Regisztráció Blogot indítok
Adatok
www.pettkoandras.hu

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2008.04.25. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Gulyásdemokrácia Karácsonyi klasszikus - Kommentár nélkül #49 2009.12.24 20:40:59
El lehet menni karácsonyozni! Tessék!Bejglit ettünk reggel, délben, este! Kurva karácsonyfa! Elkúrtuk a halászlét!A Jézuska még ilyen böszmeséget nem látott, ami itt folyik!Amúgy buék mkinek!marhalab kommentje a youtube-ról Pettkó András űberbrutális Bimm-Bamm videója alatt..
www.pettkoandras.hu 2009.12.24 21:59:45
Gulyásdemokrácia Közösségi depresszió 2009.04.07 12:23:38
Ismét lement egy tüntetés az előrehozott választásokért – nem is téma, már rég megszoktuk. Néhány gondolatot azonban megérdemel a tüntetők egy nem kicsi és eléggé érthetetlen része. Nevezetesen az, hogy Magyarországon élnek olyan emberek, akik kitalálták, hogy ők addig…..
www.pettkoandras.hu 2009.04.09 16:39:51
> Áldott Húsvéti Ünnepeket!
> www.pettkoandras.hu/01-legfrissebb-kibont.php?id=9925
> A Húsvét a keresztény hagyomány legnagyobb és legdrámaibb
> ünnepe, Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának
> ünnepe- Pettkó András videós köszöntője.
Sárdobáló Remeg a jobboldal vezérhajója 2009.04.08 13:00:00
A Fidesz nagyon nyerni akar júniusban az EP választáson. Mindenféle közvéleménykutatások szerint a győzelem biztos, a kérdés az, hogy a mostani 2/3-os többség kitart-e a parlamenti választásokig, vagy csökken-e, de még mindig 50% fölött marad. Ebben a gigászi versenyben egyedül…..
www.pettkoandras.hu 2009.04.09 16:36:05
> Áldott Húsvéti Ünnepeket!
> www.pettkoandras.hu/01-legfrissebb-kibont.php?id=9925
> A Húsvét a keresztény hagyomány legnagyobb és legdrámaibb
> ünnepe, Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának
> ünnepe- Pettkó András videós köszöntője.
Subba Bim-Bam 2008.12.31 10:17:00
Kicsit késve posztoljuk ezt a karácsonyi kisvideót, de ettől még nem veszt értékéből. Meglovagolva Csonka Pici "Ding-Dong" sémáját, egy felnőtt férfi Bim-Bam...
www.pettkoandras.hu 2009.01.03 12:45:18
Vastagbőr Megkésett karácsonyi üdvözlet 2008.12.26 15:35:00
Idén egy híres embert kértünk fel, hogy a karácsonyi üdvözletünket tolmácsolja az olvasóink felé. Fogadjátok sok szeretettel a "nyugodt erő" antalli örökösét, Pettkó András MDF-es képviselőt, aki egy röpke forralt borozás után énekelt bele a kamerába. (A…..
www.pettkoandras.hu 2009.01.03 10:42:52
www.pettkoandras.hu
mindenkit munkája minősít!
engem is!
De azért köszönöm mindenkinek!
Ajánlom heti hírlevelem!
www.pettkoandras.hu
Napi Borzasztó Szóvicc Tetoválást javasolt a nagyfejű politikusnak a részeg blogger 2008.08.18 10:02:35
Olyasmi volt, mint Stanley és Livingstone találkozása dzsungel mélyén, a populáris kultúra ikonikus pillanata, amikor Pettkó András, az MDF multifunkciós humorfegyvere, a drogellenes harc prófétája észrevette, hogy egy csapat, az állandó drogellenes harcban éppen elbukott indexes…..
www.pettkoandras.hu 2008.08.21 00:28:26
www.pettkoandras.hu 2008.08.18 23:28:21
Internetadó? NEM Küldj levelet a képviselődnek! 2008.04.23 15:00:00
Kedves Netező, Minden bizonnyal hallottál már róla, hogy a kormány azt tervezi, hogy kulturális járulékot vet ki az internetre: "népszerű" nevén ez lenne az internetadó. Sokan, sok helyen elmondták és leírták már, hogy ez miért őrültség. Ebben a sorban…..
www.pettkoandras.hu 2008.04.25 23:31:45
isztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! És mivel elsősorban az én felfogásom szerint informatikai törvénymódosítást tárgyalunk, engedjék meg, hogy így köszöntsem önöket: Tisztelt Netpolgárok! (Halász János nevet.)


Két héttel ezelőtt egy informatikai szakmai konferencián vettem részt. A rendezvény célja az volt, hogy összegezze az európai tapasztalatokat az internet további terjesztése érdekében. Jelen voltak az EU vezető tisztségviselői, a kormány két minisztere és számos szakállamtitkár, a kutatói és oktatói szféra vezető tudósai. Mindannyian arról értekeztek, hogy Magyarország számára az egyetlen lehetséges európai távlat nem más, mint a tudástársadalom megalapozása, kiterjesztése, folyamatos bővítése. Leszögezték, hogy ennek döntő eszköze a hálózati kultúra fejlesztése, az internethasználat bővítése. Ismertették az Európai Unió és a kormány vonatkozó programjait is. Olyan területek kerültek előtérbe, mint az oktatás, az egészségügy, a területfejlesztés digitális megoldásai. Mindenki invesztícióról beszélt, abban egyetértett politikus és tanár, a kormány és az ellenzék, gyártó és felhasználó, hogy további kedvezmények és új tervek szükségesek az internet bővítése érdekében.


Meg kell mondanom, csak egyvalamiről nem volt szó: arról, hogy a nagy kormányzati elszánás és netpolgári egyetértés nyomán az első, ami realizálódik, az az, hogy adót vetnek ki az internetre, a webre, a mobil-adattovábbításra. Szomorú ez az irányváltás, nem szokványos az internet világában. Inkább a kreativitás, a lehetőségek sokszorozása, a sokirányú gyors előrehaladás jellemző a net környezetében. Ennek az ellenkezőjét látjuk, így már most le kell szögeznem, ahogy két héttel ezelőtt az előadói emelvényen is ezt mondtam: igen az internetfejlesztési programokra, most azt mondom, nem a visszafejlesztésre. Mert a kormány most tárgyalt előterjesztése nem más, mint egy nagy, óriási nem a digitális kultúrára. Egy roppant zavaros, hebegő, tagadó mondat arra az új esélyre, amelyet úgy nevezhetünk, hogy tudástársadalom.


Sokszor elmondtuk már itt, most kénytelen vagyok megismételni: az új web magasan fejlett technológiai infrastruktúrába ágyazódik, melyet az infokommunikációs ipar összes szegmense támogat. Az alapot a vezetékes és a vezeték nélküli szélessávú internetezést lehetővé tévő hálózatok képezik. A magas költségeken kiépülő infrastruktúra nélkül az emberek hálózati összeköttetése lehetetlen.


Az egymással összekötött emberek közötti szabad, kreatív együttműködés alapfeltétele, hogy a gazdaságnak legyenek olyan folyamatosan fejlődő szegmensei, mint az elektronikus kommunikációs hálózat, a PC-, a szervergyártás, valamint a kapcsolódó kereskedelem, és természetesen a megfelelő tartalomkínálat. Ha mindez együtt van, akkor jelentős gazdasági növekedés várható, magával hozva a tudás iparág kialakulását, a társadalmi innováció megjelenését, a munkakultúra pozitív átalakulását. Úgy tűnik, most ezek a nemes célok nem számítanak, sokkal fontosabb egy időleges, néhány gyenge évre készülő, ám igencsak erős megsarcolás.


Világosan látszik, és ezt persze nagyon szomorú érzékelni, hogy a kulturális miniszter előterjesztése szerint nem az internetsztráda, hanem az adópálya-szélesítés a fontosabb. Ez távlatnélküliséget és kulturális indentitászavart jelent, ezzel a Magyar Demokrata Fórum nem ért egyet, az előterjesztést ebben a formában nem tudja támogatni.


Különösen tiltakozunk az ellen, hogy az előterjesztésből mintha az tűnne ki, hogy a digitális új kultúra szemben állna az értékteremtéssel, a minőségi kultúrával és a fogyasztással is. Hiszen azt mondja ki az előterjesztés, hogy aki az internetre jár tudásért, az fizessen csak, hiszen nem mozdul el a helyéről, tehát nem használ autót, nem koptatja a ruháját, nem téved be útközben az italmérésbe, és talán még nem is dohányzik kicsiny szobájában. Szóval nem fogyasztó, feltehetőleg nem igazán jó adóalany.


No, a kormány éber intézkedése nyomán most már ez a kellemetlen antifigura sem bújhat ki a szorításból, amint rámered a monitorra, máris fizet, kattog a számláló. És azért kell dagasztani az állami bugyellárist, hogy abból támogathassák a kultúra hagyományosabb formáit, mint a színház, a zene vagy éppen a könyvnyomtatás. Holott a régi és új ellentéte itt nem áll meg, sőt éppen arról van szó, hogy a sok új mellett a régit is többen érik el.


Gondoljunk csak a bővülő elektronikus könyvtárakra, a digitalizált formában elérhető festményekre, régi kódexekre. De említhetjük a NAVA-t is, a Nemzeti Audiovizuális Archívumot, amelynek törvényi alapjait néhány éve éppen Csepeli György volt politikai államtitkár vezetésével ezek között a falak között teremtettük meg. Aki rátéved néha erre az oldalra, látja és tanulmányozhatja a közelmúltunk történéseit bemutató régi híradófilmeket. Persze így megint csak nem megy a netpolgár a moziba, pedig közben és mellette mennyi jól adóztatható cselekvés részese, kezdve a plaza-parkolójegyektől a dömpingben fogyasztott popcornig.


De szóljunk a szinte vég nélkül sorolható groteszk elemek mellett az előterjesztés fogadtatásáról is. Amint megjelent a törvényjavaslat, a benne foglaltak az egész webszférát megmozgatták. Igencsak meglepődtek az internetből élő vállalkozások, amikor kiderült, hogy a kormány kiterjesztené a kulturális járulékfizetési kötelezettséget a netszolgáltatókra is. A kormányzat ugyanis korábban szinte már unos-untalan ismételgette, hogy Magyarországon támogatni kell a szélessávú internet terjedését, ennek érdekében az elmúlt években pályázatokat írtak ki, a Nemzeti Hírközlési Hatóság pedig árcsökkentésre próbálta szorítani a nagy vezetékes szolgáltatókat a nagykereskedelmi árak szabályozásával.


Most viszont már elhatározás a kormány részéről, hogy nem marad érintetlen ez a terület sem. A kulturális tárca tervei szerint az eredetileg giccsadónak is nevezett kulturális járulékot kiterjeszti az internetszolgáltatókra is. A tervek szerint a 0,8 százalékos adót az árbevétel után kell majd megfizetni. Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének számításai szerint ez évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára.


A szakmai szervezetek mindenesetre tiltakoztak. A sort - mivel őket érinti leginkább - az alternatívok nyitották meg. Szakmai szervezetük tiltakozó közleménye szerint az internetszolgáltatásra kivetett kulturális járulék nem támogatja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket. Az internethozzáférés-szolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EU-tagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzésekkel, ami növekvő internetpenetrációt irányoz elő. Azt hiszem, ezzel csak egyetérteni lehet.


A szakmai érdekképviselet szerint a szolgáltatók kénytelenek lehetnek árat emelni, ha tényleg megadóztatják a szolgáltatókat. Ez főleg a kisebb, alternatív szolgáltatókat viselheti meg, akik a nagyoktól bérlik a hálózatot. Mivel ezek a cégek igyekeznek lépés tartani a tőkeerős nagyvállalatokkal, olyan kis nyereséggel dolgoznak, hogy azt már nem lehet továbbcsökkenteni. Erről beszélt néhány perccel ezelőtt Márfai Péter MSZP-s képviselőtársam is az egyik felszólalásában.


De hogyan is állunk Magyarországon az internethasználattal? Vitathatatlan, hogy az elmúlt években jelentősen bővült az internetezők száma, de még mindig komoly a lemaradásunk az európai uniós átlagtól. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint 2007 végén az EU 27 tagállamának átlagában 100 főre 20, míg Magyarországon 14 vezetékes szélessávú előfizetés jutott. Habár a szélessávú hozzáférés havidíjait az elmúlt öt évben ötödére csökkentették hazánkban, kutatások szerint az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár - állapítja meg a felmérés. Ennek tükrében ismét előtűnik, hogy minden pótlólagos járulékos költség akadályozza az internet terjedését. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Magyarországon a lakosság 61 százaléka egyáltalán nem használja az internetet, a magyar háztartások 70 százalékában sajnos nincs is internet.


Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is arra hivatkozik, hogy a magyar GDP csaknem 10 százalékát produkáló infokommunikációs szektor adóterheinek további növelése különösen érthetetlen abban a helyzetben, amikor a szektor euróban mért növekedési rátája tavaly az egyik legkisebb volt az Európai Unióban. Az iparág a nehéz helyzetben levő magyar gazdaság egyik kitörési pontja, a növekedés motorja lehetne. Ehhez azonban nem a már most is túlzott terhek növelésére, hanem - egyebek mellett - átgondolt, célzott támogatásokra és dinamizáló hatású adórendszerre volna szükség. A kábelszolgáltatók is tiltakoznak, ők ráadásul a digitális tévészolgáltatásra kivetni tervezett giccsadó ellen is.


A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség közleménye szerint a parlament költségvetési bizottsága, majd kulturális bizottsága előzetes szakmai egyeztetést nélkülözve olyan javaslatot fogadott el, amely a digitális írástudatlanság leküzdésének segítése helyett valójában hátráltatná azt; akadályozva, hogy a lakosság minél szélesebb körben hozzájuthasson az esélyegyenlőséget és magasabb életminőséget biztosító technikai újításokhoz.


Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum is protestált. Az infokommunikációs ágazat fejlesztése szempontjából károsnak tartják azt a tervet, amely a Nemzeti Kulturális Alap bevételeinek növelése érdekében 0,8 százalékos adóval sújtaná az internetszolgáltatást és a mobiltartalom-szolgáltatást.


Az Inforum hangsúlyozza, hogy a magyar infokommunikációs ágazat nem kezelhető kimeríthetetlen bőségszaru és vészbank módjára.


(17.40)


Sokkal életképesebbnek tartanák a fejlesztési alternatívák kidolgozását és megvalósítását. Az Inforum számításai szerint ha 1 millió új előfizető csatlakozna az internethasználók táborához, úgy 160 milliárd forint további bevétel képződne egy év alatt az infoszektorban. Ennek áfatartalma 32 milliárd forint.


Ezen áfabevétel felhasználása többféle irányban is történhetne, nevezetesen talán éppen a kulturális alapok feltöltésére is jó volna ez a pénz. Számítások szerint az 1 millió új felhasználó bekapcsolásának, oktatásának, megszólításának, támogatásának költsége messze alatta maradna az így tervezhető bevételeknek.


A nemzetközi trendek és a hazai tapasztalatok alapján ezek a számítások igencsak valósnak látszanak. Akkor pedig mire jó ez a parányi járulék? Hacsak arra nem, hogy ellentéteket szüljön, rossz üzeneteket közvetítsen, és lehetetlenné tegye a digitális szakadék szűkítését.


Véleményem szerint az informatika olyan terület, amelyben újabb bevételhez csak akkor lehet és érdemes jutni, ha kibővítik a felhasználók körét, nem pedig a meglévő felhasználókat adóztatjuk meg. De ha már az adóztatásnál tartunk, az végképp érthetetlen, hogy általában, homogén tömegként akarja a kormány a pénztárhoz szólítani az internetezőket. Pedig ez olyan iparág, ahol minden aktivitás mérhető és naplózható, minden további különösebb ráfordítás nélkül. Tehát követhető, hogy ki mire használja a webet, milyen gyakorisággal lépett a világhálóra, és milyen szájtokat lapozgat.


Akkor kérdezem én: miért nem aszerint kell fizetni, hogy mit listáznak a kimutatások? Van éjszakai és nappali áram; támogatott és még jobban támogatott színházi előadás. Mindezeknek érhetően más az áruk. Csak az internetező fizet átalányban, pont az a fogyasztó, akinek tevékenysége nyitott könyv a szolgáltatók számára? Nem logikus, sőt kifejezetten káros ez a szemlélet.


Az Európai Unió 2008-at az elektronikus befogadás évének hirdette meg. Magyarország volt az első, amely teljes mellszélességgel állt ki az uniós kezdeményezés mellett, hogy felére csökkentse a digitális szakadékot. Megdöbbentő, hogy a magyar kormányzat éppen az e-befogadás évében, a bővítés, a fejlesztés szükségleteinek és módjának feltárása idején próbálja meg az infokommunikációs ágazat és felhasználóinak további adóztatását.


Magyarországnak nincsenek elégséges forrásai a hazai digitális tartalom fejlesztésére, az elektronikus tananyagok fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulás biztosítására, a hátrányos helyzetűek bekapcsolására sem, sajnos. Az NKA már évekkel korábban megszüntette a digitális kultúra kuratóriumát, noha az infokommunikációs szektor eddig is százmilliós befizetője volt a NKA-nak. Ezen túlmenően a CD-k, DVD-k, adathordozók, perifériák és az internetes tartalomszolgáltatás révén több milliárd forintnyi összegű jogdíjat fizet a jogkezelőknek. Erről is itt, a tisztelet Ház falai között már hetek óta beszélek az MDF képviselőjeként.


Eközben informatikai szervezetek, teleházak, tartalomfejlesztők filléres gondokkal, napi megélhetési problémákkal küzdenek. Hiány mutatkozik immár a fejlesztők számában is. A magyar társadalomban már mindenki előtt ismert, hogy minden informatikára fordított forint háromszorosan térül meg, mégis vannak olyan pillanatok - egyre gyakrabban -, amikor a kormány a társadalom érdekeivel ellentétesen adóztatni kívánja az infokommunikációs ágazatot, valójában azokat, akik egy modern Magyarországon, az információs társadalomban akarnak élni.


Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ötpárti parlamenti megállapodás után, amely az e-befogadás kezdeményezése érdekében jött létre, kormányzati intézmények, tárcák mellőzhetik a társadalmi párbeszédet, a gazdasági számításokat, a teljes közösség, az ország lakossága rövid és hosszú távú érdekeinek mérlegelését.


A Magyar Demokrata Fórum módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. Abban azt kezdeményezzük, hogy a szükséges és indokolt törvényaktualizálásokból vegye ki az előterjesztő a 64.20.18. számú internet-hozzáférés, -ellátás szolgáltatást. Ha ezt a módosítást nem támogatja az Országgyűlés, az MDF nem támogatja az előterjesztést.


Végezetül ismét összefoglalom álláspontunkat. A magyar modernizációért elkötelezett konzervatív pártként a Magyar Demokrata Fórum több mint egy évtizede küzd azért, hogy az állam hathatós intézkedéssel segítse elő, hogy legalább az ország lakosságának többsége internetfelhasználó legyen. Az MDF programja leszögezi, a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel férhessen hozzá az internethez, ehhez a jelentős életminőség-növelő eszközhöz. Reméljük, és küzdünk azért, hogy az informatika és a kínált tartalom növelje a verseny- és munkaképességet és az esélyegyenlőséget.


Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.)
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása