Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Mysterius

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  A légtömör épület burok A légtömörség kérdésköre a passzívházak térnyerésével került a szakmai figyelem homlokterébe. Korábban építtetők és tervezők körében is inkább a lélegző fal, mint fogalom volt az elvárás. Most akkor, hogy is van ez, kell a légtömörség…..
Mysterius 2019.08.27 14:56:31
Jó lenne elgondolkodni ezen a passzív ház koncepción. Több kollégával csak egyszerűen mosolygunk, vagy olykor a fejünket fogjuk a sok értelmetlenséget hallva. Az belátható mindenki számára, hogy passzív házat csak ezen elvek betartásával lehet építeni, de fel tette valaki a kérdést, hogy szükségem van Nekem passzív házra. Azt a hamis látszatot igyekeznek egyesek kelteni, hogy a környezetvédelmi szempontok betartására, csak ez az egyetlen megoldás létezik, de ez nem igaz. Látni kell, hogy a passzív ház tervezése során jóval több megkötést kell figyelembe venni, mint egy hagyományos ház esetében, és amely kötöttségek a ház használhatóságát is befolyásolják. Én drága kivitelezésen kívül még a légtömörséget látom a másik problémának, amit elég nehéz megemészteni. A szerkezetekbe bejutó párától most eltekinthetünk, mert ha nem teljesen légtömör az épület mindenképpen kerül pára szerkezetekbe, és ha teljes légtömörséget érünk el, akkor sem mindegy, hogy a szerkezet mely oldalára kerül a párazárás, tehát ha nem a belső oldalon zár mindenképpen kerül pára szerkezetekbe. Azt sem értik most a megrendelők, hogy eddig a BAUMIT Open és a szálas homlokzati hőszigetelések voltak ezen terület sztárjai, most meg azt mondjuk, hogy nem jó, hogy ha szellőzik a fal. Legyünk korrektek, Nekem már az sem tetszett hogy a gipszkarton álmennyezetnél a gipszkarton és a szigetelés közé párazáró fóliát kellett raknunk, de ez még hagyján, de hogy az egész épületet légtömörre kell építeni az már kicsit sok. El kell ismerni, hogy a gépi szellőztetésnek meg van az az előnye, hogy a bejövő levegő szűrhető, de a többi nem igazán előny egy hagyományos épülethez képest. Nekem sokkal jobban tetszik az aktív ház koncepciója, amely fenntartása ugyanannyi energiát igényel, de nincsenek a használatot korlátozó tényezői, valamint olcsóbb is mint a passzív ház.
Ki kell számolni, mennyibe kerül egy passzív házat építeni, és menyibe egy ugyanolyan méretű hagyományos házat, annyi napelemmel a tetején, hogy a nettó energia felhasználás megegyezzen a két épületnél. Rögtön látható lesz a koncepció értelmetlensége. Tudomásom szerint Kaliforniában 2020.-tól csak olyan lakások építhetők, amelyek napelem rendszerrel vannak felszerelve. Nekünk is ebbe az irányba kellene orientálódni, mert rakhatok én 80 cm-es szigetelést egy házra csilliárd forintokért, ahelyett hogy rakok max 20 cm-t és a többi pénzből meg napelemet veszek, mert nem lehet annyit megtakarítani a plusz szigetelésekkel és az akárhány rétegű üvegezésű horribilis árú ablakokkal, ami ilyen módon gazdaságossá tenné a beruházást.
  (Az alábbi egy rövidített változat, emlékeztetőül. A teljes változatot ezen a linken találod. A megjelenő oldalon, ahogy áll, a legfelső sorban kattints a címre vagy a doc vagy a pdf linkre.)   (Hozzászólni a szöveg alatt lehet.)   1.   A halál logikája 1.1. A felemelkedés ára Ha egy…..
Mysterius 2019.08.20 13:57:08
Ha tisztességesek akarunk maradni magunkkal és a témával szemben azt kell, hogy mondjuk, hogy nem tudjuk hogyan alakult ki a halandóság az evolúció logikája, az életösztön és az egyéb alap kiinduló állapotok eredményeként. Tudjuk, hogy a materialista gondolkodás szerint kell lennie olyan megoldásnak, amely szerint magától alakult ki, de az eddigi élettér és egyéb elméletek nem többek puszta spekulációnál, amelyek csak arra a nem elhanyagolható kérdésre nem adnak kielégítő magyarázatot, hogy az ebbe az irányba ható genetikai információ hogyan öröklődik. Mivel az információ átadásának időpontjában az elődökben még nem lehet jelen az élettér átadására vonatkozó evolúciós nyomás - igy genomjukban az információ sem -, így az nem tud öröklődni. Az elődök életének ezen pillanatában az utódok felnevelése válik a legfontosabbá, ezért az egyed túlélése elengedhetetlen, és ez jelenik meg evulúciós nyomásként. Az élettér elmélet szerinti élettér átengedés csak az egyedek életciklusának későbbi szakaszában jelenhet meg, viszont ilyenkor a mai tudásunk szerint nincs genetikai információ átadás az elődök és az utódok között.
További probléma, hogy a földön előfordulhat lokálisan és egyedi esetekben bizonyos egyedek túlszaporodása, de erre az ökoszisztémának meg vannak a megfelelő válaszai, a fajt pusztító akár mikroszkopikus, akár makroszkopikus természetes ellenségek formájában, és nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a föld méreteiből adódóan matematikailag bizonyítható, hogy nagy számban kell lennie olyan fajnak is, amelynél nem következett be túlszaporodás. Az élettér elméletnek egyetlen menekülő útja ebben az esetben a kollektív tudat bevezetése lenne, amely bizonyítására az emberek esetében vannak próbálkozások, de hogy ez hogyan hat vissza az egyedek genomjára már nagyon messze vezető elmélet lenne, nem beszélve arról, hogy ha a kérdést valamennyi többsejtű élőlényre vonatkoztatjuk.
Az is könnyen belátható, hogy ha az élettér elméletet elfogadjuk, a beszűkült élettéren élő egyedek reprodukciós ciklusának rövidülnie kellene, más a faj "nem túlszaporodott" csoportjaihoz képest, de ilyet eddig még nem tapasztaltunk, valamint a fejlődésből adódóan egyszerre kell léteznie egy adott faj halhatatlan és halandó csoportjainak, amelyek rivalizálásából a jelen állás szerint minden esetben a halandóknak kellett győztesen kikerülni. Továbbá, viszonylag nagy számban kell lennie olyan fajnak is, amelynél ki sem fejlődött a halandóság. Jelenlegi világunk nem ilyen, ezért ki kell jelentenünk, hogy az élettér elmélet nem magyarázza meg a halandóság evolúciós alapon történő kifejlődését.
A többi, halandóság előnyeit tárgyaló elmélettel, pedig az a baj, hogy
ha evolúciós fejlődés útján nem tud létrejönni a halandóság, de az a tapasztalat szerint mégis létezik, akkor ezzel együtt feltételeznünk kell egy olyan intelligenciát, amely mérlegelés és döntés után valamilyen módon úgy befolyásolta az evolúciót, hogy az ebbe az irányba fejlődjön, ez pedig a materialista gondolkodásba nem fér bele. Nekem személy szerint nagy megnyugvást okozna, ha a jövőben elvégzendő evolúciós szimulációk - még ha óriási számú esetből egyszer is - a jelenlegi eredményre jutnának, azaz igazolnák a halandóság a többsejtű élőlényekben mutatkozó ilyen arányú elterjedését, de minél tovább gondolkozom a problémán, a félelmem egyre nő ezzel kapcsolatban.