Adatok
Mai Dátum
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ha balesetet látunk közvetlen közelről, vagy esetleg mi magunk vagyunk szenvedő alanyai, legtöbbször az ösztön és az adrenalin kerül előtérbe és KRESZ szabályai csak másodlagosak lesznek. Persze biztos sokan vannak olyanok is akik ilyenkor is meg tudják őrizni a hidegvérüket.…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Viszont nem hibáztatom azt sem, aki nem teszi, amennyiben legalább hívott mentőt.
Nem mindenki egyformán reagál ezekre a szituációkra. Ismerek olyat, aki ilyenkor teljesen "lefagy".
Egyszer megálltunk egy balesetnél a román határ közelében egy olyan úton, ahol egy órában kb. húsz autó fordul meg.
Egy autó lement a patkára, átfordult és egy fának csapódott. Mire odaértünk, már senki nem volt a kocsiban, kirepültek, kiszálltak. Volt egy halott, egy nagypocakos fejsérült nő, és két srác, akik innen-onnan véreztek.
Az egyik, aki velem volt, az teljes rendszerleállást produkált: csak nézte a sérülteket, remegett. Csak akkor volt hajlandó telefonálni, kötszereket hozni, ha ordítottam vele.
Hívtunk mentőt (25 perc elteltével meg is érkezett egy orvos nélküli mentő).
Amennyire tudtuk, elláttuk addig a sérülteket, elkötöttük a durva vérzéseket, bekötöztük. A kismama fejsebéhez nem nyúltunk, de a kezébe nyomtam egy nagycsomó gézt, h szorítsa a fejére, és közben a babáról kérdezgettük.
Néhány perc elteltével megállt mellettünk egy autó, kiszállt belőle egy ipse, és elkezdett bámészkodni. Nem kérdezte, h jön-e a mentő, vagy mi van, csak nézelődött. Néhány perc múlva közölte, h a fejsebhez kár volt nyúlni - nem nyúltam -, ő tudja, hiszen mentős volt.
(Anyád!)
Aztán jöttek a mentősök, megnézték a kötéseinket, közölték a jajgató kismamával, h nem kell kiabálnia, akiért kiabál, már halott, rögzítették a fején a tőlünk kapott gézt.
Nem tudom, mi van velük. Remélem, jól vannak. Nem vártuk meg a "végét", megkérdeztük a mentősöktől, h eljöhetünk-e, mivel igenlő választ kaptunk, megtettük.