Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kuvik58

0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
téveszmék "Falun volna jó" 2018.10.31 02:23:22
  A népi-urbánus egymásnak feszülés immáron évszázados múltra tekint vissza. E két világ közt számos ideológiai, filozófiai, értékrendbeli eltérést érzékelünk. Itt ütközik össze legnyilvánvalóbb módon a közösségi és az individualista szemlélet; illetve a konzervatív és liberális világlátás. Amiről…..
kuvik58 2018.10.31 21:45:50
A városi és a falusi élet összehasonlításának kb. annyi értelme van, mint a hegyvidéki és a síksági vagy a skandináv és a mediterrán országokban való életet párhuzamba állítani. Mindegyiknek lehet támogatója és ellenzője, mégis bárhol a világban élhetnek és élnek is boldog emberek, akik alkalmanként szívesen ellátogatnak idegen tájakra, de utána visszavágynak oda ahol életük nagyobb részét eltöltötték.

Szerintem az lenne az optimális, ha kis hazánkban olyanok lennének a körülmények, hogy mindenki a neki tetsző helyen élhessen minél gondtalanabbul. Így vidéken több legyen a munkahely, magasabb a kereset,hogy télen a csórók ne szeméttel fűtsenek, Bp-n meg pl. többen "zöldüljenek" be és tegyék le az autót, helyette menjenek a munkahelyre egy jól szervezett, pontos, gyors és tiszta tömegközlekedéssel, netán a hollandok példáján kerékpárral. Hogy ezek egyike sem fog megvalósulni a közeljövőben? Hát éppen ez a probléma.

Egyébként a cukormentes üdítőkről tett megjegyzés jókora baromság, nem tudom honnan szedik ezeket a nagyvárosi lakosok! A legkisebb falusi boltok is ugyanazokból a nagykerekből kapják az árút, mint a városi boltok és azt rendelik, amit a kedves vevő kér, pár napon belül már hozza is a teherautó. Persze nem lesz állandóan a polcon serrano sonka, lazac és egyéb méregdrága árú ( aminek a nagy része a városi hipermarketekben is ott romlik meg, mert kevesen engedhetik meg maguknak ), de pl.a zéró kólát falun is ismerik, sőt sokan meg is isszák!
kuvik58 2018.10.31 22:20:07
@Tiktak58:
".....Persze itt is vannak negatívumok. De ezeket nagyrészt ellensúlyozza a kényelem......"

A kényelem mely formáira gondolsz? Netán a dugók miatt a lakhely és a munkahely közötti 1-2 órás, idegőrlő utazásra reggel oda és délután visszafelé ? Vagy arra, hogy egy budapesti lakosnak egy agglomerációba induló hétvégi családi kirándulása minimum 60-80 km-es utazás?
Nekem az jelentette a kényelmet, hogy amíg a vidéki kisvárosban laktam, a lakásomtól a munkahely 5 percre volt autóval, 10 percre kerékpárral, majd miután falura költöztem, ez 8 ill. 18 percre emelkedett. Az egyértelmű, hogy a lakáson belül már ugyanolyan kényelmet teremthetünk falun is, mint a városban. A ház körüli munkák valóban plusz terhet jelentenek, de a heti 1 fűnyírásba, a telente 4-5 x előforduló hólapátolásba még senki nem halt bele, sőt jót tesz az egészségnek. Aki barkácsolni szeret, ettől többet is szívesen felvállal.

Ami a kirándulást illeti, nekem 500 méteres séta a Tisza part, a gáton a kerékpárúttal, de ha strandolásra vágyom, 20 km-es körzetben 3 fürdő közül válogathatok, de a közeli ( 6 km-re) kisvárosban van bowling és fallabda pálya, mozi, könyvtár és számos más szórakozási lehetőség. Mint látható, a falu és a tanya nem azonos fogalom !
kuvik58 2018.11.01 16:25:01
@ubermeister:
A vidék fogalma nagyon széles, a közművek nélküli tanyától a szuperszép, nagyon is élhető kisvárosokig sok mindent takar. Valóban vannak eldugott falvak, ahonnan nem könnyű eljutni az orvosi ellátást, a hivatali ügyintézést,vagy éppen az akciós árukkal teli hipermarketeket kínáló városokba, de ezek az elvándorlás miatt lassacskán ki is halnak. A legelmaradottabb falvakban csak azok maradnak, akiknek a több generáción átívelő szegénysége miatt olyan minimálisak az igényei, hogy ők ezeken a helyeken is "elvannak". Na persze ilyen szegény emberek a nagyvárosokban is élnek!
Aki viszont egy szép kis faluban, egy neki megfelelő méretű és komfortú házban lakik, a közelben talált munkát, a megélhetéshez elég jövedelemmel rendelkezik, biztonságban érzi magát és a családját, nagy eséllyel nem megy el pl. a fővárosba, akárki akárhogy is szapulja a vidéki életet.

A lányom még egyetemistaként került Budapestre, ott is ragadt, mert tetszett neki a pörgős diákélet, most viszont két gyerekkel már nagyon vágyna egy kertes családi házba, ami viszont ott egy lottónyeremény nélkül gyakorlatilag elérhetetlen álom. Így a lányom a 13 éves budapesti tartózkodása után most, ha a budapesti életről beszél, sok jó dolog mellett szidja a közlekedést, a levegő minőségét, gyakran számol be a környezetében tapasztalt rengeteg bosszantó, sokszor ijesztő esetről és emberről, az egészségügy általa személyesen is többször megélt tragikus helyzetéről. Mára már egyértelmű, hogy ha ő és a párja itt Borsodban találna megfelelő munkahelyet, már csak a gyerekek kedvéért is bármikor szívesen visszaköltöznének, Budapestre csak látogatóba vagy kirándulni mennének, amivel én is így vagyok..
Az elmúlt héten több olyan cikket olvashattunk a hazai sajtóban, amelyek azzal a hírrel foglalkoztak, mely szerint a rendőrök túlóráit a jövőben kizárólag csúsztatással (körülményesebben megfogalmazva: szabadidőben történő megváltással) lehet ellentételezni, vagyis kifizetéssel nem. Mivel ahogy…..
kuvik58 2018.07.23 09:16:47
@blogen:

Tökéletesen fogalmaztad meg a helyzetet, így van és sajnos sokáig így is marad minden!
Én a rendszerváltás előtt kezdtem, 28 évet dolgoztam le, főként bűnügyi területen, majd 50 évesen nyugdíjba mentem. Nem volt könnyű "meccs" a pályafutásom mert tiszti, majd vezetői beosztásom ellenére nagyon harmatos volt az illetményünk és a túlóra megváltása kezdetben ismeretlen fogalom volt,de később is csak szabadidővel lehetett megváltani, amit viszont a folyamatos adminisztrációs túlterheltség miatt csak ritkán tudtam igénybe venni.
Ennek ellenére nem bántam meg, hogy a rendőri pályát választottam.

2011-ben aztán jött is az "elismerés" a szolgálati járadék és a 16 %-os elvonás. Hogy ezt elkerüljem és fizetni tudjam a devizahitelemet, visszamentem a senior állományba és akkor döbbentem meg igazán, hogy a nyugdíjazásom után eltelt alig 3,5 év múltán milyen sokat romlott a helyzet.

A vidéki kis kapitányságon ahol dolgoztam, teljesen a nullára esett vissza a rendészeti állomány vezetői irányítása ( éveken át nem sikerült stabilan betölteni az eltávozott vezetői beosztást ) így csak papíron volt minden rendben, de a beosztottak és a vezetők közötti szoros szakmai kapcsolat lényegében megszűnt. Röviden úgy fogalmazható meg a változás,hogy amíg régen a parancsnok azt mondta( mondhatta) a beosztottaknak, hogy "utánam" vagyis elmagyarázom, megmutatom, mit kell csinálni, most az "előre" a parancs, mert a vezetők az adminisztrációban fuldokolva ülnek ez irodájukban és a TIK irányítása alatt álló beosztottaikról lényegében azt sem tudják, hogy hol vannak és mit csinálnak. Nagy a fluktuáció, emiatt alig van ember, a napi szolgálat kiadása is veszélyben van és akkor hol vannak még a rendezvénybiztosítások,akciók, rendkívüli események stb. Hát persze, hogy túlórát kell elrendelni.

A bűnügyi terület más okokból szenved, a minimális létszám és a hatalmas leterheltség miatt 2-3 évente cserélődik az amúgy is nagyon fiatal állomány, nincs idő az önképzésre, a hibákat fegyelmikkel torolják meg, minimális a jutalmazási lehetőség. Sokan nem tudnak vagy nem is akarnak nagyobb energiát befektetni a problémák megoldására, inkább leszerelnek vagy próbálnak másik szervhez, kevesebb munkával kecsegtető beosztásokba "átugrani".

Az biztos, hogy amíg a szakmai felvetéseket a politika folyamatosan letörli az asztalról ( a mai vezetők többsége már nem is meri felvetni a problémákat ) és a rendőrség csupán egy látványpékségként üzemel, fennáll a veszélye a teljes széthullásnak.
Az USA Munkaügyi Minisztériumának (DL) statisztikai intézete évente kiad egy jelentést, amelyben (egyebek mellett) a különféle nemzetgazdasági ágazatokban dolgozók béréről, ezek jövedelmi viszonyairól is részletes kimutatásokat közöl. Mi most a rendvédelmi területet mutatjuk be néhány számmal, hadd…..
kuvik58 2018.07.13 22:06:22
Az első munkanapomon ( 38 évvel ezelőtt) a kapitányom szinte szó szerint azzal fogadott amiről írsz. Ő a "ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel" kijelentéssel fogadott, bár nem azért, amire te utalsz.
A rendőri pályafutásomban ez a kijelentés nekem úgy köszönt vissza, hogy bármit is csinálsz, nem rajtad múlik, hogy van-e, lesz-e bűnözés és főleg nem, hogy ki, milyen büntetést kap. Dolgoztam( dolgoztunk ) a tudásunknak és a lehetőségeinknek megfelelőért, azaz bagóért ( tisztként, bűnügyi nyomozóként egy gyári szakmunkás bérét kaptam), a fizetett túlóra akkor még ismeretlen fogalom volt, ugyanazt az illetményt kaptunk napi 14-16 óra után, mint ha 8 órát dolgoztunk. Igaz akkor még elvtárs volt a megszólítás, de a hivatástudat még létező és valós fogalom volt, vagyis nem panaszkodtunk, mentünk, amikor csak menni kellett, legyen éjjel vagy nappal, hétvége, vagy ünnepnap, név- vagy születésnap. Aztán mi lett a vége? 28 év szolgálat után, 50 évesen éltem a lehetőséggel, nyugdíjba mentem, majd pár év múlva megtudtam, hogy létezik a visszamenőleges törvénykezés, vagyis a nyugdíj járadékká változott, 16 %-al csökkent az összege és Lázár, ill. Balsai Urak közbenjárására alaptörvénybe került, hogy ez egyébként részben vagy egészben elvonható ( már ha Pártunk és Kormányunk úgy akarja). Mindez a frankhiteles időszakban történt, vagyis nem volt elég az egyik sz..pás, a kormány még ezzel is megsz...vatott. A szlogenjüknek megfelelően nem hagytak engem sem az út szélén, hanem belerugdostak az árokba. Mivel nem iszom, nem dohányzom és egyéb káros szenvedélyeim sincsenek, túléltem az elmúlt 10 évet, de ugyanott vagyis a béka ülepe alatt vagyok, ahogy a rendőri pályafutásom döntő részében is voltam.

Az USA rendőrök fizetése egyébként akkor sem érdekelt és most sem, nekünk elég lett volna, ha itthon, a hazai bérekhez képest ismertek volna el, annyira, hogy félre tudtunk volna tenni, de hát akkor és most is csak annyit kaptunk/kapunk, hogy hónapról hónapra megélünk.
Szerző: Németh Ákos Szombat délután három körül verőfényes napsütésben a búcsúi határon, Ausztriától 20 méterre megbüntet a Magyar rendőrség két marcona képviselője, mivel nem világított a lámpám! Természetesen jogos volt a büntetés, sajnos tényleg elfelejtettem felkapcsolni. Elismertem,…..
30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek…..
kuvik58 2017.03.07 09:14:24
@$pi$:
Bocsáss meg, nem tudom, hogy te hol laksz, én egy kis borsodi faluban, ahol a lakosok meglehetősen jól ismerik egymást, tudják ki tolvaj, ki nem. Ráadásul a munkámból adódóan további 21 faluban és 2 városban forogtam több mint 30 éven át, így volt alkalmam találkozni mindenféle emberrel. Innen tudom, hogy aki szegény, az nem mind lop ( ha hiszed, ha nem ez még a cigányokra is igaz ) és fordítva, a nagy tételben fatolvajlással foglalkozók között is vannak ám magyarok ( néha még erdészek ! ) is.

Mivel van rálátásom, amit a hozzászólásomban leírtam, azt mind a saját szememmel láttam, tapasztaltam, vagyis tény, nem találgatás. Mit gondolsz, most a vízügy kiket alkalmaz az ártéri erdők takarítására ? Hát bizony közmunkásokat, akik úgy 80-90%-ban cigányok. Az önkormányzati közmunkások dettó.
Akkor már nem lenne mindegy, hogy az önkormányzati közmunkások az erdőtulajdonosok megbízásából a falu árkai , közterületei stb. mellett ( helyett ) mondjuk fahulladékot gyűjtenének és azt hozzá tudnák tenni a kormány által biztosított szociális tűzifához?

Ne feledd, szociális tűzifát sem mind a cigányoknak adják, hanem pl. kisnyugdíjas, beteges idős embereknek, sokgyermekes alacsony jövedelmű magyaroknak is.

Én csak oda akartam kilyukadni, hogy ha valamit nem jól csinálunk , hát változtassunk. Akinek nincs pénze a minőségi tűzifára ( ezen a télen nem is lehetett mifelénk olyat kapni!) annak bizony megfelelne a hulladék fa ,sőt a gally is. Akinek viszont még arra sincs pénze, azt a szabálysértési bírság vagy az elzárás sem fogja visszatartani, újra el fog menni, mert nem akar megfagyni !