Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kisbuci

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A napokban hallottam a rádióban egy rövid híradást egy új tudományos kutatásról, amely szerint a pozitív gondolkodás nem gyógyítja a rákot. Illetve nem járul hozzá a rák gyógyulásához. Azaz nem növeli a rákbeteg túlélési esélyeit. Nem véletlenül van problémám a megfogalmazással.....
kisbuci 2008.06.05 12:11:10
Még csak most tanulom a bloggolást - ezt kérem figyelembe venni. Az első kísérlet, amire felhívom a figyelmet (hozzáférhető egy nagyon érdekes, egyben provokatív könyvben: Hans és Michael Eysenck Elmevadászat. Kariosz Kiadó. Az írók világhírű pszicológusok, a kiadó kevésbé). 23. fejezet. A psziciológia és a rák, illetve a koszorúér megbetegedések. 350-352 oldal). A lényegi megállapítása: a pszichoterápia önmagában jobb eredményt ad (a rákosok túlélése szempontjából), mint önmagában a kemoterápia, de a legjobb eredményet a kettő együtt adja. A baj csak az, még kevés és még kevésbé összehasonlíthatók az eredmények.
A hozzáállás szempintjából kaptam érdekes ismereteket a múlt héten lezajlott "Demarkációk a tudományban" konferencián. A lényeg: A tudomány-filozófusok ma túllépni látszanak azon az egyébként helyes popperi megállapításon, hogy a tudományt a módszerei, és nem az eredményei alapján érdemes jellemezni.
Egy nagyon fontos megállapítás hangott el ezzel kapcsolatban, amely egyébként hasonlít a menedzsment tudomány fejlődéséhez. A tudomány szokásos módszertani protokoljai mellett egyre fontosabbak az un. erény-episztemológiák. Ez azt jelenti, hogy a tudomány, amelyett, hogy egy szervezett, tudás-létrehozó rendszer, amelynek szigorú módszertana van, a művelőitől jól meghatározott etikai hozzáállást kell megkövetelni (épp úgy mint a menedzsmentben a szervezet mellett egyre fontosabb az üzleti és szervezeti etika). Ezt már korábban megfogalmazta Merton, aki a tudomány szervezett szkepticizmusáról beszél. Ezek az új etikai elvek a következők:
1. pártatlanság = nyitottság az új eredményekre, hajlandóság tanulni másoktól,
2. intellektuális józanság = szemben a "rajongóval" a tudós adatokra hivatkozik, alátámasztott gondolatokat fogad el,
3. intellektuális bátorság = arra való hajlandóság, hogy megvizsgáljunk a bevettnek számítótól eltérő vélekedéseket, és kitartsunk magunk állításai mellett, amig azt nem cáfolták.
Szóval a tudóst a módszertan és az intézmény kutatási protokoljai mellett a fenti három etikai elvet is követnie kell.
Nagyon fontos volna tehát hogy magán a tudományon belül, de különösen a határterületeken ezeket az etikai elveket hirdessük, és követeljük meg. Kisbuci