Regisztráció Blogot indítok
Adatok
PFreddy

168 bejegyzést írt és 437 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ha van érdemi haszna a történelmi események jubileumának, az a lehetőség, hogy újra beszédtémává tegyük azokat. Ilyenkor kínálkozik a legjobb alkalom, hogy kiemeljük a jelentőségüket, megmagyarázzuk hatásukat a jelenünkre vagy éppen ellenkezőleg, átértékeljük a múlt történéseit. A Holdra szállás…..
PFreddy 2019.09.30 09:27:21
@lomposfarkas: Akartam is írni, de Nocraft megelőzőtt. Ha valaki egy globális összeesküvésben érzi magát, akkor abban mindenki benne van. Beleértve a japánokat, a NASA LRO űrszondáját és a legújabb indiai Hold-szondát, amelynek már félméteres felbontással tud képeket készíteni, plusz természetesen mindezen eszközök teljes kezelőszemélyzetét. Mindenki benne van. Most már te is. You are welcome! :)
PFreddy 2020.06.09 22:38:51
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Méltatlannak érzem, hogy a Hold túlsó oldalán rejtőzködő Álcákat senki sem említi meg. Így a Transformerek értünk hozott áldozatát vesszük semmibe.
PFreddy 2023.06.15 12:44:35
@Ottó Kuruc: Érdemes azt is meghallgatni, hogy miért nem láttak: mert a Hold nappali oldalán tartózkodtak a sétáik alkalmával. A Nap fénye ugyanúgy minden csillagot és távoli bolygót elhomályosít, mint itt a Földön. Egyedül a mi bolygónk látszódott, mert az méreteihez képest rendkívül közel van a Holdhoz.
Kattintásvadász címadás esetén az "Utolsó bejegyzés a Csillagvizsgáló Blogon" került volna ennek a bejegyzésnek a tetejére. De szerencsére a jövő közel sem ennyire sötét, sőt!..
Egy nem túl szép napon arra ébredünk, hogy egy hatalmas üstökös száguld a Föld felé, és a nagyjából fél év múlva esedékes becsapódás teljesen el fog pusztítani minden életet a bolygón. A civilizációnk és a puszta létezésünk egyetlen hajszálon függ, az embereken eluralkodik a rettegés, a helyzet…..
Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistákat készít – így tesz a Csillagvizsgáló Blog is. Ebben a bejegyzésében 2021 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak az elmúlt három évben. Mivel a tudományos eredményeket igen…..
PFreddy 2022.01.01 02:51:03
@Klaric: ebből is látszik, hogy korszakalkotó jelentőségű a misszió!
Köszi az észrevételt, javítottuk. :)
PFreddy 2022.01.02 11:16:49
@korxi: "Van egy elírás , január 8-án nem fog megérkezni sehová, szerintem január 28-ra gondoltál."

Köszi, kivételesen nem elírás, hanem tévedés volt. Az összes rendszer beüzemelése/kinyitása tart két hétig, és automatikusan feltételeztem, hogy addigra be is fut a JWST az állomáshelyére. A NASA honlapja szerint ez majd csak január 23-án fog megtörténni.

Valóban, az öt éves élettartam a minimális kitűzött cél, a pályántartás szinte biztosan megoldható lesz ezen túl is. A MIRI rendszere folyékony héliumot is használ hűtősre, ez néhány éven belül biztosan elfogy, de a többi detektor valószínűleg egy évtized múlva is üzemelni fog. És akkor már miért is ne használnák ki az utolsó pillanatig?

"Amúgy jók ezek az év végi összesítések, tényleg ezek voltak talán a legjelentősebb események. Én beraknám még a listába..."

A SpaceX Crew Dragon 2020-ban szállított embert először; az utolsó kínai holdszonda pedig még 2020 decemberében visszaindult a Földre (hogy repül az idő...), de a Tiengong űrállomás központi modulja rajta volt a szűkített listán. Végül a Starship túrta ki onnan, mert véleményem szerint a hosszú távú hatása sokkal jelentősebb lesz: a SpaceX esetében új technológiáról és új lehetőségekről van szó (pl. Artemis-szerződés), míg Kína már korábban is pályára állított két ideiglenes modult. Ez a mostani "csak" egy nagyobb építkezés első eleme.
A lista összeállításakor az igazán nagy csillagászati felfedezéseknél voltam gondban, mintha a COVID-leállások (megfigyelések és konferenciák elmaradása) éreztette volna a hatását....

Köszi a visszajelzéseket, 2022-ben ugyanígy folytatjuk!
Nem feltétlenül ugyanitt, erről majd hamarosan írok.
Andy Weir manapság az egyik legjobb, de mindenképp az egyik legsikeresebb science fiction író a világon. A Marsi c. regényének megjelenését követően az abból készült mozifilm is kasszasiker lett, és bár az Artemis visszafogottabb lelkesedést váltott ki a közönségből, a közelmúltban megjelent Hail…..
A Csillagvizsgáló blogon eddig is változatos témákon keresztül ismerkedtünk a Földön kívüli világgal, olvashattunk többek között asztrofizikáról, kozmológiáról, űrkutatásról és űrutazásról vagy éppen science fictionről. Most pedig egy újabb területtel igyekszünk színesíteni a palettát, mégpedig az…..
PFreddy 2021.12.16 14:13:04
@horrorpornó bábszínház: Nos, a Holdról az utóbbi évtizedekben nem derült ki semmi egetrengető, ami mondjuk átírná a belső struktúrájáról alkotott elképzeléseinket.
A Jupiter esetében valóban nem in situ elemzésekről van szó, de az elméleteket megerősítették a Jupiter rendszerében keringő szondák mérései (gravitációs potenciál, mágneses tér stb.).
PFreddy 2021.12.17 11:52:05
@horrorpornó bábszínház: Valóban, a holdi vízjeget itt is megénekeltük a blogon:

Ahogy ott is fogalmaztam:
"A tény, hogy égi kísérőnkön található (természetesen fagyott állapotú) víz, nem nagy meglepetés, ugyanis az aszteroida- és üstökösbecsapódások jelentős mennyiséget szállíthattak csaknem minden nagyobb égitestre. A SOFIA repülő obszervatóriumnak azonban most első alkalommal sikerült kimutatnia vízmolekulák jelenlétét a Clavius kráter infravörös színképe alapján, korábban ugyanis a víz színképvonalai megkülönböztethetetlenek voltak a hidroxilcsoportok spektrális jegyeitől. A holdi kőzet tehát vizet rejt, igaz nem sokat: egy köbméterben kb. egy pohárnyi vízmolekula rejtőzik, ami még a Szahara homokjánál is szárazabb közeget jelent."

Persze az igaz, hogy relatív, mi számít váratlan és nagy volumenű felfedezésnek.
PFreddy 2021.12.17 11:55:37
@Gazz: Nem teljesen világos, hogy milyen erős sugárzásra gondolsz. A Jupiter közelebbi holdjai kvázi belül vannak a bolygó védelmező mágneses terén, így ott a napszél hatása minimális.
Semmi sem tart örökké, még egy csillag élete sem. Bizonyos esetekben azonban a csillaghalál nem a fúziós láng kihunyásával, hanem kataklizmikus erejű robbanással járnak. Ezek a szupernóvák, az Univerzum legenergikusabb jelenségei, amelyek nem csak az egykori csillagot és annak környezetét semmisítik…..
Megjelent a LIGO-Virgo együttműködés legújabb katalógusa, amely immáron kilencvenre növeli a megfigyelt gravitációs hullámok számát. A nagy tömegű, kompakt objektumok összeolvadásából származó jelek listája a legutóbbi, 2020 októberi közzététel óta 35 új gravitációs hullámmal bővült, köztük több…..
PFreddy 2021.11.09 23:31:18
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
"Azt elfogadom hogy a gravitációs hullám képvisel energiát. De miben nyilvánul ez meg?"

A téridő lokális megváltozatásában (illetve annak tovaterjedésében). Mintha egy kilós súlyt folyamatosan letennénk valahova, majd elvennénk onnan (és mindez megy tova...): nem a súly cipelése képviseli az energiát, hanem az, ahogy a jelenlévő tömeg deformálja a téridőt, majd eltűnik ez a hatás.

"Továbbá ha az egymás körül forgó nagy tömegű testek forgástengelye irányában vagyunk, akkor ezt ugye nem észleljük?"

Úgy sejtem igen: ha mindkét objektum forgástengelye merőleges a közös keringési síkjukra, és ez a látóirányunkba esik, akkor nem érzékelünk tovaterjedő téridő torzulást (de ebben csak nagyjából vagyok magabiztos).

"Ha megváltoztatja a fény hullámhosszát, akkor energiát közöl vele. Akkor az energia egy része elveszik?"
A fény hullámhosszát nem változtatja meg a gravhullám, pusztán a detektorban megtett útjukat.

"Hogy hat ez az energia a nagyobb, nyugalmi tömegű testekre? Ott is veszít energiát?"

Hú, ez fogós. Elvileg igen, de a közelében sem vagyunk annak, hogy ezt kimutassuk. Az alábbiakban van egy szemléletes leírás:
physics.stackexchange.com/questions/255763/at-what-rate-do-gravitational-waves-lose-energy-and-amplitude
Gondolkoztál már, hány csillagot látunk pusztán a szemünkkel? Nos, az emberi szem érzékelésének határfényessége 6 magnitúdó, ezzel ideális körülmények között kb. 2500 csillagot tudunk megfigyelni. Míg az utóbbi adatot nagyon is jól magunk elé lehet képzelni, a határfényesség mértékét nehéz bármihez…..
PFreddy 2021.11.03 23:07:32
@rdos: Igen, pontosak az ismereteid, kora este után a Jupiter fényessége eléggé szemet szúr a déli - dél-nyugati égbolton.

"Mostanság a Jupiter fénye uralja az éjszakákat, a legnagyobb bolygó fényessége -3,0 és -1,7 között változik, távolságától függően. " ott a Jupiter a szövegben! :)
Az amatőrcsillagászati megfigyelésektől az asztrofizikai mérésekig általános szabály, hogy a nagyobb távcső egyben jobb távcsőnek is számít. A fénygyűjtő felületek méretének növelése a csillagászat egyik logikus fejlődési iránya. Ennek ellenére a földfelszíni obszervatóriumok királyai évtizedek óta…..
PFreddy 2021.10.28 00:16:59
@rdos: Mármint a SKA-ra szerelt adaptív optikára gondolsz? A SKA hullámhosszain a légkör szinte teljesen átereszt, így nincs szükség adaptív optikára.
A technika a légkör állandó (rétegről rétegre különböző) változásait korrigálja. Optikai és közeli infrában van értelme használni, ahol át is jön az EM sugárzás, de részben kölcsönhat a légköri molekulákkal.
Ultraibolyán pl., ahol szinte semmi sem jut át, még az adaptív optika sem segít. Mikrohullámokon pedig nincs rá szükség.
Háromezer-milliárd forint - ennyibe kerül a James Webb Űrtávcső (JWST), mindezt úgy, hogy még egy percet sem töltött a világűr megfigyelésével. Ez az összeg még akkor is soknak számít, ha a nemzetközi űrkutatásban továbbra is domináns NASA fizeti ki egy olyan eszközért, amely vitathatatlanul…..
PFreddy 2021.09.12 18:40:25
@korxi: Bezony, igazi karácsonyi ajándék lesz.

www.facebook.com/csillagvizsgalo.blog/photos/a.1555588337794067/4706762816009921/

@gigabursch: jogos; de kitűzött cél hogy ne legyenek rétestésztaszerűen nyúló cikkek. Meg kétórás podcastek. Meg barokkosan összetett mondatok. Reménytelen kihívás. :)
PFreddy 2021.10.28 00:13:17
@korxi: Valóban, az eddigi legnagyobb űrtávcső a Herschel volt, egy elég fura képződmény. 150 és 500 mikrométer között detektált, ami a távoli infravörös tartománya. Ennélfogva a "tükre" sem üvegből készült, hanem szilícium-karbonból (vagy hogy a túróba kéne magyarra fordítani); a detektorai pedig CCD kamerák helyett bolométerek voltak, elég vacak felbontással. Egyfajta átmenet az infra- és rádióteleszkópok között.

A Herschel valószínűleg épp ezért nem férkőzött be a köztudatba: a mérései többségében nem színpompás és részletgazdag felvételek voltak.
Néhány azért akadt: www.businessinsider.com/images-from-esas-herschel-telescope-2013-6

Amit az utód "kérdéssel" kapcsolatban írsz, tök jogos, a JWST legfeljebb fajsúlyát és tudományos potenciálját tekintve számít Hubble-utódnak.
Kétségkívül a Hubble Űrtávcső a modern csillagászat legnagyobb hatású műszere. Több mint három évtizedes működése során a csillagászat minden területén úttörő eredményeket szállított, a naprendszerbeli égitestek megfigyelésétől kezdve az Univerzum gyorsuló tágulásának kimutatásáig. Az Androméda…..
PFreddy 2021.10.27 23:59:13
@korxi: A probléma az volt, hogy a nem várt hiba az ellenőrzésnél történt. A csiszolás óhatatlanul pontatlan lesz, főleg egy ekkora tükörnél.
A csiszolás/jusztírozás ellenőrzése egy amatőr és egy óriástávcsőnél is megoldható a fényút nyomonkövetésével.
Csillagvizsgáló Irány a Merkúr! 2021.10.11 16:35:03
A napokban először járt az európai-japán közös fejlesztésű BepiColombo űrszonda a Merkúr közelében. Bár a szonda végső célja maga a Merkúr, most még csak gyors elhaladást tett a Naprendszer legbelső bolygója mellett, hogy évek múltán már megfelelő sebességgel térhessen vissza a planétához...
PFreddy 2021.10.27 23:56:36
@korxi: Nem csináltam még ilyesmit, ezért csak sejtem: annyira azért nem lehet durva, több száz évre előre rendkívül pontosan tudjuk az egyes égitestek pozícióját és gravitációs potenciálját. Az optimalizálást fogalmam sincs, miként oldják meg, de a mestint világában ez se lehet varázslat.
Ha pedig valahol pontatlanságra lehet számítani, akkor sincs gond, menet közben bele lehet nyúlni a manőverekbe.
Ki ne hallott volna már a meteorzáporok koronázatlan királyáról? A Perseidák hullócsillagai idén nyáron is eljönnek, hogy augusztus 12. környékén meglepetésszerűen bukkanjanak fel az éjszakai égen, a várakozás izgalmával és szemkápráztató felvillanásokkal jutalmazva meg az égbolt kémlelőit. A…..
Kilenc nap, több mint ötven csillagászati bemutató, egy térképen:     A bal felső sarokban lévő gombra kattintva a programok napi bontásban is megtekinthetőek. További információk az országos esemény Facebook-oldalán és a Csillagvizsgáló Blogra feltöltött programismertetőknél. Találkozzunk a…..
Bolygók, csillagképek, ködök, galaxisok, meteorok és még megannyi más látványosság az égen - hogyan figyeljük meg ezeket az objektumokat, jelenségeket? Ehhez nyújtunk segítséget legutóbbi webcastünkben az alapfogalmak és jelenségek tisztázásával, praktikus tanácsokkal, a beszélgetés végén pedig…..
Képzeljük el, hogy a Föld végzetes veszélybe került. Az emberiség néhány évtizeden belül megtizedelődik, az odavezető egyre kétségbeejtőbb évek során éhínség, háborúk és járványok kezdik ki a civilizációnk alapjait, a túlélők pedig napról napra követhetik, hogyan válik egyre reménytelenebbé harcuk a…..
PFreddy 2021.08.03 10:02:59
@lenörd hofstadter: Bár szó szerint az 'eredeti' ötlet az sejteti, hogy még soha senki emberfia nem írta le, sőt, lehetőleg nem is gondolt rá mióta felvirradt az emberiség hajnala, könnyen belátható, hogy ilyenek manapság már nincsenek. Írj le bármilyen sztorit, és találni fogunk hasonló vagy teljesen megegyező példákat a scifi irodalomban, pusztán a megjelenő novellák, regények mennyisége miatt.

Épp ezért az én olvasatomban az 'eredeti' írói ötletek az el nem koptatott, ritkán használt megoldások kreatív kombinációját jelenti. Például az asztrofág probléma és annak "kezelése" épp ilyen.

Andy Weir esetében ez azért is kritikus fontosságú, mert a Hail Mary még csak a hamardik regénye, de a szinopszis olvasásakor joggal merülhet fel mindenkiben, hogy "ne már, megint egyedül marad egy űrhajós, akinek kreatív mérnöki és fizikai ismeretekkel használatával kell megmenekülnie"?

Szóval ja, szerintem megállja a helyét a megfogalmazás.
PFreddy 2021.08.03 10:04:38
@kofolafan: Ez így van, de nekem már A Marsinál is az volt a benyomásom, hogy valaki három lépés távolságból követi a szlenget és a netes nyelvezetet, és úgy próbálta életszerűvé tenni a párbeszédeket. Ez pedig éppenséggel nem növeli az élvezeti faktort.
Helyszín: Zalaszentgrót, Batthyány Lajos út 15., a volt gimnázium (a mostani GESZ) udvara, a régi kolesz mögötti füves terület. Bejárat a Nefelejcs utca felőli nagykapun.   Időpont: 2021. augusztus 13. péntek 18:00-tól (esőnap: szombat)   Belépőjegy: a részvétel ingyenes, előzetes…..
Idén augusztusban ismételten várunk mindenkit a csillagok alá, hogy együtt fedezzük fel az éjszakai égbolt csodáit...
PFreddy 2021.08.01 13:25:24
@avl2: Hello! A Facebook ignorálása miatt szerintem senkitől sem kell bocsánatot kérned. :). A szentendrei program saját bejegyzésében szerepel emailes és telefonos elérhetőség is:

csillagvizsgalo.blog.hu/2021/07/27/egy_het_a_csillagok_alatt_szentendrei_tavcsovezes_es_hullocsillagozas
Helyszín: Ajka, Feketegyémánt u. 5. Csingeri Közösségi Ház   Időpont: 2021. augusztus 13. péntek   Belépőjegy: ingyenes, előzetes bejelentkezés nem szükséges.   Program jellege: csillagászati előadás / távcsöves bemutató / hullócsillag-les    ..
Az éjszakai égboltot kémlelő szemek mind gyakrabban pillanthatnak meg több tucat libasorban vonuló fénypontot az égen. A SpaceX Starlink-műholdjai ezzel a látványos jelenséggel vonultak be a köztudatba; a Elon Musk cége mellett azonban már az Amazon, a OneWeb és több más társaság is építgeti a saját…..
A családi vállalkozásként induló FryxGames által fejlesztett és kiadott Mars Terraformálása (röviden csak Mars) társasjáték sikere immáron öt éve töretlen. A BoardGameGeek felhasználóinak értékelése alapján (8.4/10) az oldal mértékadó toplistáján a negyedik helyet foglalja el minden idők legjobb…..
Hosszú évek után újra izgalmas volt a Marsra nyíló legutóbbi indítási ablak, ugyanis három küldetés indult el a vörös bolygó felé tavaly júliusban, majd érkezett meg idén februárban. Az Egyesült Arab Emirátusok űrben keringő szondája csak egy űrkutatási szempontból kis ország első nagy dobásáról…..
Továbbra is gőzerővel folyik a munka a gravitációs hullámokat kereső LIGO-Virgo detektorok háza táján. Igaz, jelenleg nem a mérések, hanem fejlesztések zajlanak, de így legalább a rendkívül összetett kiértékelési és az elhúzódó publikációs folyamat is utolérheti az irdatlan ütemű adattermelést. Az…..
Az utóbbi időben sajnos rendkívül megcsappant a kimondottan a blogra szánt tartalmakra fordítható időkeret - remélhetőleg hamarosan ebben is változás fog történni. Ugyanakkor továbbra is a megszokott módon pörög a Csillagvizsgáló Blog Facebook-oldala, ahol napi szinten találhattok rövid híreket,…..