Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PFreddy

103 bejegyzést írt és 345 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sikeres volt a Crew Dragon szombat esti startja, két utasával jelenleg is úton van a Nemzetközi Űrállomás felé. Ezzel a SpaceX lett az első magáncég, amely saját gyártmányú űrhajóján embert vitt az űrbe. A küldetés tehát már túl van a nehezén, az ISS-hez való dokkolás azonban még kicsit odébb van –…..
PFreddy 2020.05.31 16:35:45
@Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember: Úgy tűnik szerencséjük volt, rögtön sorra kerültek.
Az emberes űrutazás kétségkívül az emberiség történelmének egyik legnagyobb vívmánya. A hat évtized alatt, mióta a Föld légkörét elhagytuk, számos dolgot értünk el a világűrben: eljutottunk a Holdra, űrállomásokat építettünk, és (szinte) rutinszerűen juttatunk el asztronautákat ezekre. Kétségtelen…..
PFreddy 2020.05.27 22:27:53
PFreddy 2020.05.31 15:41:10
@korxi: Hát ez baromire jó, én elsőre izomból letaroltam a napelemtáblákat.
Mindjárt meg is osztom az új bejegyzésben. Kössz a linket!
Az egyetem tv youtube csatornájának vendégeként tíz olyan csillagászati kérdést igyekeztem röviden megválaszolni, amely sokak fantáziáját megmozgatja. Valóban végtelen az Univerzum? Honnan és hova tágul?..
Korábbi bejegyzéseinkben már bemutattuk a Hubble Space Telescope (HST) eredetét és történetét, valamint a 30 éves pályafutása során elért legnagyobb eredményeit. Egy ilyen volumenű küldetés örökségét nem egyszerű feladat összefoglalni, ezért most még egyszer nekiveselkedtünk, hogy (kötetlenül…..
PFreddy 2020.04.29 17:05:09
@tyberius: +2: Az amcsik (értsd USA hadereje) néhány éve fel is ajánlottak két(!) használaton kívüli (mindvégig a raktárbabn álló!!) űrteleszkópot a NASA-nak, mondván, ez nekik már nem kell (!!!).

www.theregister.co.uk/2012/06/05/military_gives_telescopes_to_nasa/

Most fejből meg nem mondom, melyik infravörös űrtávcsövet fabrikálták az egyikből, de amint eszembe jut belinkelem.
PFreddy 2020.04.29 19:09:57
@dr.oid: Pontosabban 600-ra, mert most van 540 km-en.
Sajnos hajtómű-technológiában nem vagyok annyira otthon, hogy kép alapján eldöntsem, mik lehetne a fekete "fúvókák".
Úgy rémlik ötévenkénti szervizmissziókkal terveztek már a felbocsátása előtt (csak ugye az elsőt kapásból előbbre kellett hozni). Ha mindegyik alkalommal mondjuk 550-ről 600 km-re (ezek most csak légbőlkapott számok) emelték a perigeumát, az teljesen reálisnak tűnik számomra.
PFreddy 2020.04.29 19:13:20
@PFreddy: De most már meg tudom mondani, a WFIRST űrtávcső lesz (lehet) az egyik felajánlott KH-11-ből.

"NASA could use a second-hand telescope made by Harris Corporation to accomplish a mission like the one planned for WFIRST. NRO offered to donate two telescopes, the same size as the Hubble Space Telescope but with a shorter focal length and hence a wider field of view."

És a pontosság kedvéért nem a hadsereg, hanem az USA hírszerzése ajánlotta fel a Hubble-szerű teleszkópokat, de egyre megy.
Április 24-én immáron harminc éve teljesít szolgálatot a Hubble Space Telescope (HST), ennek apropóján pedig érdemes áttekinteni, mit is ért el általa tudomány. A cím (mint a listák esetében oly sokszor) némi kiegészítésre szorul. Egyfelől, a legtöbb nagy felfedezés nem köthető egyetlen felvételhez…..
Jelen ismereteink szerint a Mars az egyetlen bolygó, amelyet robotok népesítenek be - lassacskán már fél évszázada. Igaz, sosem voltak sokan és a teljes létszám még most is csak két fő darab. Az idegen égitestek felszínére leszálló szondák (az ún. landerek) egy különleges csoportját képezik a…..
PFreddy 2020.04.16 16:38:07
@korxi: az orosz projektekkel kapcsolatban én rendkívül passzimista vagyok; mintha az űrkutatásra semmiféle pénz nem jutott volna (az elmúlt években (kézzelfogható eredménye legalábbis nem volt) és a Grunt-ról sincsenek friss infok.

Az Insight fúrása valóban meghiúsulni látszzik (bár hónapokkal ezelőtt az utolsó info az volt, hogy még folyik az ötletelés), de minden más flottul megy. Pl. a másik kuriózum, a mersi rengések detektálásáról épp pár hete volt friss publikáció.
Mikor Sir Patrick Stewart bejelentette, hogy visszatér a Star Trek világába, a rajongók (köztük persze jómagam is) megörültek, hogy a Discovery újításai után végre kapunk egy klasszikus alapokon nyugvó sorozatot. Mivel kiderült, hogy a sorozat a Romulus pusztulása után játszódik, nagyon úgy…..
PFreddy 2020.04.14 23:43:43
@MEDVE1978: A polkorrektség kapcsán felhozott érveid közül az 1-2-vel látatlanban egyetértek (ugyanis nem láttam még a sorozatot), mert könnyen el tdom képzelni, hogy a Star Trek emlkedettebb világnézetébe beleerőltetettnek érződik a jelen politikai frontjainak a bevonása.

De érdekelne, hogy pl. a női karakterek (számbéli, mert ugye a főszereplő mégiscsak Picard) túlsúlya miért zavaró? Egy utópisztikus világképben, mint amilyen elvileg a Föderáció is lenne ez miért lenne szempont? Már ha persze az említett karakterek bírnak kellő létjogodultsággal és jól meg is vannak írva.

Erről hirtelen az Expanse ugrott be, épp a napokban volt szerencsém egy "kritikához", ami pont azt vetette a sorozat szemére, hogy a modern idők szavára hallgatva túl sok női karaktert mozgat. Ami nettó baromságnak hangzik egy 24. századi kultúra kapcsán, főként, hogy ott ezek a karakterek remekül ki is vannak dolgozva.

Hasonlóan nem értem, hpgy mi a probléma az "androidok, szintetikusok is csak emberek" elvvel? Simán el tudom képzelni, hogy amikor az emberiség már túljut a bőrszín és a kultúrális különbségekre alapozott rasszizmuson (vagy esetleg az idegen fajokkal szembeni előítéleteken), akkor pont ez a kérdéskör jelenthet majd problémát/kihívást/konfluktust.

Persze lehet, hogy amint leülök Picardot nézni, Patrick Stewart-osra tépem a frizurámat ezen témák megvalósítása kapcsán, és akkor a fenti kérdéseim lényegtelenek. :)
PFreddy 2020.04.16 16:34:25
@Alick: Jómagam is pozitív példaként hoztam fel az Expanse-t, amely ráadásul évadról évadra erényére változott. Kéne már arról is egy bemutató ide a blogra...
Cikksorozatunk előző két részében olyan csillagászati jelenségeket vettünk sorra 2020-ban, amelyeket nehezen tudnánk nem észrevenni az égen, ha már épp azt bámuljuk. A befejező részben olyan apró látványosságokat válogattunk össze, amelyek észrevétele korántsem magától értetődő, ehhez ugyanis a…..
PFreddy 2020.01.15 12:21:38
@korxi: Nekem is az volt a benyomásom a komment olvasásakor, mintha az ötöslottó megnyerése akkor lenne igazán príma, ha ugyanazon a héten nyerne kaparós sorsjegyem is.
PFreddy 2020.04.03 10:24:28
@MakoG: Örülünk, hogy jó élmény volt!
Technikailag már tegnap este is a Fiastyúkban ücsörgött a Vénusz, de valóban, ma este lesz a csillaghalmaz közepén (illetve attól kissé balra lennt). Kíváncsi vagyok, hogy a bolygó fénye mennyire fogja elnyomni a csillagokét.
A téli hónapok folyamán látható Orion csillagkép Betelgeuse nevű csillagának fénye jól (és szabad szemmel is) láthatóan halványodni kezdett az utóbbi időben, ez pedig igencsak felkeltette az érdeklődést a csillag jövőjét illetően. Bár a fényességváltozás nem különösebben egyedi jelenség, annak…..
PFreddy 2020.03.08 22:28:54
@MakoG: Valóban, az SN1987A esetében is előbb észlelték a neutrínókat, mint a robbanás fényét.
Ennek az az oka, hogy a neutrnók a robbanás pillanatától kezdve záporoznak, míg a szupernóva fénye fokozatosan erősödik. Vagyis az elcsípett neutrínók előbb indultak, mint az első észlelt fotonok, mivel némi időnek el kellett telnie, hogy a szupernóva elég fényes legyen ahhoz, hogy felfedezhessük.
PFreddy 2020.03.15 18:00:34
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Attól hogy közel száz kommentet írtunk a két különféle szupernóvatípust magyarázó lehetséges elméletekről, még nem tárgyaltunk le semmi ilyesmit, amit állítasz. Átfutva a beszélgetést, minden felvetésedre igyekeztem találni szakirodalmat, amelyben mind elméleti szimulációk, mint pedig megfigyelési eredmények találhatóak. Ezek pedig alátámasztják, hogy a II-es típusú szupernóvák esetében a core-collapse model helytálló. Kérlek, idézd fel ezeket a szakmai anyagokat, mert anélkül ez az eszmecsere egy végtelenített körré válik.

Ha valakit érdekelne a beszélgetés:
csillagvizsgalo.blog.hu/2017/06/03/gravitacios_hullamok_harmadszor_is
csillagvizsgalo.blog.hu/2017/08/06/a_legkisebb_csillag

"Vissza akkor pattanna, ha gyorsulva zuhannának be a külső rétegek és rugalmas ütközés lenne."

Az extrém fizikai körülmények között már egy kicsit több kell a plazma dinamikájának a leírásához, mint a rugalams/rugalmatlan ütközési törvények. A "visszapattanás" (bouncing) még mindig a legjobb, köznapi értelemben vett fogalom, amivel szemléltethető a folyamat. Lásd egyszerűbb szemléltetés:

en.wikipedia.org/wiki/Type_II_supernova

"De mivel a nyomást a külső rétegek súlya okozza, (jó öreg Newton) a felforrósodást pedig a gravitációs nyomás által kifejtett térfogati munka, ezért nincs rugalmas ütközés."

A nyomást a külső rétegek súlya ÉS a belső rétegekből érkező sugárnyomás egyszerre kelti, ezek tartanak nagyjából egyensúlyt a csillag élete során. Miután lecsökken a sugárnyomás (mert a fúzió már nem elégséges), a külső rétegek megindulnak befelé. Az extrém nyomás hatására a magban beindul a neutronizáció, kialakul a neutroncsillag, és az ebbe beleütköző külső rétegekben kiindul egy nyomáshullám (shock wave). Erre használjuk a visszapattanás kifejezést - ne úgy képzeld el mint egy gumilabdát, vagy egy rugalmas ütközést.
Mellesleg ez még nem is a teljes sztori, mert a nyomáshullám (valószínűleg) önmagában elhalna. Itt lépnek képbe (megint csak valószínűleg) a frissen keletkezett neutrínók, amelyek újra berúgják a lökéshullámot.

A leírás még nem teljes, ám mindenre van már elmleti magyarázat (néhol több is) és kijelenthető hogy a kollapszár (core-collapse) model helyes. Ezt pedig a megfigyelések is alátámasztják (lásd pl. SN 1987A).

"Az alapvető mechanizmus a Si28+Si28 -> Ni56 majd Ni56 + e -> Fe56 + durva gamma amely késleltetve jelenik meg és ez veti szét a csillagot. Kvázi a betárolt fúziós energia (Ni56) és az ahhoz hozzáadódó térfogati munka késve megjelenése. (felezési idő) "

Épp a felezési idő az, ami ezt az egész felvetést zárójelbe teszi: a robbanás maga nagyon rövid idő (~percek) alatt zajlik le. Az 56Ni bomlásából származó energia csak az az követő napokban, hetekben fűti a táguló burkot (és látjuk ezért egyre fényesebbnek), önmagában képtelen lenne szétvetni a csillag burkát.
PFreddy 2020.03.16 01:44:02
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

"The probability of a nuclide decaying due to beta and other forms of decay is determined by its nuclear binding energy. "
Bővebb kifejtés:
www.elsevier.com/books/nuclear-and-radiochemistry/konya/978-0-12-391430-9
Vagyis a béta+ bomlás sebessége ily módon nem függ a külső körülményektől.

adsabs.harvard.edu/full/1994ApJS...92..527N
nucleardata.nuclear.lu.se/toi/nuclide.asp?iZA=280056
isnap.nd.edu/assets/250195/radioactivity_lecture_10.pdf

Ugyanakkor, nagy energiákra gyorsított 56Ni atom(mag)ok, elveszíthetnek jónéhány, vagy akár az összes össze elektronjukat, ilyenkor azonban a felezési idő nőni fog, nem pedig csökken.
Tipikusan ez a helyzet pl. a kozmikus sugárzás estében, amelyek az egyik forrása véletlenül éppen a szupernóvák, ez azonban jóval a robbanás után lejátszódó folyamat.

adsabs.harvard.edu/full/1990ICRC....4...48N

Olyan folyamatról nincs tudomásom, ahol a béta+ bomlás sebessége gyorsabb lenne (vagyis a felezési idő rövidebb).
A Spitzer január 30-án elküldte az utolsó mérési adatcsomagot is, majd az operátorok lekapcsolták a rendszereit - ezzel pedig több, mint tizenhat év után búcsút kellett intenünk az űrtávcsőnek, amelynek a modern csillagászatra gyakorolt hatását talán csak a Hubble übereli. Méréseit a hosszabb…..
PFreddy 2020.02.11 13:53:31
@Sztyepadzso: Természetesen milliárd. Köszönet az észrevételért, javítva!
PFreddy 2020.02.27 21:12:04
@korxi: Nem is feltétlenül a hírértéke miatt született ez a bejegyzés, hanem mert jó apropót kínált, hogy egy kicsit bemutathassam infravörös csillagászatot és más űrtávcsöveket (lévén hogy az átlagember gyakran csak a Hubble-ről hallott).

Az exobolygókkal kapcsolatban igazad van, hogy jóval nagyobb szeletet harapnak ki a amédiafogyelemből, mint amennyit a tudományos súlyuk indokolna, de speciel a Trappist-1 tényleg nagy dolog volt... és hát szegény Spitzer-re senki nem emlékszik már a felfedezéssel kapcsolatban.

A Spitzer nem is a Great Observatories-sorból fog hiányozni (az a program már így is bőven túlteljesítette a 30 évvel ezelőtti elvárásokat), hanem az infravörös spektrumról. Az űrben konkrétan csak a WISE maradt, földfelszínről meg a közeli infra megoldható hellyel-közzel. JWST egészen közép-infráig fog látni, ha egyszer végre... A WFIRST előkészítését most kukázták a NASA-nál, a Boeing-en repkedő SOPHIA finanszírozása pedig bizonytalan. Jelen állás szerint hamarosan nem lesz szemünk a közép- és a távoli infravörös tartományra, ami kissé kínos.
2016. december 29-én, vagyis alig több, mint három éve jelent meg az első bejegyzés a blog felületén. A Mars - Unalmunk a vörös bolygón, a NatGeo csatorna új sorozatának kritikája, eredetileg az aktuális Meteor kiadványba készült és jelent is meg a 2017. januári lapszámában. Azonban remek alkalmat…..
PFreddy 2020.02.02 11:13:03
@rdos: Köszönet, a nemgogol rendszeresen jelentkezik scifi-vel? Emlékeim szerint már korábban is ajánlottad a blogot ebből a célból.
PFreddy 2020.02.02 11:17:09
@Tranquillius: "Top10 legveszélyesebb dolog az űrben!!!4!" jöhet? :)
PFreddy 2020.02.02 11:29:10
@Popcsik: mivel nyelvhelyességi és figyelmetlenségi problémák orvosolásáról lenne szó, így bárki korrektorkodhat aki kellően alapos. A csillagászati tulajdonnevek és szakkifejezések terén csak pár speciális szabály van.
Érdekelne a dolog? Írok privátban.
A felrobbanó csillagok, azaz a szupernóvák kutatásának bizonyos aspektusa olyan, mint a szerencsejáték: nem tudhatjuk, hogy hol, mikor és, ami legalább ennyire fontos, milyen távolságban fognak felbukkanni. A statisztikák szerint kb. harminc évente robban fel egy csillag egy Tejútrendszer méretű…..
Azt gondolhatnánk, hogy az éjszakai égbolt látványa idővel unalmassá válhat, mivel a csillagok egymáshoz képest nem mozdulnak el, tehát egy évszakon belül az este során nagyjából újra és újra ugyanazokat a csillagképeket fedezhetjük fel a fejünk felett. Ugyanakkor a Naprendszer égitestjeinek mozgása…..
PFreddy 2020.01.09 10:52:49
@korxi: A "csíkot húzó" hullócsillagokat szokás tűzgömböknek, a nagyobbakat pedig bolidáknak nevezni. Amennyire én tudom, véletlenszerű a felbukkanásuk (természetesen egy frissebb, sűrűbb meteorrajban a nagyobbakból is több érkezik).
Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. És talán még az áltudományok legharciasabb ellenzői is eltűnődtek azon, merre található a saját csillagképük. A bejegyzés közzétételekor lassacskán véget ér a Nyilas csillagjegy ideje, következésképp, ha az…..
PFreddy 2020.01.04 19:07:05
@eisenics: "Ezt nem gondolhatod komolyan, hogy egyrészt érted, másrészt, valóban ellenőrizhetőek a a magasszntű kutatások eredményei. Inkább csak elfogadjuk alapnak mások valódi tudását(lásd, hit)."

Óriási különbség van a tudományba vetett bizalom és a hit között. Előbbi esetében a tudomány előrejelzéseket ("jóslatokat") tesz, ha beválik, megtartjuk az adott tudományos elméletet, ha nem, elvetjük. A hit ezzel szemben kerüli az ilyen próbát: nincs következtetés/előrejelzés, amely alapján tesztelni lehetne.
Valóban nincs senkinek sem ideje és energiája tesztelni és ellenőrizni MINDEN eredményt, de mindig vannak akik megteszik ezt a sjaát tudományterületükön. És őket és tesztelik és ellenőrzik mások. Ezt gyakran szokás elfelejteni vagy egy kézlegyintéssel elintézni - pedig az ellenőrzés és a tesztelés a tudományos rendszer egyik alapja. Az új eredmények tehát nem bemondásra és hitre épülnek.

"az asztrológia nem áltudpmány , henem nem tudomány"

Áhá. Oké, ezt az állítást még el is tudnám fogadni, ha ezzel párhuzamosan az asztrológia képviselői nem húznának folyamatosan hasznot mások átveréséből. Mindeközben egy olyan, tudományos kifejezésekkel átszőtt halandzsára hivatkoznak, amely a bolygók és a csillagok mozgására alapoz ("Műszernek használja a csillagos eget...") és ezzel tudományként tetszeleg, hogy hitelességét növelje. Épp ezért, szerintem abszolút helyes áltudományként hivatkozni rá.

"az idő mindenkori "kvalitatív" tartalma, a ciklikusan ismétlődő folymatok érdeklik, ezek megfigyeléséből von le következtetéseket"

Rengeteg olyan, régmúltra visszavezethető megfigyelést ismerünk, amely felfedezett vagy felfedezni vélt egy összefüggést/korrelációt és azt népi bölcsességként megőrizte. Ezek az évszázadok folyamán szintén tesztelésre kerültek és amelyek kiállták a méréseket azokra ok-okozati összefüggéseket is megtalálták, ezáltal pedig beépült a tudományba (és igen, kellő magabiztossággal ki lehet jelenteni, hogy makroszkopikus szinten a mérés nem befolyásolja az eredményt). Amelyek nem állták ki az idő és a tudomány próbáját, tudományos szempontból mentek a levesbe és a kultúrát gazdagítják. De nincs olyan jelenség/folyamat/összefüggés (és akkor itt lehet konkrét ellenpéldákat hozni), amelyet az asztrológia helyesen leír és megjósol, a tudomány pedig nem tud rá magyarázatot szolgáltatni.

Vagyis: az alma mindig lefelé esett, ezt megfigyelték, törvényszerűnek kezelte a hagyomány. A tudomány leírást talált rá, tesztelte (extrém körülmények, extrém pontosság) és a leírás jól működik. Tudjuk, hogy a gravitációs erő mindig fellép. ki tudjuk számolni, tehát előre tudjuk jelezni hogy egy adott szituációban mekkora gravitációs erő hat egy testre. Szükség van továbbra is a hagyományra a gravitáció leírásában vagy felhasználásában? Abszolúte nincs.
Valahogy így van ez az azstrológiával, amely ahelyett, hogy a kultúrtörténet egy érdekes epizódjaként maradt volna meg, a modern időkre újra előmászott a formaldehidből és sok emberrel hiteti el, hogy a személyes jóvőnk megjósolható, tulajdonságaink zöme a születésünkkor eldől vagy hogy a kedélyállapotunkat befolyásolják a bolygók mozgásai. És ez elég nagy baj.

Üdv.
PFreddy 2020.01.04 23:23:54
@eisenics: "Ezek szerint Te hiszel a fejlődésben."

Igen, ezt határozottan így gondolom - ha úgy tetszik, "hiszek", hiszen nem egyértelműen ellenőrizhető állításról beszélünk. A fejlődés nem egyenletes, nem mentes a kisebb hullámvasutazástól, de kellően nagy időtartamot nézve szerintem folytonos.

"Azért csak létezik kontinuitás a mikro- és makroszkopikus szintek között."
Ha bedobsz egy kavicsot a tengerbe, ,megváltoztatod a vízszintet? Elvileg igen? Számottevő? Nem, teljességgel elhanyagolható. Különbséget tudunk tenni, mikor elhanyagolható és mikor nem? Szinte mindig - biztosan találunk olyan példát, ahol a határvonal elmosódik, de emiatt véleményem szerint nem szabad kétkedéssel állni a modern mérésekhez.

"Az az érzésem, Te a kvantummechanika eredményeit, annak magyarázatait és ezek lehetséges hatását a valóságra, nem tartod új világnézetet formáló erőknek"
Abban az értelemben valóban nem tartom annak, hogy az addigi bebizonyított téziseket nem forgatta fel (pl. a gravitáció ugyanúgy hat az almára, akár figyelembe vesszük a kvantummechnaikát, akár nem). A fizika jövőbeli fejlődésének megítélését viszont valóban átformálta, kiderült, hogy egy rakás rszecskefizikai problémához új megközelítést érdemes alkalmazni - ezek azonban nem bebizonyított, tézisként helytálló elméletek voltak.

"Leonardo da Vinci tudósnak sem volt utolsó a maga korában, polihisztornak nevezték, széles látókörrel rendelkezett."

Da Vinci valóban kiemelkedő kutató volt a maga korában, de ha úgy tetszik, a kora nem tudott felnőni hozzá, hogy versenezzen vele, tényszerűen kritizálja és ezáltal ellenőrizze. Nem is volt még kidolgozott és elfogadott módja a tudományos módszernek. Ennélfogva nem megfelelő analógia a mai tudomány jövőbeli megítélésének.

"A mai tudósok pedig majd, mint írod, legfeljebb egymást ellenőrzik, - senki sem látja át az egészet -aztán a részeket szépen összeillesztjük "

Ez - ha nagyon le akarjuk sarkítani a dolgokat - igaz. De a részek közötti területeken is tevékenykednek kutatók, így, az a tudományos lefedettség közel folytonos, nem pedig darabos, elszigetelődött. De elviekben helyes a megállapítás és bizonyosan előfordul, hogy két tudományterület "elmegy egymás mellett", pedig a közreműködésükből sokkal effektívebb és hasznosabb kutatási eredmény születhetne.

""Nem látom az egészet, nem is lehetek felelős érte." Sajnos közben elpusztítjuk a bolygónkat A tudomány a saját igazságaival rátelepszik mindenre, pedig illetékessége csak és kizárólag a fizikai világra korlátozodik,ha ennél maradt volna, ma talán nem pusztulna bolygó,"

Ezt viszont nagyon fals következtetés. A tudomány (és most az egyszerűség kedvéért maradjunk az alapkutatásnál) a világ megismerését és új lehetőségeket kínál. Nem azért nem felelős az esetleges pusztításért, mert nem látja egyben a "nagy egészet", hanem mert a felhasználásokról való döntés nem a tudomány kezében van. Ha az egyszeri tudós dönthetné el, hogy az eredményeit a jövőben mire használják, jogos lenne a modern tudományt hibáztatni a világ minden bajáért. De mint ahogy a mellékelt ábra is mutatja, nem ez a helyzet.
(Nem a legjobb példa, de talán a leghíresebb az atombomba kifejelsztése. A világ legjobb fizikusait gyűjtötték hozzá össze és tudtommal nem is igen volt vonakodás a részükről a fejlesztés során. Amikor elkészült, a többség hevesen ellenezte a bevetését (pl. Teller pont nem) vagyis ha a tudomány emberein múlik, az atombomba örökké megmarad a globális háborútól való elrettentés eszközének. Ehelyett egyesek úgy gondolták, hogy még jobb, ha eltörlünk a Föld felsznéről két nagyobb várost. )
PFreddy 2020.01.05 19:31:50
@eisenics: "Pedig ez pont a legjobb példa, tudósok, akik minden iskolázottságuk, zsenialitásuk ellenére, rászabadítanak a világra egy ilyen pusztítani(is) képes erőt"

Pont azért jó példa, mert az atombomba szavatolta a békét a két szuperhatalom között a hidegháború folyamán. Olyan időkben, amelyek folyamán a hagyomány szerint el kellett volna pusztítani egymást, ráadásul megtehették volna ezt atombomba nélkül is. A fizikusok, akik közreműködtek, egy jobb és békésebb jövő érdekében hozták létre a technológiát és a technológia biztosította is ezt.

"A hagyományos viszont nagyon is elvárja..."

Lehet, hogy elvárja, de biztosan nem valósult meg ez a hagyományok uralta időkben sem. Egy földműves sem látta/látja át a munkája összes hatását és a talaj természetes körforgását, mégis belefog a munkába amihez ért, mert muszáj. Ha csak olyan dolgokba fognánk és használnánk, amelyet teljesen megértünk, akkor kimozdulni sem lenne érdemes otthonról. A teljes kép átlátása motivál minket az élet sok területén: tájékozódás, kutatás, művészetek; épp ezek viszik előrébb az emberiséget. Várni arra, hogy tökéletesen készen álljunk minden megértésére, na ez a naivitás.

"A hagyományos világkép "autójában" - szemben a tudományossal - fékpedál is van a gáz mellett, kiengyensúlyozott használatukkal messze juthatunk."

Az emberi gyarlóság, hataloméhség vagy kegyetlenség pedig ugyanúgy létezett az elmúlt évszázadokban, -ezredekben, Ha a féket a mértékletesség jelenti, akkor aláírom, a legtöbb hiedelem, hagyomány, mondavilág előírja az önmegtartóztatást, a visszafogottságot, az alázatosságot. Csak éppen soha nem sikerült ezt rákényszeríteni az emberekre, vagy ha igen, általában fenyegetéssel (lásd, Pokol).
Ma sokkal jobb világban élünk, mint mondjuk két évszázada és ezt elsősorban annak a tudománynak köszönhetjük, amely sorra adta a lehetőségeket az emberek kezébe, hogy használják. Internet, gyorsabb közlekedés, génterápia - mindegyikkel vissza lehet élni vagy rosszul felhasználni, de egyszersmint óriási potenciál van bennük hogy pozitív irányba mozdítsák az emberiséget.

És igen, ehhez az kellett, hogy a te szavaiddal élve "kevesebb legyen a fék". De ez nem azt jelenti, hogy a modern tudományba ne lenne fék (hajjaj, néha kissé sok is van), vagy hogy a hagyomány elhozta volna a kánaánt az mértéktartással. Egyszerűen csak a tudomány sokkalta több lehetőséget nyújt az emberiség fejlődésére.
Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistát készít – így tesz a Csillagvizsgáló blog is. Az év utolsó bejegyzésében 2019 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak tavaly és tavalyelőtt ilyenkor. Mivel a tudományos…..
Immáron több, mint egy éve, hogy az emberiség történetének második legtávolabbra jutó űrszondája is elérte a Naprendszer (egyik) határát. Mondhatni, ideje volt már, főként ha figyelembe vesszük, hogy 42 évvel ezelőtt indult el hosszú útjára. A Voyager űrszondá(k)nak azonban nem csak a Naprendszer…..
PFreddy 2019.12.25 21:43:42
@nandras01: "közkeletű tévedés, hogy a szondák aranylemezeken viszik azokat az infókat.
az igazság, hogy aluminiumból készültek és aranyozták azokat."

Jogos, bár én úgy tudom, hogy az adatlemezek rézből készültek és az kapott aranyborítást, de végülis mindegy. Az "aranylemez" szót az egyszerűség kedvéért használtam, mint ahogy az angol nyelv is "golden record"-ként hivatkozik a lemezekre.
PFreddy 2019.12.25 21:44:48
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Köszönet a visszajelzésért!
PFreddy 2019.12.25 21:45:36
@Control_: Valóban, ennek szólt a "gravitációs szempontból csillagunk domináns hatása jóval tovább, kb. két fényévig ér el" megjegyzés is a szövegben.
Földünket nem csak a teljes elektromágnes spektrumból érkező fotonok és a porszemcséktől a méteres szikláig terjedő meteorok bombázzák nap mint nap, hanem a világűr vákuumát elképesztő sebességgel átszelő részecskék is. Ezek többségének elsődleges forrása csillagunk, a Nap, ahogy azonban az egyre…..
PFreddy 2017.10.05 10:51:04
@Beer Monster: Nem egészen. Az állítás az, hogy ultranagy energiájú kozmikus sugarak jönnek minden irányból (tehát forrásoknak is kell lenni mindenfelé), de van egy domináns forrásuk a térkép által jelzett irányba. Mivel pontosan még nem tudni, miféle objektumok gyorsíthatják fel ezeket a részecskéket, ezért azt sem lehet megmondani hogy mitől válik uralkodóvá ez az adott objektum. Vagy objektumok.

Néhány napja jelent meg egy cikk, amely szerint erős korreláció van a távoli galaxishalmazok sűrűsödése és a kozmikus sugarak beérkezési iránya között (magyarán a fenti térkép vörös részein egyszerűen csak több távoli galaxis található sok százmillió fényévre). Egy másik fejtegetés szerint a sötét anyag egyik típusának bomlása (megsemmisülése?) kelthet ilyen extra nagy energiákat.
PFreddy 2019.11.23 15:08:03
@rdos: Pontosan erről van szó, nincs mérési adat. Ezeknek a részecskedetektoroknak nagy előnye, hogy nappal is mérnek, viszont csak arról az égboltterületről tudnak adatot szolgáltatni, ami épp "felettük" van. Egy adott földrajzi pozícióról viszont egy év alatt sem láthatunk ki minden irányba.
PFreddy 2019.12.09 12:50:19
@Magyar Zoli: Köszönet a visszajelzésért! :)
A színpompás felvételeket szemlélve az lehet a benyomásunk, hogy a galaxisok az Univerzum nyugodt és érinthetetlen csillagszigetei. Hiába azonban az elképesztő tömegük és a végtelennek tűnő távolságok, milliárd éves időskálán előbb-utóbb jönni fog egy hasonló kaliberű galaxis, hogy kezdetét vegye az…..
PFreddy 2019.11.28 12:42:31
@rdos: Köszönet a visszajelzésért!
Egy összeolvadó galaxisban élő civilizációt valószínűleg épp az frusztrálna, hogy "nem látni ki rendesen" a galaxisból, midenfelé csak fényes csillagok és porfelhők... :)
PFreddy 2019.12.09 12:43:59
@korxi: Köszönet a visszajelzésért!

"Van egy kérdésem: A galaxisok osztályozásában (spirál, küllős spirál, elliptikus, stb.) vannak az ezek közül egyik sem típusú szabálytalan galaxisok. Elmondható hogy ezek mind éppen összeolvadó/ütköző galaxisok, annak valamilyen stádiumában, úgyhogy nem csoda hogy szabálytalanok?"

Nem feltétlen, pl. a törpegalaxisok zöme is irreguláris.

"Ezek miért nem képesek normálisan szép - spirális, vagy azok összeolvadása után elliptikus - konfigurációba rendeződni, ha a legtöbb galaxis ezt teszi ?"

Egyrészt hiányzik belőlük a központi SMBH, amelynek a tömege (más galaxisokban) szépen korrelál a központi régióval (bulge-dzsal) és így közvetve a galaxis alakjának szabályosságával is. Hogy pontosan miért létezik ez a korreláció (avagy co-evolution, együttfejlődés) még nem tisztázott; hiszen a SMBH akármilyen böszme nagy is, legfeljebb néhány fényév távolságon belül számít dominánsnak gravitációs szempontból.
Másrészt ezek a törpegalaxisok jobban ki vannak téve az óriások okozta árapály-erőknek, így az alakjuk már azt is megsínyli, ha csak elhaladnak mondjuk a Tejútrendszer közelében. A törpegalaxisok jelentős része amúgy többé-kevésbé szabályos elliptikus.
PFreddy 2019.12.09 12:49:19
@rdos: Sőt, rövid úton (pár tízmillió év) beindulna a csillagkeletkezés is, ami egy rakás új fényes csillagot eredményezne.

"Kicsit off, de látom a Sci-fi nem áll távol Tőled-Tőletek és ha már 2-szer több közeli célpont felmerült bennem.. Sci-fi-t ajánlok gumától, (aki egy nagyon termékeny és sokoldalú blogger). Ha nem ismernétek."

Köszönet, felvettem az ( egyre terebélyesedő) listámra. Szeretnék több sci-if tartalmat a blogra, de sajnos nem tudok annyi tartalmat (legyen az könyv vagy sorozat) fogyasztani, mint amennyit szeretnék. Remélhetőleg hamarosan segítséget kapok sci-fi témában aópár kollégámtól.
Bizonyára sokan hallottak már a sötét anyagról, amely a Világegyetem jelentős részét jelenti. A mibenlétéről már annál kevesebben hallhattak, főleg mert a mai napig nem ismerjük, hogy pontosan miről van szó. A gravitációja és így a tömege viszont közvetetten mérhető és most először az eloszlását is…..
PFreddy 2018.04.21 12:40:08
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Igen-igen, kissé elfoglalt vagyok, de nem feledkeztem el erről a kérdésről.

"A spirális galaxisok karjainak szögsebessége nem egyenlő a bennük lévő anyag szögsebességével, ez a dolog nyitja.

A karokban összesűrűsödik az anyag, és ez az összesűrűsödött "terület" látszólagos keringést végez, de csak maga az összesűrűsödés helye "kering" a spirálkar szögsebességével, nem a benne lévő anyag"

A lényeget viszont itt kifejtetted. A spirálkarok, a gravitációs potenciál-"gödrök állandó szögsebességgel keringenek, így nem csavarodnak fel. Az anyag (csilag, por stb) behullik ezekbe, majd ki is jut belőle, míg viszont benne van, a sűrűsödések miatt beindul a csillagképződés. Ezért olyan fényesek.

A rotációs görbe pedig a csillag(halmaz)ok keringési sebessége, nem azonos a spriál kar sebességével.
PFreddy 2019.11.24 10:58:31
@rdos: Sajnos a tanulmány témájához nem értek kellőképpen, így nem tudom megítélni az eredményt, de... amikor a média ennyire felkap egy széleskörben még el nem fogadott eredményt, azt pedig a kutatók maguk is úgy interpretlják, hogy itt valami forradalmi dologról van szó - nos, ez ritkán szokott jó elsülni.
PFreddy 2019.11.24 11:03:48
@Kovacs Nocraft Jozsefne: " _miért_ nem csavarodnak fel a karok. Ugyanis mivel a szögsebesség a galaxismaghoz közelebb és attól távolabb azonos, ebből az is következik, hogy a magtól távolabb ez a nyomás- vagy sűrűséghullám - vagy ahogy te írod: gravitációs potenciálgödrök - nagyobb kerületi sebességgel mozog. MIért? "

Jól látod, ez csak a megfigyelt forgás közvetlen fizikai oka; hogy az egészet mi eredményezi, nos így fejből fogalmam sincs. Annak idején igyekeztek ezt is a fejünkbe verni, szóval a válasznak valahol errefelé és a kapcsolódó hivatkozásokban kell keresni. :)

astro.u-szeged.hu/szakdolg/alizszd/node5.html
2016 óta Thrawn immár három könyvet és két évadnyi animációt tudott le a Disney Star Wars univerzumában. Legutóbb a Thrawn – Treason című könyvben jelent meg, amely bár a trilógia befejező kötete, Timothy Zahnnak vannak még tervei a chiss admirálissal - mindez természetesen függ a Disney…..
Michel Mayor és Didier Queloz személyében az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét, így ismét egy klasszikus csillagászati kutatást ismertek el a legrangosabb tudományos kitüntetéssel (a díj másik…..
PFreddy 2019.10.21 08:23:51
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Köszönet; a bejegyzés már így is elég dagályos lett, így amikor rájöttem, hogy az "imbolygás" szóval és egy gif-fel három mondatot is tudok spórolni, nem volt kérdés. :)
PFreddy 2019.11.13 23:36:29
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "A távolságnak itt abszolút semmi szerepe nincs, 1km távolságból sem lenne könnyebb. Az egyetlen nehézséget a zaj jelenti, abból kell kiszűrni a vizsgált csillagból érkező fényt. "

Való igaz.

"Alapvetően nem lenne nehéz interferometriás eszközökkel megmérni a csillag változó radiális sebességét, csak sajnos a csillag egyrészt forog a tengelye körül, másrészt a fényt kibocsájtó atomjai is bizony nagy sebességgel mozgolódnak, vagyis a színkép némiképp elmosódik. Így aztán a fázismérés nem oldható meg. "

Itt mire gondolsz az interferometria szerepével? Mármint, elég jól tudunk már most is radiális sebességet mérni, az interferometria nyújtotta szögfelbontás pedig vajmi keveset segítene.
Jelen bejegyzés írásakor a NASA számlálója 4084 felfedezett exobolygót (Naprendszeren kívüli planétát) jelez, ez a szám pedig a közeljövőben ismét több százzal fog növekedni a TESS űrtávcsőnek köszönhetően. Ha a felfedezett exoholdakat akarnánk számon tartani, akkor még jó darabig aktuális lesz a…..
PFreddy 2019.11.13 23:27:37
@korxi: van is egy idevágó bejegyzés:

csillagvizsgalo.blog.hu/2017/08/06/a_legkisebb_csillag

Gázhold elvileg létezhet, ahogy steery is írta, csak kellően távol kell lennie a bolygójától.
A Naprendszerben a Titan-nak van is légköre - persze ez ritkás atmoszféra és inkább tekinthető egy kőzetbolygó analógiájának, de a lényeg, hogy hosszú távon is meg tudják tartani a gázt egy óriásbolygó közelében.
PFreddy 2019.11.13 23:30:30
@steery: "A nagy tömegű bolygók körül valószínűleg több, különböző méretű hold is kering, amiknek a bolygó mozgására gyakorolt hatása többnyire lerontja egymást és csak néha erősíti (ritka együttálláskor)."

A tranzitos módszernél valóban zavaró lehet a sok hold együttes hatása, viszont a transit timing módszernél feltűnőbb lehet, hogy mindig van valamekkora késés/sietés.
A Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában forradalmat (és töménytelen mennyiségű adatot) hozó Kepler űrtávcső sajnos már a múlté, mégis, a közelmúltban újra beszivárogtak a hírekbe az újabbnál újabb felfedezések. Ennek oka, hogy se a közvélemény részéről, sem pedig a tudományos közösségen belül nem…..
PFreddy 2019.10.20 17:26:08
@korxi: Mindennel egyetértek, amit leírtál, legfeljebb annyi kiegészítéssel élnék, hogy a "random észlelés" azért szükséges, mert az a terület jelen pillanatban még az adatgyűjtési fázisánál tart. Csak a JWST, ELT és pár, még tervezőasztalon lévő műszer biztosíthat majd továbblépést a mérhető paraméterek terén....
...amelyek még mindig csak néhány légköri molekula kimutatása, és az első exohold felfedezések lesznek, valószínűsíthetően.
Csaknem két éve, hogy felfedezték az első, bizonyíthatóan a Naprendszeren kívülről érkező objektumot, az Oumuamua aszteroidát. Habár a statisztikai becslések szerint rengeteg hasonló, intersztelláris (avagy extraszoláris, ahogy tetszik) eredetű szikla található a Naprendszerben, ezek kis méretük és…..
PFreddy 2019.10.17 15:17:18
@korxi: Inkább utóbbi, bár ez a javulás inkább lassú, de folyamatos. Több távcső több idejét használják fel tranziens és naprendszerbeli objektumok keresésére. Ha pedig a közeljövőben elindul az LSST, akkor valószínűleg rengeteg hasonló felfedezésben lesz részünk.