Adatok
Pillér Péter
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Készítsetek blogbejegyzést a globális környezetvédelmi problémák témaköréből! Témakörök:
Túlnépesedés
Globális éghajlatváltozás
Sivatagosodás
Ózonlyuk
Környezeti vagy természeti katasztrófák
Diverzitás csökkenés- fajok kihalása
Energiaválság
Éhinség
Bejegyzés készítéséhez facebookkal be…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az emberiség történelmét végigkísérik a nagy éhínségek. Érdekes összefüggés, hogy a nagy forradalmak előtti évek sokszor rossz termésű évek voltak. Amikor éhínségről beszélünk, elsősorban arra gondolunk, hogy az emberi szervezet nem jut elegendő mennyiségű táplálékhoz.(Számomra érdekes adat, hogy míg az USA-ban naponta átlag 2 kilogramm táplálékot fogyaszt egy lakos, addig Indiában csupán 56 dkg-ot.) A mennyiség mellett azonban fontos a táplálék összetétele is. A fejlődő országok lakosainak napi menüje nagyon egyhangú és főleg szénhidrátból áll. Hiányzik a fehérje, több helyen a vitamint tartalmazó gyümölcs. Néhány országban pedig a vallás tiltja a húsevést. Például Peruban (Dél-Amerika) egy földműves család reggelije gabonából és kukoricából főzött leves, az ebéd főtt burgonya és sült kukorica, a vacsora pedig szárítással tartósított burgonyából készült leves, sült kukorica (hús csak ünnepnapokon). Kamerunban (Afrika) ez a menü reggel kukoricakása néha spenóttal, földimogyoró vagy kóladió, ebédre pálmaolajban főzött édesburgonya, vagy kukoricakása, a vacsora pedig pálmaolajban főzött manióka , vagy kukoricakása spenóttal és banán, vagy mangó. Srí Lankán ( Ázsia) egy földműves család reggelire borssal és hagymával ízesített főtt rizst eszik hallal és kókuszdióval, ebédre rizs főzelékkel, ritkán hallal és gyümölcsként mangót vagy banánt, vacsorára pedig egy tálka fűszerezett rizst főzelékkel vagy rizslisztből készült lepénnyel. Ez az egyhangú táplálkozás talán azért alakult ki, mert 10 000 kg gabonából az emberi szervezet kb. 1000 kg tápanyagot tud hasznosítani. Ugyanennyi gabonára van szükség 1000 kg állati hústermék előállításához is, ebből viszont csak 100 kg (kétségtelenül értékesebb) tápanyaghoz jut az emberi test. Ezért maradt a hús a termőfölddel jól ellátott, magas színvonalon termelő társadalmak luxustápláléka, a szegény országok közvetlenül fogyasztják el a gabonát, így tízszer annyi ember jut - bár kevésbé értékes, de az élet fenntartásához elegendő - táplálékhoz.
Forrás: Dr. Sárfalvi Béla - Dr. Tóth Aurél: Földrajz I. osztály (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)
Pillér Péter