Adatok
Pakkson
88 bejegyzést írt és 23 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
KAI
Levegőért kapkodok, úgy ülök fel hirtelen az ágyamban. A szemeim szinte kipattannak, amint eléri a törzsem a függőleges állást.
Körülöttem sötét van, de a tény, miszerint az ágyamban fekszem, valamelyest megnyugtat.
Hatalmas kő esik le a szívemről, hisz a tény, hogy él; hogy nem öltem…..
YIXING
"A rémálom pedig természetes, egészséges módja annak, hogy az ember levezesse a feszültséget és szembenézzen a félelmével."
- Darren Shan
Nem igazán tudom hova tenni azt a magas, fekete alakot, aki Jongin fölé tornyosul az apró olvasólámpa fényének ölelésében. Egyszerűen képtelen…..
YIXING
Amikor odaérek szenvtelen arccal bámulja az épületet, ahonnan nem is olyan régen kisétált. Beül az autóba, majd üveges szemmel mered maga elé. Valami komoly baj van, de még nem áll készen arra, hogy elmondja, mi is az. Nem baj, majd otthon megkérdezem. Hátha csak nem akar mások…..
KAI
Végre elérkezett hosszú idő után az első alkalom, amikor valamelyest ki tudtam pihenni magam. Paralízis és lidércnyomás nélkül aludtam egyhuzamban harminckét órát. Valamivel kisimultabb vonásokkal ébredtem, erősen korgó hassal és némileg jobb közérzettel.
Ennek már egy hete, azóta…..
YIXING
Tudom, hogy ez az egész már nagyon nincs jól. Jongin is egyre nehezebben viseli, nekem pedig fáj látni, ahogy íriszeiben tömény halálvággyal pillant minden alkalommal saját sziluettjéte, amikor elhalad a nappaliban terpeszkedő tükör előtt. Utál élni, ez már biztos, hisz a mindennapok nem…..
KAI
A helyzet nem jobb. Már kedélyjavítókat és altatókat is szedek, de ez az egész egyre csak rosszabb lesz.
A lidérc minden éjjel a fülembe suttogja, hogy meg fogja velem öletni Yixinget, én pedig minden áldott éjszaka el akarom mondani, hogy nem, de egyszerűen nem mozdulnak az ajkaim.
Meg…..
KAI
Pont ma voltam dokinál. Azt mondta, hogy kivételesen nem hazudott az internet, hisz tényleg alvásparalízisem van, mindössze annyi, hogy nekem társul mellé némi extra, amit az emberek csak lidércnyomásnak neveznek. Ez egyfajta tévképzet, hallucináció, aminek az a dolga, hogy rettegésben…..
YIXING
Sötét van. Csak a kint világító utcai lámpa fénye szűrődik be valamelyest a redőny résein. Ezt leszámítva mindent a feketeség és a kétségbeesés ural a szobában. Nem bírom elviselni, ezért felkapcsolom a villanyt.
Megint kezdődik.
Jongin homlokán csak úgy gyöngyözik az izzadság, egész…..
KAI
Különös ez az érzés. Folyamatosan húz magához az ágy, de ez nem olyan, mint amikor az ember reggel felébred, és az szinte könyörög, hogy maradjon még öt percet. Sokkal inkább hasonlít ahhoz, amikor becipelnek egy elmegyógyintézetbe, hogy ott aztán az ágyhoz szíjazzanak, amíg telenyomnak…..
Álmosan szökik be a reggel a lezárt ablakok fátyolos üvegén keresztül a pici, szűk konyhába. Éppen csak elmúlt öt óra, de a parányi asztal mégsem árválkodik egyedül, ugyanis Ravi az este meg sem kísérelt lefeküdt aludni. Egész éjjel ott gubbasztott azon a fenyő színű széken, egy négyzetrácsos…..
Vannak napok, amikor az egyetlen vagy, akit ismerek. Az egyetlen, aki akkor is lángol, amikor az éj lehűl. Ilyenkor benned keresem a megváltást; ilyenkor minden elromlik, de legalább te vagy nekem. Nem tudok másfele nézni. Könyörgök, hogy maradj még!
Néha idegenként fekszel mellettem az ágyban.…..
Elnyúlok az ágyon, jobbom a fejem alatt, egyik lábam a másikon. Nem tudom nyitva tartani a szemeim, ugyanis minden egyes foton, amit az agyam feldolgozni kényszerül, kínokat jelent.
Rajzolni akarok, de nem tudok. Csukott szemmel nem megy. Nem vagyok béna, de sosem leszek Picasso, szóval erről most…..
Egy kád jeges víz. Csak azért nem úszkálnak benne jégkockák, mert a csapból nem tud szilárd anyag folyni. Az ajkaim remegnek; a talpamat húzza a görcs, ennél pedig már csak rosszabb lesz.
Aztán hirtelen jobb.
Remélem.
Harminchétről harminchatra, majd még lejjebb kúszik a testhőmérsékletem,…..
Különös fúzió, amikor a két metró egyszerre indul el. Kicsit olyan, mintha megrekednél egyetlen pillanatban plusz és mínusz végtelen között. Nem tesz boldoggá; nem szomorít el; nem csal mosolyt az arcodra vagy könnyeket a szemedbe. Nem tesz semmit, mégis felkapod rá a fejed, mert félsz attól,…..
A kékkel írt részek Billie Eilish Lovely című dalából lettek kiemelve. Mielőtt elolvasod magát a ficit, ajánlott meglesni a beszúrt videót is, hiszen az ihlette.
Jó olvasást!
___
Azt hittem, hogy megtaláltam a kiutat. Azt hittem, hogy meg tudjuk javítani a dolgot. Azt hittem, minden máshogy…..
Ha a falak beszélni tudnának, akkor elmesélhetnének rengeteg dolgot, amikről még említés szintjén sem hallottál soha, ők ugyanis mindig ott voltak; a legboldogabb és a legszomorúbb pillanatokban is. Átélték a gyászom és a virágzásom is. Ők azok, amik tényleg ismerik a cenzúrázatlan…..
Behajtod a sarkait, formázod, vágsz belőle, ragasztod, mindent megteszel, hogy jó legyen. Még be is fested. Dolgozol vele, aprólékosan kidolgozod, elkészíted, örülsz neki. Mosolyogsz, kirakod a polcra, lefotózod, feltöltöd a netre. Tetszik nekik.
Vajon neki is fog?
Vigyáz majd rá?
Szeretni…..
Néha kicsit úgy érzem, hogy a világunkból kiveszett az egyedüllét csodája. Hiába nincsenek körülötted, mégis megannyi inger ér egyszerre, hogy esélyed sincs teljesen kiszellőztetni a fejed. Folyton ott rezeg a telefonod a zsebedben, de ha nem teszi, adott időközönként mégis ránézel.
Miért?
Mert…..
Angst
Classmate // YugBam
A Few Years Later // Zico x G-Dragon
The world is full of darkness // Atsushi Sakurai x G-Dragon
Time to go // FanXing
Nightmare // Chanyeol x Jimin (rémálom!au)
Heavy // Chester Bennington emlékére
Butterfly // TaeGi
Mama // JiHope
Beleszeretni, aztán meghalni…..
- Hogy vagy, Yugyeom? - kérdezi a szmogtól rekedtes hangján, ahogy kínos, ám széles mosolyra húzza száját. Nem őszinte a gesztus, ez tisztán látszik, mégsem szólom meg érte. Ritka az a pillanat, amikor Markot más is érdekli saját magán kívül, így adózom annyival a pillanatnak, hogy meghagyom annak a…..
Ezt a fanfictiont Alec Benjamintól a Let Me Down Slowly című dal ihlette, aminek a meghallgatását mindenképpen javaslom, hisz én azóta nem tudom kiverni a fejemből, hogy életemben először meghallottam.
Hideg ez az este a birodalmunkban. Érzem, ahogy egyre csak halványul az alakod. Rég nincs már…..
Gondolkoztam.
Tudod, én csak szeretnék veled egy jót beszélgetni. Megvitatni, hogy neked is ugyanúgy ragyognak-e a csillagok, mint nekem; hogy neked is ugyanazt jelenti-e, ha egy felhő rózsaszínbe burkolózik egy kora esti órán; hogy neked is ugyanolyan édes-e a méz; hogy láttál-e már igazi csodát…..
Vannak pillanatok, amikor minden rendben van - hazugok, de néha-néha még én is elhiszem, hogy nem fáj semmi. Ilyenkor nem vagyok egyedül; a gondolataim csak ritkán ütnek léket az amúgy nappal oly’ stabil gáton, amit azért húztam, hogy másokat ne érjen a nyomorom - főleg ne téged, Sicheng.
Vannak…..
Már jóideje annak, hogy utoljára felém néztél. Nem írtál, nem hívtál, nem kerestél. Utoljára talán akkor léptél velem kapcsolatba, amikor üzentél, miszerint mennél.
Örökre.
Nos, tudod, évekig ismertelek, de most úgy érzem, hogy nem vagy más, csak egy újabb ismeretlen arc, aki néha üveges…..
Hideg van. A szél csak úgy sikít, ahogy elrohan a felhőkarcolók közötti, szinte már egészségtelenül szűk sikátorokban; az előttünk lévő lámpának egy ideje kialudt a fénye, a holdat pedig felhők takarják, így itt teljes a sötétség, leszámítva az apró, vöröslő pontokat, amik a kezeinkben lévő…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
De nagyon örülök, hogy azért tetszett <3