Adatok
kuvik58
0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Múlt heti bejegyzésünkből már kiderült, hogy a mikroműanyagok több forrásból, így a műanyag palackokból lehúzott kortyok nyomán is a szervezetünkbe juthatnak. Ezen a héten sem távolodunk el túlságosan a témától, mivel a palackozott vizekről lesz szó: mi áll a folyamatosan növekvő fogyasztás…..
A népi-urbánus egymásnak feszülés immáron évszázados múltra tekint vissza. E két világ közt számos ideológiai, filozófiai, értékrendbeli eltérést érzékelünk. Itt ütközik össze legnyilvánvalóbb módon a közösségi és az individualista szemlélet; illetve a konzervatív és liberális világlátás. Amiről…..
kuvik58
2018.10.31 22:20:07
@Tiktak58:
".....Persze itt is vannak negatívumok. De ezeket nagyrészt ellensúlyozza a kényelem......"
A kényelem mely formáira gondolsz? Netán a dugók miatt a lakhely és a munkahely közötti 1-2 órás, idegőrlő utazásra reggel oda és délután visszafelé ? Vagy arra, hogy egy budapesti lakosnak egy agglomerációba induló hétvégi családi kirándulása minimum 60-80 km-es utazás?
Nekem az jelentette a kényelmet, hogy amíg a vidéki kisvárosban laktam, a lakásomtól a munkahely 5 percre volt autóval, 10 percre kerékpárral, majd miután falura költöztem, ez 8 ill. 18 percre emelkedett. Az egyértelmű, hogy a lakáson belül már ugyanolyan kényelmet teremthetünk falun is, mint a városban. A ház körüli munkák valóban plusz terhet jelentenek, de a heti 1 fűnyírásba, a telente 4-5 x előforduló hólapátolásba még senki nem halt bele, sőt jót tesz az egészségnek. Aki barkácsolni szeret, ettől többet is szívesen felvállal.
Ami a kirándulást illeti, nekem 500 méteres séta a Tisza part, a gáton a kerékpárúttal, de ha strandolásra vágyom, 20 km-es körzetben 3 fürdő közül válogathatok, de a közeli ( 6 km-re) kisvárosban van bowling és fallabda pálya, mozi, könyvtár és számos más szórakozási lehetőség. Mint látható, a falu és a tanya nem azonos fogalom !
".....Persze itt is vannak negatívumok. De ezeket nagyrészt ellensúlyozza a kényelem......"
A kényelem mely formáira gondolsz? Netán a dugók miatt a lakhely és a munkahely közötti 1-2 órás, idegőrlő utazásra reggel oda és délután visszafelé ? Vagy arra, hogy egy budapesti lakosnak egy agglomerációba induló hétvégi családi kirándulása minimum 60-80 km-es utazás?
Nekem az jelentette a kényelmet, hogy amíg a vidéki kisvárosban laktam, a lakásomtól a munkahely 5 percre volt autóval, 10 percre kerékpárral, majd miután falura költöztem, ez 8 ill. 18 percre emelkedett. Az egyértelmű, hogy a lakáson belül már ugyanolyan kényelmet teremthetünk falun is, mint a városban. A ház körüli munkák valóban plusz terhet jelentenek, de a heti 1 fűnyírásba, a telente 4-5 x előforduló hólapátolásba még senki nem halt bele, sőt jót tesz az egészségnek. Aki barkácsolni szeret, ettől többet is szívesen felvállal.
Ami a kirándulást illeti, nekem 500 méteres séta a Tisza part, a gáton a kerékpárúttal, de ha strandolásra vágyom, 20 km-es körzetben 3 fürdő közül válogathatok, de a közeli ( 6 km-re) kisvárosban van bowling és fallabda pálya, mozi, könyvtár és számos más szórakozási lehetőség. Mint látható, a falu és a tanya nem azonos fogalom !
kuvik58
2018.11.01 16:25:01
@ubermeister:
A vidék fogalma nagyon széles, a közművek nélküli tanyától a szuperszép, nagyon is élhető kisvárosokig sok mindent takar. Valóban vannak eldugott falvak, ahonnan nem könnyű eljutni az orvosi ellátást, a hivatali ügyintézést,vagy éppen az akciós árukkal teli hipermarketeket kínáló városokba, de ezek az elvándorlás miatt lassacskán ki is halnak. A legelmaradottabb falvakban csak azok maradnak, akiknek a több generáción átívelő szegénysége miatt olyan minimálisak az igényei, hogy ők ezeken a helyeken is "elvannak". Na persze ilyen szegény emberek a nagyvárosokban is élnek!
Aki viszont egy szép kis faluban, egy neki megfelelő méretű és komfortú házban lakik, a közelben talált munkát, a megélhetéshez elég jövedelemmel rendelkezik, biztonságban érzi magát és a családját, nagy eséllyel nem megy el pl. a fővárosba, akárki akárhogy is szapulja a vidéki életet.
A lányom még egyetemistaként került Budapestre, ott is ragadt, mert tetszett neki a pörgős diákélet, most viszont két gyerekkel már nagyon vágyna egy kertes családi házba, ami viszont ott egy lottónyeremény nélkül gyakorlatilag elérhetetlen álom. Így a lányom a 13 éves budapesti tartózkodása után most, ha a budapesti életről beszél, sok jó dolog mellett szidja a közlekedést, a levegő minőségét, gyakran számol be a környezetében tapasztalt rengeteg bosszantó, sokszor ijesztő esetről és emberről, az egészségügy általa személyesen is többször megélt tragikus helyzetéről. Mára már egyértelmű, hogy ha ő és a párja itt Borsodban találna megfelelő munkahelyet, már csak a gyerekek kedvéért is bármikor szívesen visszaköltöznének, Budapestre csak látogatóba vagy kirándulni mennének, amivel én is így vagyok..
A vidék fogalma nagyon széles, a közművek nélküli tanyától a szuperszép, nagyon is élhető kisvárosokig sok mindent takar. Valóban vannak eldugott falvak, ahonnan nem könnyű eljutni az orvosi ellátást, a hivatali ügyintézést,vagy éppen az akciós árukkal teli hipermarketeket kínáló városokba, de ezek az elvándorlás miatt lassacskán ki is halnak. A legelmaradottabb falvakban csak azok maradnak, akiknek a több generáción átívelő szegénysége miatt olyan minimálisak az igényei, hogy ők ezeken a helyeken is "elvannak". Na persze ilyen szegény emberek a nagyvárosokban is élnek!
Aki viszont egy szép kis faluban, egy neki megfelelő méretű és komfortú házban lakik, a közelben talált munkát, a megélhetéshez elég jövedelemmel rendelkezik, biztonságban érzi magát és a családját, nagy eséllyel nem megy el pl. a fővárosba, akárki akárhogy is szapulja a vidéki életet.
A lányom még egyetemistaként került Budapestre, ott is ragadt, mert tetszett neki a pörgős diákélet, most viszont két gyerekkel már nagyon vágyna egy kertes családi házba, ami viszont ott egy lottónyeremény nélkül gyakorlatilag elérhetetlen álom. Így a lányom a 13 éves budapesti tartózkodása után most, ha a budapesti életről beszél, sok jó dolog mellett szidja a közlekedést, a levegő minőségét, gyakran számol be a környezetében tapasztalt rengeteg bosszantó, sokszor ijesztő esetről és emberről, az egészségügy általa személyesen is többször megélt tragikus helyzetéről. Mára már egyértelmű, hogy ha ő és a párja itt Borsodban találna megfelelő munkahelyet, már csak a gyerekek kedvéért is bármikor szívesen visszaköltöznének, Budapestre csak látogatóba vagy kirándulni mennének, amivel én is így vagyok..
Az elmúlt héten több olyan cikket olvashattunk a hazai sajtóban, amelyek azzal a hírrel foglalkoztak, mely szerint a rendőrök túlóráit a jövőben kizárólag csúsztatással (körülményesebben megfogalmazva: szabadidőben történő megváltással) lehet ellentételezni, vagyis kifizetéssel nem. Mivel ahogy…..
kuvik58
2018.07.23 09:16:47
@blogen:
Tökéletesen fogalmaztad meg a helyzetet, így van és sajnos sokáig így is marad minden!
Én a rendszerváltás előtt kezdtem, 28 évet dolgoztam le, főként bűnügyi területen, majd 50 évesen nyugdíjba mentem. Nem volt könnyű "meccs" a pályafutásom mert tiszti, majd vezetői beosztásom ellenére nagyon harmatos volt az illetményünk és a túlóra megváltása kezdetben ismeretlen fogalom volt,de később is csak szabadidővel lehetett megváltani, amit viszont a folyamatos adminisztrációs túlterheltség miatt csak ritkán tudtam igénybe venni.
Ennek ellenére nem bántam meg, hogy a rendőri pályát választottam.
2011-ben aztán jött is az "elismerés" a szolgálati járadék és a 16 %-os elvonás. Hogy ezt elkerüljem és fizetni tudjam a devizahitelemet, visszamentem a senior állományba és akkor döbbentem meg igazán, hogy a nyugdíjazásom után eltelt alig 3,5 év múltán milyen sokat romlott a helyzet.
A vidéki kis kapitányságon ahol dolgoztam, teljesen a nullára esett vissza a rendészeti állomány vezetői irányítása ( éveken át nem sikerült stabilan betölteni az eltávozott vezetői beosztást ) így csak papíron volt minden rendben, de a beosztottak és a vezetők közötti szoros szakmai kapcsolat lényegében megszűnt. Röviden úgy fogalmazható meg a változás,hogy amíg régen a parancsnok azt mondta( mondhatta) a beosztottaknak, hogy "utánam" vagyis elmagyarázom, megmutatom, mit kell csinálni, most az "előre" a parancs, mert a vezetők az adminisztrációban fuldokolva ülnek ez irodájukban és a TIK irányítása alatt álló beosztottaikról lényegében azt sem tudják, hogy hol vannak és mit csinálnak. Nagy a fluktuáció, emiatt alig van ember, a napi szolgálat kiadása is veszélyben van és akkor hol vannak még a rendezvénybiztosítások,akciók, rendkívüli események stb. Hát persze, hogy túlórát kell elrendelni.
A bűnügyi terület más okokból szenved, a minimális létszám és a hatalmas leterheltség miatt 2-3 évente cserélődik az amúgy is nagyon fiatal állomány, nincs idő az önképzésre, a hibákat fegyelmikkel torolják meg, minimális a jutalmazási lehetőség. Sokan nem tudnak vagy nem is akarnak nagyobb energiát befektetni a problémák megoldására, inkább leszerelnek vagy próbálnak másik szervhez, kevesebb munkával kecsegtető beosztásokba "átugrani".
Az biztos, hogy amíg a szakmai felvetéseket a politika folyamatosan letörli az asztalról ( a mai vezetők többsége már nem is meri felvetni a problémákat ) és a rendőrség csupán egy látványpékségként üzemel, fennáll a veszélye a teljes széthullásnak.
Tökéletesen fogalmaztad meg a helyzetet, így van és sajnos sokáig így is marad minden!
Én a rendszerváltás előtt kezdtem, 28 évet dolgoztam le, főként bűnügyi területen, majd 50 évesen nyugdíjba mentem. Nem volt könnyű "meccs" a pályafutásom mert tiszti, majd vezetői beosztásom ellenére nagyon harmatos volt az illetményünk és a túlóra megváltása kezdetben ismeretlen fogalom volt,de később is csak szabadidővel lehetett megváltani, amit viszont a folyamatos adminisztrációs túlterheltség miatt csak ritkán tudtam igénybe venni.
Ennek ellenére nem bántam meg, hogy a rendőri pályát választottam.
2011-ben aztán jött is az "elismerés" a szolgálati járadék és a 16 %-os elvonás. Hogy ezt elkerüljem és fizetni tudjam a devizahitelemet, visszamentem a senior állományba és akkor döbbentem meg igazán, hogy a nyugdíjazásom után eltelt alig 3,5 év múltán milyen sokat romlott a helyzet.
A vidéki kis kapitányságon ahol dolgoztam, teljesen a nullára esett vissza a rendészeti állomány vezetői irányítása ( éveken át nem sikerült stabilan betölteni az eltávozott vezetői beosztást ) így csak papíron volt minden rendben, de a beosztottak és a vezetők közötti szoros szakmai kapcsolat lényegében megszűnt. Röviden úgy fogalmazható meg a változás,hogy amíg régen a parancsnok azt mondta( mondhatta) a beosztottaknak, hogy "utánam" vagyis elmagyarázom, megmutatom, mit kell csinálni, most az "előre" a parancs, mert a vezetők az adminisztrációban fuldokolva ülnek ez irodájukban és a TIK irányítása alatt álló beosztottaikról lényegében azt sem tudják, hogy hol vannak és mit csinálnak. Nagy a fluktuáció, emiatt alig van ember, a napi szolgálat kiadása is veszélyben van és akkor hol vannak még a rendezvénybiztosítások,akciók, rendkívüli események stb. Hát persze, hogy túlórát kell elrendelni.
A bűnügyi terület más okokból szenved, a minimális létszám és a hatalmas leterheltség miatt 2-3 évente cserélődik az amúgy is nagyon fiatal állomány, nincs idő az önképzésre, a hibákat fegyelmikkel torolják meg, minimális a jutalmazási lehetőség. Sokan nem tudnak vagy nem is akarnak nagyobb energiát befektetni a problémák megoldására, inkább leszerelnek vagy próbálnak másik szervhez, kevesebb munkával kecsegtető beosztásokba "átugrani".
Az biztos, hogy amíg a szakmai felvetéseket a politika folyamatosan letörli az asztalról ( a mai vezetők többsége már nem is meri felvetni a problémákat ) és a rendőrség csupán egy látványpékségként üzemel, fennáll a veszélye a teljes széthullásnak.
Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp
Mennyit keresnek az amerikai rendőrök?
2018.07.12 15:49:35
Az USA Munkaügyi Minisztériumának (DL) statisztikai intézete évente kiad egy jelentést, amelyben (egyebek mellett) a különféle nemzetgazdasági ágazatokban dolgozók béréről, ezek jövedelmi viszonyairól is részletes kimutatásokat közöl. Mi most a rendvédelmi területet mutatjuk be néhány számmal, hadd…..
Szerző: Németh Ákos
Szombat délután három körül verőfényes napsütésben a búcsúi határon, Ausztriától 20 méterre megbüntet a Magyar rendőrség két marcona képviselője, mivel nem világított a lámpám! Természetesen jogos volt a büntetés, sajnos tényleg elfelejtettem felkapcsolni. Elismertem,…..
30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek…..
kuvik58
2017.03.07 09:14:24
@$pi$:
Bocsáss meg, nem tudom, hogy te hol laksz, én egy kis borsodi faluban, ahol a lakosok meglehetősen jól ismerik egymást, tudják ki tolvaj, ki nem. Ráadásul a munkámból adódóan további 21 faluban és 2 városban forogtam több mint 30 éven át, így volt alkalmam találkozni mindenféle emberrel. Innen tudom, hogy aki szegény, az nem mind lop ( ha hiszed, ha nem ez még a cigányokra is igaz ) és fordítva, a nagy tételben fatolvajlással foglalkozók között is vannak ám magyarok ( néha még erdészek ! ) is.
Mivel van rálátásom, amit a hozzászólásomban leírtam, azt mind a saját szememmel láttam, tapasztaltam, vagyis tény, nem találgatás. Mit gondolsz, most a vízügy kiket alkalmaz az ártéri erdők takarítására ? Hát bizony közmunkásokat, akik úgy 80-90%-ban cigányok. Az önkormányzati közmunkások dettó.
Akkor már nem lenne mindegy, hogy az önkormányzati közmunkások az erdőtulajdonosok megbízásából a falu árkai , közterületei stb. mellett ( helyett ) mondjuk fahulladékot gyűjtenének és azt hozzá tudnák tenni a kormány által biztosított szociális tűzifához?
Ne feledd, szociális tűzifát sem mind a cigányoknak adják, hanem pl. kisnyugdíjas, beteges idős embereknek, sokgyermekes alacsony jövedelmű magyaroknak is.
Én csak oda akartam kilyukadni, hogy ha valamit nem jól csinálunk , hát változtassunk. Akinek nincs pénze a minőségi tűzifára ( ezen a télen nem is lehetett mifelénk olyat kapni!) annak bizony megfelelne a hulladék fa ,sőt a gally is. Akinek viszont még arra sincs pénze, azt a szabálysértési bírság vagy az elzárás sem fogja visszatartani, újra el fog menni, mert nem akar megfagyni !
Bocsáss meg, nem tudom, hogy te hol laksz, én egy kis borsodi faluban, ahol a lakosok meglehetősen jól ismerik egymást, tudják ki tolvaj, ki nem. Ráadásul a munkámból adódóan további 21 faluban és 2 városban forogtam több mint 30 éven át, így volt alkalmam találkozni mindenféle emberrel. Innen tudom, hogy aki szegény, az nem mind lop ( ha hiszed, ha nem ez még a cigányokra is igaz ) és fordítva, a nagy tételben fatolvajlással foglalkozók között is vannak ám magyarok ( néha még erdészek ! ) is.
Mivel van rálátásom, amit a hozzászólásomban leírtam, azt mind a saját szememmel láttam, tapasztaltam, vagyis tény, nem találgatás. Mit gondolsz, most a vízügy kiket alkalmaz az ártéri erdők takarítására ? Hát bizony közmunkásokat, akik úgy 80-90%-ban cigányok. Az önkormányzati közmunkások dettó.
Akkor már nem lenne mindegy, hogy az önkormányzati közmunkások az erdőtulajdonosok megbízásából a falu árkai , közterületei stb. mellett ( helyett ) mondjuk fahulladékot gyűjtenének és azt hozzá tudnák tenni a kormány által biztosított szociális tűzifához?
Ne feledd, szociális tűzifát sem mind a cigányoknak adják, hanem pl. kisnyugdíjas, beteges idős embereknek, sokgyermekes alacsony jövedelmű magyaroknak is.
Én csak oda akartam kilyukadni, hogy ha valamit nem jól csinálunk , hát változtassunk. Akinek nincs pénze a minőségi tűzifára ( ezen a télen nem is lehetett mifelénk olyat kapni!) annak bizony megfelelne a hulladék fa ,sőt a gally is. Akinek viszont még arra sincs pénze, azt a szabálysértési bírság vagy az elzárás sem fogja visszatartani, újra el fog menni, mert nem akar megfagyni !
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Mondjuk a mentes vizet fogyasztókat csak ott értem meg, ahol a csapvíz ihatatlan, mert mifelénk a csapvíz és a mentes ásványvíz kb. ugyanaz.