méretét) kicsit kiszűröd.
IHCS 2012.01.28 15:00:49
@bogancs:

Szerintem nem érdekes a születés szám, csak a fertilitás. 150000 nő mindig több gyereket szül, mint 70000. hosszabb távon a babyboomok majd lecsengenek.

Eredetileg ahhoz a kérdéshez is akartam szólni, ami az egykulcsos adó kérdése. most azért megteszem.

Egyrészről az SZJA rendszernek ugyanúgy része a gyerekkedvezmény, mint az egy kulcs és mint a jóváírás kivezetése. Matolcsy pontosabban fogalmazott volna, ha nem az egykulcsosról, hanem az SZJA rendszerének kedvező demográfiai hatásáról nyilatkozza, amit nyilatkozott. Ez még akkor is így van, hogyha az meg igaz, hogy a kulcsok és kedvezmények rendszere összefügg, és a gyerekkedvezmény hatása sokkal kisebb két kulcs és adójóváírás mellett, mint egy kulccsal és adójóváírás nélkül. Szóval bár van igazsága, hogy összekeverte az egykulcsot és az SZJA rendszert, de több kárt okozott vele, mintha nem teszi.

Az egykulcs ugyanis egy megosztó történet. (Én szeretem, de nem vagy alig ehhez a poszthoz tartozik, hogy miért.) Ha az egykulcsossal összemossa a gyerekkedvezményt és a népharag vagy az IMF eltörli az egykulcsos rendszert, akkor félő, hogy a gyerekkedvezményt is törli. Pedig azt nem kellene. Szeretnék mindenfajta világnézetű barátaimmal és felebarátaimmal konszenzusra jutni a gyerekkedvezményről. Hosszú távon csak akkor van hatása, ha az emberek elhiszik, hogy a gyerekkedvezmény fennmarad a gyerek 18 éves koráig. A francia rendszer sikere nem kis részben a rendszer konszenzusában áll. Jöhet bal vagy jobboldali kormány a gyerektámogatási rendszer stabil. Minden más mozoghat.

Matolcsynak az "egykulcsos" nyilatkozata ezért engem ott zavar, hogy nem engedi, hogy az SZJA rendszerének a gyerekkedvezmény része leválhasson a vitáról és konszenzussá formálódjon a magyar közbeszédben.
 Oszkó és a Reformszövetség is bocsánatot kérhetne a magyar néptől, mert évekig mantrázták az egykulcsos adót. Mert itt lapulunk a bokorban egy kifejezetten keleti jövedelemadó-rendszerrel, amit már az IMF is eltörölni javasol. Miután a kormány által eleinte hangoztatott,…..
IHCS 2012.01.20 17:14:37
@redcode:
Én nem vagyok a tömegközlekedés megkurtításának nagy barátja. Illetve ha már, akkor a BKV-é esetleg, de a vidéki tömegközlekedést inkább fejleszteném.

Az a helyzet, hogy a kiadási oldalon azért vannak nagy faragások már most is (lásd felsőoktatási keretszámok pl.), de a lényeghez a nyugdíjhoz még senki nem mert hozzányúlni, pedig egy "csökkentsük a nyugdíjakat, hogy maradjon pénz a független színházakra" tüntetésen szívesen részt vennék József Attila szobra mellett. ;-)

Persze, ha úgy veszem, hogy kiveszik a rokkantságit és az előnyugdíjat a nyugdíj törvény alól, akkor végül is a nyugdíjátrendezés is megindult.
IHCS 2012.01.20 17:45:38
@redcode:
A független színház, mint sok más "kultúra" projektünk tipikus középosztályi támogatás. A tömegszínházi funkciónak van közjószági tulajdonsága, az más tészta.

A BKV-t én is el tudom képzelni önfinanszírozónak, de a vidéki volánhálózat drágítása és visszafejlesztése nélkül térségek és az ott élő emberek szorulnak bele a segélybe, mert a munkahelyre nem tudnak eljutni, ezért az nekem más tészta.
  Épül már az ellenkultúra, épül nagyon. Régi-új alapja Schmitt Pál. Az ellenállók önkéntesen doktori címet írnak a nevük elé Facebookon, izzik a memegenerator.net, ha pedig a helyzet változatlan marad, gyakorlatilag április közepéig akad biztos pont az ATV-s agenda…..
IHCS 2012.01.18 15:55:59
@Counter:

"Itt több oldalon keresztül megszakítás nélkül folyik a "mintha". "

A hvg-n elérhető szöveg nem több oldalon keresztüli részlet, hanem több oldalról származó kisebb részlet az egy bekezdéstől a két bekezdésig terjedő hosszban a kihagyott részeket [...] jelölve, de a kihagyott részeket nem ismerjük.

Nem a szöveg bemásolt (befotózott) eredetije, hanem a hvg által begépelt szövegek.

Lehet te többet láttál, mint amit a HVG felrakott, de én csak azt láttam, ezért arról tudok véleményt nyilvánítani.

Ezek alapján ez még nem bizonyítás csak sejtetés.

Neked mi lenne az "érdemi cáfolat, ellenbizonyítás"? Ha az egyetem azt mondja nem igaz az láthatóan nem elég. Ha kitenné SP a szöveg részeket a honlapjára valamely sportági fejezetből és mellé tenné az adott sportági fejezetét a bolgár úr szövegének az nem lenne az, mert "lehet persze részeket találni, ahol nem lopott" jönne a válasz.
Ha te ilyen helyzetben lennél mi lenne az az "érdemi cáfolat", amit olyanoknak el tudnál mondani, akik téged ab ovo hülyének, plagizátornak és gerinctelennek tartanak.

Engem az zavar, hogy a kérdésről szóló internetes vitában nagyon is "azok az idők" köszönnek vissza "amikor csakis a beismerő vallomás számított perdöntő bizonyítéknak".

Nézd meg pl. hogy felvetéseimre hogyan reagált "IntelCorei5". Ha azt kérem, hogy legyen vád és várjuk meg az egyetemi bírálóbizottság véleményét mielőtt elítélünk ilyen ügyben, máris fideszbérenc vagyok.

Ezek "azoknak az időknek" a hangjai.
IHCS 2012.01.18 16:21:03
@Legelő Őse:
Én ezt az "együt írtuk"-at nem olvastam.

Szerintem KEH azt mondta, amit kértél: nem igaz. Kormány azt mondta, amit kértél: nem igaz. (Szijjártóul: kacsa.)
Csak "ez nem elég". Miért? Hangosabban még ötször?

Örülök, hogy a népítélettől való félelem kikényszerítette a vizsgálóbizottságot, de a népítélet félve, hogy nem egyezik az ítélet az övével már el is kezdte, preventíven erodálni az ítélet értékét: "nem függetlenek".

Ha minden potenciális hozzáértő vizsgáló függésben van viszont, akkor a független és objektív döntéshozó csak a "vox populi"lehet? Ahogy mondtad: "Ne mááár.."

Az Akadémiát nem fogom védeni. Az maga a feudalizmus. Ritka igazsága volt Kóka Jánosnak ezzel kapcsolatban. DE. Nem tudom mivel lehetne helyettesíteni. Csak rosszabb alternatíváim vannak.
Tegnap  "A támogatás ára" címmel közöltünk egy vitaindítót arról, hogy mit tartunk a választók és az Orbán rezsimet leváltani készülő pártok közötti megegyezés új minimumának. Ezúttal Csigó Péter szociológus válaszát közöljük. Továbbra is várjuk a válaszcikkeket…..
  Tegnap, az emberi jogok napján a következő tiltakozás érkezett szerkesztőségünkhöz, aminek nagy örömmel biztosítunk nyilvánosságot: TILTAKOZÁS  Mi, alulírott magyar értelmiségiek megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya…..
IHCS 2011.12.11 13:24:01
@politicus:
A névsor alatt (Závada alatt) van még egy apróbetűs rész. ;-)
  Októberben indult el a Haza és Haladás Alapítvány költségvetés-magyarázó oldala, a kozoskassza.hu. A honlapon egészen 1995-ig visszamenően megtalálhatók az egyes évek költségvetése, kifejezetten jól áttekinthető formában. Ezeket az adatokat eddig is össze lehetett…..
IHCS 2011.11.29 18:06:05
@jotunder:
Navracsics is tévedhet.
Az NFÜ honlapja szerint a projekt 2009.09.25-én kapta meg a támogató döntést, amikor Bajnai már nem volt a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter.

Más.

Ami engem zavar azon túl, hogy az adósságszolgálat nem kapott külön sort és láthatóan tudatosan elrejtették az elsődleges egyenleget, hogy mintha számszakilag rossz lenne az oldal. A nyitóképen lévő két oszlop hányadosa szerint: 13 918 milliárd/13 176 milliárd forint a 2012-es költségvetésben 5,6%-kal haladja meg a kiadás a bevételt, vagyis ennyi lesz a deficit. Tudva, hogy a tervszám 2,5% (EU szerint reálisan 2,8%), az a gyanúm, hogy vagy az a helyzet, hogy bár szép, de számszakilag hibás az oldal vagy az a helyzet, hogy nem a költségvetési adatokat, hanem valami HH-s becslést tartalmaz, de ezt az átláthatóság nevében elfelejtették az orrunkra kötni.
IHCS 2011.11.29 18:16:38
@bz249: barom vagyok, igazad van, bocs. Ez a nap végi fáradtság.
  Mindannyian tudjuk, hogy az adóemelések az eltitkolt jövedelmekre vonatkoznak, tehát ez nem megszorítás – válaszolta újságírói kérdésre tegnap Matolcsy György, miután bejelentette a 2012. évi költségvetés főbb irányait. A gazdasági miniszter az…..
IHCS 2011.09.17 14:57:43
@tarackos:

bár erre válaszoltam, de úgy látszik átsiklottál felette.

Már indulás óta az volt az állam célja, hogy visszaszerezze saját maga finanszírozására ezt a pénzt. Nézd meg a portfólió összetételeket. Az állam saját magához terelte ezt a pénzt. Még a "növekedési" típusú portfóliók is (nálunk az AXA-nál azt hiszem így hívták) többségében államkötvényt tartott.
Jellemzően nem finanszírozott beruházásokat. sok piaci szereplő lobbizott ezért, pl. hogy fektethessenek kockázati tőkébe, de nem engedte az állam. Neki kellett az a pénz, hogy finanszírozza a kötelező manyupok ütötte rést a nyugdíjkasszán.

Ne keverd össze a Magyarországon ténylegesen működő kötelező manyup rendszert az ideális és nálunk gyakorlatban nem létező valódi magánnyugdíjpénztárral.
IHCS 2011.09.17 14:58:13
IHCS 2011.09.17 21:01:41
@Alvarez:

Egyáltalán nem volt cinikus.
azzal érveltél, hogy a kötelező manyup állami alapba terelése rontotta a megtakarítási hajlandóságot. ezzel szemben érveltem, hogy nem rontotta, sőt.

Nem ez volt a motiváció a döntésben, de az alternatívák mérlegelésekor szerintem ezt a szempontot is megvizsgálták.

Mik is voltak a motivációk és mik voltak az alternatívák. Két fő motiváció volt: 1. egyensúlyba hozni az állami nyugdíjkasszát, ami a kiáramló járulékok miatt a GDP évi 2%-a körül volt és a ratkó gyerekek (férfiak) nyugdíjba vonulása és a manyupba gyűjtögető ratkó unokák jövedelemnövekedés miatt várhatóan 2015-re évi 3%-ot is jelentett volna. 2. államadósságot csökkenteni az állam által elérhető megtakarításokból. A sorrend szerintem fontos. A második kevésbé volt fontos, mint az első.

Milyen alternatívák voltak a nyugdíjkassza egyensúlyba hozatalára: 1. csökkenteni a nyugdíjakat. gondolom neked ez lett volna a legkedvesebb megoldás, de nyilván demokráciában nem reális alternatíva. 2. amit a szocik csináltak: adósságnövelésből finanszírozni a hiányt (Gyurcsány speciel ebben igazat mondott "ott van a nyugdíjasok zsebében a hiány".) Ez a görög válság közepette még rövid távon sem látszik fenntartható alternatívának. 3. adóbevételekből finanszírozni a hiányt, 4. visszavinni a manyup megtakarításokat az állami kasszába.
Nyilván csak a 3-as és a 4-es volt reális alternatíva, e kettő közül lehetett választani.

Mivel az adóbevételekből a jövedelmeddel és a fogyasztásoddal arányosan veszed ki a részedet, ezért látható, hogy a harmadik megoldás jellemzően ugyanazok adójából finanszírozta volna az állami nyugdíjkassza hiányát, akiknek a kötelező magán alapkezelőnél történő felhalmozása miatt a hiány is keletkezett. Mivel én mind a kettőben a kasszákban és az adóztatásban is célszemély vagyok jövedelmem és fogyasztásom okán, ezért ez az én esetemben ez úgy nézett ki kb., hogy az adóban elveszi tőlem az állam azt a magánnyugdíjpénztári megtakarítást, amit nem fizettem be az állami nyugdíjkasszába és aminek a hiányát így az adómból fedezi. Nekem pénz az ablakban, csak még 3 szereplőn körbe járt a jövedelmem és mindenki kapott egy kis jutalékot, kezelési költséget a dolgon és még a jövedelemcentralizáció is nő, annak összes torzító ösztönzőjével. (Hasonlóan végiggondolható, hogy az államadósság is az én adósságom, lévén az államnak nincs pénze csak az adófizetőét használja. Szerintem ezért nem "ellopta" a megtakarításaimat, hanem leírta belőle a hosszú távú fizetési kötelezettségem, az államadósság rám eső részét, vagy ha tetszik, akkor nem államosította a pénztárakat, hanem privatizálta az államadósságot.)
Ha nyugdíjas lettem volna (ahogy értem te az vagy), akkor nyilván az 1-essel jártam volna a legrosszabbul, a 3-assal és a 2-essel kicsit jobban, mert fogyasztási adót én is fizetek, és a 4-essel a legjobban, mert akkor a nyugdíjam reálértékét nem velem, hanem az aktívokkal fizettetik meg, cserében nekik majd nem lesz (akkora?) nyugdíjuk öreg korukban, ha nem takarékoskodnak. (Ebben az értelemben tényleg a nyugdíjakat védték meg ezzel a lépéssel. A ma nyugdíjait a jövő nyugdíjainak kárára.)

De a mi kérdésünk ugye az, hogy melyik változat növeli a megtakarítási kedvet. Ha államadósságot növelek, akkor az nem nagyon, mert bár a Ricardoi ekvivalencia alapján kellene, hogy növelje, lévén mindenkinek fel kellene készülnie arra, hogy majd az ő megadóztatásából fizetik vissza, de ma még jól képzett közgazdászok is elfelejtik M.o.-n, hogy az államadósság az az aktívak hosszú távú fizetési kötelezettsége, még akkor is, ha a jog az államot, mint önálló személyiséget deklarálja. Tehát nem növeli. (No meg jelenleg nem is reális alternatíva).

Ha a nyugdíjakat csökkentették volna az feltehetően semlegesen érinti a megtakarítási rátát, bár talán az is az aktívakat gyűjtögetésre ingerelte volna (ha nincs az az illúziójuk, amint az a kutatás egykor kimutatta, hogy ők már biztonságban vannak, mert van manyupjuk). Persze ez lényegtelen, mert ugye politikai értelemben ez sem reális alternatíva.

A jövedelmek direkt vagy indirekt adóztatása inkább az adócsalást ösztönzi, mint a megtakarítást, tehát kb. semleges a kérdésre.

A kötelező manyup elvonása és ezáltal a "nem lesz nyugdíjad" jelzés sulykolása, az egyetlen, ami biztosan növeli a megtakarítási kedvet.

Mondom, nem hiszem, hogy ezért történt az eset, de biztos vagyok benne, hogy amikor a négy (két) alternatívát mérlegelték, akkor azt a kérdést feltették magukban, hogy rontják-e ezzel a megtakarítási kedvet és mivel a válasz: nem, ezért ez nem volt ellenérv ezzel az alternatívával szemben.
  Nincs egy éve, hogy Matolcsy György 7 százalékos növekedési várakozásairól beszélt, ami 2013-2014-re érhető el. Idén tavasszal is azt állította, hogy a Széll Kálmán Terv és az Új Széchenyi Terv legalább 4-6 százalékos gazdasági növekedés alapozható…..
IHCS 2011.08.31 05:49:23
@IHCS:
Utolsó bekezdés helyesen:
Szóval én csak annyi állítok, hogy a lépések tudatosak és már hosszabb távon konzisztensek és nem a pillanat szülte kényszerekből erednek. Ez nem összeesküvés, csak az "ezek hülyék" és "így nem is kell megmagyarázni a folyamatot" gondolkodást utasítom el.
IHCS 2011.08.31 10:38:25
@TG69:

"Ez nem így van. Amikor 2011-et tervezték, akkor tényleg bztak egy esetleges 4-6%-os növekedésben, amit a külső helyzet javulásával és a SZJA változtatásával kívántak elérni."

Ezt honnan tudod? Tudod vagy spekulálsz? Mindkét felét kérdem: a 4-6%-ot és a az SZJA + külső változást, mint indokot?

A másodikra egy alkérdés, mert sejtem a választ: A külső változásra nagyobbat becsültek-e 2010 őszén a költségvetés tervezésekor, mint a "kortárs" becslések az EU és az IMF részéről ugyanerre a tényezőre.

Azt azért be kell valljam azért sem osztom a matolcsyzmus kudarca világmagyarázatot, mert szerintem nem MG, hanem 3 másik ember a gazdaságpolitikai döntéshozó és MG csak az arc, a politikai üzenet csomagoló. Az a másik 3 ember, akikre én tippelek pedig nem keynesianusok és nagyon felkészültek.

Na és a hatástanulmányok közzététele vagy elmaradása 20 éves hagyományunk (+ 45, de az nem számít). Ezzel ne fakíts. Nem látom a negatív változást. annyi változott, hogy amíg nem voltak döntések, addig nem hiányoztak a hatástanulmányok, illetve voltak helyette alibi hatástanulmányok soha végre nem hajtott döntésekről, ami egzisztenciálisan nagyon fontos volt a "szakmának".
Most, hogy vannak döntések már el kezdett szubsztanciálisan is hiányozni, mert nem tudunk szakértőként vitatkozni a kormány szándékainak helyességéről, ha a kormány nem mondja meg a szándékait. Gyanítom sokaknak azért is hiányzik, mert most még alibimegrendelés sincs ilyen tanulmányokra, ezért a kérdés egzisztenciális. Ráadásul nem tudják, hogy ha majd egyszer lesznek megrendelések, akkor jól vagy rosszul jönnek-e ki abból, ha "szakértőként" sajtó nyilvánosan spekulálnak. És ez így egzisztenciálisan nagyon szorító érzés lehet.
IHCS 2011.08.31 11:31:55
@TG69:

"Ezt a nem mondjuk, de tesszük cuccot jól eltanultad". Kitől? Lemaradtam valahol?

"természetesen spekulálok". Lebuktál. ;-)

MG időhatározó nélkül beszélt, tehát nem 2011-ről, de mint mondtam szerintem nem meghatározza a politikát csak csomagolja.

Érdekes lenne tudni, hogy mi is történt a stabilizációs pakk körül.

Az a logikámba belefér, hogy elszámoljanak dolgot, mert túl szűk a csapat. Jobb lenne, ha nem tennék, de ha így is volt, akkor már januárban újraszámolták és még időben korrigálták. Avagy kiszámolták az költségvetésnek a világ GDP-becslésre vett érzékenységét és megállapodtak, hogy kellene egy puffer a költségvetésbe, majd kiküldték Matolcsyt, hogy bejelentse a stabilizációs pakkot. Nem mert elszámolták, nem mert előre látták, hanem mert kellett valami puffer. A januári sajtó arra tippelt, hogy elszámolták. Nem az elméletet, hanem a számokat.

Az én tippeimből kettő megmondok, a harmadikat ha megbocsátasz nem, mert ő nem politikus és nem akarom ezzel kellemetlen helyzetbe hozni: Rogán, Varga.
A márkás és menő cuccokért vívott forradalom már megért a Konzervatóriumon egy posztot, amely fontos kérdésekre irányította rá a figyelmet, talán leginkább a fogyasztói világ legaljaként vagy végállomásaként mutatva be az „agyatlan forradalmat”. Van egy-két pont,…..
IHCS 2011.08.24 15:40:11
@spteacher:

"Nem, az igazi konzervatív-keresztény egyszerűen megfosztja ezt az aljanépet az életben maradáshoz is épp csak elég segélytől, majd ha azok nem akarnak csendben megdögleni, akkor beveti a rendőrséget!"

Nem teljesen tudom, hogy a kereszténység, hogy jött ide az érvelésedbe, de ha már itt tartunk jelezném, hogy Jézus nem azt mondta a gazdag ifjúnak, hogy "bízd meg az államot, hogy a te és a többi gazdag javát vegye el és ossza újra a szegények számára és akkor követhetsz engem, mert jó ember vagy", hanem azt, hogy "Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!".

Egyéni felelősségről szól a keresztényi szolidaritás és nem arról, hogy mások zsebén keresztül légy szolidáris. Ha tetszik arra buzdít, hogy felelősséged, hogy támogasd az üdvhadsereget meg a gyermekesély alapítványt meg a máltaiak ingyenkonyháját, de nem az, hogy keresd meg a legkorruptabb és legimpotensebb erőszakszervet az államot és mások javának újraelosztásával tetszelegjél a "jó ember" dicsfényében.
Aki egy szinten túl gyengíti a bankokat, az a magyar gazdaságot gyengíti. Aki pedig a magyar gazdaságot gyengíti, a magyar emberek jólétéből vesz el. Hogy lesz így egymillió új munkahely? Egyszerűen hihetetlen, de úgy tűnik, hogy a Matolcsy-féle minisztériumban vagy senki nem…..
    A helyét állítólag nem találó nemzedék sír: nincs munka, vagy csak olyan, amilyen, nincs kilátás, tervezhetőség, nincs miből félretenni, és így tovább, és így tovább. A helyét nem találó nemzedéket kritizálók szerint puhapöcsűek vagyunk, nem akarunk…..
IHCS 2011.05.20 13:04:38
@2llkedő: A ma 80-asai 20-30 évesek. Ha ebben a korban nem tudnak még merészek lenni és nem mernek vállalkozni, akkor ők is csak olyan gyerekeket fognak felnevelni, akik majd mentegetik magukat, hogy nem láttak mintát vállalkozáshoz, ezért nem vállalkoznak.

Mikor vállaljon az ember egy kis kockázatot a magasabb hozam lehetőségéért, ha nem 20-30 évesen. Most veszítheti el a legkevesebbet, most van a leginnovatívabb korszakában és a hosszú hátralévő várható életévek miatt most a legmagasabb a várható hozama egy befektetésnek.
Innen már csak lefelé van.
  Megszűnik a Corvinus. Felnégyelik. Vagy mégsem. Diákok az utcán, Ferenc a Fácsén, Szanyi kapitány a barikádokon.   Az Origo által közzétett felsőoktatási koncepció szerint tizenkét egyetem maradna, s ezek között nem szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem (leánykori…..
IHCS 2011.05.06 16:41:35
Török Gábor blogjában már megírtam a történeti hátterét ennek a gazdálkodó kertészetnek, amit Corvinusnak hívnak. Elnézést, aki ott olvasta ezt, akkor most ne tegye, csak ismétlem a szöveget.

Hosszú lesz, ezért elnézést.

A Közgazdaságtudományi Egyetem megszüntetése, egyetemi státuszának veszélye nem most jelent meg először és szerintem a szakmai érv azóta is változatlan.

Valami bolonyai szósznak köszönhetően ma már állítólag nem tekinthető egyetemnek az, ami legalább a három nagy tudományterületből kettőt nem oktat: társadalomtudomány, természettudomány, bölcsészet.

A BKE egyetemi státuszának megszüntetése 1998 tájékán (ha jól emlékszem az évre) azért merült fel, mert ezt a feltételt nem teljesítette lévén csak társadalomtudományi oktatást folytatott. Ekkor az egyetem kereste a megoldásokat, hogy hogyan szerezhetne új tudományterületeket.

Az első integrációs kísérletnek a műszaki került szóba (ahonnan annó a világháború után kivált a közgáz.) A közgáz elállt tőle, mert félt, hogy a nagyobb bekebelezi. Utána az ELTE is szóba került, lévén az annyira szét van esve, hogy ha be is kebelezi lenyelni nem tudja, de azért a félelmek ekkor is erősek voltak ettől is elállt.

Ekkor jött a zseniális mentőötlet a Kertészeti Egyetemmel (és az Államigazgatási Főiskolával) való összeolvadás. Ez a mentő ötlet nem megoldotta, hanem "kezelte" a problémát. Az integráció csak a logókban és a rektor személyében valósult meg, egyébként párhuzamos világok éltek tovább.

Ez a megoldás addig tűnt jónak mindenki számára, amíg a közgáz csődközeli helyzetét kezelendő nagy ingatlan racionalizálási programba nem kezdett az akkori rektor Chikán Attila. A Kertészeti és az ÁF attól kezdett félni, hogy a közgáznak az ő ingatlanjainak a privatizációs bevételei kellenek és a következő rektor választáson gyorsan megbuktatták Chikánt és Mészáros "nem nyúlunk az ingatlanjaitokhoz" Tamást választották meg rektornak a megosztott (de inkább pro Chikános) közgázos szavazatokkal szemben.

Ez azóta nyugvópontra vitte ugyan a helyzetet, de a kertészeti és a közgáz kar közti szerelem elhidegült. Ha e kettő szétválik, akkor nem egy szerves egység kerül megbontásra tehát, hanem a valóság kerül a felszínre, ahol a fenti probléma miatt a közgáznak továbbra is azért nincs létjogosultsága, mert hiányzik a bölcsész vagy a természettudományos kara. (Gyanítom, hogy a kertészetisek nem is nagyon kongatták meg a vészharangot és nem Corvinus, hanem csak közgáz félelem van a hír hallatán.)

6-8 éve lett volna a probléma megoldására a közgáznak, hogy a "kertészeti" védőhálója alatt vagy a bölcsészettudományok felé vagy a természettudományok felé felépítsen egy új kart, avagy a két reális integráció egyikéről vagy a műszakival vagy az eltével megalkudjon. De nem tette.

A mai napig minden közgázos 90%-a azt hiszi, hogy van a közgazdaságtan és vannak a társadalomtudományok és azért, mert a közgázon oktatnak politológiát és szociológiát, azért egy radikálisan más tudományterület is jelen van náluk. Pedig nincs. A közgazdaságtan is "csak" társadalomtudomány.

Egyébként a Közgáz megszűnésének tekinteni, hogy a már egyszer tervbe vett összeolvadás valamelyike vagy a műszakival vagy az ELTE-vel megvalósul jobb esetben tudatlanság, rosszabb esetben hazugság. Sokan veszíthetnek az önállósággal, e nem fog megszűnni a közgazdászképzés és gyaníthatóan a színvonala sem fog esni ettől a lépéstől.

És.

Jó a kérdés, hogy miért nem tesznek le az egyetemek (de leginkább a közgáz) egy alternatív integrációs koncepciót? A problémát 10 éve ismerik, csak azt hitték rájuk nem vonatkozik a szabály.

A közgáznak most sokkal rosszabbak lesznek az alkupozíciói a két naggyal szemben, mint ha ezt a feladatot az elmúlt 6-8 évben elvégzi.

jvizkeleti megjegyzésére is reagálva:
Az eltével és a műszakival való összevonás ellen valóban a diákok voltak a fő ellenlábasok.
A közgázon a diákok szavazati aránya (1/3) sokkal magasabb (volt?), mint más egyetemeken, ráadásul a közgáz talán legnagyobb értéke szerintem a mai napig az a rengeteg versengő diákszervezet, ami ott van és másutt nincs. Ennek elsorvadása volt valóban az egyik legnagyobb félelem a műszakival és az ELTE-vel szemben a diákok részéről. . Mellesleg természetesen ennek a mozgalomnak az élén nem az áltzalatok is említett Szakkollégiumok áltak, hanem a HÖK, ami akkortájt éppen nem volt szakollégiumi érdeklődés alatt. Ezen később változtatni kényszerültünk.

(Egyébként a diákok miatt lehet igaza Török Gábornak, hogy a diákok fognak tüntetni most is.)

Ennek ellenére nem hiszem, hogy nem lehet e kérdéseket jól leszabályozni az egyesülés során. Na persze nem biztos, hogy most, amikor kényszeregyesülés lesz a közgáz részéről, akkor jók az erőviszonyok neki. Ezt az alkut mulasztotta el a Közgáz a 2000-es években lefolytatni.