Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PFreddy

89 bejegyzést írt és 289 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Michel Mayor és Didier Queloz személyében az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét, így ismét egy klasszikus csillagászati kutatást ismertek el a legrangosabb tudományos kitüntetéssel (a díj másik…..
PFreddy 2019.10.21 08:23:51
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Köszönet; a bejegyzés már így is elég dagályos lett, így amikor rájöttem, hogy az "imbolygás" szóval és egy gif-fel három mondatot is tudok spórolni, nem volt kérdés. :)
A Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában forradalmat (és töménytelen mennyiségű adatot) hozó Kepler űrtávcső sajnos már a múlté, mégis, a közelmúltban újra beszivárogtak a hírekbe az újabbnál újabb felfedezések. Ennek oka, hogy se a közvélemény részéről, sem pedig a tudományos közösségen belül nem…..
PFreddy 2019.10.20 17:26:08
@korxi: Mindennel egyetértek, amit leírtál, legfeljebb annyi kiegészítéssel élnék, hogy a "random észlelés" azért szükséges, mert az a terület jelen pillanatban még az adatgyűjtési fázisánál tart. Csak a JWST, ELT és pár, még tervezőasztalon lévő műszer biztosíthat majd továbblépést a mérhető paraméterek terén....
...amelyek még mindig csak néhány légköri molekula kimutatása, és az első exohold felfedezések lesznek, valószínűsíthetően.
Csaknem két éve, hogy felfedezték az első, bizonyíthatóan a Naprendszeren kívülről érkező objektumot, az Oumuamua aszteroidát. Habár a statisztikai becslések szerint rengeteg hasonló, intersztelláris (avagy extraszoláris, ahogy tetszik) eredetű szikla található a Naprendszerben, ezek kis méretük és…..
PFreddy 2019.10.17 15:17:18
@korxi: Inkább utóbbi, bár ez a javulás inkább lassú, de folyamatos. Több távcső több idejét használják fel tranziens és naprendszerbeli objektumok keresésére. Ha pedig a közeljövőben elindul az LSST, akkor valószínűleg rengeteg hasonló felfedezésben lesz részünk.
Ha van érdemi haszna a történelmi események jubileumának, az a lehetőség, hogy újra beszédtémává tegyük azokat. Ilyenkor kínálkozik a legjobb alkalom, hogy kiemeljük a jelentőségüket, megmagyarázzuk hatásukat a jelenünkre vagy éppen ellenkezőleg, átértékeljük a múlt történéseit. A Holdra szállás…..
PFreddy 2019.08.08 21:01:07
@Robbie2008: Köszönöm a vitát, még ha apróságokról is írtunk esszéket, szerintem volt értelme.

A végére már csak egy apró tippjáték: szerintem ne várj az oroszok 2030-as holdra szállására, jelen állás szerint úgy tűnik, hogy csak nagy a szájuk. Ha tippelnem kell, én inkább egy kínai-amerikai versengést vizionálok 2026-ra. A kínaiak ezt agérték és jelen állás szerint tartják is az ütemtervet, az amerikaiak 2024-et emlegetnek, de késésben vannak.
PFreddy 2019.08.08 23:20:47
@PFreddy: Egyelőre Kína egyike annak a három nemzetnek, amely képes volt eddig soft landing-re a Holdon. Kétszer. És az amerikai Hold-programmal ellentétben eddig tartották a asaját maguk által kitűzött menetrendet. Nincs belátásunk a lapok mögé, így csak tippelni lehet - én úgy tippelem hogy a kínaiakat nem lehet félvállról venni és egy új űrverseny van kibontakozóban. Egyben remélem is.
PFreddy 2019.09.30 09:27:21
@lomposfarkas: Akartam is írni, de Nocraft megelőzőtt. Ha valaki egy globális összeesküvésben érzi magát, akkor abban mindenki benne van. Beleértve a japánokat, a NASA LRO űrszondáját és a legújabb indiai Hold-szondát, amelynek már félméteres felbontással tud képeket készíteni, plusz természetesen mindezen eszközök teljes kezelőszemélyzetét. Mindenki benne van. Most már te is. You are welcome! :)
Az internet korában az élet minden területéről valósággal ömlik ránk az információ és nincs ez másként a űr világával sem. A nagyobb hírportálok is előszeretettel szemezgetnek a csillagászati hírek közül, ezek azonban néhány kiemelt jelentőségű hírt leszámítva megmaradnak a felületes beszámolók…..
PFreddy 2019.08.28 22:51:37
@korxi: köszönöm a pozitív visszajelzést. A cydonia-ról most hallottam először, de érdemes volt visszaolvasni a bejegyzések között. Molnár László szerkesztette, talán a kutatási projektjei mellett kevesebb ideje jut az ismeretterjesztő munkákra. Néhány havonta azért felbukkannak írásai a Qubit-en.
Idén ötven éves az Apollo 11 küldetés - ebből az alkalomból pedig arra tett kísérletet a Csillagvizsgáló Blog, hogy Magyarországon első alkalommal mérje fel a holdra szállás hazai megítélését. Mennyien hiszik, hogy soha nem is járt ember a Holdon? Mire alapozzák a kétkedésüket? Mások mit tartanak a…..
PFreddy 2019.07.24 23:53:01
@rdos: Vaszínűleg itt nem lesz róla poszt. Habár az űrkutatás bőven ad témát a blognak, sajnos kb. kéthetente egy írást tudok csak kitermelni, ez a hónap pedig a holdra szállás jegyében telik (a következő bejegyzés is még egy bizonyíték-magyarázó írás lesz).

A LightSail 2-ről olvastam korábban - főként a civil kezdeményezés miatt érdekes, de viszonylag "egyszerű" sztori: egy olcsó CubeSat-on tesztelni, miként érdemes növelni a Föld-körüli pálya "sugarát". A blog facebook oldalán mindenkpp szentelek neki egy rövid bejegyzést (azokból hetente 4-5 is kijön). Kössz hogy felhívtad rá a figyelmemet!
PFreddy 2019.07.25 18:04:58
@rdos: Hol tudod követni az apogeum változását? Én egyelőre még csak az aktuális magasságot találtam meg.
PFreddy 2019.07.25 20:08:19
@rdos: Kör alakú pályánál ugyanaz, ellipszisnél viszont a pálya Föld-távoli pontja (vagy éppen ami körül kering). Nem tudom, hogy milyen stratégiával akarják emelni a LighSail 2 pályáját, könnyen lehet hogy a különbség elhanyagolható.

A linken látható térkép szerintem az akutális magasságot mutatja, ami egy napon belül is ingadozik kb +/- 5 km-en belül. Magyarán ebből az adatból csak hosszú távon lehet következtetést levonni a projekt sikerét illetően.
Július 20-án lesz a holdraszállás 50. évfordulója. Egy olyan (nem csak tudomány-)történelmi eseményé, amelyben a modern társadalom nem elhanayagolható része legalábbis kételkedik. Hogy mekkora a tagadók aránya és milyen mértékű a kétkedésük, arról kevés informcióval rendelkezünk, a témát célzó…..
PFreddy 2019.06.30 15:18:28
@rdos: Amennyire utána tudtam olvasni, a szovjetek korrektebbek voltak ebben a kérdésben, ott ugyanis a legfőbb államapparáts és a tudományos közeg teljes egészében elismerte az Apollo program sikereit. A mai Oroszországról ezt már nem biztos, hogy elmondható.
PFreddy 2019.07.01 07:45:56
@Mad Marx: "Michael Collins nevű fazon"

Mit tud ő róla, hiszen nem is járt a Holdon?! :)

Nagy élmény lehetett; Collins csak beugrott egy körbevezetésre vagy akkortájt ott is dolgozott?
PFreddy 2019.07.08 11:58:56
@korxi: Abból a szempontból teljesen igazad van, hogy a holdraszállás tény, tényekről pedig nem vitatkozunk, hanem meggyőzünk; illetve nem hiszünk benne, hanem tájékozódunk róla.
Viszont, ez egyelőre csak egy felmérés, amely nem a holdraszállásról szól elsősorban, hanem rólunk, akik kitöltjük. Egy ilyen felmérés megszövegezésében pártatlannak kell mutatkozni, különben sokan eleve nem töltik ki, pusztán dacból.

A hülyéket pedig valószínűleg téyleg nem lehet meggyőzni, de sokan vannak olyanok is, akik a legjobb szándékuk ellenére is kevésbé tájékozottak a témában. Ha pedig valakihez csak félinformációk jutnak el a holdraszállásról, akkor nem nehéz elkezdeni legalábbis kételkedni.
Közeledik az Apollo 11 küldetésének 50. évfordulója, mostanság még sem emiatt szolgáltatott témát a holdraszállás. Sokkal inkább az új amerikai Hold-program került reflektorfénybe, az utóbbi hetekben ugyanis igencsak felkavarodott az állóvíz a NASA tervei körül - igaz, ez egyaránt jelent jót és…..
PFreddy 2019.05.29 12:03:52
@korxi: Kössz, ez egy remek összefoglaló volt!

Magam részéről max annyival egészíteeném ki, hogy JELENLEG nincs gyakorlati haszna a holdraszállásnak. 50-100 év múlva ez nagyot fordulhat. Alacsony g-s technológiai kutatások, csillagászati berendezések telepítése, bányászat (pl. a minden sci-fi rajongó által emlegetett hélium-3 izotóp), vagy akár a turizmus (mert hát miért ne, biztosan lenne rá fizetőképes kereslet). A távolabbi jövőben pedig a túlnépesedéstől mentes városok kialakítása is lehetséges volna.
De tény, ezek a célok nem az Artemis projekt keretén belül fognak megvalósulni.
PFreddy 2019.05.29 13:05:21
@MAXVAL bircaman közíró:

Helyesen: Galaktikus Tanács. Ha össze-vissza írkálunk mindenféle hülyeséget, egyből indítják a vogon-flottát. :)
PFreddy 2019.05.29 13:42:17
@gigabursch: Akkor egyetértünk.

Mostanság egyre gyakrabban hallom viszont az érvet, hogy wikipedia "megbízhatatlan forrás", mintha csak a szél söpörte volna össze az ott található információkat, miközben a maga nemében (megfelelően hazsnálva) fantasztikus lehetőségeket kínál.

Ekkora adatbázissal nem is meglepő, hogy vannak hibák és benézések. Mindenesetre a saját szakterületemen nagy marhaságokkal még nem találkoztam.
A 2009-es J. J. Abrams film egy párhuzamos univerzumot hozott létre a Star Trek világába. Sajnos ez az idővonal nem aratott osztatlan sikert, jelenleg pedig nem tudni, mi lesz az új gárda sorsa. Az viszont bebizonyosodott, hogy megfelelő köntösben tálalva a Star Trek igenis kelendő a mai…..
A héten megtörtént a nagy bejelentés, amelyet nem túlzás az év legjelentősebb csillagászati eredményeként kezelni. Az Event Horizont Telescope (EHT) projekt bemutatta tizenöt év fejlesztésének és kutatómunkájának a eredményét: az első felvételt egy fekete lyukról. Pontosabban annak közvetlen…..
PFreddy 2019.04.13 00:21:14
@szepipiktor: "Valójában azért is az, mert amikor bejelentették, aznap jelent meg egy feminista-propagnda az index címoldalán, hogy a lányok a műszaki, reál területen hátrányban bannak és a többi."

Ez viszont nem feminista propaganda, hanem nagyon is a valóság, Magyarországon legalábbis bizonyosan. Szerencsére nem általános, de még mindig igen gyakori a hátrányos megkülönböztetés pl. az egyetemeken.

Nyugat-európában és Amerikában valószínűleg ez jóval ritkább (már amennyire meg tudtam ítélni, de külföldről kevesebb a tapasztalatom), azonban jóval nagyobb érzékenységet mutat az egyes esetekkel kapcsolatban mind a tudományos közösség, mind pedig a média.

Éppen ezért nyugaton a kvótaelv létezik a reáltudományoknál is, pl. testületek összeállításnál vagy konferenciák előadóinak kiválasztásánál több helyen is hivatalosan/bevalottan pozitív diszkriminációt élveznek a női jelentkezők.
PFreddy 2019.04.13 00:21:59
@baryll: Nagyon szívesen!
PFreddy 2019.04.13 11:17:29
@szepipiktor: Valahol totál félreértetted amit írtam, ezért néhány dologra reagálnék.

Senki (sem az index, sem jümagam) sem feltételezi, hogy egy hölgy kevésbé lenne alkalmas egy mérnöki pályára, ezt nem tudom hol olvastad. A korábbi indexes cikk, amire reagáltál, is arról szólt, hogy sok tehetséges lányt eltérítenek a reál pályáktól.

"Tehát a csaj csak marketig? Ezt állítod?"

Nem. Azt állítottam, hogy Katie Bouman-nak valóban kulcsszerepe volt a projektben, ő volt az adatfeldolgozást és a szoftverfejlesztést végző csapat egyik vezetője.
Abban, hogy reklámarca lett a projektnek, csak az egyik összetevője az, hogy remek szakember. Kb. 20 hasonlóan nagy hozzájárulást tevő munkatársa közül azért rá esett a választás, mert készült róla néhány inspiráló fotó munka közben. Ez semmit sem voln le az érdemeiből, mint ahogy nem igazolja egymagában, hogy a nőknek ugyanolyan feltételekkel kell megküzdeniük a sikerért.

"Nem tudom mi a magyar negatív dolog, de soha nem tapasztaltam, hogy egy lány ne lehessen mérnök, fizikus,matematikus, biológus stb."

Lehet, jelentkezhet, kutathat és a végén sikeres is lehet. Amit állítok (a tapasztalataim alapjén), hogy a külső tényezők miatt nekik nehezebb kivívniuk ugyanazt az elsimerést, mint a férfi kollégáiknak. Ez nem abban nyilvánul meg, hogy nőket bizonyos helyre nem vesznek fel, hanem sokkal inkább bizalmatlankodásokban és prekoncepciókon (olykor annak a kijelentésében, hogy "igazán zseni csak férfi lehet, nő nem" - már nem egyszer hallottam ezt a baromságot). Rossz és káros ez a hozzáállás? Szerintem igen, mert évek solyamán lassan morzsolja le a nők lelkesedését a kutatómunka iránt. Ha pedig ez tényleg így van, akkor szerintem fel kell szólalni az ilyen esetekben, legyen az akár egy konkrét eset egy kollégával szemben vagy egy indexes cikk apropója.

"A kvótalelv nem teszi lehetővé a zseniális tudást! Azt ahogy írtad, a redezvényeknél alkalmazzák." Itt már Amerikáról beszélünk. És amúgy igen, egyetértek, hogy egy kvóta-alapú felzárkóztatási kísérlet (konferenciákon vagy egyetemi felvételiken) nem megoldás hosszú távon. Állításom az volt, hogy ez a jelenség létezik.

"Tehát hibás az az álláspont, hogy CSAK AZÉRT sztárolják ma a tudós lányt, mert egy jólsikerült képe miatt imádják, ellenkezőleg!"

Jujj. Ilyen baromságot nem írtam. Kérlek értelmezd kicsit alaposabban, amit írtam. Nem áll messze egymástól az álláspontunk, de úgy tűnik, hogy rengeteg indulatot képzelsz a szavaim mögé.
Április elsejére kívánkozó csillagászati sztori, ami viszont valóban megtörtént tavaly tavasszal.    ..
Az űrkorszak kezdete óta, vagyis az utóbbi hatvan évben az embeiség szondái messzire jutottak szerte a Naprendszerben. A távolságok természetesen továbbra is kihívást jelentenek a technikának, a büdzsének és az emberi türelemnek egyaránt. A NASA New Horizons űrszondája még 2006-ban indult el hosszú…..
PFreddy 2019.03.31 17:00:10
@rdos: Köszönöm a visszajelzést!

Az "ütközés" szó kikerült a a bejegyzés végső formájából, mert részletes magyarázat híján az olvasó esetleg valami kataklizmikus eseményre asszociállhat belőle. A Szabó Gyula írta cikk jó anyag, kössz a linket.

A szolid koccanás / összetapadás a külső Naprendszerben elvileg gyakoribb, tehát valószínűleg nem ritkaság a szoros kettőst alkotó Kuiper-övi objektumok, illetve a már összeolvadt hóemberek. A gond csak az, hogy az Ultima Thule az egyetlen közülük, amelynek ténylegesen ismerjük az alakját.

Itt van még egy kis adalék (a szöveg alsó harmada lehet érdekes):

www.skyandtelescope.com/astronomy-news/new-results-probe-the-origin-of-ultimate-thule/
„A marsi”, Andy Weir amerikai író első regénye, amiből később Ridley Scott rendezésével filmet is készítettek. A helyszín a kietlen vörös bolygó, ahol a sztori szerint a harmadik emberes misszó zajlik. A küldetést azonban egy vihar miatt félbe kell szakítani és míg öt asztronauta sikeresen elhagyja…..
PFreddy 2019.03.15 10:19:42
@LúzerMan: "mlékeim szerint 1 fontos dologgal a könyv sem foglalkozik, az pedig a sugárzás."

A film viszont igen. Indulás előtt Watney testét mindenhol bőr alatti sebek borítják, amelyet nem származhatnak zúzódásokból, sokkal inkább a konstans sugárzás okozta szövetroncsolásból. Nem kellett volna annyit nézni a naplementét egy szál szkafanderben. :)
Régóta ismert tény, hogy a szomszédos Androméda-galaxis felénk tart, és habár nem kapkodja el a dolgot, de végül ütközni is fog Galaxisunkkal, a Tejútrendszerrel. A látványos eseményre ugyan nem mostanság fog sor kerülni, ám így is érdekes, hogyan zajlik le egy ilyen galaktikus összeolvadás. Egy…..
PFreddy 2019.02.27 08:51:06
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Köszönöm a visszajelzést!
PFreddy 2019.02.27 16:09:21
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Gondolom commando az érvelésedben lévő számadatokragondolhatott. A néhány százmillió éven belüli 5-6%-os luminozitás-növekedés abszolút reális.
Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. Tiszta téli estéken a legfényes csillagok közel kör alakú alakzata vonzza elsősorben a tekintetünket: ez a Nagy Téli Hatszög – amit hét csillag alkot. A látszólagos ellentmondások folytatásaként még a tavaszi…..
PFreddy 2019.02.19 08:50:44
@korxi: A Nap "látszólagos útvonala" az itteni szövegkörnyezetben a Föld keringéséből adódik. A Föld forgásából adódó látszólagos elmozdulást mi úgy érzékeljük, hogy ma az ekliptika mozdul el.

Magyarán a Nap nap mint nap odébbmegy az ekliptikán, mert valójában a Föld mozdul el. Viszont, egy nap alatt az egész ekliptika átvándorol "keletről nyugatra", mert a Föld forog és mindig más irányból látunk rá a keringési síkra.
Képekkel szemléltetve ez sokkal egyértelműbb. Ajánlom a www.stellarium.org programot, ingyenesen letölthető planetárium program. Egyszerű a kezelése; beállítható az ekliptika megjelenítése és aztán az időt prögetve látványossá válnak a mozgások.

Az Aldebaran-ról: nem akar szupernóva lenni, mert nincs meg hozzá a tömege. A méretnek ehhez semmi köze (csak a tömegnek!) és az kvázi egybeesés, hogy a csillagok kb. 1 naptömegnél (lásd Aldebaran) és 8 naptömeg (lásd Betelgeuse) felett is elérhetnek egy hasonló (felszíni hőrméséklet, szín stb) óriásállapotot, előbbit vörös óriásnak, utóbbit vörös szuperóriásnak nevezzük.
Egy 1,3 km sugarú égitest a Naprendszer szélén, az Edgeworth- Kuiper-sávban, a Pluto pályájának közelében található. Ilyen dimenziójú égitesteket már 70 évvel ezelőtt is találtak, de ez az első eset, hogy közvetlenül észlelték. A japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium munkatársainak tanulmánya…..
Valószínűleg a laikusok többsége is hallotta már legalább egyszer a megfigyeléseken alapuló természeti tényt: a Világegyetem tágul. Teszi mindezt úgy, hogy nem a határait tágítja (ahogy azt a józan ész diktálná), hanem mindenhol, folytonosan keletkezik a tér, vagyis minden mindentől távolodik. A…..
PFreddy 2019.01.21 18:00:01
@Le a spammerekkel: "Mondjuk én a gravitációnál is el vagyok akadva... mitől van?"

Az einsteini leírásban a gravitáció nem egy erőhatás, hanem az a jelenség, amikor a tömeg (pl. egy csillag) meggörbíti a teret. Amit mi gravitáció hatásának látunk (pl. egy bolygó kering a csillag körül) mindössze annyi, hogy más odekerülő testek ezen görbült téridő szerint mozognak.

Erre remek szemléltetőeszköz a kifeszített gumilepedő, ami 2D-ben mutatja a 3D-s teret. Végighatjasz rajta egy kis golyót, egyenes halad. Ha a közepére teszek egy nagyobb tömeget, az egy gödröt hoz létre. Az arrafelé guruló kisgolyó ezután már nem tud egyenesen bemenni és kijönni a gödörből, hanem görbevonaló pályán halad a nagyobb test körül. Más szóval: a kis golyó egyenesen haladna, de maga a tér görbül el amit követni kell a golyó útjának.

Hogy a tömeg jelenléte miért deformálja a téridőt, az túlmutat a kompetenciámon, de abban sem vagyok biztos, hogy erre van jó válaszunk. Mint ahogy minden megfigyelt jelenség visszavezethető egy olyan elementáris jelenségre, amit már nem tudunk megmagyarázni. Megint ez nem csak a csillagászat/kozmológia sajátja, hanem az összes tudományé.
PFreddy 2019.01.21 18:07:56
@Androsz: A kozmikus mikrohullámú sugárzás elég jól be van bizonyítva, hogy az elektromágneses sugárzás anyagon való szóródásából származik (emlékeim szerint) kb. 300000 évvel az Ősrobbanás utánról. Az előtt az anyag túl sűrű volt, de egy bizonyos tágulást elérve kellően felhígult, hogy a sugárzás lecsatolódjon róla.

A sötét energia valóban egy (jobb szó híján) munkahipotézis. És persze, lehet, hogy száz év múlva már egészen másként fgunk gondolkodni a témáról. De jelen pillanatban ez a legjobb modell, ami leírja a megfigyeléseinket. A jó tudós nem állít sem többet, sem kevesebbet róla, mint amit tudunk, éppen ezért nem szabad készpénzként elkönyvelni a létezését.

De legalább ennyire fontos, hogy ne intézzük el egy kézlegyintéssel sem, mert a tudomány módszerei rengeteget változtak a geocentrikus világkép óta.
PFreddy 2019.01.22 14:42:03
@Iván Gábor IGe: "Tehát egy abszolút világegyetem keletkezést leírni és időben megadni, hogy mikor volt hülyeség a köbön és ellentmond már a jelenlegi fizikai és logikai szabályainknak is. "

Sehol sem mond ellent. Végig egyazon kiválasztott vonatkoztatási rendszerben mérve az időt megállapítható az Univerzum egzakt életkora. A "relatív" nem egy varázsszó, amit mindenre rá lehet húzni és mindent el lehet fedni.

A fehér lyukak ötlete nem újdonság, és jól beilleszthető lenne az eddigi elméletekbe. A gond az, hogy mindeddig nem észleltek ilyen fehér lyukakat. Nem cáfolja az Ősrobbanást és igencsak rossz helyen kapirgálsz.
Régóta ismert tény, hogy galaxisunk, a Tejútrendszer közepén egy szupermasszív, a Napunknál négy milliószor nagyobb tömegű fekete lyuk található. Ez még csak nem is számít kirívónak, úgy tűnik legalábbis minden óriásgalaxis rendelkezik egy gigászi monstrummal a centrumában. Olyanra viszont, amilyet…..
PFreddy 2017.03.29 18:21:31
@dr. mesterséges színezék: Érdekes gondolatmenet. Egy valamiben azonban nem értek egyet: nem várható el a jövő generációitól, hogy képben legyenek a ''megtapasztalhatatlan'' világgal, legyen az alapkutatás (pl. csillagászat) vagy kutatás-fejlesztés (pl. lézerfizika). Egyrészt még a távoli jövőben is a hétköznapi, kézzel fogható dolgokkal fognak többet találtkozni az emberek. Másrészt az alapok megtanulása nélkül ugye nem lehet atomfizikát tanulni, így viszont a tanulási folyamat mindig hosszabbra és hosszabbra nyúlna.

Szerintem teljesen normális az, hogy az emberiség kisebb része 18-20 évesen specializálódik ezekre a kutatási feladatokra. A problémát abban látom, hogy nincs meg az egészséges bizalom a "tudósok" iránt; pont, mint amikor a beteg automatikusan nem hisz az orvos által felírt gyógyszerben. Ez ellen viszont csak úgy lehet küzdeni, hogy ha a tudomány kimászik az elefántcsont tornyából és a lehetőségekhez mérten elmagyaráz, szemléltet, bizonyít. Vagy ír egy blogot.
PFreddy 2017.03.30 10:26:24
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Egyre valószínűbb vagyok benne, hogy én tévedtem. Az az érv biztosan nem állja meg a helyét, hogy "mivel nincs tömege, nincs impuzlsa"; hiszen közben eszembe jutott, hogy a fotonnak is hiába 0 a nyugalmi tömege, impulzust definiálunk rá: p = h/lambda.

Valahogy így kell lennie a gravitációs hullámoknál is, csak szerte az interneten még nem találtam olyan anyagot, ami ezt taglalná.

Tök jó, mindenki tanul valamit.
PFreddy 2019.01.15 17:41:24
@Hun Atilla: A pozitron az elektron antirészecskéje, semmi (közvetlen) köze a fotonhoz. Nagy energiájú foton tud kelteni elektron-pozitron párokat.
A részecskefizika nem felejti el a spint. Naivitás lenne ilyesmit feltételezni.
Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistát készít – így tesz a Csillagvizsgáló blog is. Az év utolsó bejegyzésében 2018 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak tavaly ilyenkor. Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz…..
PFreddy 2019.01.01 05:55:34
@gaszton42: Köszönöm a helyesbítést, alaposabban utánaolvasva teljesen igazad van; javítottam.
PFreddy 2019.01.01 11:38:36
@gaszton42: Ez már nem becsúszott hiba (vagy ha igen, szándékos); Musk kincstári optimizmusával és a megvalósíthatatlan határidőival én is tisztában vagyok. Rémlik 2016-ból egy ígérete, miszerint 6 (8?) éven belül embert küldenek a Marsra... hát khm. Helyszűke miatt azonban mindezen finomságok kifejtésére nincs lehetőség, így a hivatalos kommunikációjára szorítkoztam.
PFreddy 2019.01.01 23:30:36
@korxi: Köszönöm a pozitív visszajelzést!

"valami olyasmire emlékszem hogy közzétették hogy nem kapnak jelet (a porvihar elülte után sem) de még n hónapig azért nézik"

Nem szabtak meg konkrét időpontot, de június eleje óta nincs hír felőle. Egy blogon azt ioolvastam hogy januárig próbálkoznak a kapcsolatfelvétellel... szóval igaz, a halálhír bejelentése valóban megelőlegezett.

"én már elkezdem komolyan kételkedni abban hogy egyáltalán komolyan gondolják még mindig"

Több, mint 9 mlliárd USD forog kockán, és rengeteg ember élete munkája, ráadásul ilyen dolgokat már nem biztosít senki. Ha valami félremegy, az évekre vetheti vissza a NASA-t. A probléma szerintem pont az, hogy túlságosan komolyan (kell hogy) gondolják a JWST projektet.
Nem rég ért véget a jelenlegi televíziózás (sőt, inkább a jelen évtized) legjobb sci-fi sorozata, a The Expanse (magyar címén Térség, de ezt már most felejtsük el) második évada. Az eredeti könyvsorozatot képernyőre vivő Syfy csatorna meglepően magas színvonalú, ám hullámzó dinamikájú első évadot…..
PFreddy 2017.05.04 09:27:53
@Rocinante93: Az ''űropera''-t, mint címkét már régen nem a könnyed, szappanopera-szintű űrben játszódó történetekre használják. Nem pejoratív kifejezés. Ha manapság azt írom "sci-fi", döbbenetesen oda nem illő dolgokat találok a neten (pl. képregénysorozatokat...). Az űropera sokkal jobban leírja, hogyan is kell elképzelni ezt a történetet, a címben is szereplő ''realisztikus'' pedig utal a hardcore-ságára.
PFreddy 2018.10.05 18:01:32
@kilgortrout: Mostanra lement a harmadik évad is és a hírek szerint minden bukdácsolás ellenére meg fogja kapni a negyediket is. Azonban még mindig nagyon kettős arcot mutat - az évad első fele remek, a második része (amely az Abbadon kapuját dolgozza fel) teljesen összecsapott. Kíváncsi lennék mi jött le belőle annak, aki nem olvasta a könyvet.
Az egész kapkodást talán épp az emlegetett lelkésznő karaktere sínylette meg a legjobban. Pedig őt bírtam a könyvben.
PFreddy 2018.12.24 10:17:13
@Viharkabát: megmondom őszintén, én soha nem használtam az 'űropera' kifejezést pejoratív értelemben (az lehetne mondjuk az 'űroperett' :), csak az itteni hozzászólások után szembesültem azzal, hogy ez sokak szemében negatív kifejezés. Ahogy a címben is érzékeltettem, a realisztikussága nagy előnye, ezáltal vérbeli science-fiction - még ha a tévés megvalósítás kissé meg is sínylette a rossz döntéseket (színészek, szerkesztés, büddzsé).
A sciencce-fiction irodalom nagy klasszikusai gyakran értek meg folytatásokat, a legnagyobb sikereiket pedig az alkotók előszeretettel bővítették komplett univerzumokká. Manapság a hollywoodi filmek kapcsán hallani elsősorban az univerzum-építés fogalmáról: a folytatásos vagy éppenséggel csak lazán…..
Az esztendő végére futott be az év egyik leglátványosabb csillagászati jelensége. A 46P/Wirtanen üstökös olyan fényes, hogy tiszta égbolton az élesebb szeműek távcső nélkül is kiszúrhatják. Az igazi élményt azonban teleszkópon keresztül vizsgálva nyújtja, ahogy láthatóvá válik az üstökösmagot körül…..
PFreddy 2018.12.09 14:40:27
@delfin38: Jogos az igény, de ahogy Feca is írta, nem praktikus égtáj szerint megadni az irányt. Én még ajánlom plusszba a Stellarium nevű ingyenes planetárium szoftvert, klassz kis program.
A Barnard-csillag nem hiába kapott kitüntetett nevet a csillagászoktól. Habár csak egy jelentéktelen, kis méretű csillag, a mi szempontunkból gyakorlatilag szomszédnak számít. Alig több, mint hat fényéves távolsága most még áthidalhatatlan, ha azonban az emberiség egyszer képes lesz kilépni a…..
PFreddy 2018.11.23 00:53:24
@padisah: "a Pluto nagyon kicsi, és simán lehet hogy egy nagyobb, vagy több összetömörödött üstökös"

Az üstökösmagok néhány tíz km-es objektumok. Aszteroidák ugyan szintén összeállhatnak, láttunk is ilyenekre példát, de ilyen méretben aligha tapadhatnak össze.

"tehát egy olyan aszteroida gyűrű, amit a csillag előzőleg kiszárított, ahol a fénye arra képes
ahol nem, mert túl messze van, ott gázóriás keletkezik "

Rengeteg olyan bolygórendszert ismerünk, ahol a gázóriások a csillagukhoz közel találhatóak (lásd, forró Jupiterek).
PFreddy 2018.11.27 11:22:47
@steery: Nem. Légkörről egyelőre csak akkor nyerhetünk némi információt, ha a bolygó a csillaga előtt halad el (tőlünk nézve), vagyis ún. fotometriai exobolygó. A jelenlegi lakhatósági vizsgálatok bizony elég sok mindent elhayagolnak, de ezzel egyelőre nincs mit kezdeni.
PFreddy 2018.11.27 11:24:20
@steery: Az elképzelés egyébként teljesen helytálló.
Az elmúlt hetek folyamán a japán Hayabusa2 űrszonda leszállóegységei sikeresen landoltak a Ryugu aszteroida felszínén. A Föld pályájának közelében keringő, mindössze 900 méteres szikladarab elérése talán nem tűnik valódi mérföldkőnek a Naprendszer meghódításának rögös útján – tény azonban, hogy a…..
PFreddy 2018.10.16 18:45:39
@erkölcsi hulla: ""Pionír szellemű emberek híján "

Az milyen? A kókler Musk-féle emberekre gondolsz, akik csalnak a tőzsdénél, és egy iphone szerű álmot akarnak eladni? "

Musk védelmében annyit, hogy az utóbbi tíz évben még mindig az ő cége érte el a legnagyobb áttöréseket az űrutazás terén. Többek között azáltal, hogy céljai között vegyíti a piacon alapon való működést (pl. újrahasznosítható rakétamodulok) és hosszú távú víziókat (marsi bázis belátható időn belül). A vetélytársainál már most jóval olcsóbban tud hasznos terhet feljuttatni az űrbe, pedig jelentős hendikeppel indult annak idején a SpaceX.
PFreddy 2018.10.18 22:30:54
@korxi: Pontosan erre utaltam, amikor azt írtam hogy "nehezen lehetett működésre bírni". :)
A Philae hányattatott sorsa egy hosszabbbejegyzést is megérne (az aktivitása még ezen blog megszületése előtt véget ért), itt csak egy fél mondat jutott neki sajnos.

"Jóindulattal és olyan 0,5-ös szorzóval idevehetjük a Cassinit is..."

Való igaz, de akkor még idekívánkozna a Messenger, amit célirányosan belecsaptak a Merkúrba; a Rosetta, ami kicsit finomabban, de szintén a végső nyughelyét találta meg a 67P-n, a Deep Impact aminek a megnevezése is "impaktor" volt leszállóegység helyett; plussz a Juno is a Cassini-hez hasonló véget fog érni a Jupoter atmoszférájában.
PFreddy 2018.10.18 22:36:31
@erkölcsi hulla: Ami azt illeti, van verseny a megrendelők (NASA, amerikai hadsereg, telekommunikációs cégek, kisebb űrügynökségek stb.) kegyeiért. Ott van a Boeing és a Lockheed Martin, a civil szférából hasonló úton halad a Blue Origin, a nem is olyan rég megszűnt Orbital és még kb. tuatnyi kisebb-nagyobb cég.
Musk minimum ellentmondásos személysiég, de Jobs-hoz képest van egy hatalmas pozitívuma. Utóbbi pontosan ki tudta találni, hogy mire vágynak az emberek, míg Musk víziókkal áll elő, hogy mire lesz szüksége az emberiségnek évtizedek múlva. A marketing terén már jóval több a hasonlatosság.
A Naprendszer távoli régióit járó esetleges kilencedik bolygó utáni keresés már évek óta izgalomban tartja a csillagászokat. A Neptunuszon túli objektumok azonban túl távoliak és saját fényük híján extrém módon halványak, így már a megpillantásuk is komoly kihívást jelent – felfedezésük és…..
PFreddy 2018.10.08 17:32:58
@rdos: Az ekliptika ugye a Nap látszólagos pályája az égen - ami elsősorban nem a Nap (közös tömegpont körüli) keringéséből, hanem a Föld pályájából adódik. Tehát a Föld keringési síkjához viszonyítjuk a többi naprendszerbeli égitest pályájának "dőlését" azaz az inklinációját. Emlékeim szerint a bolygók közül a Merkúr lóg ki a legjobban ,olyan 7 fokot (de pl. a Pluto csaknem huszat!). Vagyis a masszív égitestek mind az ekliptikához közeli sávban keringenek. Remélem ez tartalmazta a választ a kérdésedre.
Buta kérdés pedig nincs, szóval nyugodtan kérdezz bármikor. :)
PFreddy 2018.10.08 17:38:57
@százados: A tudományos konszenzus szerint léteznie kell, de közvetlen bizonyítékokat nem találtunk még rá. Viszont az üstökösök mind nagyon elnyújtott pályán jutnak a Naprendszer belső régiójába, ami arra utal, hogy mind messziről indultak annak idején. Ráadásul nagyon hasonló tulajdonságokat mutatnak. Magyarán léteznie kell egy nagyon távol (0,5-2 fényév) átmérőjű övezetnek tele néhány km-es jeges üstökösmagokkal. A dinamika szimulációk tudomásom szerint ezt meg is erősítik.
Viszont ilyen távolságból ilyen kis hógolyókat észrevenni gyakorlatilag lehetetlen - így bizonyítottan az Oort-felhőhöz tartozó objektumot még nem fedeztejk fel - leszámítva azt a néhány aszteroidát, így pl. az említett sednoidokat, amelyek elvileg érintik ezt a régiót.
PFreddy 2018.10.08 19:03:33
@rdos: "Közben megnéztem a wikin, a Föld pálya síkjához képest 7,25 fok a Nap tengelyferdesége, vagyis ha jól értem, ennyivel tér el a Föld pálya (és kb a masszív égitestek) síkjától számított kilencven foktól."

Legjobb tudomásom szerint (bár ez már ingoványos terep a számomra) a Nap tengelyferdesége nem külső hatás eredménye, hanem csak a viszonyításé. Magyarán a Nap forgási tengelye gyakorlatilag merőleges a saját keringésére (a tömegközéppont a Nap sugarán belül van, így ez inkább imbolygás, mint keringés) és a Föld pályája a ferde. Csak hát vagyunk annyira soviniszták, hogy ehhez viszonyítunk. Egy bolygó tengely- és pálya hajlásszögét jó néhány módon lehet magyarázni (becsapódás, ár-apály erők, perturbáció), míg egy csillag tengelyhajlását... hát nincs sok ötletem (talán egy kettőscsillagnál).