szabdav 2010.09.12 20:48:24

Szegeden az LMP kábé 1800 cetlit gyújtött a polg. mester-jelöltségre, a szükséges 2000 helyett, az MKKp pedig kábé 6-700-at. Uakkor az egyéni jelöltes cetlijüket ált. odaadták az LMP-nek. Tehát elég jelentős volt a cédulaelszívó hatásuk. Kérdés nekem, hogy akkor ők az LMP-vel voltak elégedetlenek vagy ez egyszerúen egy jó poén volt, ami fontosabbnak látszott nekik a politikai állásfoglalásnál?
Dehát ez az ő döntésük, így látták jónak, nincs jogunk ezt megkérdőjelezni.
Ja, és választhatnak majd Botka, egy fideszes bankár, meg a jobbikos között (akinek össz. 2020db érvényes cetlije lett)....

szabdav 2010.05.17 20:21:12

Én azok közé tartozom, akik támogatják a kettős állampolgárságot, de csak szavazójog nélkül.
Mindenesetre szögezzük le: a Fidesz így is, úgy is azt csinál, amit akar. Ha tehát egy LMp-s igennel szavaz, akkor azzal még semmiben sem segíti elő, hogy szavazójog is járjon az (egyébként elsősorban csak szimbólikus értékű) állampolgárság mellé.
De ha nem lenne kétharmad, akkor is ez lenne a helyzet, kivéve azt a variációt, melynek esetében a FIDESZ egyetlen törvényben rögzítené az állampolgárságot és a szavazójogot.

szabdav 2010.04.19 14:44:45

@ironic_man: A következtetéseimet kritizálod, holott pontos következtetéseket nem fogalmaztam meg, igyekeztem hangsúlyozni, hogy csak feltételezésekről van szó. Másról nem is lehet, mert nem ismerjük a szavazóink személyazonosságát, hiszen a szavazás, szerencsére, titkos volt.
Azt is írtam, hogy ezekből az adatokból rendszerszerű szabályszerűségeket megállapítani nem lehet, hiszen a legfőbb tanulság épp az volt, hogy nem lehet településrész-típusokhoz jó vagy rossz eredményeket rendelni.
Másrészt te viszont azt állítod, hogy a "fiatal, nagyvárosi, értelmiségi és felső középosztálybeli szavazók" gyakorlatilag egyenlő arányban találhatók meg a város területén.
Az tagadhatatlan, hogy fiatalok mindenhol vannak, és az is, hogy nekünk van a legfiatalabb szavazótáborunk.
Az egyetemisták közül sokan lakhatnak pl. albérletben mondjuk Makkosházán és máshol is, de nekik ott nincs bejelentett lakcímük, ha mégis Szegeden szavaztak, akkor azt csak a móravárosi szavazókörben tehették meg, de semmiképp sem Tápén vagy az újszegedi lakótelepen.
Ami viszont a felső-középosztálybelieket illeti: közülük is sokan lehettek a szavazóink. És lehettek olyanok, akik a külső, kertvárosi részekre menekültek lakni. Mondjuk Gyálarétre, ezt el tudom képzelni. Na de Makkosházára? Már megbocsáss, de szerintem aki Makkosházán lakik, az nem felső-középosztálybeli. Nézdd meg a Déli Apróban a meghirdetett lakások árait! Elég nagyok a különbségek a városon belül. Szted az anyagi helyzet és a birtokolt lakás értéke között semmilyen összefüggés nincs?
Ami meg a fejlesztéseket illeti: igen, ott is volt panelprogram, de ez nem oldja meg a helyi lakosságnak azokat a problémáit, melyekről írtam, attól még nekik nem lesz munkahelyük. Émellett azért sok probléma is volt ezzel a programmal. A közlekedés pedig itt is fejlődött, valóban, ide is eljutnak az új trolik, de a minőség javulásával párhuzamosan az árak is mentek felfelé. Egy felnőtt havi bérlet 5ezer forintos ára egy minimálbéresnek is elképesztően sok, hát még egy munkanélkülinek!

szabdav 2010.04.19 14:22:16

Perelni tényleg nincs sok értelme, úgyis évekig húzódhatna ez az ügy, és a dolgok menetét érdemben nem befolyásolhatná. Ettől függetlenül ez a szórólap elképesztően pofátlan. Persze nem ez az első eset, a FIDESZ is nagyüzemben lopta tőlünk a témákat (pl. a Balatonring esete, amiről a Heti Válasz képes volt 4 oldalt írni úgy, hogy le se írta a nevünket, vagy a kilakoltatások témája.)
Ami meg a szavazótáborunk tudatosságát illeti, hát egyetlen párt sem volt még a világon, amelynek támogatói egy szociológialig egységes tömböt alkottak volna. Nyilván vannak tudatos, értelmiségi (és esetleg tudatos, nem értelmiségi) szavazóink is, de nyilvánvaló, hogy a 380 ezer szavazatunk nem kerülhetett ki mind ebből a körből. Az is nagyon valószínű, hogy sokan csak az utolsó napokban döntötték el, hogy ránk fognak szavazni. Azt hiszem az ilyen és hasonló kísérletek elsősorban az ő megtévesztésüket célozhatják (és ez egy elég gyalázatos törekvés, hisz a szociknak eddig is megvolt minden eszközük arra, hogy meggyőzzék őket, miért nem voltak képesek rá?)De nem hiszem, hogy meggyőzik őket, még akkor sem, ha nincsenek is tisztában pontosan az ökopolitika fogalmával.
VMert van más, amivel viszont ők is tisztában vannak. Például, hogy milyenek is ezek.

szabdav 2010.03.24 18:25:21

Egy korábbi véleményhez a dohányzásról: Az rendben van, h. senkinek sincs joga mások egészségét károsítani. Az is rendben van, hogy az egészséges életmódra ösztönözzük. Na de hogy az ellenkezőjét tiltsuk?
Természetes, hogy nem lehet dohányozni iskolákban, kórházakban és éttermekben sem, ahol mások esznek. Na de, a kocsmákban sem? A német alkotmánybíróság szerint ott megtiltani az már az egyén jogainak szükségtelen korlátozása.

szabdav 2010.03.28 19:01:21

A határon túli magyarok kettős állampolgársága elsősorban egyfajta szimbolikus kártérítés lenne azokért a sérelmekért, melyeket ezeknek a közösségeknek az utóbbi 80 évben el kellett szenvedniük. Értelme azért van, mert az érintettek fontosnak tartanák ezt a gesztust a magyar állam részéről.
Az nyilvánvaló, hogy mindez nem járhat együtt a szavazati joggal, hiszen ezt a jelenlegi törvények bejelentett, állandó lakcímhez kötik (az azért kicsit durva lenne, hogy Orbán és Basescu szavazótábora egymást generálná, és jelentős mértékben át is fedné. Ez végső soron senkinek nem lenne jó).
Ugyanakkor probléma, hogy ki is számítható magyarnak. Az elég gáz lenne, ha a dolog családfa kutatásoktól függne.
Tehát - természetesen az egyén akaratán, identitásvállalásán túl - a nyelv és a kultúra ismerete lehetne az egyetlen mérce.
De ha már így van, miért ne adhatnánk meg a magyar állampolgárságot mindenkinek, aki megtanul (középfokon) magyarul? Nehéz nyelv, és általában ritkán jár haszonnal ez a tudás a világban. Nem elég magyarságteljesítmény ez? Nem javíthatná-e ez a gesztus az országimázsunkat?
És nem lehetne-e így elvenni az irredenta élét ennek a gesztusnak?

szabdav 2010.03.29 17:53:28

Bocs,de egyáltalán nem állt szándékomban az irredentizmus fogalmával foglalkozni! Amikor irredenta élről beszéltem, pusztán arra próbáltam utalni, hogy másokban milyen benyomáspkat, asszociációkat kelt ez a gondolat.
Éppen arról van szó, hogy a kettős állampolgárságról, mint nem irredenta igényről próbáltam írni.
Azt nem igazán értem, miért pont Izrael gyakorlata a mérvadó és követendő példa számodra. Csodálom, hogy Romániát nem hoztad szóba, akkor lenne kerek a kép!
De a viccet félretéve: nem minden nép, nemzet határozza meg magát ugyanolyan módon, ráadásul önmeghatározásuk a történelem folyamán változik és változhat is.
Az írek többsége például egyáltalán nem beszél írül, hanem angolul, viszont katolikusok mind, szemben az angolokkal.
A szidó vallás és kultúra természetesen egész más szerkezetű és más identitásformákat vonz, mint az ír, de abban egyezik, hogy nem a nyelvi hovatartozás a döntő tényező.
Ezzel szemben a magyar (és a legtöbb európai nép) identitásában döntő szerepet nem a vallási-kultúrális, hanem a nyelvi-kultúrális tényező játssza.
Ezért is nem irrredenta a kettős állampolgárság igénye.
Mint írtam, ez a lépés szimbólikus kárpótlást is jelenthetne történelmi sérelmekért. Ezt a kárpótlást azonban nem foghatjuk fel "történelmi jogok visszaállításaként" - na ez a felfogás az, amely irredentizmusba torkollhat.
Amit elég jól illusztrál az, hogy a családfa-kutatások itten egyáltalán szóba kerülhettek...
Hiszen a szimbólikus kárpótlás a közösség egészének jár, a jogok pedig az egyéneknek, akiknek identitását nem az kell, hogy meghatározza, hogy kik voltak a dédszülői.

szabdav 2010.01.11 17:13:24

Sajnos nincs időm most arra, hogy a felvetett, filozófiai tartalmú kérdésre reagáljak, bár kétségtelenül relevánsaknak tartom őket, és én sem gondolom, hogy az emberi természet alapvetően rossz, bűnös lenne (amiből viszont az ellenkezője sem következik).
De a történelmi kiindulópontot nagyon naivnak látom.
Sumer első évezrede tudomásom szerint nem volt békés. Legkésőbb az akkád hódítás után (i.e. 2250k) végeláthatatlan háborúk kezdődtek, de a sumer városállamok már előtte is háborúztak egymással ahogy a görögök is (akik viszont kialakították a háborús hadviselés biz. szabályait is - amelyek részben máig érvényesek, részben sajnos elfelejtettük őket pl.: a halottak kiadása)
A minószi civ.-ról nem sokat tudunk, mert az írásukat még nem fejtették meg, de szinte biztos, hogy emberáldozatok voltak (amit az erőszakos árja, másutt semita hódítók szüntettek be).
Platón ideájáról el kell mondani azt, hogy az athéni demokráciával szemben fogalmazódott meg. Ennek minden hibája és bűne ellenére én inkább Periklészt támogatnám, mint a Spárta oldalán álló, arisztokrata filozófusokat, akik egy teokratikus rendszerről álmodoznak.
A római hódító politikát természetesen nem védem, de nem látom, miben rosszabb, mint a többi, ókori birodalom. Azt viszont látom, h. miben jobb: legalább elméletileg a törvény volt az elsődleges tekintély, amely a hatalmon lévőkre is vonatkozott. A joguralom persze nem római találmány: először Hellászban (árják) és az ókori Izraelben (semiták) mondatott ki, hogy a törvény az uralkodókra is vonatkozik. Máshol még jó sokáig a korlátlan despotizmus maradt az uralkodó norma.

szabdav 2010.01.12 17:49:54

Néhány megjegyzés Péternek a történelmi kérdésekről.
Az ókori Izraelben természetesen minden zsidóra - a királyokra - és a főpapokra is vonatkoztak a Tóra által előírt vallási-közösségi törvények. Igaz, nem volt politikai alkotmány, tehát nem volt, lehetett következménye annak, ha az uralkodók megszegték a törvényt. De nagy tekintélye volt a nép előtt a prófétáknak, akik hosszútávon sokkal inkább alakítottták a hagyományt, mint az üldözőik - szemben a különféle istenkirályságokkal, ahol csak az uralkodó által szentesített "történelem" maradt fenn írásban.
Az Indus-völgyi civilizáció esetén ugyanaz a probléma, mint Krétánál: nem ismerjük az írásukat, nem fejtették még meg! Feltételezni sok mindent lehet persze. Kétségtelen, hogy a megfelelő írásos források hiányában akár úgy is érvelhetünk: nincs bizonyítva, hogy ne lettek volna békés társadalmak. De ennek őszintén szólva nem sok értelmét látom. Mert akkor akár az egész történettudományt kidobhatjuk az ablakon, és mindenki képzelje el úgy a múltat, ahogy neki tetszik. Na jó, ez azért így durva, nem feltételezem, hogy erre a következtetésre akarsz jutni, csak sztem túlságosan is alárendeled a történelmet a saját elképzeléseidnek.
A görögökkel kapcsolatban: kétségtelen, hogy a többség kivolt zárva a népgyűlésről. De: 1. ez nem azt jelentette, h. semmilyen jogaik ne lettek volna, 2, akiknek volt polgárjoguk, azok sokkal teljesebben és közvetlenebbül élhettek vele, mint mások bármikor egy képviseleti demokráciában.
Nem tudok róla, h. Amerikában vagy bárhol az állami törvényeket valaha is közvetlenül hozták maguk az állampolgárok. A jogegyenlőség fontos érték, de látnunk kell, hogy a jogkiterjesztés, a minőség rovására ment - sajnos.

szabdav 2009.12.29 18:13:37

Egy kérdés jutott eszembe, ami még nem került szóba ebben a vitában. Hány gyerek jut egy tanárra a summerhilli iskolában?
Ez az oktatás hatékonyságának az egyik kulcskérdése szerintem.
Nagyon nehezen tudom elképzeni, hogy egy tanár mondjuk harminc gyereket képes tanítani-nevelni úgy egyszerre, hogy közben a kényszer semmilyen formáját sem alkalmazza.
A részvételi demokrácia és a tanácskozáson alapuló döntéshozatal valóban alapeleme kéne, hogy legyen egy valódi demokráciának, csakhogy..
1. a jogokkal kötelezettségek is járnak. Kérdés, milyen felelősséget lehet egy 6-8 éves gyerek nyakába varrni
2. a demokrácia gyakorlásához szükséges erények és képességek nem olyanok, melyek mindenkivel veleszületnek, és csak a gonosz társadalmi struktúrák nyomása alatt süllyednek a tudat mélyére. Ezek a képességek és készségek történelmileg és kulturálisan is meghatározottak, amit jól mutat az, hogy lényegében, önállóan, csak a nyugati civilizációban alakultak ki. Szerintem előbb meg kell ismerni ezt a kultúrát, továbbá a jogokat és kötelességeket, ahhoz, hogy utána gyakorolni lehessen.
A szólásszabadságnak pl. csak akkor van értelme, ha a tanácskozáson résztvevők képesek végighallgatni egymást. És már ehhez is bizonyos önfegyelem szükséges, ami szintén nem velünk született tulajdonság, hanem egy olyan nevelés eredménye, ami nem nélkülözi a kényszer elemeit.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a poroszos típusú iskolarendszerünk úgy jó, ahogy van. Nyilván sok változtatásra szorul. De minden pedagógus ismerősöm arra panaszkodik, hogy semmilyen kényszerítő eszköz nincs már a kezében, és sokszor már az óra megtartása is komoly nehézségekbe ütközik.
Erre lehet azt mondani persze, hogy rosszul állnak a problémához, és nbb. empátiával türelemmel jobban működhetnének a dolgok. De..
1. néhány gyerek önmagában is képes szabotálni a tanítást, hiába alakul ki a többi között konszenzus.
2. Lehetséges, hogy találjunk több mint 150ezer olyan embert, aki képes rá, és vállalja is (nettó 90-ért ugyanis az állam többet fizetni nem tud, hogy kényszer alkalmazása nélkül, a fenti elveknek megfelelően oktat?
Azt persze egyáltalán nem tartanám ördögtől valónak, ha ilyen iskolák is működnének Magyarországon, és az állam is támogatná ezeket.De..
1. a magyar oktatás gondjainak megoldását ettől várni utópikus gondolat
2. miért pont az oktatásban kellene kezdeni a részvételi demokrácia kiszélesítését? sem az ókori Athén jövendő polgárait, sem az amerikai puritánokat nem ilyen elvek szerint nevelték, mégis képesek voltak az intézményeiket közvetlenül működtetni.
Ami viszont az önkormányzati rendszert vagy horribile dictu - a munkahelyeket illeti, ott érdemesebb lenne ennek lehetőségeiről beszélni.