Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Szemerey Samu

1 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Összedőlés előtt áll a világ első és legnagyobb űrrepülőtere. Bár hivatalosan Moszkva 2050-ig pumpálja még a pénzt Bajkonurba, de már 3 másik kozmodrom építésébe belefogott. Bajkonur városa és egy korabeli szovjet űrhajózást népszerűsítő propaganda plakát montázsa (Grafika: Falanszter.blog.hu)..
Bár még a hipszterek sem tudják, hogy mi is az a Higgs-Boson (vagy magyarosabban: Higgs-bozon), és ennek nyomán egyre másra jelennek meg a magyarázó videók az egész "szenzéciós felfedezéssel" kapcsolatban, az igazi felháborodást nem is az váltotta ki, hogy egyszerűen az átlag elme…..
Szemerey Samu 2012.07.06 14:27:02
Ehhez ajánlanám Comic Sans irányból ezt: www.mcsweeneys.net/articles/im-comic-sans-asshole

Prezentáció nerdizmus irányból pedig Edward Tufte legendás elemzését a Columbia katasztrófa NASA prezentációjáról: www.edwardtufte.com/bboard/q-and-a-fetch-msg?msg_id=0001yB (persze az egész Cognitive Style of Powerpoint anyag elég jó, még Budapest is szerepel benne...)
Elég utópisztikus elgondolás, de az tény, hogy régen volt búza a Duna-parton, még ha nem is mező formájában. Egykoron búzanagyhatalom voltunk, és Ferencváros volt a székesfőváros, sőt az egész ország éléstára. Ugyan az alábbi elképzelés az alkotó, Dévényi Márton szerint…..
Szemerey Samu 2011.04.20 15:33:40
@szily:
Nem tisztem a terv alkotóját megvédeni, de mivel elég közelről ismerem a dolgot, hadd tegyek hozzá némi hátteret.

Amikor ez a projekt született, még működött a budai rakparti sétányon a Folyamat Galéria a Lánchíd hídfője melletti vízállás jelző szekrényben. Ez a munka - a címe talán Vetésforgó volt - a kurátor felkérésére született és ott volt egy ideig kiállítva, erre rajzolta a mérő a vízszinteket.

Ennél fogva inkább tekintendő a hazai Tumblr huszárok munkássága előtti mémnek mint konkrét fejlesztési javaslatnak - a kritikai meglátásai, a vízparti programok folyásirányú vándorlása stb meg inkább vita és inspiráció forrásai lehetnek. Nem feltétlenül kell ennyire ráfeszülni minden projektre - az építészet ennél azért érdekesebb ügy.

Ennek jegyében javaslom egy másik, hasonló projekt felkutatását a blognak: ha nem tévedek, Taraczky Daninak volt anno egy terve a Duna medrének a kicsempézésére az Erzsébet és Lánchíd között.
  Egész fura, hogy tulajdonképpen alig változtak. Legfeljebb olyan apróságok, hogy mondjuk a szemetes lett újabb típus. Mégis elég nehéz elsőre felismerni őket, persze nem lehetetlen...   (A forrás természetesen Fortepan.hu és…..
  Kedves Urbanista, Igaz majd' egy éve szerepelt a blogon a Petőfi téri templom és a nem szokványos tornya, de a helyzet a toronnyal máig változatlan. Akárhányszor meglátom, nekem mindig egy nagy ceruza jut róla az eszembe. Kölcsönvettem Venom6 képét és ceruzásítottam a…..
A nyugati társadalmak poszt-indusztriális átalakulása során a kultúra a városfejlődés meghatározó tényezőjévé vált. Az 1990-es évekre végképp intézményesülő kultúra-alapú fejlesztés a nyugati városok stratégiáit domináló elképzeléssé nőtte ki magát. Eszerint a…..
Mandiner blog Svéd rulett 2008.10.08 19:31:00
Sznobuljunk! Kié lesz az idei irodalmi Nobel?  Bár a világ más, nagyobb problémákkal küszködik, ha ezen túltesszük magunkat, elmélázhatunk azon, mennyire rangos is ez a díj? Legalábbis az irodalmi, mert a tudományágak szakterületein tudatlanul is meg merjük saccolni, a…..
Szemerey Samu 2008.10.09 01:40:40
 Lakások/lakosok címmel nyílt szociofotó-kiállítás a Hajós utca N&N Galériában. A tárlat a létező szocializmus két mintaprojektjének történetét kíséri végig: a pécsi Uránváros és a berlini Stalinallee sugárút felépítését, az első lakók beköltözését,…..
Szemerey Samu 2008.04.18 16:39:47
Szerintem tisztázzuk, hogy mi is a szocreál, mert az az érzésem, hogy nem mindenki ugyanarra gondol.

Az építészetben a szocialista realizmus szorosan kötődik a sztálinista művészetpolitikához, ennek megfelelően Magyarországon az 1950 és 56-57 közötti időszakhoz. A magyar szocreál ("ideológiájában szocialista, esztétikájában nemzeti") stílusában elsősorban a hazai klasszicizmust másolta, és helyenként átvett elemeket a népművészetből is, bár az is igaz, hogy az ismert épületek túlnyomó többségét modernista iskolázottságú, vagy a kényszerekig (és utána) a modern mozgalomhoz kötődő kiváló építészek tervezték (pl. Rimanóczy Gyula). Az ő kezükből azért nehéz lett volna igazán rossz házat kikényszeríteni...

A pécsi magasház és a panelos lakótelepek ennek megfelelően egyáltalán nem szocreál házak, hanem a háború utáni késő modernizmus önnön paródiájává butuló időszakának a termékei. A hatvanas-hetvenes években, illetve a háború utáni rövid időszakban épült modern házak egyébként szerintem a magyar építészet csúcsteljesítményei közé tartoznak, bár nehéz őket megszabadítani a téves bélyegektől. Igaz, a modernizmusnak a nagyközönség körében itthon sosem volt nagy respektje.

És valóban: a jobb szocreál épületek kiválóan állják az idő próbáját. Akit jobban érdekel a téma, nézzen utána Prakfalvi Endre könyveinek (Szocreál a Mi Budapestünk sorozatban, stb.)
Szemerey Samu 2008.04.18 22:12:59
Nem akarom szétoffolni a hozzászólásokat, nagyon magas a labda, amit feldobtál :) Igyekszem rövid lenni, de egyébként nagyon szívesen beszélgetnék erről a témáról, mert szerintem kulcsfontosságú - a korszak, de a jelen kor megértéséhez is. Előre is elnézést, ha dagályos leszek.

A környezettel való viszony értelmezése sajnos - szakmai oldalon is - még ma is foglya a kilencvenes évek elejére kialakult, végtelen primitív "alkalmazkodik/figyelmen kívül hagy" dialektikának. Szerintem a modernizmus kontextushoz való viszonya azért tűnhet érthetetlennek, brutálisnak, mert nem formális szinten működik. Pont hogy a Közép-Európára jellemző narrativitás, díszítő kedv és ezek összehangolása voltak azok, amiket ez a mozgalom maga mögé utasított. Kétségtelen, hogy a városkép, vagy a formanyelv, ami az ötvenes évek kritikai modern építészetében kialakult (n.b. világszerte), jelentősen különbözik a történeti város ismert struktúráitól. Ez persze totalitárius államokban tűnhet az elnyomó hatalom történelemmel, hagyománnyal, örökséggel szembeni arroganciájának - holott korántsem erről van szó. A posztszoc városok jellemzője, hogy kiszakadnak az időből és mindenféle saját, partikuláris múltakat szeretnek ápolni, amik az egyéni/kis közösségi történeteket alátámasztják; csak épp a város életével vesztik el a kapcsolatot.

Volt egy építész generáció, akik jellemzően a háború előtt és alatt tanultak, akikben még élt a jelen idejű kultúra tapasztalata és akik a központosított tervező intézeti rendszerben bizonyos esetekben meglehetős tervezői függetlenségben tudtak dolgozni. A kapcsolat a nyugat-európai szcénával ekkor elég aktív volt, így kb. a hetvenes évek végéig a hazai építészet nagyjából szinkronban volt a korral. Néhány ház: a mai OTP székház a Deák Ferenc utca-Petőfi Sándor utca sarkán (mára megerőszakolva, eredetileg a felrobbantott Erzsébet híd pilléreiből vágott gránit homlokzatburkolata volt, there you have it, emlékezet...), foghíjbeépítések a Tóth Árpád sétányon és a várban, néhány művelődési ház (San Marco utca, pl, egy zseniális Mies van der Rohe-paródia), Déli pályaudvar fejépület... Szerintem egyébként az általad említett ház sem rossz, és városépítészetileg is van helye ott, ahol megépült. Szekszárd városközpontja, műemlékfelújítások Sopronban stb.

Ezekre a házakra nem jellemző a feltűnő, bombasztikus megjelenés, a tervek kifinomultsága pedig mára sokszor alig fedezhető fel az átépítések mögött. A Kádár-kor egyébként is rettegett a városi térbe való beavatkozástól - kivételt talán a lakótelepek jelentenek, de az egy másik világ volt, bár a megjelenése kétségtelenül hozzájárult a fenti ügyek leáldozásához. Annyira meghatározó részévé vált ugyanis a házgyári építés az építőiparnak, hogy lassan mindenhonnan elvonta a forrásokat. A panelos rendszer egyébként 1969-ben indult, és persze ebből is sokféle volt.

Na most befejezem, de van tovább is :)