Adatok
Vörös Mari
64 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Emberi faj, lények, megnyilvánulások, látom, ahogy lélegzel és én is ezt teszem. Próbálod és keresed a kiutat? Én is ezt teszem, érzem minden rezdülésed. Kétségbe vagy esve? Mert én néha igen, de megértem, hogy mit érzel, bármit is teszel ebben a lelki küzdelemben. Hajszolod vágyaidat és energiát…..
Az ember egy Hatalmas Lény. Egy mindent átható jelenség, mely fényből és hullámok által keltett mozgásból áll. Olyannyira határtalan, hogy köpenyén a Nap is átdereng. Mintha általa lenne értelme mindennek, ami valaha keletkezett, mert világunkban ő az egyetlen, aki a Nagy Szívet ismeri. Nem lehet…..
Ha picit megemelem az állam, amolyan észrevétlenül, akkor horizontot váltok. Mintha szükségem lenne erre a parányi mozdulatra, hogy érezzem a nyakam feszülését. Az akaratomét, hogy már másként legyen. Minden más legyen. Mintha ezzel a mozdulattal tudnám kioldani a lábam köré tekeredett…..
Felteszem a kendőt, de nem látok senkit, hiába írom a sorokat… mégis hova kiáltok? Nem látok se jobbra, se balra – érzetből csinálom.
Összegyűjtenék mindent, mi szép – új világot teremtenék. De ki az aki, nincs megbékélve a környezetével? Változtassuk meg az életet, hozzunk békét és felhőtlen…..
Csupa boldog emberi lényt látok, ki nincs tudatában saját boldogságának. Csupa fényt látok, mely alászáll ebbe a sűrű világba, hogy megtapasztalja önmaga létezését, hogy végre értelmébe zárja származását, törékeny létét, megnyilvánulatlan kifejeződését. Csak nyugalmat látok és békés létezést,…..
Talán nem is tudjuk, hogy mennyi dolgot vetünk el, utasítunk kellő távolságra magunktól; a körülöttünk lévő világ zavarait kívül hagyva menekülünk szobánk, biztonságunk legtávolabbi sarkaiba. Magunkra rántunk hangos elfoglaltságokat, elszeparált álmokat, ideiglenes hobbikat, vastag takarók alá bújva…..
A provokáció olyan, mint egy bot… amivel megpiszkáljuk a másikat, próbáljuk felkaparni a letapadt viselkedést, életet. A penge élességű szavak dárdára tűzése, belekérdezése, feszegetése a halott szöveteknek, megtapadt állapotnak, vértelen testrészeknek – inkább nógatás és lepel emelgetés,…..
Ha elhiszem, hogy nem nyílik meg a föld, hogy valami megtart… hogy minden, mi körülvesz maga az értelem és jóság, hogy minden engem szolgál; nem vonok kétségbe se jót se rosszat, bármi is az, mi ellenem ágál, mindegy, hogy mi áll velem szemben – jöhet bármilyen megpróbáltatás.
A lecsendesedett…..
Árnyékvilágunk, saját gondolatainkkal felruházott démonitásunk… az ember része, mely mellénk szegődött… a világ része. Közösségük egymásba fonódásuk, azonos rezgésük, érzet felismerésük egymáshoz vonja őket, és legyőzhetetlenségük rejlik ebben a kötelékben. Valódi ártó erejük a láthatatlanságban…..
Az ember teljességre törekszik, hogy elindulásával elérje célját. Millió megfogalmazása van az élet értelmének, de talán ha csak egy hosszú utat látunk és csak annyi a távunk, mit ma megtehetünk, hogy a következő pihenőig elérhetünk. Lehet-e elégedettség bennünk, ha nem látjuk a táv végét, ha csak…..
… talán tehetünk, talán léphetünk, dönthetünk. Úgy érezzük, rostálhatunk, szelektálhatunk, hitet kaphatunk, hitelt adhatunk… választhatunk.
De hogyan és miként, milyen erő rejlik a kezekben és fejekben, mit érez, és mit gondol, aki egy játszmában tombol. Leszűkített harctér jóra és rosszra, hamisra…..
Végig nézni magamon, ilyen-olyan alkatomon… már régen túlfut az elképzelés, hogy mivel is azonosítsam lényemet, levegővételemet. Már túl vagyok azon, hogy az érzelmekről beszéljek, mint viharvert fák sűrűjéről, már az is sikerül, hogy tovább rugaszkodva magam mögött hagyom, és nem lépek be hívogató…..
A születésnapunk előtti napon már érezhetővé válik az akkori idők lélekkészülődése, ott van, mint emlékcsoportosulás egy olyan megnyilvánulásban, amely tisztább mindannál, amilyenné az ember élete folyamán válik. Hogy hogyan válhat ez megtapasztalhatóvá? Nem tudom… csak úgy kaptam – ajándékba talán,…..
Nem rejtőzködően kémlelő és tenyérdörzsölően várakozó – csak figyelő. Egy tanúja vagyok a cselekménynek, bármilyen fejleménynek, és ezt a páholyt addig nem hagyom el, amíg úgy nem érzem, hogy ismerem. Személyem formába öntött tüneménye belecsöppen egy helyzet közepébe, a maga módján megnyilvánul,…..
… egy gondolatot kaptam ajándékba… A testtől indulok a lélekig, vagy a lélektől kezdem el megérteni a testet. Tolsztoj és Dosztojevszkij két ellentétes megközelítése az ember megismeréséhez...
Keressük életünk értelmét, lényünk helyét, mert tenni szándékozunk, bármit csak lényegeset, holott a lényeg mi magunk vagyunk. Létezésünkkel tudunk adni és kapni, és az apró hétköznapi mozdulatokban már kapcsolódhatunk egy magasabb szintű teremtéshez.
Gördülékennyé tenni mindennapjainkat…..
Lenyűgözött mindig a víztömeg látványa, de talán félelmem tette tiszteletre méltóvá, megközelíthetetlenné, amiről csak suttogva lehet beszélni. Olyan közel engedem magamhoz a hatást, hogy az arcomba csapódó pára átjár, érzem a víz szagát, a felszínen játszó fényeket és a színeket látva varázslatát,…..
Megfordult a világ a másik oldalára, mert elzsibbadt alvásában az élet, megmozdult minden általa. Semmi nem maradhat meg a tapasztalt valóságában, mert ha rögzítem egy megélt élményhez – már meg is öltem...
Az igazat keresem, azt a pontot, ami sok beszéd után sűrűsödik össze – egy másodperc hallgatásban. Mint amikor az elme egyik gondolat után a másik felé néz… a két pillanat közötti csend a tiszta Lét, amit túlharsog az élet zaja, minden ember baja...
Egy hangos ziháló hang, mely elérte fülemet és körbe tekerte lényemet – pár méterrel arrább dübörög. Nem emberként látom, hanem a rikácsoló fájdalomba fogalmazott Hang Orkánt, mely hanggal küzd figyelemért, mert ez is csak egy törekvés, hogy közöttünk legyen. Millió hang-kobold ugrik a közelébe és…..
Két világ határán lépkedni...
... magaslesből állókép, minden más torz elmetérkép
2017.07.06 20:31:40
Van egy létélmény, mely olyan, mint a ránctalan terítő, melyen, ha végighúzod a kezed, nem akad bele semmibe, mert finom selyme áthatol mindenen. Az akadály nélküli állapot érzése, az oldottság és gördülékenység üres felszíne. Olyan terület, melybe nem bonyolódhat bele gondolat, sem ítélet… nem hogy…..
… spirituális Kereső! ülj le és ne keress! Amit keresel, az nem egy tőled távoli dolog, sem semmi olyan, ami elvonatkoztatott, nem inspiráló és elméletileg a legkevésbé sem helytálló, és még csak nem is létező, úgy, ahogy te gondolod… Mindenki, aki mozgásban keresi a mozdulatlant és kutatva a…..
Lerakni megannyi terhet, melyekre úgy tekintünk - általuk létezünk… de rettegünk az üres könnyűségtől, ha nincs mit hordanunk. Elmúlik egy részünk, a mindenségünk, kiről azt hisszük mi vagyunk – és az ébredés pillanatában még falhoz fordulunk.
Mint amikor kirántanak egy meleg takaró alól és a hideg…..
Ha valaki megkérdezné, ki vagyok és mi a nevem, zavarba ejtő lenne feleletem, mert nem érteném, hogy pontosan mit akar, amikor éppen meghatározhatatlanságom hozta el számomra az agyonkeresett választ, azt hiszem így találtam meg újra önmagam. Csak állni és nézni körbe-körbe, mint akit az égből…..
Mi ez a végtelen ellenállás, hogy kilépjek ajtómon a nagyvilágba? Megtaláltam a belső csendet, ezt akarom, pedig a gyakorlat jelentősége az, hogy égesd ott, ahonnan visszavágyódnál! Minden helyzetben égesd ezt a belső csendet, gyakorold! Vesd a járókelők elé, érzelmi viharok felé… éld!
Ha a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz